politika Archives

Könyvet írt pályájáról Barack Obama: Elárulja, milyen érzés az USA elnökének lenni

Gyenis-Sutus Dolli — Tue, 08 Dec 2020 10:26:30 +0000

December 10-én jelenik meg magyarul Barack Obama Egy ígéret földje c. könyve a HVG Könyvek gondozásában. Az elnöki memoár első kötete november közepén lepte el az amerikai könyvesboltok polcait, de már most listavezető a New York Times listáján.

„Lebilincselő, személyes vallomás a történelemformáló pillanatokról – az elnöktől, aki arra inspirált, hogy higgyünk a demokrácia erejében” – így vezeti fel a könyvajánlót a HVG. Ebben a mondatban nagyjából benne van, mire számíthatunk az Egy ígéret földjében: Obama elmeséli, hogyan lett önmagát kereső fiatalból az Amerikai Egyesült Államok elnöke, bemutatja hivatalának legfontosabb eseményeit és annak jelentős alakjait, valamint hitelesen vázolja fel az elnöki munkával járó kötelességeket.

Obama nem titkolt célja, hogy könyvében elárulja, milyen is valójában az USA elnökének lenni, milyen korlátokkal és lemondásokkal jár a munkakör, ugyanakkor inspirálja a politikai pályára lépő fiatalokat. Arról is ízelítőt kaphatunk, hogyan élte meg a család, azaz Michelle Obama és a lányok a családfő elnökké válását.

Az Egy ígéret földje előrendelhető ITT.

Obama azt is megosztotta támogatóival, milyen zenéket hallgatott a Fehér Házban: „A zene mindig fontos szerepet játszott az életemben – és ez különösen igaz volt az elnöki tisztség idejére. Amikor a jegyzeteimet olvasgattam a politikai viták előtt, Jay-Z My 1st Songját vagy Frank Sinatra Luck Be a Ladyjét hallgattam. […] A Fehér Házban töltött időnk alatt Michelle-lel olyan művészeket kértünk fel, délután tartsanak foglalkozásokat fiataloknak, este pedig adjanak koncertet a Keleti Szobában, mint Stevie Wonder vagy Gloria Estefan. Sok előadásra fogok örökké emlékezni – például arra, ahogy Beyoncé élőben énekli az At Last c. számát, amire először táncoltunk a beiktatási ceremónián.”

Ezek a zenék határozták meg Obama elnökségének első felét:

Politikus előadások a Trafó januári műsorán

Németh Sári — Thu, 09 Jan 2020 05:24:16 +0000

Érkeznek Phia Ménard, Urbán András, Cláudia Dias és Christos Papadopoulos előadásai.

Aktuális társadalmi-politikai kérdések, a hang narratív ereje és a zene „átlátszósága” áll a Trafó Kortárs Művészetek Háza kiemelt januári előadásainak fókuszában. Francia, portugál, olasz, szerbiai magyar és görög alkotók nemzetközi viszonylatban sikert aratott produkciói érkeznek Budapestre, de bemutatót tart a Hodworks, valamint Kálmán Eszter és Matkó Tamás is. A Trafó Galériában pedig megnyílik Trapp Dominika egyéni kiállítása.

Január 9-én és 10-én egy gigantikus Európa-performansszal tér vissza a Trafóba a francia újcirkusz fenegyereke, Phia Ménard, aki ezúttal civilizációnk alapjaira kérdez rá. A 2017-es kasseli Documenta felkérésére készült The Mother House / Maison Mère c. látványos előadása az európai kultúra összeomlását vizionáló színházi metafora. A női testben színre lépő Ménard celluxból és kartonból felépíti az athéni Parthenónt, ami arra a tényre is reflektál, hogy az EU kartonlapokat küldött menedékház gyanánt a Görögországba érkező menekülteknek. Az ismert francia alkotó többször járt már a Trafóban társulatával, a CIE Non Novával, legutóbb 2014-ben az Örvény, 2015-ben pedig A főn délutánja c. újcirkuszi előadásaival aratott sikert.

