Több generáció kedvenc regényírója egy olyan zenekart is megihletett, amely stílusával, zenei sokoldalúságával minden korosztályt elbűvöl: az előadás kulcsjeleneteihez a Budapest Bár zenészei és a kitűnő dalszerző, Szűcs Krisztián írtak dalokat. Így lett Gorcsev Iván, Vanek úr és Vendier őrmester sivatagi ámokfutásából varázslatos összművészeti élmény. „Rejtő feszes poéntornádójához elsőre megtisztelő, azonban lehetetlennek tűnő feladatnak látszott dalokat írni. Szerencsére a briliáns karakterek szinte maguk írták a szövegeket és a dallamokat a fejemben, sokat segítettek Keresztes Tamás zenei szempontból is értő, érzékeny iránymutatásai” – vallott Szűcs Krisztián a munkafolyamatról.

A tavalyi évad nagy sikere, az Ilf és Petrov művéből készült, és a Budapesti Tavaszi Fesztivállal koprodukcióban létrehozott Tizenkét szék című előadás után idén A tizennégy karátos autó tizenkét dallal kísért groteszk kalandjain kacaghat a közönség a Városmajorban. Mivel a koncertszínház legalább annyira színházi, mint zenei élmény, a dalokat nem énekesek, hanem nyolc kitűnő színművész adja elő: Dankó István, Lengyel Benjámin, Mentes Júlia, Mertz Tibor, Mikó István, Rába Roland, Szécsi Bence e.h. és Tóth Balázs e.h. A produkció rendezője és egyben díszlettervezője a Jászai Mari-díjas Keresztes Tamás, aki Divinyi Rékával együtt adaptálta színpadra a regényt. „Ez az első önálló rendezésem egy remek stábbal, valódi örömmunka volt az egész próbafolyamat” – nyilatkozta Keresztes Tamás. A zenekar élőben, koncertszerűen játszik, a színpadi jeleneteket a vibráló hangulatú dalok fűzik össze. Ám nemcsak a zene és a színjáték, hanem a Keresztes Tamás által létrehozott látvány is fontos része annak a vállalkozásnak, amelyik Rejtő írói világából új műfajt, zenés „képregényszínházat” teremt. A TRIP jóvoltából, kitűnő művészek közös alkotásaként születik meg a nyári évad egyik legviccesebb és legszerethetőbb színházi élménye.

A színpadon

a Budapest Bár zenekar (Farkas Róbert, Farkas Mihály, Ökrös Károly, Farkas Richárd, Kisvári Bence), Dankó István, Lengyel Benjámin, Mentes Júlia, Mertz Tibor, Mikó István, Rába Roland, Szécsi Bence e.h., Tóth Balázs e.h.

Díszlet, látvány: Keresztes Tamás és Várai Artúr
Jelmez: Bartos Letícia
Grafika, rajz: Várai Artúr
Animáció: Nagy Tamás
Visual: Magács Vince
Fény: Mihalecz Tamás
Dalszövegek, zene: Szűcs Krisztián, Kollár-Klemencz László és a Budapest Bár zenekar
Hangszerelés: Budapest Bár
Korrepetitor: Szép András
Dramaturg: Divinyi Réka
Rendezőasszisztens: Szakács Zsuzsa
Rendező: Keresztes Tamás

A TRIP és a Városmajori Szabadtéri Színház bemutatója a Budapest Bár zenekar közreműködésével

Jegyek és bővebb információ ITT.

Rejtő Jenő 1905-ben, Reich Jenő néven született. Ahogy családnevéből kiderül, zsidó származású volt, apja kereskedőként, majd tisztviselőként dolgozott. Az író Budapest VII. kerületében, a Hevesi Sándor téren született, mely ma már az ő nevét viseli. Talán kevesen tudják, de Rejtőt először nem is az írás, hanem az ökölvívás, majd a színjátszás világa vonta bűvkörébe. Az iskolában nem jeleskedett: a kiskereskedelmi iskolából ki is rúgták, amiért arcon ütötte az egyik tanárát, annak antiszemita megjegyzése miatt. Ezután vette kezdetét a boksz iránti rajongása, majd rövid színházi pályája, melynek nem halovány tehetsége vetett véget, hanem az, hogy a kor egyik elismert színészét, Törzs Jenőt, akit a színdarab szerint egy hordágyban kellett volna cipelnie, leejtette.

Vándorévek

Rejtő Jenő ezt követő éveiről nincs sok adatunk, az azonban biztos, hogy körbeutazta Európát. Hamburgban dokkmunkásként dolgozott, Prágában és Bécsben is megfordult, ahol különböző alkalmi munkákat vállalt el, havat lapátolt, kábelt fektetett, Franciaországban még cirkuszban is dolgozott. Bár az kijelenthető, hogy az akkor még francia fennhatóság alatt álló Észak-Afrikában is megfordult, azok a pletykák már kevésbé állják meg a helyüket, mely szerint a francia idegenlégióban is szolgált. Bár Rejtő sokat kalandozott külföldön, már 18 éves korában megjelentek az első írásai, hamar öszszebarátkozott írótársaival, Karinthyval például különösen jó kapcsolatot ápolt.

