Korai kezdetek és az első épület megszületése

A Lövőház és a Retek utca által határolt területen már az 1930-as években is tartottak vásárokat, ám a kezdeti időkben csupán pár árus állt ki termékeivel.

Nem sok idő kellett, hogy a hetente tartott vásároknak híre menjen, a növekvő forgalom miatt pedig idővel kisebb bódék között sétálva lehetett szemezgetni a kincsek között.

1940-re már olyan méreteket öltött a vásár forgalma, hogy Budapest Főváros Törvényhatósági Bizottsága határozatban jelölte ki a Lövőház, a Fény és a Retek utca által határolt területen egy csarnok felépítését, amelyet végül 1953-ban nyitottak meg.

Az első piacépület egy egyszerűbb, fedett vásárcsarnokként működött, ahol az árusok standokon kínálták termékeiket, a választék már azonban ekkor is széles volt: a legfrissebb gyümölcsöktől és zöldségektől kezdve a mutatós virágokon át egészen a gasztronómiai különlegességekig mindent lehetett kapni.

Átalakítás és modernizáció

Az évek során a régi épület állapota romlani kezdett, és az 1990-es évek vége felé már nem is felelt meg az egészségügyi és biztonsági előírásoknak, így egy hosszas döntéshozatal után 2000-ben megkezdődött a létesítmény korszerűsítése.

Elindult egy modern, több szintes épület tervezése és építése, amely végül 2002-ben nyílt meg. A felújításhoz szükséges építészeti terveket az Építész Stúdió Kft. készítette, az Ybl-díjas Cságoly Ferenc vezetőtervező irányításával.

Az új, 2002-ben megnyitott piac egy modern bevásárlóközpont és egy hagyományos piac ötvözete lett, a garázzsal együtt ötszintes épületet alakítottak ki. Az alsó szinteken a klasszikus piaci standok és helyi termelők kaptak helyet, míg a felsőbb szinteken üzletek és éttermek sorakoznak, a nagy újdonságot pedig a két szintet összekötő mozgólépcső adta.

Jelentősége napjainkban

A Fény utcai piac a mai napig nem veszített népszerűségéből, az újranyitás első 20 éve alatt 31 millióan látogatták meg, az évtizedek óta hűséges vásárlók mellett egyre több az új vásárló is. A közel 20.000 négyzetméteren jelenleg 150 üzlet található, emellett pedig jobbnál jobb vendéglátóhelyekkel bővül repertoár.

A Fény utcai piac ma is közkedvelt a helyi lakosok és a város más részeiről érkezők körében, és a mai napig friss zöldségek, gyümölcsök, hús- és tejtermékek, valamint kézműves élelmiszerek széles választékát kínálja.

Emellett különféle zenés rendezvények és gasztronómiai események is helyet kapnak a piacon, legyen szó kézműves vásárokról, szilveszteri buliról vagy tematikus napokról.

Ismerjétek meg a közeli Körszálló történetét is:

Budapest legendás épületének nyomában: Az ikonikus Körszálló története

Az épület megépítése üzenettel szolgált a vasfüggöny túloldalára, falain belül számos híresség pihent, ma pedig diákszállóként működik.

Funzine

Hogyan lett álomból valóság?

A Zenélő Piac ötletgazdájának, Udvardi Márton életében mindig is jelen volt a zene. Már 16 évesen zenélni, trombitálni szeretett volna, és ezt egy kis kitérővel sikerült is véghez vinnie. A Zeneakadémián tanult jazzszakon, és ma már az Ég alatti 5 és a Rézeleje Fanfárosok vezetője. Ezáltal érthető, hogy gondolatai akkor is a zene körül forogtak, amikor jött a Covid, vele együtt a karantén, majd sorra maradtak el a koncertek.

Így történt, hogy éppen a legnagyobb lezárások közepette, a kissé üres Bosnyák téri piacon, lelki szemei előtt látta, ahogy a moldvai és balkán zenét játszó rezesbandájával végigjárják és felélesztik a piacot. Akkor még csupán egy elképzelés volt A Zenélő Piac, aminek gondolata azonban nem hagyta nyugodni a zenészt.

