Grexa Izabella: Csupa paradicsom az élet

Grexa Izabella Csupa paradicsom az élet című könyvében az egykori állami gondozott, Király Erzsébet életét követhetjük végig, amelyen keresztül láthatóvá válik a szocialista Magyarország nevelőszülői és gyermekvédelmi hálózatának intézményi rendszere, Erzsébet személyes tapasztalataival fűszerezve. Erzsébet előkerült naplóbejegyzéseiből megtudhatjuk, hogyan boldogultak a nők a magánéletben, a munkaerőpiacon vagy az átalakuló városokban a Kádár-kor idején, a napvilágra került anyagok tökéletesen mutatják be a korabeli hétköznapokat és a közelmúlt társadalmi valóságát női szemszögből.

Tovább a Jaffa Kiadó weboldalára >> 

Ioana Pârvulescu: Ártatlanok

Az Ártatlanokban egy hegyek ölelésébe burkolózó ház elevenedik meg Brassó szívében, amely túlélte a régi városrészt sújtó erőszakos átépítési hullámot, és amely egy nagy család különböző generációinak ad otthont. A legkisebbek Ana, a bátyja és unokatestvéreik számára ez a ház egy titkokkal és emlékekkel teli játszótér, ahol szimatolhatnak a felnőttek viselt dolgai iránt, titkos társaságokat alapíthatnak vagy felfedezhetik a környéket, miközben a család szomorú és boldog történetei beépülnek a falak kövei közé. Ez a meleg nosztalgiával megírt regény a diktatúra idején megélt gyermekkor varázslatos világát mutatja be, mesél az önazonosságról, az összetartozásról és az emlékezés magányáról egyaránt.

Tovább a Typotex Kiadó weboldalára >> 

Kornis Mihály: Minden ember

Kornis Mihály család- és történelmi regénye nagy érzékenységgel írja le a második világháború után született kisfiú történetét, amelyet egyszerre hat át a fájdalom és a szépség. A pesti zsidó családban cseperedő fiú és szerettei életének minden mozzanatát meghatározzák a háború és a holokauszt borzalmai. Jelentős fordulatokat hoz a fiú életébe az 1956-os forradalom, amelynek eseményeit ugyan csak rádión hallja, de a kor egyik fontos tanújává válik. A regény a saját hangját és identitását kereső gyermek szemszögéből mutatja be a nagy horderejű történelmi eseményeket és szívszorító családi tragédiákat, amelyek valóban sokaknak a valóságot jelentették egykor.

Tovább a Prae Kiadó weboldalára >> 

Mihályi Balázs – Rohánszky Mihály: Elfeledett történelem

Fábián Gáspár rendőrtiszt ostromnaplója, Budapest 1944-1945

A II. világháború alatt Budapestet ért ostrom mindazok számára jelentős esemény volt, akik részesei voltak e szörnyűségnek. Ebből az időszakból számos naplóbejegyzés született, Fábián Gáspár írásai azonban mégis kiemelkednek a többi közül, hiszen ez volt az első megjelent rendőrnapló, amely hitelesen mutatta be a háborús eseményeket egy új szemszögből. Fábián Gáspár bejárta Budapest különböző óvóhelyeit, átszelte keresztbe-kasul a várost, a szovjetek többször is letartóztatták, majd kiszabadult és számos abszurd és groteszk jelenet szemtanújává vált. A naplóbejegyzések olvasmányos stílusban, mennyasszonyának címzett levelek formájában születtek meg, megelevenítve a múlt nehézségeit és korhű képet alkotva a történelmi eseményekről.

Tovább az Erdélyi Szalon Könyvkiadó weboldalára >>

Szécsényi András: Csereláger

Bergen-Belsen a náci Németország táborrendszerének egyik legjelentősebb koncentrációs tábora volt, amelynek az SS egyedülálló szerepet szánt. A náci vezetésnek feltett szándéka volt a zsidóság megsemmisítése mellett, hogy titkos tárgyalások keretében egyes foglyokat semleges országokban, főként Palesztinában élő német állampolgárokra cseréljen. Bergen-Belsenben több ezer Magyarországról elhurcolt zsidó raboskodott, köztük a Kasztner-csoporttal, akik valóban kijutottak a semleges Svájcba és megmenekültek. A helyükre érkező magyarok azonban már nem voltak ilyen szerencsések, de hogy kik voltak ők? Hova kerültek és miért? Mit csináltak ott, és hogyan próbáltak életben maradni? Mi lett a túlélők sorsa? Ezekre a kérdésekre mind választ kaphatunk a túlélők naplóbejegyzései, levelezéseik és a rendelkezésre álló lebilincselő memoárok alapján.

Tovább a Jaffa Kiadó weboldalára >> 

Ha inkább az önfejlesztésre koncentrálnátok:

8 inspiráló életmód és önfejlesztés témájú könyvújdonság, ha elsajátítanál valami újat

Összegyűjtöttük a legújabb önismereti és mentális útmutatókat a testi-lelki egyensúly megtalálásához.

Funzine

Kiemelt fotó: Shutterstock

Kordos Szabolcs: Egy város legújabb titkai

Budapest még annál is izgalmasabb, mint amilyennek gondolnánk. Minden utcasarok rejt titkokat, érdekességeket, csak tudnunk kell, hogy mire figyeljünk. Kordos Szabolcs bestseller sorozatának harmadik, de független kötete, mint egy kedves, jól informált barát, újra oda-odamutat egy épületre, és felteszi minden mese legjobb indító kérdését: „Tudtad?” Segítségével benézhetünk az ország első számú primadonnájának villájába, Ady Endre életének egyetlen „saját” lakásába, és Jókai Mór körúti fészkébe, ahol öt évtizeddel fiatalabb feleségével töltötte utolsó éveit. Megismerjük egy mániákus műgyűjtő tragédiába torkolló életét. A Hotel Nemzeti falai bevezetnek Rigó Jancsi, a Corinthia lakosztályai pedig Krúdy Gyula botrányos szerelmi életébe. Különös sztorikat mesélnek nekünk romantikáról, politikáról, és gazdagságról a Károlyi palota termei. Az Egy város legújabb titkai olvasható fejezetenként, vagy felhabzsolható egyben is. Csak az olvasó tudásvágyán múlik. (21. Század Kiadó)

Géniusz Kvízkönyv

A Géniusz kvízkönyv 4000 lebilincselő kérdése és a hozzájuk tartozó válaszok segítségével bárki átélheti otthonában a játék izgalmait, próbára teheti saját tudását, vagy családdal, baráti társasággal vívhatja meg kvízpárbajait, miközben sok új információval, ismerettel gazdagodik. Az ATV történetének egyik legsikeresebb produkciója lett egy műsor, amelyben nem is igen történik több, mint, hogy okos emberek Gundel Takács Gábor kvízkérdéseire válaszolnak. A magyar szakemberek által létrehozott Géniusz visszaadta a reményt abban, hogy a műveltség, a tudás folyamatos fejlesztése még napjainkban is lehet kifizetődő és meghozhatja a sikert. (21. Század Kiadó)

