A 19. század első vigalmi negyede a mai Király utca területén volt, ahol egymást követték a széles körben nagy sikernek örvendő rossz hírű bordélyházak és mulatók. A sokszínű felhozatalból határozottan kiemelkedett az utca mai 15. házszáma alatt található háromemeletes bérház, ami a legendás Kék Macska mulatónak adott otthont.

A saroképületet Pollack Ágoston tervei alapján készítették el, ami mielőtt világhírű szórakozóhellyé nőtte ki magát, egy lokál és egy jól menő söröző működött a falain belül.

A színészként is gyakran fellépő Feistinger János 1855-ben nyitotta meg a külföldön csak Blaue Katze néven emlegetett Kék Macska mulatóját, ami hivatalos besorolása szerint dalcsarnokként funkcionált. Ennek oka nem volt más, mint hogy csak így kaphatott engedélyt a rendőrségtől, hiszen a valódi, kétes tevékenysége miatt aligha maradhatott volna fent.

A nagyon hamar nagy népszerűségre és sok törzsvendégre szert tevő pesti mulatóban minden megtalálható volt, ami csak kellett a felhőtlen szórakozáshoz: remek fogások, végtelen mennyiségű alkohol és természetesen a jobbnál jobb produkciók. A színpadot egymásnak adták át az artisták, humoristák, bűvészek és kupléénekesek, de a legnagyobb sikert a ledér táncosnők váltották ki, akik igény esetén egy előadás után szívesen vonultak el a tehetős vendégekkel.

A meglehetősen pikáns produkciókat felvonultató helynek hamar híre ment külföldön is, aminek köszönhetően nemcsak távoli vendégek érkeztek, de felléptek Európában népszerű bűvészek és táncosok is.

A Király utca cicái

Míg a cégérben is visszaköszön a macska alakja, mégsem a cicákra kell asszociálnunk, hiszen a megnevezés a hely profilját adó hölgyekre utal.

A Király utcában ebben az időben egyébként négy cicáról elnevezett mulatótól is visszhangzott a környék, ám a Kék, Fekete, Vörös és Tarka mulatók közül egyértelműen a legelső vívta ki a legnagyobb elismerést.

A macska megnevezés egyébként nemcsak Magyarországon vált be, Párizs leghíresebb mulatója, a Chat Noir nevében is feltűnik, hiszen a chat franciául macskát jelent.

Kék Macska a magyar irodalom soraiban

A mulató népszerűségét az is jól mutatja, hogy a kor neves és szórakozásra mindig kapható emberek figyelmét is felkeltette, az itt töltött remek órákat pedig többen meg is örökítették.

A hely egyik törzsvendége, Mikszáth Kálmán a kiélt sanszonett-énekesnők, a frivol couplettek hajlékaként írta le a mulatót, Jókai Mór pedig a következőket írta:

Mindennap ugyanazok a chansonettek, az előre ismert több mint kétértelműségekkel; ugyanazok az énekesnők, hol szőke hamis hajjal, hol barnával, az a visítozás, kiabálás, ser, bor, puncs, szivar és hajkenőcs-bűz, merész táncfigurák és őszinte oldalbadöfések, szalicilsavas pezsgő, s hölgyek, akiknek az is jó.

Porzó, vagyis dr. Ágai Adolf, a kor legendás humoristája az Utazás Pestről – Budapestre című szövegében örökítette meg a Kék Macska hangulatát:

Az efféle mulatóhelyek anyaintézete Budapesten a Kék Macska, melynek nagyobb volt a híre külföldön, mint Petőfinek, a tokaji bornak, magyar lónak, sőt még, mint a tiszaújlaki bajuszpedrőnek, pedig az utóbbi mindenütt kapható, az Arany-szarvtól az Északi-sarkig. Jártak is csudájára e karmos állatnak. Helyébe azonban inkább oda illett volna a kék disznó. Ami a dalcsarnokban hangzott, az nem volt nyávogás, az röfögés volt: mégpedig olyan, hogy a dragonyos káplár is belepirulhatott.

