A kereskedők főutcája

A Tárnok utca a középkorban a boltosok utcájaként volt ismert: egykor egymás után sorakoztak itt a német kereskedők, élelmiszer-eladók, köztük a sokunk által ismert Arany Sas Patika is. A tárnokmesterek – akikhez az utca végső neve köthető – pedig a királyi magtárak, fegyvertárak őrei voltak, majd IV. Béla uralkodása alatt pénzügyigazgatói feladatot láttak el.

A dúsgazdag ékszerkereskedő otthona: Tárnok utca 5.

A barokk és középkori részleteket is rejtő épülethez Edelsheim Gyulai Lipót (Horthy István apósa), Louis Cartier, Hatvany Lajos személye mind erősen köthető. A kezdetek kezdetén Rosina Julianna von Kuschlan bárónő tulajdonában volt, majd többszöri váltást követően a gróf Edelsheim Gyulai család birtokolta az épületet. Tőle vette meg Hatvany Lajos, a Nyugat folyóirat alapító mecénása, a XX. századi irodalom egyik legismertebb támogatója.

Így történhetett az, hogy a francia-barokk épületben több korabeli író is megfordult, köztük például Szabó Dezső is, aki számára ételt és szállást is biztosított a báró. Aztán Hatvany Lajos emigrációra kényszerült, s mikor 1927-ben visszatért, akkor a pár éve, a Jövő című lapban megjelent nemzetgyalázó írásai miatt hatalmas pénzbírságot és börtönbüntetést róttak ki rá.

Így hát ezzel egy időben, 1928-ban úgy döntött, hogy eladja a palotát, ám mire megszületett az adásvételi szerződés, addigra kegyelmet kapott. Ez már nem változtatott a helyzeten, innentől kezdve Almásy Jacqueline grófnő és Louis Cartier francia dúsgazdag ékszerész birtokolta a várnegyed egyik legszebb barokk palotáját.

A műkincsekkel teli épületet 1941-ben vették át bizományba a családtól, s a falain belül rendezték be a Mentesítési Osztályt. Tehát a Tárnok utca 5-ben, a zsidótörvények megkerülésével, 3 éven át tettek nap mint nap azért, hogy 8-10 000 üldözött embert felmentsenek a sárga csillag viselésének és a gettóba költözés kötelezettségétől. Végül Budapest ostromakor a palota súlyosan megsérült, a szovjetek elvitték a műkincseket, így ma már a felújított, azonban a barokk díszítések nélküli változatát láthatjuk csak az épületnek.

A fűszerész szerelmi kalamajkája: Tárnok utca 6.

Közvetlenül az irodalmi élet zsongásával szemben már egy fűszerész család élete elevenedik meg a Tárnok utca 6. szám alatt. Az eredetileg Batthyány József tulajdonában lévő aprócska épület tulajdonjoga először egy gombkötő mesterre szállt, majd ezt követően landolt a híres fűszerkereskedőnél, Privorszky Jánosnál. A Privorszky család a szemközti, Laszlovszky gróf palotájában élt, míg a Tárnok utca 6-ban a Fehér Oroszlánhoz boltot működtették.

Ám a hely aligha a kínálatáról lett híres, ugyanis Privorszky János előszeretettel kereste fel az akkori bordélyházakat, sőt 10 évig kitartott maga mellett egy szeretőt is. A kettejük sztorija pedig ahogy csak lehetett, úgy csúszott félre, mert a leány teherbe esett, a férfi vágyfokozó szer bevételére kényszerítette, aminek hatására a nő nemcsak elvetélt, hanem komoly egészségkárosodást is szenvedett. Ennek hatására a fűszerész megszakította vele a bűnös kapcsolatot.

A botrány akkor robbant ki, amikor Fokt Anna, a volt szerető a nádorhoz fordult segítségért, ám a törvényszék előtti vádemelés végül elmaradt, s a férfi javára döntöttek. Az esetet követően a fűszerárus hamarosan belehalt egy agyvérzésbe, így az üzletet a felesége vitte tovább.

Többszöri tulajdonosváltások alatt volt itt hentes, még egy fűszeres, később borraktár is. Majd a II. világháború a Tárnok utca 6-ot sem kímélte: 1945 telén kivégzett német katonák holttestére találtak rá itt. Végül 1952-ben államosították a mára műemléki védettséget élvező házat.

Az egykori zsidónegyed: Táncsics Mihály utca

Ma nyugodt hangulat, idilli báj öleli körül a Táncsics Mihály utcát, melynek északi része egykor a Budai Várnegyed zsidónegyedének számított, így egészen a XVIII. századig a Zsidó utca nevet viselte a környék. A Budáról hajdanán kitelepített zsidókat a XIV. század közepén költöztették vissza az utcába, és egészen a török hódoltság végéig éltek itt.

A zsidók a török uralom alatt az Oszmán Birodalmat támogatták, így Buda visszafoglalását követően egy részük a hódítókkal tartott keletre, míg aki maradt, azok többségét lemészárolták. Viszont emlékük örökre beivódott a Táncsics Mihály utca szegleteibe: a 26. szám alatti imaház a késő középkori zsidóság zsinagógája volt, a 21-23. számú épület kertje alatt pedig a budai Nagy-zsinagóga romjai bújnak meg.

Egy fogadó kalandos élete: Hess András tér 3.

A Táncsics Mihály, Fortuna utca és a Hess András tér sarkán álló ház egy pillanat alatt magára vonja a tekinteteket, s szótlanul üzen, itt bizony tucatszámra sorakoznak az elmesélésre váró történetek. Talán ez nem is véletlen, hisz az I. kerület legrégebbi épületéről beszélünk, mely 800 éves múltat tudhat maga mögött egész szerencsésen, hisz mondhatni, kisebb karcolásokkal túlélte a törököket, Buda visszafoglalását és még a II. világháborút is.

Jelenlegi arcát az 1700-as években nyerte el, amikor több, a XIII. században felhúzott gótikus épületet vontak egybe, klasszicista stílusát pedig az 1810-es nagyobb átépítésnek köszönheti. Bár ma is van olyan gótikus ablakmaradványa, ami a középkorból származik, mégis leginkább a Vörös Sün Fogadóról ismerhetjük.

Na de, ne rohanjuk ennyire előre, néhány érdekes történetmorzsát a Vörös Sün ideje előtt is elhintettek a háznál. Az 1300-as években Nagy Lajos király pohárnokmestere (tehát a király legbizalmasabb embere), Kont Miklós élt itt, akinek az özvegye egy pálos kolostornak adományozta az épületet. Ennek köszönhetően mondhatjuk el, hogy egy kis ideig itt őrizték Remete Szent Pál testereklyéjét.

Majd 1696-ban nyílt meg a várnegyed akkor egyetlen fogadója, a Vörös Sün Fogadó, ami talán még túl is mutatott rendeltetésén. A kertjében táncesteket tartottak, sőt itt rendezték meg az első budai színházi előadást, illetve szintén e falak adtak otthont az ország első gyermekszínházának, a Verner Színháznak.

A XVIII. század végén a tulajdonos nem korszerűsítette az épületet, inkább bérbe adta, s ide költözött Meyer Johann fogorvosi rendelője is, mely egy idő után túl sok helyet vett el a fogadótól, ami végül 1805-ben megszűnt funkcionálni. Az 1900-as évekről csupán annyit tudhatunk, hogy kabaré, valamint bordélyház is működött itt, majd 1959-ben és a rendszerváltás után is felújították.

A Napkelet-estek otthona: Táncsics Mihály utca 21-23.

A Táncsics Mihály utca 21., 23. és 25. számú épületei az idő során úgy változtak, mint egy nap alatt a szélirány, álltak külön, összevonva, többször átépítették, de egy biztos, a II. világháború utáni helyreállítások során a 25-ös épületet leválasztották, a 21-23. számúak pedig visszanyerték egységes, barokk homlokzatukat. Bár élt itt többek között német postamester, császári jegyző, ezredes, majd Grassalkovich Antal tanácsadója (Horányi Gábor), császári és királyi kamarás (Almásy Antal) is, ma inkább Zichy-palotaként ismerjük az épületkomplexumot.

