Árvízvédelem a Római-parton

Sok éve már annak, hogy 2013-ban rekordmértékű árvíz öntötte el Budapestet, melynek egyik leginkább sújtott területe a körülbelül 3,5 kilométer hosszan közvetlenül a Duna mellett futó, évtizedek óta népszerű rekreációs övezetként számontartott Római-part volt. Az akkor megállíthatatlannak tűnő folyó ügye kapcsán jutottak arra a főváros döntéshozói, hogy egy újabb, hasonló károkkal járó természeti csapás elkerülése érdekében elengedhetetlen egy árvízvédelmi mobilgát létesítése a partszakaszon.

A mobilgát megépítése azonban számos természetvédelmi kérdést felvetett, hiszen tízméteres körzetében – a betondzsungelt idéző szentendrei folyószabályozáshoz hasonlóan – ki kellett volna irtani a parton burjánzó növényzetet és több száz éves fákat. A Római-part közös értékek mentén való megújítása és a helyiek bevonása mellett, egyben a környezetromboló gátépítés ellen emelte fel a hangját a számos zöld városfejlesztési projektért felelős Valyo Egyesület (Szabihíd, Valyo Kikötő, Rakpart 2021), ami végül hozzájárult a mobilgátépítési terv leállításához.

Fák a Rómain, gát a Nánásin

2016-ban újra előkerült a három évvel azelőtti Maradjanak a Fák a Rómain szlogen, hiszen a fővárosi vezetés megint napirendre tűzte a parti gát létesítésének tervét, melynek kapcsán ezúttal háromezer fős demonstráció keretében fejezte ki egyet nem értését a Valyo által összehozott, helyi közösségek alkotta tömeg. A környezetkímélő árvízvédelem hívómondata a Fák a Rómain, Gát a Nánásin jól skandálható sorokra módosult, utalva ezzel a Nánási úti nyomvonalon lévő védmű megerősítése iránti igényre, új parti gát építése helyett.

Az elmúlt öt évben folyamatos érdekérvényesítő munka zajlott a Római-part természeti értékeinek védelme érdekében, először még a Valyo égisze alatt, majd a helyi közösség folyamatos megerősödésével önálló csoport verbuválódott a Maradjanak a Fák a Rómain felhívás köré, amelynek önkéntesei ma is a biztonságos és környezetbarát árvízvédelemért, valamint a Budapesten egyedülálló partszakasz természetes megújulásáért és a vízparti sportélet fellendítéséért küzdenek. A szervezet két oszlopos tagja, Divinyi Évi, a mindenre elszánt zöld nagymama és a humánökológiát hallgató Tóth-Kalló Évi kísértek el egy Római-parti délutáni sétára, hogy beavassanak minket a közösség vízközeli mindennapjaiba.

A gátkérdéstől a közösségépítésig

Helyi önkéntes szervezetként minden hozzájuk csatlakozóban közös, hogy nemcsak szívügye, de egyben hétköznapjainak fontos része a Római-part, nem meglepő tehát, hogy napi szinten tesznek azért, hogy olyan környezet várja itt őket, amelybe jó megérkezni.

Tevékenységeik a természet védelme és ápolása mellett a közösségépítés köré szerveződnek, így ugyanakkora hangsúlyt kapnak a gyerekeknek szóló, zöld szemléletformáló programok, mint az evezős szemétszedés. Kísérleti jelleggel permakultúrás közösségi kert kialakításába kezdtek, de létrehoztak egy komposztálót is, illetve fákat ültetnek és locsolnak a nagy melegben, sütögetőhelyeket alakítottak ki, valamint folyamatosan tisztán tartják a partszakaszt. Eltökéltek mindemellett a Római-parti evezős élet újrafellendítése iránt, aminek elősegítése érdekében közösségi evezős programokat szerveznek nyáron, melyek célja, hogy megszerettessék az emberekkel az evezést, és ekképpen fenntartsák ezt a hosszú múltra visszatekintő, értékes vízi kikapcsolódási lehetőséget.

