Magyarok a Holdon! – Interjú a Pulival

JonBorno — Fri, 15 Apr 2016 16:50:35 +0000

Ha minden jól megy, a világon negyedikként küldhet járművet a Holdra Magyarország, mindehhez viszont elsősorban összefogás kell – na és persze kitartás a Puli Space Technologies részéről. A csapat vezetője, Dr. Pacher Tibor az Antall József Tudásközpont által rendezett hazai űrkutatással kapcsolatos rendezvényén mesélt a programról, a Hold adta lehetőségekről és Magyarország esélyeiről az űriparban.

Mit lehet tudni a Puliról?

2010 óta dolgozunk a projekten. Ez egy Google által szponzorált verseny, a Google Lunar XPRIZE. A cél, hogy a világ minden tájáról jelentkező csapatok egy olyan eszközt készítsenek 90%-ban magánerőből, ami a Holdra feljuttatva meg tud tenni minimum 500 métert és nagyfelbontású képeket és videókat tud visszaküldeni. Ezt úgy szoktam lefordítani, hogy extrém körülmények között működő felderítő robotot kell készíteni.

Mi újdonságot rejthet még a Hold? Miért térjünk vissza?

A Hold egy nagyon izgalmas helyszín, ami közel van. A mai technológiával 3-4 nap alatt oda tudunk érni, ami a többi égitesthez képest még mindig egy jelentős könnyebség. Másrészt ugródeszkaként is szolgálhat a Naprendszer további felderítéséhez. Sőt, a legújabb gondolatok szerint, ami miatt izgalmas lehet ez a projekt, hogy a Hold egy olyan lehetőség ad, amivel egy Föld körüli pályán túlmutató gazdaságot lehetne megalapozni.

A Hold összetétele hasonlít a Földéhez, így sok minden van ott, ami itt is van. Az egyik legfontosabb dolog, hogy van rajta víz. Nem folyóvíz, hanem vízjég formájában. A vízjég pedig azt jelenti, hogy tudunk nyilván felmelegítéssel vizet nyerni, bontással pedig hidrogént és oxigént. Ezzel egy leendő bázis egyik legfontosabb alapját meg tudjuk teremteni. Energia van a napelemek által, éjszaka pedig akár a szétbontott hidrogén-oxigén üzemanyag cellákkal vissza tudjuk nyerni az energiát

Sokan gondolkoznak még azon, hogy egy üzemanyagbázist hozzanak létre a Holdon. A hidrogénből ugyanis üzemanyagot lehet gyártani, amivel a Hold-Föld térségben dolgozó műholdakat el tudnák látni. Látható, hogy nagyon sok érdekes dolog van odafenn. Izgalmas és még ugródeszkának is nagyon jól használható!

Hihetetlen nagy az érdeklődés az űrkutatás iránt. Miért érdekli az embereket ennyire a világűr?

Több okát látom. Az egyik a természetes kíváncsiság, ami ott van az emberben, hogy a környezetét szeretné megismerni. Most megvan a lehetőség, hogy ezt megtegyük a kozmoszban is. Jó érv az is, hogy bármilyen katasztrófa esetén, ami a Földön levő élet jelentős pusztulását vagy kihalását eredményezhetné, az emberiség nincs védve. Ha úgy tetszik, az űrtevékenységet egyfajta biztonsági lépésként is lehet értékelni ezek ellen a veszélyek ellen.

Gyakorlati szempontból az erőforrások a mi szempontunkból végtelennek tűnnek a Holdon és a Naprendszerben, anyag és energia tekintetében is. Az nem újdonság, hogy a Föld mostani szinten erőteljesebben használja az erőforrásait, mint ahogyan szabadna, tehát akár ennek a problémának a megoldásában is segítségünkre lehet az űrkutatás.

Mik a jövőbeli tervek?

A Puli szeretne a versenyen belül eljutni a Holdra. Ehhez egy jelentős összefogást szeretnénk elérni a magyarságban. Főleg az anyagi részében meg kell teremteni a lehetőséget, hogy egy közös alkotással el tudjunk jutni a Holdunkra. Ezt magánemberek, szponzorok, cégek segítségével szeretnénk elérni.

Mindenképpen megyünk tovább, akármeddig jutunk. Szeretnénk egy olyan hight tech cég alapjait lerakni ezzel a projekttel, ami továbbél és fenntartható. Az űripar egy nagyon erős hozzáadott értékkel rendelkező iparág. ESA-csatlakozásunk most manifesztálódik és ez az országnak is egy nagyon jó lehetőséget ad. Az a végtelen piac, ami „ott kinn” van, egy nagyszerű lehetőség, hogy a korai szereplők részesei legyenek.

Szóval a magyarok meghódítják az űrt?

Szeretnénk hozzájárulni valamilyen formában.

Mik azok a projektek amik a leginkább érdeklik a mostani kutatások közül?

A NASA és az űrügynökségek inkább a külső bolygók irányában gondolkoznak. A NASA-nál kicsit bizonytalanság van, nem igazán találják az irányt, hogy mit kell csinálni, költségvetésből adódóan is sok veszekedés van. Nagyon örülnék annak, ha a Csillagok között irányába is mennének a dolgok és kiderülne, hogy milyen messze tudunk eljutni egyáltalán a mai technológiával.

Az Nagy Ervin színművész által vezetett estén beszédet mondott Farkas Bertalan és előadást tartott Dr. Gschwindt András, aki részt vett az első magyar műhold, a MaSat-1 létrehozásában. Hamarosan vele is olvashattok interjút!

A Kreatív Magyar Elme rendezvénysorozatot havonta rendezik meg a Budapest Műszaki Egyetemen.

Az Antall József Tudásközpont által szervezett Kreatív Magyar Elme havi programjairól a rendezvénysorozat Facebook-oldalán tudtok tájékozódni.

Az Antall József Tudásközpontról további információk ITT!

A Puli Space Technologies weboldalát ITT találod!

Szöveg: Kanicsár Ádám András

Fotók: Sáfár Krisztián

Kreatív Magyar Elme Archives

Magyarok a Holdon! – Interjú a Pulival