Jo Nesbo: Vérségi kötelék

Carl és Roy Opgard sikeres emberek, olyan sikeresek, amennyire az egy Oshoz hasonló hegyi faluban csak lehetséges. Carl a saját wellnesshotelét igazgatja, Roy pedig a benzinkutat vezeti, és építeni szeretne egy vidámparkot, amelyhez hullámvasút is tartozik. Csakhogy a környéken régóta tervezett nagyszabású útépítés – amelynek következtében megszűnne Osban a jövedelmező átmenő forgalom – egyre fenyegetőbb közelségbe kerül, és a fivéreknek tenniük kell valamit, még ha ehhez be is kell piszkolniuk a kezüket. Mindeközben Kurt Olsen körzeti megbízott előtt megcsillan annak reménye, hogy végre-valahára be tudja bizonyítani, hogy jó néhány, évekkel korábban elkövetett emberölés az Opgard testvérek lelkén szárad. Csakhogy hamarosan kiderül, hogy a gyilkosságok sora nem szakadt meg a múltban. (Animus Kiadó)

Ann Rule: Ted Bundy – Az idegen mellettem

Ann Rule, a New York Times #1 bestsellerszerzője együtt dolgozott, majd éveken át levelezett a később sorozatgyilkosként elítélt Ted Bundyval, így olyan közelről ismerte, mint talán senki más e világon. Magyar nyelven először olvasható kötete a true crime műfajának igazi klasszikusa! A fiatal édesanya és bűnügyekkel foglalkozó író, Ann Rule egy seattle-i krízisklinika segélyvonalánál 1971-ben megismerkedett egy sármos és tehetséges kollégával, akivel az éjszakai ügyeletek alatt rengeteget beszélgettek, és végül barátok lettek. A fiatalembert Ted Bundynak hívták. Az élet hamarosan másfelé sodorta őket, de a következő években is kapcsolatban maradtak egymással, még akkor is, amikor Bundyt később gyilkosság gyanújával börtönbe zárták. (Animus Kiadó)

Yuval Noah Harari: Nexus

Napjainkban zajlik az emberiség történetének legnagyobb információs forradalma. Ha meg akarjuk érteni, minek is vagyunk a részesei, előbb azt kell megértenünk, hogyan jutottunk el idáig. Homo sapiensnek, bölcs embernek neveztük el a fajunkat – de ha annyira bölcsek vagyunk, miért pusztítjuk önmagunkat? Hogyan sodródtunk az ökológiai és technológiai öngyilkosság peremére? Az emberiség ereje abban áll, hogy képes a világméretű együttműködésre. Csakhogy az együttműködés szövevényes hálózatát a legkönnyebben fikciók, fantáziák és hazugságok tömeges terjesztésével lehet létrehozni és fenntartani. A 21. században a mesterséges intelligencia válhat a hazugságok új hálózatának középpontjává, és azt is megakadályozhatja, hogy a jövő nemzedékei akár csak megkíséreljék leleplezni hazugságait és fikcióit. A történelem azonban nincs előre megírva, és a technológia fejlődése is tőlünk függ: ha tájékozottak vagyunk, és jól döntünk, elkerülhetjük a legrosszabb végkifejleteket. Ha ugyanis nem tudnánk változtatni a jövőn, akkor mi értelme volna egyáltalán beszélni róla? (Animus Kiadó)

Kristina Lüding: Greta Garbo – A magányos istennő

Érzékeny portré a filmtörténelem legendájáról, aki különleges vonzerejével és titokzatos egyéniségével az egész világot az ujja köré csavarta. A tizenöt éves Greta Gustafsson apja halálát követően egy stockholmi kalapüzletben vállal munkát, miközben arról álmodik, hogy a színpadon találja meg a hivatását. Miután az áruház tulajdonosa megkéri, hogy szerepeljen egy reklámfilmben, a félénk és kissé suta lány elhatározza, hogy beiratkozik a Királyi Színművészeti Akadémiára. A fáradságos felkészülést sikeres felvételi követi, és Greta hamarosan meg is kapja első főszerepét egy neves svéd rendezőtől, akit elvarázsol a fiatal lány különleges kisugárzása és mély hangja. Alig telik el néhány év, és az immár Greta Garbo néven ismert, egész Európában népszerű filmszínész egy hajón találja magát Hollywood felé. (Central Könyvek)

Herner Dorka: Kudarcos terápiák

A Kudarcos terápiákban ismert és elismert segítő szakembereket, kollégáimat kérdeztem olyan eseteikről, melyekkel szerintük kudarcot vallottak. Célom volt körbejárni, hogy kinek mi számít kudarcnak, hogy hogyan lehet vele megküzdeni, használni, tanulni belőle és növekedni általa. Messziről, ismeretlenül tűnhetünk tévedhetetlennek, ezáltal megközelíthetetlennek akár, ezért szerettem volna ezzel a kötettel közelebbről megmutatni magunkat az énfeltárás eszközével, hogy mesélünk a nehézségeinkről, dilemmáinkról és arról, hogy mi is hibázunk. Rendkívül izgalmas esetekbe, helyzetekbe kapunk bepillantást, amitől még jobban megismerhetjük és megérthetjük a segítő kapcsolatok működését is. (Central Könyvek)

Rehák Géza: Vörös Riviéra – A Balaton a Kádár-korszakban

Nekem a Balaton a Riviéra – szólt a dal a hatvanas években, nem véletlenül, hiszen a Kádár-rendszer nem győzte bizonygatni, hogy a Balaton mindenkié. Mármint minden magyar dolgozóé, aki az állam jóvoltából egész éves munkája fáradalmait a tó partján üdülve pihenheti ki. Ennek az időszaknak az élményei és emlékei a mai napig meghatározó elemei a magyar tengerről bennünk élő kollektív képnek, és az utóbbi időben történő változások és a múló idő ellenére a régió arculata még mindig tükrözi a létező szocializmus társadalmi-politikai valóságát. Ez volt az a korszak, amikor rájöttek, hogy a balatoni turizmus, vagy ahogy akkor mondták: idegenforgalom, igazi kincsesbánya, ami vonzza nemcsak a hazai, hanem a külföldi, sőt a nyugati turistákat is. A könyv bemutatja a szocialista állam fejlesztési elképzeléseit, a térség sorsát hosszú távon befolyásoló döntések hátterét, és a terület fejlesztésének főszereplőit is: politikusokat, építészeket, mérnököket és más szakembereket, akiknek a tervei alapján megszülettek a tópart rendezési tervei, ikonikus vagy azóta elfeledett építményei. (Jaffa Kiadó)

Szakolczay Lajos: Szabadság-tű

Mi kell ahhoz, hogy sikeresen keljünk át a szabadság-tű fokán? Megélni azt a szabadságot, amelyet a hagyománynak, a szülőföldnek, a pályatársaknak és az elődöknek a tisztelete nyújthat. Szakolczay Lajos esszéket, kritikákat, levelezéseket és naplóbejegyzéseket is magába foglaló új kötete olyan alkotói és értelmezői hozzáállással ismertet meg minket, amelynek tisztán artikulált és a jóindulat vezérelte elemzéseken nyugvó ítéletei egyszersmind mindig túlmutatnak a tárgyukon – legyen szó színielőadásról, folyóiratról vagy éppen irodalmi trendekről. Mert „vannak vidékek”, írta Kányádi, és Szakolczay Erdélyben, Ausztriában vagy éppen Amerikában ténylegesen vagy képletesen barangolva, a számára kedves művek olvasása közben nemcsak megéli, de számunkra is átélhetővé teszi a szabadság valamitől és a szabadság valamire kényes dinamikáját. (Prae Kiadó)

Hangulatos könyvesboltok a fővárosban:

5 hangulatos könyvesbolt a fővárosban, ahol otthon érezhetjük magunkat

Ha te is elveszel a nagy könyvesboltok kínálatában, akkor ezen apróbb könyvesboltok csak rád várnak Budapesten.