Harc a csónakházakért

Ahogy a régi csónakházakon viruló, „Árvíz idején velencei élet” felirat is sejteti, egykor hatalmas élet zajlott a Római-part ezen létesítményeiben, melyek nagy része lakóparkoknak adta át a helyét, a megmaradt épületegyüttesek pedig hanyatlásnak indultak. Erre a sorsra jutott a Hattyú Csónakház is, amely az egyik utolsó működő, állami kabintelep a területen, lelakott kis házai mégis jól demonstrálják a működési modellt, amely egykor számos közösségi funkciónak adott otthont az árvízzel való együttélés ellenére. A Fák a Rómain csapata még ma is hisz ezekben a szebb napokat is látott üdülőterületekben, amelyek kellő pénz-, energia- és időforrások bevetésével ma is a vízi sportélet központjai lehetnének.

Budapest első, természetes vizű fürdőhelye, a Római-szabadstrand

Az evezés mellett van még valami, amiről legalább ugyanakkora lelkesedéssel mesélnek: a kavicsos partszakaszon kialakított, bárki számára ingyenesen elérhető fürdőzési lehetőség. A Duna budapesti szakaszán 1973-ban folyószennyezettségi okokra hivatkozva tiltották be a folyóban fürdést, a Római-szabadstrand ötlete mégis újra és újra előjött az elmúlt időszakban. Miután a Duna vize ma már újra kiváló minőségű a fővárosban is, tavaly és tavalyelőtt a Valyóval összefogva elérték, hogy tarthassanak egy-egy kísérleti strandnapot, amelynek sikere talán hozzájárult ahhoz, hogy az óbudai önkormányzat lépéseket tegyen az ügyben. A kitartó küzdelem gyümölcse idén érett be: július 30. és augusztus 22. között, közel 50 év után bárki újra legálisan és ingyen csobbanhat a Dunába a Római-parton.

A Fák a Rómain nem titkolt célja, hogy aktivitásaikkal példát statuáljon más környezetvédelmi, helyi csoportoknak, ahogy annak idején a Valyo is utat mutatott nekik. Úgy gondolják, a Római-part jó példa arra, hogy megmutassák, a közösség erejével mit lehet és érdemes kihozni a főváros vízpart melletti területeiből. Hisznek a tudás megosztásában, ezért eddig és ezután is szívesen segítenek olyan szerveződéseket, amelyek szintén a természet és a Duna védelméért küzdenek, még ha Budapest egy másik szakaszán is. A továbbiakban is töretlen lelkesedéssel dolgoznak majd azért, hogy még több közösségi funkciót újjáélesszenek vagy épp újakat honosítsanak meg a vízközelben, és ahogy Divinyi Évi mondja, bíznak benne, hogy kitartó munkájuk láttán „elszaporodnak majd az olyan vízi csodahelyek a fővárosban, mint a Római-part.”

Akciójuk a harmadik mérföldköve volt annak a korábban kitűzött, négy állomást érintő törekvésüknek, melynek keretében kicsit jobbá, tisztábbá és élhetőbbé szeretnék tenni a környezetünket. Szemétszedésüket megelőzte faültető projektjük, melynek alkalmával, önkéntesek segítségével 9 facsemetét ültettek el a Hármashatár-hegyi repülőtéren, illetve korábbi, közhasznú emlékműveket megtisztító akciójuk.

Vasárnap, március 21-én egy maréknyi önkéntes vonult ki a II. kerületi Mackós játszótérhez, hogy szemétszedési akciójukkal tisztává és élhetőbbé varázsolják a játszótér közvetlen környezetét. Az önkéntes csapat legnagyobb meglepetésére közel 25 zsáknyi eldobált hulladékot gyűjtött össze, hogy ezt követően nyakukba vegyék a budaörsi Gyár utca elején található tájvédelmi területet, ahol további 75 zsáknyi hulladéktól szabadították meg a természetet, mindezt mindössze 4 óra leforgása alatt. Önkéntes akciójuknak köszönhetően körülbelül 10 m³-nyi hulladékot takarítottak be, pusztán két budai helyszín érintésével.

A közeljövőben is érdemes lesz figyelni közösségi oldalukat, hiszen a jó idő beköszöntével biztosan szerveznek hasonló megmozdulásokat, melyhez várják önkéntes jelentkezők segítségét.

