Csíkos égererdő túra

Az ország egyik legrégebbi madárvártájától, a XIX. század végén épült Esterházy Madárvártából indul a közel 8 km-es túra, amely a Hany Istók tanösvényen vezet el minket a fokozottan védett égererdő felé. Ide érkezve vadregényes mesevilágban találhatjuk magunkat, ahol az öreg égerfák támasztógyökereikkel a lebegés illúzióját varázsolják szemeink elé. Utunk erdőségek és láprétek mellett halad el, ám ha a túránk vége felé letérünk egy kicsit a tanösvényről, akkor bepillantást nyerhetünk a gyurgyalagok élőhelyébe is.

Kenutúrák a Fertő nádasában

Közép-Európa egyik legjelentősebb vízimadár-élőhelye több mint 300 különböző madárfaj otthona, melyekkel ti is találkozhattok a Fertő-Hanság Nemzeti Park vezetett kenutúrái keretében. Fedezzétek fel a nádrengetegbe burkolózott belső tavak titkos világát, találkozzatok a nagy kócsaggal és a vörös gémmel, és csípjétek el a nádirigó, a foltos nádiposzáta és a barkóscinege énekét! A Csárdakapui-csatorna és a Kládler-tó között a figyelmes szemlélődők az aranysárga virágú rencés hínárral is találkozhatnak.

Weboldal

Kecske-hegyi kilátó

Ha aktív kikapcsolódásra vágytok, vagy csak a magasból pásztáznátok a környéket, vegyétek az irányt a Kecske-hegyi kilátó felé. 2021 őszén bontották le a korábbi, 1905-ben épült kilátót, melynek helyére 2021-ben egy 14 méter magas, ingyenesen látogatható faépítményt húztak fel. A város legújabb kilátójára 56 lépcső vezet fel, míg maga a helyszín is kizárólag gyalogosan közelíthető meg. Érdemes a legtetejéig felmenni, hiszen pazar panoráma nyílik a Fertő tóra, Sopron városára és a mesés, környékbeli völgyekre.

A "Magyarország legszebb helyei" Facebook-csoportunkban még több mesés kirándulástippet találhattok! Ha szívesen csatlakoznál, kattints IDE!

Sziki őszirózsa tanösvény

A Hansági-főcsatorna zsilipjétől indul a 4 kilométeres, felejthetetlen túrát ígérő tanösvény, amelyen a szikes puszta és a tavak életközösségével ismerkedhetünk meg. A 40, szikes tó által szabdalt füves, sztyeppei tájon járva a Schneeberg hatalmas csúcsaiban gyönyörködhetünk, a madárlesekből az itt élő madarak életébe nyerhetünk betekintést, sőt még legelésző szürke marhákkal, racka juhokkal és akár bivalycsordákkal is találkozhatunk.

Fontos információ, hogy a Fertő-Hanság Nemzeti Park a tanösvényhez vezető utat lezárta a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megelőzése érdekében. A korlátozás megszűnéséről a park weboldalán informálódhattok.

9434 Sarród-Fertőújlak, Petőfi utca 23. | Weboldal

Tómalom Fürdő

Sopron belvárosától nem messze, a családias hangulatú vízparti vidéken 200 méter hosszan elnyúló, betonos és füves partszakaszról csobbanhatunk a vízbe. A tó felett ringatózó napozómólókon zárhatjuk ki a külvilág zaját, míg a vízibicikli-, kajak- és csónakkölcsönzési lehetőség az aktív kikapcsolódásunkhoz járul hozzá. Mindeközben a gyerekeket sem kell féltenünk, hiszen számukra gyermekmedencét alakítottak ki, és még játszótér is vár rájuk.

9407 Sopron, Erdőalja utca 1. | Weboldal

Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház

A Fertő tó egyik leglátványosabb turisztikai célpontja a hatalmas kőfalakkal, sziklabarlangokkal, ember vájta folyosókkal és oszlopokkal tarkított Fertőrákosi Kőfejtő, melynek történelme évmilliókkal ezelőttre nyúlik vissza. Európa egyik legrégebbi és egyben legnagyobb kőfejtőjénél a Sziklai benge tanösvényt, a kőfejtőben kialakított többfunkciós témaparkot is felfedezhetjük. Ám mind közül talán a legérdekesebb a kőfejtő gyomrában rejtőző barlangszínház, ahol 700 fő élvezheti a nyári opera- és zenés színházi előadásokat, koncerteket.

9421 Fertőrákos, Fő utca 1. | Weboldal

Cziráky Margit Rózsakert, Fertőd

Az Esterházy-kastély impozáns rózsakertje eredetileg 1908-ban került kialakításra, majd 2015-ben korabeli leírások és fényképek alapján éledt újra. A kertet IV. Esterházy Miklós herceg felesége, a névadó Cziráky Margit grófnő álmodta meg, akinek biztosan elnyerné tetszését a betelepített, közel 8000 rózsabokor. A pagoda felé vezető, 200 méter hosszú lugas alatt sétálva pillanatok alatt magával ragad a mesés rózsaillat, a színpompás virágkavalkád pedig garantálja a vizuális élményt. A kert májusban és júniusban tündököl teljes pompájában.

9431 Fertőd–Eszterháza, Joseph Haydn út 2. | Weboldal

Különleges vízparti élmények várnak hazánk egyik legnagyobb szigetén:

15 megkapó látnivaló és program a Duna ölelte Csepel-szigeten, ahol vadregényes vízivilág vár

Mutatjuk, miért érdemes útnak indulni és felfedezni Magyarország egyik legnagyobb szigetét, ahol lenyűgöző úti célok várnak.

Funzine

A Magyarország legszebb helyei c. sorozatunk korábbi cikkei:

• 15 mesebeli kastély, amit egyszer az életben látni kell
• 15 csodálatos kilátó, ahonnan pazar panorámában gyönyörködhetünk
• 15 fenséges vár, amire büszkék lehetünk
• 17 mesébe illő tó, amit egyszer mindenkinek látnia kell
• 15 elragadó pincesor és pincefalu, hogy mámorosan teljen az ősz

Szent István-templom, Nagybörzsöny

A Börzsöny nyugati szélén fekvő egykori bányásztelepülés két, Árpád-kori templommal is büszkélkedhet: ezek a német közösség által építtetett Bányásztemplom és a Szent István királyunk nevét viselő, román stílusú imaház. Utóbbit gyakran illetik a Dunakanyar gyöngyszeme titulussal, köszönhetően tökéletes arányainak, karcsú tornyának és a szentély külső oldalán, a főpárkány alatt végigfutó faragott kőfejeknek, melyek a templom építésével éppen egybeeső tatárjárás során legyőzött pogányokat jelképezik. A dombtetőt koronázó, keletnyugati fekvésű Szent István-templom hajója és szentélye a 13. század elején, ikerablakos tornya a század második felében épült fel. Magas kőkerítése az 1600-as évekből származik, belseje egyszerű, berendezése szerény – pont, ahogy egy középkori falusi templomtól elvárjuk.

Lengyel-kápolna, Hegymagas

Az építtető Lengyel család nevét viselő, Balaton-felvidéki kápolnát 215 méteres tengerszint feletti magasságban, a Szent György-hegy oldalában találjuk. Az 1760-ban, barokk ízlés szerint megépített, már-már templomméretű kápolna belsejében gyönyörű, fából faragott barokk-rokokó oltár bújik meg, Szent István, Szent László és Szűz Mária aranyozott szobraival, míg az 1880-as évek végéről származó, felkiáltójel-szerű tornyának fülkéiben két királyunk mellett Imre herceg és Szent György homokkőszobrai is helyet kaptak. Ha elfáradtatok a hegymászásban, frissítsétek fel magatokat a közeli oroszlánfejes kút vizével, vagy igyatok egy finom bort a Tarányi Présház 241 éves falai között, aztán csak pihentessétek szemeteket a környező tájon addig, ameddig jólesik.

Boti-kápolna, Etyek

Etyek botpusztai falurészén magasodik már több, mint 600 éve a Boti-kápolna kopottas, késő gótikus épülete. A Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére szentelt templom elődje már állhatott a 12. században, ennek részleges lebontásával és díszesebb újjáépítésével jött létre valamikor a 15. század elején a ma is látható, egyterű, délről és sarkain támpillérekkel ellentartott szentély. Az 1700-as évek közepén két olasz szerzetes észak felől egy klastrommal toldotta meg a templomot, ami pestisjárványok idején ispotályként működött – a hagymasisakos torony szintén ebből az időszakból származik. Feltehetőleg az eredeti, Árpád-kori épületből maradt ránk az a kápolna legdélebbi sarkát díszítő kőtábla, amibe egy rontásűző, a sámánhit sokévszázados továbbélését bizonyító jelet karcoltak bele.

Szent-kút kápolna, Bakonybél

Zirctől nem messze, a Pannon Csillagdának és a Szent Mauríciusz monostor barokk komplexumának is otthont adó Bakonybél külterületén, egy tündéri tavacska partján lapul meg Szent-kút 1825-ben emelt, később angol romantikus stílusúvá átépített kápolnája. A kápolna előtti tavat három forrás táplálja, ezek a monostort alapító Szent Günter, Pécsi Szent Mór és a közelben hét évet remeteségben eltöltő Szent Gellért neveit viselik. A kilencvenes években kialakított pihenőparkban megismerkedhetünk Szent Gellért helyi legendájával, fotózkodhatunk Opra Szabó István Szent Gellértet és egy szarvasborjút ábrázoló szobrával, míg a kápolna mögött egy 14 képből álló stáció, valamint egy sziklahasadék vár minket, amelynek bejáratát egy Lourdes-i Mária szobor őrzi.

Szent Donát-kápolna, Balatonlelle

A balatonlellei Kis-hegyre épült Szent Donát-kápolnát valamikor a 18. század első felében építtette báró Majthényi György, az I. világháború alatt meglovasított (aztán 1928-ban pótolt) harangját 1748. október 11-én szentelte fel Padányi Bíró Márton veszprémi püspök, 1815-ben pedig már gróf Széchenyi Ferenchez tartozott a parányi épület, amin legutóbb 2014-ben végeztek teljes körű felújítást. A parasztbarokk építészeti stílus jegyében fogant kegyhely a szőlősgazdák védőszentjének nevét viseli, nem véletlenül: közvetlenül a kápolnával szemközt áll a vele egyidős Majthényi Présház, melynek pincéjében remek helyi borokat és házias ételeket kóstolhatunk, míg teraszáról a déli part gyönyörű panorámáját élvezhetjük.

