A Margit-sziget első fénykora 

Geológiai szempontból a főváros legfiatalabb területének első virágzása a XII. századtól egészen a török időkig vezethető vissza, amikor az akkori „Nyulak szigetén” a Domonkos-rendi apácák, valamint a ferences és a premontrei rend tagjai éltek. Az egyik első épület feltehetően a premontrei templom lehetett, majd később felépült a Domonkos-rendi apácák temploma és kolostora, valamint a ferences kolostor is. 

Az egyházi személyek épületei mellett a johannita és az érseki vár, illetve egy egész jobbágyfalu népesítette be a szigetet; az itt lakó világiak pedig az egyházi népeket szolgálták. E szakrális világnak Buda török kézre kerülésekor lett vége, ekkor a szerzetesek elhagyták a szigetet, ami ennek okán elnéptelenedett. Mai formáját a XIX. században kezdte elnyerni.

A Domonkos-rendi kolostorromok 

A Margit-sziget legjelentősebb középkori emlékei elválaszthatatlanok Szent Margittól, IV. Béla király lányától, akit apja a tatárjárás után az egyháznak ajánlott fel. Ennélfogva a kolostor, valamint a mellette található királyi ház Margit számára épült, aki 1252-ben költözött a szigetre 12 apácával együtt.  

Margit teljes mértékben azonosult a rá bízott feladattal, puritán, önsanyargató életet élt a szigeten. Éjszakánként rendszerint imádkozott, nem válogatott az elvégzésre váró munkák között, s mindezt tette egészen haláláig, 1270-ig. Mindössze 28 éves volt ekkor.  

Ezzel egy időben a kolostor a sziget leggazdagabb szerzetesi épületének számított, ahová az előkelő családok előszeretettel küldték lányaikat. A hatalmas kolostorkert már 1251-ben rendelkezett vízvezetékkel, az épületegyüttes pedig magába foglalta többek között a kerengőt, a nyolcszögletű kútházat, a hálókat, a sekrestyét, a káptalantermet, a kapitulumházat, a konyhát, a közös ebédlőt és a dolgozótermet is.   

Míg a kolostor mellett egy nagy kastély, a királyi udvarhely is helyet kapott, ahol Béla király és felesége szállt meg, amikor látogatóba érkeztek lányukhoz. Az apácák egészen 1540-ig, a török hódoltságig éltek itt, ezt követően végleg elköltöztek, és Szent Margit testét is magukkal vitték Pozsonyba. 

A Domonkos-rendi apácák ittlétére utaló romokat egészen 1838-ig földréteg borította. Az 1838-as nagy árvíz miatt József nádor földkitermelésre adott utasítást, amit a mai templomtoronyrom tetején kezdtek meg. Az ásók ezt követően hamar kemény felületbe ütköztek, és sorra bukkantak elő a leletek. Falakra, sírokra, márványkoporsóra, illetve valószínűleg V. István király hamvaira is ráleltek.  

A teljes területet a mai napig nem tárták fel, viszont a romkertet bejárva az épületegyüttes fő elemeit, a zárdát, a templomot, valamint Margit vörösmárvány sírját is megtekinthetjük.

A ferences templom és kolostor romjai 

A Margit-sziget meséjének középkori lapjain 1270 tájékán írhatnánk először a ferences szerzetesekről, akiknek kolostoráról és javairól 1276-ban IV. László király jelentette ki, hogy nem tartoznak az apácák birtokához.  

Királyi alapítású kolostorukat és templomukat egyébként 1270 és 1276 között emelték, majd a falak egészen a törökök pusztításáig állták a sarat. Az 1686-os felszabadító ostrom idején romossá vált épületet a bevonuló katonaság kórháznak és lőszerraktárnak használta. Azt, hogy egy része máig megmaradt annak is köszönhető, hogy 1796-ban József nádor, a sziget akkori tulajdonosa a kolostor egyik külső oldalára építtette fel nyaralóját.  

Ez később szállodává alakult – így lehetett, hogy egykor Bródy Sándor és Krúdy Gyula is lakott itt -, majd később Polo-bárrá avanzsált. A nádor lakja a II. világháború idején lett oda, a ferencesek emlékeit pedig ma a gótikus templomhomlokzat, az egyik oldalfal maradványai, a kolostori temető és a temetőkápolna képviselik. Sőt, a torony északi sarkánál állva még az emeletre felvezető csigalépcső maradványait is megpillanthatjuk.

