Vannak olyan utazások, amiket hónapokig tervezünk, Excel-táblázatba gyűjtünk minden múzeumi nyitvatartást, a végén mégis fáradtabban érünk haza, mint ahogy elindultunk. És vannak azok az impulzív, „dobjunk be két pólót a hátizsákba és induljunk” típusú hétvégék, amik teljesen átírják a kikapcsolódás fogalmát.

A city break, ami beszippant: Belgrád

Ha azt hiszed, Belgrádot már ismered a szombat esti bulikról és a folyón ringó splav-okról, van egy hírünk számodra: a szerb főváros szintet lépett. Ma már Európa egyik legizgalmasabb, legkreatívabb kulturális olvasztótégelye, ami elképesztő tempóban újul meg – most épp az EXPO 2027 lázában égve –, miközben makacsul őrzi azt a megismételhetetlen, nyers és laza energiáját, amiért annyira szeretjük.

A tökéletes belgrádi délelőtt receptje egyszerű: kezdj a Nándorfehérvári erőd ősi falainál, ahol a Duna és a Száva találkozását nézve pont olyan lassan folyik az idő, mint a folyók maguk. Innen sodródj be a belvárosba, de felejtsd el a főutcákat! Keresd a rejtett dizájnüzleteket, a helyi kortárs galériákat és az újhullámos kávézókat, ahol a barista úgy beszél a specialty kávéról, mint egy költő.

Mire feleszmélsz, már egy tetőteraszon ülsz – a város rooftop-felhozatala zseniális -, a kezedben egy kézműves koktéllal, és azon kapod magad, hogy átvetted a helyiek irigylésre méltó életigenlését. Itt senki sem siet, mégis minden vibrál.

Menekülés a zöldbe: Zlatibor és a „coolcation”

Amikor a betondzsungel és a nyári hőség már sok lenne, jön a csavar: alig pár órányi autóútra délnyugatra egy egészen más dimenzió nyílik meg. Nyugat-Szerbiában a 35 fokos kánikulát pillanatok alatt felváltja a hűvös, gyantás illatú hegyi levegő és a végtelen, hullámzó fenyvesek látványa. Ez a tökéletes coolcation – vagyis az a luxus, amikor a nyári pihenés alatt nem a klímát bújod, hanem pulóvert húzol este a teraszon.

Zlatibor a hegyvidéki zen központja. Itt nincsenek kötelező körök, csak opciók. Ébredhetsz korán, hogy egy erdei túraútvonalon vagy kerékpáron fedezd fel a rejtett kilátókat, de az is teljesen rendben van, ha a napot egy panorámás wellness szállodában indítod, és csak a természet lágy zöldjét bámulod a jakuzziból.

Ha pedig még mélyebbre mennél a vadregényes tájban, a Tara Nemzeti Park kötelező megálló. Amikor megpillantod a Drina folyó smaragdzöld kanyarulatait és a vízből kinövő, ikonikus magányos faházat, hirtelen megérted, mit jelent az, hogy „képeslapra illő”.

A trombita, ami megigéz

Ha pedig a csend után mégis vágysz egy utolsó, mindent elsöprő kulturális sokkra, a nyugat-szerbiai nyár tartogat egy aduászt: a Guča Fesztivált. Ez nem egy sima zenei rendezvény, ez egy kollektív extázis.

Amikor több százezer ember egyszerre mozdul a világ legjobb trombitásainak ritmusára, az olyan ősi, elementáris energia, ami akkor is magával ragad, ha addig azt hitted, a balkáni rezes zene távol áll tőled. Gučát nem hallgatni kell, hanem túlélni és imádni.

Szerbia varázsa pontosan ebben a ritmusváltásban rejlik. Hogy nem kell választani a kozmopolita pörgés, a gasztro-hedonizmus és a vad, érintetlen természet között. Egyik nap még a legújabb divat szerint öltözöl egy belgrádi rooftop bárba, másnap pedig bakancsban, kócos hajjal bámulod a ködöt a hegycsúcson. És valljuk be, egy igazán emlékezetes hosszú hétvégéhez pontosan erre a kontrasztra van szükség.

Ha pedig nemcsak álmodozni szeretnél, hanem meg is szerveznéd a saját balkáni kalandodat, ezen a linken a Szerbia Magyarul csapata mindenben a segítségedre lesz, a legtitkosabb helyi tippektől kezdve a teljes útitervedig!

Ha egy hétvégénél tovább maradnál:

Kiruccanás Szerbiába: Felejthetetlen élmények várnak hazánktól egy karnyújtásnyira

Bár hazánk megannyi szépséget rejt, ha mégis az országhatáron kívül, de a közelben töltődnétek fel, Szerbia vár rátok!

Funzine

Béla király tér

A szekszárdi barangolás első megállójaként elképzelni sem lehetne jobb helyszínt a Béla király térnél. Ez a város történelmi központja, nevét pedig I. Béla királyról, a szekszárdi bencés apátság alapítójáról kapta. Az említett épület maradványai is a téren helyezkednek el: a Megyeház udvarán lehet megtekinteni a feltárt romkertet, templomfalakat, melyek egykor a kolostor részét képezték. Természetesen a régi Tolna Vármegyeháza mellett sem mehetünk el szó nélkül, melyet Pollack Mihály tervezett! Szintén erre találjátok a belvárosi katolikus templomot, Közép-Európa egyik legnagyobb egyhajós templomát, illetve a pestisjárvány áldozatainak emléket állító Szentháromság-szobrot. Az biztos, hogy unatkozni egy percet sem fogtok!

Babits Mihály Emlékház

Az irodalom kedvelői számára Szekszárd több bakancslistás is élményt tartogat: Babits Mihály szülőháza 1983 óta emlékházként várja a látogatókat. A költőről elnevezett utcában található épület tele van kincsekkel – családi fotókkal és olyan tárgyakkal, melyeket még Babitsék használtak a mindennapok során. Az eredeti bútorok sorát gazdagítja az a híres gondolkodófotel is, melyben Babits papírra vetette a Halálfiai című regény sorait! A copf stílusú épületben természetesen kiállítást is megtekinthettek, mely a költőóriás életét képek és dokumentumok segítségével mutatja be.

