Bár a 10 évvel ezelőtti népességszámlálás szerint a település lakossága alig haladja meg a 400 főt, már több mint 5000 éve lakott ez a terület. Első magyar írásos említése 970-ből származik, a Veszprémvölgyi Monostor Adománylevelében bukkan fel Paloznak, mint a király által a Veszprémvölgyi Monostornak ajándékozott földterületek egyike.

A Veszprémtől délre található Paloznak 1998-ben Hild-érmet kapott, mivel hűen megőrizte a balatoni felvidékre jellemző népies településképet. A turisták is leginkább ezért a békés, vidéki hangulatért, na meg a Paloznaki Jazzpiknikért keresik fel a települést, ahonnan csak felfrissülten és kipihenten távozhatunk.

Paloznak több igazán különleges épülettel büszkélkedhet például az Árpád-kori katolikus templommal, melyet gótikus stílusban építettek át a középkorban, vagy a népművészet stílusjegyeit magán viselő Diószegi-házzal.

Az aktív pihenés kedvelői is megtalálhatják számításaikat Paloznakon, ugyanis több túraútvonal is keresztülhalad a településen, melyekről bővebb információt itt találhatsz.

Ami miatt pedig feltétlenül fel kell keresned a falut, az kétségtelenül az augusztus elején megrendezett Paloznaki Jazzpiknik, ahol rengeteg programmal és fellépéssel várnak.

További információkért kattints ide.

Észak-magyarországi falu

Az Ipoly és Bodrog közé eső területet 12 lakóház és 26 melléképület mutatja be, majdnem 5000 műtárgy segítségével. Országunknak ez a területe azért is érdekes, mert összetett és gazdag kultúráját a skanzenben két „településen” mutatják be. Az észak-magyarországi falu tájegység bemutatófalója a szegények vagy középparasztok mindennapi életébe enged bepillantást, míg a 2006-ban átadott felföldi mezőváros egy a szőlőtermesztés és bormonokultúra által meghatározott település lakóinak mindennapjait hozza közelebb a látogatókhoz.

Kisalföldi tájegység

A Kisalföld tagolt társadalmát a skanzen a tájegységre jellemző épületekkel is jól jellemzi. A Kisalföldet bemutató utcácska egyik oldalán téglából készült, nagyobb házak, míg a másikom a parasztok otthonai, a földfalú, nád- és zsúpfedelű épületek sorakoznak egymás mellett. A Kisalföld termékeny talaja gabonával, tavai pedig halakkal látták el az itt élőket. Hiába esik a tájegység egy része ma már határon kívülre, az ország egyik legizgalmasabb és legváltozatosabb része, hiszen nemcsak a Fertő-Hansági Nemzeti Park, de a Pannonhalmi Apátság és Széchenyi István szülővárosa is itt található.

Dél-Dunántúl

Magyarország déli része egykoron sűrűn lakott táj volt, ám a török hódoltság miatt elnéptelenedett a vidék. A visszatelepülő magyarok jórészt reformátusok, a betelepített németek azonban katolikus és evangélikus vallásúak voltak. A társadalmi sokszínűséget tovább árnyalja, hogy a 16. században ortodox szerzetesek is letelepedtek a déli településekbe. A szentendrei skanzenben ennek a gazdag történetnek legjellemzőbb tárgyi emlékeit is megtalálod.

A Zalipie nevű falucska alig 40 kilométerre van Krakkótól. A lengyel falu arról híres, hogy minden épülete népi motívumokkal van kidekorálva. Díszességét a falu egy egészen apró bosszúságnak köszönheti: az egyik lakosának a házfalát egy rosszul működő kemence összekormozta. A tulajdonos, hogy ellepje a koromfoltokat, virágmotívumokat festett háza falára. A végeredmény annyira megtetszett a szomszédainak, hogy elkezdték utánozni őt, mígnem az egész település egy mesebeli hellyé változott.

Mi szívesen eltöltenénk itt egy hosszú hétvégét. És te?

Képek: boredpanda