A lajosmizsei helyszín a Market Építő Zrt. ROM Vándor programjának hetedik állomása, a cél itt is az volt, hogy a műemléki értékek szakszerű megóvásával a rom állapota stabil és biztonságosan látogatható legyen és a látogatók számára megidézze az egykori Mizse falu történelmi hangulatát.

A templomrom története

A Pusztatemplom a középkori Mizse település templomának maradványa. A környéket a 13-14. század fordulóján kun közösségek népesítették be, akik a vízjárta rétek és füves puszták között találtak otthonra. A település később eltűnt a történelem viharai közt, a mohácsi csata, majd a 16. század végi hadjáratok teljesen elnéptelenítették a vidéket.

A rom története a 20. századi régészeti feltárásokkal vált igazán ismertté. Az alaprajz és a megmaradt falszakaszok alapján az épületet a 14-15. századra datálják, és az is valószínű, hogy a későbbiekben boltozati elemekkel is kiegészítették. A templom keletelt, gótikus stílusú, egyhajós épület volt, sokszög záródású szentéllyel.

Falait úgynevezett „darázskőből” emelték, amely lyukacsos szerkezetével ma is különleges karaktert ad a romnak – közelről megfigyelve pedig egyből érthetővé válik, hogy miért nevezik így.

A Pusztatemplom nem csupán egy régészeti emlék, hanem egy különleges hangulatú kirándulóhely is, amely csendjével és történelmével lassabb tempóra hív. Érdemes megnézni mindenkinek, aki a környéken jár, vagy hazai romemlékek nyomába ered.

A Market szakmai csapata az elmúlt években az alábbi romemlékek megóvásában vett részt:

• Töki templomrom a Zsámbéki-medencében,
• Kövesdi templomrom a Balaton-felvidéken,
• Csákányospusztai templomrom Tatabánya mellett,
• Varjaskéri templomrom Somogy vármegyében, Somogyszentpálon,
• Somolyi templomrom Tolna vármegyében, Regölyön,
• Hetyei templomrom Ádándon.

Bővebb információt a ROM Vándor programjáról ide kattintva találtok.

Még több mesés templom vár rátok:

Megfestett mennyország: 7 kazettás mennyezetű templom, amit egyszer látnod kell

Magyarország eldugott falvaiban, apró református templomok mennyezetein festett kazetták színes kavalkádja őrzi művészeti örökségünk.

Funzine

Nagykeszi templomrom, Gyepükaján

Gyepükaján igencsak aprócska, alig 400 főt számláló községének templomromját valószínűleg a XII–XIII. században építették, s Szent Péter tiszteletére szentelték fel, mint ahogyan azt egy 1346-os birtokleírásban megfogalmazták. A falu a templommal együtt azonban csak pár száz évet élt meg, ugyanis áldozatául esett a törökök pusztításának. Ennélfogva Gyepükajánt a XVI. században már puszta községként említik, ahol csupán a templom romjai állták a sarat. A feltehetően védelmi funkciót is ellátott épületről nincs sok adat, így az idők során egy vadkörtefával is gazdagodott épülethez ellátogatva szárnyalhat a fantáziánk.

Haraszti pusztai templom, Herencsény

Török templomként, evangélikus templomként és kismagtárként is emlegetik az írásos forrásokban először 1322-ben feltűnt egyhajós, gótikus elemekkel is felruházott templomot, amely Herencsény nyugati oldalának egyik dombján áll. A többféle elnevezés nem véletlen, hiszen az évszázadok során számos funkciót töltött be az épület.

Egyes feltételezések szerint a XVII. század elején – amikor Haraszti teljesen lakatlanná vált – a törökök renoválták az épületet, és imaházat hoztak létre benne. Más történeti adatok pedig arra engednek következtetni, hogy a XVIII. század elején az evangélikus vallású Sréter család újíthatta fel a templomot a birtokukra betelepített lakosoknak. A magtárról az első forrás 1847-ből származik, vele kapcsolatban pedig bizton tudhatjuk, hogy egy kis kitérővel, egészen az 1980-as évekig e célt szolgálta az épület.

