népszokások Archives

Fontos keresztény ünneptől a nyárköszöntő mulatságokig: A pünkösd lebilincselő története

Almási Fanni — Sat, 23 May 2026 03:51:10 +0000

A pünkösd a harmadik legnagyobb keresztény ünnep a karácsony és a húsvét után, hátterével azonban jóval kevesebben vannak tisztában, mint a fent említett, szélesebb körben ünnepelt nevezetes napok történetével. Összefoglaltuk, mit érdemes tudni a sokszor feledésbe merülő jeles alkalomról.

Pünkösdi ábrázolás. A galamb a Szentlélek szimbóluma – Fotó: Marcel Crozet/Adobe Stock

Azzal talán még nem árulunk el újdonságot, hogy a pünkösd a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik, gyakorlatilag a húsvéti időszak lezárásának napja, így mozgóünnepről beszélhetünk. Neve egyébként pont ebből a számmisztikából ered: a görög pentekosztész szó ugyanis ötvenet jelent.

Az egyik legfontosabb keresztény ünnep

Definíció szerint a keresztények számára a pünkösd a Szentlélek kiáradásának ünnepe. Miután az apostolok megteltek Szentlélekkel, különböző nyelveken kezdtek el beszélni, ezáltal mindenkinek el tudták mondani Jézus tanításait – így a pünkösd egyben a keresztény egyház születésének napja is.

Ez az a pont, ahol a vallási szövegekben kevésbé jártasok el szoktak veszni, úgyhogy vegyük át kissé érthetőbben, mit is jelent mindez. A Szentháromság legmegfoghatatlanabb alakját többféle értelmezés lengi körül: egyesek szerint a Szentlélek Isten erejét, energiáját testesíti meg, mások viszont az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontját – teológiai szóhasználattal kiáradását – látják benne.

A vallási ünnep egyik legfontosabb állomása a csíksomlyói búcsú, ahol több ezer hívő gyűlik össze – Fotó: Csíksomlyó-kegyhely Facebook

Ez a kiáradás jelent meg tehát akkor, amikor az apostolok a Krisztus mennybemenetele utáni ötvenedik napon összegyűltek. Miután a Szentlélek képességet adott Jézus tanítványainak arra, hogy mindenkihez a saját nyelvükön szóljanak, megalakulhattak az első gyülekezetek és maga az egyház is.

Érdekesség, hogy a pünkösd a zsidóknál is megjelenik, igaz, kissé más kontextusban: a Sávuót, vagyis a Hetek ünnepét a Pészahot követő hetedik héten tartották. Ez az alkalom eleinte az aratás befejezését és az új kenyeret helyezte középpontba, manapság pedig ekkor emlékeznek meg arról, hogy Isten átadta Mózesnek a tízparancsolatot.

Pünkösdi népszokások

Az olyan hagyományok, mint a májusfa-díszítés, a pünkösdölés, a pünkösdikirály-választás és az ünnepet körülölelő hiedelmek, babonák megbonyolíthatják a pünkösd értelmezését, ha tisztán a keresztény ünnepkörből indulunk ki.

Májusfa-állítás a Vörösmarty téren – Fotó: Vörösmarty Tavasz

Ezek a népszokások természetesen nem az egyházi tanításokból, hanem a nyárköszöntő mulatságokból eredeztethetők, amik már jóval a kereszténység megjelenése előtt is népszerűek voltak Európa-szerte. Ezekben a tradíciókban a pünkösd elsősorban az aratás, a termékenység és a nász ünnepe, ezeket szimbolizálja a pünkösdi rózsa is.

Napjainkban tehát az ősi, pogány népszokások és a vallási szimbólumok egyaránt megjelennek a pünkösdi időszakban, így egy páratlanul sokszínű ünnepet kapunk végeredményül, ami megérdemli, hogy ismerjük a hagyományait.

A pünkösdi forgatagnak több helyen is részesei lehettek:

9 ingyenes program a pünkösdi hosszú hétvégén Budapesten és környékén // 2026

Összegyűjtöttük nektek egy csokornyi ingyenes programot Budapestről és környékéről a pünkösdi hosszú hétvégére.

Funzine

Luca-napi furcsaságok

JonBorno — Wed, 12 Dec 2012 11:00:32 +0000

Luca széke? szerelmi jóslás? Összegyűjtöttük nektek a legfurcsább Luca-napi szokásokat!

A Luca naphoz kötődő népszokások közül van, ami az időjárásra és a jövő évi termés jövendölésére szolgált. A Luca-székről is hallottunk már, karácsonyig ki kell faragni, hogy ráállva meglássuk a boszorkányokat. Meg kell hagyni, ehhez a naphoz számos furcsa cselekedet köthető.

Az asszonyok Luca neve napján nem dolgozhattak – különben akár kővé is válhattak. A magyar hagyomány szerint el kellett rejteni a háztartás összes seprűjét egy csúnya és öreg boszorkány elől, nehogy el tudjon repülni rajtuk. Állítólag egy átfúrt fakanálon keresztül is meglátták őket, így fokhagymát akasztottak az ajtóra, dugdostak a kulcslyukba, az ajtófélfákba kést állítottak. Így próbálták elűzni az ártó szellemeket, és így a rendetlenkedő boszorkányokat is, akik a hagyomány szerint megzavarták volna a munkát..