 A Szent Mihály-kápolna 

A főváros legrégebbi román kori emlékeként számon tartott kápolna a premontreiekhez tartozott, akik a XII. században, II. István király hívására érkeztek hazánkba, elsőként Váradhegyfokra. A szigetet 1541-ben hagyták el végleg.

A szerzetesrend szigeti tartózkodására utaló jelek nagy része a XX. századra eltűnt, csupán a kápolna egyik fala állt. 1914-ben azonban hatalmas vihar csapott le a szigetre, ami megannyi fa pusztulását okozta. Az egyik, vihar által kicsavart famatuzsálem gyökereivel együtt egy teljesen ép harang is a felszínre került. A terület feltárása ezt követően vette kezdetét.   

Ennek eredményeképp Lux Kálmán tervei alapján építették újjá a kápolnát, amelyet 1932-ben szenteltek fel. És bár az épület nagyrészt a XX. század szülötte, Lux a feltárt romokból olyan korhűen rekonstruált a kápolnát, hogy belépve a középkor szelleme magával ragad mindannyiunkat.

A toronyra felnézve pedig egészen biztosan tudhatjuk, hogy Strous János mester több száz éves és egyben a főváros legrégebbi harangja leng benne.  

Ha megismerkednétek a sziget kalandos történetével is:

Jókai tündérkertjének története: Civakodó szerzetesrendektől a közkedvelt mulatóhelyekig

Merüljetek el a szerzetesrendek, XIX. századi polgárok, irodalmárok mindennapjaiban, és ismerjétek meg a Margit-sziget izgalmakkal teli történetét.

Funzine

Ybl alkotta fürdőkomplexum

A Margit-sziget kalandos életének megannyi meghatározó alakja között szerepelt József nádor, majd fia, József főherceg is, akiknek legfőbb törekvései közé tartozott, hogy a szigetből egy igazi tündérkertet varázsoljanak. E tervnek pedig elhagyhatatlan részét képezte a világszintű fürdőtelep kialakítása, ahol a fő szerepet a gyógyításnak szentelték.

Az épületeket Ybl Miklós álmodta meg – ekkor épült a napjainkra tovatűnt Margit-fürdő –, mára pedig csupán az egykori Alsó Vendéglő, a mai Holdudvar, valamint a Nagyszálló maradt ránk a komplexumból.

Az 1873-ban, neoreneszánsz stílusban épült, eredetileg kétemeletes Nagyszállót a fürdővendégek részére hozták létre, 162 szobával, pompás berendezéssel, a fürdőszobákba bevezetett gyógyvízzel, tündöklő földszinti társalgóteremmel, könyvtárral, orvosi rendelővel és a kor legnagyobb kényelmével felszerelve.

Ha még többet olvasnál a Margitsziget kiépítéséről:

Jókai tündérkertjének története: Civakodó szerzetesrendektől a közkedvelt mulatóhelyekig

Merüljetek el a szerzetesrendek, XIX. századi polgárok, irodalmárok mindennapjaiban, és ismerjétek meg a Margit-sziget izgalmakkal teli történetét.

Funzine

Megannyi átalakítás és fordulat a szálló életében

1913-ban, az akkor már a főváros kezében lévő szállót bérbe adták egy részvénytársaságnak, s ezzel korrupciós botrányok, valamint évekig tartó pereskedések sorozatát indították el. Végül az I. világháború után sikerült a fővárosnak visszaszereznie az épületet, majd a két világégés közötti időszakban jelentős fejlesztéseken esett át a hotel.

Az 1920-as években Wälder Gyula építész, műegyetemi tanár tervei szerint építették át az akkor már Palatinus néven futó szállót, az 1930-as években pedig plusz egy emelettel és egy szanatóriumi résszel is bővült az épület.

Ezekből az időkből így írt róla a Budapesti Hírlap: „A Nagyszálló és a Szanatórium nemcsak lakást nyújt, a gyógyfürdője nemcsak üdülést, mert itt mindennek külön kedves varázsa van: a meghitt és finom margitszigeti hangulat külön specialitás, amelyet utánozni nem lehet.”

E varázslatosan meghitt hangulat azonban a II. világháború, majd az 1965-ös nagy dunai árvíz következtében szertefoszlott, s a helyén egy romokban álló, beomlott tetejű épület maradt a hatvanas évek Margit-szigetén.

