A tárlat a legendás Queen zenekar 1986-os budapesti fellépésének szervezését, háttérmunkálatait, valamint a koncert különleges körülményeit mutatja be Endrényi Egon és Gáspár Miklós fotósorozatán, valamint egyéb dokumentumokon és relikviákon keresztül. 

Miért volt kuriózum a budapesti Queen-koncert?

Leginkább talán azért, mert a zenekar ekkor járt először (és utoljára) a vasfüggöny mögött – ez tette különlegessé és történelmivé a budapesti állomást. A magyarok a koncertből készült filmmel „fizettek”, amely 1986-ban páratlan jelentőségűnek számított, és ma is mérföldkő a kelet-európai zene- és médiatörténetben.

A látogatók olyan eddig nem látott anyagokkal találkozhatnak, mint a koncerttechnikai jegyzetek, szervezői dokumentumok, valamint a Queen tagjainak utazását és tartózkodását bemutató részletek. A kamarakiállítás nemcsak a rajongóknak, de a zenetörténet és a rendszerváltás előtti időszak iránt érdeklődőknek is izgalmas élményt kínál.

A 2025. szeptember 3-ig látogatható kiállításról ITT, a múzeum oldalán olvashatók további részletek.

A régi fotók szerelmeseinek ezt a cikkünket is ajánljuk:

Időutazás képekkel: Így teltek a nyarak a szocializmusban a Balatonnál

Repüljetek velünk vissza a 20. század második felébe, amikor a balatoni SZOT-üdülőket és az úttörőtáborokat elárasztották a nyaralók.

Funzine

Chill, lassúság, hűvös elegancia. A Kertész/Kópiák című tárlat fekete-fehér termében egy világhírű fotóművész korai fényképeivel találkozhatunk. Találkozás egy fiatalemberrel a bevezetőszöveg címe is, és valóban, a fekete-fehér háttér kiemeli a 110 éves papírkópiák monokróm tónusait.

Fotókba zárt történetek

Az egyes képeknek történetük van: nem kiállításra szánták őket, elsősorban személyes és emléktárgy funkciójuk volt Kertész életében, halála után pedig hagyatékának mind becsesebb és értékesebb darabjaivá váltak.

A klasszikus galérianézetet megtöri két jelentéshordozó installáció: egy vörös fénybe burkolt sötétszoba-imitáció, ahol beleshetünk az analóg fotográfia mágiájába, és magának Kertésznek, az amatőr fotósból mind tudatosabbá váló alkotónak a szimbolikus születésére is ráláthatunk.

A fehér térben látható és kinyitható méhészinstalláció kaptárában pedig ezúttal nem szorgos méheket, hanem az 1921-ben Papszt Ede amatőr festőművésszel és méhésszel töltött hetek vizuális lenyomatát láthatjuk. Így a kaptárak körül szorgoskodó Kertész (olykor kettős) önarcképeit, és Papszt Ede festményei közül a Kertészről készített portrét is.

Az Abonyban és a Tiszánál méhészkedéssel töltött hetekre később élete legszebb időszakaként emlékező Kertész a tőzsdei hivatalnokság helyett valami másra vágyott.

Egy időre az első világháború elszakította otthonától, megszokott közegétől, s ezáltal ki is nyílt számára a világ. A kiállítás érdeklődésének változásait is bemutatja.

Amatőr művészből a fotótörténet klasszikusa

A fotós első modelljei a családtagjai voltak – különösen öccse, Jenő – azonban meglehetősen korán nemcsak családi képeket készít már róluk, hanem jól láthatóan kompozíciókat hoz létre a közreműködésükkel.

A fiatal amatőr fotográfus az 1920-as években egyre több képzőművésszel ismerkedett meg, és egyre gondosabban hívta elő saját kópiáit, hogy aztán az 1920-as évek közepére megérjen benne az elhatározás: a fényképezés lesz a hivatása.

A történet innentől nagyrészt ismert. Párizsban Andorból André lett, aki hosszú és termékeny öregség után a fotótörténet klasszikusaként hunyt el.

A Kertész/Kópiák egy korábban nem látott fényképanyag első bemutatása. A Nemzeti Múzeum Pulszky termében a fekete galériatér eleganciája és a fehér teremfél interakcióra hívó nyitottsága arra készteti a látogatót, hogy elmerüljön az analóg fotó és digitális kapcsolódásaink univerzumában.