A fiatalok számára értékes volt ez a dátum, ilyenkor télen szüneteltek a munkák, és a leányok a párválasztást ráolvasással, és egyéb módokon próbálták maguk számára megkönnyíteni. Az eladó sorban lévő lányok 12 kis cetlire férfineveket írtak, a párnájuk alá rakták őket, és akinek a nevét másnap először kihúzták, az lett később a jövendőbelijük. A kényelmesebbek csak férfinadrágon aludtak, hogy megálmodják lovagjukat.

Ennek van egy gombócos változata: gombócba gyúrták a cédulákat, és amelyik a felszínre bukott főzéskor, az árulta el a leendő férj nevét. Egy gombócot üresen hagytak, ha az jön fel, a menyecske nem ment férjhez az elkövetkező évben. Ha olvasztott ólmot csurgattak kanálból a hideg vízbe, és kivehető forma alakult ki, lehetett következtetni a férfi foglalkozására is. A vízből az arc is kirajzolódott, ezért a leányok halat ettek, és nem ittak, hanem a kútba pillantottak, hogy megláthassák.

Fiatal lányok a hajnali misére való első harangozást várták, letéptek három szálat a harang köteléből, és pántlikájukban hordták, hogy farsangkor sok kísérőjük legyen. Az Alföldön ilyenkor a lányok mézet vagy cukrot ettek, bízván abban, hogy így magukhoz édesgetik leendő férjüket.

Szokás volt a vénlánycsúfolás, ilyenkor a legények apróbb tárgyat kötöttek a vénlányokra, amit húzniuk kellett, zajongva és énekelve hozták szégyenbe őket.

Miklós-napi hagyományok

JonBorno — Wed, 05 Dec 2012 16:00:24 +0000

December 6-án ellenőrizzük a csizmáinkat, hiszen – jó esetben – a kedves, nagyszakállú Télapó finomságokkal és apróságokkal halmoz el bennünket. Magyarország egyes vidékein azért nem érik be ennyivel. Állítólag szeretetteljes indíttatás helyett a fiatalokban rejlő életerő tiszteletéből fakadóan kezdtek el ajándékozni… Jó tudni!

A népszokások között sokféle Mikulás-kép él, néhányuk a mai napig. Hozzánk Ausztriából érkezett a hagyomány a 19. században. Először a városi polgárokhoz, majd a vidéki értelmiséghez jutott el, végül pedig a parasztsághoz is. Tudtad, hogy korábban piros köpenyt, fehér süveget viselt, pásztorbottal járt a Mikulás, és később nyugati mintára lett kabátja és öve?

A Budai-hegység néhány falujában a Mikulás ördögálarcot viselt. A kifejezetten elrettentő alakról nem a jóindulatú, kedves öreg bácsi jutott a gyerekek eszébe…

A Dunántúl egyes vidékein úgynevezett láncos Miklósok járkáltak. A láncok szerepe az volt, hogy a derekukra kötötték, és ahogy járkáltak, a csörgés elűzte a rövidülő nappalok iránti félelmet. (Állítólag Csepreg városában a szokást betiltották, mert megijesztette a nőket és a gyerekeket.)

Bács-Kiskun megyében az asszonyok öltöztek be Mikulásnak: felvettek egy bundát, kibontották hajukat és két tollseprűt erősítettek a kucsmájukra.

Csilizradványon a férfiak harisnyával a fejükön, kenderkócból készült szakállal, maskarában kopogtak csörgősbottal a padlón, bízva benne, hogy elkergetik a betegségeket és a gondokat.

Csallóköz és Mátyusföld hagyománya a Miklós napi tréfás gyóntatás: fiatal fiúk püspöknek vagy kántornak öltöztek, és megpróbálták kideríteni a fiatal lányok gyóntatásakor, hogy van-e szeretőjük. Ha nem válaszoltak, kinn az udvaron megcsipkedték őket. Ide kötődik a Miklós-napi alakoskodás: a gyerekek megimádkoztatása, vizsgáztatása, büntetése és jutalmazása volt a cél.

Miklós napi fonalvizsga: A leányos házakban megvizsgálták a fonalakat, és amelyik lány november első napjától kezdve nem tudott minden héten fonott fonalat felmutatni, hamuval megtömött zacskókkal ütögették…

Baranyában, valamint a bukovinai magyarok úgy tartják, hogy ha „Miklós megrázta a szakállát”, akkor jön a havazás, illetve a Miklós-napi időjárás mutatja meg a karácsonyit.

A Fejér megyei Nagykarácsonyban az 1990-es évek közepén Mikulásházat állítottak fel, itt a gyerekek személyesen adhatják le listájukat a Mikulásnak, aki németül, angolul és oroszul is beszél, e-maileket, sms-eket és telefonhívásokat is fogad…