A sokat látott ház (a 21., 23. és 25. számú épülettel együtt) 1868-ban került Zichy Jenő politikus, Ázsia-kutató birtokába. Így történt, hogy az épületen még Ybl Miklós is dolgozott, kisebb átalakítások erejéig, majd a tulajdonos halálát követően fia, Zichy Rafael és a gróf felesége, Pallavicini Eduardina lakott az épületben. Talán az egyik legbizarrabb, várbéli szerelmi történet is az övék, ugyanis a férj beleszeretett egy másik asszonyba, ami miatt válni szeretett volna.

Zichyné ebbe nem nyugodott bele, ezért férje pert indított ellene, és megvádolta azzal, hogy leszbikus kapcsolatot folytat Tormay Cécile írónővel. Végül azonban hamis tanúzás vádjával Zichy Rafaelt ítélték börtönre. A Zichy család 1945-ig élt itt, ám a mai napig emlékeztet rájuk a neobarokk lépcsőházban látható címeres kandallópárkány, a falak pedig naphosszat tudnának mesélni az itt tartott 1920-as Napkelet-estekről, melyekre egyszer Thomas Mann német író is ellátogatott.

A latin negyedből az országgyűlésig: Országház utca

Az 1400-as években a Vár főutcájának számító területre a magyar Anjouk és Luxemburgi Zsigmond francia, s itáliai papokat, lovagokat, kézműveseket telepítettek be. Így vált a mai Országház utca egy része Buda latin negyedévé. Az évek során egymást váltották az elnevezések, például volt Olasz, Fürdő (Hamam dzsámi és a várnegyed egyetlen közfürdője miatt), majd Sütő utca is. Az Országház név pedig onnan ragadt rá, hogy a XVIII. és a XIX. század fordulóján az országgyűlés háromszor ülésezett a 28. számú épületben.

A pékmester háza: Országház utca 17.

A mai barokk homlokzatú ház már a kezdetekkor igencsak meghatározó pontként szerepelt az utca történetében, ugyanis egyik tulajdonosa Spiegel Bernát pékmester miatt nevezték el az utca egy részét Sütőnek. Bernát középkori alapokra húzta fel az épületét az 1700-as évek végén, majd közkedvelt pékműhelyt alakított ki, ahol árusítóhelynek, valamint egy kemencés sütödének is helyet biztosított.

Az 1686-os ostrom után Spiegel a két épület egyesítésével hozta létre pékműhelyét, és így alakította ki az épület alapvető formáját. A vér nem válik vízzé alapon a vendéglátóhellyé avanzsált épületben Spiegel után még a XIX. század második feléig sütöde működött, majd az 1990-es évek elejéig a Régi Országház Vendéglő fogadta az éhes szájakat, ma pedig a Maison Bistro & Hotelvárja a vendégeket.

Ahol még Liszt Ferenc is járt: Országház utca 5.

A legtöbb várbeli házhoz hasonlóan díszes társaság élt az Országház utca 5-ben is. A XIX. század végén Zichy Géza gróf, félkarú zongoraművész, Liszt tanítványa hajtotta álomra fejét esténtként itt. S mivel közeli ismertséget ápolt Liszt Ferenccel, a hivatali ügyeiben is felajánlotta a segítségét, így még Liszt Ferenc is jó néhányszor járt Zichyék otthonában.

Majd a századfordulón Kramer Paulina festő, illetve a Vaszary család szintén itt élt. A Vaszary család egy igencsak sokszínű família volt, Vaszary Gábort hírlapíróként ismerhették a korabeliek, Piri lánya színésznő, János fia író és színigazgató – állítólag Budapest leggyorsabb színműírója volt –, míg Gábor fia szintén újságíró, író volt.

Magáról az épületről pedig tudhatjuk, hogy középkori alapokon nyugszik, copf stílusú lakóház, melynek helyén két lakóház állt. A telkeket 1728-ban egyesítették, amikor egy patkolókovács és felesége kezében volt a hely. Majd az évek során többek között gróf Batthyány Károly magyar főúr, gróf Széchenyi Adolf, illetve 1926-tól Piret-Bihain Gyuláné bárónő is birtokolta.

A bárónő egyébként a Dísz tér 18. szám alatti Izabella Háziipari Egyletet vezette, ezzel számos nőnek munkát adva a háború utáni nehéz időkben. A múltjából pedig aligha lehet kihagyni az alatta húzódó barlangrendszer említését, melyről 1931-ben úgy írtak, hogy még egy 3-5 méter mély tó is elterült a mélyében.

Az arisztokrácia krémje élt itt: Úri utca

Bár egy időben Buda aligha volt népszerű városrész az arisztokrácia körében – szívesebben voltak közel a tűzhöz –, az Úri utcát egészen biztosan sikerült a szívükbe zárniuk. A királyi udvar várba költözése után kezdett el beszivárogni a környékre a nemesség, majd a jelenlétük a II. világháború környékén érte el a csúcspontját. Időközben pedig sorra építették a palotáikat az Úri utcában: a Széchenyi családnak öt volt itt, de a Zichy-, majd Sigray-rezidencia, illetve Eötvös József szülőháza is itt állt.

A sor pedig nem ér véget, Zwack János likőrgyáros szintén az utcában vásárolt házat, Sztáray Irma, Sisi utolsó társalkodónője az itteni Sztáray-házban élt a visszavonulása után, sőt Habsburg Frigyes főhercegék is az utcában béreltek házat Széchenyiéktől. Az úri osztály számára a mai Jamie’s Italian helyén álló, “A fehér galambhoz” étterem szolgáltatta a gasztronómiai élményeket. És végül a neves társaság a kommunizmussal együtt tűnt el az utcából, ezzel egy időben pedig hétköznapi családok költöztek be a grófok helyére.

Erkel Ferenc és családjának otthona: Úri utca 24.

Mint oly sok épület a várnegyedben, az Úri utca 24. is őriz középkori emlékeket. Eredete a XIV. századra nyúlik vissza, ennek az időszaknak a lenyomatait pedig még ma is láthatjuk a bejárati előcsarnok gótikus ülőfülkesorában, illetve a falakban lévő középkori kőfaragójelekben.

Legkorábbi tulajdonosai között budai városi tanácstagokat, gazdag kereskedőket ismerhetünk. Majd a török uralmat követően kőművesmester, belső tanácsos, illetve még Buda polgármestere is birtokolta az épületet, melyet 1700 körül barokk stílusban építettek át. Majd 1851-től a második emeleten, a sétányra néző ablakok mögött még Erkel Ferenc is élt feleségével és gyermekeivel együtt.

Zsidókat mentő ház: Úri utca 15.

Hogyan fonódhat össze egy budai ház története az angol irodalommal, a holokauszttal és a kilencvenes évek eleji úri murival? Kezdjük az elején. Az Úri utca 15-öt Berg Tibor, alezredes vásárolta meg 1927-ben, majd itt is élt feleségével, Nákó Bertával. Ez idő alatt adódott, hogy Patrick Leigh Fermor (brit író) az 1930-as években átgyalogolta Európát. Az erről írt memoárjában pedig kiderül, hogy a Budai Várnegyedben egy kedves házaspárnál, Tibornál és Bertánál szállt meg.

A következő történetszál szereplője már Berta nővéréjé, Nákó Erzsébeté, aki 1919-ben a zsidó Ádám Lajoshoz, a kor legnagyobb tudású magyar sebészéhez ment feleségül. Nákó Erzsébet a zsidómentő Raoul Wallenberg titkáraként dolgozott, így nem véletlen, hogy Wallenberg az Úri utca 15-ben helyezte el az irodáját, s svéd védettség alá vette a házat.

Ennek köszönhetően fogadhatták be az üldözötteket – itt bújtatták például Szent-Györgyi Albertet is –, valamint az épület sziklapincéjében rejtették el Wallenberg iratait és a svéd állam embermentő akcióira szánt összegeket.