7100 Szekszárd, Babits Mihály utca 13.| Weboldal

Mészöly Miklós Emlékház

A Babits Mihály utcában maradva, eggyel odébb, a 15-ös szám alatt a Mészöly Miklós Emlékház is kultúrát csempész a szekszárdi kirándulásba. A földszintes polgárház homlokzatán a szecesszió jegyeit viseli, bent pedig az Irodalom Házaként otthont ad a Mészöly Miklós életét megidéző kiállításnak. A személyes tárgyak, melyeket az író özvegye, Polcz Alaine hagyott Mészöly szülővárosára, a házaspár budapesti lakásának két szobáját rekonstruálják. Míg az antikvitásokkal berendezett könyvtárszobában biedermeier asztal áll, tetején írógéppel, a kisebb teremben számos könyvespolc és az író erdélyi csergével borított ágya idézi meg a házaspár otthonát.

7100 Szekszárd, Babits Mihály utca 15. | Weboldal

Szekszárdi borvidék

Szekszárd messze földön híres borvidéke hazánk egyik legrégebbike, különleges adottságait pedig a vastag lösztalaj, a mediterrán hatással tűzdelt klíma, a napsütötte órák magas száma adja. Utóbbi kiváltképp a vörös szőlőfajtáknak kedvez – jó példa rá a kadarka, mely a török időkben honosodott meg a térségben, és persze a kékfrankos, a borvidék csillaga. Történelmi dűlőkből, remek pincészetekből nincs hiány errefelé: a legtöbb borász kis- vagy őstermelő, de az országszerte jól ismert birtokok közül is –  Szeleshát, Takler, Tűzkő, Schieber, Garai – jó pár Szekszárd környékén készíti páratlan nedűit.

Parászta-tanösvény

Négy kilométeren át, löszfalak mentén kanyarog a Parászta-tanösvény, mely kihagyhatatlan állomás, ha a természetjárás mellett a történelem is érdekel benneteket. Az ösvény ugyanis a Faddi-erdőn és -tetőn, valamint a Csontos-szurdokon át halad, utóbbit pedig régészeti lelőhelyként tartják számon. A falban a mai napig láthattok emberi és állati csontokat, melyek vélhetően egy ismeretlen csata utáni tömegsír maradványai. Az ösvényt kísérő löszfalaknál fészkelt egykor a fokozottan védett gyurgyalag is, a séta elején, a löszös mélyút mellett pedig először pincéket, majd szőlőültetvényeket csodálhattok meg. A legjobban teszitek, ha a parásztai buszfordulótól indultok, ahol kihelyezett térkép segíti a tájékozódást.

Szőlő-kilátó

Ha ránk hallgattok, a Bartina környékét is beleillesztitek az úti tervbe! Ez ugyanis a térség legismertebb dombja, melyre, ha felkapaszkodtok, különleges kilátóról tárul elétek Szekszárd és a környező lejtők látképe. A Szőlő-, más néven Kálvária-kilátó két feladatot is ellát, hiszen egyszerre panorámapont és mutatós szoborkompozíció. Ma már sokan a város jelképeként emlegetnek, hiszen tetején kalász, oldalairól pedig csüngő szőlőfürtök hirdetik Szekszárd borral átitatott múltját. Igazi bakancslistás, fotóra kívánkozó látványosság!

Romantikus nyári kiruccanás, karnyújtásnyira a fővárostól:

Nyári élménykalauz Pátyon: 5 programtipp a Zsámbéki-medence romantikus ékszerdobozában

Francia hangulatú kávézók, romantikus pincefalu, családbarát éttermek, levendulamező és erdei tanösvények várnak rátok.

Funzine

Malom-tó

Festői szépségű kirándulóhely a Tapolca szívében található, minden évszakban mesés látványt nyújtó Malom-tó. A tó a város központjának egyik ékköve, parti sétánya, a partot övező, virágzó fák és teraszos kávézók egytől egyig mediterrán hangulatot árasztanak. A város alatt húzódó karsztos barlangrendszerből feltörő meleg vizű források táplálta Malom-tó kihagyhatatlan látnivaló a városba érkezőknek, érdemes megállni itt és gyönyörködni egy keveset a színes házakban és a vízben tükröződő malom épületében.

8300 Tapolca, Arany János utca 1.

Halas lépcső

A Malom-tótól karnyújtásnyira egy ugyancsak felkeresésre váró látványosság ékesíti a belvárost, mégpedig a halas lépcső. A helyi művész, Varjas Judit éppen pont tíz évvel ezelőtt, először 2016-ban festette fel a lépcsőfokokra koi pontyokat és tavirózsákat ábrázoló alkotását. A lépcső 2022-ben került megújításra, de bátran mondhatjuk, hogy a helyiek és a városba érkezők egyik kedvenc desztinációja. A halas lépcső azonban csak egyike annak a sok-sok színpompás remekműnek, amivel Varjas Judit a várost feldíszítette.

8300 Tapolca, Arany János utca 5.

Kiskirálylány

Marton László, tapolcai születésű Munkácsy- és Kossuth-díjas szobrászművész alkotása Tapolca Fő terén várja a fotózkodni vágyókat. A bronzszobor a fővárosi Dunakorzó korlátján csücsülő Kiskirálylány másodpéldánya, ihletője pedig nem más, mint a művész királylányként játszó kislánya. Nem ez az egyetlen szerzemény azonban, ami a művész előtt tiszteleg: nem messze, a Batsányi téren a Marton László Emlékmúzeum állít emléket a szobrász életének és munkásságának.

8300 Tapolca, Fő tér

Tapolcai tavasbarlang

Ha a várost sikerült bejárnotok és a mediterrán hangulatú utcák minden látnivalóját megcsodálnotok, ideje a Tapolca alatt megbújó barlangrendszert is felfedeznetek. A Tapolcai-tavasbarlangban tett látogatás alkalmával nemcsak a lenyűgöző természeti munka eredményének tanúi lehetünk, de a tavasbarlang kialakításának és adottságainak köszönhetően csónakázhatunk is egyet a föld alatt. A 300 méter hosszú szárazlábas barangolást követően csónakokban ülve lehettek részesei ennek a karsztvíz által alakított, egyedülálló barlangrendszernek

8300 Tapolca, Kisfaludy Sándor utca 3. | Weboldal

Húsvétváró tojáspark

Ha valamiért igazán érdemes tavasszal látogatást tenni Tapolcán, az az ország egyik legszebb húsvéti látványosságaként számon tartott húsvétváró tojáspark. Mikor azt mondtuk, hogy nem a halas lépcső Varjas Judit egyetlen alkotása Tapolcán, akkor többek között erre a szezonális látványosságra is gondoltunk. A városnak ajándékozott, mesés festményekkel díszített óriástojások mellett tojásalagút és színes tojásokkal díszített tojásfa is várja a látogatókat.