Premontrei templomrom, Zsámbék

Zsámbék középkori eredetű temploma országunk azon ritka Árpád-kori műemlékei közé tartozik, melyek romos állapota nem háborúskodás vagy birodalmi bosszú eredménye: az 1220 és 1234 között késő román és korai gótikus stílusban épült, kéttornyú bazilika a térséget 1763-ban megrázó nagy komáromi földrengésben rongálódott meg. Az azóta eltelt két és fél évszázad során nem sok minden változott rajta, leszámítva a Lux Kálmán nevéhez fűződő, 1934-ben végzett állagmegóvó munkálatokat. Aki szívesen megnézné, milyen lehetett az épület fénykorában, annak van egy jó hírünk: időgép nélkül is megteheti, hiszen elég csak elbandukolni a zsámbéki romtemplomról mintázott Lehel téri templomig.

Havas Boldogasszony-templom, Zebegény

Zebegény a Dunakanyar egyik legfestőibb községe, amely a közeli Börzsöny, a falun átfolyó Medres-patak, a kékre festett Napraforgó-házak és az art deco stílusban megálmodott Országzászló és hősi emlékmű mellett a Kós Károly, Györgyi Dénes és Jánszky Béla tervei alapján 1910-re felhúzott Havas Boldogasszony-templommal lopja be magát a szívünkbe. A magyarországi szecessziós templomépítészet kiemelkedő alkotása a Fiatalok csoportjának egyik első sikerét hozta el: tömegszerkesztése és háromhajós belső tere a román kort idézi meg, homlokzatán és belsejében a szecesszió a hagyományos erdélyi építészettel lép frigyre, berendezése és üvegfestményei pedig a kor iparművészetének lélegzetelállító minőségű lenyomatai.

Ösküi kerektemplom

Középkori parasztkoronaként üli meg a Bakony egyik dombját az ösküi rotunda, amelynek hajója a templom nevével ellentétben valójában nem is kör, hanem ovális alakú. Egyes vélekedések szerint római kori őrtorony lehetett, mások török mecsetre gyanakodnak, de valószínűbb, hogy hazánk más körtemplomaihoz hasonlóan az ösküi is a 11. században épült, még kúpalakú tetőzettel, a ma látható kupolás megoldás helyett. Az apró ablakokkal pettyezett, a falu fölé magasodó templomot a helyi katolikus közösség a 19. század derekán nőtte ki, ekkor építették fel klasszicista stílusú plébániatemplomukat. A kalapos gombaformájú épület azóta kápolnaként funkcionál, 15. századi vaskulcsát ma a Veszprémi Múzeumban őrzik.

Apátsági templom, Bélapátfalva

Az ország egyetlen, teljes épségben fennmaradt román stílusú ciszterci apátsági templomát a Bükkben, Egertől mindössze fél órányi autóútra találjuk. Az 1232-ben II. Kilit egri püspök által alapított apátság torony nélküli, nyeregtetős, háromhajós, latin kereszt alaprajzú templomát a 14-15. században gótikus, később barokk stílusban alakították át. Az épület műemléki helyreállítása 1934-től 1964-ig tartott, egykori monostorának alapfalait ezután tárták fel. Az Országos Kéktúra által is érintett, a Bél-kő jellegzetes vonulatai alatt fekvő templom novembertől márciusig kizárólag előzetes egyeztetés után látogatható.

Szent Jakab apostol-plébániatemplom, Lébény

Magyarország egyik legjelentősebb középkori építészeti emléke mind zömökségében, mind pedig olaszos-franciás hatásokat mutató kiképzésében egyedülálló mementója az Árpád-kornak. A faragott kövekből épült, kéttornyú, háromhajós templom felszentelésére valamikor a 12-13. század fordulóján került sor, erről tanúskodik a külső falába vésett 1206-os évszám. Építése századában először a tatárok, majd II. Ottokár cseh király csapatai dúlták fel a községet, ám a templom mindkét támadásnak sikeresen ellenállt. Az épület a következő századokban többször megrongálódott, mígnem August Ottmar Essenwein német építész vezetésével a 19. század második felében helyre nem állították.

Premontrei kolostor, Ócsa

A premontrei rend számára épült román stílusú kolostor 1234-ben már biztosan állt, ám a szerzetesek sokáig nem élvezhették a tömör falak nyújtotta biztonságot, az 1241-es tatárjárás ugyanis ide is elért, a mongolok pedig felgyújtották a templomot. IV. Béla a vész elhárultával visszatelepítette a premontreieket, akik kora gótikus stílusban építették újjá a bazilikát. Később a törökök vették birtokukba a templomot, akik mecsetté alakítva használták egészen 1560-ig, mikor is az épület a református egyházhoz került. Teltek-múltak az évtizedek, a templom állapota egyre csak romlott, rövid időre még a katolikusok is elfoglalták, aztán a 18. század végén grófi támogatással a kálvinisták helyreállították rogyadozó imaházukat. Később villámcsapás és tűzvész pusztította, ám 1992-es teljes körű felújításának hála ma ismét régi pompájában tündökölhet.

Vörös és Kék kápolna, Balatonboglár

Balatonboglár központjától néhány perces gyalogtávra találjuk a város két emblematikus épületét: a neogótikus stílusban megálmodott Vörös és Kék kápolna egy parkos dombtetőről tekint le a városra. Előbbit családi sírkápolnaként 1857-ben építtette az evangélikus felekezetű Bárány Pál, míg utóbbi egy évvel korábban készült el a Körmendy család megrendelésére, nyaranta pedig remek képzőművészeti kiállításoknak ad otthont.

Szentháromság-templom, Velemér

Az Őrség számos Árpád-kori temploma közül a legkülönlegesebb hangulatú Velemér erdőszéli imaháza. Keletkezésének pontos idejét nem ismerjük, bár a román és a gótikus építészet stílusjegyeit vegyítő kiképzése alapján feltehetően az 1200-as évek második feléből való. Az egyhajós, egytornyú templom legfőbb látványosságai a belső falakat borító freskók, amelyeket egy bizonyos Aquila János készített 1378-ban: hazánk legteljesebb épségben fennmaradt középkori falfestményei között ott találjuk az Angyali üdvözlet jelenetét és a végítélet ábrázolását, de a művész saját önarcképét is megörökítette. Ami pedig még egyedibbé teszi Velemér ékszerdobozát, az a nap járását figyelembe vevő tájolása, ami miatt a fény úgy ömlik be az ablakokon, hogy különféle jeles dátumokon mindig az adott naphoz kötődő freskórészletre vetüljön.

Sarlós Boldogasszony-templom, Mánfa

Mánfa 12. századi temploma ma a község határán túl található, de nem volt ez mindig így. Az Árpád-kori települést először a tatárok gyújtották fel, később a törökök rombolták porig, ezután döntöttek úgy a falusiak, hogy új helyen húzzák fel házaikat. Így esett, hogy az eredetileg román stílusú, aztán a 15. században gótikus bővítésen átesett, kőfallal elkerített templomot körbenőtte a természet, a mánfaiak pedig megfeledkeztek öregapáik örökéről. A monda szerint egyszer aztán egy helyi pásztor bikája elkóborolt, a szarva beleakadt a templom harangkötelébe, és ahogy rángatni kezdte, hosszú idő óta először megkondult a harang. Így talált rá a pásztor bikájára és a falu egykori templomára, amit másnap a helyiek ki is szabadítottak bozótbörtönéből.

Szentlélek-templom, Paks

Összeállításunkat a magyar organikus építészet úttörője, a nagyhatású Makovecz Imre egyik jellegzetes, 1991 karácsonyán felszentelt épületével zárjuk. A paksi Hősök terén álló, szoborszerű Szentlélek-templom jellegzetes harangtornya már messziről feltűnik: három tűhegyes csúcsát balról jobbra haladva egy napkorong, egy kereszt és egy holdkaréj koronázzák, összeházasítva a Makovecz templomi építészetére jellemző ősi magyar forma- és hitvilágot a keresztény szimbólumrendszerrel. Az egyensúlyban álló ellentétekről szólnak a főbejárat mellett két oldalt elhelyezett angyalalakok, melyek közül az egyik a világosságot, a másik a sötétséget jelképezi, de a templom alaprajza is, ami két szimmetrikus helyzetű S-jelből áll.

A Magyarország legszebb helyei c. sorozatunk korábbi cikkei:

• 17 mesébe illő tó, amit egyszer mindenkinek látnia kell
• 15 mesebeli kastély, amit egyszer az életben látni kell
• 15 csodálatos kilátó, ahonnan pazar panorámában gyönyörködhetünk
• 15 fenséges vár, amire büszkék lehetünk

Gombos-hegyi pincesor

Hercegkúton találjuk az ország talán legfestőibb pincesorát, amely egységes építészeti kiképzése okán emelkedik ki a tokaji borvidék többi pincesora közül. A Gombos-hegy oldalába vájt, egymás fölött négy szinten elhelyezkedő, leginkább hobbitlakásokra hasonlító pincék többsége a 19. században épült meg, de régebbi darabok is előfordulnak: az 1750-ben alapított faluba beköltöző, szőlőgazdálkodással foglalkozó svábok előbb-utóbb valamennyi házhoz hozzá tartozó pincét is emeltek. A Gombos-hegyi pincék többsége egy vagy két ágból áll, de a közel nyolcvan, a domboldalba akár 40 méter mélyre nyúló pince között van olyan is, ami háromfelé ágazik. A hasonlóan mesebeli látványt kínáló Kőporosi pincesor szintén a közelben, a falu északnyugati részén fekszik.

Hajósi pincefalu

Kalocsa mellett bújik meg az álmos kisváros, melynek egykor több pincéje volt, mint lakóháza: Hajós a 19. század közepén 363 darab pincével büszkélkedhetett, ma pedig itt találjuk Európa legnagyobb, mintegy 1300 présházból álló, összefüggő pincefaluját. A Duna-menti löszfalba vájt pincék és a fölöttük elhelyezkedő műemlékprésházak közül sokat átalakítottak vendégfogadásra, ahol bárki végigkóstolhatja a Hajós-Bajai borvidék jellemző fajtáit: a cabernet sauvignont, a kékfrankost, a kadarkát, a szürkebarátot és a cserszegi fűszerest. A szabályos utcákból álló pincefalun túl érdeklődésre tarthat még számot a barokk érseki vadászkastély, a Kós Károly építészeti stílusát megidéző hajósi patika és a császártöltési mocsárvilág.