Tavaly augusztusban, amikor épp a piacon járt, egy most vagy soha gondolat által vezérelve megkérdezte, hogy kit keressen meg az ötletével. Legnagyobb meglepetésére örömmel és szívesen fogadták az indítványozását, sőt, kiderült az is, hogy a gazdasági igazgatóban is felmerült már egy hasonló kezdeményezés ötlete. Majd nem sokra rá, az a kép, ami egykor Márton lelki szemei előtt lebegett, megtörtént a valóságban is. A Rézeleje Fanfárosok felrázták a Bosnyák téri piacot.

Minikoncertek Budapest piacain

2021 szeptemberében már 14 pop-up jellegű minikoncerttel tették élvezhetőbbé az egyébként sokak által nem igazán kedvelt bevásárlást. A Nagycsarnokban, a Rákóczi téri a Bosnyák téri piacon, a Fehérvári úti csarnokban és a Flórián téri üzletközpontban a vásárlók hol népi kamarazenekart, hol rézfúvósokat, míg máskor vérbeli latin dallamokat hallhattak.

„Az emberek szomjazzák az ilyesmit. Meglepődnek, megállnak, és sokan vissza-visszajárnak, ha tudnak róla, hogy lesz még hasonló koncert. Néha egy-két kereskedő nehezményezi, hogy fél órán keresztül nem csak a vásárlók kéréseit hallhatják a nap során, viszont köztük is van, aki nagyon élvezi és támogatja. Találkoztam magányos és beteg emberekkel is, akik azt vallották, hogy sokat jelent nekik az élmény, amit kapnak az élő zene által” – mesélte Márton, mikor arról kérdeztük, hogy az emberek miképp fogadták a kezdeményezését.

Tehát siker és több pozitív visszajelzés koronázta a tavalyi projektet. Így hát Márton nem állt meg itt, elkezdett olyan források után kutatni, amelyek további piackoncertek megrendezését tették lehetővé. Így talált rá, és nyerte el a Rév8 és a Józsefváros Önkormányzata pályázatát, és ennek köszönhetően ez év áprilisától 2023 márciusáig 24 kiskoncertet rendezhet a Rákóczi téri piacon.

Zenei sokszínűség a piacon

A Zenélő Piac nem titkolt célja, hogy olyan zenekarokat szólaltasson meg, akik minőséget képviselnek, értéket adnak, s ezáltal a közönség olyan zenével lehet gazdagabb, amit magától valószínűleg nem keresne. Márton e célt szem előtt tartva álmodja meg a koncertsorozatokat, ami során nagy figyelmet fordít arra, hogy minél többet megmutasson a hazai kortárs zenéből, és a legkülönfélébb zenei műfajokat vigye el a piacok tereibe.

Emellett Márton annak is figyelmet szentel, hogy akusztikusan vagy félakusztikusan megszólaló formációkat válasszon, hogy organikusan a piac része lehessen a koncert. Eszerint ebben az évben már felcsendültek a jazz, a mexikói zene, az indiai szakrális zene, a gyimesi népzene és a XIV. századi itáliai zene hangjai is.

Mártontól megtudhattuk azt is, hogy A Zenélő Piac egyik fő mozgatórugója az volt, hogy láthassa az örömöt és a meglepetést az emberek arcán. És amikor belevágott, nem is sejtette, hogy számtalan más hozománya is lesz, például megismerhetett olyan zenészeket, akiket a projekt kapcsán keresett fel ismeretlenül. Illetve az is inspirálta, hogy egy nem szokványos térbe olyan kulturális tartalmat csempésszen, ami könnyen hozzáférhető az emberek számára.

Piackoncertek a Rákóczi téri vásárcsarnokban 2022-ben

Ha pedig a Rákóczi téri vásárcsarnokban szereznénk be a legfrissebb hozzávalókat az ebédünkhöz, zenei kíséretre számíthatunk több nyári szombaton át, de az év többi részében sem hagyják a vásárlókat zene nélkül.