A Kertész/Kópiák tárlat szeptember 22-ig látogatható. A kiállításhoz kapcsolódó izgalmas kísérőprogramokról ide kattintva találtok további információt.

Remek kiállítások várnak rátok Budapesten augusztusban:

5 remek nyári kiállítás Budapesten, ami színt visz az augusztusba

Tervezettek be egy nyári múzeumlátogatást augusztusra és kulturálódjatok a hűvös kiállítóterekben!

Funzine

Egyedülálló koncepció mentén valósulhatott meg a Magyar Nemzeti Múzeum nagy ívű időszaki kiállítása: a Magyar Menyasszony egyszerre meséli el hétköznapi emberek és híres párok házasodásának történetét, értékes múzeumi kincsekkel és káprázatos menyasszonyi ruhákkal kiegészülve.

Egy közösségépítés céljából létrehozott Facebook-csoportból nőtte ki magát a Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású időszaki kiállítása, a Magyar Menyasszony. A projekt megálmodója és kurátora dr. Simonovics Ildikó divattörténész, aki még a koronavírus-járvány első hulláma idején hozta létre a csoportot, amit saját esküvőjének történetével és fotójával indított el. A személyes hangvételű bejegyzést többezer, nem ritkán generációkon átívelő, izgalmas családi történet és fotó követte. 

Később létrejött a Facebook-csoporthoz tartozó magyarmenyasszony.hu honlap is, ahol elkezdődhetett az adatgyűjtés a kiállításhoz. A honlapon több mint 700 felajánlás érkezett, többek között menyasszonyi ruhák, kiegészítők, személyes tárgyak, családi ereklyék, szerelmeslevelek, valamint esküvői fotók tömkelege.

A tárgyak körül kibontakozó, időben és térben is szerteágazó történetek elevenednek meg a nőkről, de nem csak nőknek szóló kiállításon, ahol a hétköznapi sorsok mellett – a múzeumi gyűjteménynek köszönhetően – a magyar történelem nagyjainak házasodási szokásai, ereklyéi is bemutatásra kerülnek. 

Leányrablástól az online társkeresőkig

Megcsodálhatjuk például Európa második legrégebbi menyasszonyi öltözetét, melyet a hagyomány szerint Mária királyné viselt Lajos királlyal való házasságkötésekor 1522-ben. Az ő történetük a legkorábbi, amit megismerhetünk, majd 500 évet repülve az időben feltárul előttünk korunk online társkeresőinek világa, két fiatal mesébe illő megismerkedésének történetén keresztül. A két végpont között kibontakozik előttünk a nő társadalmi szerepének változása, illetve a sok küzdelem és nehézség, amely megelőzte a változást. 

A kiállítás központi terében ismert és ismeretlen nők életútja rajzolódik ki; ahogy Ildikó fogalmazott, “az esküvő, a házasság remek apropó, hogy egyéni nőtörténetekről beszéljünk, és kicsit ellensúlyozzuk a politikáról és férfitörténetekről szóló kiállítások sokaságát.”

Olvassátok el KULT.EXTRA cikksorozatunk többi részét is >>

Hétköznapi sorsok & híres nők életútjai 

A múzeumi kincsek mellett az átlagember története is rivaldafénybe kerül, így – a közösségi gyűjtésnek hála – hétköznapi emberek is a történelem részesei lehetnek. Seilern Crescentiával, Szendrey Júliával és Sisivel együtt 50 frigyet ismerhetünk meg közelebbről, a nő szemszögéből. Kiderül, miért futott zátonyra Habsburg Mária Krisztierna és Báthory Zsigmond érdekházassága, avagy a Habsburg Birodalom és Erdély násza, valamint Hugonnai Vilma példaértékű elhivatottságáról is olvashatunk. 

A legemlékezetesebb perceket talán mégis épp az átlagember életének a maga egyszerűségében megismételhetetlen pillanatai okozzák. Megismerhetjük például a forrói cigánysorról származó Lakatos Erzsébet “Anci” és Gulyás Gyula házasságának történetét, akik véletlenek sorának köszönhetően keresztezték egymás útját. Az ő megható történetüket egyik lányuk osztotta meg a kurátorral. 

Menyasszonyi látványvilág

Könnyen emészthető, látványos elemek is várják a látogatókat a kiállítótérben, afféle fellélegzésképp a sok megható történet után. Az egyik leginkább lehengerlő tér kétségkívül a fehér menyasszonyi ruhák tere, ahol a múzeum műtárgyai és felajánlások tucatja alkot izgalmas kavalkádot. 