A menekültkérdéssel két másik előadás is foglalkozik, eltérő nézőpontból és formanyelven. Január 15-én a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Az Úr nevében című „politikailag brutálisan inkorrekt előadása” érkezik, amely két nagy vallási kultúrát, a kereszténységet és az iszlámot állítja szembe egymással. Urbán András direkten politizáló, szókimondó rendezése az egyén felelősségét állítja középpontba, a gyűlöletbeszéd és a politikai paradigmaváltás kereszttüzében. A portugál Cláudia Dias és az olasz Luca Bellezze Kedd: Minden, ami állandó, elpárolog előadása ezzel szemben szavak nélkül, a Menő manó rajzfilmből ismert animációs fonáltechnikával meséli el egy Szíriából Olaszországba menekülő palesztin kisfiú megható történetét. Egyetlen alkalommal, január 17-én lesz látható.

A zene, illetve a műfaji határokkal való kísérlezetés is meghatározó szerepet játszik a Trafó éveleji programjában. Január 11-én az Átlásztó Hang Újzenei Fesztivál keretében az osztrák Studio Dan ad koncertet, stílusában a hangszeres színház, a jazz, a rock és az improvizáció egyaránt jelen van. Az esten többek között elhangzik Vinko Globokar, Párizsban élő zeneszerző Passaggio Verso Il Rischio, azaz Átjáró a kockázat irányába című, az együttes számára komponált darabja is. Január 18-án a Trafó koncertkínálatában az egyedi stílusáról ismert olasz jazz-zongorista, Kekko Fornarelli klasszikus felállású triója mutatkozik be.

A tánc kedvelői egy különleges, zenei fókuszú görög produkciót láthatnak január 24-én és 25-én. Az Opus c. előadás azt vizsgálja, hogyan lehet a klasszikus zene szabályait átfordítani a tánc nyelvére, mint ahogy azt a Rosas Love Supreme című előadásban is láthattuk. A test a hangszer vizuális megjelenítőjévé válik, és a Bach-zene partitúrája diktálja a koreográfiát. Christos Papadopoulos koreográfus Amszterdamban tanult, majd Leon and the Wolf néven saját társulatot alapított. Munkái bekerültek az Aerowaves legjobb előadásai közé, 2004-ben tagja volt az athéni Olimpiai Játékok nyitó és záró eseményét koreografáló csapatnak.

Január 21-22-én Még egy táncelőadás munkacímen új produkcióval jelentkezik a Hodworks. Hód Adrienn koreográfus-rendező ezúttal nem átfogó társadalmi problémákkal, hanem az előadás jelenségével, a néző, a táncosok és a koreográfus szerepkörével és tereivel foglalkozik.

Január 31-én mutatja be közös projektjét Kálmán Eszter látványtervező és a mind külföldön, mind itthon sokat dolgozó zeneszerző, Matkó Tamás, akik a hang narratív szerepét kutatják két tematikailag összefüggő, de formailag különböző előadásban. A Domestic Noise c. első részben Kálmán Eszter és férje, Friedenthal Zoltán közreműködésével egy párkapcsolati történet bontakozik ki; a Quad c. második rész középpontjában pedig Beckett azonos című, eredetileg tévéjátéknak írt darabja áll.

A Trafó Galériában január 17-én nyílik meg Trapp Dominika Ne tegyétek rám! című egyéni kiállítása, amely a népi kultúra által kijelölt mozgástér határait feszegeti. A smART! XTRA sorozat január 13-i interaktív Loop Gallery-prezentációja kortárs magyar művészek munkáin keresztül vizsgálja a manipulált tartalomgyártás kérdéseit.

Bővebb információ és online jegyvásárlás ITT!

A történelem 5 legemlékezetesebb államcsínye

Tegdes Péter — Fri, 21 Apr 2017 12:25:01 +0000

Nyilas hatalomátvétel Magyarországon, Napóleon kettős cselszövése, a müncheni sörpuccs – az elmúlt évszázadok történelme számos sikeres, és még több teljes kudarccal végződő államcsínyt tart számon. Lássuk a világtörténelem leghíresebb állam elleni összeesküvéseit!

Napóleon kettős puccsal szerezte meg a teljhatalmat

novemberében Párizsban erős antiparlamentarista közhangulat uralkodott. Ezt kihasználva Napóleon, Talleyrand külügyminiszter és Sieyés abbé egy esetleges jakobinus puccs veszélyére hivatkozva meggyőzte a Direktórium képviselőit, hogy meneküljenek el a fővárosból. Ezután Napóleon seregét felhasználva hatalomátadásra kényszerítették őket. A „megüresedett” konzuli székeket Napóleon, Sieyés és Roger Ducos vették át, ám Bonaparte teljhatalomról álmodott. Egy alkotmánymódosítás révén megfosztotta társait hatalmuktól és 1802-ben örökös konzullá, majd 1804-ben egyeduralkodó császárrá koronáztatta magát.