Minden zenei szessön délelőtt 10 órakor kezdődik, és általában fél-háromnegyed órára csendülnek fel a hangszerek.

• október 8.: Király Dóra, Kerényi Róbert duója – világok találkozása két furulyán
• október 22.: Baló Sámuel duó – jazz
• november 5.: Móser Ádám – tangó, sanzon
• november 19.: Obadu – folk-elektronika live-act
• december 3.: Sztojka – villanycitera
• december 17.: Rézeleje adventi fanfárosok – fanfáros banda
• 2023. március 18.: Ír zenei session – Szent Patrik másnapjára

A Zenélő Piac új helyszínei és időpontjai 2022-ben

Mindezek mellett 2022 második felében a Főváros és a Budapest Brand pályázata révén a piackoncertek eljuthatnak 7 új helyszínre is: a Fehérvári úti, a Fény utcai, a Flórián téri, a Római-parti, a Békásmegyeri, a Vörösvári úti és a Bosnyák téri piacokon biztosan várhatóak koncertek. Illetve szívesen veszik más, olyan piacok jelentkezését is a jövőben, amelyek nyitottak a kezdeményezésre.

• október 6.: Ágoston Béla kvartettje – Fehérvári úti piac (17:00)
• október 8.:
  • Fruzsi & Badman – Vörösvári úti heti vásár (10:00)
  • Busa Pista – Dj Mango – Fény utcai piac (10:00)
  • Bajusz zenekar – Fény utcai piac (11:00)
  • Bujdosó János – Római parti piac (11:00)
  • Geröly Tamás és Szokolay Dongó Balázs – Bosnyák téri piac (11:00)
• október 13.: Debreczeni-Kis Helga citera és ének – Fehérvári úti piac (17:00)
• október 14.: Macsotay Guillermo – Fény utcai piac (15:30)
• október 15.:
  • Obadu – Békásmegyeri piac (10:00)
  • Ms Matis és Darvas Kristóf – Fény utcai piac (10:00)
  • Hangácsi Márton – Fény utcai piac (11:00)
  • Móser Ádám – Római parti piac (10:00)
  • Kale lulugyi – Bosnyák téri piac (11:00)
• október 21.: Peca – Bosnyák téri piac (15:00)
• október 22.:
  • Bitó János – Fény utcai piac (10:00)
  • Debreczeni-Kis Helga – Római parti piac (10:00)
  • Busa Pista és Dj Mango – Békásmegyeri piac (11:00)
  • Nagy-Babos Rebeka és Schlosser András – Fény utcai piac (11:00)
  • Fröccs trió – Fehérvári úti piac (14:00)
• október 29.:
  • ¡Nosnach – Vörösvári úti heti vásár (10:00)
  • Tamaskó Gábor – Fény utcai piac (10:00)
  • Macsotay Guillermo duó – Római parti piac (10:30)
• december 6.: Fallin’Birds – Békásmegyeri piac (18:00)
• december 17.:
  • BrassTett – Fény utcai piac (10:00)
  • BrasTett – Békásmegyeri piac (12:00)
• december 18.: Rézeleje Fanfárosok – Békásmegyeri piac (10:00)

Az eseményekről részletesebben Facebook-oldalukon olvashattok.

Wekerlei piaci napok (péntek-szombat)

„Kedden és pénteken és most már szombat délelőtt is nyitva a wekerlei kispiac! Egészséges, friss termékekkel csodás felújított környezetben helyi termelők, a folyamatosan nyitva tartó üzletekben ismerős, barátságos kereskedők várnak mindenkit a wekerlei kispiacon! Csütörtökön délután pedig termelői piac, termelői és kézműves termékekkel.”