Kizárásos alapon az úri muri pedig a Berg család legszínesebb egyéniségéhez, Welsburg Lona grófnőhöz, oldenburgi hercegnőhöz köthető. Lona nővérén keresztül került a várba, ugyanis testvére Berg báró második felesége volt. A II. világháborút követően megjárva Tökölt, Ausztriát és Amerikát, tért vissza az akkor már tanácsi tulajdonban lévő – hisz Bergéket a kommunisták kitelepítették az 50-es évek elején – épületbe.

Majd adódott egyszer, a kilencvenes évek elején, hogy az alig 35 négyzetméteres szobájába a magyar nemesség krémjét meghívta. Közel negyvenen gyűltek össze, köztük Hans Heinrich Thyssen-Bornemisza báró (jelentős műgyűjtő), a Pallavicini házaspár, a grófi származású Bolza Marietta festő, az amerikai kulturális attasé, a svájci katonai attasé, illetve angol, német és spanyol diplomaták.

Az est költségeit Lona unokahúga, a Győri Nemzeti Színház díszlet-, látvány- és jelmeztervezője, Gloria von Berg, azaz Berg Gloria bárónő állta, az 1990-es Kurír beszámolója szerint. A rendszerváltást követően pedig Gloria, Berg Tibor lánya volt az, aki visszavásárolta az épületet az államtól.

Ha még több érdekességet olvasnál a Budai Várnegyedről:

Különleges turistaútvonal fedi fel a Budai Várnegyed bájos kis világát

Ismerjétek meg a Buda Várnegyed legjobb turistaútvonalát, amely által felfedezhetitek e titokzatos ékszerdoboz rejtelmeit és históriáit.

Funzine

Tata: Esterházy-kastély 

Az 1770-es évek óta áll az Öreg-tó mellett Fellner Jakab alkotása, melynek falai igencsak fontos eseményeknek voltak szemtanúi. I. Ferenc itt írta alá a schönbrunni békét, Görgei Artúr az épületben tartott haditanácsot a szabadságharc idején, de I. Ferenc József, II. Vilmos német császár és IV. Károly császár is megfordult az épületben. 1806-tól udvari zenekar szórakoztatta a vendégeket, majd a XIX. század közepére a monarchia társasági életének központjává vált a kastély. Ezekről az időkről napjainkban pedig a kastély kiállításai mesélnek nekünk.  

Merre kalandozzunk tovább Tatán? 

Ha még egy kicsit elmerülnénk a múltban, akkor a kastélytól egy kőhajításnyira, az Öreg-tó partján áll a Tatai vár, melyet még Luxemburgi Zsigmond építtetett a XIV-XV. század fordulóján. Ma pedig a Kuny Domonkos Múzeumnak ad otthont, melynek megannyi kiállítása a római kortól kezdve a középkoron át egészen a 20. század közepéig mesél a régi korokról.  

Elhagyva az évszázados falakat a romantikus bájjal körülölelt Öreg-tó partján is andaloghatunk, majd egy kurta kanyarral már az ország egyik legrégebbi angolkertjében találhatjuk magunkat. A “Griffes kapun” belépve fahidak, mesebeli műromok, hatalmas fák teszik varázslatossá a környezetet, melyben a Herendi porcelánkiállítást rejtő kiskastélyt, a Nyári lakot, illetve az Esterházy-család egykori konyhájaként szolgáló Cellariust is meglátogathatjuk.

Természetesen a Cseke-tó partján is érdemes elidőzni, ha pedig maradt egy kis időnk és szuflánk, akkor a Tatai Fényes Tanösvény vár ránk a tündérek világát megidéző vidékével.  

Keszthely: Festetics-kastély 

A ma Helikon Kastélymúzeumként ismert Festetics-kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte el, majd közel 200 évig a nemesi család kezében maradt az épület. Jelenleg a kastélyon belül, valamint a hozzá közeli épületekben 5 kiállítás tárja fel előttünk a főúri korok titkait, a kastély könyvtára pedig Európa legnagyobb épen maradt főúri bibliotékájaként nyűgőz le minket.  

Merre kalandozzunk tovább Keszthelyen? 

A kastély körüli kiállításokat bejárva érdemes a kastélyparkban is elidőzni egy kis időre, majd a Madárpark felé venni az irányt. Ha pedig a főúri pompa teljesen elvarázsolt, akkor a Sétáló utca vár ránk, ahol impozáns barokk és historizáló műemlék házak tartanak minket képzeletben még mindig a békebeli időkben.

Egy hosszabb sétával innen egyenesen a Balatoni Múzeumnál találhatjuk magunkat, mely a magyar tenger legrégebb óta funkcionáló, és egyben egyetlen hivatalos múzeuma. Az 1898 óta fennálló intézményben különböző kiállítások vezetnek be minket a Balaton titkaiba: a régióról, a tó élővilágáról, a környéken élő lakosság kultúrájáról, a 20. századi vízparti divatról és még sok minden másról regélnek nekünk.  

Végül utunk a kikötő melletti, 17 hektáron elterülő Helikon Parknál zárul, ahol lombos hársfák árnyékában sétálgathatunk nyáron.

Edelény: L’Huillier–Coburg-kastély 

Hazánk egyik legnagyobb barokk kastélyát Jean-François L’Huillier, a Habsburg hadsereg főtisztje kezdte el építtetni 1716-ban. A 14 évvel később elkészült kastély pompáját a L’Huillier család tagjai generációkon át élvezték, s szerencsére 2009-es újjászületése óta mi is megcsodálhatjuk régi fényében tündöklő épületet. A napjainkban az Edelényi kastélysziget nevet viselő, mesébe illő turistaattrakció számtalan érdekes kiállítással vár mindannyiunkat.   

Merre kalandozzunk tovább Edelényben? 

A kastély kiállításai után vár ránk Edelényben a természet, hisz a főúri épülettől indulva, s a jégmadár emblémákat követve a Jégmadár tanösvény tárja fel előttünk a környék botanikai, zoológiai, történelmi és kultúrtörténeti értékeit. A 14 állomásból álló tanösvény a kastélytól két részletben is bejárható, állomásai pedig érintik a Borsodi Tájházat és a Borsodi Földvárat is.  

A tavasztól őszig tartó időszakban nyitva álló tájház Edelény és a Bódva-völgy regionális múzeuma, ahol néprajzi, ipar-, agrár- és művelődéstörténeti tárgyak, valamint szellemi anyagok kalauzolnak el minket a környék tovatűnt világában. A mini skanzenbe érkezve a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt képviselői repítenek minket a XIX–XX. század fordulójára. Ha pedig itt járunk, akkor bakancslistánkra tűzhetjük a Borsodi Földvárat, valamint a későbarokk edelény-borsodi református templomot is, mely belül csodás, festett kazettás mennyezetet rejt.  

Gödöllő: Gödöllői Királyi Kastély   

A Grassalkovich család kastélyát I. Grassalkovich Antal gróf számára építették a XVIII. században, majd a XIX. század második felétől Erzsébet magyar királynő és az osztrák császár rezidenciájaként szolgált. A szocializmus során jelentős mértékben megrongálódott kastély ma már régi fényében pompázik, a falain belül pedig különböző programok és kiállítások kalauzolnak minket vissza Sisi idejébe.  

Merre kalandozzunk tovább Gödöllőn? 

Ha a kastély kiállításai után a közeli Gödöllői Városi Múzeum tárja fel előttünk Gödöllő múltját, valamint a gödöllői dombvidék élőhelyeinek jellegzetességeit a város legrégebbi épületében, a Hamvay-kúriában. 

Végül pedig elménket Gödöllő arborétumában szellőztethetjük ki. Az 1902-ben alapított botanikus kertben, a mai Arbo-Parkban vadregényes ösvényeken bandukolhatunk, valamint szabadtéri fitneszgépekre, hullámpadokra és egy erdészeti tematikájú játszótérre is lelhetünk. Ha pedig elkalandoznánk a mesék világába is, akkor a Földanya Meseútja 7 mesélőládikán át kalauzol végig minket természetbarát történetek segítségével az ezerarcú erdőben.  