8300 Tapolca, Hősök tere

Tücsökdomb kilátó, Nemesvita

A balatonedericsi dombok tőszomszédságában Nemesvitán kapott helyet 2021-ben a Balaton-felvidék akkor új, 22 méter magas kilátója. A kilátó azóta is nagy-nagy népszerűségnek örvend: 7 pihenőszintje, körpanorámája és a környezetében található játszótér és sövénylabirintus a családdal érkezők népszerű úti célja. A Tücsökdomb vagy más néven nemesvitai kilátóhoz erdei tisztás vezet, tágas kilátóteraszáról a Bakony vonulataiban, keletre a Tapolcai-medencében, de a Balaton kék víztükrében éppúgy gyönyörködhetünk.

Tovább a kilátó weboldalára >>

Csobánc vára, Gyulakeszi

A Tapolcai-medence kopár, füves tetején található vár a 13. században épült, és a középkor alatt a törököktől védte meg az erődítmény népét. A mai romjaihoz több, könnyebb és nehezebb túraútvonal is vezet, amelyeket végig káprázatos panoráma kísér: jó időben a Keszthelyi-öböltől egészen a Tihanyi-félszigetig el lehet látni, sőt, kirajzolódik előttünk a mesebeli Balaton-felvidék összes tanúhegyének körvonala is.

Haláp tanösvény, Zalahaláp

A Haláp-hegy a Balaton-felvidék egyik legegyedibb formájával büszkélkedő tanúhegye, hiszen a koporsó formájú felső része még évekkel ezelőtt tovatűnt az egykoron itt folyó bányászati tevékenységek következtében. Bár a hegy egy részét napjainkban már hiányolnunk kell, azért még most is számtalan csodára lelhetünk az itt kanyargó, 3 kilométer hosszú tanösvényen. Sűrű, vadregényes erdei utak, sziklafallal körülvett kráter kápráztat el minket az útvonalon barangolva, mígnem a mélyedésből kiérve érkezünk meg a tanösvény legszebb részéhez. A Haláp csúcsának tövében a Stonehenge-re emlékeztető sziklaformációk állnak, ahonnan egy meredek lépcsősoron kapaszkodhatunk fel a nem mindennapi, 360 fokos panorámához.

Hegyesdi bányató

A Balaton-felvidéktől egy karnyújtásnyira, Monostorapáti és Tapolca között rejtőzik Hegyesd aprócska települése, egy elbűvölő bányatóval. Az egykori kacsaúsztató kiszáradása után, az 1960-as években kezdtek dolomitot bányászni a területen, majd miután a bányászat abbamaradt, egy 8-10 méter mély gödör éktelenkedett itt, amelyet az évek alatt szépen lassan feltöltött a visszaszivárgó karsztvíz. Ebből lett a Hegyesdi bányató, a partján tűzrakóhelyekkel, padokkal, stéggel és asztalokkal rendelkező horgászparadicsom.

Különleges húsvéti élmények várnak rátok a Balatonnál:

Húsvét a Balatonnál: 7 kihagyhatatlan program, ha különleges élményekre vágysz

Az alábbi hat program mindegyike tökéletes választás, ha idén a saját szemetekkel néznétek meg, hogyan is telik a húsvét a Balatonnál.

Funzine

Cifrapalota

Mi mással is kezdhetnénk, mint Kecskemét ékével, mely 1903 óta ejt ámulatba helyieket és látogatókat egyaránt a belváros szívében. A Márkus Géza által tervezett szecessziós épületet bérpalotának szánták: az évek során a lakásokon kívül üzletek és kaszinó is működött benne, napjainkban pedig a Kecskemét Katona József Múzeum központi bemutató helye. Homlokzatán színes majolikák, tetején mázas cserepek és díszes kémények kaptak helyet – utóbbiak a pécsi Zsolnay gyár remekművei. Jó, ha tudjátok, hogy a Cifrapalotát jelenleg dekorfólia fedi, felújítása előreláthatólag 2028-ban ér majd véget – ám az élet addig sem áll meg, számtalan kulturális programot rendeznek benne.

6000 Kecskemét, Rákóczi út 1. | Weboldal

Bazsalikomos kert és pékség

Kecskemét belvárosában valóságos oázis várja a természet, na meg a finomságok szerelmeseit. A Bazsalikomos kertnek hála tágas, fűszernövényekkel tarkított teraszon válthatjátok meg a világot, isteni kávék és ropogós péksütik társaságában – vagy akár elvitelre is kérhettek valamilyen napindító finomságot. Az „ehető” kertet kézműves pékség és teabolt öleli körbe, és még workshopokon is részt vehettek az üde gasztrohelyen.

6000 Kecskemét, Budai utca 12. | Weboldal

Katona József Emlékház

A Bánk bán szerzője 1791-ben Kecskeméten látta meg a napvilágot – szülőháza napjainkban múzeumként, tárt kapukkal vár mindenkit, aki megismerkedne Katona József életével és munkásságával. Az emlékház remek példája a 18. századi parasztpolgári építészetnek: magas, zárt, zöldre színű ajtaja mellett jellegzetes, kecskeméti népi építészeti elemek garmadája figyelhető meg rajta. A sarokházat a Katona József és a Bánk bán utca találkozásánál lelitek meg.

6000 Kecskemét, Katona József utca 5. | Facebook

Kecskeméti Arborétum

A Kiskunság fővárosának ingyenesen látogatható arborétuma Kecskeméttől autóbusszal és autóval is könnyen megközelíthető, a terület pedig három fő részre, véderdősávra, tölgygyűjteményre és egy gyűjteményes részre osztható – utóbbit 14 ösvényen keresztül sétálhatjátok végig. A 15 állomásos tanösvényen színes táblák mesélnek Kecskemét éghajlati sajátosságairól, valamint az arborétum állat-, növény-, gomba- és élénk rovarvilágáról. A tanösvényről letérve további hangulatos kis ösvényeken barangolhattok a több, mint 800-féle fásszárú növény között, a vízinövényekkel benépesített kerti tó megcsodálása után pedig a hangulatosan kialakított pihenőhelyen szusszanhattok egyet.