Farsangi fánkozás a Czakó Piaczon (szombat)

„Azt hiszem lassan elég volt a hidegből mindenkinek… Ezért arra gondoltunk, hogy szervezünk egy farsangi piacot. 🎭
Termelőink már dolgoznak a jelmezeiken. Gyere te is, öltözz jelmezbe és űzzük el együtt a hideget!!! Közben pedig fogyaszthatod a frissen készült fánkokat!! 🍩”

Tatabányai Via Ferrata Túra (szombat)

„Vasalt utak a Turul szobor mellett! Lábad alatt Tatabánya és Tata városa, a háttérben a Bakony és a Vértes vonulataiban gyönyörködhetsz!”

Téli csillagszórás – Piacozás a Rómain lángossal, raclettel és sült kolbival (szombat)

„Dübörög a tél, netán hóeséses piac lesz? Vagy zúzmarás, esős, ködös? Sebaj, a Rómain elfelejtünk minden borút és felragyognak a csillagok is a szívünkben! Piacozni olyan jó dolog! Várnak ránk kedvenc árusaink, kedvenc portékáink, no meg folyni fog a jó sűrű, illatos raclette sajt a bagettre a virágbolt előtti parkolóban, amire nem lehet nemet mondani, bent pedig a faházban Ágiék szívük minden szeretetével és a legnagyobb profizmussal sütik a legjobb lángosokat, a mangalicás standnál pedig sült kolbászok, hurkák és hamburgerek sorakoznak ínycsiklandóan illatozva. Hmmmm. A piactéren kincsek mindenfelé, kézműves ajándékok, apróságok, alkotások várnak ránk. Lepjük meg magunkat, szeretteinket. Kosarunkat készítsük, polcokat a spájzban ürítsük! Érkeznek a legfinomabb portékák a Rómairól!”

A kirándulás az egyik legjobb szabadtéri program mostanság:

4 meseszép téli kirándulóhely Budapest környékén

Egy kis D-vitaminpótláshoz ajánlunk most nektek négy szuper túraútvonalat Budapesten és környékén.

Funzine

Vegan Food&Design Market (szombat-vasárnap)

„Várunk Titeket a Vegan Gardenbe január 30-án és 31-én szombaton és vasárnap, ahol egy egész napos január végi p̵i̵a̵c̵o̵z̵á̵s̵s̵a̵l̵ ̵ Pop-Up store-ozással hangolódunk 2021-re 🙂. Hazai kézműves termékek, tárgyak, élelmiszerek, ajándékok, design termékek, régiségek, kozmetikumok, turkáló és meglepetések várnak.”️ ️

Farsangi Kürtőskalács Hétvégék az Édes Mackóban (szombat-vasárnap)

„Csempésszünk egy kis móka, kacagást a téli hétvégékbe! Arra gondoltunk, hogy farsang révén minden hétvégére hozunk valami kedvcsinálót, hogy könnyebben és vidámabban teljenek a szürke, hideg januári-februári hétvégi napok! Január 30-31: Kürtősfánkok Hétvégéje”

Nomafa Bográtsch (szombat-vasárnap)

Egy nagy séta, vagy kutyafuttatás után ne feledjétek a Normafa Síházat útba ejteni! A srácok ezen a hétvégén is lélekmelegítő Bográtsch egytálétellel várnak, amit lefojthattok egy isteni kürtőskaláccsal. Ha inkább aktív pihenésre vágytok a hónap végéig még elérhető e-bike bérlési akciójuk. Irány a hegy! #életavárosfelett

Zugligeti Libegő (minden nap)

Korlátozások ide, korlátozások oda, libegőzni még mindig szabad, és szerencsére lehet is. Ha éppen szabadtéri programötlet híján vagy, tökéletes hétvégi programnak bizonyul libegő segítségével elvonulni a város zajától.

Túléli a korlátozásokat a budapestiek kedvenc hétvégi programja: Most is vár a libegő

Budapest legbiztonságosabb közlekedési eszköze télen is tökéletes programlehetőséget nyújt, ha hegyi levegőre vágynánk.