Funzine

(Nyitókép: Shutterstock)

Böjte Csaba – Csender Levente: Böjte Csaba füveskönyve (2020)

Öt hét Böjte Csaba ferences szerzetessel. Több ezer kilométer utazás Erdélyben, útközben beszélgetések az életről, halálról, hitről, szolidaritásról és nagyon sok mindenről, ami a ma emberét foglalkoztatja. Így lett a kilométerekből belső utazás, és így született meg útközben Csaba testvér füveskönyve. Kipróbált gondolatok, amelyek megtisztítják az ember lelkét, öntudatra ébresztik, megvigasztalják, reményt, kapaszkodót adnak az egyre zajosabbá váló világunkban. Elmélkedések a ma emberéről, örök érvényű és friss gondolatok, gyakorlati tanácsok arról, hogy milyennek kellene lennünk, hogy boldogabbak legyünk, és mit kellene cselekednünk, hogy ez a világ jobb és élhetőbb legyen. (Helikon)

Ugron Zsolna: Erdélyi menyegző (2013)

1608 november, Kolozsvár. A város Báthory Anna esküvőjére készülődik. A fejedelem tizennégy éves húgát családjának és kötelességeinek tiszteletére nevelték. Engedelmes araként, vagy lázadó özvegyként teljesíti-e be sorsát? Hogyan boldogul a három részre szakadt ország politikai játszmái közepette egy fiatal lány a hatalommal bíró férfiak szerelmével, érdekeikkel és kapzsiságukkal harcolva? A 17. század eleji Erdély és Magyarország a politikai intrikák, az állandó háborúskodás világa, ahol hitviták, árulások és érdekházasságok döntik el országrészek és emberek sorsát. A végvárakban az ostromlott falak mögött csodálatos jelenésekről, családi átkokról, mérgezésekről és testvérszerelemről suttogtak. (Libri)

Móricz Zsigmond: Erdély I-III. (1921-től)

Móricz nagy trilógiája, az Erdély három kötetével: Tündérkert (1921), A nagy fejedelem (1927), A nap árnyéka (1933) „a 20. századi magyar irodalom legnagyobb és legsikeresebb erőfeszítése múltunk birtokbavételére”, írta róla az író nagy kortárs kritikusa, Schöpflin Aladár. A magyar ember két nagy történelmi típusát támasztotta benne életre Báthory Gábor és Bethlen Gábor alakjában. A klasszikus értékű trilógia a 17. századi Erdély politikai és társadalmi életének, emberi világának tündökletes megelevenítése. (GABO)

Wass Albert: A funtineli boszorkány I-III. (1959-től)

Erdély, havasok alja, vadászatok, pásztorok és prepegyitok világa bontakozik ki Wass Albert leghíresebb regénytrilógiájában. Főhőse, Nuca a zord világ ellentéteként maga a lelki szépség: a természet hűséges leánya. Látóasszonyi képessége személyes akaratán túli, végzetszerűsége mintegy isteni törvény megtestesítőjévé teszi.

Dragomán György: A fehér király (2005)

Hogyan dolgozza fel egy tizenegy éves kamasz, ha apját a szeme láttára hurcolják a Duna-csatorna munkatáborába? Hogyan éli meg az apa hiányát és az elhurcolás köré épített családi hazugságokat vagy titkolt történeteket? Milyen remények éltetik a mindennapok amúgy sem könnyű kamaszviharait megnehezítő élethelyzetben? Erről szól A fehér király című lendületesen megírt regény.

A hol vicces, hol tragikus történetekből kirajzolódik egy abszurd, de gyerekszemmel mégiscsak szép világ, amely inkább elemeiben, mint konkrét történelmében azonos a kora nyolcvanas évek Erdélyével és Romániájával. A kiskamasz fiúnak apja elvesztése miatt hirtelen szembesülnie kell a felnőttség terheivel. A főhős a gyermekkor értetlen-ártatlan optimizmusának és a felnőttség reménytelenségének határhelyzetében még képes arra, hogy játékosan és mitikusan lássa a brutális hétköznapokat. (Magvető)

Vida Gábor: Egy dadogás története (2017)

„Szülőföldet akartam írni magamnak, mintha csak úgy volna az, hogy írunk egyet, amikor arra van szükség, hogy legyen, vagy lett volna. Senki sem találhat ki magának szülőföldet a semmiből, mindenki hozott anyagból dolgozik.” – ez a hozott anyag ebben a remek regényben Vida Gábor életrajza, amelybe beletartozik édesapja és édesanyja élettörténete mellett az előző nemzedékek históriája és Erdély történelme is. Az Arad melletti Kisjenőn felnövő író apai ága a mai magyar határtól pár kilométerre élt, anyja Barótról, Székelyföld mélyéről érkezett; ekképpen e két végpont között Erdély egyszerre lesz metafora és nagyon is valóságos ütközőtér, ahol a különböző vallások, nyelvváltozatok, mentalitások, reflexek és tájak játszanak fontos szerepet: formálnak karaktert, adnak távlatot.

Az Egy dadogás története így lesz egy írói pályakép, egy térségnek és magának az önéletrajziságnak is a fantasztikus regénye.

Tamási Áron: Ábel a rengetegben (1932)

Tamási Áron 1932-ben Kolozsváron megjelent, talán legismertebb művének hőse a tizenöt esztendős talpraesett, okos kamaszfiú, akit apja elszerzett erdőpásztornak a Hargitára, a csíkszeredai bank erdejébe. Ábelt valójában a szegénység űzi, nem a kalandvágy, ,,hegybéli” történetét is inkább az elemi létküzdelem irányítja, semmint a puszta kíváncsiság és a szabadságvágy. Sorsát fegyelemmel, bátorsággal viseli, sikeresen megküzd a rablókkal is. Végül megfogadja, hogy a szegények védelmezője lesz. (Helikon)

1. Annak ellenére, hogy A nagy Gatsby mára már kultuszregénynek számít, 1925-ös megjelenésekor mind a szakma, mind az olvasók mérsékelt lelkesedéssel fogadták. Az 1925. április 10-én a New York-i Scribners Kiadó gondozásában megjelent regény csupán 20,000 példányszámban kelt el egy év alatt, ami nagy csalódást jelentett az írónak, többek között anyagi szempontból is. A kritikusok sem kímélték: a The New York Evening World újság értékelése szerint a regény azt bizonyítja, hogy Fitzgerald nem tartozik a legjobb kortárs írók közé, a The Brooklyn Daily Eagle újságírója pedig kifejtette, hogy

egyszerűen nem tudja megérteni, Fitzgeraldra miért tekintenek egyáltalán íróként.