6000 Kecskemét, Nyíri út 48. | Weboldal

Magyar Fotográfiai Múzeum

Több mint egymillió darabból álló gyűjteményével a Magyar Fotográfiai Múzeum kihagyhatatlan látnivaló, ha művészeti kincsek nyomába erednétek. Az épület magyar és külföldi-, kortárs- és történeti fényképeket, negatívokat, gépeket, tárgyakat és dokumentumokat őriz, legrégebbi darabja pedig nem más, mint egy 1840-ben készült dagerrotípia. André Kertész, Moholy-Nagy László, Robert Capa… csak hogy néhányat említsünk a legismertebb nevek közül, akik alkotásait megtekinthetitek. Ami pedig az épület történetét illeti, fordulatokból nem volt hiány: 1890-ben épült, nem sokkal később az ortodox zsidó hitközség megvásárolta, zsinagógává alakította, majd a második világháborút követően jó ideig üresen állt, mígnem birtokba vette a Magyar Fotográfiai Múzeum.

6000 Kecskemét, Katona József tér 12. | Weboldal

Sutus Vendéglő

Ha megéheztetek a nagy városnézésben és valami finomra vágytok, ki ne hagyjátok a Sutus Vendéglőt, mely a magyar konyha színe-javát kockás terítőre varázsolja. A családi vállalkozásként működő étterem pénztárcabarát, változatos fogásai mellett kedves kiszolgálásáról is messze földön híres – érdemes hát asztalt foglalni, hogy mindenképp hódolhassatok a tradicionális élvezeteknek!

6000 Kecskemét, Dózsa György út 13. | Weboldal

Katona József Nemzeti Színház

A színházrajongóknak is érdemes útba ejteniük a Dél-Alföld központját: a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház ráadásul építészet szempontjából sem utolsó! Az impozáns épületet bécsi mesterek tervezték – ugyanazok, akik a Vígszínház terveit is készítették. A teátrum külseje mellett repertoárja is szemrevaló: remek vígjátékok, lebilincselő drámák, és zenés előadások közül is válogathattok.

6000 Kecskemét, Katona József tér 5. | Weboldal

Kecskeméti Vadaskert

A Kecskeméti Vadaskert elsősorban hazai vadak és őshonos magyar háziállatok bemutatására szakosodott, három hektáros területével pedig hazánk legkisebb állatkertjeként tartják számon. Az őshonos fajokon kívül oroszlánok, liszt-majmocskák, papagájok, tigrisek, medvék és még sok más állat is mosolyt csal a látogatók arcára – na meg a rengeteg program, mely kicsiknek és nagyoknak egyaránt tartogat izgalmakat.

6000 Kecskemét, Műkert 1. | Weboldal

Benkó Zoltán Park

Kecskemét szívében az aktív kikapcsolódás szerelmesei is megtalálhatják a számításaikat: a Benkó Zoltán Parkot csak úgy emlegetik, mint a kikapcsolódás fellegvára. A 174 hektáros, füves-fás parkban egy csodás tó is helyt kapott, melynél minden adott, hogy különböző vízisportoknak hódolhassatok. Ha úgy tartja kedvetek, a térség legmagasabb pontjára, a mesterségesen létrehozott Benkó-dombra is felkapaszkodhattok, melyről csodás kilátás nyílik a parkra és a városra. Érdemes lesz nyáron is visszatérni, fürödni, ejtőzni a homokos parton, majd bográcsozni egy nagyot!

6000 Kecskemét, Csabay Géza körút 7. | Weboldal

Szarvast is érdemes útba ejteni:

Tavaszváró kirándulás Szarvason: 9 kihagyhatatlan hely a Körös elbűvölő városában

A tavasz közeledtével érdemes Békés vármegye felé venni az irányt, hiszen Szarvas megannyi felfedeznivalóval várja az egész családot.

Funzine

Kiemelt kép forrása: Egy jó kép rólad

Lazítás a gyógyfürdőben: Hungarospa Hajdúszoboszló

Az év eleji megújulás jegyében kihagyhatatlan attrakció a városban járva a Hungarospa Hajdúszoboszló. Az ország egyik legismertebb gyógyfürdője, és egyben Európa legnagyobb fürdőkomplexuma, számtalan gyógyító és wellness lehetőséggel, például súlyfürdővel, bel- és kültéri gyógyvizes medencékkel, iszappakolással, kádas fürdővel, masszázzsal és elektroterápiával várja a feltöltődésre és kikapcsolódásra vágyó látogatókat.

4200 Hajdúszoboszló, Szent István park 1. | Weboldal

Kikapcsolódás a Csónakázó-tónál

A gyógyfürdő területén található, helyiek által is kevésbé ismert Csónakázó-tó közel sem átlagos, hiszen termálvíz fűti, így télen sem fagy be. Ennek köszönhetően marad aktív a halállomány, ettől függetlenül azonban nem csak a horgászok számára lehet érdemes célba venni. Ilyen csendes, nyugodt környezetben gyorsan megfeledkezhettek a rohanó hétköznapokról, akár csónakázással, madármegfigyeléssel, vagy egy laza, tóparti sétával ütitek el az időt.

Kultúra a Bocskai István Múzeumban

Három épületben, hét állandó kiállítással csábít kulturális töltekezésre a Bocskai István Múzeum. A különböző, érdekesebbnél érdekesebb tárlatok között természetesen helyet kapott több, a helyi örökségnek emléket állító kiállítás is. Megtalálható itt a folyamatosan gyarapodó Retro ’70-’80, avagy a régió legnagyobb retrókollekciója, ami interaktív eszközöket, például Trabant-vezetési szimulációt is bevet a látogatói élmény fokozására.