A helyreállításra csak 1985 és 1987 között esett sor – ekkor törekedve arra, hogy az Ybl-féle stílust megőrizzék –, és a szálló egy korszerű, újfent tündöklő épületként, új névvel, Ramada Grand Hotelként nyílt újra. Legutóbb 2000-ben újították fel a Nagyszállót, amely jelenleg a Danubius hotellánc tagja, és Ensana Grand Hotel Margitszigetnek hívják.

Nem semmi társaság fordult meg a szállóban az évek során

Egykoron politikusok, államelnökök, világhírű zenészek, filmsztárok, maharadzsák, főúri méltóságok gyakori szállásaként volt ismert a hotel. Itt hajtotta álomra a fejét Hruscsov, vagy épp Sukarno indonéz elnök is, aki 1960-ban a háremével együtt az egész szállodát elfoglalta. Sőt az ország utolsó, 1916-os koronázási ünnepségének idején hercegek hada lakott a szobákban.

Nemcsak a nemzetközi ismert vendégek palettája volt nagy, ugyanis a magyar irodalom legnagyobb alakjai is pihentek a szállóban, vagy akár hónapokra, évekre béreltek itt szobát. Például Arany János a Nagyszálló második emeletén élt családjával egy ideig, illetve járt itt többek között Blaha Lujza, Jászai Mari és Krúdy Gyula is.

1925-ben pedig az egyik legnagyobb cigányprímás, Banda Marci unokája töltötte itt a mézesheteit. Sőt a szállóban élt Rédei Lola, az éjjeli mulatóhelyek egyik táncosnője is, aki akkoriban igazi simlisként kereskedett a különböző ruhákkal és bundákkal.

A sportéletből is a legfényesebb csillagok ragyogták be a szállót, ugyanis itt volt az Aranycsapat állandó bázisa hajdanán, sőt az 1953-as legendás 6:3 angol-magyar mérkőzésre is itt edzett a csapat. Mindeközben a Nagyrét sűrű ködben úszott, hiszen a sikeres felkészülés érdekében a filmgyárból hozattak ködgépeket, hogy a futballisták hozzászokjanak az angliai időjárási viszonyokhoz.

1940-ben pedig arról cikkezett a Pesti Hírlap, hogy aligha érezte meg a Nagyszálló – akkor már Palatinus Szálloda – a nehéz időket, s a vidéki tehetős családok apraja-nagyja itt nyaralt.

A jó idők kora később se áldozott le, ugyanis egy 1957-es Népakarat napilapjában arról olvashatunk, hogy a szálló túlnőtte magát: „Nem képes ellátni azt a feladatot, amit rábíztak: a jelenleg is itt lakó nagykövetek, attasék, a több mint 120 külföldi vendég zavartalan ellátását. Mi akadályozza meg ebben? »A minden áron táncolni kívánó fiatalság gyakran elsöprő rohama.«Az elmúlt vasárnapon már annyira zsúfolt volt a szálló kerthelyisége, hogy kitették a »Megtelt« táblát és több embert nem akartak beengedni.”

A szálló lelke: a személyzet

Nem csoda, hogy egy ilyen vendégsereg mellett rangnak számított itt dolgozni, a szállodának pedig messze földre elért a híre legjobb séfjeinek és cukrászainak hála. Az alkalmazottak olykor az egész életüket ledolgozták az épület falai között, de még olyan dolgozóról is szól a fáma, aki élete végére a szállodától kapott egy szobát, így annak állandó lakójává vált az 1980-as években.

A hajdani Nagyszálló meghatározó arcai között említhetjük Helyes György portást, Kraszner Menyhért szállodaigazgatót, vagy épp a három generáción átívelően itt dolgozó Kunz családot.

Rendkívüli események sorozata

A szorgosan munkálkodó nagyszállói gárda életét és kedélyét azonban olykor nem várt események borzolták fel. Ezek közé tartozott az 1905-ös, apróbb tífuszjárvány, amely a Nagyszálló II. emeletén tört ki. Majd egy 1933-as eset, amikor arról írtak a Pesti Naplóban, hogy a Nagyszálló 25 éves portása, Verebélyi Rezső szíven lőtte magát a hotel személyzeti traktusában. Ez év szerencsétlenségeit pedig tovább fokozta, hogy a szálló szanatóriumi szobájában halálra égett a kor ismert budapesti gyermekgyógyászának felesége.

Mindeközben néhanapján a tolvajok is jártak-keltek a hotel folyosóin és szobáiban. 1915-ben egy szobalány egy zászlósi egyenruhába öltözött fiatalemberre lett figyelmes, aki éppen egy cipőt csent el az egyik ajtó elől. Mint kiderült, Hoffmann Aladár fél éve rendszeres cipőlopásokból élt, s a főváros minden szállójában megfordult már.

