Időutazás az Óbudai Gázgyári Lakótelepen

Budapest egyik legromantikusabb lakótelepét a sok sávos Szentendrei út és a komótosan hömpölygő Duna között kell keresnünk. Az Óbudai Gázgyár mézeskalácsházakból álló munkáslakótelepe a gyár épületeivel egy időben, 1913-1914-re készült el. A munkástelep fénykorában valódi város volt a városban, saját kaszinóval, sportpályával és mozival (a fiatal Koltai Lajos itt szívta magába a film szeretetét). Ennek a történetnek tett pontot a végére a gázgyár 1984-es bezárása: a pezsgő idillt felváltotta a madárcsicsergős kertvárosi nyugalom, a hajdani gyár területére pedig számos lakó- és irodaház épült, szerencsére az eredeti építészeti örökség megőrzésével.

Mesébe illő séta Óbudán >> 

Munkás idill a varázslatos Wekerletelepen

Kispesten találjuk az 1908 és 1930 között, a Magyar Pénzügyminisztérium indítványára kiépített Wekerletelepet, amelynek létrejöttét a gyorsan gyarapodó Budapest rossz lakhatási körülményei tették szükségessé. A Wekerle Sándor nevét viselő lakónegyed az angol várostervező, Ebenezer Howard garden city mozgalmának szellemiségét tükrözi, amelyben a rend és a változatosság, az építészet és a természet egyenlően fontosak. A sugaras településszerkezet, a fás-kertes környezet, valamint az erdélyi ihletésű népi-szecessziós stílusban megtervezett épületek harmonikus egysége a századelős szociális érzékenység legnagyobb léptékű mintapéldánya.

Kertvárosias sétaútvonal Wekerlén >>

Falu a városban Békásmegyeren

Békásmegyer történetének egyik legsötétebb epizódja az 1946-os sváb kitelepítés, mikor is az itt élő és ide született németajkú lakosság nagy részét Nyugat-Németországba száműzték. Üresen maradt házaikba Csehszlovákiából, Erdélyből és Mezőkövesdről érkező családok költöztek be, és annak ellenére, hogy a falu egy kisebb szeletét a lakótelep építésekor elbontották, a megmaradt részek utcaképe, a kertek és a házak hűen őrzik a sváb idők hangulatát. Ófalu egyik legrégibb épülete az 1754 és 1764 között, barokk ízlés szerint felhúzott Szent József-templom, melynek orgonája az 1650-1680-as évekből származik.

Keressétek fel Békásmegyer titkos látnivalóit >> 

Felfedező túra Rákosmező Rózsadombján

Égig érő platánfák, pompázatos paloták, nagypolgári idill: ez Mátyásföld, a századfordulós pesti elit kedvelt nyaralónegyede. A XVI. kerület impozáns villáiról kevésbé ismert, pedig rengeteg, a századfordulóban épült, gyönyörű épületet rejt magában a környék, megannyi izgalmas háttértörténettel. Rákosrendező Rózsadombján egy nagy séta során egyszerre találkozhatunk néhol az eklektikus, máshol a svájci építészeti stílussal, egyes helyeken pedig a szecesszió jegyei köszönnek vissza az épületek homlokzatain. Egy biztos, a famatuzsálemek alatt sétálva olyan érzésünk lesz, mintha egy másik korba csöppentünk volna.

Hangulatos útvonal Mátyásföld villanegyedében:

Séta a századfordulós Budapest nyaralónegyedében: Mátyásföld gyönyörű palotái

Égig érő platánfák, pompás paloták, nagypolgári idill: ez Mátyásföld, Pest egykori nyaralónegyede.

Funzine

Barangolás egy csendes MÁV-telepen

A Hungária körút-Salgótarjáni út-Zách utca háromszöget bezáró területe olyan, mintha egy másik világba csöppenne az ember: a kiskertes, családias hangulatú lakótelep igazán egyedi bájjal bír, így mindenképpen megér egy sétát. Ahogyan a terület egyre jelentősebb központtá nőtte ki magát, egyre többen költöztek fel vidékről az 1800-as évek végén, hogy a helyi vasútnál dolgozzanak, így a MÁV úgy döntött, épít egy földszintes és 1-2 emeletes házakból álló lakótelepet, hogy szállást biztosítson a dolgozóinak. Így született meg a Jancsi-telep, ami szinte egy kis elzárt faluként működött: a lakóházak mellett minden volt, amire szüksége lehetett az ittélőknek, a vendéglőtől kezdve, a boltokon át a mosókonyháig.

Bővebben a különleges Jancsi-telepről >>

+1 Hajós élmények Budapest egyedülálló Bauhaus-szigetén

A Szentendrei-sziget és Budakalász közé beékelődő csöpp kis földdarab a szerb család sarjaként született Luppa Péter politikusról kapta nevét. A ma is kizárólag vízi úton megközelíthető, vadregényes sziget felparcellázására az 1930-as évek elején került sor, méghozzá annak a Helvétia Építő és Ingatlan Rt.-nek a gondozásában, amely a sokkal ismertebb Napraforgó utcai kísérleti lakótelepet is életre hívta. A társaság mintaházat is építtetett, valamint minden újdonsült telektulajdonossal aláíratott egy, az együttélésről szóló szabályzatot: 1941-ig 33 lapostetős, lábakon álló, vasbetonvázas épületet adtak át, egyedülálló modernista mikrokozmoszt alkotva távol a világ zajától.

