A költészet napi kezdeményezés mögött két fiatal lány áll, régi jó barátnők, akiknek családja generációk óta az utcában lakik, ők is itt nőttek fel. Közös szenvedélyük az irodalom, aminek hatására négy évvel ezelőtt kezdték versbe borítani az utcát József Attila születése napján.

A nők József Attila szerelmes versei mögött

7 nő és a magyar irodalom egyik legtermékenyebb szerelmi költészete.

Funzine

A magyar verseket ketten válogatják, összesen körülbelül 24-et, így a Nyúl utca minden házának kapujára vagy kerítésére jut egy. Az első egy-két évben főként a klasszikus, mindenki által ismert és nagyra tartott költemények voltak fókuszban, azóta pedig egyre több kortárs vers kerül az utcára április 11-én.

Minden évben április 10-én este, titokban függesztik ki a verseket, hogy a lakók a magyar irodalom legszebb soraira ébredjenek, és az arra járók is el tudják őket olvasni még aznap, a magyar költészet napján. Idén igyekeztek kifejezetten pozitív hangvételű költeményeket választani, többek között Szabó Magdától, Simon Mártontól és Fodor Ákostól, olyanokat, amelyek egy kis reménysugarat adhatnak az embereknek ezekben a nehéz időkben.

Juhász Gyula: Anna örök

Az évek jöttek, mentek, elmaradtál
Emlékeimből lassan, elfakult
Arcképed a szívemben, elmosódott
A vállaidnak íve, elsuhant
A hangod és én nem mentem utánad
Az élet egyre mélyebb erdejében.
Ma már nyugodtan ejtem a neved ki,
Ma már nem reszketek tekintetedre,
Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból,
Hogy ifjúság bolondság, ó de mégis
Ne hidd szívem, hogy ez hiába volt
És hogy egészen elmúlt, ó ne hidd!
Mert benne élsz te minden félrecsúszott
Nyakkendőmben és elvétett szavamban
És minden eltévesztett köszönésben
És minden összetépett levelemben
És egész elhibázott életemben
Élsz és uralkodol örökkön, Amen.

Juhász Gyula 7 legszebb szerelmes verse

Juhász Gyula áhított szerelmének, Annának írt versei kétségkívül a magyar szerelmi líra egyik legkiemelkedőbb alkotásai.

Funzine

Tóth Árpád: Álarcosan

Hát rossz vagyok? szótlan? borús? hideg?
Bocsáss meg érte. Hisz ha tudnám,
A világ minden fényét s melegét
Szórva adnám.

Kastélyokat. Pálmákat. Táncokat.
Ibolyákkal a téli Riviérát.
Vagy legalább egy-egy dús, összebújt,
Boldog órát.

De most oly nehéz. Most egy sugarat
Se tudok hazudni, se lopni.
Vergődő és fénytelen harcokon
El kell kopni.

Az Antikrisztus napjai ezek,
Csillog a világ szörnyű arany-szennye.
Röhögő senkik, balkörmű gazok
Szállnak mennybe.

S én lent vergődöm, és nem tudja más,
Hogy csöndem éjén milyen jajok égnek.
De légy türelmes. Jön még ideje
Szebb zenéknek.

Csak légy türelmes. Maradj, míg lehet,
Váró révem, virágos menedékem.
Most álarc van rajtam, zord és hideg,
De letépem,

Vagy szelíden, míg elfutja a könny,
Öledbe hajló arcomról lemállik,
S te ringatsz, ringatsz jó térdeiden
Mindhalálig.

Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet

Létem ha végleg lemerűlt,
ki imád tücsök-hegedűt?
Lángot ki lehel deres ágra?
Ki feszül föl a szivárványra?
Lágy hantú mezővé a szikla-
csípőket ki öleli sírva?
Ki becéz falban megeredt
hajakat, verőereket?
S dúlt hiteknek kicsoda állít
káromkodásból katedrálist?
Létem ha végleg lemerűlt,
ki rettenti a keselyűt!
S ki viszi át fogában tartva
a Szerelmet a túlsó partra!

Pilinszky János: Aranykori töredék

U. E.-nek

Öröm előzi, hirtelen öröm,
ama szemérmes, szép anarchia!
Nyitott a táj, zavartan is sima,
a szélsikálta torlaszos tetőkre,
a tenger kőre, háztetőre látni:
az alkonyati rengeteg ragyog.
Kimondhatatlan jól van, ami van.
Minden tetőről látni a napot.

Az össze-vissza zűrzavar kitárul,
a házakon s a házak tűzfalán,
a világvégi üres kutyaólban
aranykori és ugyanaz a nyár!
És ugyanaz a lüktető öröm;
dobog, dobog a forró semmiben,
ellök magától, eltaszít szivem
és esztelen szorít, szorít magához!

Mi készül itt e tenger ragyogásból?
Ha lehunyom is, süti a szemem;
mi kívül izzott, belül a pupillán,
itt izzít csak igazán, idebenn!
A világ is csak vele fényesűl,
az örömtől, aminek neve sincsen.
Mint vesztőhelyen, olyan vakitó
és olyan édes. Úgy igazi minden.