De ez semmi nem volt az 1927-es százmilliós betöréshez képest, amikor az egyik vendég szobájából minden értékeset kirámoltak. Furcsa történések máskor is előfordultak, például 1919-ben nem várt, 274 koronás telefonszámlát kellett kifizetnie a szállónak, Kun Béla apja után.

Természetesen nem csak a sajnálatos események sokaságáról írtak a korabeli sajtóban. Ugyanis például rendszeresen szerveztek jótékony célra Margit teadélutánokat a szállóban, és a táncos mulatságokon a kor zenei életének krémje szórakoztatta a közönséget. Emellett az is előfordult, hogy „gardenparty” keretein belül nemzetközi divatbemutatóra invitálták az embereket.

Merüljetek el az Astoria szintén legendás szállójának történetében is:

Az egykor "Ahsztóriaként" emlegetett exkluzív szálló nem mindennapi története

A Múzeum körúton az egyik legkalandosabb történetek az Astoria Szálló falait lengik körül, amelyek már több mint 100 éve ékesítik a belvárost.

Funzine

A sziget első fénykora: a sötét középkortól a török uralomig

A Margit-szigetnek számos elnevezése közül az egyik legismertebb a középkorban használt „Nyulak szigete” (latinul Insula leporum), ám valószínűleg ez csupán egy elírás következménye. Ugyanis egyes feltételezések szerint a területet valójában Insula leprorumnak, Leprások szigetének hívták, vagyis vélhetően egykor a fertőző betegségekkel küzdők karanténszigeteként volt ismert. Míg mások vallják, hogy amiatt ragadhatott rá a területre a Nyulak szigete név, mert a XIII. században királyi vadászterületként használták.

Bármi is legyen az igazság, az biztos, hogy 1196 és 1204 között Imre király itt tartotta az udvarát, majd 1225-ben II. András a premontrei Szent Mihály prépostságnak adta át a szigetet. Ez idő tájt a sorra szaporodó várak, kolostorok, templomok körül apácák, szerzetesek, valamint az őket kiszolgáló, helyi jobbágyfalu lakói töltötték itt a mindennapijaikat. Hol békében, hol pedig civakodások viharában, hiszen egyes források szerint a premontrei szerzetesek többször konfliktusba kerültek az apácákkal.

A török hódítások pedig a szigeten élőket sem kímélték, így a terület legkésőbb Buda elfoglalásakor már elnéptelenedett. Egyes legendák szerint ezután háremhölgyek éltek itt, míg más mendemondák arról regélnek, hogy a domonkos rendi apácák – akikhez Szent Margit, IV. Béla lánya is tartozott –  kincseket rejtettek el a szigeten a menekülésük során:

„A szájhagyomány szerint van a szigetnek egy pontja, melyet Margit halála napján éjfélkor különös fény áraszt el, körülötte a levegő rendkívül kellemes illattal telik meg, és az égi zene ihlető hangjai szólalnak meg. Mihelyt az éjféli harangszó visszhangja elnémul, rögtön kék lángocskák kígyózzák körül a helyet, hol állítólag nagy kincs van elrejtve. E hagyományt a nép közül sokan hitték, s még most is láthatók a szigeten az éjféli kincsásók munkájának nyomai.” (Budapesti Látogatók Lapja, 1888)

Romokból virágzó angol kert

Buda visszafoglalásakor a kietlen szigeten temetőt létesítettek, a romos épületekben szükségkórházakat rendeztek be. Majd 1790-től, Sándor Lipót igazgatásának kezdetével szépen lassan felébredt téli álmából az elnéptelenedett terület. Majorosházzal, két nyári palotával gazdagodott, s Lipót halálát követően, József nádor idejében, kivirágzott.

A nádor főkertésze, Tost Károly segítségével alakította angolkertté a szigetet. Platánfákat ültetettek, ritka rózsafajtákkal teli kertet varázsoltak ide, valamint a nádor ültette el azokat a tölgyeket, ahol 60 évvel később Arany János megírta az Őszikéket. Ekkor, az 1800-as évek elején épült a premontrei romokra a főhercegi nyári lak, a szigeten pedig egymást érték a lovasjátékok, hangversenyek, bálok, szüreti mulatságok, ahol egyszer még I. Sándor orosz cár és III. Frigyes Vilmos porosz király is megfordult.

