Idén 105 országból 1260 filmmel jelentkeztek hazai és külföldi stúdiók neves alkotói a IX. Nemzetközi Környezetvédelmi Filmfesztiválra.

Az idei mustra fő tematikája a közeli jövő fenntartható vízgazdálkodása lesz, vagyis az erről szóló párbeszéd: a víz-hangok. Magyarország legnagyobb ökológiai filmes eseményén az előválogatást követően 50 mozgóképre rögzített csoda versenyez a neves zsűri és a közönség előtt.

Elismert filmkészítők alkotásai

A fesztiválon bemutatkozik a sokszorosan díjazott Matthieu Le Lay Fehér álom című filmjével, amely egy természetfotós izgalmas munkanapjaiba nyújt betekintést. A szintén nemzetközileg elismert Christian Baumeister Vad Argentína című alkotása bemutatja, mennyire törékeny egy ma még kivételesen gazdag élőhely.

A fesztivál nagy visszatérője, Dan Dinu szintén egy vizes édenről tudósít Maros ártér címmel. A folyószabályozások ártalmairól szól Szendőfi Balázs filmje, a Volt egyszer egy vadvízország. Gyönyörű, és nagyon érzelmes Végh Attila Börzsönye, az Erdő titkai című filmjében, amely az idei Cannes-i Filmfesztiválon is ott lesz.

A profi filmkészítők mellett az amatőrök is megmutatják alkotásaikat, akik a Third Eye szekcióba rekordszámban neveztek.

Ingyenes programok, megújult koncepció

A család-, állat- és bolygóbarát fesztiválon továbbra is ingyenesen, idén ráadásul megújult koncepcióval várják az érdeklődőket a kiegészítő rendezvények. Az edukációt és szórakoztatást fókuszba helyezve ismert szakértők előadásai, interaktív kiállítások és workshopok is megrendezésre kerülnek.

A rendezvényt szervező Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány célja, hogy minden korosztállyal megismertesse a természetvédelem fontosságát. A fesztivál három napja alatt testközelből is megismerhetitek a vizek világát: a Kékbolygó Akadémia a vízhez kötődő szakmai előadások terepe lesz, a Kék Bolygó Stúdió pedig a természetfilmesek és fotósok titkait fedi fel.

A Kék Bolygó Laborba érkezők elméleti tudásukat kísérletekkel is igazolhatják, miközben a Kék Bolygó Akvárium vizes tárolói folyók, tavak, tengerek világát idézik. A Kék Bolygó Média- és Információs Központban az érdeklődők interaktív módon ismerkedhetnek meg a vízi világgal, az árvizek következményeivel, a vízszennyezés hatásaival.

További információkért keressétek fel a filmfesztivál weboldalát vagy kövessétek a program Facebook-eseményét!

Ha a filmfesztivál előtt vagy után kirándulnátok egy jót Gödöllő környékén:

7 káprázatos úti cél Gödöllőn és környékén frissítő tavaszi kirándulásokhoz

Ha kiélveznétek a friss tavaszi levegőt, a nap melengető sugarait és gyönyörködnétek az ébredező természetben, fedezzétek felel Gödöllőt és környékét!

Funzine

Válaszd a kisebb széndioxid-kibocsátással járót, a kevésbé ártalmasat! Ez az üzenete a Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület, valamint a füstmentes.hu szeptember 9-én indult „Dobj le 100 kilót” kampányának. A kampány keretében az érdeklődök a tanácsok mellé kézzelfogható segítséget is kapnak a mindennapi üvegházgáz-kibocsátás kiszámításához és csökkentéséhez.

Évente 10-12 tonna, azaz havonta nagyjából 1000 kilogramm egy átlagos magyar háztartás széndioxid-kibocsátása. Azért, hogy látható változást érjünk el a károsanyag-kibocsátásban, ezt a számot 10 tonna alá kellene csökkentenünk. A hatalmas mennyiség olyan tételekből tevődik össze, mint a közlekedés, a fűtés, az áramhasználat vagy akár a dohányzás. Minden fogyasztásnak van széndioxid-lábnyoma, és mindegyiknek vannak kisebb kibocsátással járó alternatívái.

A Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület, valamint a füstmentes.hu a „Dobj le 100 kilót!” kampányával ezeknek az ártalomcsökkentett opcióknak a megtalálásában, a tudatosan klímabarát életmód kialakításában nyújt segítséget azért, hogy egészségesebben és fenntarthatóbban éljünk, valamint megóvjuk a Földünket.