Funzine

Budai Zsibvásár – Budaörs (szombat-vasárnap)

„Minden hétvégén szombat és vasárnap a „budaörsi” Virágpiac területe zsibvásárrá alakul, és ingyenesen fogadja a kilátogató érdeklődőket, nézelődni vágyókat és „kincskeresőket”. Használt könyvek, régiségek, ruhák, ritkaságok, érdekességek, egyszóval minden lesz az Budai Zsibvásárokon, amit csak a rögtönzött árusok épp kínálnak! Ha feleslegessé vált tárgyaidat szeretné pénzzé tenni, az Budai Zsibvásáron ezt könnyen megteheted! Sőt, az árusító asztalhoz még ingyenes autóbeállás is jár!”

Még több kirándulóhely Budapest környékén, ha ezt a hétvégi programot választanád:

13 lenyűgözően szép kirándulóhely Budapest környékén

Ajánlunk most tizenhárom csodálatos Budapest-környéki egynapos kirándulást, mely teljessé teheti a hetedet!

Funzine

Hello 2021, irány a Pancs Gasztroplacc! (vasárnap)

„Rövid pihenő után, újra kinyit a Pancs piac. Vasárnap 9 órától kedvenc termelőitekkel várunk benneteket, és üres kosaraitokat! 😉”

Prédikálószék – Rám-szakadék, 25 km (vasárnap)

„Sok szeretettel hívlak benneteket egy havas-sáros túrára. Útvonal: Pilisszentkereszt (Emma vendéglő parkolója), Dobogókő, Prédikálószék, Rám-szakadék, Rám-hegy, Dobogókő, Pilisszentkereszt.”

Bagolykereső – sétarejtvény kicsiknek és nagyoknak (bármikor)

Fedezd fel a várost szűk családi körben! Addig, amíg nem mehetünk nagyobb közösségbe, közeli családtagjainkkal vagy egyedül is felfedezhetjük a várost. Töltsd le az Önjáró Sétalapot a setamuhely.hu-ról és máris útnak eredhetsz a város legszebb negyedébe, a Budai Várba, ahol gyerekek és felnőttek együtt indulhatnak az elveszett Pötyi bagoly keresésére, miközben sok érdekességet megtudhatnak a Vár utcáiról és házairól.

Ha mégsem lesz elég jó az idő a hétvégén egy szabadtéri programhoz, válogass 2020 legjobb filmjei közül:

TOP20: Íme a legjobb filmek 2020-ban műfajonként

A sok tematikus ajánló után most csináltunk nektek egy nagy összefoglalót műfajonként. Jöjjenek hát a legjobb filmek 2020-ból!

Funzine

Az időjárás viszontagságai, az egészségtelen körülmények, a kaotikus árviszonyok és a rossz minőségű, ellenőrizetlen áruk elleni harc szuperfegyvere, a fedett, kőből épült, szabályozott keretek szerint működő vásárcsarnok a 19. század második felében jelent meg, Angliában, Spanyolországban és Franciaországban áruféleségekre szakosodva, míg a németeknél egy központi és több kerületi vásárcsarnok képében. A magyar főváros természetesen a hozzánk kulturálisan és földrajzilag is közelebb álló német gyakorlatot vette át, így hát Lechner Lajos, a főváros középítési igazgatójának vezényszavára az 1890-es évek elején meg is indulhatott a budapesti vásárcsarnok-építési program. Az évtizedeken átívelő projekt eredményeképpen Budapest ma egy központi nagybani piacnak, és hat darab kerületi vásárcsarnoknak ad helyet.