Márciusban ünnepli fennállásának 15. évfordulóját a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat nonprofit szervezet, amelynek önkéntesei hihetetlen odaadással segítenek bajba jutott embereken és állatokon. Ahogy az a bejegyzésben is olvasható, olyan emberek teszik ki a csapatot, akik saját ügyes-bajos életük nyűgjeit félre tudják tenni azért, hogy másokon segítsenek; akik az éjszaka közepén a meleg családi fészekből útnak indulnak az úttalan utakon másokat megkeresni;

akik hajlandóak órákon keresztül egy csapadékvíz elvezetésére épített csőben feküdni egy kölyökkutya megmentéséért.

Éjjel-nappal készenlétben állnak és jönnek, ha hívjuk őket. Értünk dolgoznak, nekünk segítenek, most mégis megtörve állnak előttünk. „Annyira akarjuk, de olyan nehezen megy és most még én is belefáradtam egy kicsit. Most nem nyerünk a pályázatokon, most valahogy nem érkeznek az adományok sem, most minden negatív körülöttünk. Szép lassan fogyunk. Lassan, de biztosan szűkül a látóterünk, lassan de biztosan kivérzünk.” – írja Balázs László.

Nem kérnek sokat, mindössze annyira van szüksége a szervezetnek a további működéshez, hogy ki-ki saját lehetőségeihez mérten gondoljon rájuk, segítsen nekik. Ha értékesnek találjátok a csapat munkáját, utaljatok nekik, akár csak egy jelképes összeget, ajánljátok fel adótok 1%-át, vagy vigyétek hírüket egy megosztással, élőszóban. Ehhez minden fontos infót megtaláltok ITT.

Szavak helyett beszéljenek a tettek

„A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kérésére Nagykőrösre vonultunk, ahol a viharos szél a víztorony tetején feltépte a bádog borítást. 43 méter magasan dolgoztunk az életveszély megszüntetésén. Sötétedésre sikerült a lemezeket rögzíteni.”

„Egy 90 év körüli idős hölgy megtalálásának pillanata Telki határában az erdőben. Túlélte a kalandot, mert avarral takargatta be magát. Boldogan emlékszünk vissza erre a napra, pedig több mint 10 éve történt!”

„Ma reggel kétségbe esett segítségkérés futott be hozzánk a II. kerületből, ahol egy cica került nagyon nagy bajba. A segítséget kérő család reggel rutinszerűen beült a ház előtt parkoló autójukba és a motor beindítása után egy macska keserves sírására riadtak fel a környéken levők. Azonnal leállították a motort, de sajnos már túl késő volt. Sushi (vagy Szusi) a cica a motortérben az ékszíj feszítő görgők közé préselődött és ebben a pillanatban már az életéért küzdött. Szolgálatunk a segítségkérés pillanatában pont a helyszín közelében volt, így perceken belül megérkezett a segítség, de a helyzetet látva azonnal tudtuk, hogy ez egy hosszan elhúzódó mentés lesz, így a helyszínre rendeltünk gyorsan egy autómentőt. Mindeközben egy ottlakó nem túl kedves hangnemben becsmérelte parkolási képességeinket, de akkor ezzel nem foglalkoztunk. Átszállítottuk szentendrei bázisunkra a gépjárművet és a bajbajutott cicát, ahol addigra már a kollégáink és az egyik állatorvosunk készenlétben állt. A bajbajutott cicát le kellett a mentés idejére szedálnunk, mert ön- és közveszélyes volt, így az autó szétszedését követően egy órás küzdelem árán tudtuk a sérült állatot kiemelni és megkezdeni az ellátását.”

„Törött lábú turistát mentettünk a Pilisből. A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Főügyeletétől kaptuk a riasztást, mely szerint a Vasas-szakadék 1. számú barlangjától nem messze egy végtagsérült turista kért segítséget. A szentendrei hivatásos tűzoltókkal, valamint a mentőszolgálattal közösen kezdtük meg a bajbajutott megközelítését, ami csak a szolgálatunk speciális quadjával volt lehetséges, mert gyakorlatilag járhatatlan volt az erdő az olvadás miatt. A személyt közös erővel lementettük a hegyről.”