Hasonlóan emlékezetes pillanatokat szerez a látogatónak az esküvői emlékek fala, melyen 77 db keretezett menyasszonyi koszorú látható. Ezek a falitékába foglalt asztalosremekek a menyasszony szüzességét voltak hivatottak jelképezni egészen a XX. század közepéig, és az esküvő után házi oltárhoz hasonló helyet töltöttek be a friss házasok otthonában.

Augusztus 25-ig bárki, aki szeretne hozzájárulni a Magyar Menyasszony-projekthez, beküldheti esküvői fotóját a magyarmenyasszony.hu honlapon keresztül, amelyet aztán hozzáadnak a kiállítás digitális képgalériájához. A tárlaton található egy vetítőterem, ahol elérhetővé teszik a többezer beküldött fényképet, és a látogatók kedvükre megnézegethetik, kivetíthetik őket. 

A tárlat zárása után is érték- és történetmentő digitális platformként működik majd tovább a weboldal, ahol továbbra is várják a családi képeket, történeteket. Emellett júniustól Bugacon lesz látható a kiállítás rövidített változata, és a kurátor nem titkolt célja, hogy további vidéki múzeumokba, akár határon túlra is eljuttassa a Magyar Menyasszonyt és annak hosszú időre velünk maradó történeteit.

Bővebb infó: mnm.hu

Nézzétek meg, mikor lesz ingyenes a belépés a múzeumokba idén:

Ezeken a napokon látogathatjuk ingyenesen Budapest és környékének múzeumait 2024-ben

Kevesen tudják, hogy a nemzeti ünnepeken túl más napokon is lehetőség nyílik a díjmentes kulturálódásra.

Funzine

Május 31-én Korlátlan régészet: határokon átnyúló történetek címmel várják a látogatókat a Régészet Napja alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeumba. Másnap különféle tematikus programjaival robban be június 1-jén a Régészet Éjszakája, a Nemzeti Régészeti Intézet szervezésében.

A két nap során számtalan izgalmas programmal, napközben ingyenes tárlatvezetéssel, később zseblámpás tárlatvezetéssel az Altamira kiállításon, ókori gladiátorviadallal, középkori párbajjal és közös reneszánsz tánccal is készülnek az érdeklődőknek este 6 órától.

A régészeti kiállításokon és a programokon való részvétel mindkét nap ingyenes! A részletes programbontásról IDE kattintva olvashattok.

A Régészet Napja kapcsán hasonlóan sokszínű programokkal vár az Óbudai Múzeum és a Budapesti Történeti Múzeum – Vármúzeumban, valamint több vidéki múzeum is. Részletek ITT.

Mutatjuk, mely napokon látogathatóak ingyenesen Budapest egyes múzeumai:

Ezeken a napokon látogathatjuk ingyenesen Budapest és környékének múzeumait 2024-ben

Kevesen tudják, hogy a nemzeti ünnepeken túl más napokon is lehetőség nyílik a díjmentes kulturálódásra.

Funzine

Az idei majális témája a hagyomány, örökség és szokások körül bontakozik ki. A szakmai programokon túl ingyenes családi programok, koncertek, kézműves vásár, nyereményjátékok és fesztiválhangulat várja a kultúra szerelmeseit.

A Múzeumok Majálisa ideje alatt a Magyar Nemzeti Múzeum épülete és kiállításai díjmentesen látogathatók. Az intézmény parkjában a Tandem-Fényképezés és kerékpározás szabadtéri fotókiállítás kapott helyet, amely a kerékpáros kultúra közel másfél évszázados történetébe ad betekintést. A sátrakban pedig közel 80 múzeummal ismerkedhettek meg az ország minden szegletéből.

