A balatonalmádi Szent Erzsébet-liget fái és zöld terei különleges fényinstallációk segítségével kelnek életre 2025 nyarán: LED-ek, lézerek, vetített formák és holografikus elemek rajzolják át az ismerős tájat.

A fénypark egy kijelölt útvonalon vezet végig, ahol minden elágazás újabb látványelemekkel lep meg. A látogatók egy „digitális erdőn” is áthaladnak, ahol a természetes formák holografikus képekké, fénypontokká alakulnak.

Digitális művészet, a ligetre szabva

A Fény-Liget célja, hogy elérhetővé tegye a kortárs művészetet szélesebb közönség számára, és új nézőpontból mutassa meg a természetet és a technológia közötti kapcsolatot. Az alkotások helyspecifikusak, vagyis kifejezetten a liget adottságaira épülnek.

A tárlat egyik leglátványosabb eleme a The Sea Urchin című installáció: ez a tengeri sün formavilágát újragondoló kiterjesztett fényobjekt, amely mozgással és fénnyel kel életre. Egy másik meghatározó mű a Light Network, amely egy különleges fa törzsét borítja be finoman pulzáló fényhálóval, érzékeltetve a növények közti „rejtett kommunikációt”.

A projekt művészei Besnyő Dániel, Czingáli Zoltán és Kálmán Mátyás, a megvalósítást több kreatív csapat – az INOTA, a Centrum Production, a Lightform Agency, a LEDRON és a Colloc Productions – közösen jegyzi.

Ezeket is érdemes megnézni nyáron a Balatonnál:

8 kiállítás és múzeum a Balaton körül, amitől leesik az állunk

Nyissunk a kulturális élményekre nyaralás közben is! A Balaton északi és déli partján sincs hiány izgalmas kiállításokból és múzeumokból.

Funzine

A II. kerületi fejlesztés keretében a szabadidőpark megújulása mellett bővíteni fogják a meglévő teret, méghozzá olyan funkciókkal, ami több generáció feltöltődését és kikapcsolódását szolgálja majd a jövőben. Többek között meghosszabbítják a futókör nyomvonalát, fitneszparkot építenek, kerékpáros KRESZ-tanpálya kerül kialakításra és a legkisebbekre gondolva játszótérrel is gazdagodik a közösségi liget. A sportcélú fejlesztések között pingpong- és sakkasztalok kihelyezése, tovább pétanque-, röplabda- és focipálya megvalósítása szerepel. Az uszoda épületében ezen kívül rekreációs fejlesztések lesznek elérhetőek.

Az új kiülőhelyeknek, egyedi tervezésű utcabútoroknak és ivókutaknak köszönhetően a mozgásban, sportban megfáradtak hamar felfrissülhetnek, de a pihenést szolgáló ligetben napozóágyak és piknikhelyek várják a kikapcsolódni vágyókat.

Természetesen nem maradhat el a zöldfelületek növelése sem, hiszen a veszélyesnek számító vagy rossz egészségi állapotban lévő fákat 234 darab új fával pótolják, továbbá cserjék, évelők, talajtakarók és vadvirágos gyep telepítésére is sor kerül.

A munkálatok várhatóan egy évig tartanak majd 2022 júliusától már a fővárosiak is birtokba vehetik Máriaremete vadonatúj közösségi ligetét.

Forrás: masodikkerulet.hu

A Liget Budapest Projekt miatt összesen 7 új játszótér kap helyet a Városligetben, melyek közül az első és egyben a legnagyobb munkálatai kezdődnek meg a napokban. A Nagyjátszótér a park dél-keleti részén, a Dózsa György út – Ajtósi Dürer sor kereszteződéséhez közeli területen épül fel, mely minden környező sétányról könnyen megközelíthető lesz, másfél méter magas, egyedi tervezésű kerítésén pedig öt bejárat lesz.

A játszótér nem csak méretével, de különleges felszereltségével, a felfedezésre, természet megismerésére, tanulásra ösztönző játékelemeivel is ki fog tűnni. A tervezési folyamatban pszichológusok, tájépítészek, pedagógusok mellett gyermekek (Városligeti Ifjúsági Tanácsadó Testület tagjai) is részt vettek. Mindezek eredményeképp a különböző korosztályok és a szülők igényei is visszaköszönnek a tervekben: a játszótér szerkezetét úgy alakítják ki, hogy a legkisebbek egy védett belső körben játszhatnak, miközben a szüleik kényelmes ülőalkalmatosságokon követhetik a gyerekek mozgását.

A tervezők nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy teret engedjenek a szabad játéknak, a játszótér kialakításával és eszközeivel inspirálják a gyerekek alkotóenergiáit. Jó példa erre az a nagy felületen kialakított homokos-vizes játszórész, amiből előásható fosszília-másolatok ösztönzik játékosan a tanulásra a kicsiket.

Külön SMART-megoldásokkal kedveskednek azoknak a gyermekeknek, akik szeretnek mérni, számokban nyilván tartani mindenféle adatokat: egyes csúszdák kiírják majd, mekkora sebességgel suhannak rajtuk, illetve a homokos rész egy elkerített pontján ugrótávolságot is lehet majd mérni, a kijelző ekkor a pontos táv mellett a hasonló távot ugró állatot idéző grafikát is megjelenít.