Az alacsony eladott példányszámot társadalmi és gazdasági tényezők magyarázzák: a nagy világválság idején alapvetően kevesebb könyv kelt el, és szabadidejükben feltehetőleg nem rongyrázó milliomosokról akartak olvasni az emberek. Emellett, az erős női főszereplő hiánya sem tette túl népszerűvé a művet az akkoriban a nők egyenjogúságáért harcolók körében.

2. Mára elképzelhetetlen lenne, hogy Fitzgerald regényét ne A nagy Gatsby-ként ismerjük, pedig a valóságban az író számos más címet is kitalált, sőt, csak a barátai hosszas unszolására döntött a végleges mellett. További címopcióként szerepelt a Trimalchio in West Egg (Trimalchio West Eggben), ami az ókori római történetekből ismert szolgából csalással tehetős emberré váló Trimalchio karakterére reflektál, valamint az On the road to West Egg (Úton West Eggbe), az amerikai zászlót megidéző Under the red, white and blue (A piros, fehér és kék alatt), illetve a regényben megjelenő vagyoni különbségek inspirálta Among Ash-heaps and Millionaires (Szegények és milliomosok között).

3. A regény elején olvasható idézet Thomas Parke D’Invilliers költőtől származik, aki nem valódi személy, hanem Fitzgerald egy másik regényének, a This Side of Paradise (Az Édentől messze) című könyvének egyik szereplője.

4. A regény számos részlete valódi eseményeken és helyeken alapszik, Fitzgerald sok mindenben merített ihletet New York-i élményeiből. A mű színhelyét adó West Egg és East Egg kitalált helyek feltehetőleg a Long Island-i Cow Neck és Great Neck félszigetek megfelelői, ahol az író rengeteg időt töltött el fényűző partikon, lenyűgöző villákban.

5. Fitzgerald A nagy Gatsby írása előtt viszonyt folytatott az amerikai elit partikat gyakran látogató Ginevra Kinggel. A Chicagóban született örökösnő végül összetörte az író szívét, és sokak szerint ő inspirálta Daisy egyéniségét és jellemét.

6. A regényben emlegetett bundabotrány is valós eseményre utal. Az első világháború után nagy izgalom övezte az 1919-es baseballszezon kezdetét, amelynek október 1-jei döntőjét az egyik legsikeresebb csapat, a Chicago White Sox nyolc játékosának köszönhetően elveszítette a Cincinnati Reds csapattal szemben. A bunda elkövetésének ötlete már a döntő előtt megfogant, és végül elég pénzért cserébe a botrányba bevont csapattagok szándékos hibákkal elvesztették a mérkőzést. Bár páran gyanúsnak találták az eredményt, csupán egy évvel később állították bíróság elé az érintetteket, akiket ugyan véglegesen eltiltottak a sportágtól, az esküdtszéktől felmentést kaptak. Az esemény hatalmas port kavart mind az amerikai sportéletben, mind a nagyközönség körében, így nem meglepő, hogy az alvilági témával (többek között szeszcsempészettel) is foglalkozó regényben szintén említést kapott.

7. A kezdeti sikertelenség után a regény a második világháborút követően jött vissza a köztudatba és vált egyre népszerűbbé: az 50-es és 60-as években Amerika-szerte felkerült a középiskolai kötelező olvasmányok listájára és jelenleg a Scribners Kiadó egyik legnépszerűbb könyve.

Évente 500,000 példányt adnak el belőle.

8. A mű három magyar fordításban jelent meg: Máthé Elek 1971-ben, Bart István 2011-ben, Wertheimer Gábor pedig nem sokkal később, 2019-ben fordította le a művet. Míg sok megegyező vagy hasonló megoldás található a három fordításban, a különböző fordítói megközelítéseknek köszönhetően vannak olyan részletek, amelyekben eltérnek egymástól: ilyenek például a nyelvezet, illetve a szlengek.

• F. Scott Fitzgerald: I certainly am awfully glad to see you again.
• Máthé Elek: Higgye el, nagyon örülök, hogy újra láthatom.
• Bart István: Végtelenül örülök a szerencsének, hogy újra találkozunk.
• Wertheimer Gábor: Nagyon örülök, hogy újra találkozunk.

9. Míg külföldön több helyen adaptálták színpadra a művet, Magyarországon a Vígszínház tűzte először műsorra. Az ifj. Vidnyánszky Attila által rendezett zenés partiként kategorizált musicalt 2019 szeptemberében mutatták be Wunderlich József főszereplésével.

10. A nagy Gatsbyből eddig összesen négy film készült. Az első, 1926-ban megjelent némafilm hatalmasat bukott: többek között maga Fitzgerald és felesége is kisétáltak a premierről elégedetlenségüket kifejezve. Az ezt követő 1949-es feldolgozás sem lett túl népszerű, így a várva várt sikert csak az 1974-es film hozta meg Robert Redford és Mia Farrow főszereplésével. Végül a regényt újra a köztudatba hozó, legújabb Baz Luhrmann rendezte film 2013-ban került a mozikba Leonardo DiCaprio főszereplésével és számos díj között két Oscar díjat is nyert.

10+1. Néhány érdekesség a 2013-as filmről: A film forgatását New York-ban kezdték meg, de a Gatsby-villának egy ausztrál paplak adott helyet, ahonnan ideiglenesen kiköltöztették a lakókat. A filmhez rengeteg méregdrága kiegészítő készült: a több millió értékű Prada ruhákra és Tiffany ékszerekre erre szakosodott bizonsági őrök vigyáztak. A díszletben minden részletre külön figyeltek, a nagyon szemfülesek például kiszúrhatják Fitzgerald feleségének, Zeldának a portréját Tom és Myrtille lakásának falán.

A címszerepre a másik nagyon esélyes színész, Ben Affleck végül egy egyeztetési probléma miatt esett ki. A Carrey Mulligan által megformált Daisy szerepére pedig nem kevésbé híres színésznőket hallgattak meg, mint Amanda Seyfried, Rachel McAdams, Keira Knightley, Blake Lively, Michelle Williams, Natalie Portman, Anne Hathaway, Olivia Wilde, Jessica Alba vagy Scarlett Johansson.