Íme a Múzeumok Majálisa 2024 programja:

Május 25., szombat

Színpadi programok a Múzeumkertben

• 12:15 Zabszalma együttes gyerekkoncert
• 14:00 Drazsé produkció gyerekműsora
• 15:00 Pénzügyőrség nagyzenekari koncert
• 17:00 Szelíd koncert
• 18:30 Jóvilágvan koncert
• 20:30 Blahalouisiana nagykoncert

Programok a Magyar Nemzeti Múzeum épületében

Családi programok

• 10:00-17:00 Hagyományok és hiedelmek nyomában. Családi kincskereső
• 10:30 Apróságokkal a Múzeumkertben!
• 10:30 „Bíborban, bársonyban, gyöngyös koszorúban” | Családi tárlatvezetés
• 14:00 Reformkori forgatag | Családi élő múzeum
• 16:00 Aranyalma Zenebölcső foglalkozás

Felnőtt programok

• 11:30 Színek, jelek, szimbólumok | Tárlatvezetés a Magyar Menyasszony kiállításban
• 12:30 Minden sikeres nő mögött… A 19. század nagyasszonyai
• 13:30 Színek, jelek, szimbólumok | Tárlatvezetés a Magyar Menyasszony kiállításban
• 14:30 Test-történetek | Róma
• 16:30 A nemzet múzeuma | Élő múzeum épülettörténeti séta

Szakmai programok

• 13:00 – 15:00 Nyitott terek – Inklúzió a Múzeumban. Látássérültként a múzeumban

Május 26., vasárnap

Színpadi programok a Múzeumkertben

• 10:00 Bóbita zenekar gyerekkoncertje
• 11:30 Elek Ányos: Bőröndmesék
• 14:00 Pénzügyőrség népzenei formációjának koncertje
• 16:00 Tulpa koncert
• 17:30 Lilium koncert
• 19:00 Hakumba koncert
• 20:30 Kerekes Band nagykoncert

Programok a Magyar Nemzeti Múzeum épületében

Családi programok

• 10:00-17:00 Hagyományok és hiedelmek nyomában. Családi kincskereső
• 10:30 Apróságokkal a Múzeumkertben!
• 10:30 „Bíborban, bársonyban, gyöngyös koszorúban” | Családi tárlatvezetés
• 14:00 Fejedelem asszony három kívánsága | Családi élő múzeum

Felnőtt programok

• 10:30 Restaurálás testközelből: Vadászat és szerelem a Seuso-kincsen
• 11:30 és 13:30 Színek, jelek, szimbólumok | Tárlatvezetés a Magyar Menyasszony kiállításban
• 14:30 Csak egy pillanat volt… | Közreműködik Simon Boglárka színművésznő
• 15:30 Mit üzennek a plakátok? Plakáttörténeti séta
• 16:30 A nemzet múzeuma | Élő múzeum épülettörténeti séta

Szakmai programok

• 11:00-13:00: Múzeumi digitális gyűjtemények a kutatói gyakorlatban

Felhívjuk a figyelmeteket, hogy némelyik program regisztrációhoz között, a teljes programbontást és egyéb információkat a Facebook-eseménynél találtok.

Pénztárcabarát kikapcsolódás vár titeket Budapest legszebb partszakaszán:

Különleges közösségi terasz nyílik a fővárosi Duna-part legszebb szakaszán

A Pesti alsó rakpart Lánchíd és Erzsébet híd közötti szakaszán található a igazi kuriózumnak számító, panorámás terasz.

Funzine

Pontosan 200 évvel ezelőtt

1821. március 25-én lázadás robbant ki a Peloponnészoszon, ami általános oszmánellenes felkeléssé szélesedett. Ekkor hangzott fel először: „Szabadság vagy halál!” ‒ a függetlenség jelmondata. A görög nép kilenc küzdelmes évig tartó, sikeres harcot vívott, hogy az ország a 400-450 éves oszmán megszállás után végre elnyerje szabadságát.

Az 1830-ig tartó függetlenségi háború során az elszánt görögöknek több mint százezer embert sikerült mozgósítani, szemben a majd félmilliós oszmán-albán hadsereggel. A kitartás és a szabadságvágy Európa-szerte kiváltotta a görögök iránti rokonszenvet, pénzadományokat gyűjtöttek a görög nép számára, Byrontól Shelley-ig számos önkéntes harcolt az eszméért, világgá kürtölve a görög nép hősies elszántságát. A felszabadító harcok során brit, francia és orosz segítséggel 1830-ban Görögország elnyerte függetlenségét, amely akkor még csak a Peloponnészosz, a Kikládok és a görög szárazföld egy részét jelentette.

Tisztelgés a bicentenárium alkalmából

A bicentenárium alkalmából a Görög Intézet szimbolikus gesztussal tiszteleg a szabadságharc hősei és az újkori görög történelem legnagyobb ünnepe előtt. Március 25-én este, a magyar márciusi forradalomban fontos szerepet játszó épületet, a Magyar Nemzeti Múzeumot látványos díszkivilágítással a görög lobogó kék-fehér színeibe öltöztetik, hogy egy este erejéig néma méltósággal adózhassunk a görög s egyben a magyar szabadságeszmény hősei és eseményei előtt.