Az egyik  legnagyobb változás a tervek szerint például az lesz, hogy a Kós Károly sétányról kitiltanák a gépkocsiforgalmat, a Széchenyi-sziget pedig elvileg körbehajózható lenne. Persze lesz majd sportolási lehetőség is a Városligetben: fotópályák, kültéri edzőpálya, játszótér, sőt, még kutyafuttató is lesz.

A 15 milliárdos beruházás a tervek szerint 2018. áprilisára készülne el.

A Liget Budapest projekt keretében zajló felújítás központi eleme a háborús sérülések miatt a közönség elől 70 éve elzárt Román csarnok rekonstrukciója, de más, az elmúlt évtizedekben raktárként használt történelmi kiállítóterek is újra betölthetik majd eredeti funkciójukat – közölte a múzeum pénteki sajtóbejárásán Baán László főigazgató.
Mint emlékeztetett, a 2. világháborúban bombatalálatot kapott Román csarnok az utóbbi évekig raktárként működött, a csaknem 900 négyzetméteres teremben tárolták a Régi Képtár festményeinek egy részét, valamint a gyűjteményben őrzött gipszmásolatokat. A csarnokban most padlófűtést és klimatizálást építenek ki, miközben elvégzik a műemléki rekonstrukciót is.

A megújult Román csarnokot a tervek szerint már a Szépművészeti megnyitása előtt, 2018 tavaszán bemutatják a közönségnek

– árulta el a főigazgató.

Kőszegi Antal főmérnök elmondása szerint a Román csarnok az úgynevezett freiburgi kapun át ismét az épület keresztirányú tengelyének része lesz, a Reneszánsz és a Barokk csarnokokkal együtt.
Baán László hangsúlyozta, hogy a csaknem 10 milliárd forintos beruházás keretében korszerűsítik az elavult fűtőrendszert, elvégzik a komplex akadálymentesítést, klimatizálják a kiállítóterek egy részét, valamint új kiállító- és közönségforgalmi tereket, korszerű restaurátor- és raktárműhelyeket alakítanak ki.
Mint hozzátette, új teherliftet építenek be, a felújított és szigetelt tetőre napelemeket és napkollektorokat helyeznek, valamint modern műtárgyszállítási folyósokat is kialakítanak.
A Szépművészeti átfogó felújítása 14 ezer négyzetmétert érint, ami az épület alapterületének mintegy 40 százaléka; a beruházásnak köszönhetően a Román csarnokkal együtt 2000 négyzetméterrel nő a kiállítóterek nagysága.

Több, az elmúlt évtizedekben raktárként használt történelmi kiállítótér is visszakapja eredeti funkcióját; ilyen például a hossztengely csarnoksorát záró Michelangelo terem, amelyet a hetvenes években vasbeton födémmel kettéosztottak, hogy a könyvelést elhelyezhessék.
Baán László beszámolója szerint nemcsak a kiállítóterek összterülete nő, de az épület jobban kiszolgálja majd a közönséget is: az áthelyezett Egyiptomi gyűjtemény helyén melegkonyhás étterem nyílik, drasztikusan megnövelik a ruhatárak kapacitását, és jelentősen nagyobb teret kap a múzeumpedagógia is

.
Az épület 2018 őszétől a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria 19. század előtti gyűjteményeiből rendezett új állandó kiállításnak, valamint időszaki tárlatoknak ad majd otthont

– mondta el a főigazgató.

A Közlekedési Múzeum 1896-ban a milleniumi ünnepségekre épült, Pfaff Ferenc tervei alapján. A megnyitó után még Közlekedési Csarnok névvel várta a vendégeket. Tündöklésének a II. világháború vetett véget, ugyanis 1944-ben bombatalálatot kapott, melynek következtében díszes kupolája teljesen elpusztult. A helyreállítások során (amire két évtizedet kellett várni) az épület legdíszesebb elemét nem építették vissza. 1987-ben egy új épületszárnnyal bővült a múzeum, amitől csak még felemásabb lett az összhatás.

A Liget Project keretében azonban hamarosan teljesen megújul, pontosabban visszanyeri régi külsejét a Közlekedési Múzeum. A munkálatokért a Mérték Építészeti Stúdió felel. A cég korábban már a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Nemzeti Múzeum épületeit is restaurálta.

Most újra felépül Közlekedési Múzeum 26 méter átmérőjű, 67 méter magasságú kupolája, melynek központi részén egy kiállítóterem is helyet kap majd. Emellett 4000 négyzetméterrel bővül a múzeum, így még nagyobb kiállítótérrel várják a munkálatok után a vendégeket.

A teljes tatarozás csak egy új logóval lehet teljes.

„Az új logó tükrözi a múzeum célkitűzését: a közlekedésre, mint összefüggő rendszerre tekint. A logó egyszerre szimbolizál sínpályákat és utakat, villamosvágányokat és vasútvonalakat, közutakat és folyókat, így utalva a különböző közlekedési módokra és ágakra” – írta a Múzeum Facebook-oldalán.