Jo Nesbo: A birodalom

Az autószerelő Roy békés, egyszerű életet él tanyáján, és egy benzinkutat üzemeltet a közeli faluban. Amikor öccse, Carl hosszú idő után hazatér külföldről, nemcsak barbadosi feleségét, Shannont hozza magával, hanem egy magashegyi wellnesshotel terveit is, amely reményei szerint majd felpezsdíti a környék életét. Roy birodalmának nyugalmát felkavarják a vendégek, és a testvérek gyerekkorából sötét titkok törnek a felszínre. A birodalom sötét és magával ragadó thriller a hűségről, a szeretetről, a féltékenységről és a becsvágyról. (Animus Kiadó)

A képre kattintva a könyv megvásárolható e-book formátumban:

Arnaldur Indriðason: Reykjavíki éjszakák

Erlendur nemrég lépett be a rendőrséghez, még nem nyomozó, egyszerű közlekedési rendőr. Éjszaka dolgozik, amikor Reykjavík is tele van autóbalesetekkel, rablásokkal, részegekkel és verekedőkkel, és néha előfordulnak megmagyarázhatatlan halálesetek is. Egy nap vízbe fúlva találnak egy hajléktalant, valamint egy fiatal nőt is, és ugyan mindkét ügyet hamar lezárják, Erlendur ösztönei azt súgják, érdemes kutatni a két ember sorsa után. Nyomozásba kezd, s közben elkerülhetetlenül magába szippantja a város sötét oldala. (Animus Kiadó)

A képre kattintva a könyv megvásárolható e-book formátumban:

Max Seeck: Boszorkányvadász

Helsinki gazdagok lakta elővárosában holtan találják egy híres író feleségét. Aztán a tengerből partra vetődik egy másik áldozat, és a vérfagyasztó bűntettek sorozatának ezzel még nincs vége. Eleinte úgy tűnik, hogy egy bomlott elméjű ámokfutó váltja valóra egy thrillersorozat, a Boszorkányvadászat rituális gyilkosságait. Ám Jessica Niemi nyomozó rádöbben, hogy nem egyetlen bűnözőt keres. Az elkövetők mintha valamiféle fekete mágiának hódolnának, miközben figyelik a felügyelőnő minden mozdulatát – és egy lépéssel mindig előtte járnak. (Animus Kiadó)

A képre kattintva a könyv megvásárolható e-book formátumban:

Ane Riel: Fenyőgyanta

Jens Haarder tizenhárom éves volt, amikor elveszítette az édesapját, de szerencsére megtanulta, hogyan lehet megőrizni a halottakat az örökkévalóság számára. Fenyőgyantával. Jens a világtól elzárva, egy szigeten él édesanyjával, amíg egy nap meg nem ismeri Mariát: szerelmes lesz, megnősül, családot alapít. Felelős családfőként pedig elhatározza, hogy megóv mindent és mindenkit, akit szeret. Bármi áron. (Animus Kiadó)

A képre kattintva a könyv megvásárolható e-book formátumban:

Camilla Läckberg: Ezüstszárnyak

Faye biztosra veszi, hogy újra sínre került az élete. Gondtalanul éli világát egy szép kis olaszországi faluban, miközben a volt férje, Jack rács mögött ül Svédországban, Revenge nevű cége pedig meghódítani készül az Egyesült Államok piacát. Ám boldogságát beárnyékolja, amikor felfedezi, hogy sok részvényese eladta a papírjait, az a gyanúja támad, hogy valaki rá akarja tenni a kezét élete fő művére. Amikor Faye-t üzleti ügyei Stockholmba szólítják, számos nehézséggel kell szembenéznie: úgy tűnik, valaki az életére tör. (Animus Kiadó)

A képre kattintva a könyv megvásárolható e-book formátumban:

Te melyik online könyvet ajánlanád a krimirajongóknak?

Peter Pomerantsev orosz szülők gyermeke, Angliában nőtt fel, majd tévés producerként, nem kevés tapasztalattal a háta mögött „hazament” Moszkvába, ebbe a sokszor Alice csodaországára emlékeztető városba, hogy itt folytassa karrierjét. Tíz évet töltött Oroszországban, utána visszaköltözött Angliába. Ennek az egy évtizednek a felemás, sokszor groteszk élményeit foglalta össze könyvében. A Semmi nem igaz, bármi lehetséges egy remekül megírt, fanyar történet, amit szeretni nagyon lehet, unalmasnak tartani pedig lehetetlen.

Eddig ha a felemás 21. századi Oroszországról akartunk olvasni, leginkább Dmitry Glukhovsky könyvei jutottak az eszünkbe, most azonban szerencsére tovább bővült a látókörünk. Peter Pomerantsev könyve azért rendkívüli, mert bár orosz szülők gyermeke, Angliában nőtt fel, így a nyugati társadalom gondolkodása, a kapitalizmus sokkal inkább, vagy legalább annyira a vérébe ivódott, mint szülei öröksége.

Amikor felnőttként Peter Pomerantsev visszatért Oroszországba, az volt a munkája, hogy tévés producerként olyan történeteket találjon és dolgozzon fel, melyek lekötik az oroszok figyelmét, kellemes közömbösségbe ringatják őket, hogy elégedettek legyenek azzal, amijük van, véletlenül se akarjanak többet vagy mást. Egy aranyszabályt mindig be kellett tartania Poerantsevnek: vidám sztorik kellettek.

Könyvében az orosz szellemről ír, mely nagy részben még mindig a múlt hagyományainak hódol, amit pedig nyugatról átvett, azt is saját mintájára, céljainak megfelelően formálja át. A lapokon megelevenedik a kapzsiság és pénzéhség miatt folyamatos fejlődésben élő Moszkva, és hatalomvágyó lakosai, akik úgy gázolnak át az embereken, hogy közben tudják, van egy valaki, aki mindannyiuk felett áll, és akinek sosem lehet nemet mondani. Ha eddig nem jöttél volna rá, Putyin a szóban forgó illető.

Számomra a könyv legérdekesebb története Ruszlana Korsunováé volt. A modell 20 évesen, egy manhattani épület kilencedik emeletéről vetette le magát 2008-ban. Peter Pomerantsev megpróbálta kideríteni, mi vihetett rá egy fiatal, naiv és szeretetéhes lányt arra, hogy öngyilkosságot kövessen el. És mielőtt még azt hinnéd, hogy a legkézenfekvőbb, vagy legalábbis leggyakoribb válasz a helyes itt is (a hírnév miatt alkoholista és drogos lett), gyorsan közöljük, hogy ez az eset más, merthogy Moszkvában minden kicsit eltér a megszokottól, az itteni vagy innen eredő dolgok mindig komplexebbek, ellentmondásosabbak, mint ahogy mi azt elsőre gondolnánk. Pomerantsev nyomozása végül egy olyan csoporthoz vezette el őt, melynek karizmatikus és inkompetens vezetője az önbizalomhiányos emberekből úgy próbál meg egészséges önértékeléssel bíró embereket faragni, hogy közben sok esetben a végső kétségbeesésbe taszítja őket.

A Semmi nem igaz, bármi lehetséges egy egyszerre szórakoztató és informatív könyv: egy bennfentes szemével leshetünk bele az orosz média és az egész ország működésébe, megláthatjuk, mi a különbség a felszín és a mögötte rejlő igazság között. Izgalmas, elgondolkodtató, és hátborzongatóan igaz.