Orosz forradalom és bolsevik hatalomátvétel

Az első világháború történései és az országon belüli feszültségek 1917-ben tetőztek, az orosz nép elégedetlensége pedig forradalomhoz vezetett. A cári rendszer sikeres megdöntése után az újonnan megalakult Ideiglenes Kormány vezette az országot, akik tényleges hatalma jóval kisebb volt, mint a szovjetek választott tanácsosainak. Lenin igyekezett ellentétet szítani a szovjetek és az Ideiglenes Kormány között, de júliusban egy sikertelen puccskísérlet után kénytelen volt elmenekülni az országból. A bolsevikok végül a hiányzó belföldi erőket külföldiekkel pótolták – kínai vendégmunkásokat, magyar, német, lett és lengyel hadifoglyokat szerveztek be – és novemberben fegyveres államcsínnyel szerezték meg a hatalmat.

A müncheni sörpuccs kudarca

„Kitört a nemzeti forradalom!(…) A bajor és a berlini kormányt eltávolítottuk a helyéről, és azonnal új kormányzatot alakítunk” – állította erős túlzással Adolf Hitler 1923. november 8-án a híres müncheni sörpuccs kirobbanásakor, amikor Német Nemzetiszocialista Munkáspárt és szövetségesei megkísérelték átvenni a hatalmat Bajorország fővárosában. A valóságban azonban a rendfenntartó szervek ellenálltak, így az államcsíny teljes kudarcot vallott. A puccskísérlet vezetőit letartóztatták és bebörtönözték – köztük magát Hitlert, aki kilenc hónapos fogsága alatt írta meg híres Mein Kampf című műve első kötetét.

Nyilas hatalomátvétel Magyarországon

A Szálasi-puccsként is elhíresült nyilas hatalomátvételre 1944. októberében került sor hazánkban. Miután Románia szembefordult a németekkel és a központi hatalom összeomlani látszott, Horthy Miklós is megkezdte Magyarország háborúból való kiugrásának előkészületeit. Ám egy német SS különítmény október 15-én elrabolta Horthy utolsó élő gyermekét, így Magyarország sorsa egy aggódó apa kezébe került. Horthy fejet hajtott a zsarolás előtt és a német hadsereg támogatásával kinevezte miniszterelnöknek Szálasi Ferencet, a Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom vezetőjét, aki kormányzása alatt több mint 70 ezer magyar zsidót küldött haláltáborokba.
A Hirtelen Harag hadművelet valódi harcosai

1983-ban hidegháború feszült légkörében Ronald Reagan, amerikai elnök úgy gondolta, egy invázió lehet az egyetlen működő megoldás a Karibi-térség stabilizálására, ezért Grenadában állampuccsot hajtottak végre. A szigetre küldött amerikai hadsereg arra azonban nem számított, hogy a 45 percesre tervezett Hirtelen Harag hadművelet a várt gyenge ellenállás helyett egy 26 órás tűzharcba torkollik. A hadművelet rossz döntéseinek sora több életet is követelt, nem hiába tartják a grenadai küldetést az egyik legnagyobb katonai baklövésnek – a DoQ Valódi Harcosok című dokumentumfilmjéből az is kiderül, hol hibáztak és miért kellett a SEAL csapatainak két kísérletet is tenniük a művelet végrehajtásához.

Tudj meg még többet a grenadai állampuccs történetéről április 22-én 21.00 órától Valódi harcosok című a dokumentumfilmből a DoQ műsorán!

Az elnök, akit meggyilkoltak – A történelem legvéresebb merényletei II.

Tegdes Péter — Wed, 22 Mar 2017 05:00:11 +0000

Az Egyesült Államok legfiatalabb elnöke, az amerikai államfő, aki elsőként aknázta ki a média adta lehetőségeket a kampányaiban, a férfi, aki szeretői közé sorolhatta Marilyn Monroe-t, és az államfő, aki az USA történelmének 4. vezetője, aki politikai merénylet áldozata lett. Ő John F. Kennedy, akit 54 éve gyilkoltak meg. Történelmi merényletekről szóló sorozatunk 2. részét olvashatjátok.