A kampány kulcseleme egy füstmentes kalkulátor, amely egyrészt beazonosítja és számszerűsíti a mindennapok tevékenységeihez tartozó széndioxid-kibocsátásokat, másrészt megmutatja a kisebb kibocsátással, kevesebb ártalommal járó alternatívákat is.

A cél az ismeretbővítés, a tudatformálás – hiszen nem mindenki számára kézenfekvő, hogy például mennyi üvegházhatású gázzal terheli valaki a környezetet, ha ugyanazt az utat kerékpár helyett autóbusszal vagy gépkocsival teszi meg –, illetve ezen készségeken keresztül a hétköznapi döntések befolyásolása, a kevesebb környezetterheléssel és egészségi ártalommal járó választások ösztönzése.

A „Dobj le 100 kilót!” kampány füstmentes kalkulátorának újdonsága, hogy a dohányzáshoz kapcsolódó – korántsem elhanyagolható – széndioxid-termelést is számításba veszi, ösztönözve ezzel a teljesen dohányzásmentes életmódra. Emellett gyakorlati tanácsokkal és útmutatással szolgál többek között a fűtéssel, a hulladékkezeléssel vagy épp a komposztálással kapcsolatos kibocsátáscsökkentési lehetőségek megtalálásához, azt az üzenetet tolmácsolva, hogy a hétköznapok minden mozzanatában van lehetőség a klímaváltozás megfékezésére, a földi életet és az egészséget fenyegető káros hatások mérséklésére.

A kampányhoz szakmai partnerként csatlakozó Egyesületen kívül különböző, a saját területükön elismert szakértők – így például Wossala Rozina sztárséf az égés nélküli főzéssel, a Compocity a háztartásban keletkező növényi hulladékok hasznosításával, míg a Jövő Öko-Nemzedéke (JÖN) Alapítvány a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban – nyújtanak a kibocsátások csökkentését szolgáló segítséget.

A Dobj le 100 kilót! kampány nem merül ki az egyéni szemléletformálás szándékának sikerességében, a kezdeményezés meghirdetője helyi és közösségi szinten is tenni kíván egy fenntarthatóbb jövő eléréséért, ezért a füstmentes.hu az elkövetkező hónapokban –önkormányzati együttműködések keretében – különböző klímabarát és városzöldítési projektek megvalósítását tűzte ki célul.

Árvízvédelem a Római-parton

Sok éve már annak, hogy 2013-ban rekordmértékű árvíz öntötte el Budapestet, melynek egyik leginkább sújtott területe a körülbelül 3,5 kilométer hosszan közvetlenül a Duna mellett futó, évtizedek óta népszerű rekreációs övezetként számontartott Római-part volt. Az akkor megállíthatatlannak tűnő folyó ügye kapcsán jutottak arra a főváros döntéshozói, hogy egy újabb, hasonló károkkal járó természeti csapás elkerülése érdekében elengedhetetlen egy árvízvédelmi mobilgát létesítése a partszakaszon.

A mobilgát megépítése azonban számos természetvédelmi kérdést felvetett, hiszen tízméteres körzetében – a betondzsungelt idéző szentendrei folyószabályozáshoz hasonlóan – ki kellett volna irtani a parton burjánzó növényzetet és több száz éves fákat. A Római-part közös értékek mentén való megújítása és a helyiek bevonása mellett, egyben a környezetromboló gátépítés ellen emelte fel a hangját a számos zöld városfejlesztési projektért felelős Valyo Egyesület (Szabihíd, Valyo Kikötő, Rakpart 2021), ami végül hozzájárult a mobilgátépítési terv leállításához.

Fák a Rómain, gát a Nánásin

2016-ban újra előkerült a három évvel azelőtti Maradjanak a Fák a Rómain szlogen, hiszen a fővárosi vezetés megint napirendre tűzte a parti gát létesítésének tervét, melynek kapcsán ezúttal háromezer fős demonstráció keretében fejezte ki egyet nem értését a Valyo által összehozott, helyi közösségek alkotta tömeg. A környezetkímélő árvízvédelem hívómondata a Fák a Rómain, Gát a Nánásin jól skandálható sorokra módosult, utalva ezzel a Nánási úti nyomvonalon lévő védmű megerősítése iránti igényre, új parti gát építése helyett.