Molnár Ferenc (eredeti nevén Neumann Ferenc) 1878. január 12-én született Budapesten, egy felső középosztálybeli család gyermekeként. 1895-ben érettségizett a Lónyay Utcai Református Gimnáziumban, majd szülei unszolására jogot tanult Genfben egészen 22 éves koráig, amikor is otthagyta az egyetemet, hogy megvalósítsa nagy irodalmi terveit. Ezután több budapesti újságban is publikált, és ideje nagy részében regényein és drámáin dolgozott, illetve külföldi színdarabokat fordított. Már első regényének (Egy gazdátlan csónak története, 1901) oldalain is felfedezhetjük későbbi írói stílusának karakteres vonásait: egyedi humorát, ötletességét és szellemes megjegyzéseit. Az irodalomkritikusok már ekkor nagy reménységnek tartották a regényíró Molnár Ferencet.

Néhány évvel később be is váltotta a hozzá fűzött reményeket: alig volt 29 éves, mikor befejezte A Pál utcai fiúkat (1906), melyet ma már az ifjúsági irodalmi műfaj egyik legjelentősebb magyar regényeként tartunk számon. A könyvben iskolásfiúk kalandjait követhetjük nyomon a budapesti VIII. kerületben 1889-ben, akik idejük nagy részét a grundon, egy belvárosi foghíjtelken töltik, amelyet otthonuknak tekintenek. Mikor a Pál utcaiak rájönnek, hogy a vörösingesek (egy másik fiúcsapat a környékről) el akarják foglalni a grundot, elhatározzák, hogy minden áron megvédik azt. A Pál utcai fiúk azonban jóval több egy izgalmas mesénél: a századforduló gyermekeinek állít méltó emléket, illetve viccesen, ugyanakkor szentimentálisan bemutat különböző gyermektípusokat. A főszereplők viselkedésmintáinak köszönhetően ma gyakran emlegetjük az ő nevüket, ha egy bizonyos embertípust szeretnénk leírni. Így fordulhat elő, hogy csak annyit mondunk, „olyan, mint Nemecsek”, és mégis pontosan értjük, hogy egy érzékeny, udvarias, szerény, ugyanakkor bátor karakterre gondolunk.

„Ti szép, egészséges alföldi diákok, akiknek csak egyet kell lépnetek, hogy künn legyetek a végtelen rónán, a csodálatos nagy, kék bura alatt, melynek égbolt a neve, akiknek a szemetek hozzászokott a nagy távolságokhoz, a messze nézéshez, akik nem éltek magas házak közé ékelve, ti nem is tudjátok, mi a pesti gyereknek egy üres telek. Ez jelenti számára a végtelenséget és a szabadságot. Egy darabka föld, melyet egyik oldalról düledező palánk határol, s melynek többi oldalán nagy házfalak merednek az ég felé. Most mára Pál utcai grundon is nagy, négyemeletes ház szomorkodik, tele lakóval, akik közül talán egy se tudja, hogy ez a darabka föld néhány szegény pesti kisdiáknak a fiatalságát jelentette.” (részlet A Pál utcai fiúk című könyvből)

Regényeiben Molnárnak sikerült valósághűen bemutatnia a középosztálybeli emberek mindennapjait, a fiatalság erkölcsi romlását és a szegények küzdelmeit az 20. század eleji Budapesten, drámái viszont elterelték a figyelmet szépprózájáról, és ellentmondásos vita középpontjába kerültek.

Molnár Ferenc főbb művei

• A Pál utcai fiúk (1906)
• Az ördög (1907)
• Liliom (1909)
• A testőr (1910)
• Játék a kastélyban (1926)
• Delila (1937)

A drámaíró Molnár Ferenc nagyon tudatosan alkalmazta az emberek érzelmeire ható eszközöket a színházban: olyan nemzetközi írótehetségek munkái inspirálták, mint Wilde, Schnitzler, Maeterlinck és Bernstein, és a tőlük tanultakat belegyúrta jellegzetes vígjátékaiba. Több drámájában (például Az ördög, 1907; Liliom, 1909) a középosztály hazugságaira irányította a figyelmet, amelyek felett egy nagy adag együttérzéssel és humorral ítélkezett. Molnár talán A testőrben (1910) fogalmazta meg legpontosabban legfőbb üzenetét: az igazság úgy fonódik össze a hazugságokkal, hogy senki sem tudja megállapítani, mi helyes, és mi nem az életben. Korai drámáinak hatalmas sikere magával ragadta az írót, és a későbbiekben alkotásaival a közönség igényeit igyekezett kielégíteni, ami legtöbbször a felhőtlen szórakozás volt.

A nemzetszocialista eszmék előretörése elől menekülve elhagyta az országot, előbb Franciaországba, majd Svájcba utazott, majd New Yorkban telepedett le. Élete utolsó éveit beárnyékolta a mély depresszió, és mivel eltávolodott a számára fő inspirációforrásként szolgáló budapesti polgárságtól, kései írásai jelentéktelennek bizonyultak. 74 évesen halt meg gyomorrákban, otthonától távol, NYC-ben.

Robert Merle: Mesterségem a halál

Rudolf Hoess az auschwitzi koncentrációs tábor parancsnoka volt, akinek feladatai közé tartozott, hogy minél kevesebb idő alatt, minél hatékonyabban, minél több zsidóval végezzen. Robert Merle sokkoló, mégis letehetetlen könyvében ennek a náci rémnek az életét dolgozza fel. A regény főszereplője Rudolf Lang, Hoess fiktív alteregója. Merle Lang életét egészen gyerekkorától meséli el. A férfi egy szigorú és bigottan vallásos apa merev és megkérdőjelezhetetlen szabályai szerint nőtt fel, majd az első világháború kitörésekor mindent megtett, hogy a fronton harcolhasson – noha még nem volt elég idős a katonai szolgálathoz.

Merle ijesztő objektivitással írja le a Langra nehezedő nagy kihívást, nevezetesen: hogyan lehet minél több zsidót megölni minél rövidebb időn belül. Lang személyében egy olyan embert ismerünk meg, aki gondolkodás nélkül teljesíti a parancsot, számára csak maga az utasítás és annak kivitelezése a fontos, a moralizálás teljesen hidegen hagyja. Felgyorsult és sokszor érthetetlennek látszó világunkban, ahol néha több eltérő „igazság” is vígan megél egymás mellett, Merle könyve talán sokkal fontosabb üzenetet tartogat, mint eddig bármikor.

Jesmyn Ward: Hallgasd a holtak énekét!

Ha be akarnánk sorolni ezt a könyvet valamilyen műfajba, bajban lennénk. Szerencsére nem is akarunk így tenni, hiszen pont azért ajánljuk ezt a regényt, mert egyszerre több kategóriába is beleillik. Elsősorban egy családregény, hiszen egy Amerikában élő színes bőrű család történetét ismerhetjük meg, a 13 éves Jojo, édesanyja, Leonie, illetve egy távoli árny, Richie szemén keresztül. Másodsorban egy kísértetregény, hiszen a holtak, ahogy a család múltja is, a jelenben is hallatnak magukról.

Harmadsorban egy fejlődéstörténet: az ifjú Jojó férfivá serdülésének a története, ugyanakkor egy másfajta fejlődést vagy inkább stagnálást is leír a szerző: a fekete bőrűek megítélését és társadalmi elfogadottságát. A Hallgasd a holtak énekét! a kortárs amerikai irodalom egyik izgalmas színfoltja, melyből kiderül, milyen kevés mozgástere, ellenben annál több konfliktusa van annak a tizenévesnek, akinek idejekorán kell felnőtté cseperednie.

