Pilis-tető és Boldog Özséb-kilátó, Pilisszentkereszt

Könnyedén járható turistaúton kapaszkodhatunk fel a Pilis legmagasabb pontjára, a 756 méter magas hegytetőre, ahol a Boldog Özséb után elnevezett kilátóból csodálhatjuk meg a lenyűgöző, 360 fokos panorámát. A Kétbükkfa-nyeregből induló, zöld kereszt jelzésű útvonal ugyan könnyű terepen vezet, de érdemes azért felkészülni a 4 órás kirándulásra, amelyen közel 15 kilométer vár ránk. A táv akár gyerekekkel is teljesíthető, ez esetben jó, ha 5-6 órát szánunk rá a pihenőkkel együtt. Az útvonal kerékpárral, sőt, akár babakocsival is járható.

Vaskapu-szikla, Pilisszántó

Az ámulatba ejtő sziklaformációt legegyszerűbben Pilisszántótól Klastrom felé tartva érhetjük el. Utunk a 800 éve alapított cisztercita templom és kolostor romjain, a Klastrom-forráson és az árvalányhajjal teli réten keresztül vezet a Vaskapu-szurdokvölgyhöz, ahonnan a meredeken felkapaszkodva a Vaskapu-sziklánál lyukadhatunk ki. A 6 és 15 méter magas, lenyűgöző sziklakapuk valószínűleg hévizes eredetű barlang maradványai lehetnek. Ide felérve, a Dobogókőre és a Kétbükkfa-nyeregre táruló kilátás azonnal elfeledteti velünk a megtett kilométerek fáradalmait.

Nagy-Kopasz-hegy és Dévényi Antal-kilátó, Piliscsaba

A 447 méter magas Nagy-Kopasz-hegy tetején, Piliscsaba határában található Dévényi Antal-kilátó már messziről kitűnik a fák lombjai közül, népszerűségét pedig nemcsak elhelyezkedésének, hanem formájának is köszönheti, hiszen a népszerű Jenga játék mintájára álmodták meg. A 11,5 méter magas kilátó tetejéről pásztázhatjuk végig a festői Budai-hegység és a Pilis hegyvonulatai által alkotott panorámát, tiszta időben pedig akár távolabbra is ellátni. A kilátó lábánál tűzrakóhelyek, padok és asztalok várnak, ahol kényelmesen letelepedhettek a fárasztó túrázás közben.

Dera-szurdok – Dera-patak, Pilisszentkereszt

A Pilis egyik leghangulatosabbnak mondott patakvölgye, a Dera-szurdok Pilisszentkereszttől délkeletre, a Holdvilág-árok szomszédságában kanyarog. Bár kevésbé ismert a Dunakanyarban, mint például a Spartacus-ösvény, legalább annyira szemet gyönyörködtető: búvópatak, vízesések, kis bukók, felújított fahidak és mutatós sziklaformák színesítik. A fővároshoz közel eső szurdok jolly joker kirándulási célpont, mert rövid, könnyű körtúra keretében, 1-2 óra alatt bejárható, akár kisgyerekekkel is, vagy igény szerint hosszabb túrák útvonalába illeszthető. A Dera-patak az év nagy részében sajnos ki van száradva, így ha igazi vízparti kirándulásra vágytok, időzítsétek a túrát egy esőzések utáni időszakra!

Teve-szikla, Pilisborosjenő

Budapesttől kevesebb mint félórányi autóútra, a Pilis délkeleti lábánál fekvő Pilisborosjenő környékét sem érdemes lehagyni a pilisi bakancslistáról. A Dunántúli-középhegységhez tartozó, Teve-szikla névre keresztelt, függőleges sziklaformáció kedvelt desztináció, oldalról kétpúpú tevét formázó legmagasabb pontja miatt. A Mentőexpedíció c. film hangulatát megidéző, erodálódott dolomittornyok naplementében roppant lenyűgöző látványt nyújtanak. Ennek oka, hogy a sziklaképződmény a kőzetekre kicsapódott vastartalom miatt ekkor vöröses színben pompázik. A 220 millió évvel ezelőtt képződött dolomitszikla tetejéről továbbá bámulatos kilátásban gyönyörködhetünk.