Villánykövesdi pincesor

A baranyai sváb építészet látványos műemlékegyüttesének számító, 57 darab présházból álló villánykövesdi pincesor nemcsak hálás fotótéma, de jellegzetes, színes kapui egész évben nyitva állnak a borkészítés és a borkóstolás iránt érdeklődők előtt. A háromszintes pincefalu előtt egy kéthektáros park terül el, amelynek játszóterén a gyerekek is jól érezhetik magukat, míg a szülők a padokon ülve a tüzes villányi borokat pihenik ki. A pincesortól egy kicsit távolabb terül el az 1754-ben, olasz templomépítő mesterek által épített Batthyány-pince épülete, melynek 10 méter széles, 40 méter hosszú és 7 méter magas belső pincerésze valódi borkatedrális, páratlanul jó akusztikával, ami miatt minden év szeptemberében itt rendezik az Európai Bordalfesztivál megnyitóját.

Avasi pincesor

Miskolc híres pincesora Európában egyedülálló módon a város szívétől csak egy kőhajításnyira helyezkedik el: a vulkáni eredetű Avas domb északi oldalába vájt pincék és a föléjük épült barokk és klasszicista stílusú borházak száma megközelíti a 900-at, melyek nem csak Miskolc gazdasági és vigalmi életében játszottak fontos szerepet, az olyan irodalmárok is előszeretettel merítettek inspirációt az akár 100 méternél is hosszabb celláriumokban tárolt italokból, mint Szabó Lőrinc, Móra Ferenc és Móricz Zsigmond. Az Avas legrégebbi pincéi 300-400 éves múltra tekintenek vissza, habár a bükki szőlőtermesztésnek legalább 700 éves hagyománya van. Miután sikerült betelnetek a pincékben kapható borokkal és a romantikus hangulatú utcácskák látványával, mindenképpen keressétek fel az avasi református templomot, hazánk egyik legjelentősebb gótikus műemlékét.

Ungvári pincerendszer

Gyönyörű természeti környezetben, a Zemplén fővárosának is nevezett Sátoraljaújhelyen, több mint 5 hektáros területen nyújtóznak el az ősi ungvári pincék, melyek gyalogszerrel is könnyedén megközelíthetők a városközpontból. Az ungvári pincerendszert a pálos szerzetesek kezdték kiépíteni a 13. század végén, ezzel hazánk egyik legrégebbi, folyamatosan használatban lévő építészeti emléke. Eredeti rendeltetése az élelmiszerek biztonságos tárolása volt, később azonban menedékként is használták az összesen 10 kilométer hosszú, 15-30 méter mélyre is lenyúló földalatti járatokat. A 13 ezer hordó kapacitású labirintus fölött 27 présház áll, melyek között találunk elhagyatott, a természet által visszahódított házikókat, de rendben tartott, rendszeresen látogatott portákat is.

Öreghegyi pincesor

Bakonygyirót apró sváb falu a Bakony északi oldalán, a bővizű Cuha-patak völgyétől néhány kilométerre, Győr és Veszprém között félúton fekszik. A túrázók és kirándulni vágyók körében népszerű vidék egyik keveset emlegetett látványossága a gyiróti Öreghegy oldalát díszítő pincesor, melynek gyümölcsösök által közrefogott takaros présházai igazi kincseket rejtegetnek: a főleg tájjellegű borokkal, ezerjóval, traminivel és zöldszilvánival teli hordók sokasága várja a kellemes, 10-12 fokos vermekben, hogy csapra verjék őket. De nem csak a helyi borokat érdemes megkóstolni, a falu központjában található hűtőházban mennyei őszibarackot, diót, szilvát, almát, cseresznyét, meggyet és bodzát vásárolhatunk, megízlelve a velünk élő, több évszázados gyümölcstermesztési hagyományokat.

Nyúli pincesor

A Győrtől mindössze tízperces autóútra fekvő Nyúlon azóta foglalkoznak szőlőtermesztéssel, mióta ezer évvel ezelőtt megalapították. Mediterrán hangulatú pincesorát a település fölött mintegy 650 méteren húzódó homokkő szurdokvölgyben alakították ki az évszázadok során a helyiek, 6-10 méter hosszú járatokkal. Az egységes kinézetű pincesor valószínűsíthetően legrégebbi borospincéje az U-alakban kimélyített Sárkánylik, mely legalább 500 éves lehet. Az 1809. június 14-i győri csata után ezekben a pincékben tartottak fogva a franciák 112 grazi katonát, akik egy bátor magyar nő közbenjárásával menekültek meg a kivégzéstől, de a történelem folyamán többször nyújtott a pincerendszer menedéket a helyi lakosoknak is. Ha erre jártok, nézzétek meg a falu barokk római katolikus templomát is, melynek felszentelésére Mária Terézia egy ereklyetartót küldött ajándékba, ami Krisztus keresztjének egy darabkáját őrzi.

Cáki pincesor

A soproni borvidékhez tartozó Cák alig 260 lelkes község Kőszeg szomszédságában. Ősgesztenyésben megbújó műemlékpincesora egyben a helyi skanzen is: az alpokaljai falu szabadtéri néprajzi múzeumában bájos, 200-300 éves présházak között élvezhetjük a friss levegő és a jó borok áldásos hatásait. A talpgerendás, nádfedeles házikók elől csonkakontyosak, nyitott orommal, hátul lekontyoltak, borkészítés mellett pedig gesztenye és gyümölcs tárolásra is használták őket. A pincesor október 31-ig, hétfő kivételével minden nap 10-12 és 14-16 óra között várja a vendégeket szőlészeti-borászati és kádárkiállítással, na meg persze borkóstolóval.

Zsólyomkai pincesor

Összeállításunk másik sátoraljaújhelyi szereplője a Magas-hegyre vezető szerpentin alján helyezkedik el, a halkan csörgedező Zsólyomka-patak völgyében. A kellemesen ívelt, páratlan atmoszférájú zsólyomkai pincesor története valahol a 13. században veszi kezdetét, a patak két oldalát szegélyező, vegyes összképet mutató présházak már jóval későbbi konstrukciók. A város közösségi életének fontos színtereként a pincesor egykor a helyi szőlőtermesztők kedvelt mulatóhelye volt, de még fürdő is működött a közelben! Manapság a minden év októberében, a Tokaj-Hegyaljai szüretkezdés környékén megrendezett Zsólyomkai Nyitott Pincék Napja vonzza a legtöbb látogatót a pincékbe, de a kirándulni vágyók körében is népszerű kezdőpont a Magyar Kálváriához vezető túrához.

Monori pincefalu

A 190 méter magas, löszös-agyagos talajú Strázsa-hegy közel ezer pincéből és présházból álló, rendezett szőlőskertek által tagolt pincefaluja Monor féltve őrzött öröksége, a kunsági borvidék kapuja. A borkultúra a 15. században jelent meg a környéken, maga a pincefalu pedig az 1800-as évek során alakult ki: mai összterülete nagyjából 180 hektár, a borházak között hatféle épülettípust különböztethetünk meg, jellemző szőlőfajtái között pedig ott találjuk a rizlinget, a kékfrankost, a zweigeltet és az ezerjót is, melyeket a vendégváró pincékben lehet megkóstolni minden hétvégén délután 1 és este 6 óra között, előzetes bejelentkezés alapján. A helyi borok mellett fedezzétek fel a pincefalu szépségeit, a helyi jellegzetességeket és hazánk szőlő- és borkészítési hagyományait a Szent Orbán és a Bacchus tanösvények bejárásával!

Mecseknádasdi pincesorok

A villányinál sokkal forróbb és szárazabb pécsi borvidék egyik méltán híres települése a középkori várrommal és Árpád-kori kápolnával is büszkélkedő Mecseknádasd. A szőlőművelést a térségben még a rómaiak honosították meg, mely tradíciót később a betelepülő magyarok, aztán a szerbek és a svábok öregbítettek tovább. Ma a szőlő területe a 70 hektárt is eléri (fehérből jellemzően chardonnay, olaszrizling, rajnai rizling, rizlingszilváni, zöldveltelini, királyleányka, cserszegi fűszeres, sauvignon blanc és szürkebarát, vörösből kékfrankos, portugieser, merlot és cabernet franc szőlőt termesztenek), a fő utcára merőlegesen felfutó öt nagy pincesor pedig több száz lyukpincét rejt az általában 3-4 méter magas présházak alatt. A Keleti-Mecsek erdeinek ölelésében fekvő falu két, országosan ismert pincészettel is dicsekedhet: a Hetényi Pincészetet a község nyugati végén, a Wekler Családi Pincészetet az Alsófaluban találjátok.

Pátyi pincesor

Monornál is közelebb fekszik Budapesthez a pátyi Pincehegyet koronázó, több mint 100 darab présházból álló pincesor, ahonnan ráadásul fenséges kilátás nyílik a falura és a Zsámbéki-medencére. Az évszázados szőlőtermesztési hagyományok terméskőből és mészhabarcsból épült mementói a 19. század első felében jöttek létre, egy a bortermelőknek kedvező királyi rendelet hatására, ami megengedte, hogy a másra nem használt területeken az emberek jutányos áron vagy akár ingyen pincéket építhessenek. Az aranykornak az 1870-es évek filoxérajárványa vetett véget, aztán az 1930-as években újra virágzásnak indult a helyi borkultúra, aminek a Pátyi Pincenapok rendezvénysorozat adott új löketet. A zártsorú beépítésű, több (különféle szőlőfajtákról elnevezett) utcát is betöltő présházak közül soknak ma is megvan az eredeti, türkizkék vagy éppen zöldszínű kapuzata, de szépen felújított pincékből sincs hiány.

Paksi pincefalu és Dunakömlődi pincesor

Bár országos ismertségét leginkább atomerőművének köszönheti, a Duna jobb partján fekvő Pakson egy időben közel 3000 hektárnyi területen zajlott a szőlőgazdálkodás, amire a mai napig löszbe vájt pincék és csinos kis présházak sokasága emlékeztet. Mint annyi más település esetében, úgy Pakson is a 18. századi sváb betelepítéseket követően kapott új lendületet a török időkben felhagyott szőlőtermesztés, míg a település gerendás famennyezetű, esetenként padlásnak is helyt adó borházai az 1800-as évekből maradtak ránk. A pincék többségét a Sárgödör téren találjuk, de Dunakömlőd újjászületett pincesorát is ajánlott felkeresni, ha megkóstolnátok a térség zászlóshajóját, a paksi sillert. További jó program lehet még a helyi kápolnák és kúriák megtekintése, megcsodálni Makovecz Imre Szentlélek-templomát, és eltölteni néhány órácskát az atomerőmű látogatóközpontjában.

