Napóleon kettős puccsal szerezte meg a teljhatalmat

novemberében Párizsban erős antiparlamentarista közhangulat uralkodott. Ezt kihasználva Napóleon, Talleyrand külügyminiszter és Sieyés abbé egy esetleges jakobinus puccs veszélyére hivatkozva meggyőzte a Direktórium képviselőit, hogy meneküljenek el a fővárosból. Ezután Napóleon seregét felhasználva hatalomátadásra kényszerítették őket. A „megüresedett” konzuli székeket Napóleon, Sieyés és Roger Ducos vették át, ám Bonaparte teljhatalomról álmodott. Egy alkotmánymódosítás révén megfosztotta társait hatalmuktól és 1802-ben örökös konzullá, majd 1804-ben egyeduralkodó császárrá koronáztatta magát.

Orosz forradalom és bolsevik hatalomátvétel

Az első világháború történései és az országon belüli feszültségek 1917-ben tetőztek, az orosz nép elégedetlensége pedig forradalomhoz vezetett. A cári rendszer sikeres megdöntése után az újonnan megalakult Ideiglenes Kormány vezette az országot, akik tényleges hatalma jóval kisebb volt, mint a szovjetek választott tanácsosainak. Lenin igyekezett ellentétet szítani a szovjetek és az Ideiglenes Kormány között, de júliusban egy sikertelen puccskísérlet után kénytelen volt elmenekülni az országból. A bolsevikok végül a hiányzó belföldi erőket külföldiekkel pótolták – kínai vendégmunkásokat, magyar, német, lett és lengyel hadifoglyokat szerveztek be – és novemberben fegyveres államcsínnyel szerezték meg a hatalmat.

A müncheni sörpuccs kudarca

„Kitört a nemzeti forradalom!(…) A bajor és a berlini kormányt eltávolítottuk a helyéről, és azonnal új kormányzatot alakítunk” – állította erős túlzással Adolf Hitler 1923. november 8-án a híres müncheni sörpuccs kirobbanásakor, amikor Német Nemzetiszocialista Munkáspárt és szövetségesei megkísérelték átvenni a hatalmat Bajorország fővárosában. A valóságban azonban a rendfenntartó szervek ellenálltak, így az államcsíny teljes kudarcot vallott. A puccskísérlet vezetőit letartóztatták és bebörtönözték – köztük magát Hitlert, aki kilenc hónapos fogsága alatt írta meg híres Mein Kampf című műve első kötetét.

 Nyilas hatalomátvétel Magyarországon

A Szálasi-puccsként is elhíresült nyilas hatalomátvételre 1944. októberében került sor hazánkban. Miután Románia szembefordult a németekkel és a központi hatalom összeomlani látszott, Horthy Miklós is megkezdte Magyarország háborúból való kiugrásának előkészületeit. Ám egy német SS különítmény október 15-én elrabolta Horthy utolsó élő gyermekét, így Magyarország sorsa egy aggódó apa kezébe került. Horthy fejet hajtott a zsarolás előtt és a német hadsereg támogatásával kinevezte miniszterelnöknek Szálasi Ferencet, a Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom vezetőjét, aki kormányzása alatt több mint 70 ezer magyar zsidót küldött haláltáborokba.    
A Hirtelen Harag hadművelet valódi harcosai

1983-ban hidegháború feszült légkörében Ronald Reagan, amerikai elnök úgy gondolta, egy invázió lehet az egyetlen működő megoldás a Karibi-térség stabilizálására, ezért Grenadában állampuccsot hajtottak végre. A szigetre küldött amerikai hadsereg arra azonban nem számított, hogy a 45 percesre tervezett Hirtelen Harag hadművelet a várt gyenge ellenállás helyett egy 26 órás tűzharcba torkollik. A hadművelet rossz döntéseinek sora több életet is követelt, nem hiába tartják a grenadai küldetést az egyik legnagyobb katonai baklövésnek – a DoQ Valódi Harcosok című dokumentumfilmjéből az is kiderül, hol hibáztak és miért kellett a SEAL csapatainak két kísérletet is tenniük a művelet végrehajtásához.

Tudj meg még többet a grenadai állampuccs történetéről április 22-én 21.00 órától Valódi harcosok című a dokumentumfilmből a DoQ műsorán!