1 Batthyány tér 

Batthyány Lajos az 1847. március 15-én megalakult Ellenzéki Párt elnöke, majd az 1848. március 17-én létrejött felelős magyar kormány első miniszterelnöke volt.

A Duna-parton, az I. kerületben található tér 1905-ben kapta a Batthyány tér nevet Batthyány Lajos után. A téren fellelhető a miniszterelnök szobra is, amely Batthyány születésének 200. évfordulójára készített Stremeny Géza, 2007-ben.

2 Deák Ferenc tér

Deák Ferenc a Batthyány-kormány igazságügyi minisztere, a 19. század egyik legtehetségesebb magyar politikusa volt. A sokak által a haza bölcseként és a nemzet prókátoraként ismert államférfi talán leghíresebb mondatát ma is gyakran idézzük:

„Kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatni semmiért nem szabad.”

Budapest belvárosának egyik legforgalmasabb tere a mindenki által jól ismert Deák Ferenc tér. Az V. kerülethez tartozó teret nevezték már Káposztás piacnak, Szén piacnak, Szén térnek, de Zsidó piacnak és Török térnek is. 1866-ban nevezték el Deák Ferenc térnek, amit azóta is büszkén visel.

3 Kossuth tér & Kossuth Lajos utca

Kossuth Lajos az Ellenzéki Párt programjának megfogalmazója, Magyarország kormányzó-elnöke, a magyar szabadságharc szellemi vezére volt. A Batthyány-kormány pénzügyminisztere volt, aki Kossuth-bankó néven önálló magyar pénzt teremtett.

Az Országház mellett fekvő Kossuth Lajos tér a „nemzet főtere”, nemzeti szimbólum, a magyar államiság jelképe. 1927-ben, Kossuth Lajos születésének 125. évfordulóján kapta nevét, illetve akkor avatták fel Horvay János Kossuth-szobrát is, amely azóta a tér ékköve.

Az V. kerületi Kossuth Lajos utca a Ferenciek terét köti össze az Astoriával. Nevét alig négy nappal a nemzeti hős halála után, 1894. március 24-én kapta.

4 Petőfi híd

Petőfi Sándor a márciusi ifjak vezére, a forradalom egyik főszereplője volt. 1848. március 13-án írta meg a Nemzeti dalt, amit két nappal később többek között a Pilvax kávéházban és a Nemzeti Múzeum lépcsőjén is elszavalt, március 14-én pedig társaival összeállították a 12 pontot, rajta a forradalom követeléseivel.

A Boráros teret és a Goldmann György teret összekötő hidat, melyet akkor Horthy Miklós hídnak hívtak, a kivonuló német katonák 1945. január 14-én felrobbantottak. Az újjáépítés után, 1952-ben nyitották meg ismét a hidat, ekkor kapta új nevét, egyik legismertebb magyar költőnk, Petőfi Sándor után.

5 Széchenyi tér

Széchenyi István a Batthyány-kormány közlekedési minisztere volt, a „legnagyobb magyar” (Kossuth hívta így későbbi politikai ellenfelét), fontos szerepet töltött be a modern, új Magyarország létrejöttében.

A Lánchíd pesti végénél terül el a Széchenyi tér, amely nevét 2011-ben kapta. A parkosított tér északi részén fellelhető Széchenyi István szobra is.

És ha már egyszer megemlítettük Petőfit, zárjuk az összeállításunkat az ő 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról írott versével.

Föltámadott a tenger,
A népek tengere;
Ijesztve eget-földet,
Szilaj hullámokat vet
Rémítő ereje.

Látjátok ezt a táncot?
Halljátok e zenét?
Akik még nem tudtátok,
Most megtanulhatjátok,
Hogyan mulat a nép.

Reng és üvölt a tenger,
Hánykódnak a hajók,
Sűlyednek a pokolra,
Az árboc és vitorla
Megtörve, tépve lóg.