„Luna kalandja december 24-én egy pillanat alatt vált versenyfutássá az idővel és napokon keresztül zajlott a történet Budapesten. Szolgálatunk a gazda kérésére kapcsolódott be a keresésbe és végül ma ott lehettünk abban a pillanatban is, amikor újra egymásra talált Luna és a gazdi. A sikerhez szükség volt sok önkéntesre, a Speciális Állatmentő Egységre, a Putrinka-Mopszokért Alapítványra és egy kitartó gazdira, aki nem adta fel.

Luna a mentett kutyus Budapesten a Deák térről tűnt el egy flexi pórázzal a nyakában, kabátban és végül a Gellért-hegyen lett meg lerágott pórázzal és kabát nélkül, de ma már otthon alszik a meleg ágyban a gazdival. Boldogok vagyunk!„

A Budapest Bike Maffia önkéntesei a nagy hidegek alatt, egy héten keresztül járják éjszaka a várost biciklikkel és kisbuszokkal, hogy meleg ruhákkal, takarókkal és étellel tegyék valamivel komfortosabbá az utcán élő emberek életét. Hangsúlyozzák, a következő napok elsődleges célja, hogy minden, az utcán rekedt hajléktalan ember fűtött helyre, úgynevezett túlélőpontra kerüljön.

A járványhelyzet miatt 70%-kal visszaesett a a lakossági bejelentések száma a veszélyben lévő hajléktalan emberekkel kapcsolatban. Különösen éjszaka van szükségük segítségre, így aki munkájából fakadóan későn jár haza vagy éjszaka szokott kutyát sétáltatni, legyen résen!

Hogyan segíthetünk egy veszélyben lévő hajléktalannak?

Hívjuk a Diszpécser Szolgálatot (Pest megyében: +36 1 338 4186), ha

• a hajléktalan ember segítségre szorul,
• szokásaitól eltérően viselkedik,
• vagy információra van szüksége.

Mondjuk el, hol és mit láttunk pontosan, valamint adjunk személyleírást a segítségre szoruló emberről (ha megkérdeztük, osszuk meg a diszpécserrel nevét és korát).

Hívjuk az Országos Mentőszolgálatot (104), ha

• ha valaki eszméletlen, reakcióképtelen állapotban van, nem reagál szólításra, esetleg rázásra sem,
• nem vagy alig vesz levegőt, vagy nagyon gyorsan lélegzik,
• rángatózik,
• zavart, összefüggéstelenül beszél, vagy csak értelmetlen hangokat ad ki,
• kékes-lilás színű a bőre, vagy riasztóan sápadt,
• mellkasi fájdalomra, nehézlégzésre panaszkodik,
• erős fájdalmat vagy végtagbénulást tapasztal,
• baleset érte, vérzik,
• ha olyan magatartászavart észlelünk, ami az érintett saját vagy mások életét veszélyezteti.

A Budapest Bike Maffia munkásságáról szóló riportunkat itt olvashatod:

„Meglepődnél, milyen remek emberek kerülnek az utcára” - A Budapest Bike Maffiával beszélgettünk

Láttál már bicikliken száguldozó adományszállítókat Budapest utcáin? Ők a Budapest Bike Maffia önkéntesei, akik a rászorulók segítésén fáradoznak.

Funzine

Itt pedig a budapesti hajléktalanhelyzetről írtunk bővebben:

"A szálló lehet, hogy meleget és fedelet biztosít, de az utca jelenti számukra a szabadságot"

A magyar hajléktalanellátó rendszer vakfoltjairól Bagdi Tímea szociális munkással, az Oltalom Egyesület intézményvezető-helyettesével.

Funzine

Társadalmi felelősségvállalásra talán akkor van a legnagyobb szükség, amikor nem megy jól a gazdaság. Sok esetben, ez az elkötelezettség benne van a cégek DNS-ében és olyankor sem felejtődik el, amikor nehezebb idők járnak. A turizmus ágazat szereplői, azon belül is a szállodák, a járvány legelső és egyben legnagyobb gazdasági veszteseivé váltak. Ebben a kilátástalannak mondható helyzetben indult el 2020 nyarán HotelHero néven a szállodák jótékonysági kezdeményezése. Az összefogás alapítói arra vállalkoztak, hogy szabadidejükkel, szervezőkészségükkel, munkájukkal segítenek jó ügyeket – közösen, összefogva.