Anna Ekberg: Bomlás

Christiannek és Leonorának mindenük megvan, boldog házasságban élnek. Gyönyörű házuk a fjordra néz, és a fiukat hosszú betegség után az orvosok végre egészségesnek nyilvánították. Ám egy napon Leonora ráébred, hogy a férje megcsalja egy fiatalabb nővel. Soha nem hitte volna, hogy Christian képes lenne elhagyni őt, aki mindent feláldozott a fiuk egészsége és a családi boldogság oltárán. De Leonorát nem olyan fából faragták, aki hagyja magát félreállítani. Elhatározza, hogy megakadályozza, hogy a férje elváljon tőle – kerül, amibe kerül.

Markus Zusak: Clay hídja

Kezdetben csak egy gyilkos, egy öszvér és egy fiú volt. Aztán egy kígyótetem, egy döglött kutya és egy régi írógép. És jött az anya és az öt testvér, majd a lány, aki zsokénak készül, meg a lóversenyek. Később a halál, a gyász, a futás és a fájdalom, a híd és a megtisztulás. De ez még nem a vég.
A Dunbar fivérek a saját törvényeik szerint élnek a világban. Az anyjuk meghalt, és az apjuk is magukra hagyta őket. Szeretnek és gyűlölnek, gyászolnak és élnek, küzdenek a felnőttvilág kihívásaival az elhagyatott lóversenypálya tövében.

Egy nap azonban az apjuk váratlanul hazatér, és segítséget kér tőlük egy híd megépítésében. Az öt testvér közül egyedül Clay vállalja a feladatot, és ezzel örökre megváltoztatja az életüket. Clay hidat épít a múltjából, a családjából, fájdalomból és szeretetből, a csodákból és a csalódásokból, az életéből, mindabból, ami egy élet kötőanyagát képezi. És közben feltárul a család múltja: a Homérosz iránt rajongó nagyapa emléke, a Kelet-Európából menekült anya és a festőművésznek készülő, megtört apa találkozása egy eltévedt zongoránál, valamint a fiúk ígéretekkel teli gyermekkora. De vajon elég kitartó-e Clay? Lesz-e elég ereje befejezni?

Nico Walker: Kopasz

Cleveland, 2003. A regény elbeszélője a kollégiumi diákok tipikus sodródó életét éli, ám találkozása Emilyvel mindent megváltoztat. Szerelmük mély, életre szóló kötelék. Amikor majdnem elveszíti a lányt, olyan döntést hoz, amely kitörölhetetlen nyomot hagy mindkettejük sorsán: beáll a hadseregbe.
A következmények megrázóak. Szanitécként Irakba vezénylik, az ottani körülmények pedig sokkolják. Katonatársaival szipuznak, marokszám nyelik a fájdalomcsillapítókat, és pornót néznek.

Sokan közülük elesnek a harcokban. Amikor végül hazatér, a poszttraumás stressz szindróma uralja az elméjét és az életét. Ráadásul az amerikai Középnyugaton ekkor söpör végig az ópiátok új generációja, és ebből már Emily sem tudja kivonni magát – mindketten heroinfüggők lesznek. Ahogy anyagi hátterük gyengül, az elvonási tünetek erősödnek – az egyetlen lehetséges kiútnak a bankrablás tűnik. A pokol újabb, ismeretlen körei tárulnak fel előttük, és messze még az út vége…

Kurt Vonnegut: Bajnokok reggelije

A Bajnokok reggelije Az ötös számú vágóhíd méltó párja. A szerző által illusztrált történet látszólag a legismertebb Vonnegut-teremtmény, a különc regényíró, Kilgore Trout és Dwayne Hoover Pontiac-kereskedő találkozásának krónikája. Látszólag. Mert a világban téboly uralkodik, a bolygó pusztul, az emberiség meghibbant. És ezen vajmi keveset változtat, hogy Kilgore egy beomlott külszíni bányák és zagyva hirdetések kísérte úton éppen a világmindenség seggluka, Midland City felé tart. „Ez a könyv ajándék magamnak az ötvenedik születésnapomra.

Ötvenévesen arra vagyok programozva, hogy gyerekesen viselkedjem hogy sértegessem a nemzeti himnuszt, hogy náci zászlót, segglukat és mindenféle egyebet rajzoljak filctollal. Azt hiszem, megpróbálok kisöpörni a fejemből minden benne levő kacatot a segglukakat, a zászlókat, a bugyikat. Bizony ebben a könyvben bugyiról is van kép. Kisöpröm a többi könyvemből való szereplőket is. Nem rendezek több bábjátékot.” (K. V. Jr.) Annyira vagyunk egészségesek, amennyire a gondolataink humánusak.

Szerző: Tegdes Péter

Totth Benedek: Az utolsó utáni háború

Totth Benedek első regénye, a Holtverseny egyben egy borzasztó történet és egy kiváló könyv. Nincs ez másképp Az utolsó utáni háború esetében sem. Az elbeszélő egy gyerek, akiről nem tudjuk, hány éves, mikor vagy hol él, sőt még a nevét sem, de azt elmeséli, miken ment keresztül a végeláthatatlannak tűnő háborúban, amiben mindent halál és pusztulás ural. Az utolsó utáni háború amerikai és orosz csapatok között zajlik, de ahogy az háborús helyzetben – vagy a való életben? – lenni szokott, senki sem tudja, ki a jó és ki a rossz.

Hans Rath: Az ördög is csak ember

Jakob Jakobi pszichoterapeutát találkozóra hívja egy Anton Auerbach nevű ismeretlen, és rendkívül érdekes ajánlatot tesz neki: meg szeretné vásárolni a lelkét. Azóta ugyanis, hogy Jakob három évvel ezelőtt találkozott Istennel, a lelke különösen értékes. Hogy kinek? Természetesen az ördögnek, akinek a megbízásából felkereste. Jakob határozottan ideges lesz. Miért folyton őt találják meg a menny és a pokol küldöttei? Vagy legalábbis az olyan emberek, akik ezeknek képzelik magukat.
Természetesen nem veszi komolyan az ajánlatot, az állítólagos ördögnek azonban van néhány trükk a tarsolyában. Módszeresen igyekszik pokollá tenni Jakob életét, aki lassan rászorulna némi isteni segítségre…