Illusztris vendégek és helyi legendák

Az írók mellett visszatérő vendég volt Szemere Miklós ügyvéd, illetve Károlyi, Esterházy, Festetics és a Széchenyi grófok is, akik előszeretettel vitték hírét a pikáns táncosnők előadásának. A híres magyar törzsvendégek mellett, számos külföldi híresség is megfordult a Kék Macska estéin, sokan közölük pedig jelentős emléket hagytak maguk után.

Itt mulatott például Lajos Fülöp francia király unokája, Lajos Fülöp Albert orleans-i herceg, Párizs grófja, és I. Milán szerb király is.

1881. május 15. éjjel egy nem mindennapi vendég is érkezett, aki nem volt más, mint a walesi herceg, aki később VII. Edvárd néven Nagy-Britannia királya és India császára lett. A legenda szerint egy bohózat megtekintése után beleszeretett a hely üdvöskéjébe, Waldau Jeanettbe, ám édesanyja, Viktória királyné hamar véget vetett a kapcsolatnak a lány kétes megítélése miatt.

A legmeghatározóbb emléket azonban Otto von Bismarck birodalmi kancellár fia, Herbert hagyta, aki későbbi feleségét köszönheti az itt töltött időnek. A történet szerint a részegen és meztelenül dorbézoló férfi egy jól sikerült előadás utáni orgia során találkozott gróf Hoyos Margit Malvin úrhölggyel. Az este olyan jól sikerült, hogy utána is tartották a kapcsolatot, 1892-ben egybe is keltek, ami után elvileg mindketten felhagytak pikáns hobbijaikkal.

Egy korszak vége

A több tulajdonosváltást is megélt Kék Macskában végül 1893-ban húzták le a rolót, amikorra már a vendégek színvonalának csökkenése miatt egyre több kellemetlenség és balhé alakult ki.

Az épület később egészen más miatt került be a város emlékezetébe, hiszen itt húzódott a pesti gettó fala, aminek emlékét ma egy tábla is őrzi.

Merüljetek el az orfeumok világában:

A pezsgő mulatók és orfeumok világa: Múltidéző séta a pesti Broadway környékén

Ismerjétek meg a patinás környéken található egykori szórakozóhelyek és épületek titkait, ahol a nézőtereket minden este megtöltötték az éppen népszerű revü és varieté műsorok iránt érdeklődő nézők.

Funzine

Kiemelt kép: Fortepan/Chuckyeager tumblr

Nosztalgiázzatok a fővárosi nyarakról is:

Időutazás képekkel: Így teltek a nyarak a szocializmusban Budapesten

A forró napok beköszönte a 20. század második felében is hűsölésre ösztönözte a főváros lakóit. 

Funzine

A Veszprémi Várbörtön története a 18. század végéig nyúlik vissza, amikor a középkori barlang helyett végre börtönt építettek a várban. Az 1754–1763 között elkészült megyeháza tömlöce azonban hamar szűkösnek és embertelennek bizonyult: a rossz higiénia és a kevés étel miatt sok rab életét vesztette.

A föld alatti cellák között akadt olyan is, amelyet csak búvónyíláson keresztül lehetett megközelíteni. Az 1810-es földrengés után teljes újjáépítés kezdődött, és 1853-ra egy ötszintes börtön készült el, amelyet később a Törvényszék is használt – de a zsúfoltság problémáját ez sem oldotta meg.

A mozgalmas 20. század

A Veszprémi Várbörtön a 20. században is megőrizte középkorias jellegét, annak ellenére, hogy 1904-ben sor került a régi épület átépítésére. A börtön a -3. szinten működött tovább, ahol a rabok ellátása szerény és elavult körülmények között zajlott. Hetente egyszer cseréltek ruhát, alvásra szalmazsákot és szalmával töltött vánkost kaptak, télen két, nyáron egy pokróc és egy lepedő járt.

Napi egyszeri meleg étkezés volt fél12-kor, a fogvatartottak mindössze 56 dkg kenyeret kaptak naponta, a levesek és főzelékek pedig ciklikusan váltakoztak marhahússal heti két alkalommal. A higiéniai viszonyok is hosszú ideig elmaradottak voltak: a folyóvizet és a vízöblítéses WC-t csak az 1980-as évek végén vezették be.

Bár a börtön hivatalos befogadóképessége sosem haladta meg a 60 főt, gyakran előfordult, hogy 200–250 rabot is összezsúfoltak a hűvös, állandóan 12–14 °C-os helyiségekben.