A munkálatok becsült költsége 7 milliárd forint, a múzeum megnyitásáig pedig legalább még egy évet (de leginkább kettőt) kell még várni.

A Liget project ellen tüntetők  nemrégiben még a lebontásra ítélt épülethez láncolták magukat, most pedig a kivágásra ítélt fákat akarják foggal-körömmel megvédeni. Több hónapos határozott fellépésük végül eljutott Sághi Attila, a Liget Zrt. műszaki igazgatójának a fülébe, aki ígéretet tett rá, hogy nem fogják kivágni a fákat, hanem gyökerestől arrébb költöztetik őket.

Az akció körülbelül 300-400 millió forint többletköltséget jelentene, melynek finanszírozása még kérdéses. A grandiózus vállalkozásra egyébként már volt példa, alig néhány méterrel arrébb, az állatkert átalakításakor, amikor a régi vidámpark területét is bekebelezte a Fővárosi Állatkert.

További nehézségeket okoz, hogy a faátültető szerkezet 38 centiméter átmérőjű fákat képes elmozdítani, a Városligetben lévő növények többsége azonban ennél nagyobbak.  Az átültetendő majdnem 600 fának jövendőbeli helye szintén kérdéses.

Tarlós István a kedélyek csillapítása végett megígérte, hogy a város egy új faátültetőgépet fog venni. Hasonló szerkezetet már a II. János Pál pápa téret is alkalmaztak a 4-es metró megállójának kialakításakor.

„A nyilatkozattal csak arról akarják meggyőzni a budapestieket, hogy hiábavaló, felesleges a tiltakozásunk, miközben meg megy a hülyítés, hogy drogos hippik vagyunk” – nyilatkozta Csák Gergely, a ligetvédők szóvivője, akit nem hatott meg a Liget Zrt. műszaki igazgatójának ígérete.

Csák szerint az új helyre telepített fáknak alig 1%-a élné túl az átültetést, így lényegében semmilyen eredménnyel nem járna az intézkedés.

forrás

A Liget-project a főváros egyik legnagyobb beruházása, melynek keretében felújítják a Szépművészeti Múzeumot, és új épületet kapna többek között a Néprajzi Múzeum, az új Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Zene Háza és a Városligeti Színház.

A tüntetők szerint (akik között környezetvédelmi megmozdulók és baloldali pártok aktivistái egyaránt vannak) a Városliget átalakítása Budapest egyik legnépszerűbb zöldövezetének az elpusztításával jár, és hiába az új épületek, a város valójában szegényebb lesz a project befejezése után, ugyanis elveszíti kedvelt zöldfelületének jelentős részét.

A tüntetők az évek óta használaton kívüli Hungexpo épülete előtt tiltakoztak tegnap délután, melynek a lebontását a munkások így nem tudták megkezdeni. A elhagyatott épületén a tervek szerint a Magyar Zene Háza épülne meg. A Liget beépítése ellen tiltakozók betonelemekhez láncolták magukat és a „Nem adjuk el a ligetet!”  „Megvédjük a ligetet!” mondatokat skandálták.

A helyszínre érkező több mint 200 rendőr csak ezeknek a betontömbök szétverésével tudták elmozdítani a helyszínről az aktivistákat. Volt, akit az egyenruhások bilincsbe verve szállítottak el.

Bán László,miniszteri biztos szerint a tüntetők bármikor kifejezhetik véleményüket és nemtetszésüket, de csak akkor, ha mindezt nem építési területen végzik.

„…a véleménynyilvánítás szabadsága azonban nem járhat önhatalmú, a törvényességet semmibe vevő cselekedetekkel, mint amilyen a lebontandó Hungexpo irodaházak megszállása volt” – fejtette ki a politikus.

A Liget project promo filmjéért kattints ide.

Forrás: index.

A Liget névre hallgató projekt csak 2019-re lesz kész, ekkor azonban rá sem fogunk ismerni a Városligetre. Új épületet kap a Néprajzi Múzeum, az új Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Zene Háza és a Városligeti Színház. Emellett több régi épületet is restaurálnak, például a Közlekedési Múzeumét.

Az egyik legnagyobb beruházást a Szépművészeti Múzeum jelenti, ahol korszerűsítik a kiállítótereket, és a 70 év óta közönség elől elzárt Román Csarnokot is felújítják, hogy teljesen elkápráztassák a vendégeket, akik 2018 elejétől élvezhetik az újjá varázsolt múzeumot.

Az átalakítások ellenzői szerint a beruházás miatt rengeteg fát vágnak ki, melyeket nem pótolnak újak ültetésével, ám a tervezők szerint a munkák elkészülte után továbbra is 100 hektárnyi zöldterületet élvezhetünk majd.

Az ígéretek szerint 2019-től minden megtalálható lesz a Városligetben: a rengeteg fullos múzeum mellett kávézók, kutyafuttatók és kivilágított futópálya is rendelkezésünkre fog állni.

Szerinted mennyire lesz #FUNtasztikus?