Tombold ki, te özönvíz,
Tombold ki magadat,
Mutasd mélységes medred,
S dobáld a fellegekre
Bőszült tajtékodat;

Jegyezd vele az égre
Örök tanúságúl:
Habár fölűl a gálya,
S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr!

Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger

A kivételes műtárgyat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vásárolta meg az Értéktár Program keretében és helyezte el letétben a múzeumban. Mint a hétfői sajtótájékoztatón Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke kiemelte, a felvétel 1852-ben Bostonban, Kossuth Lajos amerikai körútján készült, az ekkoriban újnak számító fotográfiai eljárás eredményeként.

Az MNB alelnöke elmondta azt is: az Értéktár Program 2014-ben indult mintegy 30 milliárd forintos kerettel, amiből a különböző okok miatt külföldre került, vagy ott született, de a magyar kulturális örökség részét képező műtárgyakat vásárolják vissza és tárják a magyar közönség elé.

Varga Benedek kiemelte: a felvételt csupán rövid időszakokra állítja ki a múzeum, mivel az ezüstözött rézlemezre készült dagerrotípia fényre, hőre és a páratartalom változásra is rendkívül érzékeny. Most a látogatók március 15-től április 2-ig tekinthetik meg a politikust ábrázoló tizenegyszer nyolc centiméteres dagerrotípiát, amely valószínűleg sztereofelvételként készült, vagyis egy térhatású kép egyik fele lehetett.

A nemzeti ünnep alkalmából állítják ki a márciusi ifjak egyike, Oroszhegyi Józsa emlékpoharát is. A hadiorvos által a fogságban faragott műtárgy a család magánadományozása útján került a múzeumhoz.

A sajtótájékoztatón Lengyel Beatrix, a múzeum történésze hangsúlyozta: Kossuth Lajos 1851-1852-ben tett körutat az Egyesült Államokban, ahol 70 városban 500 beszédet mondott, hogy támogatást szerezzen a magyar függetlenségi törekvéseknek. A kiállított dagerrotípia a korabeli amerikai fotográfia neves képviselőinek számító Albert Sands Southworth és Josiah Johnson Hawes közös műhelyében készült.

A felvétel utóbbi leszármazottjainál maradt fent, tőlük vásárolta meg Novomeszky János amerikai-magyar műgyűjtő, aki a múzeum szakembereinek is megmutatta a képet. A gyűjtő 2004-es halála után a felvételt elvesztették szem elől a Nemzeti Múzeum munkatársai, az csak 2015-ben bukkant elő újra – fűzte hozzá Lengyel Beatrix, aki kiemelte azt is: Kossuth Lajos a felvételen ugyanabban a kormányzói attilában látható, amelyet Debrecenben is viselt.

Aczél Eszter, a múzeum Történeti Tárának vezetője Oroszhegyi Józsa emlékpoharát bemutatva elmondta: az 1851 és 1856 között faragott talpas pohár kivételes történelmi ereklye. A székely származású orvos 1848-ban egyike volt a legaktívabb márciusi ifjaknak, részt vett a szabadságharc küzdelmeiben. A világosi fegyverletétel után két évig bujkált, miközben halálra ítélték távollétében. Végül 10 év vasban letöltendő fogságra ítélték a josephstadti várbörtönben. Öt év után szabadult közkegyelemmel, majd folytatta orvosi tanulmányait, szakírói és publicisztikai tevékenységét.

Az emlékpohár adományozója, Endrődi Júlia történész kiemelte, hogy bár Oroszhegyi Józsa neve, szerepvállalása és sokféle tárgyban írt művei – többek közt etnográfiai értékű útleírásai a román fejedelemségekről és az Oszmán Birodalomról – ismertek a szaktudományok képviselői előtt, a nemzeti emlékezet sok más márciusi ifjúval együtt elfeledte.

A múzeum ereklyegyűjteményének ajándékozott „rabfaragást” árpilis 2-ig láthatja a közönség a Rotundában.

MTI