Mackó-barlang, Csobánka

A Pilisben barangolva lépten-nyomon barlangokra bukkanunk, több összefüggő rendszer is található a térségben. Csobánka és Pilisborosjenő fölött, a Kevélyek mentén kanyarog a Kéktúra útvonala, melynek nyomvonalán találjuk az egyik legismertebbet, a Kis-kevélyi-barlangot, ahol több régészeti és őslénytani leletre is bukkanhatunk. A fák között haladva messziről megpillanthatjuk a barlang egy ásító óriás tátongó szájához hasonló, 11 méter magas és 4 méter széles bejáratát. A 65 méter hosszú üreg Mackó-barlangként is ismert, ezt a nevet viseli a piros jelzésű tanösvény is, melynek segítségével megismerhetjük a környékbeli növény- és állatvilágot. Miután a csarnok előtti padokon megpihentünk, és még maradt bennünk szufla, folytassuk barlangkereső utunkat a Macska-barlanghoz, majd kaptassunk fel az Oszoly vadregényes szikláihoz is.

Oszoly-csúcs, Csobánka

A Csobánka felett magasodó Oszoly-csúcs közkedvelt kirándulóhelynek számít a természetjárók körében. Ez pedig nem is csoda, hiszen a hegy könnyedén megmászható, és a csúcshoz vezető útvonalak több pontjáról is lenyűgöző kilátás nyílik a környező tájra. Utunk a hangulatos Oszoly-pihenőből indul, majd egy tanösvényen sétálhatunk végig, ahol érdemes néha lassítani, ugyanis informatív táblák segítségével tudhatunk meg többet a térségről. A túra könnyű, hiszen hossza csupán 4,3 km, ami körülbelül két és fél óra alatt teljesíthető, így tökéletes választás egy kellemes őszi sétához.

Fekete-kő, Esztergom

Kevésbé látogatott, mégis több irányból megközelíthető sziklaorom rejtőzik Pilisszentlélek közelében, melynek zord nyúlványáról lenyűgöző kilátás tárul a kirándulók elé. Az 592 méter magasan fehérlő Fekete-kő sziklakiszögellésére kiérve gyönyörű panoráma nyílik a Pilisszentléleki-medencére és a Visegrádi-hegységre, de még a Börzsöny csúcsai is felsejlenek a háttérben. A megannyi sziklatorony és -él alkotta természeti képződmény több irányból is megközelíthető. A legkönnyebb út a Kétbükkfa-nyeregből vezet a Fekete-kőhöz, ahol parkolót is kialakítottak.

Kis-Strázsa-hegy, Esztergom

A Pilis hegységhez tartozó Strázsa-hegyek (őrhegyek) elnevezése az Esztergom 1595-ös ostromakor betöltött stratégiai szerepre utal, a környék pedig okkal népszerű a kirándulók körében. Az Esztergom határában található Kis-Strázsa-hegy a Pilis legutolsó vonulatai közé tartozik, csupán 233 méter magas, így mérete alapján leginkább dombra emlékeztet. A hegy felé közeledve már messziről észrevehető egy világítótoronyra hajazó magas épület, a Kis-Strázsa-hegyi kilátó. A torony tetejére ugyan csak előre egyeztetett időpontban lehet felmenni, de olyan csodálatos panorámát nyújt, hogy biztosan megér egy telefonhívást.

Tündérkapu, Esztergom

A Nagy-Strázsa-hegyen, 290 méteres magasságban található a már messziről jól látható Strázsa-barlang sziklaboltozata, amelynek bámulatos, 7 méter széles előcsarnokát nevezik Tündérkapunak. A varázslatos, 60 méter hosszú barlang égre néző ablakai, csipkézett hídjai a termálforrások tevékenységének köszönhetően alakultak ki. A máig érintetlen terület egyedülálló növényvilága és barlangjai miatt a fokozottan védett területek közé tartozik, azonban egy lezárt, kizárólag a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogatható járat továbbra is vár a kirándulókra.

Fedezzétek fel a Pilis ember alkotta csodahelyét is:

Romantikus őszi sétákra invitál a Pilis hangulatos pincefaluja

Esztergomi kiruccanás alkalmával, netalán hétvégi kirándulás során érdemes útba ejteni Piliscsév romantikát nem nélkülöző hangulatos pincefalvát.

Funzine