Luca nap Archives

Hallottál már a svédek Luca-napi finomságáról? Terítéken a Luca macskája

Szabó Hajnalka — Sun, 13 Dec 2020 06:00:19 +0000

A december 13-i Luca-naphoz számtalan népszokás kapcsolódik, pontosabban nincs is olyan naptári nap, amelyhez ennyi hiedelem kötődne.

A Luca-napnak nemcsak itthon, hanem más környező országokban is kitüntetett figyelmet szentelnek, a skandináv országokban különösképp, Svédországban például a Luca-nap összefonódik a Nobel-díj ünnepségével.

A szokásokhoz, jóslásokhoz persze kapcsolódnak finomságok is. Itthon a család minden tagjának sütnek lucapogácsát, melynek egyikébe pénzt rejtenek, aki pedig ráharap, szerencsés lesz, már annyival is, ha nem kell sürgősen fogorvoshoz rohannia. A skandináv országokban ugyanakkor egy foszlós, adventi kelt tésztával készülnek erre a napra, mely a Luca macskája (lussekatter, lussebullar, lucia bun) nevet kapta a tészta formálta S-alakú cicafarok miatt.

Az északi országokban más-más ízesítéssel készül, Svédországban jellegzetesen sáfránnyal, díszítésként pedig mazsolát használnak és csak ebben az időszakban, december 13. és újév között sütik és fogyasztják.

Vidám és bohókás, könnyed sütemény, a délutáni kávé mellett tökéletesen megfér, íze és színe, formája is elragadó szimbolikával bír. Elkészítése könnyű, így akár Luca-napra vagy az év még hátralévő részében is megpróbálkozhatunk vele.

Amíg majszolod, pillants bele ebbe a kisfilmbe, amely a 100 éves északi-magyar kapcsolatokat ünnepli Pokorny Lia és négy budapesti nagykövet főszereplésével:

Kisfilm az északi-magyar kapcsolatokról, Pokorny Lia főszereplésével

Nézz szembe a boszorkányokkal! Íme 3 Luca-napi népszokás

JonBorno — Tue, 13 Dec 2016 05:00:59 +0000

Luca napjához rengeteg népszokás kötődik. Mivel a Gergely-naptár bevezetése előtt ezen a napon volt a téli napforduló, rengeteg pogány babona kötődött ehhez a naphoz, melyből néhány nemcsak a naptárváltást élte túl, de még a 21. századot is.

A fényesség napja

A Luca a „lux” fény szóból származik. Ezért ma ünnepeljük a fény lányait, így kompenzálva a borongós évszak sötétségét. Régebben különböző jóslásokat végeztek ezen a napon, mivel úgy gondolták, az emberek különleges éleslátással bírnak ezen a napon.

A legnépszerűbb jóslat a férjjóslás volt. A fiatal lányok 13 fiú nevét írták fel papírgalacsinokra, melyeket egy tál forró vízbe dobtak. Az a papírfecni rejtette a lány jövendőbeli férjének a nevét, amelyik utoljára jött fel a víz felszínére.

Jövő évi előretekintés

A másik leggyakoribb jóslás a következő évi termést igyekezett megjövendölni. A háziasszonyok egy kis tálkába búzacsírát tettek, melyeket minden nap megöntöztek. Ha karácsonyra szépen kihajtott, bőséges jövő évi termés volt várható. A zöld búza emellett a reményt, Jézus eljövetelét is szimbolizálta.

A december 13-a és 25-e közötti 12 napot az elkövetkezendő év 12 hónapjának feleltették meg. Amilyen időjárás volt december 13-án, olyan időt jósoltak januárra, a 14-i időjárás a februárnak felelt meg, és így tovább. Ezt a 12 napos mininaptárt nevezték Luca-kalendáriumnak.

Boszorkányok éjszakája

Nem elég, hogy a 13-as egy baljóslatú szám, de a mai éjszaka is az év leghosszabb éjszakája. Ez némi magyarázatul szolgál arra, hogy miért tartja úgy a néphiedelem, hogy ilyenkor bújnak elő a boszorkányok a rejtekhelyeikről, és fedik fel magukat.

A magyar népszokás szerint az asszonyok december elsején egy mágikus székecskét kezdtek el faragni, 13 különböző fából, 13 napon át. Az elkészült sámlit elvitték magukkal az esti misére, ahol a szertartás végén felálltak rá. Innen szétnézve képesek voltak arra, hogy kiszúrják a gyülekezet sorai között megbújt boszorkányt.

Luca-napi furcsaságok

JonBorno — Wed, 12 Dec 2012 11:00:32 +0000

Luca széke? szerelmi jóslás? Összegyűjtöttük nektek a legfurcsább Luca-napi szokásokat!

A Luca naphoz kötődő népszokások közül van, ami az időjárásra és a jövő évi termés jövendölésére szolgált. A Luca-székről is hallottunk már, karácsonyig ki kell faragni, hogy ráállva meglássuk a boszorkányokat. Meg kell hagyni, ehhez a naphoz számos furcsa cselekedet köthető.

Az asszonyok Luca neve napján nem dolgozhattak – különben akár kővé is válhattak. A magyar hagyomány szerint el kellett rejteni a háztartás összes seprűjét egy csúnya és öreg boszorkány elől, nehogy el tudjon repülni rajtuk. Állítólag egy átfúrt fakanálon keresztül is meglátták őket, így fokhagymát akasztottak az ajtóra, dugdostak a kulcslyukba, az ajtófélfákba kést állítottak. Így próbálták elűzni az ártó szellemeket, és így a rendetlenkedő boszorkányokat is, akik a hagyomány szerint megzavarták volna a munkát..

A fiatalok számára értékes volt ez a dátum, ilyenkor télen szüneteltek a munkák, és a leányok a párválasztást ráolvasással, és egyéb módokon próbálták maguk számára megkönnyíteni. Az eladó sorban lévő lányok 12 kis cetlire férfineveket írtak, a párnájuk alá rakták őket, és akinek a nevét másnap először kihúzták, az lett később a jövendőbelijük. A kényelmesebbek csak férfinadrágon aludtak, hogy megálmodják lovagjukat.

Ennek van egy gombócos változata: gombócba gyúrták a cédulákat, és amelyik a felszínre bukott főzéskor, az árulta el a leendő férj nevét. Egy gombócot üresen hagytak, ha az jön fel, a menyecske nem ment férjhez az elkövetkező évben. Ha olvasztott ólmot csurgattak kanálból a hideg vízbe, és kivehető forma alakult ki, lehetett következtetni a férfi foglalkozására is. A vízből az arc is kirajzolódott, ezért a leányok halat ettek, és nem ittak, hanem a kútba pillantottak, hogy megláthassák.

Fiatal lányok a hajnali misére való első harangozást várták, letéptek három szálat a harang köteléből, és pántlikájukban hordták, hogy farsangkor sok kísérőjük legyen. Az Alföldön ilyenkor a lányok mézet vagy cukrot ettek, bízván abban, hogy így magukhoz édesgetik leendő férjüket.

Szokás volt a vénlánycsúfolás, ilyenkor a legények apróbb tárgyat kötöttek a vénlányokra, amit húzniuk kellett, zajongva és énekelve hozták szégyenbe őket.