4200 Hajdúszoboszló, Bocskai utca 12. | Weboldal

Hajdúszoboszlói Fazekasház

A hajdúszoboszlói Ady Endre utcában sétálgatva gyorsan feltűnik egy nem mindennapi épület, a téglából készült, nádfedeles Fazekasház, amely a népművészet mesterének, Fazekas Istvánnak állít emléket. Az 1976-ban megnyitott múzeum külön erre a célra épült, lakóházként sosem funkcionált. Napjainkban is népművészeti gyűjteményeknek ad otthont, és múzeumpedagógiai foglalkozások keretében segít megismerkedni a néphagyománnyal és a fazekassággal.

4200 Hajdúszoboszló, Ady Endre utca 2. | Facebook

Szédítő élmények a Fordított házban

Egész évben látogatható Hajdúszoboszló népszerű turisztikai attrakciója, a Fordított ház, ahol minden a feje tetejére állt: a plafonon sétálhattok, de a parkettát aligha érhetitek el. 12 éven aluli gyerekeknek, nyugdíjasoknak és csoportoknak kedvezményes belépést biztosítanak. A főszezon előtt reggel 10-től este 6 óráig tudtok a csalóka gravitációval játszani. Ez a hihetetlen látvány az egész családnak maradandó élmény lesz!

4200 Hajdúszoboszló, Gábor Áron utca 53. | Weboldal

Különleges látnivaló: Harangház

Hajdúszoboszló egyik különleges látnivalója a település szélén található Harangház, Oborzil Edit iparművész és Rácz Zoltán építész közös alkotása. A kör alaprajzú, nyitott épület, és a hozzá tartozó, faragott oszlopok és festett jelfák a Szent István parkban kaptak helyet. Azon túl, hogy megcsodálhattok egy csokornyi hatalmas harangot, betekintést nyerhettek a harangöntés, illetve a helyi hagyományok világába is.

4200 Hajdúszoboszló, Szent István park 1.

Kalandozás a Hortobágyi Nemzeti Parkban

A végtelen puszta semmihez sem fogható látványa, izgalmas vadvilág, vezetett tematikus túrák: csak három a sok közül, ami a Hajdúszoboszlóhoz közeli Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság meglátogatása mellett szól. Ez a terület, mint kultúrtáj, 1999 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Az aktuális programokról, legyen az előadássorozat, távcsöves esti égbolt bemutatás vagy téli túra, a weboldalon tájékozódhattok.

Tovább a weboldalra >>

+1 Télűző mulatság a busókkal Hajdúszoboszlón (2026. február 28.)

Február utolsó napján Hajdúszoboszlón csíphetitek el a busókat: délután 5 órától a Mátyás király sétánynál kezdődik a busójárás, ami a Szent István parkig menetel. A programot természetesen káprázatos tűztánc, ősi ritmusokkal kísért tűzgyújtás és egy izgalmas tűzzsonglőr-bemutató teszi teljessé. Az esemény végén hagyományos kiszebáb égetés és látványos tűzjáték gondoskodik arról, hogy a tél híre-hamvát se lássuk a következő hónapokban. Az ingyenes rendezvényhez és a vidám felvonuláshoz bárki csatlakozhat, aki melegebb éghajlatra küldené el a rossz időt.

Tovább az eseményre >>

Romantikus úti célok Valentin-napra és azon túlra:

4 romantikus úti cél Magyarországon, ha elszöknétek Valentin-napon

Ha a Valentin-napot minőségi idővel élnétek meg, utazzatok el az ország legmesésebb tájaira, ahol semmi sem rontja el a tökéletes idillt.

Funzine

Salgó vára 

A XIII. században épült, 625 méter magasan álló Salgó várának és a hozzá közeli Boszorkány-kőnek a legendáját aligha lehet egymástól különválasztani. A mendemondák szellemekről, tündérekről, boszorkányokról regélnek, de létezik mese egy olyan lányról is, akit a szerelem sodort a halálba. Ugyanis réges-régen élt itt egy király, akinek két fia ugyanabba a lányba szeretett bele. Az ifjú hölgy a fiatalabbik királyfit választotta, ám az idősebbiket ez nem hagyta nyugodni, és boszorkánysággal vádolta meg a lányt. A király eltiltotta kisebbik fiát szerelmétől, a fivér pedig megígérte, ha megkapja szíve választottját, akkor eltörli a vádakat. Ellenben, ha a lány kitart választottja mellett, akkor sosem teljesülhet be szerelmük. A hír eljutott a lányhoz is, aki végül úgy döntött, hogy a vártól nem messze álló szikláról a mélybe veti magát.  

Bár a legenda igazságtartalmáról lehet vitatkozni, az biztos, hogy a vár tulajdonosai között Szécsényiek és csehek is megfordultak, végül az osztrák császári csapatok robbantották fel.  

Boldogkő vára 

A legenda szerint, amikor IV. Béla király a tatárok elől menekült Hernád felé, egy helyi aszalómester, Bodó elbújtatta, ezáltal megmentve az életét. A király hálája jeléül egy birtokot ajándékozott megmentőjének azzal a feltétellel, hogy ott erős várat építsen. A mendemondák szerint ez lett Bodókő vára, ahol Bodónak mind a hét lánya – akiket szépségük miatt tündéreknek hívtak – férjhez ment. A lakodalmon IV. Béla is részt vett, aki ezt követően nevezte el a helyet Boldogkőnek, a lányok legboldogabb pillanatai után. Az évszázadok során az erőd kézről kézre járt, a török-magyar harcokban kevéssé volt jelentős a szerepe, annál több volt viszont a kuruc időkben. 1678-ban Thököly Imre Boldogkő várát is elfoglalta. Legutoljára egyébként a Zichy család birtokolta, legvégül a császáriak tették lakhatatlanná 1701-ben. Azóta felújították, megerősítették, jelenleg pedig múzeumként funkcionál.

3885 Boldogkőváralja külterület | Weboldal | Facebook

Regéci vár 

Boldogkőtől nem is olyan messze, félórányi távolságra lelhetünk rá a Regéci várra, amely egy vulkáni kúpon áll már évszázadok óta. Mint oly sok erőd, a regéci is több család kezében megfordult már, közülük azonban II. Rákóczi Ferencet emelnénk ki mindenképp, aki a vár falai között nőtt fel, majd Zrínyi Ilonával az édesanyjával innen költöztek Munkácsra. Rákócziék mellett azonban nem szabad elfelejteni Doleszné Pankó nevét sem, akit a korabeli bíróság boszorkányként ítélt el.