A mulatók, fürdők, szállók aranykora

A Tost Károly alkotta paradicsom az 1838-as jeges árban veszett oda, azonban nem várt gyorsasággal építették újjá, és 1867-től, József főherceg irányítása alatt elstartolt a modernizációja. A botanikáért rajongó főherceg Indiából hozatott egzotikus növényeket a szigetre, a felszínre törő gyógyvizet kihasználva fürdőtelepet létesített szállókkal, bérelhető nyaralóvillákkal és vendéglőkkel.

A fürdőtelep tervezéséért Ybl Miklós felelt, aki neoreneszánsz stílusban álmodta meg az impozáns Margit-fürdőt. Az 1860-70-es években megnyílt a sziget két külön csücskében a Kis- és Nagyszálló, valamint a hozzájuk tartozó Felső- és Alsó vendéglő is. Ezzel egy időben elindult a lóvasút, amelynek köszönhetően a vendégsereg gyorsan átsuhanhatott a cigányzenétől (később jazztől) hangos Felső vendéglőből a németes hangulatú katonazenét harsogó Alsó vendéglőbe.

A mesés belvárosi oázis egyhamar nagy népszerűségre tett szert, bár Jókai sorait olvasva ezen aligha lepődhetünk meg:

„Budapest tündérkertje! Egy darab a paradicsomból – az édenkert tiltott fája nélkül. (…) a Margitsziget a főváros közönségének legkedvesebb mulatóhelye, s egyúttal üdítő fürdőintézet, hová minden félórában hordják a gőzösök a közönséget, mely mulatni, üdülni vagy gyógyulni siet. (…) A Margitsziget a budapesti népéletnek a legszebb mozzanatait mutatja be quintessentiában. Ezért hívják ezt a főváros camaeájának, mely természettől magában is drágakő, melynek értékét a művészi idomítás felbecsülhetetlenné sokszorosította.”

A hatalmas vízeséssel  büszkélkedő szigetre többen nemcsak egy-egy napra hajóztak át, hanem akár itt is laktak, sőt az 1880 és 1928 közötti lakásjegyzék 120 őslakost jegyez a szállóvendégeken túl. Az 50 szobás, zöld zsalugáteres Kisszállóban 20 telet töltött el Bródy Sándor, de gyakori vendége volt Arany János, Molnár Ferenc, Heltai Jenő és Blaha Lujza is. Krúdy több épületben megfordult, így volt, hogy a Kisszálló szolgált otthonául – akárcsak Szerb Antalnak – míg szűkös éveiben az egykori nádor Kiskastélyában hajtotta álomra fejét.

A kor híres neves emberein túl a szolgálati lakásokban éltek többek között a kertészek, a szigeti patika gyógyszerészei, a fürdő alkalmazottai, a varrónők, a nőgyógyász, a borbély, a hajókat reparáló asztalos, illetve a vendéglátósok. Köztük pedig igazi rekordernek számított az 50 évig bentlakó szobapincér, majd a Kisszálló portása: Helyes Gyuri bácsi.

Akkori írók, költők, művészek – köztük Krúdy – a Tabán vendéglőiben is szívesen eresztette ki a gőzt:

A budapesti Montmartre - A Tabán eltűnt, bohém városrészének nyomában

A legendás, mára már tovatűnt vidék, vagyis az egykor sűrűn lakott Tabán nem mindennapi történetének jártunk utána.

Funzine

A változásokkal teli XX. századtól napjainkig

1900-től már a révész segítsége nélkül léphettek be a szigetre a látogatók, ugyanis megépítették az oda vezető szárnyhidat. Majd 1908-ban a főváros megvásárolta a főhercegtől a területet, viszont az ekkor közkertté vált szigeten egészen 1948-ig fizetni kellett a belépésért.

Mindeközben az erre járók már a Művész sétányt, a vadaskertet és a víztornyot is megcsodálhatták, és az 1927-ben kezdődő újabb kertészeti munkáknak köszönhetően Jókai tündérkertje egyre csak szépült. Ezekben az években 50 holdat füvesítettek, 6000 m hosszú és 6 m széles sétautat építettek, több száz fát és több ezer díszfát, díszcserjét ültettek, ezenfelül a rózsakertben a világ akkor ismert összes rózsafaja fellelhető volt.

Az 1920-as évektől beindult az élénk sportélet az atlétikai pálya, a Palatinus strand, az uszoda és a lovaspólópálya létesítésével, illetve a marosvásárhelyi zenélő kút másolatával, szórakozóhelyekkel és szabadtéri színpaddal is gazdagabb lett a napjainkra Európa egyik legszebb dendrológiaparkjává vált sziget. A II. világháború azonban átszabta a terepet, így az ötvenes években több épületet lebontottak.