Gyula: Almásy-kastély 

A város egyik legimpozánsabb barokk épülete az Almásy-kastély, mely ma látogatóközpontként áll nyitva minden érdeklődő turista előtt. A kastély története egyébként a XVIII. században ered, amikor is Harruckern János György újra életet lehelt a vidékbe a török harcok után. Ezt követően az épületet fia, majd unokája Wenckheim Ferenc alakította nemesi rezidenciává, majd végül a névadó, Almásy család kezébe került a kastély. Napjainkban interaktív állandó kiállítás, időszakos tárlatok, szabadulószoba vár minden érdeklődőt.  

Merre kalandozzunk tovább Gyulán? 

A kastélytól csupán egy karnyújtásnyira pedig az Alföld egyetlen épen maradt síkvidéki gótikus téglavára áll, melynek építése a Zsigmond-féle Sárkány Lovagrend tagjához, Maróti János macsói bán nevéhez kötődik. A Gyulai vár az évek során erőd volt Mátyás király, Corvin János kezében is. Ma pedig a középkori életet bemutató kiállítás, számos izgalmas program vár ránk itt, az ország egyetlen ma is álló, nem vallási célokat szolgáló török épületével, a Török toronnyal együtt.

A középkori kalandokat követően a dualizmus és a két világháború közötti időszakba csöppenhetünk, ahol megannyi emlék elevenedik meg előttünk a barokk stílusú Ladics-házban, mely a XIX. század elején épült. A Ladics család leszármazottai bő száz éven át éltek a házban, ahol párját ritkító polgári hagyaték tárul a szemünk elé, tárgyi, irattári értelemben is. Utunk végezetével pedig egy jóleső beszélgetésre invitál minket a Százéves cukrászda, ahol 1840 óta kényeztetik a betérő vendégeket édes finomságokkal.  

Fedezzetek fel szerelmes történeteket őrző kastélyokat is:

3 mesébe illő kastély az országban, melynek falai a legszebb szerelmek emlékeit őrzi

Főúri pompával kísért romantikus élmények várnak benneteket az ország legszebb kastélyaiban egész évben.

Funzine

Batthyány-Draskovich-kastély és Sellyei arborétum

A barokk stílusú Draskovich-kastélyt eredetileg a Batthyány család építtette, ami végül az 1800-as évek elején nászajándékként cserélt gazdát, amikor Batthyány-Strattmann Erzsébet férjhez ment Draskovics Károlyhoz. A műemléki védelem alatt álló kastély a XVIII. század közepén nyerte el mai formáját. A kastélyhoz tartozó hatalmas botanikus kert késő télen mutatja legszebb arcát: már februárban virágzásnak indulnak a védett növényfajok. A park emellett több száz lombhullató, illetve örökzöld fafajtájának is otthont ad. 

7960 Sellye, Köztársaság tér 1.  | Weboldal

Eperfa Tájház 

A Kelet-Ormánság csöppnyi faluja, Szaporca aprócska kiterjedése ellenére megannyi izgalmas látnivalóval és programlehetőséggel vár. Ha erre jártok, mindenképpen ejtsétek útba az Eperfa Tájházat, ahol az ormánsági térség népi szokásaival, régre visszanyúló hagyományaival ismerkedhettek meg. Ez a bűbájos helyszín azonban nem csak az érdekes kiállításai miatt különleges: a helyszínen ugyanis nem szednek belépőt, a tájház becsületkasszával működik a helyi egyesület lelkes tagjai munkájának hála. A kertben imádnivaló háziállatok várják a látogatókat, akikért a gyerekek és a felnőttek egyaránt rajongani fognak. 

7843 Szaporca, Kossuth Lajos utca 56. | Weboldal

Hétöles-tó 

Az Eperfa Tájház meglátogatása után feltétlen ejtsétek útba a környéken található tavat, ami nem véletlenül kapta a Hétöles-tó nevet, hiszen tényleg csupán hét ölnyi a kiterjedése. Az apró tó azonban nem csak emiatt fogja rabul ejteni a szívetek: a parton gyönyörű és csendes környezetben élhetitek át a természet nyugodt békéjét, ami miatt a környékbeliek is vissza-visszajárnak ide megpihenni. A magatokkal hozott harapnivalókat az itt található fedett asztaloknál tudjátok elfogyasztani, ahol akár sütögetésre is lehetőségetek nyílik. Ha szerencsétek van, és szép időt fogtok ki, a tó körüli aszfaltozott út egy kellemes biciklizéshez legalább annyira ideális. 

7843 Szaporca 

Ős-Dráva Látogatóközpont  

Az egész évben nyitva tartó látogatóközpont tökéletes kikapcsolódást kínál azoknak, akik a természet közelében szeretnének feltöltődni, de kirándulásuk alatt szívesen tanulnának az adott helyről. Az Ős-Dráva Látogatóközpont az Ormánság természeti értékeit, valamint hagyományait mutatja be komplexen és élményközpontúan. A főépületben a térség természeti és kultúrtörténeti értékeit bemutató, interaktív kiállítást nézhetitek meg, ahol az ormánsági néprajznak is fontos szerep jut. Ne hagyjátok ki a tanösvényeket sem, ahol megtudhatjátok, hogyan lehetséges az egykori, ártéri gazdálkodást a jelenbe átültetni, illetve megismerkedhettek a Dráva élővilágával egyaránt. A területet madármegfigyelő, madárgyűrűző állomás és fedett foglalkoztató teszi még érdekesebbé. 

7843 Szaporca | Weboldal

Kazettás templomok // több helyszínen

Az Ormánság 18. századi, fakazettás templomai máig megőrizték varázsukat. Az egyedi, kézzel festett fapanelek között felfedezhettek virág- és rácsmintás, illetve vallási jelképekkel gazdagított elemeket is, amelyek között aligha találhattok két egyformát. A templomok egy része alapvetően zárva tart, a kulcsot pedig a falubeliek között kell keresni, akik természetesen ezer örömmel mesélnek szeretett templomaik történetéről – olyan lelkesedéssel és szenvedéllyel, amit egy hivatásos idegenvezető sem tudna ilyen jól átadni. A belépés általában ingyenes, néhány helyen azonban – például a kórósi templomban – jelképes összeget kérnek.

A környék felfedezése után ejtsétek útba Siklós várát is:

A Tenkes kapitányának világa elevenedik meg a Villányi-hegység lábánál

Az első tatárjárás után épített vár a történelem szerelmeseinek és a régi magyar sorozat rajongóinak is kötelező.

Funzine

Esztergom

Esztergom egyike azoknak az egynapos úti céloknak, amelyet legalább egyszer mindenkinek látnia kell. A Nyugati pályaudvarból induló vonatokkal egyszerűen megközelíthető település felkeresésre váró látványosságainak egyike a Várhegyen magasodó Esztergomi Bazilika. A mellette található Esztergomi Vármúzeum azonban legalább ennyire érdemes a felkeresésre. A domboldalon leereszkedve végigjárhatjuk a Víziváros romantikus macskaköves utcáit, bejárhatjuk a télen is hangulatos Kis-Duna sétányt, ahol többek között a miniszobrairól híres Kolodko Mihály Pumukliját is felkutathatjuk. A város remek kávézóiba és éttermeibe is érdemes eltölteni egy kis időt, mielőtt a páratlan panorámájáról híres Vaskapu felé vennénk az irányt.

Útikalauz Esztergom legjobb helyeihez és látnivalóihoz >>

Vác

A Duna egyik legszebb kanyarulatánál fekvő város, Vác ideális úti cél egynapos kiránduláshoz akár télen is. A lenyűgöző barokk főteret Vác látványosságai és műemlékei ölelik körbe: itt találhatjuk a Fehérek templomát, a Nagypréposti Palotát, benne a Váci Egyházmegyei Gyűjteménnyel. Kirándulásunk során érdemes még felfedezni az egykori vár helyén épült Szent Kereszt-templomot és a 18. században emelt késői barokk stílusú Nagyboldogasszony-székesegyházat is. Az Ady Endre sétányon rálelhetünk Vác egyik gasztronómiai kincsére, a Lujza & Korianderre, ahol friss, szezonális alapanyagokból készülő reggelik és hetente változó ebédajánlatok várnak.