Ócsa pincesor

Ócsa román stílusú, 13. századból származó premontrei kolostora csak egy a Budapesttől déli irányban 30 kilométerre található város látványosságai közül, ám a többi is szorosan hozzá fűződik. A Franciaországból ide települt premontrei szerzetesek ugyanis nemcsak imakönyveiket hozták magukkal, hanem a szőlőművelés kultúráját is. Az öreghegyi pincefalu nádfedeles építményei azonban későbbi korok szülöttei: a sajátosan alföldi, nyeregtetős, tömött sorokba rendezett és földbe vájt pincék hazánkban egyedülálló gazdasági műemlékegyüttest képeznek, számuk pedig megközelíti a százat. Ha összefuttok egy helyi gazdával, érdemes szóba elegyedni vele: így megtudhatjátok, mi is az a gádor, hogyan vájták ki az ősök a pincéket, és a végén még talán egy kóstolót is kaphattok!

Etyeki pincefalu

A Budapest szőlőskertjeként elhíresült Etyek térségében már a rómaiak idejében is szívesen termesztették a fás szárú, fürtös termésű növényt, ám a valódi virágkor az 1700-as években, a német telepesek megérkezésével köszöntött be. Az Etyek-Budai borvidék egyik, nemzetközileg jegyzett filmstúdióval is rendelkező névadó települése ma több száz, kőből épült pincével és kiváló borokkal várja az idelátogatókat. A történelmi jelentőségű Körpincesor, a 15. század elejéről való (kissé rozoga állapotú) botpusztai kápolna, a mögötte elterülő horgásztó és a falu felett a nyugalom és béke oázisaként emelkedő Kálvária-domb mind kötelező látnivalók, de a főváros közelsége, az elbűvölő vidéki hangulat és a pincefalu gazdag gasztronómiai kínálata is garancia az élményekben gazdag időtöltésre.

A Magyarország legszebb helyei c. sorozatunk korábbi cikkei:

• 15 mesebeli kastély, amit egyszer az életben látni kell
• 15 csodálatos kilátó, ahonnan pazar panorámában gyönyörködhetünk
• 15 fenséges vár, amire büszkék lehetünk

Bokodi-tó

A Vértes-hegység lábainál fekvő, Oroszlányhoz közeli Bokodi-tó területe különleges „úszó falujával” a szerelmespárok kedvenc fotóhelyszínévé vált. A tavat az 1960-as években létesítették, hogy így hűtsék a helyi erőművet, amivel aztán azonnal belopták magukat a Bokodi-tavat lakhelyükül választó halak szívébe. Az itt található, cölöpökre épült horgászházak hosszú fapallókból álló stégeken keresztül közelíthetőek meg, a kolónia így elrendezésében leginkább Dél-Kelet Ázsia lebegő horgászfalvaira emlékeztet. Fontos tudni, hogy az épületek (és a hozzájuk tartozó stégek) magántulajdonban vannak, így ha erre visz az utatok, kerüljétek a szemetelést, és semmiképp ne zavarjátok meg az itt horgászók nyugalmát!

Sződligeti horgásztó

Vác és Göd között bújik meg a mesetónak is becézett sződligeti horgásztó, melynek apró, nádfedeles fakunyhóit mintha egyenesen a Gyűrűk ura-filmek világából szállították volna át a Dunakanyar eme fantasztikusan hangulatos zugába. Hasonlóan az ország állóvizeinek többségéhez, a sződligeti is mesterséges eredetű: a régi szeszgyár kubikgödreinek összenyitásával jött létre, hogy mára hazánk egyik legszebb tavává váljon. A bájos horgászbirodalomhoz egy eldugott erdei ösvényen juthatunk el, így autónkat hátrahagyva vethetjük bele magunkat az ártéri erdő buja vadonjába, ahol valóban elakad az ember szava, mikor eléje tárul a csónakok, házikók, dús lombkoronák, szigetek és félszigetek szedett-vedett, mégis varázslatos egyvelege.

Derítő-tó

A Tata központjától néhány kilométerre fekvő Derítő-tó ugyan nem hagyományos értelemben vett kirándulóhely, felkeresését azonban garantáltan nem fogjátok megbánni. Az 1961-ben kialakított, mesterséges tó ma igazi horgászparadicsom, holott eredetileg a tatabányai szénbányák úszóüledékének felfogására, az Öreg-tó védelmében alakították ki. A bányák évekkel ezelőtt bezártak, a Derítő-tóban álló, azóta kidőlt fák viszont természetes búvóhelyül szolgáltak a ma is jelentős halállománynak, így az országban egyedülálló módon hatalmas, békés és ragadozó halakat rejt a víz. A tó partján, valamint az északi oldalon a vízbe nyúló, és a szárazfölddel egy keskeny stéggel összekötött szigetecskén kiadó és eladó faházak sorakoznak, melyek között sétálva olyan érzése van az embernek, mintha nem is Magyarországon lenne.

Pécsi-tó

Az orfűi tórendszer legnagyobb tagja kötelező úticél, ha pécsi kiruccanást terveztek. Az 1966-ban felduzzasztott, festői fekvésű tavat a Mecsekben található Vízfő-barlang forrása táplálja, kellően hűsítő élményt biztosítva minden strandolni vágyónak a legnagyobb kánikula idején is. Partján már a hetvenes években üdülők sora, szállodák és kempingek jelentek meg, a 2000-es években pedig a hétféle csúszdával, feszített víztükrű élménymedencével, verseny-úszómedencével és pezsgőmedencével felszerelt Orfűi Aquapark is megnyitotta kapuit. Kajak, kenu, sárkányhajó és SUP bérlésére a tó keleti oldalán, az Orfű Aktív Víziturisztikai Központban van lehetőség, míg az Orfű-patak befolyásához épített Medvehagyma Házban a Nyugat-Mecsek és az Orfűi-tavak természeti, ökológiai értékeit, valamint a környék turisztikai látványosságait és kulturális kincseit ismerhetjük meg játékos, interaktív formában.

Megyer-hegyi tengerszem

A 2011-ben az ország legszebb természeti csodájának megválasztott Megyer-hegyi tengerszem minden kétség nélkül hazánk egyik leglátványosabb tava. A Sárospatak fölött magasodó 324 méter magas Megyer-hegy kúpjában, méretes sziklafalak által övezve fekszik ez az emberkéz által évszázadok során kialakított bányató, melynek csillogó víztükrét csak néha-néha töri meg egy-egy béka vagy vízisikló. A malomkőbányászat áldásos tevékenysége okán született tó és környéke 1997 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, amelyben sajnos tilos megcsobbanni, cserébe viszont lehet via ferrátázni, és egészen a tó széléig bemerészkedhettek az egykoron a kövek elszállítására faragott kanyonon át. A tavat érdemes a Sárospatak belvárosából induló Malomkő-tanösvényt végigjárva felfedezni, nem fogjátok megbánni a rászánt 4-5 órát.

Bánki-tó

A Budapesttől egyórás autóútra található Bánk az utóbbi években a Bánkitó Fesztivál révén került fel a városi fiatalság térképére, de zenei koncertek, kerekasztal beszélgetések és színházi workshopok híján is megér egy kitérőt az apró tó, akár a Velencei-tó helyett is. A 90-es évekre teljesen lelakott és fürdőzésre alkalmatlanná vált Bánki-tó a kétezres évek elején egy teljes ráncfelvarráson esett át, a strand vadonatúj fogadóépületét pedig tavaly adták át. A tó hőmérséklete nyáron nagyjából követi a Balatonét, mélysége átlagosan négy, hossza 370, szélessége pedig 240 méter. A part mentén rengeteg napozásra, keresztrejtvényfejtésre és ugrálásra alkalmas stég található, a büfénél a csípős hamburgertől kezdve az ízletes túrós palacsintán át a hekkig bezárólag valamennyi kötelező strandkaja elérhető, aki pedig plusz lábmunkára vágyik, az a jegypénztárnál vízibiciklit is bérelhet.

Arlói-tó

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Hódos-patak völgyében fekvő Arló község fő nevezetessége az erdélyi Gyilkos-tóhoz hasonlóan földcsuszamlás következtében keletkezett, úgy nevezett suvadásos tó, mely igazi kuriózum Európában, nem mellesleg a környék egyik kedvelt kirándulóhelye. A dombok között megbúvó, 8 és fél hektáros, hirtelen mélyülő tó kortól függetlenül mindenki számára rengeteg élményt tartogat: túraútvonalak, kemping, strandfürdő, bérelhető vízibiciklik és csónakok, lábtenisz- és focipálya, valamint kedves horgászkuckók várják a természetbarát országjárókat. Aki pedig sem a Suvadás Liget által kínált programokkal, sem a tavat körülölelő, zöld erdők látványával nem tud betelni, annak csak két szavunk van: Hableány Vendéglő.

Hámori-tó

A Miskolchoz tartozó Lillafüreden találjuk a másfél kilométer hosszú, átlagosan kilenc méter mély, búvárkodásra és csónakázásra is alkalmas Hámori-tavat. Első írásos említése a 14. századból származik, ám ekkor még jóval kisebb volt: mai méretét 1815 tájékán érte el, megnagyobbítása pedig Fazola Frigyes nevéhez fűződik, aki az idén 208 éves újmassai kőkohó vízellátása érdekében völgyzárógátat építtetett a Szinva- és a Garadna-patakok összefolyásához. A tóra néző Lillafüredi Palotaszálló később, az 1920-as években épült meg, emiatt a Szinva-patakot is el kellett terelni, létrehozva a húsz méteres Lillafüredi-vízesést. Pisztrángtelepjével, őskohójával, látványos barlangjaival és tanösvényeivel a lillafüredi kisvasúttal is megközelíthető Hámori-tó környéke tökéletes választás, ha egy egész napos természetjárásra adnátok a fejeteket.

Ha mégis egy jobban ismert tavat választanál:

Tisza-tavi útikalauz: Vadregényes utazás a tündérek tavához

Tartsatok velünk, és fedezzük fel együtt a vadregényes Tisza-tó mesébe illő vidékét gyalog, vízen és két keréken!

Funzine

Dombay-tó

A Pécsváradtól két kilométerre, a Zengő lábánál elterülő Dombay-tó a Kisnádasdi-forrásból nyeri vizét, melynek gyorsfolyású patakját hajdanán malmok egész sora szegélyezte – ezek közül több ma is áll, különféle turisztikai funkciókat betöltve. A tó ötlete 1959-ben pattant ki Dombay János régész fejéből, akinek javaslatára 1961-ben meg is épült az a 71 méter hosszú zsilipes gát, amelynek eredményeképpen megszületett Baranya első mesterséges csónakázó tava. Az itt kiépült üdülőtelep az évtizedek során lassacskán kezdte elveszíteni báját, a tó és környezetének 2015-16-os, teljes körű felújítása azonban megálljt parancsolt az aggasztó folyamatoknak: a Dombay-tó pedig ma újra a helyiek kedvelt fürdőhelye, mely 1,3 méteres átlagos mélységével a kisgyermekes családok számára is biztonságos kikapcsolódást ígér.