A HotelHero kezdeményezés mögé nem sokkal ezután a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége is felsorakozott, egy külön CSR szekció megalakításával köteleződött el a jó ügyek mellett.

Az első őszi HotelHero megmozdulás (a Veni Vidi Vici Alapítvány támogatása – iskolatakarítás) sikerén felbuzdulva, a szállodák CSR közössége november elején egy országos akciót hirdetett: a cél minél több meleg téli ruha összegyűjtése volt. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének 7 régiójában összesen 20 adománygyűjtő pontot alakítottak ki fővárosi és vidéki szállodákban.

Anek Dóra, a HotelHero projektvezetője és az MSZÉSZ régiós vezetők koordinációja mellett a gyűjtőpont szerepére önkéntesen jelentkező szállodák éppen az üzletágukat nagyon érzékenyen érintő korlátozások közepette indították be az országos adománygyűjtést. Azok az energiák, amelyek szebb napokon a vendégek kiszolgálására fókuszálnak, most arra összpontosultak, hogy azokon segítsenek, akik még náluk is nehezebb helyzetben vannak.

Az összefogás nem állt meg a szállodák küszöbén, már nem kizárólag saját munkatársakat, hanem partnereket, beszállítókat, üzleti ügyfeleket, sőt több helyen egész városnyi közösségeket sikerült mozgósítani Sárvártól Balatonfüredig, Egertől Bükfürdőig – hogy csak a legeredményesebb városokat említsük a 20 gyűjtőpont közül.

Az országos gyűjtés során közel 9000 kg őszi-téli ruha gyűlt össze, amely a Magyar Vöröskereszt munkatársainak, önkénteseinek közreműködésével jut el a rászorulókhoz még az ünnepek előtt.

A HotelHero országos jótékonysági akciójának hivatalos lezárásaként december 10-én Anek Dóra a HotelHero projekt és az MSZÉSZ CSR szekciójának vezetője, valamint Kollin Gergely az MSZÉSZ budapesti régiójának vezetője a budapesti gyűjtőpontként szolgáló Mercure Hotel Korona szállodában adta át a budapesti szállodák által összegyűjtött közel 2000 kg adományt a Magyar Vöröskereszt munkatársainak. A helyszínen Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója köszönetét fejezte ki a szállodások támogatásáért.

Az akció főszervezője, Anek Dóra ezúton szeretne köszönetet mondani a Magyar Vöröskereszt munkatársainak, hogy az első pillanattól az utolsóig egy összehangolt gépezetként álltak az kezdeményezés mellett. Az akció sikeréért köszönet illeti a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének régióvezetőit, akik mozgósították a körzetükbe tartozó szállodásokat. Köszönet a 20 szállodának, akik a legnehezebb körülmények között is vállalták a gyűjtőpontok szerepét és a kapcsolathálójukat működésbe hozva 9 tonnányi ruha összegyűjtését tették lehetővé és nem utolsósorban köszönet mindenkinek, aki a felhívás hatására a gardróbját felforgatta.

A HotelHero közösség nem áll le a munkával, továbbiakban is keresik azokat a jó ügyeket, amelyek mellé odaállhatnak és azokat a kollégákat, akik szívesen csatlakoznak segítőként a HotelHero-khoz.

Az itt dolgozók elmondása szerint náluk minden megtalálható. És tényleg! Dobfelszerelés, perzsaszőnyeg, mackósarok, réz- és porcelántárgyak, bizsuk minden mennyiségben és stílusban.

A szekrényekben, a fiókokban, kosarakban, mindenben és minden tetején van valami. Itt kesztyűk, ott fonalak, mégis harmonikus egészet alkotnak. Ez nem csak egy bolt, úgy tűnik, közösségi tér is. Aki bejön, nem távozik hamar, hiszen rengeteg a látnivaló. És aki nézelődik, az beszélget is.

Hamar megtudom, hogyan és mit adományozhatok.

A ruhák között keresgélve jön az információ: vintage részleg is van! Beszédbe elegyedek Borival, aki jelmeztervező, és évek óta jár ide ruhákért, kiegészítőkért, hiszen olyan kincsekre bukkanhat, mint egy bolhapiacon.