Tata

A fővárosból tömegközlekedéssel is könnyen elérhető, vizek városaként is hívott Tata szíve az Öreg-tó, melyet egy közel 7 kilométer hosszú sétaútvonal ölel körbe. Kihagyhatatlan látnivaló a tó partján álló tatai vár és a tőle nem messze található Esterházy-kastély. Ha az épített kincsek mellett mesés természeti látnivalókra is kíváncsiak vagytok, érdemes a Tatai Fényes Tanösvény felé venni az irányt és bejárni a téli pompába burkolózó, fapallókon átvezető 1,5 kilométeres túraútvonalat. Az ugyancsak az Esterházy család nevéhez fűződő Angolkert ezen kívül épített és természeti látványosságok számtalanját kínálja,

Fedezzétek fel Tata téli titkait:

Tata téli titka: 4 kihagyhatatlan szezonális látnivaló a vizek városában

A leghidegebb hónapokban is számtalan látnivalóval és izgalmas különlegességgel vár. 

Funzine

Visegrád

Ajánljuk figyelmetekbe Visegrádot is, ahol egyszerre kerülhetünk közel a természethez és fedezhetjük fel a régmúlt történelmi kincseit. A Dunakanyar fölé magasodó Fellegvárból lenyűgöző panoráma tárul elénk a Dunakanyarra, mely télen legalább annyira varázslatos, mint az év többi szakában. A kalandvágyóknak érdemes felkeresni a Visegrádi Bobpályát, ahol némi adrenalinlöketre tehetünk szert ebéd előtt vagy épp után. Arra az esetre pedig, ha kirándulnátok is Visegrád környékén, a Zsitvay-kilátót, az Ördögmalom-vízesést, valamint a Visegrádi Pisztrángos Tavakat javasoljuk.

Szentendre

Ha egy igazán romantikus hangulatú helyet szeretnénk meglátogatni a tél folyamán, érdemes Szentendre felé venni az irányt. A macskaköves utcák bejárása után kultúrakedvelőknek ajánljuk figyelmébe Szentendre színes kulturális palettáját: egynapos látogatásunk alkalmával szinte kötelező program a Retro Design Center, a város kulturális közponja a Ferenczy Múzeumi Centrum, valamint a mennyei édességeket is kínáló Szamos Múzeum Cukrászda. A városban szinte lépten-nyomon jobbnál jobb éttermekre is bukkanhatunk, biztos tehát, hogy egy kiadós városnézés után a gasztronómiai élményeket sem lesz érdemes kihagyni.

További mesés felfedeznivalók a Dunakanyarban:

5 mesébe illő látnivaló a zimankós Dunakanyarban, ami télen is felfedezésre csábít

Téli hétvégéken nincs is jobb feltöltődés, mint rétegesen felöltözni, túrabakancsot húzni, és nyakunkba venni a természetet.

Funzine

Téli jégvarázs: Tatai Fényes Tanösvény 

Télen sem érdemes lemondani a 1350 méter hosszú, cölöpökre épített, 18 állomásos tatai Fényes Tanösvény felfedezéséről, hiszen a hideg évszak különleges arcát mutatja meg ennek az amúgy is mesés forrásvidéknek. A párás, meleg vizű karsztforrások gőzölgése látványos kontrasztot alkot a csípős levegővel, a láperdő égerfái közt gomolygó pára pedig misztikus hangulatot teremt. A cölöpökre épített pallósétány ilyenkor különösen csendes, így még közelebb kerülhettek a természet nyugalmához, zavartalanul figyelve meg a kristálytiszta víz élővilágát.  

2890 Tata, Fényes Fasor | Weboldal

Tóparti töltődés: Malom és Kacsa 

A festői Öreg-tó partján álló Malom és Kacsa az egyik legvarázslatosabb élményhelyszín, hiszen a három műemlék vízimalomból kialakított 4* Superior Boutique Hotel, bisztró és rendezvényház a múlt és jelen tökéletes harmóniáját kínálja. A tatai boutique hotel télen különösen varázslatos: történelmi vízimalmokba hívogat a Gault&Millau díjazott étterem melegsége, a panorámás tóparti terasz pedig a gőzölgő forralt bor illatával telik meg. A különleges hangulatot a havonta tartott pódium színházi előadások teszik még különlegesebbé, ezzel is egy tető alá hozva a nyugalmat, a kultúrát és a finom ízeket. 

2890 Tata, Tópart utca 19. | Weboldal

Adventi várakozás: Esterházy-kastély 

Idén télen különleges rendezvények töltik meg élettel az Esterházy-kastélyt Tatán: mesés színdarabok, kézműves workshopok és interaktív kastélytúrák várják az egész családot. November 29-én a műemléki helyszín termeit fenyőillat és izgatott duruzsolás hangja tölti meg, hiszen a karácsonyi asztaldísz készítő workshopon megalkothatjátok saját, egyedi dekorációitokat. December 5-én is az alkotás öröme kerül főszerepbe: az élményfestés tökéletes lehetőség arra, hogy ecsetet ragadjatok, kipróbáljátok magatokat a vászon előtt és előcsalogassátok a bennetek szunnyadó festőművészt! A foglalkozás során híres festmények másolatait készíthetitek el újra, mint például a Tatai anzix című alkotás egy részletét, melynek másolata a műemléki helyszín falát díszíti. A rendezvény egyaránt várja a kezdőket és a gyakorlott festőket is ezen az inspiráló délutánon. A kastély december 6-án gyermekbirodalommá alakul: érkezik a Hóhercegnő című varázslatos előadás tánccal, zenével és csillogással, hogy elhozza az ünnep káprázatos világát a legkisebbeknek. December 13-án adventi karácsonyfadísz készítő workshop vár, ahol különleges technikákat elsajátítva egyedi díszeket vihettek majd haza. Mindezek mellett, az Esterházy-kastély egész télen várja a látogatókat izgalmas rendezvényekkel, hogy élményekben gazdag legyen az ünnepvárás időszaka az egész család számára. (X) 

2890 Tata, Hősök tere 9/A | Weboldal

Vízparti csodavilág: Angolkert 

A tatai Angolkert télen igazi csodavilággá változik: a Cseke-tó felett finoman gomolygó pára, a dérrel borított fák és a csendesen pihenő ligetek különös, mesebeli hangulatot teremtenek. A XVIII. századi tájképi kert romantikus műromjai, a grották és az elegáns hidak ilyenkor még varázslatosabbnak hatnak, mintha egy festmény elevenedne meg a szemünk előtt. A Nyári lak történelmi épülete és a köré rendezett sétaútvonalak békés menedéket kínálnak, ami tökéletes helyszíne lesz egy téli sétának.  

2890 Tata, Sport utca 23. | Weboldal

Meseszép várak is felfedezésre várnak:

Skócia egy karnyújtásnyira: 5 lélegzetelállító vár, amit napjainkban is körbelengenek legendák

Húzzatok túrabakancsot, és fedezzétek fel Magyarország lélegzetelállító várainak hihetetlen mendemondáit!

Funzine

Ferde-vízesés

A sűrű erdő rejtekében, kanyargós ösvények mentén bukkanhatunk rá az Óbányai-völgy mesés vízesésére, melynek különlegessége abban rejlik, hogy a víz nem egyenes vonalban zúdul alá, hanem lépcsőzetesen, oldalirányban csobog végig a sziklákon. A jelenség eredete a kréta időszak vulkanikus mozgásaira vezethető vissza, amelyek megbillentették a jura korból származó mészkőréteget, ezzel eltérítve a patak útját. Az önmagában is csodaszép Óbányáról indulva, a K jelzés mentén juthatunk el a különleges zuhataghoz, miközben a vadregényes környék is alkalmat ad a gyönyörködésre.