Világszerte ezen kívül több ikonikus épület, híd, természeti jelenség is magára ölti a kék fehér színt. Az ünnepléshez csatlakozik a San Francisco-i városháza, a Santa Monica-móló óriáskereke, az ikonikus bostoni Zakim-híd, a Piscataqua folyó hídja, amely New Hampshire és Maine államokat köti össze. A kanadai Torontóban található CN torony, a világ harmadik legmagasabb tornya is kék-fehéren világít március 24-én és 25-én és a természet egyik csodája a Niagara-vízesés is.

De a görög zászlót tűzik ki fényekkel szimbolikusan a Sydney-i Operaházra és Dél-Afrikában, Johannesburgban az ünnep részeként az eddigi legnagyobb, 1500 négyzetméter nagyságú görög zászlót lobogtatják majd.

Az eseményt az Országgyűlés Görög Szószólói Irodája támogatja.

Részletes program

Dolfin Benjámin és Károly Barna duója

2020. augusztus 20. 14 óra

J. S. Bach: Partita (BWV 1013) – Dolfin Benjámin, fagott
W. A. Mozart: B-dúr Szonáta csellóra és fagottra – Dolfin Benjámin, fagott, Károly Barna, cselló

2020. augusztus 20. 15 óra

W. A. Mozart: Szonáta fagottra és csellóra – Dolfin Benjámin, fagott, Károly Barna, cselló
Gaspar Cassado: Szvit csellóra (l., lll. tétel) – Károly Barna, cselló

Johann Sebastian Bach eredetileg fuvolára (a-moll) írt szólópartitája fagott átiratban (d-moll) szólal meg Dolfin Benjámin előadásában. Négy tételes a mű: Allemande, amely egy német barokk tánc, Courrente, egy francia hármas lüktetésű társastánc, Sarabande, lassú, hármas lüktetésű spanyol tánc és végül Bourrée, amely pedig egy francia eredetű barokk tánc.

Wolfgang Amadeus Mozart Csellóra és fagottra írt Szonátáját Bécsi Klasszika könnyed és elegáns hangvétele jellemzi. A mű három tétele: Allegro, Andante, Rondo (allegro)

Gaspar Cassado spanyol csellista és zeneszerző csellószvitje egy nagyon lírai, érzelmes szólódarab, spanyolos lüktetés határozza meg a mű hangulatát. Tételei: l. Preludio-fantasia, lll. Intermezzo e danza finale, melyeket Károly Barna szólaltat meg. A duó tagjai: Dolfin Benjámin a Hannoveri Zeneművészeti Egyetem fagott szakos hallgatója, Károly Barna csellista pedig a Bécsi Zeneművészeti Egyetemen tanul.

Fagott-vadászkürt-zongora trió

2020. augusztus 20. 16 óra és 17 óra

Georg Friedrich Händel: Tűzijáték szvit – La Réjouissance
Carl Maria von Weber: Fagottverseny, op. 75 I. tétel
Wolfgang Amadeus Mozart: Kürtverseny II. D-dúr, K. 412

A Tűzijáték-szvit (HWV 351) Georg Friedrich Händel 1749-ben írt nagyszabású, szabadtéri előadásra szánt zenekari szvitje. II. György angol király páratlanul népszerű udvari zeneszerzője, az osztrák örökösödési háborúnak véget vető, 1748-as aacheni békekötés tűzijátékkal egybekötött ünnepségére komponálta. Hat tételes a szvit, amiből a La Réjouissance – örvendezés címet viselő tételt hangzik el.

Mozart minden szólókürtre írt művét Joseph Leutgeb számára írta, akivel még Salzburgból ismerték egymást. A szerző vadászkürtre írott versenyművei tulajdonképpen elegáns és vicces dialógusok a zenekar és szólista között. A kéziratok nagy része elég sok, a dedikáltnak szánt viccet (köztük eléggé sértőeket) is tartalmazott. Franz Xaver Süssmayr készített egy újabb második tételt Mozart halála után az eredeti elveszett helyett.