Ma a középkor emlékeit őrzik a szigeten a domonkos és ferences rendi kolostorromok, valamint a Szent Mihály-kápolna újjáépített mása. Míg az aranykort az Alsó vendéglő helyén álló Holdudvar, illetve az egykori Nagyszállóban működő mai Danubius Grand Hotel idézi fel.

A közeli Várkert Bazár szintén a középkortól egészen napjainkig számtalan érdekes történetről mesél:

A középkortól napjainkig: A lenyűgöző Várkert Bazár viharos történelme

A Várkert Bazár ma a Királyi Palota éke, azonban vajon az évszázadok során milyen történetek tapadtak hozzá?

Funzine

A mindig több ezres létszámú, általában teltházas szabadtéri fesztivál most először érkezik Budapestre, ráadásul azonnal két felvonással csábít el minket. A Stil Vor Talent fesztivál nálunk valami egészen különlegest próbál ki: a szabadtéri bulizást egy éjszakai party is követni fogja.

Az egynapos fesztivál nappal a Margit-szigeten kezdődik, ahol nemcsak a Raktár Beachen táncolhatunk a house, minimal és deep zenékre, hanem a szórakozóhely melletti területen is, ami a Stil Vor Talent kedvéért homokos plázzsá fog alakulni. A hangulat, a zene és a dekoráció egyedi és egyedülálló lesz, olyan, amilyennel eddig még sosem találkozhattunk a szigeten.

A buli természetesen éjszakára sem áll le, csak átköltözik az Akvárium Klub nagyhalljába, ahol már erőteljesebb ütemek fognak felhangozni, olyan sztárfellépőknek köszönhetően, akik hazánkban (eddig) még kevésbé ismertek. A nap egyik legnagyobb durranása  Oliver Koletzki lesz, aki friss albumát is prezentálni fogja a közönségének.

Akkor még egyszer összegezzük:

Június 10-e, 13:00: legyen mindenki a Margit-szigeten, a Raktár Beachen, majd naplementekor mindenki tegye át a székhelyét az Akváriumba, ahol további ütős számokat hallgathattok, méghozzá csúcsszuper minőségben, hála a remek hangosításnak. A szuper élményről a bódító vizuális effektek is gondoskodnak, melyen az Ozora Fesztivál sokat látott és tapasztalt dekorációs csapata dolgozott.

A 20 órás jegyet ezen a linken, vagy személyesen az Akvárium jegypénztáránál veheted meg.

Bán Teodóra, a fesztivált szervező Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a rendezvény keddi budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: az idei nyár kínálatában hangsúlyosabban jelenik meg a zene, mint a színház. Kiemelte azonban a Városmajori Színházi Szemle programját, amelyben hat előadás: vidéki és határon túli színházak produkciói, zenés előadások és komédiák is szerepelnek.

A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a szezont június 9-én Hilary Hahn amerikai hegedűvirtuóz fellépésével, Hamar Zsolt vezényletével a Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertje nyitja meg a reformáció 500. évfordulója jegyében. Az ünnepi Mendelssohn-estet a Nemzeti Filharmonikusok tavaly elhunyt alapító-igazgatója, Kocsis Zoltán emlékének ajánlják.

A fesztiválon a Porgy és Bess című művet operakoncert formájában mutatják be amerikai énekesek közreműködésével. Az Evita és a Doktor Zsivágó című musicalt is műsorra tűzik, és folytatódik az Operagála világsztárokkal című sorozat, amelyben idén Ailyn Pérez amerikai szopránt, Gabriele Viviani olasz baritont és Ramé Lahaj albán tenort hallhatja a közönség.

A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon fellép a Béjart Ballet Lausanne is Balett az életért című produkciójával. Verdi A trubadúr című művét pedig Dinara Alieva, Riccardo Massi, Komlósi Ildikó és Kálmándy Mihály szereplésével tűzik műsorra.

A Kultúrák és kontinensek találkozója mottóval megvalósuló összművészeti fesztivál, amely a művészet nemzeteket egyesítő szerepére kívánja felhívni a figyelmet, az idén minden eddiginél több nemzetközi művész közreműködésével kínál programokat.

