Ki is volt az a bizonyos Feri?

Az 1700-as években Magyarországra települt Franz Mayer bajor sörfőző fia, Mayerffy Xavér Ferenc bérelte a Vecsés és Rákoshegy közötti területet, amin egy korszerű mintagazdaságot alakított ki. Az elsősorban tehéntenyésztésre specializálódó gazdaság hamar kinőtte magát és országszerte híressé vált a környékbeli dombos területeken lévő szőlőültetvényei miatt.

Mayerffy Ferenc nemcsak üzletember volt, hanem a hazai kultúra ügyét is magáénak érezte, így nagy támogatója volt a polgárosodó Pest fejlődésének, többek között a Városliget létesítésére és a Pesti Magyar Színház építésére is adományozott. A helyiek a méltán elismert férfi után nevezték el a területet, ahol később reptér épült: a keresztnév a gazdaság alapítója előtt tiszteleg, a hegy pedig a szőlős területek korabeli megnevezésére utal.

A kihívásokkal teli kezdet

A hazai légi közlekedés központja sokáig Mátyásföldön volt, majd 1937-ben Budaörsre költözött át. Az egyre növekedő légi forgalom miatt azonban hamar kicsinek bizonyult az új telephely, így különböző vizsgálatok, pontos mérések és logisztikai mérlegelések után esett a választás a reptér mai helyére.

Az új reptér forgalmi épületének tervezésére 1939-ben írták ki a pályázatot, amit a felülről repülőgépet formázó épülettervével ifj. Dávid Károly nyert el. A híres építész nevéhez az 1-es terminál épületén kívül olyan neves épületek kötődnek, mint a Népstadion vagy a MOM Kulturális Központ.

Az építkezés 1942-ben kezdődött el, azonban mire elkészültek a hangárok, az irányítótornyok, valamint az egy postának és egy fodrászatnak is helyt adó csarnok, a második világháború alatt, több bombatalálat után minden eggyé vált a földdel. Az újjáépítésre 1950-ben került sor, ám kezdetben egy, a terveknél visszafogottabb és kisebb épületet húztak fel, amit az évek során bővítettek.

Az ünnepélyes átadás

Az óriási tömegeket megmozgató átadóra 1950. május 7-én került sor, az épületet ekkor a korszellemnek megfelelően hatalmas Sztálin-, Lenin- és Rákosi-portrék díszítették. A hivatalos megnyitóval véglegesen is ez lett a magyar polgári légi közlekedés központja, így ide helyezte székhelyét a MASZOVLET, a MALÉV magyar-szovjet közös tulajdonú elődje is.

Az első években rendszeres járatok csak Románia, Prága, Szófia és Varsó repülőtereire közlekedtek, az első nyugati járat pedig Bécsbe indult, 1956 nyarán. A Ferihegyen az első nyugati légitársaság a ma is működő, holland KLM volt, ami 1957-ben indított saját járatot a Budapest-Amszterdam vonalon.

Növekvő igények és folyamatos korszerűsítések

Miután az 1960-as évek elejére jelentősen megnövekedett az utasforgalom, a reptér folyamatos bővítéseken és korszerűsítésen esett át, többek között 1970-re megépült a külön indulási és érkezési csarnok, ami jóval több utas közlekedését tette lehetővé. Az utasok kényelméről továbbá szálloda, presszó, virág- és könyvárus pavilon, trafik, IBUSZ-iroda, idegenforgalmi iroda és egy pénzváltó is gondoskodott.

A reptér forgalma 1982-re elérte az évi egymillió utast, ami sürgős bővítést igényelt, így egy új terminál megépítése mellett döntöttek: az akkor csak 2-es terminálnak nevezett épület a mai 2A terminálnak felel meg. Megépítésekor és kialakításakor egy szempont lebegett a tervezők szeme előtt: mindenképpen a nyugat-európai színvonalat szerették volna megugrani, így számos, korábban itthon nem tapasztalt megoldást vezettek be, többek között ez volt az ország első akadálymentes középülete is.

Míg korábban a repülés mind a szocializmus korlátozásai miatt, mind anyagilag jelentős kiváltságnak számított, a globalizáció berobbanásával és a fapados járatokkal hirtelen nagy tömegek számára elérhetővé vált. Nagy mérföldkő volt a budapesti reptér életében 1993 nyara, amikor a Malév elindította Magyarország első tengerentúli járatát New Yorkba.

A 2-es terminál megnyitásával az 1-es terminálon csak a külföldi légitársaságok maradtak, majd 1998-ban megépült a 2B terminál is, ami miatt az 1-es terminál egy pár évre bezárt. 2002. január 1-jén a Budapest Airport Zrt. vette át a repülőtér üzemeltetését, ami nagyjából egy időbe esett azzal, hogy a fapados repülők népszerűsége itthon is berobbant, ezért 2005 nyarától ismét megnyitották az 1-es terminált.

A sokak számára még mindig idegen névváltoztatásra 2011-ben, Liszt Ferenc zeneszerző 200. születésnapján került sor, amikor is a repülőtér a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér hivatalos elnevezést kapta.

A repülőtér jelene

A tömegturizmus igényeit már rég nem kielégítő 1-es terminál már csak áruszállító repülőgépeket és magángépeket fogad, műemléki épülete csak engedéllyel látogatható, időnként pedig, különleges akusztikája miatt koncerteknek is helyszínt ad.

A légi forgalom ezzel átköltözött a 2A és 2B terminálokra, amiket továbbra is folyamatosan bővítenek és korszerűsítenek, hogy a lehető leginkább zökkenőmentesen biztosítsa az utazást az évi közel 12 és fél millió utasnak.

Ismerd meg egy másik ikonikus budapesti épület történetét is:

Budapest legendás épületének nyomában: Az ikonikus Körszálló története

Az épület megépítése üzenettel szolgált a vasfüggöny túloldalára, falain belül számos híresség pihent, ma pedig diákszállóként működik.

Funzine

A több mint három kilométer hosszú 1-es, régebbi kifutópálya vecsési végénél található földet érési zónában, mintegy 900 méter hosszúságú szakaszon szükségessé vált a teherbíró burkolatot alkotó betontáblák teljes cseréje.

A korábbi években az üzemeltető kizárólag a pálya felületén keletkezett hibákat javította ki, most azonban a burkolat alapozásának megújítása is szükségessé vált azért, hogy a következő évtizedekben is fenntartható legyen a repülés legmagasabb szintű biztonsága.

A felújítás ma kezdődik és várhatóan június közepéig tart, ezen időszakban a teljes légiforgalmat a 2-es kifutópálya szolgálja ki. Ennek következtében ideiglenesen megnő a légiforgalom Budapest azon területei felett, amelyek a 2-es pálya tengelyén találhatók: dél-keleties szélirány mellett érintettek Budapest IV., XIV., XV., XVII. kerületének egyes részei.

A pálya rekonstrukciója része a Budapest Airport 2020-ig terjedő fejlesztési programjának, amelynek keretében 2020-ig 5 milliárd eurót fordít az üzemeltető különböző repülőtéri fejlesztésekre: ebből a pénzből épül az új utasmóló és új utasfelvételi pultok a 2B terminálon, bővül a repülőtéri szálloda, valamint a parkolók.

Az elmúlt évben a légikikötő rekordmennyiségű, 11,4 millió utast kezelt, 11,1 százalékkal többet, mint 2015-ben.

MTI