John F. Kennedyt, Amerika 35. elnökét 1961. január 20 -án iktatták be. A katolikus, ír felmenőkkel rendelkező politikus felmenői a 20. század elején az ír éhínség elől menekültek a tengerentúlra, ahol hamar szerencsésre fordult a sorsuk, és jómódú üzletemberekké váltak. A Harvard Egyetem egykori diákja az 1960-as választásokon alig 0,2%-kal győzte le republikánus ellenfelét, Nixont. Az amerikai elnökök között ő volt az első, aki otthonosan mozgott a tévé és rádió világában, sőt a sztárvilággal is könnyedén megtalálta a közös hangot: számos szeretői közül a leghíresebb Hollywood ékes csillaga, Marilyn Monroe volt, akinek az elnöknek intézett születésnapi éneklése mára ikonikussá vált. Felesége, Jackie igazi stílus- és divatikon volt, akiről filmet is készítettek. A demokrata elnök alig másfél éves pályáját összességében pozitívan értékelik az elemzők, legnagyobb baklövésének a kubai rakétaválságot tekintik, amikor kis híján kitört a 3. világháború.

John F. Kennedy azonban nem a felsorolt dolgok miatt vonult be a köztudatba, hanem azért, mert 1963. november 22-én politikai merénylet áldozata lett.

Menet a halálba

Kennedyt kampánykörútján, a Texas állambéli Dallasban gyilkolták meg. A politikus azért utazott a déli államba, hogy kibékítse a frakciókra bomló demokrata pártot, és egyúttal a következő választásokra is meg akarta erősíteni a pozícióját a helyi embereknél. Az elnök egyik szónoklata után nyitott tetejű kocsiban haladt a következő publikus megjelenésének helyszínre. Amikor menete a Elm és Houston street sarkánál járt, a közeli tankönyvraktár tetejéről lövések érték Kennedy kocsiját, melyben nemcsak a politikus, de a felesége és a texasi kormányzó is utazott. Utóbbi személy csak megsebesült, Kennedyt azonban halálos lövés érte a háta felső részén. A golyó a gégéjénél távozott a testéből.

Az elkövető

A gyilkossággal Lee Harvey Oswaldot, a tankönyvraktár egyik dolgozóját gyanúsították meg. A férfit csak több órával a gyilkosság elkövetése után, egy színházban fogták el, ahol a dulakodás közben Oswald egy zsaruval is végzett.

Oswald élete eléggé balsorsú volt: apa nélkül, részben javítóintézetben nőtt fel. Pszichológiai zavarokkal küzdött, ráadásul alacsony alkata miatt kisebbségi komplexusban is szenvedett. Erősen kommunista érzelmű volt, egy ideig a Szovjetunióban is élt, Amerikában pedig Castro-párti propagandát gyártott.

Oswald nem élte meg az ítélethirdetést: két nappal elfogása után meghalt. Amikor az elítéltet a rendőrség pincéjében vezették az őrök, a sajtósok közül hirtelen előugrott egy alak, Jack Ruby (eredeti nevén Jacob Leon Rubenstein) és hasba lőtte a 24 éves Oswaldot. Ruby egy zsidó származású éjszakai bár tulajdonosa volt, aki a rendőröknek azt mondta, hogy a Kennedy iránt érzett szimpátiája miatt ölte meg az őt meggyilkoló Oswaldot.

Az ítélet

A hivatalos nyomozással egy külön bizottságot, a Warren-csoportot bízták meg, ami 10 hónapig tartó nyomozás után arra a következtetésre jutott, hogy Oswald magányos elkövető volt, és szó sincs semmilyen politikai összeesküvésről. Az ezzel foglalkozó aktákat rejtélyes okokból 75 évre titkosították.

Hiába született meg a hivatalos ítélet, a média nem nyugodott bele a fantáziátlan „megoldásba”, és mindenki elkezdte a maga összeesküvés-elméletét gyártani. Az újságok címlapjain a maffiától kezdve a KGB-n át egészen a CIA-ig szinte mindenkit megtiszteltek a gyanúsított szerepével.

Senkit nem érdekel Ryan Gosling, mindenki Meryl Streep beszédéről beszél

Tegdes Péter — Mon, 09 Jan 2017 14:15:07 +0000

Mi köze van a Donald Trumpnak a Golden Globe-hoz? Meryl Streep szerint elég sok. A színésznő a díjkiosztón életműdíjának átvételekor megragadta az alkalmat, hogy politizáljon, és élesen bírálta a még be sem iktatott elnököt. Vajon mire számíthat Trump, ha már ténylegesen a Fehér Házban fog trónolni?