A regéci bíró feleségeként, majd özvegyeként ismert asszony a XVII. században többször is raboskodott a vár tömlöcében. Ha pedig éppen szabadlábon volt, akkor borkiméréssel foglalkozott, csúnyán beszélt és szüzek hajszálaival varrta össze a békák szemét. Végül a mendemondák szerint bilincsben ugrott le a várból, és nevetve elrepült – ahogyan arról a korabeli szemtanúk meséltek. A regéci vár története azonban itt nem áll meg, ugyanis a helyről biztosan tudni lehet, hogy 1686-ban Capara császári tábornok romboltatta le. Az elhanyagolt vár helyreállítása 2003-ban kezdődött meg, 2016-ra az Öregtorony visszaépítése is elkészült, 2021-ben pedig a reneszánsz palotaszárnyat adták át.  

3893 Regéc külterület | Weboldal | Facebook

Cseszneki vár 

A Zirctől nem messze tornyosuló cseszneki vár talán nem is lett volna, ha a várhegy oldalába be nem fészkeli magát egy kígyó. A legenda ugyanis úgy szól, hogy egy hatalmas óriáskígyó sorra szedte áldozatául a falu jószágait. Mígnem egy ponton elért Garai uraság egyik disznajához is. Ezen fölbőszülve az uraság megkereste a kígyó barlangját, megölte az állatot, a barlang fölé pedig várat emeltetett. Ez lett a cseszneki vár, amelyet kedvenc malacáról, Csesznekről nevezett el. Természetesen az igazság másképp szól, így a vár eredeti történetében IV. Béla kardhordozó mesterének kell meghatározó szerepet adnunk, aki gótikus stílusban emeltette az erődöt. A hosszú évek alatt volt végvári vár, szolgálta az Eszterházy család kényelmét, lerombolásához egy földrengés, és az azt követő tűzvész vezetett. Végül a romot a környékbeliek kőbányaként használták, de szerencsére az elmúlt években több állagmegóvó és helyreállító munka is zajlott a területen.

8419 Csesznek, 0158/1 hrsz. | Weboldal | Facebook

Csókakő vára 

Kényelmes, aszfaltozott úton vagy meredek lépcsősoron is bevehetjük a 479 méter magasan álló Csókakő várát, amely a Fehérvárra menő hadi út ellenőrzésére épült a XIII. században. A felső- és alsóvárból, valamint a várkápolnából álló erődítményhez megannyi legenda fűződik, melyek egyike Mikszáth Kálmán Magyarország lovagvárai regékben című alkotásában is megjelenik.

Eszerint két bátor asszony, Éva és Kata férjeik helyett indultak harcba Zsigmond király idejében a törökök ellen. A férjek bújkálása a király fülébe is eljutott, így magához hívatta a „lovagokat”, ám amikor sisakjaikat levették, megláhatta, hogy asszonyokat rejtenek a súlyos páncélok. A királyt elbűvölte bátorságuk, elismerte hősiességüket és hálájának jeléül Évának és Katának adományozta Csókakő várát és birtokait. Míg egy másik történet arról regél, hogy Budavár visszafoglalásakor a törökök a kincseiket itt rejtették el. Bár ezt sem tudjuk bizonyítani, érdemes utánuk eredni, hisz ha kincset nem is találunk, a ránk váró kilátásért már megérte meglátogatni a jobb napokat is látott erődöt.

8074 Csókakő külterület

Fedezzétek fel az ország mesebeli kastélyait is:

7 mesébe illő kastélypark hazánkban, ahol varázslatos őszi séta vár ránk

Nyugalmat árasztó természet, október eleji, lágy napsugarak és a főúri múlt – gyönyörű kastélyparkokat gyűjtöttünk össze.

Funzine

Öskü település kerektemploma első látásra is mesébe illő látványt nyújt: a műemlékként védett épület egy lombjukat hullató fákkal körülvett, takaros kis dombon, hengeres falakkal és kupolás tetővel emelkedik a falu házai fölé.

A templom eredetéről viszonylag kevés írott forrás maradt, és számos tévhit is kialakult vele kapcsolatban az évszázadok során: sokan azt gondolták, hogy vártorony vagy akár a török időkből származó mecset lehetett.

A régészeti és művészettörténeti vizsgálatok alapján azonban kiderült, hogy az ösküi kerektemplom a rotundák, azaz körtemplomok sorába tartozik – és vélhetően a XI. században épült, azaz szinte egyidős a magyar állammal. 

Az 1543-as székesfehérvári vesztes csatát követően Ösküt lerombolta a török, és a templom is sokáig romokban állt. Később aztán, 1725-ben mint katolikus templomot festették újra – ekkor kapta a jelenlegi kupolaformájú tetejét. 

A XIX. század derekára azonban már túl kicsinek bizonyult – a faluban új, nagyobb templom épült, a rotunda pedig kápolnaként működött tovább.

A vizsgálatok során egyébként az is kiderült, hogy a templom alaprajza nem is teljesen kör, inkább ovális alakzat, melynek átmérője közel hét méter. A belső tér jelenleg előzetes bejelentkezéssel látogatható, kívülről viszont bármikor megcsodálhatjuk a történelmi épületet.

A képeket a Magyarország legszebb helyei – a Funzine csoportja Facebook-felületén tették közzé. A csoportba szívesen várunk minden természetjáró profi és hobbifotóst, aki szívesen megosztaná munkáit a csoporttagokkal, illetve adott esetben olvasóközönségünkkel is.

További csodálatos képek az Árpád-kori gyöngyszemről:

Íme még néhány varázslatos kerektemplom szerte az országban:

5 kerektemplom szerte az országban, amit egyszer mindenkinek látnia kell

Templomokat gyűjtöttünk egy csokorba szerte az ország különböző pontjairól, melyek köralapjuk révén a kerektemplom elnevezést viselik.