Abaliget

Ha egy igazán változatos, látnivalókban gazdag kirándulóhelyet keresünk a Mecsek térségében, Abaliget nagyszerű választás. A település legismertebb nevezetessége a világszinten is elismert, a Föld száz természeti csodája közé sorolt Abaligeti-barlang. A cseppkövekkel díszített üregrendszer ma is formálódik, hiszen a mélyén csörgedező patak folyamatosan alakítja a járatokat, sajátos mikroklímája pedig a légúti panaszokra is remek gyógyírt nyújt. A barlang télen denevérek százainak ad otthont – apropó, Abaliget Denevérmúzeumába is feltétlenül látogassunk el, mielőtt elidőzünk a testet-lelket feltöltő, gyönyörű helyi tavak partján.

Jakab-hegy

Lenyűgöző kilátás tárul elénk a Jakab-hegyről, a Mecsek természetes kilátóteraszáról, míg a fennsíkra vezető utat tavak, források és varázslatos panorámapontok színesítik. Sokak szerint ez a Nyugat-Mecsek egyik legszebb túraútvonala: körtúránk az Éger-völgyből indul, és oda is tér vissza közel 12 kilométer és 400 méter szintkülönbség megtétele után. A kirándulás csúcspontja a legendáktól övezett Zsongor-kő sziklakilátója – a hegy lábához épült Kővágószőlőst, a Dráva-síkot, de még a Villányi-hegység nyugati csúcsát is látni lehet innen.

Püspökszentlászlói Arborétum

Hosszúheténytől kellemes sétatávra találjuk Püspökszentlászlót – a bájos, egyutcás falu az év minden időszakában elvarázsol, de ilyenkor, amikor a természet aranyba és vörösbe öltözik, különösen hívogató. Az őszi színekben pompázó Püspökszentlászlói Arborétum ösvényein barangolva több mint nyolcvan, a világ legkülönfélébb tájairól származó fa- és cserjefajban gyönyörködhetünk. Ha már ott vagyunk, érdemes felfedeznünk az arborétum további kincseit is – a varázslatos tavat, a festői kastélyt és a hangulatos kápolnát semmiképp se hagyjuk ki!

Éger-völgy

A Mecseki Parkerdő mélyén húzódó Éger-völgy a pécsiek igazi menedéke, ahol a bájos tavacska és környezete nyugalmat és friss levegőt kínál a városhoz közel, ám a város zajától távol. A völgybe érve a zöld és kék turistajelzések vezetnek el bennünket a fák lombját visszatükröző tó partjához, ahol a kristálytiszta vizű Delelő-forrás is megbújik. Kis kaptatók, patakokon átívelő fahidak és árnyas ösvények várnak ránk a környéken, amelynek gazdag élővilága ámulatba ejti a kirándulót – utóbbi felfedezésében egy izgalmas tanösvény is segít minket.

Sikondai horgásztavak

A Mecsek északi lejtőin, Komló közelében, erdők és dombok ölelésében rejtőznek a festői sikondai horgásztavak, ahol az ősz utolsó napsugarait élvezve valódi feltöltődésben lehet részünk. A kisebbik tó partját fenyők, bükkök és madárberkenyék sora szegélyezi, közepén pedig egy apró sziget teszi még különlegesebbé a látványt. A tó igazi paradicsom a horgászok számára, de a környék a pihenni vágyókat is elvarázsolja: kiépített sétány, vízparti büfé, hangulatos étterem és a közeli élményfürdő gondoskodik a kellemes időtöltésről. A nagyobbik tó partján hasonlóan idilli környezet és remek horgászhelyek várnak bennünket.

A nyugalmat árasztó, gyönyörű tavakról nemrég bővebben is írtunk:

Nem csak a horgászok álla esik le az őszi pompába burkolózó magyar tavak láttán

Pécstől néhány kilométerre, festői környezetben bújnak meg a sikondai horgásztavak – a természetkedvelők és a horgászok kedvelt célpontjai.

Funzine

Építészeti értékek

Pesti Vigadó 

Bár Feszl Frigyes alkotását 1865-ben adták át, a ma ismert Pesti Vigadó előtt is zajlott az élet a Vigadó téren. Ugyanis a Vigadó elődjében, a Redoute-ban 1833-ban rendezték meg az első bált, amelyet megannyi neves esemény követet, mígnem 1849-ben az osztrák várvédők ágyúi véget vetettek az itteni életnek. Feszl Frigyest ekkor kérték fel, hogy megtervezze a ma is álló épületet, amelyen Lotz Károly és Than Mór is dolgozott.

Volt itt korcsolyabál, Jókai Mór karaktereit megidéző jelmezbál és királykoronázásra alkalmára rendezett bankett is. A Vigadó pedig a mai napig megtartotta jó szokását, ha eredeti alakját nem is. Így hát a megnyitása óta hiába telt el több mint 100 év, most is a kultúra sokszínűségének és a művészet magas színvonalának a képviselője. Jelenleg megannyi program, koncert és kiállítás vár mindenkit a Pesti Vigadóban, amelyet épülettörténeti sétán keresztül is megismerhetünk közelebbről.   

1051 Budapest, Vigadó tér 2. | Facebook | Weboldal

Gresham-palota 

Anno a londoni székhelyű, Gresham Biztosítótársaság építette a Gresham-palotát, amelynek kupolái a Tower tornyain ülőkre emlékeztetnek, a délutáni teáját pedig olyan Herendi porcelánkészletben szolgálják fel, amit a manufaktúra csak nekik és a Buckingham-palotának gyártott. De ugorjunk vissza az időbe, hisz 119 éve már, hogy a fővárosban áll az Art Nouveau stílusú épület, mely egykor a monarchia nagyságát volt hivatott tükrözni.

Egykor hintók gördültek ki-be előtte, gazdag családok éltek a luxus lakásaikban, a palota pedig európai rangsorban is kiemelkedett modern technológiájával a többiek közül. Ám nem csupán az egyik legmodernebb építményként tűnt ki, hanem díszítőelemivel is. Ugyanis tervezője, Quittner Zsigmond, aki ebben az időben szerelmes volt, szív motívumokat foglalt bele a hely dekorációjába. 

A boldog békeidők után a II. világháborúban bombatalálat érte, később a nagypolgári életérzés fénye is megkopott, az épület elhanyagolttá vált. A rekonstruált palotát 2004 óta csodálhatjuk újra régi pompájában, sőt ma már éttermének (Kollázs) és koktélbárjának (Múzsa) a gasztronómiai csodái is várnak ránk itt. 

1051 Budapest, Széchenyi István tér 5-6. | Weboldal | Facebook

Falk Miksa utca 24-26.  

A XX. század elején még létezett Budapesten egy olyan világ, aminek képviselői a tengeri kereskedelmet igazgatták, sokunk számára felfoghatatlan tőkemennyiséggel és megannyi felé ágazó kapcsolati hálóval a hátuk mögött. Ez a világot Polnay Jenő vállalata, az Atlantica Tengerhajózási Részvénytársaság fogta össze, amelynek feladata Fiume és az Al-dunai részek összekötése volt a nagyobb kikötőkkel.

A Fodor Gyula által tervezett Falk Miksa utcai ház életébe 1912-ben lépett be az Atlantica, jelezve azt is, hogy három egész szintet szeretne kibérelni, így hát a tervezésnél az ő igényeiket is figyelembe vették. Ennek köszönhetően az ügyfelek egy reprezentatív környezetbe érkeztek meg ahol, ahol a hajózáshoz kapcsolódó motívumok, Zsolnay-csempék és modern lift várta őket.

Az Atlantica által bérelt szintekből egy egészet maga a vezető bérelt ki, ahová gyermekeivel együtt költözött, a többi emeletet irodák és hivatali szobák foglalták el, illetve a legfelső műteremlakások egyikében Ferenczy Noémi kárpitművész alkotott. A tengerhajózási társaság az ittléte alatt megjárta a fentet és lentet, majd végül 1930-ban végleg megszűnt. Fodor palotája azonban a mai napig őrzi az emlékeket, még akkor is, ha nem teljes eredeti valójában, hisz a II. világháború pusztításai belőle is elvettek néhány darabot.  

