Műemlék-hét: A Nádasdy rezidencia – Az örök szerelem kastélya

JonBorno — Tue, 14 Apr 2015 16:25:50 +0000

Tegnap a keszthelyi Festetics kastélyt mutattuk be műemlék-heti sorozatunk keretében, ma pedig egy hasonlóan varázslatos épületet járunk körbe.

A lenyűgöző Tudorok korabeli stílusban épült Nádasdy kastélyt Fejér megye szívében, Nádasladány településén találjuk. Az épületóriás belsejét a kor legnevesebb mesteremberei tervezték és készítették, aminek eredménye többek között a lélegzetelállító szépségű vascsillár, a kézzel faragott fabútorzat és az ólomüveg ablakok. A Nádasdyk otthonául szolgáló palota kora technológiájának csúcsát képviseli: légfűtés, vízvezetékek, gázlámpák és később még villanylámpák is a csodálat tárgyát képezték a helyiek körében.

A kastély parkettája alatt egy ételszállító rendszer segítette a személyzetet napi teendőik végzésében, és tette egyszerűbbé a család ellátását friss és meleg ételekkel. Még beépített beszélő cső hálózata is volt a kastélynak, hogy a személyzet tagjai és a család egymással kommunikálhassanak a hatalmas épületben, így lényegesen lerövidítve a tea- és tízórai-rendelések munkafolyamatát.

És most vessünk egy kis fényt a címben is szereplő „örök szerelem kastélya” titulus eredetére! Szóval, az úgy volt, hogy gróf Nádasdy Ferenc és Zichy Ilona a 19. század első felében friss házasokként ide költöztek: még egy személyükre szabott közös hálószobájuk is volt, ami a korban különösen extravagáns ötletként hatott. A nagy boldogságnak azonban egy hatalmas tragédia hamar véget vetett: Ilona 24 éves korában elhunyt, harmadik gyermekük szülése közben. Ferenc nem házasodott újra, senki nem tölthette be szeretett felesége szerepét. A kastély falai között még most is, a tragédia után több mint 140 évvel, érezni valamit Ferenc szomorúságából.

A birtokot egy gyönyörű park veszi körül: virágkorában egy mesterséges tó, egy vízesés és egy víztorony tették még csodásabbá a kastély környékét. A Nádasdyak üvegházát és pálmakertjét mindenki irigyelte.

A sorozat további részeiért kattints ide!

Műemlék-hét: Festetics Kastély – A „kis magyar Weimar”

JonBorno — Mon, 13 Apr 2015 13:30:33 +0000

A héten (pontosabban április 18-án) ünnepeljük a Műemlékvédelmi napot, Magyarország pedig csak úgy dúskál a műemlékekben! Üröm az örömben, hogy műemlékeink jó része egészen elképesztően borzalmas állapotban van. A hét során a FUNZINE virtuális hasábjain bemutatunk nektek néhány szépen kipofozott, képeslapokra kívánkozó műemléki épületet, és néhány olyan romos szépséget is, ami remélhetőleg nem sokáig omladozik majd tovább, és hamarosan újra régi pompájában ragyoghat!

A keszthelyi Festetics kastély ma látható formáját az 1880-as években nyerte el, az alapjait pedig az előző század közepén fektették le. A közben eltelt cirka 130 év alatt többször is átépítették, bővítették, szem előtt tartva az éppen divatos stílusirányzatokat. 1799 és 1801 között építették hozzá például azt a szárnyat, ami később a Helikon otthona lett, az ország legnagyobb és egyetlen teljes épségében megmaradt magánkönyvtára, ami több mint 90 ezer 18. és 19. századi kötetnek ad helyet. Az épület neoklasszikus stílusú bútorzata szintén eredeti állapotában maradt ránk.

A kastély belsejében és környezetében folyó élet a kultúra és az oktatás jegyében telt. Festetics György, a kastély ura 1791-ben hagyta ott az osztrák sereget, hogy visszatérjen keszthelyi otthonába és a magyar irodalmiság mellett kiállva, a Habsburgokkal szemben fellépve mindent megtegyen az ország műveltségének felemelésére. Megalapította a Georgikont, Keszthely mezőgazdasági iskoláját, és nagy összegekkel járult hozzá a katonai oktatás minőségének javulásához is.

1817-ben Festeticsnek sikerült valóra váltania egyik nagy álmát, és évente két alkalommal (a király névnapján és a Georgikon iskola évzáró ünnepélyén) megrendezte a Helikon névre hallgató irodalmi eseményt: a meghívottak a legnevesebb magyar írók és költők közül kerültek ki, akiket aztán a házigazda különböző díjakkal és emlékfa-ültetésekkel örvendeztetett meg. Telente a Helikon felolvasó estek sorozatából állt, tavasszal pedig a Georgikon diákjai adtak elő táncokat, dalokat és rövidke színjátékokat, mellesleg koncerteket is szerveztek. Berzsenyit, a kor meghatározó költőjét is megihlette a kastély falai között folyó irodalmi forradalom, el is nevezte „kis magyar Weimar„-nak – ezzel utalva a német városra, melynek Goethe, Schiller és Herder is szülöttei voltak.

Bár a költők és írók már eltűntek a kastély vendéglistájáról, a magyar irodalom nagyságát nem csak a hatalmas könyvtár antik kötetei hirdetik: a festői szépségű parkok, a gyertyafény-világította szobák, és a gazdagon díszített homlokzat egész évben csak úgy árasztják magukból a poétikus szépséget.

műemlékvédelem Archives

Műemlék-hét: A Nádasdy rezidencia – Az örök szerelem kastélya

A sorozat további részeiért kattints ide!

Műemlék-hét: Festetics Kastély – A „kis magyar Weimar”

A sorozat további részeiért kattints ide!