Még pedig fővárosunk időmutatóira, melyek néha olyan fontos helyen rejtőzködnek el, mint az Astoria egyik épületének tetején, a Nemzeti Múzeum mögötti Magyar Rádió épülete előtt, vagy az Almássy tér és a Csengery utca sarkán álló házból kinőve.

Ha a modern kort tekintjük, akkor joggal tesszük fel a kérdést: Erre mégis mi szükség van? Hiszen ott van a karunkon, és még kézenfekvőbben a telefonunkban is az idő. De álljunk meg egy pillanatra! Minden percben a mások által teremtett virtuális valóságban akarunk élni, miközben olyan építészeti megoldásokban is megnézhetjük – legalább – az időt, mint a fenti sarki órán, vagy az Astoria tetején található, robosztus óraépítményen?

Emelt fővel járni minden értelemben jó dolog. Miért is ne néznénk meg az időt olyan csodálatos megoldások környezetében, mint a tereken felállított oszlopórákon, a templomok tornyain, a pályaudvarok bejárata fölött, vagy a Dózsa György út és Váci út kereszteződésnél kimagasló Elektromos Művek homlokzatán?

Rengeteg ilyen órát rejt Budapest. Ott van például az Akvárium bejáratánál kimagasló reklám óra, a Nyugati téren található, futurisztikus köróra, vagy a Fröccsterasz épületének mindkét sarkán található tér-idő falkinövés. Bár utóbbi kettő nem működött, amikor ott jártunk és néhány reklám óra sem mutat pontos időt, azért érdemes ezeket keresni és beégetni a memóriánkba, hogy azokon a pontokon ne kelljen a telefonunkért nyúlkálni, arról nem is beszélve, hogy nagyon jó érzéssel helyeznek minket valós időben, az igazi valóságba!

Az Erzsébet téren több álló óra is van, ott szinte biztos, hogy nem veszünk el az idő forgatagában, de még számos ilyen pontja van csodás fővárosunknak, melyek közül mi az alábbi képeken láthatókat találtuk meg. Ha te is találsz ilyen különlegességeket, akkor fotózd le és küldd el nekünk a budapestorai@gmail.com címre, megjelölve, hogy hol is van pontosan, mi pedig egy új cikkben megosztjuk majd a nagyközönséggel.



Köztudott, hogy a téli-nyári időszámítást energiatakarékosság szempontjából találták ki. Legelőször Németországban, még 1916-ban indult el a folyamat, melyhez előbb Nagy-Britannia és az Egyesült Államok (és más országok) is csatlakoztak, de az első világháború után mindenki visszaállt a régi rendszerre.

Az újabb spórolás fontosságát a második világháború hozta el, mi pedig majd még ezután, az ’50-es években csatlakoztunk, de csak néhány évig. Ezután 1980-ban álltunk bele végérvényesen a rendszerbe, ami mára sokak szerint már csak egy fölösleges macera, ugyanis az elmúlt évek technológiai fejlődése következtében már nem jelent akkora különbséget, mint amekkora változást okoz az emberek hétköznapjaiban.

Ilyenkor általában kell pár hét, hogy átálljunk az új időszámításra, sokaknál alvási rendellenességek jelentkeznek és a téli időszámítást ugye nem is kell nagyon boncolgatni, hogy mennyire jól jönne sokszor az a plusz egy óra fény a sötét délutánokban.

Minden esetre most még a tél messze van, úgyhogy ideje kinyitni a kapuinkat az extra energia irányába.

De mivel tehetjük könnyebbé az átállást?

Először is tudatosítjuk magunkban, hogy igen, ez számunkra igazán jó. Másodsorban pedig mielőbb, még a szombat esti – vagy épp vasárnap hajnalig tartó szórakozás esetén reggel – lefekvés előtt átállítunk minden órát a környezetünkben. Így másnap már azonnal az új idő szerint kezdünk el létezni, és pár nap alatt gyorsan hozzá szokunk majd ahhoz, hogy még este is élvezhetjük a nap utolsó sugarait.

Az átállítás idején a szórakozóhelyek nyitva tartása ennek függvényében lerövidülhet egy órával, de általában nem ez a jellemző. Mindenesetre, ha szórakozni indultok, érdemes megtudni, hogy a régi vagy új idő szerint lesz majd záróra!

Az átállítást megelőző szombat este pedig ne felejtsük el lekapcsolni 20:30 és 21:30 között a villanyokat, energiaforrásokat, hogy mi is tisztelegjünk a Föld órája előtt.

Kovács M

Az általános relativitáselmélet bebizonyította, hogy a tér nem független az időtől. Hogy ez mennyire igaz, azt legjobban a Moszkva téri óra bizonyítja. Hiába próbáltak felszerelni egy új órát az ebben a térben, vagy mondhatnám ezen a téren, az teljesen használhatatlannak bizonyult. Közben egy sokat ígérő átnevezéssel is próbálkoztak, hogy legyen Széll Kálmán, de mindhiába -írja a videóról a készítője, Pajor Kristóf, akinek alkotását a MOME kiállításán mutatták be.

A kétperces videó középpontjában a Széll Kálmán téri óra áll, mely körül megáll az idő, vagy legalábbis kifordult önmagából, a járókelők pedig néma tisztelettel adóznak a hányatott sorsú időmérőnek.

Anno (mikor Moszkvának hívták kedvenc budai találkozópontunkat) egy régi, analóg óra mutatta az időt a Széll Kálmán téren, a terület korszerűsítése után azonban egy digitális változatot tettek a régi óra helyére. A baj mindössze annyi volt a szerkezettel, hogy  jószerivel sosem működött rendesen (értsd: pályafutása alatt csak 5 percig mutatta rendesen az időt.)

A lelkes szellemű budiak célzásértékűen rengeteg pár száz forintos órát ragasztottak a digitális óra alá, melyeket aztán a hatóságok leszedtek, majd a budaiak megint feltettek… Már úgy tűnt, végre megoldódik a Széll Kálmán téri hosszas agonizálás (melyről egyébként a 444 részletesen beszámolt), mivel egy napja végre megjavították a digitális óraszerkezetet.

Ám most jön a csattanó: az óra még 24 óráig sem bírta, ma reggelre ismét leállt, amit a 444 egy szemfüles újságírója egyből ki is szúrt.