A várbörtönben híres rabok is megfordultak, például itt raboskodott a nyilas uralom idején Mindszenty József püspök, valamint az 1956-os forradalom idején Brusznyai Árpád, a veszprémi felkelés vezetője, akit később kivégeztek. A forradalom után itt gyűjtötték össze az egyetemistákat és oktatóikat is, akiket később a szovjet hatóságok hurcoltak el.

A végleges bezárás és úton a reintegráció felé

A Veszprémi Várbörtönt 2003-ban végleg bezárták, mivel az épület szűkös és elavult jellege, valamint az embertelen körülmények minden korábbi modernizálási kísérlet ellenére sem feleltek meg a korszerű büntetés-végrehajtási elvárásoknak. Az új, korszerűbb börtönintézetbe költöztetett fogvatartottak immár egy 512 férőhelyes létesítményben kerültek elhelyezésre, amely mind férfi, mind női elítéltek fogadására alkalmas.

Az új szemlélet középpontjában a reintegráció áll: a társadalomba való visszailleszkedést munkáltatással, oktatással, jóvátételi programokkal és a társadalmi felelősségvállalás erősítésével segítik elő.

Egy új fejezet: Ember a rács mögött

A Veszprémi Várbörtön új életre kelt: a hosszú ideig üresen álló épület átfogó felújítást követően immár látogatóközpontként várja az érdeklődőket. Az „Ember a rács mögött” című interaktív kiállítás nemcsak a várbörtön sötét múltjába enged bepillantást, hanem a büntetés-végrehajtás múltját és jelenét is izgalmas, sokszor elgondolkodtató módon tárja fel.

A látogatók végigjárhatják az egykori cellákat és folyosókat, közben megtudhatják, mi számított bűnnek az egyes korszakokban, milyen eszközökkel büntettek, és hogyan változott a büntetés célja.

Elérhetőség
8200 Veszprém, Jókai Mór utca 8. Ruttner-ház
Nyitvatartás:
Hétfő-Csütörtök: 9:00-17:00
Kedd: Zárva
Péntek: 9:00-18:00
Szombat: 10:00-18:00
Vasárnap: 10:00-17:00
Weboldal

Nézzétek meg az aktuális budapesti kiállításokat is:

5 lebilincselő tavaszi kiállítás Budapesten áprilisra

Sokszínű kiállítások hoznak értékes kulturális pillanatokat a tavaszi mindennapokba.

Funzine

Húsvét a Rákosi-korszakban

Az 1940-es évek második felétől, a Rákosi-korszak beköszöntével igyekeztek a korábbi, vallási hagyományokat háttérbe szorítva, vagy éppen betiltva, inkább a tavasz kezdetének megünnepléséhez kötni ezt az időszakot.

A kereszténységhez kötődő szokások helyett inkább a világi rendezvények kerültek fókuszba, sok esetben erre a hétvégére időzítették az úttörőavatásokat, a kulturális összejöveteleket és a sporteseményeket, munkaszüneti nap hiányában pedig nem nagyon maradt idő, hogy a templomi szertartásokon részt vehessenek a hívők.

A tavasz kezdetéhez, a termékenységhez kötődő pogány szokások, mint a locsolkodás, valamint a főtt tojás és sonka beszerzése nem maradt el, ahogyan a nyuszi érkezése sem, aki kezdetben kisebb apróságokkal lepte meg a gyerekeket, a szocializmus enyhülésével pedig elkezdődött a különböző csokinyuszik térhódítása is.

Úton a csokinyuszik felé

Ugyan az ünnephez való hozzáállás 1956 után sem változott sokat, a húsvéthétfőt ismét munkaszüneti nappá nyilvánították, illetve engedélyezték a húsvéti körmeneteket, de csakis kizárólag a templomok körül.

Ezek ellenére továbbra sem Krisztus feltámadása volt a középpontban, sokkal inkább a szocialista jólét propagálása: az újságok hasábjai rendszeresen hirdették, hogy mennyi sonkát, kalácsot és kölnit vásároltak az emberek, és a csokinyuszik széles választékának reklámozása sem maradt el.