Szabó Magda: Hinni

Hinni szeretnék a kimondott szóban,
Hinni az emlékekben, egy régi fotóban.
Hinni szeretnék egy darabka kőben,
Egy száraz faágban, vagy épp zöldellőben.

Hinni szeretnék a könyv betűiben,
A madarak dalában, a tiszta levegőben.
Hinni a szóban, a segítő kézben,
Hinni szeretném, hogy van miben hinnem…

Szabó Magda 5 halhatatlan női főhőse

A rivaldafényben pontosan kimunkált női főhősök.

Funzine

Szabó T. Anna: Ébredés

Derengő térben rézsút fényvonal:
a redőnyrésen behasít a nap.
Szürke, mint a füst, síkos, egyenes,
mint a kivont tőr. Véres lesz kezed,
vörösen villódzik, ha belenyúl:
a szürke túlvilági sáv úgy hatol át
bőrén, húsán, akár az üvegen.

Álomi csend.
A lassú mozdulat,
akárha félhomályos víz alatt,
aranyport kavar, csillámhomokot,
a látható tér lebeg és ragyog.

És meztelenség. Takaratlanul
mozog, akinek tőrt vetett a fény,
fehér csíkokra szaggatja a bőrét,
mozdulatokká szabdalja szét,
árnyéksávokká, szempillák között
pörgő körökké, láng csap ki a kar
úszó ívéből, az ujjak között
hártyás, parázsló izzás
– kavargó pernye,
szétszóratás, a nemlét ragyogása –

Innen csak lehunyt szemmel szabadulhatsz,
ha nemlevőként vágsz át a határon,
s mielőtt végre levegőt veszel:
hirtelen, mint a partra csapó hullám,
csattanva felrántod a redőnyt

Nádasdy Ádám: A reggeli

A reggeli a legnagyobb különbség:
ott dől el, hányat fogunk reggelizni,
s hogy fogunk-e. Mert reggel nehezebb
a kompromisszum: céltudatosan
alkalmazkodni este még lehet,
reggel soha. Többféle müzli van,
de van szalonna is, sőt melegétel,
fényévnyi távolság van reggeli
és reggeli közt, csípős paprika,
vagy mézes-vajas kifli, ezeken
átvergődni szinte reménytelen.
És még a mennyiség meg az idő:
ülve gatyában (sőt meztelenül),
vagy cipőhúzás közben beszaladni
egy falatért és bevinni a kávét
vécébe, fürdőbe, tükör elé.
Ezeken csak a szerelem segít.

Simon Márton fesztelen közösségi médiajelenlétéről már írtunk nektek, amelynek sarkalatos pontjai a Pingvin ovi néven futó, versfelolvasó élő bejelentkezései az Instagramon. Az első versfelolvasásra még a tavaly tavaszi korlátozások alatt került sor, amikor Marci a kényszerhelyzetben, a távolból próbált meg személyes kapcsolatot teremteni az olvasóival. Az ad hoc kezdeményezésnek persze, rögtön nagy sikere lett, így azóta is bejelentkezik alkalmanként, hogy tematikus versválogatásokból olvasson fel az online olvasóközösségnek.

A két legutolsó adásban a Helikon Zsebkönyvek részeként nemrég megjelent versantológiájáról mesélt, illetve verselt belőle, az április 11-i bejelentkezésben viszont, tőle nem megszokott módon, de a közösség kérésének eleget téve, saját költeményeiből olvas majd fel. Hallhatjuk tehát a kedvenc Simon Marci-szerzeményeinket a Dalok a magasföldszintről, a Polaroidok és a Rókák esküvője kötetekből, méghozzá élőben, a költő előadásában. Ennél jobb költészet napi program pedig nem is kell idén.

Kövessétek be Marcit Instagramon, hogy ne maradjatok le a részletekről: @glicsartzsir. Hangolódásképp csak úgy itt hagyjuk a kedvenc versünket tőle:

Simon Márton: Arról, hogy mi jó

Czesław Miłosznak

A téli szombat délelőttök, amikor semmi dolgunk.
Az egyszerű, matt, nehéz porcelánok.

Egy kényelmes szék. Egy nyaklánc felcsatolása.
Az ablakpárkányon álló, antik ezüst hamutálban a hó.

A percekig tartó, felszabadult, abbahagyhatatlan nevetés.
A sirályok éjszakánként a hidak felett.

Amikor azt hiszed, nincs nálad tűz, mégis találsz a zsebedben.
Nézni, ahogy mások horgásznak.

A körte. A ribizli. Az agavék csöndje.
Életedben először venni le valakiről a pólót.

A kihalt utcák karácsonykor. Egy rendes kávé.
Az ecset nyoma egy ötszáz éves képen. Fejből tudni bármit.

Egyedül utazni egy üres buszon. A régi akciófilmek. A régi híradók.
A kocsiból elsőként látni meg a tengert.

Felnézni a Sarkcsillagra. Beágyazni. Éhesen ébredni.
A százéves lexikonok naivitása. Amikor inkább hazasétálsz.

Amikor ez a park, amiben éjszakánként úgy fuldoklom,
mint a halott katonalány tüdejében az eltévedt bogár,
a kelő napban felragyog.