Központi Vásárcsarnok

Az 1892-es tervpályázatra összesen kilenc pályamű érkezett be, többek között német és francia földről, a megbízást azonban végül a magyar Pecz Samu, műegyetemi tanár nyerte el. A Zsolnay-kerámiával gazdagon díszített épületmonstrum két évnyi szakadatlan munka után majdnem elkészült 1896 nyarára, amikor is tűz ütött ki, megrongálva a tetőzetet és károkat okozva a vasszerkezetben, ám a következő év februárjában így is sor került az átadásra: az 1897 február 15-i hivatalos megnyitón több ezren figyelték, ahogy az első tehervonat begördül a háromhajós, 60 méter széles, 220 méter hosszú épületbe. A Dunán szállított, többnyire külföldről érkező árukat egy 120 méter hosszú alagúton keresztül vezették be a csarnokba, míg a ma korzózó turisták lábai által taposott hosszanti folyosó eredetileg kocsiútként szolgált. A bérlők ingyenes használhatták a felvonókat, a nézelődők pedig ingyen telefonálhattak, bár a céltalan csevegést tiltották. Tízezer négyzetméteren élőhalat, élő és tisztított baromfit, tejtermékeket, bort és pálinkát, valamint iparcikkeket is árultak a bérlők, a Központi Vásárcsarnok pedig hamarosan a nemzetközi kereskedelem egyik fontos szereplőjévé vált, hiszen innen indították külföldre a magyar élelmiszer szállítmányokat. Az épület a második világháború során súlyos találatokat kapott (még a vízi alagút is beomlott), a következő évtizedek alatt pedig a vásárcsarnok eredeti hangulata szinte teljesen elveszett. A kilencvenes évek közepén végre sor került a teljes műemléki rekonstrukcióra: mind a belső, mind a külső tér visszanyerte századfordulós arculatát. A századik évfordulóra még az alagutat is felújították, áruk helyett most a hulladékot szállítják rajta keresztül.

Batthyányi téri vásárcsarnok

A vásárcsarnok helyén korábban egy gyönyörű barokk házsor állt, melynek északi fele máig kedves kis zárványként hirdeti egy emelkedettebb korszak emlékét Buda szívében. Bár listánkon a második helyet foglalja el, időrendben ez a Lechner-vezette vásárcsarnok-program utolsó terméke. A hatos számú fővárosi vásárcsarnok 1902-re épült fel, acélszerkezetét a pesti Schlick-gyárban készítették (nekik köszönhetjük többek között a világ első alacsony padlós villamosát, a kisföldalattit is). Eredetileg egyterű, egy nagybani virágpiacnak helyet adó galériával kiegészített épület volt, aztán a hetvenes években a nyugati bevásárlóközpont-láz csak elérte a Batthyányi teret is, az épület pedig kétszintes kialakítást kapott. 2003-ban esett át egy nagyobb felújításon: a földszintén most egy Spart találunk, az emeleten ügyfélszolgálatokat, a piaci nyüzsgést és illatárt viszont hiába keressük, már rég elvesztek.

Hunyadi téri vásárcsarnok

Oly sok gyönyörű rehabilitáció után a helyi védettséget élvező Hunyadi téri vásárcsarnok felújítása sajnos a második világháború óta várat magára, ám a romos külső is csak hozzáad a fővárosi piacok körében parányinak számító épület varázsához, aminek sárgatéglás homlokzatán gipszből készült ökör- és sertésfejdíszek hirdetik a zárt térben kínálkozó portékát. A Nagykörút szomszédságában található vásárcsarnok Czigler Győző tervei szerint épült fel 1897-ben, a bódélabirintusos belső azonban a századforduló helyett inkább a 70-es, 80-as évek szocializmusának világát idézi meg. Akire nyomasztólag hat a retrohangulat, azt a vásárcsarnokkal szemközti őstermelői piac várja friss zöldségekkel, hústermékekkel és különféle csemegékkel.

Rákóczi téri vásárcsarnok

A budapesti vásárcsarnokok sorában rögtön a Fővám téri épület után másodikként épült fel a Rákóczi téri vásárcsarnok, Rozinay István és Klunzinger Pál tervei alapján. A ma a metrólejáróra néző főbejáraton keresztül hajtottak be az épületbe a rakománnyal megpakolt lovaskocsik, így könnyítve meg a lerakodást. A több mint négyezer négyzetméteres alapterületű csarnok a kezdeti években 375 állandó és 55 ideiglenes árusítóhelynek adott helyet, de még vendéglőknek és bérlakásoknak is jutott hely az épületben. A forgalom a harmincas években olyan alacsonnyá vált, hogy tervbe vették a csarnok bezárását, majd uszodává alakítását is, végül azonban az ügy lekerült a napirendről. 1988-ban aztán utolérte az épületet a végzete: a csarnokban tűz ütött ki, aminek az eredményeképpen az egész épület leégett, kivéve a főfalakat. Szerencsére a bontás az éledező műemlékvédelem korában már szóba se jöhetett, a vásárcsarnokot felújították, 1991 július 25-én pedig újra átadták a vásárlóközönségnek.