A Margitszigeten olyan neves előadók is fellépnek, mint a német-ghánai származású soul énekesnő, Y’akoto, az amerikai The Hot Sardines jazz-swing zenekar, a kanadai Cirque Éloize cirkusz-színház, vagy a dél-afrikai Soweto Gospel Choir.

A Duna Művészegyüttes, a Magyar Állami Népi Együttes és a Szabad Tér Színház különleges táncjátékot mutat be a kiegyezés évfordulóján A Monarchia bálja címmel. A szimfonikus filmzenekoncert-sorozat keretében Keresztes Ildikó, Polyák Lilla, Homonnay Zsolt, Radics Gigi, Szabó Ádám és Serbán Attila közreműködésével lesznek hallhatók különböző filmslágerek.

Bán Teodóra kiemelte, hogy augusztus 20-án a Virtuózok új tehetségei és sztárvendégeik köszöntik a nemzeti ünnepet.

A Margitszigeti Víztorony műemlék épületében a vizes világbajnoksághoz kapcsolódva helytörténeti kiállítást mutatnak be, a Víztorony udvara pedig négy alkalommal Jazzy Tower koncerthelyszínné változik.

A Városmajori Szabadtéri Színpadon június 22. és július 11. között bemutatkozik a nyíregyházi, a miskolci, a szombathelyi, a kecskeméti, a csíkszeredai és a szabadkai társulat. Az előadásokat Tasnádi Csaba, Szőcs Artur, Mohácsi János, Rusznyák Gábor, Lendvai Zoltán és Béres Attila rendezte.

Látható lesz a Sztárcsinálók című musical és a Group’n’Swing Holdfény Mulató című produkciója. Gyulai Júlia a Coincidance Társulatával a Fairplay – Sportóriások legendája című táncelőadást mutatja be. Újra műsorra tűzik az Így szerettek ők című koncertszínházi előadást Nagy-Kálózy Eszter, Rudolf Péter, Gryllus Dorka, Simon Kornél, valamint a szerzők, Nyáry Krisztián és a Kaláka együttes közreműködésével.

Minden vasárnap délelőtt gyerekszínházi előadásokat tartanak, emellett augusztus végéig csaknem 20 világzenei, klasszikus- és könnyűzenei koncertet kínálnak a Városmajori Szabadtéri Színpadon.

A Budapesti Nyári Fesztivál fővédnöke Tarlós István főpolgármester. A fesztiválról bővebb információ a www.szabadter.hu oldalon található.

MTI

Margit-sziget

Nem is kérdés, hogy a főváros közepe, szíve található a listánk első helyén. Legyen szó randiról, piknikről, esti borozásról, futásról vagy szabadtéri jógáról, a sziget mindig tökéletes választás. Azt pedig, hogy a fák virágot bontsanak és fehér, rózsaszín szirmokkal hintsék be a réteket, alig várjuk!

Magyar Nemzeti Múzeum parkja

A Nemzeti Múzeum a belváros közepén egy falat természet: az ősöreg fák alatt vagy a lépcsőn elhelyezett fotelekben úgy érezheti az ember, mintha nem pár méter, de legalább 100 km választaná el a forgalmas Múzeum körúttól, vagy a pezsgő Kálvin tértől. A lüktető város közelsége sem olyan rossz dolog, ugyanis a szomszédos  utcákban számtalan street food lelőhely van, melyeket érdemes a múzeumkertben elfogyasztani.

Károlyi Kert

Ugyanez a helyzet a Károlyi Kerttel, ami az Astoria, a Kálvin és a Ferenciek tere alkotta háromszög közepén található. Délelőtt egyetemisták, délután gyerekes családok veszik be az apró csodakertet. Akár a Csendes Társ teraszán, akár a virágokkal körbevett padokon foglalsz helyet, a kikapcsolódás garantált.

Kopaszi gát

Kicsit messzebb a városi nyüzsgéstől, inkább hétvégi kiránduláshoz remek választás a Kopaszi gát. A Lágymányosi-öböl ápolt parkja minden évszakban tökéletes helyszín biciklizni, nagyokat sétálni, ebédelni, kávézni vagy napozni is. Egyedül a kutyák vannak tiltólistán.

Olimpia park

Attól még, mert nem lesz olimpia Budapesten, az Olimpia park megmarad! A frissen felújított, úgynevezett multifunkcionális park a jó időben egész nap nyüzsög: ide járnak ebédelni a közeli irodákból, játszani az óvodákból és levegőzni az apró belvárosi lakásokból.