Tojásfestés, sajtos stangli és olcsó kölnik

Mivel a vallási töltet háttérbe szorult, nagyobb teret kapott a locsolkodás, hiszen a már régóta fennálló hagyomány adta meg az ünnep hangulatát. A lányok nagy lelkesedéssel áztatták festékbe a tojásokat, majd díszítették harisnyába csavarva levélmintával.

Természetesen a vendégváró sem maradt el: sütemények mellett sajtos stangli és Jaffa szörp várta a locsolókat, az idősebbek pedig alkoholt is kaptak, amiből nem kevés baleset és rosszullét származott.

A kreatív, ötletes locsolóversek már ekkor is nagy népszerűségnek örvendtek, a legnépszerűbb mondókák, mint például a „Zúg a traktor, szánt az eke, / Elvtársnő, locsolhatok-e?” és a „Szép az arcod, szemed bájos, meglocsol ma Kádár János” pedig tükrözték a kor ideológiáját.

Míg a magazinok címlapjain a vidéken még ekkor is népszerű vödör vízzel való locsolás hirdette a hagyományt, a városokban már inkább az olcsó kölnik hódítottak. Népszerű volt például a magyar forgalmazású Opera, Gyöngyvirág és Levendula vagy az ütős szovjet illatbomba, a Krasznaja Moszkva, de bolgár rózsaolaj és egyéb pacsuli is landolt a lányok haján.

A fiúk ezért cserébe hímes tojást kaptak, majd ezeket idővel leváltotta az egyre több kivitelezésben elérhető csokitojások sora.

Ismerjétek meg a korszak karácsonyait is:

Télapó és fenyőünnep, avagy karácsony a szocializmusban

A 60-as, 70-es években a hiánygazdaságnak köszönhetően jóval visszafogottabban és szerényebb körülmények között teltek az ünnepek.

Funzine

Szendrey Júlia, aki elsőként állt be szivarozni a férfiakkal

Szendrey Júliát a legtöbben csak Petőfi Sándornéként ismerik, pedig többet tett le annál az asztalra, hogy csak az egyik legnagyobb költőnk feleségeként emlékezzünk rá. Írói és műfordítói munkássága felett sem szabad elsiklani, de talán egyénisége és modern gondolkodásmódja a legmeghatározóbb, amelyek mellé az akkor közel sem átlagosnak számító megjelenése is társult.

Visszaemlékezések szerint, ő volt az egyik első nő Magyarországon, aki ruhák helyett nadrágot viselt, rövidre vágta a haját, és a férfiakkal szivarozott, illetve az is újszerű volt, hogy számos arisztokrata kérő ellenére, apja akaratával szembemenve egy bohém életű, vándorszínész-költőnek mondott igent.

“Harmat leszek, ha te napsugár vagy” - Petőfi Sándor és Szendrey Júlia elsöprő szerelme

Ugyan csak pár évet töltöttek együtt, a magyar irodalom legszebb szerelmes versei mégis Szendrey Júliáról, Petőfi Sándor feleségéről szólnak.

Funzine

Újszerű szemléletét és haladó gondolkodását legjobban a naplójából és egyéb írásaiból ismerhetjük meg, amelyeknek visszatérő eleme, hogy senkit sem lehet elítélni az alapján, amit látunk, hiszen nem tudhatjuk, mi zajlik a másikban. Ezzel a reformkorban egyáltalán nem népszerű nézettel és céltudatos személyiségével sok kritizálója akadt, illetve sokaknak az sem tetszett, hogy nem óvta férjét a veszélytől, hanem még jobban hergelte az amúgy is heves vérmérsékletű Petőfit.

A forradalom iránti elköteleződését a nagy nyilvánosság előtt sem titkolta: 1849 áprilisában “testvéri szózatot” intézett a magyar nőkhöz, melyben arra buzdította nőtársait, hogy bátran küldjék harcba férjeiket, kedveseiket és fiaikat, hiszen ezen múlik, hogy „rövid idő múlva vagy egy szabad haza boldog gyermekei, vagy egy meggyilkolt hon szerencsétlen árvái leszünk.”

Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő

Az 1847-ben született Vilma ugyan már fiatalon is kimagaslóan érdeklődött a tudományok iránt, neme miatt Magyarországon nem folytathatott felsőfokú tanulmányokat. A rámért elvárásoknak megfelelően ehelyett alig 18 évesen férjhez ment egy földbirtokoshoz, majd három gyermeküket nevelte, ám korábbi álmait ekkor sem tudta elengedni.