Fedezzétek fel a 30-as évek Lupa-szigetét >>

Mesebeli családi kaland Kolodko-szobrok mentén:

Budapest legapróbb mesehősei: 7 miniszobor, ami városfelfedező sétára csábít

Tartsatok velünk egy városfelfedező sétára, ahol Budapest legapróbb és legkedvesebb rajzfilm- és mesehősei repítenek vissza a gyerekkorba.

Funzine

Az elmés mondásairól és bölcs tetteiről híres uralkodó nevét viselő, XVI. kerülethez tartozó Mátyásföld gondolata először 1887-ben fogalmazódott meg az ekkor még vadakban gazdag erdőség gondozója, Kunkel Imre fejében. A cinkotai HÉV vonala mellett rövid időn belül egy sajátos hangulatú, fényűző villákkal és díszes kertekkel büszkélkedő nyaralótelep épült fel, amelynek elsődleges haszonélvezői Pest jómódú polgárai voltak. A vasútnak hála az árnyas lombok közötti andalgásra és késő éjszakáig tartó mulatozásra áhítózó, kevésbé tehetős rétegek is hamar felfedezték maguknak a nívós kikapcsolódási lehetőségeket biztosító, jó levegőjű negyedet.

Mátyásföld ma, alapítása után több mint 130 évvel is a főváros egyik leghangulatosabb, Balaton-parti üdülőhelyeket megszégyenítően szép környéke, amelynek minden épülete, legyen az szecessziós, eklektikus vagy éppen svájci-alpesi stílusú, egyesült erővel hirdeti a boldog békeidők dicsőségét.

Dozzi-villa

A városrész messze földön leghíresebb villáját a hazánkba a 19. század derekán szerencsét próbálni érkező Giuseppe Dozzi, alias Dozzi József megrendelésére Paulheim József tervei alapján húzták fel 1905-ben. A Pick és a Herz után egy időben a rákospalotai Dozzi-üzem volt az ország harmadik legnagyobb szalámigyára, a húsmágnás pedig szerette volna pihenés közben is közel érezni magát vagyona forrásához, így esett a helyszínválasztás Mátyásföld egyik beépítetlen parcellájára. A madártejszínű nyaraló a florális szecesszió stílusjegyeit hordozza magán: indák, pávák, napraforgók terítik be a homlokzat majd’ minden, mesébe illő négyzetméterét.

1165 Budapest, Májusfa utca – Koronafürt utca sarka

Antoinette-nyaraló

Mátyásföld legfőbb mecénása, Paulheim József építőmester és fiatalabb testvére, a szintén építési vállalkozóként tevékenykedő Ferenc közös munkája az 1897-ben átadott Antoinette-nyaraló, mely nevét utóbbi feleségéről, Piringer Antóniáról kapta. A kontyolt nyeregtetős, rizalitos kiképzésű ház sarkain armírozás, az ablakok felett tört ívű szemöldökpárkány, alattuk pedig stukkódíszes mellvéd látható, sárga téglával borított és simára vakolt felületű homlokzata tipikusan mátyásföldi képet mutat, ennek ellenére egyetlen alpesi falu utcaképéből sem tűnne ki, köszönhetően az oromzat mívás, fás lezárásának.

1165 Budapest, Mészáros József utca 15.

Diósy-villa

Összeállításunk harmadik villaépületéhez érve inkább már le sem írjuk a tervező nevét, úgyis tudjátok, kiről van szó. A sokak által Mátyásföld legjobban sikerült villájának tartott, 1905 körül befejezett épület első tulajdonosa Diósy Lajos gyógyszerész volt, 1912 és 1919 között a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületének elnöke, nem mellesleg Paulheim József veje. Az eklektikus-szecessziós nyaraló izgalmas tömegképzésű főhomlokzatát két oldalt veranda szegélyezi, középen a fal síkjából ívesen kidomborodó zárterkély kacsint felénk hívogatóan, míg a falak mintha még mindig azoknak a híres Pilóta utcai báloknak a moraját visszhangoznák, melyeknek jó évszázada fültanúi voltak.

1165 Budapest, Pilóta utca 19.

Szent József-templom

Nem mehetünk el szó nélkül a Szent József-templom mellett sem: az 1903-ban, Paulheim József elnökletével megalakult Templomépítő Bizottság mindössze egy év leforgása alatt összegyűjtötte az imaház megépítéséhez szükséges 70 ezer koronát, hogy abból aztán 1905-re el is készüljön a Weninger Ferenc tervezte, 17 darab festett ólomüvegablakkal díszített neogótikus templom. A Bakáts téri szentegyházra hunyorítva egészen hasonlító épület bekerülési költségének csaknem harmadát Paulheim József állta, akinek emlékét, többek között egy, az előcsarnokban elhelyezett tábla, valamint a templom előtt felállított szobor őrzi.

1165 Budapest, Paulheim József tér 1.

Ismerjétek meg a Gellért-hegyi villák izgalmas történetét is:

Dimbes-dombos útvonal vezet be a Gellért-hegy rejtélyes villáinak titkaiba

A Gellérthegy villái között sétálva kiszakíthatjuk magunkat a nyüzsgő városból, és hol a gyönyörű panoráma, hol a mesebeli kastélyok nyűgözhetnek le minket.

Funzine