Funzine

Ménes-völgy

Az Aggteleki Nemzeti Park részét képező Ménes-völgyben kirándulva az Aggteleki-karszt meredek lejtőinek és sűrű erdőségeinek köszönhetően úgy érezhetjük, mintha a Kárpátokban járnánk. A Ménes-völgy Szögliget és Derenk között terül el, területét a Ménes-patak szeli ketté, amely Derenk település alatt egy pár hektáros tavat is táplál. A festői szépségű tavat délről buja bükkös, északról erdeifenyő-liget és meseszép füves tisztás szegélyezi. A terület elnevezése kapcsán fontos megemlíteni, hogy az Aggteleki Nemzeti Park tudhatja magáénak hazánk legnagyobb hucul törzstenyészetét: a közel 200 egyedet számláló ménes megtekintésére a völgytől nem messze, Jósvafő közelében nyílik lehetőség.

Mélyvölgyi viadukt

Ha Lillafüreden járunk, szinte kihagyhatatlan program, hogy felpattanjunk a Lillafüredi Állami Erdei Vasútra, amely Miskolc és Garadna települések között közlekedik és a Bükk varázslatos tájain kalauzol végig bennünket, érintve olyan izgalmas látnivalókat, mint a mesébe illő Hámori-tó, a Mélyvölgyi viadukt vagy a Lillafüredi Pisztrángtelep. A két hegy között húzódó 64 méter hosszú és 20 méter magas viadukton átzakatolni egyedülálló élmény, ahol az érintetlen erdő és az ezer színben izzó természet látványa maradandó élményeket ígér. A kisvasút aktuális menetrendjéről ezen a linken tájékozódhatunk.

Gabriellánum, Szendrőlád

A Bódva-völgyben, Szendrőlád és Edelény települések között fekszik a visszafogott Gabriellánum, melyet sokan Csillagvizsgálóként vagy Szőkevárként ismernek. Az épületet Berzeviczy György, bölcselet- és teológusdoktor emeltette a 19. század végén, nevét pedig feleségéről, Csáky-Pallavicini Gabrielláról kapta. A várhoz tartozik egy mesés angolkert és egy urasági pince is, mely a várral egyetemben az idők során többszöri felújításon esett át. Az épület számos korabeli berendezési tárgyat és festményt rejt, amelyeket kivétel nélkül igyekeznek megőrizni az utókornak.

Pista bácsi tájháza, Szögliget

Szögliget egyik nem mindennapi, már-már rendhagyó látványossága az a 19. században épült parasztház, mely egyúttal a néhai házigazdának, Pista bácsinak is a szülőháza volt. Az elmúlt évig maga a házigazda, Pista bácsi vezette körbe az érdeklődőket a tájházban és mesélt a kiállításon található korabeli használati tárgyakról és berendezésekről. Pista bácsi tájháza különleges emléklenyomata a korabeli időknek, amelyet kívülről megcsodálva visszarepülhetünk az időben és némi ízelítőt kaphatunk abból, milyen is volt a régi parasztházak szerkezete, milyen építészeti stílus volt akkoriban jellemző.

3762 Szögliget, Petőfi Sándor utca 11. | Weboldal

Szent András-templom, Tornaszentandrás

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye északi részén található Tornaszentandrás községe, ahol előzetes bejelentkezés után belülről is megcsodálhatjuk a páratlan ikerszentélyes Szent András-templomot. A katolikus épületet a 12. században emelték a Bódva folyó bal partján, festői környezetben. A történelem folyamán többször is felújították, illetve átépítették, ennek köszönhető, hogy különböző stílusjegyek, köztük gótikus és barokk elemek is megtalálhatóak benne. A templomot északról a pár száz főt számláló község öleli körbe, a távolban a tornai hegyeket és Torna várának csodás sziluettjét pillanthatjuk meg.

3765 Tornaszentandrás, Szabadság út 23. | Weboldal

Szelce-völgy

Az Aggteleki Nemzeti Park fényes ékköve a bámulatos Szelce-völgy, amelyet bebarangolva megtekinthetjük az Aggteleki-karszt legjavát. Kirándulásunk során mesés karsztpatakok, tágas legelők és vadregényes területek keresztezik utunkat, az éles kanyarokkal és szűk pásztákkal rendelkező völgyet közrefogó erdőség látványa pedig ősszel különösen emlékezetes. A Szelce-völgy túraútvonala rendkívül változatos, a domborzatot és a növényzetet tekintve igazán sokszínű, így időről időre mindenképp érdemes megállni és befogadni az ottani természet egyedi hangulatát.

Szinpetri

Ha páratlan panorámára vágyunk, érdemes elkalandoznunk a Szin és Szinpetri között található dombra, ahonnan ősszel a gyakran ködfátyolba burkolózó monumentális Pitics-hegy és az alant elterülő Szinpetri látképe garantáltan ámulatba ejt. A közel 456 méter magas hegy a Galyaság legmagasabb pontja, mondanunk sem kell talán, hogy ősszel pedig magára ölti ezer színben pompázó legszebb ruháját, lenyűgöző hátteret festve ezzel a kis borsodi községnek. A Szinpetriben való kiruccanás alkalmával nem szabad megfeledkezni a település nevezetességeiről, a világ legnagyobb könyvének helyet adó vízimalomról, az utcákat szegélyező népi stílust őrző barátságos házakról, valamint a település határában található, kőből kirakott foltos szalamandráról.

Ha a környéken jártok és még több mesés látnivalóra vágytok:

8 varázslatos látnivaló Borsodban, ahol a természet és a nyugalom találkozik

Érdemes említést tenni Borsod csodálatos természeti adottságairól, amelyek egyedülállóan szép látványt nyújtanak.

Funzine

Cáki pincesor 

A Kőszegi-hegység keleti lábánál található pár száz fős település, a bájos Cák nemcsak hangulatos, de múltidéző élményeket is tartogat az Alpokaljára érkezőknek. A falu által féltve őrzött, gesztenyefák ölelésében megbújó, immár műemléki védelem alatt álló cáki pincesor minden kétséget kizáróan az őszi időszakban a legszebb. Érdemes októberben és novemberben felfedezni a pincesor nyolc fehérre meszelt, zsúpfedeles pincéjét és présházát, melyek nem győznek mesélni több mint kétszáz éves múltjukról és az egykor virágzó szőlő- és borkultúráról. 