A 20-as évei végén tudta meg, hogy a Zürichi Egyetem már nőket is fogad, így ekkor férje anyagi támogatása ellenére is elhatározta, hogy beiratkozik. Ennek köszönhetően, rendkívül nehéz körülmények között, nagy nélkülözések árán, de 1879-ben megszerezte az orvosi diplomát.

A történet itt azonban nem ért véget, hiszen ekkor még Magyarország nem ismerte el külföldön szerzett diplomáját, így annak érdekében, hogy sikerrel járjon, leérettségizett, majd a szülésznői vizsga letétele után szülésznőként kezdett el dolgozni.

1895-ben királyi rendelet tette lehetővé, hogy itthon is egyetemi tanulmányokat folytathassanak a nők. 1896. február 10-én újból kérte az uralkodótól zürichi oklevelének elismertetését, ami 1897. május 14-én történt meg, amikor is Budapesten orvosdoktorrá avatták. Ezután már hivatalosan is végezhetett magángyakorlatot, elsősorban női és szegény betegekkel foglalkozott, emellett pedig folyamatosan küzdött a nők egyenjogúságáért, tanulmányokat írt, és aktívan részt vett a nőmozgalmakban.

Az első világháború alatt még katonaorvosi tanfolyamot is elvégzett, és egészen élete végéig küzdött a nők jogaiért és az egészségügyi felvilágosításukért.

Brunszvik Teréz, az első magyar óvoda megalapítója

A híres Brunszvik család sarjaként fiatalkorában Magyarországon és Bécsben élt, majd húgával, Jozefinnel és annak gyermekeivel Oroszországba, később Svájcba költözött.

Svájcban, Yverdonban találkozott Johann Pestalozzi svájci pedagógussal, akit a neveléstörténet egyik legnagyobb alakjaként emlegetnek a mai napig, aki Terézre is nagy hatással volt. Svájc után Csehországban testvére gyermekeinek nevelését vállalta el, majd végül Budára költözött, és eldöntötte, hogy a külföldön látott példák alapján óvodát nyit.

1828-ban megszervezte a krisztinavárosi ipariskolát, majd ugyanebben az évben megalapította az első óvodát, akkori nevén kisdedóvót, az Angyalkertet, édesanyja budai házában. A Mikó utca és az Attila utca sarkán álló épületben található intézmény az egész Habsburg Monarchiában úttörő volt.

Egy évvel később a cselédlányok oktatására egy cselédiskolát is létrehozott, majd 1836-ban egyesületet alapított az óvodák elterjesztésére. Haláláig összesen 80 óvoda nyitotta meg kapuit a monarchián belül.

Ha még nem találtátok meg a legjobb nőnapi ajándékot:

10+ különleges program- és ajándéktipp nőknek, ami túlmutat a virágcsokron

Legyen szó élményről, kreatív ajándékról vagy személyre szabott meglepetésről, itt megtalálhatjátok a tökéletes ötletet!

Funzine

Ha érdekel a téma, látogassatok el a „Tizenkét hét a pokolban – Budapest ostroma a Várhegyen” című szabadtéri kiállításra, ami a főváros egykori ostromának állít emléket. Az ingyenes szabadtéri tárlat a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján február 13-tól egészen március végéig várja az érdeklődőket.

Merüljetek el az egykori budapesti telek hangulatába is:

Téli időutazás: Fotóválogatás a szocializmus hó borította budapesti utcáiról

Nehéz elképzelni, hogy pár évtizeddel ezelőtt még a szánkózó gyerekek zajától voltak hangosak a ma forgalmas belvárosi csomópontok.

Funzine

Ismerjétek meg a szocializmus karácsonyi hangulatát is:

Télapó és fenyőünnep, avagy karácsony a szocializmusban

A 60-as, 70-es években a hiánygazdaságnak köszönhetően jóval visszafogottabban és szerényebb körülmények között teltek az ünnepek.

Funzine

Ha nosztalgiáznátok még:

Időutazás képekkel: Így telt a március 15-ei ünnep a szocializmusban

Összeállítottunk nektek egy képválogatást, amivel kicsit ti is betekintést nyerhettek a rendszerváltás előtti viharos évekbe.