Hársas-tó

A Szentgotthárdhoz tartozó Máriaújfalu szélén találjuk az 1980-as évek végén, a Hársas-patak felduzzasztásával létrejött Hársas-tavat (kevésbé jól csengő nevén a máriaújfalui víztározót), mely párját ritkítóan szép környezetével, strandröplabdapályás, nemrégiben felújított szabadstrandjával és a táj élővilágát, valamint a vidék építészeti értékeit bemutató tanösvényével emelkedik ki Magyarország többi állóvize közül. A könnyedén körbesétálható- és tekerhető tó, melyet a helyiek az Őrség Balatonjának neveznek, télen a lékhorgászok körében örvend különösen nagy népszerűségnek (a mélyben lappangó csukák és keszegek legnagyobb szomorúságára), nyáron pedig az ország minden szegletéből vonzza a felfrissülni vágyó fürdőzőket.

Háziréti-tó

Budapesttől negyedórára, Csobánka és Pilisvörösvár határán, hegyek és dombok ölelésében fekszik a Határ-réti-árok és a Házi-réti-patak felduzzasztásával létrehozott, közkedvelt horgászvíz, a Háziréti-tó. Fürdeni sajnos tilos benne, a pecázás szerelmesei azonban itt kiélhetik minden vágyukat, hiszen van benne a pontytól kezdve a harcsán, a balinon, a busán és a csukán át, a dévérkeszegig és az ezüstkárászig bezárólag minden magára valamit is adó hazai halfajból. A gyönyörű szép környezetben található 26 hektáros tó partján büfé, mosdók és sátorozási lehetőség is akad, a közelben pedig szedd magad eperföld várja bőséges termésével a horgászcsaládok bot nélküli tagjait. A tavat legegyszerűbben a 10-es főúton lehet megközelíteni, a 15-ös kilométertáblánál észak felé kanyarodva, egy személygépkocsival is jól járható földúton keresztül.

Jenői-tó

A történészek feljegyzései szerint a Jenői-tó mellett vívott 173-ban győztes csatát a kvádok és a markomannok ellen Marcus Aurelius, a rómaiak filozófus császára: a történelmi eseményről egy emlékmű is tanúskodik a 27 hektáros tó partján. Habár az ősidők óta létezik, mai formáját 1917-ben, a gát megerősítésével nyerte el, azóta pedig valóságos Mekkája lett a törpeharcsára, keszegre, pontyra, csukára, süllőre, szürkeharcsára és balinra utazó horgászoknak. A Bokodi- vagy a Háziréti-tóhoz hasonlóan strandolásra a Jenői-tó is alkalmatlan, a vízbe nyúló, hangulatos horgászállások, az idilli börzsönyi panoráma és az úton-útfélen elhelyezett szalonnasütőhelyek azonban bőven elegendő indokot szolgáltatnak egy baráti összejövetelre a tó partján.

Lak-völgyi tó

Mindened a madárcsicsergés, a szabad ég alatt sütögetés, meg a vadregényes, tavi környezet? Akkor a bélapátfalvai Lak-völgyi tavat imádni fogod! A 350 méterrel a tengerszint felett fekvő, kicsivel több mint 2 hektáros tavacska a nyugalom oázisa, ahol nagyokat lehet napozni, úszni, sétálni, de ha kedvünk szottyan hozzá, a bográcsot, a sátrat vagy a pecabotot is bátran előhúzhatjuk, míg a környék erdeiben a hegyikerékpározás rajongói tölthetnek el néhány kellemes órát. Bélapátfalva egyébként is bakancslistás hely, a tó mellett kötelező meglátogatni a közeli ciszterci kolostor templomot, mely a magyarországi romanika egyik legnagyobb becsben tartott darabja, de a Bélkő-hegy fehérlő sziklái is megérdemlik, hogy közelebbről is felfedezzük őket.

Lázbérci-víztározó

Az Upponyi-hegységben a Bán- és a Csernely-patak felduzzasztásával kialakított Lázbérci-víztározó 77 hektáron terül el, ezzel Észak-Magyarország legnagyobb mesterséges tavai között tartják számon. A több száz ezer ember ivóvízszükségletét biztosító, Y-alakú víztározót festői sziklabércek, mészkőszirtek és meredek erdős hegyoldalak övezik, melyek több barlangot is rejtenek, köztük az Upponyi 1. sz. kőfülkét, ahonnan különböző ősi oroszlán- és barlangfélék maradványai is előkerültek. A fürdés tiltott a tóban, a horgászokat és a kirándulókat viszont több parti pihenőhely is várja, ahol egy kicsit mindenki megfeledkezhet a gondjairól, miközben teleszívja tüdejét az Upponyi-hegység friss levegőjével. A környék amúgy tele van remek túralehetőségekkel, szóval ha van otthon bakancsotok, mindenképpen hozzátok magatokkal!

Nyírjes

Balassagyarmat Nyírjes városrésze évtizedek óta a pihenni vágyók kedvelt célpontja: a hat, mesterséges úton kialakított tónak otthont adó, varázslatos atmoszférájú völgy valódi üdülőparadicsom, ahol fürdeni, csónakázni és horgászni is lehet. A hatalmas fenyők által övezett táj leghíresebb nevezetessége az összesen 37 hektáron elterülő Nyírjesi Füvészkert és Vadaspark, mely Európa, Ázsia és Észak-Amerika több száz növényfaját, a hazai nagyvadakat és más, kisebb testű állatkülönlegességeket mutat be. A parkban megismerhetjük a Sziklás-hegység fenyveseit, Japán színes növényeit, a hazai erdők világát, valamint muflonokkal, őzekkel, kameruni törpekecskékkel, emukkal, Benett-kengurukkal és alpakákkal találkozhatunk.

Vadása-tó

Hegyhátszentjakab határában, dús lombkoronák, tőzegpáfrányok, osztrák zergevirágok és harmatkásák ölelésében bújik meg az Őrség gyöngyszemeként is emlegetett Vadása-tó: a mesterséges tavacska (valójában egy háromhektáros déli és egy egyhektáros északi részből álló tóegyüttes) 1968-ban született meg a Vadása-patak vízének felduzzasztásával, mára pedig kedvelt célponttá vált a környéket felkereső, pihenni, fürdőzni és horgászni vágyók körében. Habár a kiváló vízminőségű tóban 2014 óta tilos az úszás, ez alól kivételt képez a Vadása Strand több mint 150 méteres partszakasza, ahol közel 6100 négyzetméternyi zöldterület áll a természetszerető fürdőzők rendelkezésére. Ha már kipancsoltuk magunkat a festői fekvésű strand vizében, érdemes felkeresni a 13. századi Szent Jakab-templomot, vagy bejárni a Malomgát tanösvény útvonalát.

Naplás-tó

A Naplás-tó esetében gyakorlatilag ki sem kell tennünk a lábunkat Budapestről, hogy természet adta kikapcsolódásban legyen részünk, hiszen a XVI. kerületi Cinkota mellett fekszik a szellemesen fővárosi Balatonként aposztrofált Naplás-tó. Autóval, kerékpárral és gyalog is könnyen megközelíthető a teknősmozit kínáló vízpart, ahova jó ellátogatni pusztán azért, hogy a tavat körbeölelő tanösvényt bejárva az ember, szemben a naplementével lógassa kicsit a lábát és hallgassa a vízpart nádas- és fűzszólamaival kísért, kiválóan komponált hangversenyét. A tavat már felülnézetből is megcsodálhatjuk, hiszen a tó szomszédságában nemrégiben átadott kilátó páratlan panorámával ajándékozza meg az idelátogatókat.

Külön köszönet a kiváló fotósoknak, akik megosztották velünk a képeiket!

Ha a kisebb tavak után felkeresnéd a Balatont is:

Balaton-felvidéki kalauz, avagy mit nézz meg egy hosszú hétvégén a Balaton északi partján

A Balaton északi partja bővelkedik különleges természeti és történelmi értékekben, melyekből hoztunk egy kellemes májusi hétvégére valót.

Funzine

Csergezán Pál-kilátó – Páty

A Páty, Nagykovácsi és Telki hármas határán, a Budai-hegység legmagasabb pontján őrszemként nyugvó, Csergezán Pál híres grafikus, természet- és vadászfestőről elnevezett kilátót akár kerékpárral is könnyen megközelíthetjük. Az emberi kéz által helyükre emelt vörösfenyő elemeken végigsimítva tenyerünket, az egészen pontosan 100 lépcső fölé kerekedve, 23,5 méteres csúcsmagasságból csodálhatjuk a szemünk elé táruló teljes körpanorámát.

Csóványosi kilátó – Diósjenő

A 938 méteres Csóványoson, a Börzsöny legmagasabb csúcsán helyet foglaló csóványosi kilátó különlegessége, hogy egy régi-régi geodéziai toronyból alakították át: a négyszintes magasles mesés kilátással pihenteti az összefüggő erdőség fölött a távolba révedő tekintetet. A kiváló pihenőhelyül is szolgáló helyszínt emelkedő ormok és ereszkedő völgyek övezik, ezért meghódítását inkább tapasztalat, felkészült túrázóknak ajánljuk.

Erzsébet-kilátó – Budapest

A fővárosiak által szeretett és kedvelt János-hegyen megpihenő Erzsébet-kilátóból, ha szerencsénk van, még a Magas-Tátra csúcsait is kémlelhetjük tiszta időben. A haraszti és borosjenői mészkőből épült, 1910-ben átadott kilátót több útvonalon keresztül, de legkönnyebben a libegő legfelső állomásától tudjuk megközelíteni. Érdekesség, hogy állandó díszkivilágítása inspirálta például a Halászbástya, illetve az Országház kivilágítását is.

Galya-kilátó – Galyatető

Az Országos Kéktúra útvonalán található Galya-kilátó korábban az alatta elterülő hegy után a Péter hegyese-kilátó nevet viselte. Korszerűsítése okán 2015-ben kezdték meg az átépítését, mely magába foglalta a fel- és lejutást segítő lépcsők kialakítását is, mely egyedülálló módon kívülről öleli körbe az épületet. Ennél magasabb kilátópontot már csak a Kékestetőn találunk, így mindenképpen érdemes bakancslistára tűznünk.