Versmaraton – Személyesen a vers (közel 100 költő részvételével)

Egy kötet, száz költő, háromszáz vers – Az év versei 2019 antológia szerzői tizenkét órán át, délelőtt 10 órától este 10 óráig a Petőfi Irodalmi Múzeum színpadán és a Kossuth Rádióban bemutatják a kortárs költészet legszebb alkotásait. Beszélgetnek, verseket olvasnak, verseket ajánlanak, és értelmezik mindennapi élményeinket!

Az irodalom visszavág – Női írók, férfi írók

Az est házigazdája, Nényei Pál író és pedagógus meghívott vendégeivel nemcsak irodalomról, hanem oktatásról is beszélget: áprilisban a női irodalom kérdését járja körül Ugron Zsolna írónővel a Várkert Bazárban. Kisebb művészek-e a nők, mint a férfiak? Van-e esélyegyenlőség az irodalomban? Megdöbbentőbb, ha egy nő ír, mintha egy férfi? Tényleg számít egy író neme? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ.

Rossz versek – Költészet napi Földalatti Slam a Három Hollóban

Az elmúlt időszak egyik legfontosabb filmjével és a filmzenét készítő VAN zenekarral együtt vár minden érdeklődőt a Földalatti Slam április 11-én. Az este 18 órakor a Rossz versek című film vetítésével kezdődik, utána Kovács Gellért filmszerész beszélget Reisz Gáborral, a film rendezőjével, majd következik a Rossz versek slam poetry verseny, és végül a VAN zenekar koncertje.

Hadik Irodalmi Szalon Különkiadás & Slam Poetry az Allee-ban

A magyar költészet napja alkalmából pár órára valódi irodalmi kávéházzá alakul az Allee átriuma. Juhász Anna, a Hadik Irodalmi Szalon alapítója és háziasszonya kötődésről és irodalmi kapcsolódásokról beszélget 4 órától Árpa Attilával, Tasnádi Bencével, Trokán Annával, Spiró Györggyel, Szabó T. Annával és Lábas Vikivel. Az elhangzó versekből pedig az is kiderül, hogy milyen fontos szerepet játszott és játszik Újbuda az irodalomban. 6 órától három díjnyertes slammer (Bánóczi Bea, Mundig Márton, Szén Benjámin) ragad mikrofont, hogy megmutassa az irodalom új arcát.

Költészet napja / G. István László / Várady Szabolcs

A költészet napján az Időmérték sorozat két új darabját mutatja be a Magvető. G. István Lászlót Mesterházi Mónika kérdezi Földabrosz című kötetéről 5 órától a Magvető Caféban, majd Kőrizs Imre beszélget Várady Szabolccsal De mennyire című kötetéről.

TISZTA SZÍVVEL – közös éneklés a Költészet napján

Az Örkény István Színház és Erzsébetváros Önkormányzatának szervezésében csütörtökön 14.30-kor a Madách téren a Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakgimnázium és a Madách Imre Gimnázium ezer diákja énekli el közösen József Attila Tiszta szívvel c. versének a Kex zenekar által megzenésített verzióját. Zenekari kíséret: Mácsai Pál (gitár), Vattamány Zsolt (gitár), Urbán Marcell (dob), Fánczi Gábor (basszusgitár), Wagner-Puskás Péter (billentyűk).

Hommage à Kányádi Sándor

A múlt év nyarán elhunyt költő korunk egyik legnagyobb művésze volt, irodalmi teljesítménye a legnagyobbak, Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, József Attila, Weöres Sándor között jelöli ki helyét. Ezen az estén kiváló színészek, muzsikusok, erdélyi kötődésű művészek idézik fel alakját, verseit a Müpában – lendülettel, vidáman és játékosan, ahogy a magát a világ legszerencsésebb emberének tartó költőhöz illik.

Ugorj be egy versre! Világrekord kísérlet a Fészekben

Az egyéni versmondás világrekordját készül felállítani a költészet napján Lutter Imre Radnóti-díjas előadóművész, a Magyar Versmondók Egyesületének ügyvezető elnöke, az egyesület művészeivel és a csatlakozó sztárokkal! Lutter Imre a Magyar Rekordok hitelesítőjének közreműködésével 2019. április 11-én és 12-én, a Költészet Napja apropóján több mint 24 órás folyamatos versmondásba kezd: a rekordkísérlet április 11-én reggel 10.00 órakor indul és április 12-én 10.00 óra után zárul.

+1 Bérczesi Robi – Én meg az Ének | Akvárium Tavasz Terasz

A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében ismét jelentkezik az egyik legnépszerűbb kültéri, ingyenes programsorozat, az Akvárium Tavasz Terasz. Immár harmadik alkalommal zenélnek majd egy szál gitárral az Akvárium napsütötte lépcsőin a magyar zenei élet kedvencei. A magyar költészet napján a kortárs zenei élet egyik legtehetségesebb dalszerzője, a hiperkarma frontembere, Bérczesi Robi zenél!

Rutai Lili kedvenc sorai:

„Amit szemeddel sejtesz,

kezeddel fogd meg azt.

Akit szivedbe rejtesz,

öld, vagy csókold meg azt!”

(Amit szívedbe rejtesz, 1936.)