A trió tagjai:
Soós Gabriella – zongora
Berta István György – fagott
Kaczári István – kürt

Kaczári István kürtművész 2005-ben szerezte diplomáját a Debreceni Egyetem Zeneművészeti karán. Már egyetemi évei alatt is játszott a Nemzeti Filharmonikus Zenekarban, a Magyar Állami Operaházban, a Debreceni Filharmonikus Zenekarban és az ország szinte összes jelentős zenekarában. Több külföldi zenekar felkérésének is eleget téve a világ számos koncerttermében játszott szólistaként is. Jelenleg a Gödöllői Szimfonikus Zenekar Alapítvány ügyvezetője és első kürtöse.

Berta István György fagottművész magyar zenész családból származó muzsikus – nagyapja zeneszerző, nagybátyja harsonaművész, édesanyja fagottművész –, aki zenei tanulmányait a Békéscsabai Zeneiskolában kezdte édesanyja keze alatt, majd Vajda József tanításának köszönhetően a Budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolából kikerülve a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémián diplomázott Janota Gábor és Fülemile Tibor professzorok vezetésével. Számos magyarországi zenekarban játszott szabadúszóként, mint Matáv, MÁV, Danubia, Dohnányi, Liszt Ferenc Kamarazenekar, stb. A zenekari munkák mellett tanárként is dolgozott több, mint 10 évet, majd az utóbbi 5 évet főleg turnézással töltötte.

Soós Gabriella 2003-ban végzett Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zongorakísérő-korrepetitor szakán. Alap-, közép-, és felsőfokú zeneművészeti intézmények mellett operaénekesekkel dolgozik korrepetitorként, illetve különböző kamarazenei formációkkal koncertezik. Jelenleg a Gödöllői Szimfonikus Zenekar Alapítvány ügyvezetője, és zongoristája.

A koncertek a Köszönjük Magyaroszág!-program keretében valósulnak meg.

A tematikus séták közül kettőről most többet is megtudhatsz!

Péntekenként délután 3 órától

A december 20-án debütáló séta a Magyar Nemzeti Múzeum 10 legegyedibb, történelmi jelentőségű műtárgyát, közte a magyar királyok koronázási palástját (1031), mutatja be a látogatóknak, egészen az 1990-es évekig kalauzolva őket. Olyan misztikus tárgyakról van szó, mint amilyen például az 1408-25 környékéről származó Jankovich-nyereg, aminek állítólag maga Drakula volt a tulajdonosa.

Szombatonként délután 3 órától

Január 11-től a viharos 20. század meghatározó eseményeibe nyerhetnek betekintést a múzeumba látogatók. A vezetett séta tematikája a trianoni békeszerződés és a kommunizmus 1989-es bukása közötti időszakot fedi le.

Kíváncsi vagy néhány további részletre, esetleg szeretnél hallani a másik két sétáról is? Küldj e-mailt a tarlatv@hnm.hu e-mail címre, vagy érdeklődj a +36 1 327 7749-es telefonszámon!

A World Press Photo egy 1955-ben alapított globális platform, amely a megbízható vizuális újságírás és történetmesélés útján kapcsolja össze a vizuális újságírást a közönséggel. Éves pályázatuk a világ legrangosabb fotópályázatává nőtte ki magát, és sikeres világméretű kiállítási programjuk révén évente több millió embernek közvetítik a világ fontos eseményeit. Az utazó kiállítás minden évben 45 ország több mint 100 városába jut el. Olyan történeteket mutat be, amelyek megállítják az embereket, empátiára és gondolkodásra késztetnek.

Mi a World Press Photo kiállítás titka? 

Az utazó kiállítás világviszonylatban (114 helyszín között) Budapesten a második leglátogatottabb. Tavaly több mint 45 000 látogató volt egy hónap alatt a Magyar Nemzeti Múzeumban. A kiállítás nem véletlen rekord látogatottságú szerte a világban. Sikerének egyik titka az igény a hiteles információra, a színvonalas fotóriporteri, videó-újságírói teljesítményre, olyan események megismerésére, amelyekre máskülönben nem figyelnénk fel, vagy egyáltalán, el sem jutnának hozzánk. Híven a World Press Photo szlogenjéhez “Connecting the world to the stories that matter”, az elmúlt év legösszetettebb vizuális dokumentumát láthatja a közönség. Megrendítő, vagy éppenséggel felemelő, gyönyörű képriportokat láthatunk.