Feledhetetlen programok

Madame Tussauds 

A hollywoodi csillogás sokunkat elérhetetlen álomként vonz, pedig a reflektorfényekben álló ikonok akár egy karnyújtásnyira is lehetnek tőlünk. Bár a Madame Tussauds-ban a sztárok viaszmása néz vissza ránk, élethű megjelenésük köszönhetően már szinte furcsa is, hogy nem köszönnek ránk. A 2023-ban, a világ 24. Madame Tussauds-jaként megnyílt budapesti komplexumban külföldi és magyar hírességek várnak ránk, akik egy London melletti stúdióból érkeztek hazánkban. A középpontban egyértelműen ők állnak, de nem hagyhatjuk szó nélkül a magyar mesteremberek által készítette installációkat sem, amelyek messzi vidékekre repítenek a képzeletünkkel együtt minket is.

1051 Budapest, Dorottya u. 6. | Weboldal | Facebook

Light Art Museum 

A budapesti Light Art Museum a fénnyel folytatott művészeti kísérleteknek ad teret, ezáltal bemutatva azokat a műveket, amelyek képzelet és a valóság közti határvonalon értelmezhetőek, miközben felfedik előttünk a fényhasználat esztétikai utópiáit. A múzeum jelenlegi kiállítása a poszthumanizmus témájába enged betekintést, egy olyan világba, ahol a “Játszhat az ember istent?”, “Eshet az eső felfelé?” “Hogyan nézne ki a Föld ember nélkül?” kérdések kerülnek a porondra.

1054 Budapest, Hold u. 13. | Weboldal | Facebook

Gasztronómiai élmények

Tapassio 

Néhány évvel ezelőtt Spanyolország vibráló vidámsága költözött be a Hercegprímás út 13-as száma alá, ahol kétségkívül barátokkal, nagy családdal lesz teljes az élmény. Ugyanis az étterem – a koncepciójából adódóan is – megteremti azt, ami sokunk szíve vágya: egy asztal körül ülni, hangosan nevetni, jókat enni, azokkal, akiket a legjobban szeretünk. A tapasozóban pedig a jó étel egy külön fogalom, amit az is alátámaszt, hogy nemrégiben bekerültek a világ egyik legrangosabb gasztronómiai magazinjába, a Gault&Millau kalauzba, ahol egy sapkás minősítést nyertek. Tehát felejthetetlen kalandra számíthatunk, ha a Tapassio-ízek vonatára felülünk, ahol a sajtválogatástól kezdve a minilángoson át egészen portói libamájig minden különlegességet megkóstolhatunk. 

1051 Budapest, Hercegprímás u. 13. | Weboldal | Facebook

Cookie Beacon & Brunch 

Ha a reggeli rituáléja egy kipipálandó feladattá vált, a vajas-szalámis szendvics íze már az ingerküszöbünket sem éri el, akkor a Cookie Beacon & Brunch-ban van a helyünk. A hely megálmodói Barcelonából érkeztek Budapestre jó pár évvel ezelőtt, és egy olyan világot teremtettek meg villás reggelizőjükkel, ahol a kreativitás szikrái minden egyes falatban utat törnek maguknak. Van itt minden, mint a többi bruncholós helyen, azonban az itten ízpárosításoknak aligha akad párja máshol. Ha pedig elfogyasztottuk a minőségi alapanyagokban dúskáló reggelinket, akkor házi készítésű cookie-kat majszolhatunk a Barcelonából érkező kávénk társaságában.  

1051 Budapest, Hercegprímás u. 15. | Weboldal | Facebook

Szintén Lipótváros kincse az izgalmas történeteket őrző Adria-palota:

Az elsüllyedt birodalom: Bejártuk Budapest elhagyatott, kincsekkel teli palotáját

A palota mellett sokan haladnak el nap mint nap anélkül, hogy tudnák, micsoda élet folyt itt egykor.

Funzine

Gödöllő

A Budapesttől alig 40 perces autóútra található Gödöllő minden évszakban kiváló úti cél, ősszel azonban különösen gyönyörű arcát mutatja az Erzsébet park, az Arbo-Park, vagy épp a település környékén található horgásztavak és tanösvények sora. Ráadásul a Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert is a szomszédban terül el.

Gödöllő látnivalóiról itt írtunk bővebben >>

Esztergom

A festői Dunakanyar sem csak a nyári időben ad alkalmat lenyűgöző kirándulásokra. Esztergom környéke gyakorlatilag hemzseg a jobbnál jobb túrahelyszínektől – a szénrakodó, a Búbánatvölgy, a Kis-Strázsa-hegy és a Tündérkapu is pazar választás, ha egynapos őszi programra vágyunk.

Esztergom látnivalóiról itt írtunk bővebben >>

Vác

A magával ragadó Duna-parti városban megannyi szemet gyönyörködtető látnivaló vár ránk, legyen szó városnézésről – semmiképp ne hagyjuk ki a Nagyboldogasszony-székesegyházat –, vagy éppen természeti kincsek felfedezéséről. Utóbbiból nincs hiány Vác környékén: errefelé található a Nemzeti Botanikus Kert, a csodás Látó-hegy, vagy épp a Sződligeti horgásztó.

Vác látnivalóiról itt írtunk bővebben >>

Érd

Spirituális hangulatú labirintus, a török hódoltság korszakára emlékeztető ófalu, vadregényes tanösvény, lélegzetelállító magaspart és takaros kis templom, illetve kápolna várja a kirándulókat Érden, amely a fővárostól mindössze egy karnyújtásnyira kínál tartalmas kikapcsolódást.

Érd látnivalóiról itt írtunk bővebben >>

Biatorbágy

Talán sokaknak az outlet ugrik be először a Biatorbágy név hallatán, pedig ennél sokkal több érdekességet rejt a Budapesthez közeli település. Idén ősszel érdemes egy egész napot szentelni a teljes környék felfedezésére – kihagyhatatlan látnivaló például a Szily-kápolna, a Viadukt, a Nyakas-kő és a Biai-tó.

Biatorbágy látnivalóiról itt írtunk bővebben >>

Pilisszentlélek

A mi kis falunk című sorozatból – Pajkarét néven – ismert Pilisszentlélek a valóságban is rendkívül kedves kis település, ahol nemcsak a hangulatos kocsmába érdemes betérni, de a környékbeli romok és barlangok is számos érdekességet tartogatnak. A környéket bebarangolva pedig tartalmas körtúrára nyílik lehetőség.

Pilisszentlélek látnivalóiról itt írtunk bővebben >>

Ráckeve

A Csepel-sziget legszebb városa megannyi kincset rejt, kezdve a csodaszép Duna-parti sétánytól az ország egyetlen működő hajómalmáig. De akad errefelé kizárólag csónakkal megközelíthető, vadregényes sziget, kilátóként működő egykori tűzoltótorony és tekintélyt parancsoló barokk kastély is.

Ráckeve látnivalóiról itt írtunk bővebben >>

Martonvásár

Martonvásár nemcsak azért ideális úti cél, mert autóval, tömegközlekedéssel, vagy akár biciklivel is könnyen és gyorsan megközelíthető a belvárosból, hanem azért is, mert rengeteg izgalmas látnivalót rejt. A fő attrakció kétségkívül a lenyűgöző Brunszvik-kastély, de nem érdemes kihagyni például az Óvoda Múzeumot sem.

Martonvásár látnivalóiról itt írtunk bővebben >>

Néha szükség van egy teljes őszi elvonulásra – ehhez is vannak ötleteink:

5 varázslatos zarándokhely Budapesttől egy karnyújtásnyira, ahová elvonulhatunk

Különleges helyszínek, hogy kicsit befelé figyeljünk és ellátogassunk néhány varázslatos zarándokhelyre, ahol mesés tájakon barangolhatunk.

Funzine

A Bács-Kiskun vármegyei város sokat megélt már a történelem során, ennek nyomai pedig a mai napig fellelhetőek a területen. A település nevét először a 14. században említette egy oklevél, de a törökök uralma alatt elnéptelenedett.

A sváb lakosság őseit a 18. században telepítették be, majd ezt követően a város barokk központtá vált, amely irányzat a mai napig erősen visszaköszön a részleteket megfigyelve.