Kertész Réka kedvenc sorai:

„Harminchat fokos lázban égek mindig

s te nem ápolsz, anyám.

Mint lenge, könnyü lány, ha odaintik,

kinyujtóztál a halál oldalán.”

(Kései sirató, 1935-36.)

Tegdes Péter kedvenc sorai:

„A szerelembe – mondják –

belehal, aki él.

De úgy kell a boldogság,

mint egy falat kenyér.

S aki él, mind-mind gyermek

és anyaölbe vágy.

Ölnek, ha nem ölelnek –

a harctér nászi ágy.”

(Amit szívedbe rejtesz, 1936.)

Mező Dóra kedvenc sorai:

„Minden mosolyod, mozdulatod, szavad,

őrzöm, mint hulló tárgyakat a föld.

Elmémbe, mint a fémbe a savak,

ösztöneimmel belemartalak,

te kedves, szép alak,

lényed ott minden lényeget kitölt.”

(Óda, 1933.)

Krajnyik Cinti kedvenc sorai:

Az árnyékok kinyúlanak,

a csillagok kigyúlanak,

föllobognak a lángok

s megbonthatatlan rend szerint,

mint űrben égitest, kering

a lelkemben hiányod.

(Az árnyékok…, 1937.)

Sutus Dolli kedvenc sorai:

„Etess, nézd – éhezem. Takarj be – fázom.

Ostoba vagyok – foglalkozz velem.

Hiányod átjár, mint huzat a házon.

Mondd, – távozzon tőlem a félelem.

Reám néztél s én mindent elejtettem.

Meghallgattál és elakadt szavam.

Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen;

hogy tudjak élni, halni egymagam!”

(Gyermekké tettél, 1936.)

forrás: Fortepan. A kép tulajdonosa Schoch Frigyes.

A DUNÁNÁL

1

A rakodópart alsó kövén ültem,
néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.
Alig hallottam, sorsomba merülten,
hogy fecseg a felszin, hallgat a mély.
Mintha szivemből folyt volna tova,
zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.

Mint az izmok, ha dolgozik az ember,
reszel, kalapál, vályogot vet, ás,
úgy pattant, úgy feszült, úgy ernyedett el
minden hullám és minden mozdulás.
S mint édesanyám, ringatott, mesélt
s mosta a város minden szennyesét.

És elkezdett az eső cseperészni,
de mintha mindegy volna, el is állt.
És mégis, mint aki barlangból nézi
a hosszú esőt – néztem a határt:
egykedvü, örök eső módra hullt,
szintelenül, mi tarka volt, a mult.

A Duna csak folyt. És mint a termékeny,
másra gondoló anyának ölén
a kisgyermek, úgy játszadoztak szépen
és nevetgéltek a habok felém.
Az idő árján úgy remegtek ők,
mint sírköves, dülöngő temetők.

2

Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve
nézem, amit meglátok hirtelen.
Egy pillanat s kész az idő egésze,
mit száz ezer ős szemlélget velem.

Látom, mit ők nem láttak, mert kapáltak,
öltek, öleltek, tették, ami kell.
S ők látják azt, az anyagba leszálltak,
mit én nem látok, ha vallani kell.

Tudunk egymásról, mint öröm és bánat.
Enyém a mult és övék a jelen.
Verset irunk – ők fogják ceruzámat
s én érzem őket és emlékezem.

3

Anyám kún volt, az apám félig székely,
félig román, vagy tán egészen az.
Anyám szájából édes volt az étel,
apám szájából szép volt az igaz.
Mikor mozdulok, ők ölelik egymást.
Elszomorodom néha emiatt -
ez az elmulás. Ebből vagyok. „Meglásd,
ha majd nem leszünk!…” – megszólítanak.

Megszólítanak, mert ők én vagyok már;
gyenge létemre így vagyok erős,
ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál,
mert az őssejtig vagyok minden ős -
az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik:
apám- s anyámmá válok boldogon,
s apám, anyám maga is ketté oszlik
s én lelkes Eggyé így szaporodom!

A világ vagyok – minden, ami volt, van:
a sok nemzedék, mely egymásra tör.
A honfoglalók győznek velem holtan
s a meghódoltak kínja meggyötör.
Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa -
török, tatár, tót, román kavarog
e szívben, mely e multnak már adósa
szelíd jövővel – mai magyarok!

… Én dolgozni akarok. Elegendő
harc, hogy a multat be kell vallani.
A Dunának, mely mult, jelen s jövendő,
egymást ölelik lágy hullámai.
A harcot, amelyet őseink vivtak,
békévé oldja az emlékezés
s rendezni végre közös dolgainkat,
ez a mi munkánk; és nem is kevés.

1936. június

József Attila: Miért hagytál el? (Ágnes Vanilla)

A szerelem és a szívszakadás örök témái az emberiségnek. A magyar költészet egyik gyöngyszeme József Attila Miért hagytál el? című költeménye, mely búskomor kiáltás a világba egy elmúlt szerelemért. Ágnes Vanilla összetéveszthetetlen hangja  acapellában, kísérteties hangulatban dolgozza fel nagy költőnk fájdalmait, a szomorú borzongást pedig csak erősíti a fel-felbukkanó kórus, a dal végén megjelenő dúlolás és szavalás pedig végképp tökéletesre festi az elhagyatottságot, melyről eddig azt hihettük, hogy nem lehet szavakba önteni.