Jonas Lüscher: Kraft

Stephen King: Kedvencek temetője

Dr. Louis Creed, a fiatal orvos kitűnő állást kapott: a Maine-i Egyetem rendelőjének lett a vezetője, ezért Chicagóból az idilli New England-i tájban álló, magányos házba költözik családjával – feleségével, Rachellel, ötéves lányukkal, Ellie-vel és másfél éves kisfiukkal, Gage-dzsel. Boldogan, a szép jövő reményében veszik birtokukba új otthonukat…
Az első gondra az út túloldalán, velük átellenben élő öregember, Jud hívja föl a figyelmüket: a tájat kettészelő országúton éjjel-nappal olajszállító tartálykocsik dübörögnek, halálos veszélynek téve ki a háziállatokat és az apróságokat. Nem véletlenül van a közelben egy nyomasztó légkörű, ódon temető az elgázolt háziállatok számára… Az első trauma akkor éri Louist, amikor egy baleset áldozatául esett, haldokló fiú a rendelőben dadogó szavakkal óva inti az állattemetőn túli veszedelemtől. Nem sokra rá egy tartálykocsi elgázolja Ellie imádott macskáját, és az öreg Jud – jó- vagy rosszakaratból? – az állattemetőn túli, hátborzongató vidékre, a micmac indiánok egykori temetkezőhelyére viszi Louist, s ott földelteti el vele az állatot. Másnap a macska visszatér – de ocsmány jószág lett belőle: lomha, ijesztően bűzlő és gonosz. Aztán néhány békés hónap után a kis Gage elszabadul a szüleitől, és szaladni kezd pici lábain az országút felé…

Kal Pintér Mihály: Atyavilág

Kezdetben vala a Város. Aztán jöttek a papok, és rátaláltak az Igaz Vallásra. És így lőn Papváros.
A kételkedők, a gúnyolódók, a kérdezők és tagadók száműzése után új világ születik: az ájtatosok menedéke, a kikényszerített egység, a helyes úton járó polgárok birodalma. Az egyházhierarchikusan demokratikus városállam, ahol mindenki számára világos a különbség jogos és jogtalan éhezés között, ahol imával oltják a tüzet, ahol a gyerekeknek már az iskolában megtanítják kordában tartani zabolátlan gondolataikat, és ahol a kecskebőrbe kötött alkotmánykötet mindenkit pontosan eligazít, mit szabad és mit nem. Végre megkezdődhet a felkészülés a Megváltó érkezésére. De mi van, ha a Megváltó csak nem akar megérkezni? És mi lesz, ha egy nap mégis megérkezik?

Philip Roth: Nemezis

A Nemezis főhőse egy huszonhárom éves testnevelő tanár, Bucky Cantor, aki 1944 forró nyarán gyerektábort vezet Newarkban, mivel látáshibája miatt nem harcolhat kortársaival együtt a náci Németország ellen. Ekkor tör ki a városban a pusztító gyermekbénulás járvány, amelynek ellenszere nincs, okáról is keveset tudni, terjedését fokozza a hőség meg a tisztátalanság, ezért az emberek fejében a rettegéstől egyenes út vezet a bűnbakkeresésig. Menteni a gyerekeket, és közben föláldozni magamat? Ez a dilemma gyötri Bucky Cantort, amikor barátnője hívja: hagyja ott a forró, beteg Newarkot, menjen föl hozzá a hűs, egészséges hegyi táborba. A drámai eseményeket és a lelkiismeretes Cantor tanár úr külső-belső küzdelmét a kötelességgel, a sorssal, Istennel meg önmagával a járvány egyik túlélője beszéli el. Tőle tudjuk meg a végkifejletet is, amely a könyv címét adja: a büntetés görög istennőjének neve sugallta nemezist. Addig azonban nemcsak tragédiák történnek, hanem szívmelengető sőt komikus események is, és – mint a többi Roth regényben – sokféle színes figurával találkozunk.

Katherine Webb: A rejtekhely

1922 forró nyarán gyilkosság történik az idilli, álmos wiltshire-i faluban, Slaughterfordban. Az áldozat a mindenki által tisztelt és szeretett malomtulajdonos, Alistair Hadleigh, aki épp nemrég házasodott.
A falu összes lakója értetlenül áll a bűntény előtt, és amikor letartóztatják a magába forduló, furcsa Donald Cartwrightot, mindenki úgy hiszi, hogy a fiú az egyik dühkitörése alkalmával véletlenül megölhette a férfit. Donny húga, Puding azonban biztos a bátyja ártatlanságában, és az újonnan érkezett Irene-hoz fordul segítségért – más-más okok miatt, de mindketten eltökéltek abban, hogy felfedjék a valódi gyilkos kilétét.
Vajon milyen mélyre nyúlnak a bűntett gyökerei a múltba? És milyen szerepet játszik az eseményekben az a régi játék baba, amely egy kéményből kerül elő? Ahogy Puding és Irene elkezdik felfejteni a megdöbbentő tragédia szálait, mindkettejük élete örökre megváltozik.

Ha egy Stepen King-könyvet a kezünkbe veszünk, van néhány összetevő, amire biztosan számíthatunk: aprólékos karakterábrázolásokra, egy művészi válságban, kiadója követeléseitől szenvedő íróra, egy csendesnek látszó, ám a valóságban a felszín alatt annál fortyogóbb városra, a szereplők közötti bonyolult viszonyokra és persze valamilyen természetfölötti/földöntúli/ördögi/megmagyarázhatatlan jelenségre.

Ebből a fegyvertárából építkezett King a nemrégiben újra kiadott Borzalmak városában is. Főhősünk, Matt Burke visszatért gyerekkora színhelyére, Salem’s Lotba. Nem a boldog nosztalgiázás végett kereste fel a helyet: könyvet akar írni a város egyik félelmetes, rejtélyekkel övezett házáról, a Marsten-házról, ahol gyerekkorában horrorisztikus jelenettel szembesült: saját szemeivel látta a felakasztott tulajdonost.

Ahogy az Stephen Kingre jellemző, a szereplők kész garmadájával vezeti be a történetbe az olvasót.  Amit nagyon is jól tesz, hiszen a különböző karakterek mind újabb színt visznek a történetbe, összetettebbé és mélyebbé teszik a sztorit, arról nem is beszélve, hogy a több szálon futó esemény mindegyik dimenziója tartogat izgalmakat.

Matt hamar belopja magát a fiatal szépség, Susan szívébe, ám hamar rá kell jönnie az írónak, hogy nem mindenki osztja Susan lelkesedését: vannak, akik kifejezetten ellenszenvesnek, sőt, gyanúsnak tartja őt.

Nem minden ok nélkül: Matt érkezésével egy időben ugyanis két nem éppen bizalomgerjesztő férfi érkezett a városba, hogy bútorboltot nyissanak. Hármójuk érkezése után rejtélyes dolgok történnek a városban. Amikor egy testvérpár este elindul, hogy meglátogassák a barátjukat, egyikük útközben eltűnik, a báty pedig napokkal később meghal. És itt a rejtélyes halálesetek sora még nem ér véget…

Matt számára hamarosan kiderül, hogy a rejtélyek megoldása a hírhedt Marsten-házba rejlik.

De vajon hány életet követel még, hogy legyőzzék a városba költöző gonoszt?

Néha kicsit úgy tűnik, mintha King a Borzalmak városából ihletődött volna, amikor néhány későbbi művét, például az Azt vagy a Tóparti kísérteteket írta volna, de az író minden alkalommal  bebizonyította, hogy a már jól bejáratot eszköztárával is újra és újra le tud nyűgözni minket.

Ilyen borongós, téli napokon pedig elképzelni sem tudnánk jobb olvasnivalót a Borzalmak városánál.