Belvárosi piac

Az ötös számú vásárcsarnok Hold utcai épülete szintén Czigler Győző nevéhez fűződik. Bár ma a Belvárosi piac nevet viseli, annak idején a mai belváros még nem képezte az ötödik kerület részét, a Hold és a Vadász utca közé épített háromemeletes zárt terű piac az ország pénzügyi központjának számító Lipótváros szélén kapott helyet, aminek kezdeti jelentőségét a Szabadság tér helyén egykoron terpeszkedő Újépület adta meg, majd a környékre települő Postatakarékpénztár, Tőzsdepalota és a Magyar Nemzeti Bank épületei, legvégül pedig a Parlament emelte további magaslatokba. A tervezési és engedélyeztetési folyamatok nyögvenyelősége miatt Czigleréknek pont kapóra jött a Központi Vásárcsarnokban pusztító tűz, a kitolt határidőt már sikeresen tudták tartani, február 15-én pedig a másik négy vásárcsarnokkal egy időben a Hold utcai piac is megnyitott. Pár évvel ezelőtti felújításáig tetszhalott állapotban leledzett, aztán egy kicsit a helyrepofozás után is, ám lassanként levedlette piacos ismertetőjegyeit, és ma már a budapesti gasztroforradalom szíve-lelkeként várja a finom falatokra éhes szájakat.

Klauzál téri vásárcsarnok

A vásárcsarnok-építési projekten keresztülfutó tűzvész motívum a Rákóczi térivel szemben a Klauzál téri piacnak nem a pusztulását, hanem a születését hozta el: az Akácfa utca és a Klauzál tér közé ékelődött épület ugyanis egy 1874-ben leégett színház helyén kapott helyet, két szinten összesen háromszáz árusítóhellyel, egy bérház társaságában. A pályaudvarra emlékeztető csarnokot Kommer József és Klunzinger Pál, a fővárosi mérnöki hivatal építészei tervezték, eredeti formájában egészen 1987-ig működött, mikor is egy felújítás folyamán hipermarketté alakították át, megfosztva a csarnokot régi varázsától. 2015 októberében aztán Erzsébetváros lakói visszakapták vásárcsarnokukat: a példaszerűen felújított, a hét minden napján nyitva álló épület visszanyerte valamennyi eredeti funkcióját, mindemellett egy őstermelők számára fenntartott tér is kialakításra került, valamint a Sparnak is szorítottak helyet.

Tátra téri vásárcsarnok

A Tátra téri vásárcsarnok a válogatásunk kakukktojása, hiszen nem a nagy vásárcsarnok-építési láz terméke, ám abból a szempontból mégis befér a történelmi kategóriába, hogy a Lehel téri piaccal ellentétben nem egy modernista borzadályról van szó, hanem egy 20-as évek alatt megépült, műemlék jellegű csarnokról. A mai Pesterzsébet az 1860-as években kezdett el benépesülni, a fiatal település lakossága 1920-ra meghaladta a negyvenezret, a Szent Erzsébet téren működő piactér pedig igen hamar szűkösnek bizonyult, emellett pedig a bódékkal és lármás kofákkal teli tér az időközben megépült Árpád-házi Szent Erzsébet főplébánia templomhoz sem volt méltó. Egy hatalmas homokdomb helyén aztán 1925-ben végül megnyitott Vermes József műépítész, a modern kor minden követelményének eleget tevő háromhajós vásárcsarnoka. A kilencvenes évek második felében egy nyitott piactérrel toldották meg a németalföldi építészetből merítő épületet, ami vasárnapot kivéve minden nap friss őstermelői csemegékkel és jó hangulattal várja az autentikus piaci miliő után áhítozókat.