Ady Endre: Biztató a szerelemhez (Cseh Tamás)

Kicsit másszunk ki a búskomor hangulatból! Ady Endre nem a legvidámabb költőnkként ismert – habár az életélvezet magánéletében valamilyen szinten ott volt korai éveiben – , de a Biztató a szerelemhez mégis valósággal felvillanyozza az ember Ces’t la vie-életérzésével. Egyszer élünk, miért ne csókoljunk, miért ne szeressünk, teszi fel rímbe szedve a kérdést Ady, aki Cseh Tamás ugyancsak dallamos, vidám zenéjével és hangjával szólal meg.

Radnóti Miklós: Az éjszaka (Lovasi András)

Tragikus sorsú költőnk Az éjszaka című dalát a Kossuth-díjas Lovasi András adja elő, akinek személyes élményei is fűződnek a dalhoz – hogy mik, a videóból természetesen kiderül. A Radnótira jellemző báj, és kissé búskomor romantika tökéletes passzol Lovasi mindenki által ismert suttogó, kissé rekedtes hangjához, a végeredmény pedig olyannyira varázslatos, hogy elménkben, lelkünkben és szívünkben is tökéletes elevenedik meg az éjszaka csendes, komor hangulata.

Varró Dani: E-mail (Kávészünet)

Varró Dániel elbűvölő verse a modern világ szerelmi életének hálózatokkal, linkekkel és elektronikussággal teli világába kalauzol el minket, ahol létezik szerelem 0-ik látásra és olyan komollyá is alakulhat a viszony, hogy a kiszemelt képét beállítjuk háttérképet, arról nem is beszélve, hogy egy új üzenet érkezése szabályos szívinfarktussal járhat – persze a lehető legjobb értelemben.

Vajda János – Nádas tavon

Fönn az égen ragyogó nap.
Csillanó tükrén a tónak,
Mint az árnyék, leng a csónak.

Mint az árnyék, olyan halkan,
Észrevétlen, mondhatatlan
Andalító hangulatban.

A vad alszik a berekben.
Fegyveremmel az ölemben
Ringatózom önfeledten.

Nézem ezt a szép világot.
Mennyi bűbáj, mily talányok!
Mind, amit körültem látok.

Nap alattam, nap fölöttem,
Aranyos, tüzes felhőben,
Lenn a fénylő víztükörben.

Itt az ég a földet éri.
Tán szerelme csókját kéri…
Minden oly csodás, tündéri.

Mi megyünk-e vagy a felhő,
Vagy a lenge déli szellő,
A szelíden rám lehellő?

Gondolatom messze téved
Kék ürén a semmiségnek.
Földi élet, hol a réved?

Szélei nádligeteknek
Tünedeznek, megjelennek.
Képe a forgó jelennek…

Most a nap megáll az égen,
Dicsőség fényözönében,
Csöndessége fönségében.

S minden olyan mozdulatlan…
Mult, jövendő tán együtt van
Ebben az egy pillanatban?

A levegő meg se lebben,
Minden alszik… és a lelkem
Ring egy méla sejtelemben:

Hátha minden e világon,
Földi életem, halálom
Csak mese, csalódás, álom?…

Főszerkesztőnk, Veronika egy olyan verset adott, mely elmondása szerint már 15 éve érlelődik benne és minden életszakaszában más fontos belőle. Vitte a Színműre is felvételire, és máig visszatérő olvasmány számára. Ez a vers Juhász Gyula Szerelem című költeménye.

Juhász Gyula – Szerelem?

Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,
Elrévedezni némely szavadon,
Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog
És rajta túl derengő csillagok.

Én nem tudom, mi ez, de édes ez,
Egy pillantásod hogyha megkeres,
Mint napsugár ha villan a tetőn,
Holott borongón már az este jön.

Én nem tudom, mi ez, de érezem,
Hogy megszépült megint az életem,
Szavaid selyme szíven símogat,
Mint márciusi szél a sírokat!

Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,
Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.
Ha balgaság, ha tévedés, legyen,
Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem!

Rendezvényszervezőnk, Zsani most jól bosszút áll versével egykori osztálytársain, akik nem becsülték meg eléggé Szabó Lőrinc Semmiért egészen című művét:  „Gimiben hallottam először ezt a verset és azóta ez az egyik kedvencem. Sok osztálytársam mondta, hogy ez a vers szörnyű, hiszen szerelemről nem beszélünk így. Azt gondolom, nem feltétlenül kell, hogy egy szerelemes vers túl ’csöpögős’ legyen. Számomra ez inkább emberi, mintsem szörnyű.”

Szabó Lőrinc – Semmiért egészen

Hogy rettenetes, elhiszem,
De így igaz.
Ha szeretsz, életed legyen
Öngyilkosság, vagy majdnem az.
Mit bánom én, hogy a modernek
Vagy a törvény mit követelnek;
Bent maga ura, aki rab
Volt odakint,
Én nem tudok örülni csak
A magam törvénye szerint.