Funzine

A kastély megépítése

A kastély terveit Mayerhoffer András dolgozta ki, amit később, az 1730-as években építtetett meg Grassalkovich Antal gróf, az akkori tulajdonos. Az első építési szakasz 1745-ig tartott, ekkorra készült el a belső udvart közrefogó U-alak, a díszteremmel és a főúri lakosztályokkal.

A következő években két új szárnnyal bővült az épület mindkét oldalon: míg a déli szárnyban egy istálló és egy szénapadlás kapott helyet, az északiban ekkor készült el a mai is működő római katolikus templom. Ebben az állapotában fordult meg itt Mária Terézia, amikor 1751-ben meglátogatta Grassalkovich grófot.

Legközelebb egy barokk kőszínházzal bővült az épület, amit már a gróf fia, Grassalkovich II. Antal álmodott meg. Az épület Grassalkovich III. Antalnak köszönheti teljes pompáját, ugyanis a 19. század elejére készült el az új narancsház, és a franciakertet is ekkor alakították át tájképi kertté.

A második fénykor

Az épület akkor tett szert nagy népszerűségre és hírnévre ismét, amikor Ferenc József és Erzsébet királyné (Sisi) 1867-ben koronázási ajándékként megkapta a kastélyt és a hozzá tartozó kertet. Új pihenőrezidenciájuk hamar hozzánőtt a szívükhöz, így az őszi és tavaszi hónapok nagy részét itt töltötték.

Erzsébet királyné 1898-as halála után az uralkodó már ritkábban látogatott Gödöllőre, az őt trónon követő IV. Károly első hosszabb gödöllői tartózkodásának pedig a monarchia összeomlása vetett véget 1918. október 26-án.

A 20. század viszontagságai

A két világháború között, 1920-tól a kastély Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciájaként szolgált, illetve 1944-ben itt építették meg a Horthy család bombabiztos bunkerét is. Ugyan a második világháborúban nem szenvedett nagy károkat, az 1944-ben bevonuló német, majd orosz csapatok a berendezés nagy részét elszállították.

1950-től a gazdasági épületekből szovjet laktanya lett, a műemlékké nyilvánított főépület pedig egy szociális otthonnak adott helyet. Az új funkciók az egész épületegyüttes leromlásához vezettek, az állagmegóvási munkálatokra csak 1985-ben került sor, majd néhány évvel később kiürítették az épületet.

A Gödöllői Királyi Kastély napjainkban

A kastély felújítására az 1990-es évek során került sor, az épületet és annak történetét elmesélő kiállítás 1996 óta látogatható. 2001. augusztus 10-én, Mária Terézia gödöllői látogatásának 250. évfordulóján a Grassalkovichokat és a kastély barokk időszakát megidéző termekkel egészült ki az állandó kiállítás, emellett pedig a Királydombi pavilon 2004 óta nyitva áll a látogatók előtt.

2010-ben megújult a kastély Rudolf- és Gizella-szárnya, lovardája, barokk istállója, és elkészült Horthy Miklós kormányzó bunkerének rekonstrukciója.

Ugyan maga a kastély tagadhatatlanul az egyik legkiemelkedőbb látványosság, nem szabad megfeledkezni az épületet övező területről sem. A déli szárny ad otthont az 1986-ban feltárt kastélyszínháznak, mai nevén a Gödöllői Barokk Színháznak, ami Magyarország egyetlen kulisszás rendszerű színháza, és egész Európában különlegesnek számít.

Az épületek megtekintése mellett az ingyenesen látogatható kastélypark is elképesztően gyönyörű látványt nyújt, az angolkertet a versailles-i kastélypark mintájára tervezték, így minden évszakban tökéletes úti cél.

