A Luca-napnak nemcsak itthon, hanem más környező országokban is kitüntetett figyelmet szentelnek, a skandináv országokban különösképp, Svédországban például a Luca-nap összefonódik a Nobel-díj ünnepségével.

A szokásokhoz, jóslásokhoz persze kapcsolódnak finomságok is. Itthon a család minden tagjának sütnek lucapogácsát, melynek egyikébe pénzt rejtenek, aki pedig ráharap, szerencsés lesz, már annyival is, ha nem kell sürgősen fogorvoshoz rohannia. A skandináv országokban ugyanakkor egy foszlós, adventi kelt tésztával készülnek erre a napra, mely a Luca macskája (lussekatter, lussebullar, lucia bun) nevet kapta a tészta formálta S-alakú cicafarok miatt.

Az északi országokban más-más ízesítéssel készül, Svédországban jellegzetesen sáfránnyal, díszítésként pedig mazsolát használnak és csak ebben az időszakban, december 13. és újév között sütik és fogyasztják.

Vidám és bohókás, könnyed sütemény, a délutáni kávé mellett tökéletesen megfér, íze és színe, formája is elragadó szimbolikával bír. Elkészítése könnyű, így akár Luca-napra vagy az év még hátralévő részében is megpróbálkozhatunk vele.

Amíg majszolod, pillants bele ebbe a kisfilmbe, amely a 100 éves északi-magyar kapcsolatokat ünnepli Pokorny Lia és négy budapesti nagykövet főszereplésével:

Kisfilm az északi-magyar kapcsolatokról, Pokorny Lia főszereplésével