Nem vagy enyém, míg magadé vagy:
Még nem szeretsz.
Míg cserébe a magadénak
Szeretnél, teher is lehetsz.
Alku, ha szent is, alku; nékem
Más kell már: Semmiért Egészen!
Két önzés titkos párbaja
Minden egyéb;
Én többet kérek: azt, hogy a 
Sorsomnak alkatrésze légy.

Félek mindenkitől, beteg
S fáradt vagyok;
Kívánlak így is, meglehet,
De a hitem rég elhagyott.
Hogy minden irtózó gyanakvást
Elcsittithass, már nem tudok mást:
Mutasd meg a teljes alázat
És áldozat
Örömét és hogy a világnak
Kedvemért ellentéte vagy.

Mert míg kell csak egy árva perc,
Külön; neked,
Míg magadra gondolni mersz,
Míg sajnálod az életed,
Míg nem vagy, mint egy tárgy, olyan
Halott és akarattalan:
Addig nem vagy a többieknél
Se jobb, se több,
Addig idegen is lehetnél,
Addig énhozzám nincs közöd.

Kit törvény véd, felebarátnak
Még jó lehet;
Törvényen kívűl, mint az állat,
Olyan légy, hogy szeresselek.
Mint lámpa, ha lecsavarom,
Ne élj, mikor nem akarom;
Ne szólj, ne sírj, e bonthatatlan
Börtönt ne lásd;
És én majd elvégzem magamban,
Hogy zsarnokságom megbocsásd.

Júlia, aki a sales-csapatot erősíti Petőfit választott, annak is szerelmes versét, melyet a költő nejének írhatott – aki ugyebár szintén Júlia volt. Ejnye-bejnye! De lássuk miért is: „Mert minden benne van, ami egy kapcsolatot felölel. Elfogadás, szeretet, szerelem, gyengédség…”

Petőfi Sándor – Szeretlek, kedvesem!

Szeretlek, kedvesem,
Szeretlek tégedet,
Szeretem azt a kis
Könnyű termetedet,
Fekete hajadat,
Fehér homlokodat,
Sötét szemeidet,
Piros orcáidat,
Azt az édes ajkat,
Azt a lágy kis kezet,
Melynek érintése
Magában élvezet,
Szeretem lelkednek
Magas röpülését,
Szeretem szivednek
Tengerszem-mélységét,
Szeretlek, ha örülsz
És ha búbánat bánt,
Szeretem mosolyod
S könnyeid egyaránt,
Szeretem erényid
Tiszta sugárzását,
Szeretem hibáid
Napfogyatkozását,
Szeretlek, kedvesem,
Szeretlek tégedet,
Amint embernek csak
Szeretnie lehet.
Kivűled rám nézve
Nincs élet, nincs világ,
Te szövődöl minden
Gondolatomon át,
Te vagy érzeményem
Mind alva, mind ébren,
Te hangzol szivemnek
Minden verésében,
Lemondanék minden
Dicsőségrül érted
S megszereznék érted
Minden dicsőséget,
Nekem nincsen vágyam,
Nincsen akaratom,
Mert amit te akarsz,
Én is azt akarom,
Nincs az az áldozat,
Mely kicsiny ne lenne
Éretted, hogyha te
Örömet lelsz benne,
S nincs csekélység, ami
Gyötrelmesen nem sért,
Hogyha te fájlalod
Annak veszteségét,
Szeretlek, kedvesem,
Szeretlek tégedet,
Mint ember még soha,
Sohasem szeretett!
Oly nagyon szeretlek,
Hogy majd belehalok,
Egy személyben minden,
De mindened vagyok
Aki csak szerethet,
Aki csak él érted:
Férjed, fiad, atyád,
Szeretőd, testvéred,
És egy személyben te
Vagy mindenem nekem:
Lyányom, anyám, húgom,
Szeretőm, hitvesem!
Szeretlek szivemmel,
Szeretlek lelkemmel,
Szeretlek ábrándos
Őrült szerelemmel!…
És ha mindezért jár
Díj avvagy dicséret,
Nem engem illet az,
Egyedül csak téged,
A dicséretet és
Díjat te érdemled…
Mert tőled tanultam
Én e nagy szerelmet!

Utoljára pedig magamat hagytam, és Csokonai Vitéz Mihály A reményhez című versét. Őszintén szólva sose álltak hozzám közel a versek, inkább voltam a próza híve, de Csokonai magánytól és csalódottságtól szétrobbanó költeményében olyan erőket fedeztem fel, amik több száz év múltán is megrengetik az ember lelkét. Egyszerűen csodálatos.

Csokonai Vitéz Mihály – A reményhez

Főldiekkel játszó
Égi tűnemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!
Kit teremt magának
A boldogtalan,
S mint védangyalának,
Bókol úntalan.
Síma száddal mit kecsegtetsz?
Mért nevetsz felém?
Kétes kedvet mért csepegtetsz
Még most is belém?
Csak maradj magadnak!
Biztatóm valál;
Hittem szép szavadnak:
Mégis megcsalál.