9725 Cák, Gesztenyés oldal 3-6.

Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont 

Az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozó Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont a természetkedvelő kirándulóknak és családoknak egyaránt nagyszerű élményekkel szolgál. A kívül és belül is legalább annyira látványos épület Kőszegen várja a látogatókat, valamint a környezettudatos életre, a természet szépségeire kíváncsiakat. A látogatóközpont szomszédságában található, sérült madarakat gondozó Chernel-kertben madarak megfigyelésére is lehetőség nyílik, míg a Búbos cinege élményösvény a család legkisebbjeinek nyújt interaktív, játékos kikapcsolódást. Az aktuális nyitvatartásról és programokról érdemes érkezés előtt előzetesen érdeklődni és tájékozódni. 

9730 Kőszeg, Aradi vértanúk parkja | Facebook

Hétforrás 

A Kőszegi-hegység méltán kedvelt kirándulóhelyének számít a varázslatos völgykatlanban fakadó Hétforrás. Az osztrák határhoz közeli kristálytiszta, ám igencsak hideg forrás foglalatát 1896-ban, a millennium évében alakították ki, az elmúlt 30 évben pedig többször fel is újították. A hét magyar vezér – Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba és Töhötöm -, nevét büszkén viselő forrás legendája úgy tartja, ha mind a hét ág vizéből fogyaszt valaki, a vezérek annak teljesítik egy kívánságát. A kirándulóhely szomszédságában található padok és fedett pihenő ezen kívül tökéletes piknikhelyként szolgál.

Írottkő-kilátó 

Sok szempontból különleges látnivaló a Kőszegi-hegység csúcsán magasodó Írottkő-kilátó, melyen Magyarország és Ausztria közösen osztozik. Az Országos Kéktúra nyugati részének befejezőállomásaként is számontartott messzelátó először fából, 1891-ben készült el, 1913-ban pedig már terméskőből építették fel a háromszintes kilátót. Talán mondanunk sem kell, hogy a Dunántúl és egyúttal Burgenland legmagasabb pontján, az égbolt felé nyújtózó őrtoronyból igéző a kilátás: szép időben többek között a Kamniki-Alpok csúcsai, a Fertő-tó, de még a Balatont övező tanúhegyek is megpillanthatók. A kilátó bejárata az osztrák oldalon található.

Szent Vid-kápolna 

Szebb őszi kirándulóhelyet az Alpokalján keresve sem találhatnánk a Velemben található Szent Vid-kápolnánál. A magasban őrködő kápolna Vas vármegye egy ugyancsak pár száz főt számláló, bájos településén, a Szent Vid-hegy tetején nyújt emlékezetes élményt az ide látogatóknak. Az Írottkő Natúrpark részét képező erdő ölelésében megbújó imaház nagyszerű panorámája mellett lecsendesedésre és elmélkedésre, kristálytiszta levegője pedig regenerálódásra és feltöltődésre is remek lehetőséget nyújt az arra vágyóknak. A kápolnától nem messze akár a stáció bejárására is lehetőség nyílik. 

Ha Budapest közelében zarándokolnátok:

5 varázslatos zarándokhely Budapesttől egy karnyújtásnyira, ahová elvonulhatunk

Különleges helyszínek, hogy kicsit befelé figyeljünk és ellátogassunk néhány varázslatos zarándokhelyre, ahol mesés tájakon barangolhatunk.

Funzine

A kezdetektől a virágzásig

A kastély létrejöttét gróf Esterházy Józsefnek köszönhetjük, aki 1720-ban egy bécsi építészt bízott meg egy 22 szobával rendelkező vadászkastély megépítésével a Fertő tó nádasokkal szegélyezett, vadakban gazdag vidékén. Az épület a fénykorát József fia, Esterházy Miklós idején élte, aki egész életében építkezett és uralkodói udvarok pompájával vetekedő kastélyt emeltetett.

Pompa és fényűzés

Miklós nem vetette meg a fényűzést, a kastély minden egyes részlete tükrözte művelt nagyúri, bőkezű mecénás és fantasztikus műértői mivoltát. Akkoriban a palotában mindennaposak voltak a varázslatos ünnepségek és vigasságok is.

A tágas termekkel rendelkező épületrészek, a korabeli legkiválóbb és legdíszesebb bútorok és pazar műkincsek, a kastélyhoz tartozó könyvtár és színház, a birtokon épült opera- és bábszínház mind egyfajta státuszszimbólumként voltak jelen a birtokon, megtestesítve a barokk és rokokó stílusra jellemző pompát és csillogást.

Joseph Haydn a kastélyban

Joseph Haydnt talán nem kell bemutatnunk senkinek, hiszen legalább a nevével már mindenki találkozhatott élete során. Haydn a bécsi klasszika egyik legfontosabb alakja volt, pályájának jelentős részét az Esterházyak birtokán, a kastélyban töltötte.

A bámulatos virtuóz a 18. században állt a főúri család szolgálatában, kezdetben másodkarmesterként, majd főzeneigazgatóként. Számos jelentős műve a kastély falai között született meg, amelyek felbecsülhetetlen értékű kincsek.

A kastély napjainkban

Esterházy Miklós halálával a gyönyörű kastély hanyatlásnak indult, majd Esterházy IV. Miklós herceg és felesége, Cziráky Margit grófnő felújíttatta. A II. világháború viszontagságai azonban ezt az épületet sem kímélték. Ma az Esterházy-kastély az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközponthoz tartozik és a mai napig folyamatosan azon dolgoznak, hogy visszanyerje egykori impozáns külsejét.

Az időszakos és állandó kiállítások betekintést engednek a barokk pompa delejező valóságába, felejthetetlen élményt biztosítva minden kultúrakedvelő számára.

Csodálatos kastélypark

Fertődre látogatva nemcsak maga a kastély az, ami ámulattal tölt el, de a grandiózus kertje is magával ragadó. A díszudvart egykor szökőkutak, szobrok, vízesések, mulatóházak díszítették.

Mai formája egy fokkal visszafogottabb, de a kastély első udvarát színes virágok, gyönyörű szökőkút és formára nyírt bokrok ékesítik, a hátulsó birtokot pedig buja zöld növények és egy kihagyhatatlan rózsakert is gazdagítja.

Siklóson és környékén is rengeteg csoda vár:

8+1 fenomenális úti cél és látnivaló, ha Siklós felé veszed az irányt idén ősszel

A Villányi-hegység lankái között megbúvó Siklós és a környező vidék bővelkedik természeti kincsekben és kikapcsolódási lehetőségekben. 

Funzine