Írottkő-kilátó – Kőszeg

Akárcsak a Fertő-tó esetében a Kőszegen található Írottkő-kilátón is közösen osztozik Ausztria és Magyarország, hiszen éppen pont közepén halad át a két országot elválasztó országhatár. Nyugat-Magyarország és Burgenland legmagasabb pontjáról a már korábban említett Fertő-tó, de még a Balaton is megpillantható, ráadásul további különlegessége még, hogy az Országos Kéktúra nyugati részének befejező állomása is egyben.

Julianus-kilátó – Nagymaros

A Dunakanyar őrtornyának is nevezett, a Hegyes-tetőn helyet foglaló 15 méter magas Julianus-kilátóból játszi könnyedséggel pásztázhatjuk végig a kanyarodó Duna, a Visegrádi-hegység és a Börzsöny érintetlen vidékét. A szemben elhelyezkedő Visegrádi-várra válaszul, bástya alakot öltött kilátót Nagymarosról és Zebegényből indulva is középnehéz túrával közelíthetjük meg, ez azonban senkit se tántorítson el, hiszen a kilátó tövében elhelyezett padok és asztalok kitűnőek a megpihenni vágyóknak.

Kéz-kilátó – Felsőtold

A tavaly év végén elkészült, nem mindennapi Kéz-kilátó Hollókő és Felsőtold között helyezkedik el, kilátást biztosítva a festői szépségű Farkaskútvölgy vidéke mellett még a Cserhát lankáira is. A panorámás attrakcióhoz vezető ösvény ráadásul egybeesik az Országos Kéktúra útvonalával, így a látvány és panoráma mellett testet-lelket-szemet pihentető kitűnő nyugvópontként is szolgál.

Kisfaludy-kilátó – Badacsonytomaj

A Badacsony legmagasabb pontján a Kisfaludy-kilátónak köszönhetően hiánytalanul élvezhetjük a természet és a Balaton-felvidék adta vidék természeti mutatványainak legjavát. A 438 méteres csúcsot még 18 méterrel toldották meg, a páratlan panorámáért pedig spirállépcsőn juthatunk fel a kilátóteraszra. A Badacsony központjából gyalogosan megközelíthető kilátóhoz oda-vissza, emelkedőkkel tűzdelt 6 km-es út vezet, de választható rövidebb útvonal is, ekkor a hegyközépnél kialakított parkolóból indíthatjuk utunkat.

Megyer-hegyi kilátó – Sárospatak

A sárospataki Megyer-hegyi kilátó csúcsába 65 lépcsőfok vezet fel bennünket, ahol a lombkoronák fölött elnézve szemünk elé tárul a Zempléni-hegység természetvédelmi területeire, a Keleti-Kárpátokra, a Sátoros- és Tokaji-hegyekre, Füzér várára, valamint a Bodrogközre nyíló felejthetetlen kilátás. A kilátótoronyról 18 méteres magasságban, hazánk észak-keleti csücskét csodálni bizony hiánypótló program és, ha már itt járunk, ne hagyjuk ki a Malomkő tanösvényen át megközelíthető, Tengerszemnek keresztelt festői tavacskát sem.

Prónay-kilátó – Alsópetény

A Romhányi-hegyen, a Kecske-kő csúcsára épült 26 méteres Prónay-kilátóhoz szelíd, erdős dombokon vezet át az út. A 2017-ben átadott kilátótornyot a Kéktúra útvonaláról egy rövid kitérővel közelíthetjük meg. A legmagasabb pontot ígérő 128 lépcső ne tántorítson el senkit sem, hiszen a pihenőszintekkel kialakított magaslest kényelmesen megmászva, madártávlatból kémlelhetjük a környező falvak vonalai által megrajzolt régiót.

Sasbérc-kilátó – Buják

A Cserhát legmagasabb pontján, 466 méteren gubbaszt a meséből megelevenedett, bajor mintára épült Sasbérc-kilátó. Az eltolt, kétszintes építmény valaha erdész- illetve vadászlakként funkcionált, renoválására és átalakítására a 2000-es évek elején került sor. Buják, Szanda és Bokor irányából autóval és kerékpárral erdészeti magánúton, míg gyalogosan 7 km hosszú erdészeti tanösvényen juthatunk fel a kivételesen szép kilátóhoz, ahonnan a Börzsönytől a Mátráig gyönyörködhetünk az egyedülálló látképben.

TV-torony-kilátó – Kékestető

Hazánk legmagasabb kilátópontja, a kékestetői TV-torony-kilátó már messziről látható látványosság, ahogy az erdő borította magaslatokból büszkén kiemelkedik. A hazánk legmagasabb pontját jelző csúcskőtől nem messze, 196 m-es magasságokba emeli az embert; ameddig a szem ellát, itt addig kutathatjuk a messzeséget. A mai torony helyén korábban antennatorony állt, mostani formáját 1981-ben nyerte el.

Várhegy-kilátó – Királyrét

Friss, ropogós és meghódításra éppoly alkalmas a nemrég, 2020-ban elkészült királyréti Várhegy-kilátó, mely a Börzsöny és az előtte elterülő Királyrét mellett többek között a Sas-hegyre, a Só-hegyre, illetve Csóványosra is csodás kilátást nyújt. A kíváncsi szemek elől rejtett faszerkezetű kilátó 20 méter magasan nyúlik az égbolt felé, Királyrétről 30 perces erdei úton tett sétával közelíthető meg. Háromszintes kialakításának köszönhetően több szintjén padok várják a megpihenni vágyókat, kisgyerekkel vagy épp kutyussal érkezőket.

Xantus János Gömbkilátó – Balatonboglár

A 2020-as Év Kilátója címet elnyert, minden szempontból különleges Xantus János Gömbkilátó a balatonboglári Várdomb csúcsán, 165 m-en magasodik a város, illetve a magyar tenger fölé. Formája, kialakítása, szimbolikája miatt is a „Magyar Atomium” nevet elnyert gömbkilátó, a maga 15 méteres átmérőjével páratlan kilátást nyújt, díszkivilágításának köszönhetően még az északi oldalról is megpillantható a 240 háromszöglemez alkotta nem mindennapi gömbforma.

Zengő-kilátó – Pécsvárad

A pécsváradi Zengő-kilátó által, mely 682 m-en, hétemeletes toronyháznyi magasságokba tör, nemcsak Badacsonyban gyönyörködhetünk, hanem még a horvátországi Papuk-hegységen is legeltethetjük fürkésző tekintetünket. A fenséges látvány mellett a páratlan természeti kincsekkel és értékekkel sűrűn tűzdelt vidék, továbbá a kilátóhoz vezető rövid, ámde meredek erdei út önmagában is megér egy látogatást.

Magyaroszág legszebb helyei sorozatunkban nézd meg hazánk legszebb kastélyait is:

Magyarország legszebb helyei: 15 mesebeli kastély, amit egyszer az életben látni kell

Magyarország legszebb helyei: 15 hazai kastély mutatja meg milyen monumentális ékszerdobozok rejtőznek kicsiny hazánk területén.

Funzine

BOTANIQ Turai Kastély, Tura

Válogatásunkat a tavaly nyáron luxusszállóként újranyitott turai Schossberger-kastéllyal kezdjük. A Budapesttől nagyjából háromnegyed órás autóútra található kisváros Loire-menti kastélyokra emlékeztető éke 1883-ban épült fel neoreneszánsz stílusban, az Andrássy út számos magánpalotáját is jegyző Bukovics Gyula tervei alapján. A megrendelő Schossberger Zsigmond zsidó dohánykereskedő család sarja, apja 1863-ban kapta meg a nemesi címet Ferenc Józseftől, a bárói címet is elnyerő utód hatalmas vagyonát pedig arra használta fel, hogy a Rothschildok angliai otthonaként szolgáló Halton House mintájára maga is egy rangjához méltó családi kastélyt építtessen. A házat a II. világháborúban először a németek foglalták el, majd a szovjetek használták hadikórházként, aztán egészen 1973-ig iskola működött a falai között. Ezután évtizedekig üresen állt és málladozott az épület, egészen a mostani felújításig. A különleges kastélykert előzetes regisztrációval, 2500 forintért látogatható.

Brunszvik-kastély, Martonvásár

Az ország egyik legszebb kastélyának tartott martonvásári Brunszvik-kastély építése a 18. század végén vette kezdetét, míg mai neogótikus alakját az 1870-es években, a Brunszvik Géza vezette átépítések után nyerte el. Eredetileg a régi nemes Beniczky-család tulajdonát képezte az a földszintes barokk kúria, amit a birtokkal együtt Mária Terézia Brunszvik Antalnak adományozott éppen 250 évvel ezelőtt, és ahol Beethoven is többször megfordult: Brunszvik Jozefinhez írt szerelmes leveleit az Agroverzum Tudományos Élményközponthoz tartozó Emlékmúzeumban őrzik. Brunszvik Antal fia, Ferenc az 1820-as években klasszicista stílusban álmodta újra a kastélyt, valamint egy gyönyörű, 70 hektáros, tóval és szigettel megspékelt angolkertet varázsolt köré, a Városligetet is tervező Heinrich Nebbien segítségével. Az utolsó kisebb változtatásokon az 1920-as években esett át az épület, ami ekkor már a Dreher család tulajdonában volt. Az Emlékmúzeum-Kastélypark kombinált felnőtt belépő 2000 forint, míg csak a parkba 900 forintért tehetjük be a lábunkat – majd, ha a járványhelyzet alábbhagy.

Esterházy-kastély, Fertőd

A magyar Versailles-ként is emlegetett fertődi Esterházy-kastély a Magyarországon csak szórványosan fellelhető barokk-rokokó építészet legjelentősebb képviselője. Elődje az 1720-ban felhúzott sarródi vadászkastély, melyet a fényűző életviteléről ismert Esterházy “Fényes” Miklós megbízásából 1766-ra a ma is látható főúri kastéllyá alakítottak. A kastély hamar a színművészet, a zene, a képzőművészet és a világraszóló bálok központja lett: Joseph Haydn számos operát, vígoperát és szimfóniát szerzett a Miklós herceg szolgálatában töltött több mint két évtized alatt. A Nemzeti Kastélyprogram keretében megújuló épületegyüttest impozáns franciapark veszi körül, mely 200 hektáros területével és megannyi látványosságával a barokk kertművészet legérettebb magyarországi alkotása.

Esterházy-kastély, Tata

A tatai Öreg-tó partján álló barokk műemlék, az Esterházy-kastély sok évnyi, kutató-, tervező-, és felújítási munkát követően hamarosan megnyitja kapuit. A diplomáciatörténetileg is jelentős épületegyüttes, amely fénykorában császárokat, királyokat, hadvezéreket és grófokat fogadott, kulturális és közösségi térként megújulva várja majd a látogatókat. A rendhagyó térszerkezetű kastélyban a Béke-szigete című, élményalapú tárlat mutatja be az Esterházyak hétköznapjait és nemzetközi jelentőségét. A korhűen berendezett termekben izgalmas műtárgyak mesélnek a grófi család múltjáról, amit a barokk enteriőrökbe komponált animációs filmek, érintőképernyős tartalmak és a digitális tárlatvezető alkalmazás is még átélhetőbbé tesz a látogatók számára.