Kertem nárcisokkal
Végig űltetéd;
Csörgő patakokkal
Fáim éltetéd;
Rám ezer virággal
Szórtad a tavaszt
S égi boldogsággal
Fűszerezted azt.
Gondolatim minden reggel,
Mint a fürge méh,
Repkedtek a friss meleggel
Rózsáim felé.
Egy híjját esmértem
Örömimnek még:
Lilla szívét kértem;
S megadá az ég.

Jaj, de friss rózsáim
Elhervadtanak;
Forrásim, zőld fáim
Kiszáradtanak;
Tavaszom, vígságom
Téli búra vált;
Régi jó világom
Méltatlanra szállt.
Óh! csak Lillát hagytad volna
Csak magát nekem:
Most panaszra nem hajolna
Gyászos énekem.
Karja közt a búkat
Elfelejteném,
S a gyöngykoszorúkat
Nem irígyleném.

Hagyj el, óh Reménység!
Hagyj el engemet;
Mert ez a keménység
Úgyis eltemet.
Érzem: e kétségbe
Volt erőm elhágy,
Fáradt lelkem égbe,
Testem főldbe vágy.
Nékem már a rét hímetlen,
A mező kisűlt,
A zengő liget kietlen,
A nap éjre dűlt.
Bájoló lágy trillák!
Tarka képzetek!
Kedv! Remények! Lillák!
Isten véletek!

 Ha akarjátok látni Hollywood és a magyar költészet találkozását, ITT csodát láthattok!

Piros ruhában, szerelemben – Klebelsberg Kultúrkúria

Weöres Sándor és Károlyi Amy élete, szerelme versekben – a költőházaspárt a sokoldalú színészházaspár, Tallián Mariann színésznő-hegedűs és Lázár Balázs színész-költő formálja meg. Egy órás versszínházi est a legendás költőházaspár, a 25 éve elhunyt Weöres Sándor és a tizenegy éve távozott Károlyi Amy műveiből válogatva. Szerelmük történetét meséli el az előadás megismerkedésüktől a halálukig, verseik és prózarészleteik egymásra válaszolgatásával, miközben kibomlik a két életmű mögötti két személyiség és viszonyuk. A költőházaspárt a sokoldalú színészházaspár, a színésznő-hegedűs Tallián Mariann és a színész-költő Lázár Balázs formálja meg.

Párhuzamosok a végtelenben – Corvintető

Párhuzamosok a végtelenben – slam, rap, vers a Költészet napja előestéjén – A Corvintető is József Attilát ünnepli. A tavalyi corvintetős Költészet napi slam poetry-est minden előzetes várakozást felülmúlt, amelyet még hónapokkal később is nemcsak minden vers- és slamrajongó emlegetett, hanem vélhetőleg sok-sok új hívet is szerzett. Az idei eseményt ezúttal a Költészet napja előestéjére, április 10-dikére időzítették a szervezők, amely ismét igazán rendhagyónak ígérkezik.



Április 11.

Kaláka és Kányádi – Klebelsberg Kultúrkúria

Május 10-én ünnepli 85. születésnapját Kányádi Sándor, a mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja. A Költészet napját a költőnek és a 45 éve muzsikáló Kaláka együttesnek a gyönyörű zeneiségű versekre komponált dalaival köszöntik.

IV. Versmaraton – Thália Színház

Mintegy 70 kortárs költő olvassa fel verseit a Thália Színház Mikroszínpadán április 11-én, a költészet napján szervezett negyedik Versmaratonon. 100 vers 12 óra alatt. Az ingyenes programon Az év versei 2014 című antológia szerzőit ismerheti meg a közönség.

Weör-ESt – Petőfi Irodalmi Múzeum 

Két fiatal slammer és két tehetséges fiatal zenész invitál közös utazásara a Weöres-univerzumba.Amire számíthatunk: a versmondás hagyományos kereteit feszegető, a slam eszközkészletével újraértelmező, de mindig a versből kiinduló, Weöres kevéssé ismert arcát megmutató, ritmikus, irodalmi és zenei élmény, avagy egészestés, izgalmas vers-koncert.



Április 12.

Magyar Költészet Napja – Vígszínház

Április 12-én, szombaton délelőtt 11 órakor ünnepelik a Vígszínházban a költészet napját. A társulat és vendégei József Attila és más magyar költők mellett Petri Györgyre is emlékeznek, aki Sztálin születésnapja és karácsony között – „baljós gyerek, Joszif és Jézus között” –, december 22-én lett volna 70 éves.

Karinthy Frigyes – Előszó

Sose gondoltad volna, hogy hallani fogod Samuel L. Jacksont, amint Karinthy Frigyest szaval, ugye? Pedig most itt az alkalom, az Előszó című verset szavaló Kőszeg Ákos hangját ugyanis A Sunset Limited képsoraira forrasztották, melynek eredményeképpen a nagy költő szavai  valósággal az őrültbe kergetik a nagy vallomástól megmukkanni sem tudó Tommy Lee Jonest.

Bár Karinthy Frigyest a legtöbben humoráról ismerik – Tanár úr kérem, Így írtok ti – valójában életművének csak egy részét fedték le a könnyedebb műfajok – és a könnyed hangulatok. A már 15 évesen publikáló írót ez sokszor bántotta is, és próbálta is egyértelműsíteni a közönségben azt, hogy mindhárom műnemben képes komoly műveket alkotni. Versei, regényi és drámái általában a női-férfi párkapcsolatokkal, a két nem közti egyenlőtlenségekkel és feszültségekkel foglalkoztak. Utazás a koponyám körül című regénye drámaian, mégis humorosan dolgozza fel agyműtéte történetét.