„A tiszteletlenség tiszteletlenséget szül, az erőszak erőszakra ösztönöz” – mondta Meryl, miután kifejtette, hogy Hollywood valójában nem más, mint az etnikailag és vallásilag is megosztott Amerikába betelepülők paradicsoma.

A színésznő azt is felidézte, amikor Donald Trump egy fogyatékkal élő újságírót inzultált.

Természtesen Trump nem hagyhatta szó nélkül a történteket, és Twitter-üzenetében Meryl Streepet „túlértékeltnek” nevezte, az őt ért vádakat pedig masszívan tagadta.

Trumppal ellentétben azonban több amerikai híresség is éljenezte a színésznő Golden Globe-beszédét:

Magyarország szívesen lenne a főnök Anglia helyett

JonBorno — Wed, 20 Jul 2016 13:30:33 +0000

Majdnem egy hónapja szavaztak az angolok arról, hogy kilépnek az EU-ból, de Magyarország máris szívesen átvállalná a szigetország uniós soros elnökségét 2017 második felében.

Az angolok június 23-i szavazáskor hajszálnyi többséggel, de egyértelműen kijelentették, hogy nem kívánnak többé az Európai Unió tagországa lenni. Kilépésük kapcsán még mindig rengeteg a kérdés, például az, hogy a jövőre esedékes féléves elnökségüket elvállalják-e.

Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarország készen áll arra, hogy átvegye Anglia helyét a soros elnökségben.

Ahogy azt a politikus kifejtette, eddig még nem fordult elő, hogy bármelyik tagország kiesett volna az elnökségi sorból, így jelenleg két lehetőség is elképzelhető: vagy valamely tagország vállalja a pozíciót, vagy minden soron következő ország fél évvel előrébb kerül, azonban az eddigi információk alapján az érintettek nem állnak készen erre, vagy nem szeretnék ezt a lépést megtenni.

A labda mindenesetre az angoloknál van, legelőször ugyanis nekik kell bejelenteni, hogy lemondanak a 2017-es elnökségükről.

Mi az elnöklő ország feladata?

Az uniós elnökséget ellátó ország biztosítja a tagországok küldötteit tömörítő döntéshozó szerv, a Tanács képviseletét. Az elnöklő országnak szoros koordinációt kell folytatnia tevékenységéről az Európai Bizottsággal, az Európai Parlamenttel, a tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnökével, valamint az unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselőjével is.

Forrás: MTI

Trendi népzene – A Cimbaliband ereje

JonBorno — Fri, 27 Jul 2012 10:43:45 +0000

A Cimbaliband immáron hat éve zenél a jó hangulatért, és a népzene megszerettetéséért. Fiatalok és idősek egyaránt tombolnak koncertjeiken itthon és külföldön, felfedezve a cimbalom ízeit, illetve a hagyományos és modern ütemek egyedi egyvelegét. Az alapító tag és cimbalmos Unger Balázzsal, illetve a dobos Horváth Dániellel csevegtem népzenei divatról, stíluskeveredésekről, véleményekről, emlékekről és tervekről.

Hogyan jellemeznétek a zenekart?

Unger Balázs: Nemzetiségünket és zenei hátterünket is tekintve sokfélék vagyunk. Akad köztünk dél-szláv harmonikás, roma-zsidó nagybőgős, mi az öcsémmel (Unger Gergő, gitár, vokál – a szerk.) pedig félig sváb, félig magyar családból származunk. Örömzenét játszunk keretek nélkül, de a cimbalomé a főszerep. Szeretnénk megismertetni és megszerettetni a fiatalokkal ezt a hangszert és a népzenét.

Horváth Dániel: Azt szeretnénk, hogy ugyanúgy bulizzanak, mint máskor, csak kivételesen ne elektronikus zenére, hanem igazán minőségi dallamokra. A Cimbalibandban komoly technikai és hangzásbeli felkészültség van, a tagok pedig mind virtuóznak számítanak a saját hangszerükön.

Mit szóltok a hirtelen jött népzenei trendhez?

U.B.: Örülünk neki, hiszen ez csak kedvez nekünk. Magyarországon sajnos nem alakult ki egyöntetűen pozitív kép a népzenéről, míg a környező országokban máig megmaradt a köztudatban az adott nép zenéje, még a diszkókban is gyakran játsszák különböző feldolgozásokban. Ha itthon megemlíted valakinek a cimbalmot, azonnal egy piros mellényes, vendéglátós roma zenész ugrik be neki, aki a cirkusz polkát játssza. Mostanában ez a fals kép átalakulni látszik, ma a népzenéről legfőképpen a Csík Zenekarra asszociálnak a megkérdezettek.