Filozófusok kertje

A Gellért-hegy oldalában fekvő kertről sokáig szinte senki sem tudott, de az utóbbi időben annyira felkapottá vált, hogy nyáron még a füvön is nehéz ülőhelyet találni. Még szerencse, hogy tavasszal kevesebben másznak fel a parkba, de Wagner Nádor szobrai mögött Pest látványa ugyanolyan csodaszép!

A tízezernél is több fát (többnyire platánt) számláló sziget kialakulását javarészt a Duna kitartó, egymillió éves munkájának köszönhetjük, de mai formájának elnyerésében nagy szerepet játszott József nádor, és későbbi utódja, József főherceg, aki az 1870-es években szívügyévé fogadta a Margit-sziget szabályozását: a két kisebb és egy nagyobb részből álló szigetcsoport ekkor olvadt össze mesterséges úton egy egésszé, tengerszint feletti magasságát pedig feltöltéssel a korábbi 102,5 méterről 104,85 méterre emelték, hogy így kerüljék el az 1838-as pusztító árvíz megismétlődését (aminek több épület mellett a sziget teljes növényzetállománya is áldozatául esett – kivéve egy ma is élő narancseperfát, ami az ár miatt fiatalkorában megdőlt, és így, hajlott állapotában fejlődött tovább). Később, 1900-ban, a Margit híd szigeti szárnyának építésekor dél felé hosszabbították, majd pedig az Árpád híd építésekor észak felé. Az északi Fürdő-sziget elkotrása, valamint a déli Festő- és a Budai-szigettel való összekapcsolása után 2,8 kilométer hosszúra duzzasztott Margit-sziget középen 500 méter széles, a parkként hasznosított területe pedig 60 hektár (összehasonlításul, a Városliget 100 hektáros, az Óbudai-sziget pedig 108 hektáros területtel büszkélkedhet).

A sziget az 1960-as években

A római korból nemigen maradt ránk épületrom (ellentétben a szomszédos Óbudai szigettel), bár hajóhidat valószínűleg építettek a szigetre. A középkorban először Urak szigetének hívták, majd felvette a Nyulak szigete nevet, mai nevét pedig a 17. században kapta, Árpád-házi Szent Margitról, IV. Béla magyar király 27 évesen elhunyt lányáról, aki szülei fogadalmához híven (a tatárok elől a dalmát Klissza várában menedéket lelve felajánlották lányukat Istennek, cserébe Magyarország megmeneküléséért) a Domonkos-rendi apácák között, a legalantasabb munkákkal töltve élte le rövidke életét itt, a szigeten. A még romos állapotában is lenyűgöző, méreteiben várszerűnek ható kolostor egészen a 16. századig volt Margit földi maradványainak nyughelye, a Budát elfoglaló török sereg elől azonban az apácák 1541-ben Pozsonyba menekítették a szentéletű szűz ereklyéit – mígnem II. József kolostorokat sújtó intézkedéseivel végleg nyomuk veszett.

A Margit-sziget déli csücske a török időkben, egy Habsburg-ostrom során

A rákövetkező évszázadok során a sziget épületei fokozatosan pusztulásnak indultak, hiszen egyrészt nem volt, aki karbantartsa őket, másrészt pedig a Budát ostromló Habsburgok és a várost védő törökök csatározásai sem igen kímélték a több száz éves templomokat, palotákat és kolostorokat. Források szerint Buda 1686-os visszafoglalása után egyes épületek még elég jó állapotban voltak ahhoz, hogy egy kis tatarozás után istállóként vagy kórházként hasznosítsák őket, de az 1700-as évek során majdnem valamennyi az enyészetévé vált, köszönhetően a romokat kőbányaként igénybe vevő lakosságnak.

Széchenyi István igencsak kedvelte a szigetet, a sport és az idegenforgalom központjává kívánta tenni, kezdeményezésére evezős és úszóversenyeket is rendeztek mellette. A lóvasút közlekedés 1868-ban indult meg a mai aszfaltút helyén haladva északi irányba, és egészen 1929-ig működött. A Margit-sziget 1908-ban került a főváros tulajdonába, ekkortól kezdve számítjuk „nyilvános kertnek” – bár a karbantartási költségek miatt a kezdeti évtizedekben a nyilvános még nem jelentette azt, hogy ingyenes is: a belépésért ugyanis díjat szedtek a kirándulni vágyóktól.

Az egykori szabadtéri mozi sajnos már a múlté, de nézni így is van mit a Margit-szigeten – cikkünk hamarosan következő folytatásában lépésről lépésre mutatjuk be nektek a sziget látványosságait!