Programok a kastélyban 2024 tavaszán:

• Beporzók Napja – 2024. március 9-17.
• Lőkös Ildikó – Zsurzs Kati: Herceg Egerváry Elemér és a többiek, avagy most akkor kié ez a kastély? – 2024. március 16., május 20.
• Bach Mindenkinek Fesztivál – Egy leheletnyi Bach – 2024. március 26. – INGYENES
• Gázláng – színházi előadás – 2024. március 30.
• Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő mesejáték – 2024. március 31., május 19.
• Ibolya Nap – Húsvét a kastélyban – 2024. március 31. – április 1.
• Böbe mindent elintéz! – klasszikus kabaré előadás zenebonával – 2024. április 20.
• Anyák Napi Operett Gálaest – 2024. május 5.
• Sétáló színház Rómeóval és Júliával – 2024. május 12., 17.

Még több látnivaló és kirándulóhely Gödöllőn és környékén:

7 káprázatos úti cél Gödöllőn és környékén frissítő tavaszi kirándulásokhoz

Ha kiélveznétek a friss tavaszi levegőt, a nap melengető sugarait és gyönyörködnétek az ébredező természetben, fedezzétek felel Gödöllőt és környékét!

Funzine

A kétemeletes épület már az utcán sétálva is rögtön kitűnik a többi közül, hiszen kiugró erkélyeivel és a homlokzatot díszítő egyedi mintákkal rögtön magára vonzza a tekintetet. A ház a magyar szecesszió egyik leghíresebb építészének, Medgyaszay István inspirációja alapján készült el, így az ő védjegyének számító virágmotívumok köszönnek vissza rajta.

Az épület pár tulajdonosváltás után 1903-ban került Lustig Ignác minisztériumi képviselő és felesége tulajdonába, akik rögtön el is kezdték kiadni a kifejezetten modernnek és újszerűnek számító épület lakásait. Az épületben több egyszobás garzont és négy darab erkéllyel rendelkező kétszobás lakást is ki lehetett bérelni, jó elhelyezkedése és az 1910-es bővítése után pedig hamar minden lakás bérlőre talált.

Az ekkor beköltözők még nem is sejtették, hogy az épület hamarosan visszatérő téma lesz az újságok hasábjain, az ide kapcsolódó bűnügyi esetek miatt.

Az első hátborzongató esemény, egy gyilkossági kísérlet volt 1911-ben, ami egy itt élő könyvelő, Oppenstein Vilmos kislánya felé irányult. A férfi az egyik reggel csúnyán leszidta fiatal cselédlányát, Schulz Máriát, aki bosszúból marólúgot kevert a férfi kislányának reggeli tejébe.

Szerencsére, a kislány édesanyja gyanút fogott, mert furcsa színűnek találta az italt, majd miután belekóstolt, hamar beigazolódott, hogy feltevése helyes volt, hiszen rögtön megmarta nyelvét a méreg. A rendőrség hamar letartóztatta Máriát, ő azonban egész végig tagadta, hogy ilyen aljas tervet eszelt volna ki.

Nem sokkal később, 1927-ben egy újabb bűntény miatt került be a ház a köztudatba, ugyanis a több budapesti lakást kirabló Krausz Gábor a Retek utcai épület egyik emeleti lakását is kipakolta. A körözött bőröndössegédet végül nyakkendője buktatta le, ugyanis, amikor egy divatüzletben nézelődött, egy eladónak rögtön feltűnt, hogy egy lopott ruhadarabot visel.

Bő tíz évvel később, 1938-ban ismét egy betörési kísérlet rázta meg a lakók nyugalmát: a jómódú hivatalnok, dr. Röchel Waldemár munkából hazatérve két idegennel találkozott szembe saját előszobájában. A két férfi a lebukástól félve megtámadták őt, egyikük riasztópisztollyal lőtt rá, a másikuk pedig fejen ütötte, majd gyorsan elhagyták a területet. Szerencsére a sértett túlélte a támadást, azonban a betörőket nem sikerült elfogni.

A kalandos történetű épület a második világháború után megsérült, és ugyan felújították, az egykor legendás homlokzat nem kapta vissza eredeti pompáját. A restaurációra egészen 2022-ig kellett várni, ekkor került sorra az utcafront rendbe tétele, amelynek köszönhetően ma már ismét az eredeti motívumokkal együtt élvezhetjük látványát.

Ismerjétek meg egy másik budapesti épület történetét is:

Budapest legendás épületének nyomában: Az ikonikus Körszálló története

Az épület megépítése üzenettel szolgált a vasfüggöny túloldalára, falain belül számos híresség pihent, ma pedig diákszállóként működik.

Funzine