Kosztolányi Dezső – Akarsz-e játszani?

Ki tudná valaha is kitörölni az elméjéből Sharon Stone fenomenális alakítását az Elemi ösztönben, mikor egyrészt úgy dobja át egyik lábát a másik fölött bugyi nélkül, hogy azt minden pause-gomb megsínylette, másrészt olyan szöveget mondott el olyan attitűddel a nyomozó uraknak, hogy minden zsaru szava elállt a fokozott nyálképzéstől. Éppen emiatt a szituáció és emlékek miatt robban atomként Kosztolányi Dezső Akarsz-e játszani című verse Básti Juli előadásában. Hiszen ki ne akart volna ilyenkor Stone-nal játszani?

Kosztolányi ugyancsak egyszerre alkotott lírában és epikában. Legfontosabb és legismertebb epikai műve kétségtelenül az Édes Anna, de megemlítendő Esti Kornél figurája is. Lírai művei közül pedig máig több is közönség kedvenc – például az Üllői úti fák – vagy éppen a videóban is hallható Akarsz-e játszani. Pályafutása során tizenkettes verseskötete jelent meg, a Nyugat első nemzedékéhez tartozott, unokatestvére volt Csáth Géza és a költők közül valószínűleg máig ő tartható a legnagyobb Ady-ellenes művésznek, de mindenkit megnyugtatunk, az ellenszenv kölcsönös volt. 

Bár a vágás nem mindig tökéletes, helyénvalóbb filmet és karaktert nem is választhatott volna a készítő Petőfi Sándor Egy estém otthon című verséhez, melyet Bubik István hangján hallgathatunk meg, az Oscar-díjas Tom Hanks képzelt előadásában. Egy fiú az életéről beszél – hát mi lenne jobb választás, mint a Forrest Gump? Petőfinél muszáj dupláznunk, hiszen a cikkben általa képviselt család-koncepcióhoz tökéletes illik István öcsémhez című költeménye, melyben testvéréhez, nem pedig szüleihez szól – ezúttal a Blöffben, Brad Pitt színészi alakításával, Kaszás Gergő hangjával.

Bár Petőfiről általában a forradalom, a bor és a szerelem juthat eszünkbe és az egyre inkább erősödő vélemény, miszerint művészete akár még túlbecsült is lehet, a szabadságharc költőjének eme verse mégis kiemelkedő, hiszen remek kor- és életképet rejt. Mit szólhatott egy 1800-as évek elején élő hentes ahhoz, hogy fia „tisztességes” szakma helyett színésznek és poétának állt és mit szólhatott egy anya, aki csak csemetéje boldogságát látta? És hogyan viselte a testvér a bátyó vándor, bohém, sokszor szegény életét? Gyönyörű, őszinte bepillantások az igazi Petőfi életébe.

             [youtube]http://www.youtube.com/watch?v=yaY9aGwu5DY[/youtube]

Weöres Sándor – A boldogságról 

Sokaknak máig sokkoló tény, hogy Sandra Bullock Oscar-díjas színésznő, holott A szív bajnokaiért az egész szakma együttesen ismerte el. Alakításából most csak egy kis szeletet láthatunk, miközben magyar szinkronhangja, Für Anikó Weöres Sándor A boldogságról című versét szavalja.

A magyar nyelv egyik legnagyobb játékos kedvvel megáldott mestere filozófia-esztétika szakon végzett egyetemet, előtte viszont bejárta Ázsia nagy részét, hogy aztán hazatérve az újságokon kívül könyvtárakban dolgozzon. A Kossuth-díjas költő a Kádár-korszak egyik leginkább körberajongott irodalmi hőse volt, a kulturális életet nem csak verseivel, de műfordítói munkáival és irodalomtudományi értekezéseivel is gazdagította.

Nagy László – Ki viszi át a Szerelmet? 

Bizony, még a sziklakezű harcosoknak is van szíve, legalábbis ez derült ki a Rambo jelenetéből, melyben Sylvester Stallone ahelyett, hogy megfeszített nyíllal a kezében elmesélné ellenségének, hogy mi fog történni vele a túlvilágon, inkább elszavalja Nagy László Ki viszi át a Szerelmet? című versét Gáti Oszkár hangján. Valamivel barátságosabb.

Nagy László viszonylag későn kezdte el költői pályafutását, első versei még főiskolás éveiben jelentek meg, ráadásul ekkor még grafikusként tanult, ekkoriban jött rá, hogy inkább poéta lesz, élete egy jelentős részében aztán műfordításból élt. A Kossuth-díjas költő néha azért vissza-visszakacsintott a grafikusi pályára is, több 60-as években megjelent kötetét saját maga illusztrálta. Felesége, Szécsi Margit ugyancsak költő volt.

A különleges kezdeményezés videóit több Facebook-oldal is gyűjti, melyeket ITT és ITT találhattok meg!