Festetics-kastély, Dég

A dégi Festetics-kastély 1815-re épült meg Pollack Mihály tervei alapján, aki pár évtizeddel később már a Magyar Nemzeti Múzeum munkálatait felügyelte. Megrendelője a magyarországi szabadkőművesség egyik legaktívabb tagja, Festetics Antal volt, aki a páholyok 1795-ös betiltása után megvásárolta a Habsburg birodalomban fellelhető valamennyi szabadkőműves iratot, hogy aztán itt, a kastélyban kialakított levéltárban helyezze el őket. A felújítás alatt álló, szép arányú kastélyt az ország legnagyobb, jelenleg is szabadon látogatható angolparkja veszi körül, melynek egyik legszebb eleme az 1891-es építésű, külön kis szigeten álló hollandi ház: a vöröstéglás épület földszintjén eredetileg egy tehénistálló működött, az emeleten pedig a tüdőbeteg gróf Festetics Andorné lakosztálya kapott helyet.

Festetics-kastély, Keszthely

A Keszthely szívében fekvő barokk kastélyt Festetics Kristóf kezdte építtetni 1745-ben. A családi kastély építéstörténetének második szakasza Festetics (I.) György nevéhez fűződik.  Az átalakítási munkálatok 1792-ben indultak el, amikor a klasszicizáló késő barokk stílusú déli szárny felhúzása megkezdődött. A kastély építéstörténetének harmadik, historizáló stílusú szakasza 1883-87 között valósult meg, mely Festetics (II.) Tasziló nevéhez kötődik.  Új, nagyméretű szárnyat emeltetett, mely a báltermek és a vendéglakosztályok befogadására szolgált, amit tornyos középrésszel kapcsolt a régi épülethez. Az épület ekkor nyerte el mai végleges alakját. Magyarország leglátogatottabb kastélya öt épületben hat állandó tárlattal várja a látogatókat, melyek minden generáció számára felejthetetlen élményt nyújtanak. Rangos zenei rendezvények és különleges események egész sora teszik még színesebbé a programpalettát. Amíg a jelenlegi helyzetben a kovácsoltvas kapuk zárva vannak, a Minecraft segítségével tehettek virtuális sétát az kastélyban.

Forgách-kastély, Szécsény

Az 1975-ben megnyitott Kubinyi Ferenc Múzeum helytörténeti, régészeti és vadászati-vadgazdálkodási kiállításainak helyet adó Forgách-kastély elődjének, a szécsényi várkastély építése a 14. század második harmadában vette kezdetét: az évszázadok során magát fallal körülvett, többtornyos, négyszögletes épületegyüttessé kinövő várkastély fénykorának a török pusztítás, jobban mondva az attól való félelem vetett véget. 1663-ban a várat védeni hivatott idősebb Koháry István a közeledő török hadak elől a biztonságosabb Fülekre vonult vissza, persze csak miután a várat felgyújtotta. A romos épületet fia, az ifjabb Koháry javíttatta ki, a ma látható, H-alaprajzú, barokk stílusú épületet azonban már a Forgách-családnak köszönhetjük, akik az 1753-1763 között lezajlott nagyszabású átalakítást elrendelték. A kastélyhoz északról csatlakozó egykori angolpark ma természetvédelmi terület, és a jelenlegi korlátozások ideje alatt is szabadon látogatható.

Károlyi-kastély, Füzérradvány

Az ország északkeleti csücskében, a Zempléni-hegység lábánál találjuk a 16. századi alapokon nyugvó füzérradványi Károlyi-kastélyt, melyet Réthey Péter építtetett késő-reneszánsz stílusban. 1860-1877 között lezajlott reprezentatív átépítését a kastélyt a 17. század vége óta birtokló Károlyi család sarja, Károlyi Ede rendelte meg, amelyhez a terveket Ybl Miklós készítette. A kívül a romantika és az eklektika stílusjegyeit felvonultató épület belül az olasz reneszánsz fényűző világával és firenzei mesterek berendezési és használati tárgyaival várja rövidesen a látogatókat, míg a kastély 97 hektáros angolparkja több száz éves faóriásaival és kivételes klímájával varázsolja el a jó levegő és a sok zöld iránt fogékonyakat. A kastély felújítás miatt jelenleg nem látogatható, a parkot azonban bárki egyénileg felfedezheti.

Károlyi-kastély, Fehérvárcsurgó

Székesfehérvártól 20 kilométerre, a Bakony és a Vértes közötti Móri-árokban fekszik a Károlyiak angol klasszicista stílusban felépített kastélya, melynek tervezője az osztrák Heinrich Koch, művezetője pedig a család házi építésze, Ybl Miklós volt. Az U alaprajzú, száz szobás kastély 1844 és 1858 között került kiépítésre a korábban a Perényi család által birtokolt barokk kastély felhasználásával, legutóbbi átalakítására pedig 1910-ben került sor, mikor is a díszudvari homlokzat eklektikus kiképzést kapott. A 40 hektáros, gyönyörűen felújított ősfás park által körülölelt kastély falai között jelenleg szálloda és étterem működik, de idegenvezetéssel megtekinthető az épület történetéről szóló tárlat, illetve a mintegy 6000 kötetes díszkönyvtár is.

L’Huillier-Coburg-kastély, Edelény

Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélyát 1716-ban kezdte el építeni a Buda 1686-os visszafoglalásában is résztvevő Jean-François L’Huillier. A kastélyon az 1760-70-es években végzett jelentős átalakításokat L’Huillier unokája, Ludmilla, és férje, gróf Esterházy István – az ő megrendelésükre készült el például az egyik legnagyobb összefüggő magyarországi rokokó falfestmény-sorozat. Az edelényi uradalom 1831-ben került a Coburg család tulajdonába, akik nem is annyira mint főúri rezidencia, hanem gazdasági céljaik elérésének eszközeként vették használatba a kastélyt és a hozzá tartozó épületeket. Az újra régi pompájában tündöklő, a Holt-Bódva és a Bódva folyó által körülvett, fordított cour d’honneur-ös (tehát az előkert helyett hátrafelé néző, U-alakú udvarral ellátott) műemlék ma az Edelényi kastélysziget nevet viseli, jelenleg pedig kizárólag virtuálisan látogatható.

Majki Kamalduli remeteség, Oroszlány – Majk puszta

1733-ban az akkori horvát bán, későbbi országbíró Esterházy József úgy döntött, hogy remeteséget épít a némasági fogadalmat tett kamalduli szerzeteseknek a birtokai közé tartozó Majkpusztán. Az alapkőletétel egészen 1753-ig váratott magára, a magyar arisztokrácia adományaiból finanszírozott építkezés pedig 1770-ben zárult le: a rendházból, templomból és 17 cellaházból álló, zárt egységet alkotó barokk remeteség szinte alig változott az elmúlt évszázadok során, habár maguk a szerzetesek csak a rend 1782-es feloszlatásáig örülhettek új otthonuknak. A kolostor és a remeteházaknak, illetve a csonka templomtoronynak helyet adó klauzúra felújítása hamarosan befejeződik, a kolostor épülete azonban addig is zavartalanul látogatható – persze csak a korlátozások feloldása után.

Nádasdy-kastély, Nádasdladány

Hazánk egyik legszebb romantikus kastélya az angol tudor-stílusban épült, 1886-ban befejezett, nádasdladányi Nádasdy-kastély. Az épületet, gróf Nádasdy Ferenc és felesége Gróf Zichy Ilona álmodták meg. A feleség korai halála miatt azonban a szerelmi fészek megvalósítása már Nádasdy Ferencre maradt, aki Linzbauer István és Hauszmann Alajos által tervezett kastély szobáit úgy rendezte be, mintha hitvese még élne. A mozgalmas architektúrájú birtokközpont legszebb részei közé tartozik a káprázatos ősök csarnoka, a szintén faburkolatos könyvtár, valamint az épületet övező tájképi kertben a csónakázótó. A Nemzeti Kastélyprogramban részt vevő épület műszaki átadása már lezárult, most a bútorozás és a kiállítás építése zajlik, ami azt jelenti, hogy az ünnepélyes megnyitóig már nem kell sokat várnunk.

Püspöki Palota, Sümeg

A sümegi várhegy lábánál található, 1755-ben befejezett, saroktornyos barokk palota építtetője Padányi Biró Márton veszprémi püspök volt, aki így nyilatkozott az épületről: “Olyan, Magyarországon még nem látott szépségű és eleganciájú rezidenciát építettem, aminek csodájára jár a világ”. A később a veszprémi püspökök nyaralójaként hasznosított épületegyüttes a 19. század során klasszicista stílusban került átépítésre, leegyszerűsítésre, ám a barokk és rokokó freskókkal díszített, kétszintes Szent Márton-kápolna és az Atlasz-szobrok által alátámasztott, mellvédes erkéllyel koronázott kapuzat ma is eredeti képüket mutatják. A felújítási munkálatok végeztével és a járványügyi korlátozások feloldásával a palota “Tágra nyílt szemmel” nevet viselő interaktív kiállítása, a szomszédos 17. századi ferences kegytemplom és a sümegi vár felkeresése remek egész napos elfoglaltságot fog nyújtani minden érdeklődő számára.

Széchenyi-kastély, Nagycenk

A 2016-ban nemzeti emlékhellyé nyilvánított nagycenki Széchenyi-kastélyt Széchenyi Antal gróf és generális építtette a majki remeteséget is jegyző Franz Anton Pilgram tervei alapján. A barokk kastély építése 1741 körül kezdődött és 1750-re fejeződött be, mai, javarészt klasszicista formáját viszont csak Széchenyi Ferenc átépítései után, 1800-ra nyerte el. Cenki műgyűjteményét és könyvtárát felajánlotta a magyar nemzet javára, ezzel ő lett a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchenyi Könyvtár alapítója is. A kastélyhoz Széchenyi István is hozzányúlt, az 1834-1840 között zajló korszerűsítés során fürdőszobák és vízöblítéses WC is kialakításra kerültek az épületben. Ugyan az emlékmúzeum és a kastélykert felújítás miatt zárva tartanak, a Széchenyi-mauzóleum a korlátozások feloldása után újra látogatható lesz.