Számos népzenét játszó zenekar keveri a stílusokat. Szerintetek ezt még nevezhetjük autentikus népzenének?

H.D.: A mi esetünkben a kezdetektől fogva a zenekar sajátosságának számított, hogy sokfélék vagyunk, így a zenénk is értetődően keveredik. Mi nem azért keverjük a stílusokat, mert ez éppen trendi, hanem mert alapvetően ilyenek vagyunk. Ha világszinten nézzük ezt a folyamatot, minden zenei produkció alkalmazkodik egy aktuális trendhez. Sokféle zenét hallgatok, köztük R’n’B-t is, és azt veszem észre, hogy a stíluson belül igazán autentikus zenét képviselő Beyoncé és Rihanna is belesimult a divatos, elektronikus ütemekbe. Szerintem itthon is ez történik, csak kicsiben. Mi hiába csinálnánk színtiszta népzenét, azzal nem érnénk el a fiatalokat. Nyitnunk kell a trendek felé, és közben arra kell törekednünk, hogy megőrizzük a sajátosságainkat.

Mi a véleményetek a többi népzenét játszó zenekarról?

H.D.: Bár én eredetileg jazz zenész vagyok, a népzenébe csupán két éve csöppentem bele, de szerintem az a lényeg, hogy mindenki próbálkozik. A Csík Zenekar meglovagolja a feldolgozásokat, és olyan nagy neveket állít maga mellé, mint Szörényi Levente, Bródy János és Presser Gábor.

U.B.: Illetve az újabb arcokat is, mint például Lovasi András, akivel már a fiatalokat is elérik. Ez kifejezetten jó dolog! A szomszéd zöldséges srác nemrég tőlem kért kölcsön egy Csík Zenekar cd-t, nyitni akart a népzenére, így hamarosan a Cimbalibandet is megkedvelte.

A népzenét gyakran azonosítják bizonyos politikai pártokkal. Érzitek-e ennek az előnyét/hátrányát?

U.B.: Egy kicsit igen, és nem a politikai párt mibenléte miatt, hanem a megosztás érzete miatt. Mi szeretnénk a zenét tisztán közvetíteni, és nem pedig azonosulni bármiféle politikával. Magánbeszélgetésben megvan ennek a helye, de a színpadon szerintem nincs.

H.D.: Külföldön rengeteg olyan eset van, ahol zenészek nyíltan felvállalják a politikai beállítottságaikat. Szerintem a zenét nem érdemes keverni a politikával, mert lehet valaki jó zenész, de attól még nem biztos, hogy jó politikus is. Zenekaron belül is megoszlanak a nézeteink, de a zenélésért vagyunk együtt.

Visszatudtok-e emlékezni egy-két különleges élményre a zenekar életében?

U.B.: Nemrég voltunk Japánban, a World Music and Dance Festival-on játszottunk. Meseszerű élmény volt megénekeltetni a japánokat magyarul. Jártunk Finnországban is, a legnagyobb skandináv világzenei fesztiválon, Olaszországban pedig visszatérő vendégek vagyunk. Külföldön a cimbalom kuriózumnak számít, így nincs szükség angol énekre, teljesen megállják a helyüket a magyar dalok. A legutóbbi Castro Bisztrós koncertünk is emlékezetes volt, asztal- és hastánccal megfűszerezve. Sok a jó élmény!

Tervek?

H.D.: Novemberben, a Fonóban kerül bemutatásra egy új projekt, a Fricska táncegyüttessel közösen. Igazi show műsorral készülünk! Külföldön továbbra is aktívak leszünk, szeretnénk még több helyet felfedezni. Nem sok hasonló van ahhoz, amit mi csinálunk, így megpróbáljuk kiaknázni ezt az egyediséget, amennyire csak lehet.

U.B.: Nem tudom, hogy elfogunk-e valaha érni hatalmas nemzetközi sikereket. Egyelőre viszont nagyon szeretünk egy évben többször utazgatni, mert feltöltenek minket ezek a külföldi utak. Ameddig ennyire szeretnek minket, és várnak, mi mindig menni fogunk!

Kabarcz Rebeka