De jönnek a turisták is, amíg be nem indul az esti kötelező bulitúra. Ők a magyaros motívumokon kívül olyanra hajtanak, ami otthonról indulva már nem fért be a bőröndjükbe. Itt a fürdőruhától az esőkabátig mindent megtalálnak.

A konyhai részlegből akár egy friss albérletet is fel lehet szerelni, de akad itt szőnyeg és ágynemű is.

Amíg egy anyuka a gyerekruhákat nézegeti, addig csemetéi a könyvespolcot és a játékokat rendezik át. De nem csak a gyerekek találnak itt kincseket, a régi korok játékai is megbújnak a polcokon: antik babák, Merkúr építő, régi jelvények, köztük több, akár gyűjtők számára is érdekes darab.

Az egyik sarokban vadul öltöztetnek és fotóznak egy „próbababát”, melynek nincs feje, és a lábát is egy Thonet-fogastól kölcsönözte. Érdeklődésemre elmondják, hogy ő Timi, a Narancsliget reklámarca, tőle értesülhetünk az aktualitásokról a Facebookon.

A hely zsúfolásig tele van tárgyakkal, ahová nem fért polc, ott kalapok, képek díszítik a falakat. „A plafonon még van hely. Oda mit fogtok feltenni?” Amikor ezt nevetve megjegyzem, jön a válasz, már dolgoznak az ügyön. Mégpedig sokan munkálkodnak rajta, ez látszik is. Amint beérkezik egy adomány, azonnal válogatják, és kihelyezik. Főleg önkéntesek pakolnak, hiszen a Narancsliget szinte teljes bevételét a Jaffe Családsegítő Szolgálaton keresztül gyermekek étkeztetésére, táboroztatására, programjaira fordítják.

Segítő kézre folyamatosan szükség van, egy ilyen helyen mindig akad munka. Az állandó önkéntesek mellett (főleg nyáron) középiskolások is letudhatják itt az 50 órás kötelező közösségi munkát.

A nagyközönséget heti 2 alkalommal a Börzenapokon várják (kedd-szerda 9 és 16 óra között). Adományokat a többi napon is fogadnak, és a rendszerezés, adminisztráció ilyenkor is folyik. A napi teendőkön kívül, ezeken a napokon állítják össze, és adják át nagy mennyiségben a ruhákat, könyveket, és minden egyebet a mély szegénységben élő falvaknak és más szervezeteknek.

A Narancsliget Adományközpont szoros együttműködésben áll a MAZS Alapítvány többi programjával (ilyen például a Jaffe Családsegítő Szolgálat, a Bálint Ház, a Holokauszt Túlélők programja, vagy az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák ellen), így valóban egyre többféle módon tudnak segíteni másokon.

Persze velünk közösen, akik betérnek a közösségi térbe.

• jó kommunikációs készség

• felhasználói szintű számítógépes ismeretek (közösségi oldalak kezelésében való jártasság előny!)
• rugalmasság és alkalmazkodó képesség
• kreativitás, nyitottság
• kultúra iránti fogékonyság

 Amit nyújtani tudunk önkénteseink számára:

• az Ódry Színpad előadásaira ingyenes belépőjegy
• a Színház- és Filmművészeti Egyetem könyvtárának ingyenes használata
• a sikeres együttműködés lezárásaként referencia és ajánlólevél a szakmai munkáról
• folyamatos szakmai konzultáció az önkéntes feladatokat koordináló munkatársakkal

Főbb munkaterületek:

• kommunikációs és közönségkapcsolati feladatok
• díszlet- és jelmeztárral kapcsolatos feladatok
• grafikai tervezés
• előadások fotózása
• jegyszedés, ruhatári feladatok
• utcai megjelenések koordinálása
• az egyetem könyvtárának munkájában való részvétel

Ha elmúltál tizennyolc éves, Magyarországon élsz, és szívesen lennél csapatunk tagja, önéletrajzodat és motivációs leveledet a rektorihivatal@szfe.hu e-mail címre várjuk. A jelentkezés folyamatos, a tárgyban tüntesd fel, hogy melyik munkaterület érdekel (többet is megjelölhetsz)!

A felvételt személyes beszélgetés előzi meg!