Gúti templomrom, Nyíradony

Nyíradony határában az Alföld legnagyobb összefüggő erdejének történelmét őrzi a román stílusú Gúti templomrom, amely még a XIII. században épült. Bár manapság már csak romjai emlékeztetnek egykori valójára, az épületet körüllengő történetek napjainkban is velünk élnek. Így a szóbeszédben kering még most is azon titkos földalatti rendszer legendája, amelyet feltehetőleg a betyárok is használtak.

A ligetes környezet nemcsak a titkairól és festői szépségéről híres, hanem a papok által a környéken elrejtett aranyról is. Ha pedig kincsvadászatra adnánk a fejünket, akkor a mendemondák szerint mindezt egy igazán különleges, gyógyító erejű energiával teli környezetben tehetjük meg.

Csonka-torony, Soltszentimre

Homokhátak rejtekéből tör fel 9 méteres magasságba a Soltszentimre és Csengőd határában található pusztatemplom, amelyet még a XI–XII. században építettek. Ehhez egy hajdani római őrtornyot is felhasználtak, így a falában még napjainkban is láthatunk római téglákat, az épületen pedig román és gótikus stílusjegyeket is felfedezhetünk.

A száraz tényeket felpezsdítve azt is elárulhatjuk, hogy a híresztelések szerint Szent István király fia, Imre herceg itt vesztette el életét, s ennek emlékére állították fel a templomot. Sőt, arról is regélnek, hogy Imre halálnak napján, szeptember másodikán, egy adott időpontban a nap sugarai áthatolnak a nyugati torony kettős ablakán, megmutatva a szentélyrészben a herceg halálának pontos helyszínét.

Somogyvámosi pusztatorony, Somogyvámos

A Balaton déli partján, a hosszan elnyúló gabonatáblák közepének éke a XII. században épült téglatemplom, amely egyes feltételezések szerint az Árpád-kori Csopak faluhoz tartozott egykoron. A román stílusban felhúzott épületet az évszázadok során többször átépítették, így például késő román, kora gótikus tornya arról árulkodik, hogy valószínűleg templomos lovagok tevékenykedtek a vidéken. Egyes legendák pedig arról mesélnek, hogy Koppány vezér fiát, Kupát a templom egyik falában helyezték örök nyugalomra.

Pótharaszti pusztatemplom, Csévharaszt

A hajdanán kifejezetten gazdagnak számító Pótharaszti homokkőből épült, gótikus stílusú pusztatemplomát körülbelül a XIV. század végén, XV. század elején építették a mai akácligetben rejlő szántóföld közepére. Ma már csupán a nyugati falát láthatjuk, de régen egy 13 m hosszú épület állt itt, amelynek hajójához északi irányból csatlakozott egy kápolna. Az 1997 és 1998 között a területen zajló ásatásokból azt is tudhatjuk, hogy a gótikus falak alatt egy román kori templom falai bújnak meg. A titokzatos rom körül járva pedig egy középkori és újkori temető maradványaira, illetve egy temetőárokra is figyelmesek lehetünk.

Markazi pusztatemplom, Markaz

Több száz évvel ezelőtt állattenyésztő pásztornépek élték dolgos mindennapjaikat a markazi réten, s a hajdanvolt földsáncon belüli falujukból nem hiányozhatott a számukra legfontosabb épület, a templom sem. A feltehetően XIII. század végén, XIV. század elején létesített plébániatemplom egy egyhajós, félköríves szentélyű épület volt, amelyhez később kápolnát is csatoltak. Ezen épület maradványait egészen 1962-ig láthatták az errejárók, amikor is a köveit a falusi építkezéshez felhasználták. Ezt követően a Markazi víztározó 1968-as kialakítása miatt teljesen elfedte a megmaradt romokat a víz. De ha szerencsénk van, akkor alacsony vízállásnál előtűnhet néhány darab az egykori templomból még ma is.

Számos különleges templomroma lelhettek még az országban:

7 lenyűgöző templomrom szerte az országban, amit érdemes felfedezni

A múlt ránk maradt kincsei közül szemezgettünk és az ország számos lenyűgöző templomromja közül ajánlunk a figyelmetekbe hetet, melyet érdemes felkeresni.

Funzine