Wenckheim-kastély, Szabadkígyós

A szabadkígyósi épületegyüttes csupán egy a thüringeni származású Wenckheim család számos Békés megyei kastélya közül, szépség tekintetében azonban valamennyi rokonát maga mögé utasítja. A 365 ablakkal, 52 szobával és 4 bejárattal rendelkező kastély 1875 és 1879 között épült fel Ybl Miklós tervei szerint, neoreneszánsz-eklektikus stílusban, melyhez a legnagyobb ihletet Németország reneszánsz palotái szolgáltatták. A Wenckheim Frigyes és felesége, Wenckheim Krisztina által 1882-ben belakott rezidencia saját kápolnát, dolgozót, télikertet, női zeneszalont és férfi pipázót is kapott. A főbejárat előtt szökőkutas medencével ellátott franciakert került kialakításra, míg a kastélyt egy 23 hektáros angolpark veszi körül tóval, szigettel, hidakkal. Az épület jelenleg felújítás alatt áll, a kastélypark a korlátozások feloldása után azonban újra látogatható lesz.

Magyaroszág legszebb helyei nem csak kastélyok, a természetben is csodákat találhatsz:

13 lenyűgözően szép kirándulóhely Budapest környékén

Ajánlunk most tizenhárom csodálatos Budapest-környéki egynapos kirándulást, mely teljessé teheti a hetedet!

Funzine

Lélegzetelállító körpanoráma: Kisoroszi Szigetcsúcs

Ugyan a kisoroszi Szigetcsúcson a nyári fürdőzésnek nincsen párja, az őszi, tavaszi panorámáért is érdemes elhagynunk a fővárost és meg sem állnunk Kisorosziig. A Szigetcsúcsra lejutni legegyszerűbben autóval lehet, amit vagy leparkolhatunk a faluban ingyenesen, vagy a kemping parkolójában napi 2000 forintért, ahonnan még szintén sétálni kell egy keveset a vízig. A partszakasz nagy területet ölel fel, így biztosan találtok majd egy csendes zugot a fák ölelésében, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Dunakanyarra, sőt szép, napos időben akár a visegrádi fellegvárig is ellátni.

Tevegelés magyar módra: Pilisborosjenő

A Budapesttől északra fekvő, autóval kevesebb mint fél óra alatt megközelíthető község a Pilis délkeleti lábánál fekszik. A környékbeli hegyekben könnyű, változatos gyalogtúrázásra van lehetőség, melynek csúcspontjai az egri vár másolata (a Nagy-Kevély délnyugati lejtőjénél) és a Teve-szikla névre keresztelt függőleges sziklaformáció. Az erodálódott dolomittornyok nem mindennapi látványt nyújtanak, a naplemente idején úgy érezhetjük magunkat, mintha egy vadnyugati filmbe csöppentünk volna.

Mesebeli lebegő falu: Bokodi-tó

A Vértes-hegység lábánál fekvő, Oroszlányhoz közeli Bokodi-tó területe a különleges „úszó falujával” a szerelmespárok kedvenc fotóhelyszínévé vált az utóbbi években. Az itt található, cölöpökre épült horgászházak hosszú fapallókból álló stégeken keresztül közelíthetők meg, így a környék elrendezésében, kis túlzással a Francia Polinéziában megbúvó üdülőparadicsomra, Bora Borára emlékeztet. Fontos tudni azonban, hogy az épületek magántulajdonban vannak, így ha erre visz az utatok, ne zavarjátok meg az itt horgászók nyugalmát!

Ezt a tavat is érdemes felkutatni egy hangulatos kirándulás alkalmával:

Bájos, békés park hív kellemes tóparti sétára Budapesttől nem messze

Tavaly tavasszal új pihenőparkkal bővült a budapesti agglomeráció egyik közkedvelt települése.

Funzine

Kirándulóhely borimádóknak: Etyek

A fővárostól mindössze 30 kilométerre található Budapest szőlőskertje, a bájos nagyközség, Etyek, ahol egészen új szintre emelik az innovatív borkészítés fogalmát. Az Etyek-budai borvidék a 13. század óta ismert bortermelő terület, amelyet egykor az ősi Pannon-tenger borított. Ennek köszönhető, hogy a talaj mészkőben gazdag. A főváros zajától távol, idilli környezetben találjuk magunkat; a kilátás csodás, a levegő friss, és a macskakővel kikövezett utat szegélyező, hangulatos pincék láttán szinte hihetetlennek tűnik, hogy Budapest csupán kőhajításnyira található innen. A borkóstoláson túl kihagyhatatlan program Kelet-Közép-Európa első filmes látogatóközpontja, a Korda Filmpark. A filmstúdió 15 000 nm-es kültéri díszlete izgalmas barangolásra hívja a filmrajongókat New York utcáira, a középkori Firenzébe, Velencébe vagy akár Rómába.

Dzsungelláz: Vácrátóti Botanikus Kert

1961. május 1-jén nyitotta meg kapuit Vácrátóton a helyi botanikus kert, amelynek hazánk leggazdagabb élőnövény-gyűjteményét köszönhetjük. A nyitást követő években rengeteg változás történt a területen, az ezredforduló óta pedig egy nemrégiben kialakított tanösvény mentén, itt-ott kihelyezett informatív ismertetőtáblák segítségével mélyülhetünk el jobban a természetben. Az állandó kiállítások mellett tematikus, vezetett séták keretein belül bemutatják a kultúra, az ökológia és a botanika ötvözött élményét a látogatóknak.

A magyar Stonehenge: Pákozd

Tudtad, hogy a fővárostól nem messze, Pákozdon található a magyar Stonehenge? Itt találhatók ugyanis az úgynevezett ingókövek. Ezek a hatalmas gránittömbök, melyek absztrakt alakzatot formálva egyensúlyoznak egymáson; innen kapta a nevét is. Az ingókövek kialakulását számos legenda övezi. Egyes nézetek szerint a pákozdi ingókövek nem természetes képződmények, hanem egy korai civilizáció állította őket, csakúgy, mint Angliában a Stonehenge-et. Egyébként a 300 millió éves, erősen lepusztult Velencei-hegység hazánk egyetlen gránit alapkőzetű hegysége, így az ország földtani értelemben legöregebb tájegysége, amely a földtörténeti ókorban alakult ki. A geológusok szerint ennek a maradványa a képződmény.

Kirándulás a romantika fellegvárába: Bory-vár

Bory Jenő építészmérnök és szobrászművész 40 nyáron keresztül, a saját kezével alkotta meg a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben álló Bory-várat, mely napjainkban magánmúzeumként működik. Az épületet joggal nevezhetjük házméretű műalkotásnak, ugyanis a művész nem tervrajzok, hanem a fantáziája alapján dolgozott. A falakon belül jelenleg az egykori tulajdonos által összeállított gazdag festménygyűjtemény, több száz szobor és számtalan régiség tekinthető meg, összesen 30 kisebb-nagyobb helyiség között szétosztva.

Erdő mélyén: Dera-szurdok

A Pilisszentkereszttől délre található, meredek sziklákkal határolt Dera-szurdok 1 km hosszú. Az itt lévő Dera-folyón apró fahidacskák ívelnek át, melyeken áthaladva igazi mesebeli érzésünk támadhat. Mivel a túra útvonala nem túl hosszú, egy óra alatt bőven felfedezhetjük a szurdokot, de szerencsére a közelben több egyéb túraútvonal is húzódik. Budapestről a Pomázról induló távolsági buszokkal tudunk legpraktikusabban eljutni az erdőig.

Festői panoráma: Zebegény

A Duna-parti települést az edzettebb túrázóknak ajánljuk, ugyanis az itteni legnépszerűbb túraútvonal picit húzósabb, 11,9 km hosszú. Mindenesetre megéri a fáradtságot, hiszen az út érinti a Remete-barlangot és csodálatos kilátás nyílik a Dunára is. Zebegényhez legkönnyebben a Nyugati pályaudvarról vonattal lehet eljutni, röpke egy óra alatt.

Még több kirándulóhely Budapest könyékén:

5 varázslatos kirándulóhely Budapest környékén, ami tömegközlekedéssel is könnyedén elérhető

Szemezgessetek Budapest környékén található, tömegközlekedéssel is elérhető kirándulóhelyek közül.

Funzine

Sisi nyomában: Gödöllő

Sisi kedvenc magyar városa ma is gyönyörű. A varázslatos gödöllői Grassalkovich-kastélyt még Mária Terézia uralkodásakor építették, jelenleg múzeumként üzemel. Bár a hozzá tartozó kastélykertet nem igazán nevezhetjük túraterepnek, megéri kijönni ide és egy nagyot sétálni. Gödöllőt az Örs vezér tértől induló gödöllői hévvel lehet a legegyszerűbben megközelíteni.

Spartacus útján: Visegrádi-hegység

Az eredetileg kizárólag vadászoknak kialakított kanyargós Spartacus-ösvényt 2015-ben vehették birtokba a turisták. Az ösvény csodálatos panoráma mellett fut Visegrád felé és a páratlan szépségű Apátkúti-patak völgyéig visz. A viszonylag könnyű túra mellett teljesen átadhatjuk magunkat a természet szépségének, mert itt bőven lesz miben gyönyörködni.

Magaslati levegő: Csóványos

A Börzsönyben található Pest megye legmagasabb pontja, a 938 méter magas Csóványos. 2014-ben újították fel itt a kilátót, ahonnan csodálatos panoráma tárul a szemünk elé; tiszta időben akár a Tátráig is elláthatunk. Érdemes Kismaroson felülni a Királyréti Erdei Vasútra és Királyréttől indítani a csúcstámadást. A Börzsöny helyenként kihívást jelentő emelkedőit gyakorlottabb túrázóknak javasoljuk.

Városi csend: Ördög-orom

Még a városhatáron belül is találunk gyönyörű (és izzasztó) túraútvonalakat. A XII. kerületben található Ördög-orom legnagyobb nevezetessége az Ördög-szószék nevű szikla, melynek belsejében még a második világháború alatt kialakítottak egy járatrendszert, melyet azóta már lezártak. A városból legegyszerűbben az 59-es villamossal juthatunk ki: a Farkasréti temetőnél kell leszállni, majd a zöld háromszög jelzés mentén kell haladni. Néhány méter és magunk mögött hagyhatjuk a zajos Budapestet.

Ha ennyi Budapest-környéki kirándulóhely nem lenne elég, mutatunk még párat:

21 bámulatos panorámapont tavaszra Budapesten és környékén, ahol lenyűgöző kilátás fogad

Káprázatos panorámák és látványos kirándulástippek egy tökéletes tavaszi szabadnaphoz, az egész család számára.

Funzine