A városközpont egyedülálló épületei felújításokon mentek keresztül, de megőrizték a barokk elemeket, így a bájos kis utcákon sétálva képzeletbeli időutazásban lehet részünk. A belvárosban megtekinthetjük a szintén barokk stílusban épült Szent Imre római katolikus templomot, amelybe belépve a főoltárról egy csodatévő, fából készült Szűz Mária-szobor tekint le ránk. A templom melletti parkot felfedezve pedig a kálvária Zsolnay kerámiával díszített stációit járhatjuk végig.

Hajós kihagyhatatlan látnivalóinak részét képezi a mai Egyesületek Háza is, amely intézmény épülete a történelem során számos funkciót betöltött. Létrejöttét a kalocsai érseknek köszönhette, aki a 18. században vadászkastélynak emeltette, később árvaházzá, majd nevelőotthonná avanzsált, de érseki gazdatiszti lakásként, illetve református imaházként is működött egy ideig.

A város szomszédságában található a 24 kanyargós utcából álló Hajós-Pincefalu, amelyet páratlanul szép présházak és löszbe vájt pincék szegélyeznek. A Pincefalu a népi építészet és a sváb kultúra ékköve, a bortermelés és a szőlőgazdálkodás kivételes színtere.

Az egymás mellett sorakozó fehérre meszelt, téglaberakásokkal díszített apró kis présházak egyedülálló hangulatot kölcsönöznek a településnek, ahol a legnagyobb gondossággal készített ízletes borokat kortyolgatva felejthetetlen élményekben lehet részünk.

Akár egy kirándulás, akár egy gasztronómiai utazás keretében, de mindenképpen érdemes felkeresni a települést, mert számtalan csodát rejt!

A képeket a Magyarország legszebb helyei – a Funzine csoportja Facebook-felületén tették közzé. A csoportba szívesen várunk minden természetjáró profi és hobbifotóst, aki szívesen megosztaná munkáit a csoporttagokkal, illetve adott esetben olvasóközönségünkkel is.

További csodálatos képek Hajósról Apró Kati gyűjteményéből:

A közelben található Baját is érdemes bejárni:

Ősszel is hangulatos vízparti kirándulásra csábít a halászlé fővárosa

Baján nem csak a halászlé pompás – a település szemet gyönyörködtető látnivalókat és mesés vízpartokat is tartogat.

Funzine

Ófalu

Érd történelmi városrészét, az Ófalut napjainkban takaros házak tagolják és csendes utcák szelik keresztül s kasul. A település valaha a rómaiak és a törökök fontos központja volt, nem véletlen tehát, hogy az Ófalu mai napig őrzi emlékeiket. A rómaiak idején és a török korban is jelentős borászati tevékenység folyt például Érden és ugyan a településről elsőre nem a szőlőtermesztés és a borászat jut eszünkbe, vannak azért törekvések a helyi borvidék újjáélesztésére. A pincesor előtt húzódó út például egyértelműen római korra utal, míg az Ófaluban tett séta során útba ejtett minaret a török hódoltság korszakát idézi. A gazdag történelmi múlttal rendelkező városrészben ezen kívül egy kastélyromot, az egykor pompás Szapáry-kastélyt is érdemes felkeresni.

Első érdi labirintus

Érd északi csücskében, az Esztergályos utcánál található a település első labirintusa, mely elsősorban egyfajta spirituális, vallásos célt szolgál. A kövekből, körkörösen kirakott, nem hagyományos értelembe vett útvesztő a Fundoklia-völgy közelében található: az itt tett kirándulás alkalmával érdemes tenni egy kis kitérőt és felkeresni ezt a nem mindennapi látványosságot. A keresztény hitrendszerben a labirintus, mint szimbólum elsősorban a belső megtisztulást és a lelki újjászületést jelképezi, a labirintusra tehát tekinthetünk egyfajta zarándoklati úti célként is. A helyiek sokszor szerveznek ide közösségi labirintusjárást, de önállóan is érdemes felkeresni, ha úgy érezzük, hogy szükségünk van egy kis énidőre.

Szenvedő Krisztus kápolna

Áll a Kakukk-hegyen fák ölelésében egy fehérre meszelt aprócska kis kápolna. Az imaházat gróf Péterffy János emeltette a 18. században, annak megünneplésére, hogy véget ért a kolerajárvány. Az épületen nyomott hagyott ugyan az idő vasfoga, többször újjáépítették, túlélt villámcsapást is, ennek ellenére mind a mai napig kedvelt úti céljául szolgál a zarándokoknak. A kápolna szomszédságában található egy kálvária is, amely Krisztus szenvedéstörténetét mutatja be. Ha csendes, természetközeli, elmélkedésre alkalmas helyet kerestek, feltétlenül érdemes látogatást tenni itt.

Beliczay-sziget

Maradva a természetközeli élményeknél, érdemes a Duna és az Ófalu által közrefogott Beliczay-szigetre is ellátogatni. A sétát javasolt a Tőzike tanösvényen kezdeni, a 9 állomásos ösvényt végigjárva hasznos ismeretekkel gazdagodhatunk az ártéri erdőről, annak igen gazdag növény- és állatvilágáról. A mézeskalácsáról és viaszgyertyáiról egykor országszerte híres Beliczay család nevét és emlékét őrző szigeten vadregényes élmények várják a városi közegből kiszakadni vágyókat. A tanösvényt végigjárva eljuthatunk egészen a Duna-partig, ahol a vadregényes mellett vízparti hangulatban sem szenvedünk majd hiányt.

Érdi magaspart

Az Ófalutól délre indulva, átszelve a Molnár, majd a Magasparti utcát juthatunk el a település egyik gyöngyszeméig, az érdi magaspartig, ahol mesés panoráma nyílik a Duna kanyarulatára, ráláthatunk a szemben fekvő Tökölre, a távolban Halásztelekre, az Ófalura és a Beliczay-szigetre. A meredek, helyenként függőleges part – mely átlagosan 60 méterrel magasodik a folyó fölé -, a vízszint felől nézve már-már hegynek tűnik. A mára már védettnek nyilvánított természeti területen sztyeppei növényfajok és mediterrán növények színesítik a flórát és faunát.

Fundoklia-völgy

A Fundoklia-völgyet valószínűleg kevesen ismerik, talán csak a helyiek és a régészek látogatják rendszeresen, pedig déli részén izgalmas, hasznos ismereteket nyújtó 12 állomásos tanösvény várja az ide kirándulókat. Az M7-es autópálya által kettészelt völgy közel 3 km hosszú, északi része pedig régészeti kincsesbányaként van számontartva. Viszontagságos éveket követően a völgyet végül védett természeti kinccsé nyilvánították. A területen 9-féle élőhely különíthető el, rendkívül sokszínű növénytakarót és gazdag állatvilágot tudhat magáénak, a szerencsés szemfülesek pedig akár a fokozottan védett gyurgyalagokra is felfigyelhetnek sétájuk során.

Szent Mihály-templom

A érdi Ófalu legjelentősebb építészeti és történelmi emléke a városrész fölé magasodó Szent Mihály-templom, amely csakugyan hányattatott sorsot tudhat magáénak. A török korban lőporraktárként szolgált, tornya a történelem során többször is leégett, a többszöri helyreállításnak köszönhetően nyerte el mai formáját. A centrumban álló, barokk stílusban épült templomot a 18. században szentelték fel. Különlegessége, hogy a belső tér padlósíkja két méterrel be van süllyesztve a bejárati szinthez képest, amely utalhat arra, hogy a történelmi viszontagságokat követő újjáépítések során a padlószintet nem jól töltötték fel. Belső terét a barokk és copf stílusjegyek jellemzik, érdemes kívül-belül megcsodálni egy érdi látogatás alkalmával.

Ha könnyed őszi sétára vágytok Budapest környékén:

Könnyed őszi sétára invitál a mesés tanösvény Budapesttől alig egy órányira

Van egy város, amely egy varázslatos kis tavat rejt, de talán kevesen ismerik. Természetközeli élmények várnak Gyömrő szívében a Tőzeges-tónál!

Funzine