Kabaré és szomorúság

Hiába vált Rejtő az egyik legsikeresebb kabarészerzővé, volt oka a búskomorságra. Bár komikus műveiben és zenés színdarabjaiban a kor legnagyobb sztárjai (például a Latabár fivérek vagy Kabos Gyula) játszottak, munkabírása pedig hihetetlen volt (egy rövidebb ponyvát akár két nap alatt is megírt), folyamatosan anyagi gondokkal küszködött, mivel pénzét gyakorta elkártyázta. Életvitele is kicsapongó volt: nem elég, hogy rengeteget dohányzott és kávézott, a korban legálisan beszerezhető, amfetaminszármazékkal felturbózott gyógyszerrel stimulálta magát, a szerkesztője kritikáját pedig egyre rosszabbul viselte.

P. Howard és a néger

Rejtő Jenő műveinek jelentős részét P. Howard írói álnéven jelentette meg. Ennek meglehetősen prózai oka volt: az író könyveit a Nova kiadó publikálta, mely kizárólag külföldi művekkel foglalkozott, vagyis ahhoz, hogy Rejtő regényeit is kiadhassák, az írónak nevet kellett változtatnia. A második világháború idején a zsidótörvények után Rejtő „kényes származású” szerzőnek számított, akinek a műveit nem publikálhatták, már csak azért sem, mert 1942-ben papírhiányra hivatkozva a kiadók nem adhattak ki olcsóbb regényeket. A zsidó származású írók, többek között Rejtő is, álnéven vagy segédszerzőként dolgozhattak, a legnagyobb titokban, mindenféle nyilvánosságról lemondva, úgynevezett „négerként”.

A végzetes cikk

A szélsőjobboldali Egyedül vagyunk folyóiratnak 1942. októberében megjelent számában az egyik cikk gúnyos és rágalmazó hangvétellel ír Rejtő Jenőről. A folyóirat arra hívta fel olvasói figyelmét, hogy bár a szerző zsidó származású, minden korlátozás nélkül dolgozhat. Rejtőt a cikk hatására nem sokkal később behívták munkaszolgálatra, és még abban az évben a -40 fokos hidegben Jevdakovóba vezérelték, ahol a következő év első napján meghalt. A második világháborút követő években Rejtő néhány könyvét ugyan kiadták, egy évtizedig, egészen 1957-ig a neve a tiltott szerzők listáján szerepelt. Műveit a hatvanas évektől olvashatta ismét a magyar olvasóközönség, akiknek körében a mai napig nagy népszerűségnek örvend az író.

Az élet nehéz, de meghalni sem könnyű.

A halál pillanata olyan, mint a dugó: ügyes ember mindig csak kihúzza valahogy.

Minden barátság alapja az őszinteség. (…) Két ember között mindig ott kezdődik, hogy egymásra bízzák a titkaikat.

Az igazságot olykor eltemetik, de a hazugság mindig kiderül.

A pénz az egyetlen jó, amiből nem árt a sok.

Négy nap, 17 humorista, egy 9 órás stand-up rekorddöntés és 960 perc garantált nevetés!A maratoni poénfutam keretében március 30-tól három napon át kabaréjelenetekkel, tréfákkal, zenés paródiákkal és nagy adag stand up comedy-vel idézik meg a pesti kabaré aranykorát. A fellépők között megtalálhatók Karinthy-gyűrűs humoristák, a Showder Klub népszerű előadói, a Comedy Central és a Rádiókabaré ismert nevettetői. A nézők egy igazi stand up rekordkísérletnek is szem- és fültanúi lehetnek, hiszen a Stand Up Brigád nagydumás humoristája, Szikla László április elsején 12 órától megkísérli megdönteni saját, 2015-ben felállított 8 óra 5 perces folyamatos dumarekordját.

Ráadásként a Stand Up Brigád kabaré társulata a maraton elő-programjaként március 29-én rendhagyó helyszínen, Rejtő Jenő VII. kerületi szülőházában mutatja be Rejtő jelenetekből összeállított Ponyvakabaréját.

A legjobb poénokkal, és egy nem mindennapi rekorddöntéssel várunk mindenkit szeretettel a 2017-es Humor Maratonon.

Program

március 29. (szerda)

• 13.30 óra: „Gondolatok Köve” avatása – Rejtő Jenő emlékére – helyszín: Hevesi Sándor tér
• 14.00 óra : Rejtő 112 – Ponyvakabaré Rejtő Jenő műveiből Rejtő szülőházában, helyszín: Budapest, VII. kerület, Rejtő Jenő u. 6.

Március 30.

• Rejtő 112 – Humor Maraton csütörtök, kezdés: 19 óra

Március 31.:

• Rejtő 112 – Humor Maraton péntek, kezdés: 19 óra

Április 1.

• Rejtő 112 – Humor Maraton szombat, kezdés: 12 óra.

Jegyek:

• Március 30.: 2500 Ft
• Március 31.: 2500 Ft
• Április 1.:  1500 Ft
• Kétnapi jegy           3500 Ft
• Háromnapi jegy      4500 Ft

A több napra szóló jegyárakból további kedvezmények nem érvényesíthetők.