Ebben az évben 4,7838 fotográfus 129 országból 78,801 fotóval pályázott. A kiállítás 143 képét három héten keresztül válogatta egy 21 tagú, riporterekből és szerkesztőkből álló, nemzetközi zsűri és végül 25 ország 43 fotóriporterét díjazta. (A nyertesek nevét és munkáit itt találod.) Nagy büszkeségünkre magyar díjazott is van! Máté Bence másodszor nyert díjat a “Természet” kategóriában. A nyolc kategória – általános hírek, környezet, természet, hosszútávú projektek, portré, hír, és sport – és az év képe mellett, egy új díj is született: az “Év képriportja”.

A World Press Photo a Magyar Nemzeti Múzeumban ablakot nyit a világra, az elmúlt év legfontosabb riportképein és dokumentarista filmjein keresztül. Az évente megrendezett kiállítás fontos része a nemzetközi és a magyar kulturális életnek, 42. éve folyamatosan jelen van Budapesten. A kiállítás szervezője huszonkilencedik éve a Herald szervezője, Révész Tamás, aki korábban többszörös zsűritagja és díjazottja is volt a pályázatnak.

További program

Borsi Flóra “Imagine“ kísérőkiállításának szürreális képei univerzális érzelmet, vágyat, kétségbeesést fejeznek ki, metaforái az emberi psziché törékenységét mutatják meg. Az Adobe Photoshop CC  az ő fotójával hirdeti magát, a Haselblad az ő manipulációjának videójával reklámozza legújabb fényképezőgépét. Kiállításainak sora külföldön lélegzetelállító. Művészetével Magyarországról hódítja meg a világot. Ne hagyd ki Flóra kiállítását! (oldalunkon hamarosan interjút olvashatsz vele, stay tuned!)

A „Közös időnk – 1989” projekt ezáltal nem csak a közös történelem, az együtt megélt múlt szimbólumává, hanem a közös emlékezés kortárs helyszínévé teszi a Magyar Nemzeti Múzeumot.
A programsorozat egyik fontos pillére egy gyűjtési felhívás.

A tárgygyűjtés komplex, a múzeum nem elsősorban politikai aktualitású tárgyakat vár, felhívásaiban egy-egy esemény/témát „dob be” a köztudatba, és ahhoz az adott kérdéskörhöz vár tárgyi anyagot. (Politika, divat, kultúra, sport, életmód, tüntetések, társadalmi események.) A gyűjtéshez kapcsolódóan teret biztosítanak az adományozók számára, hogy elmondják saját történetüket, emlékeiket. A kész videók bekerülnek egy virtuális, bárki számára hozzáférhető kiállítás anyagába.  (A felhívásban konkrét példákat is megadtak, ezzel is segítve, ösztönözve az adományozó kedvet (pl. Comodore 64 számítógép, tüntetés-transzparensek, Bécsben vásárolt tárgyak, emlékbe elrakott eszközök az első McDonald’s-ból, első Forma-1-es futamról, koncert- és színházjegyek, korabeli divat kellékei, kártyanaptárak, magnók, amatőr családi videók, fényképek, kitűzők, rockerkabát stb.)

A rendszerváltás évéhez kapcsolódó történeteket, információkat az alábbi felületeken fedezhetik fel az érdeklődők:

Közös időnk 1989 – Közösségi inkubátor 

A Magyar Nemzeti Múzeum rotundájában elhelyezett tárlókban mutatja be a látogatók, a támogatók frissen behozott tárgyait, a hozzájuk kapcsolódó történeteket. Ezek nem mind kerülnek be a gyűjteménybe, de nagyon fontosak a korszak dokumentálása szempontjából. A múzeum számára egy-egy történet is érték, várják a szöveges visszaemlékezéseiket, videofelvételeiket. (1989@mnm.hu)

Hogyan emlékezünk?  Tárgyak, emberek történetek

A Magyar Nemzeti Múzeum Youtube-csatornáján a Közös időnk – 1989 program részeként az intézmény munkatársaival készült kisfilmeket láthatunk, amelyek a muzeológusok rendszerváltás kori múzeumi munkáját, akkori gyűjtőtevékenységüket, illetve a társadalom minden szegmensét érintő hatalmas átalakulás időszakával kapcsolatos személyes élményeiket elevenítik fel.

Közösségi média: #ezenanapon #1989 #kozosidonk #közösidőnk #rendszerváltás #rendszervaltas
A Magyar Nemzeti Múzeum Facebook-oldalán időről időre elmeséli, mi történt 30 évvel ezelőtt.

További információkért látogass el a Magyar Nemzeti Múzeum honlapjára!