Az elmúlt öt évben folyamatos érdekérvényesítő munka zajlott a Római-part természeti értékeinek védelme érdekében, először még a Valyo égisze alatt, majd a helyi közösség folyamatos megerősödésével önálló csoport verbuválódott a Maradjanak a Fák a Rómain felhívás köré, amelynek önkéntesei ma is a biztonságos és környezetbarát árvízvédelemért, valamint a Budapesten egyedülálló partszakasz természetes megújulásáért és a vízparti sportélet fellendítéséért küzdenek. A szervezet két oszlopos tagja, Divinyi Évi, a mindenre elszánt zöld nagymama és a humánökológiát hallgató Tóth-Kalló Évi kísértek el egy Római-parti délutáni sétára, hogy beavassanak minket a közösség vízközeli mindennapjaiba.

A gátkérdéstől a közösségépítésig

Helyi önkéntes szervezetként minden hozzájuk csatlakozóban közös, hogy nemcsak szívügye, de egyben hétköznapjainak fontos része a Római-part, nem meglepő tehát, hogy napi szinten tesznek azért, hogy olyan környezet várja itt őket, amelybe jó megérkezni.

Tevékenységeik a természet védelme és ápolása mellett a közösségépítés köré szerveződnek, így ugyanakkora hangsúlyt kapnak a gyerekeknek szóló, zöld szemléletformáló programok, mint az evezős szemétszedés. Kísérleti jelleggel permakultúrás közösségi kert kialakításába kezdtek, de létrehoztak egy komposztálót is, illetve fákat ültetnek és locsolnak a nagy melegben, sütögetőhelyeket alakítottak ki, valamint folyamatosan tisztán tartják a partszakaszt. Eltökéltek mindemellett a Római-parti evezős élet újrafellendítése iránt, aminek elősegítése érdekében közösségi evezős programokat szerveznek nyáron, melyek célja, hogy megszerettessék az emberekkel az evezést, és ekképpen fenntartsák ezt a hosszú múltra visszatekintő, értékes vízi kikapcsolódási lehetőséget.

Harc a csónakházakért

Ahogy a régi csónakházakon viruló, „Árvíz idején velencei élet” felirat is sejteti, egykor hatalmas élet zajlott a Római-part ezen létesítményeiben, melyek nagy része lakóparkoknak adta át a helyét, a megmaradt épületegyüttesek pedig hanyatlásnak indultak. Erre a sorsra jutott a Hattyú Csónakház is, amely az egyik utolsó működő, állami kabintelep a területen, lelakott kis házai mégis jól demonstrálják a működési modellt, amely egykor számos közösségi funkciónak adott otthont az árvízzel való együttélés ellenére. A Fák a Rómain csapata még ma is hisz ezekben a szebb napokat is látott üdülőterületekben, amelyek kellő pénz-, energia- és időforrások bevetésével ma is a vízi sportélet központjai lehetnének.

Budapest első, természetes vizű fürdőhelye, a Római-szabadstrand

Az evezés mellett van még valami, amiről legalább ugyanakkora lelkesedéssel mesélnek: a kavicsos partszakaszon kialakított, bárki számára ingyenesen elérhető fürdőzési lehetőség. A Duna budapesti szakaszán 1973-ban folyószennyezettségi okokra hivatkozva tiltották be a folyóban fürdést, a Római-szabadstrand ötlete mégis újra és újra előjött az elmúlt időszakban. Miután a Duna vize ma már újra kiváló minőségű a fővárosban is, tavaly és tavalyelőtt a Valyóval összefogva elérték, hogy tarthassanak egy-egy kísérleti strandnapot, amelynek sikere talán hozzájárult ahhoz, hogy az óbudai önkormányzat lépéseket tegyen az ügyben. A kitartó küzdelem gyümölcse idén érett be: július 30. és augusztus 22. között, közel 50 év után bárki újra legálisan és ingyen csobbanhat a Dunába a Római-parton.

A Fák a Rómain nem titkolt célja, hogy aktivitásaikkal példát statuáljon más környezetvédelmi, helyi csoportoknak, ahogy annak idején a Valyo is utat mutatott nekik. Úgy gondolják, a Római-part jó példa arra, hogy megmutassák, a közösség erejével mit lehet és érdemes kihozni a főváros vízpart melletti területeiből. Hisznek a tudás megosztásában, ezért eddig és ezután is szívesen segítenek olyan szerveződéseket, amelyek szintén a természet és a Duna védelméért küzdenek, még ha Budapest egy másik szakaszán is. A továbbiakban is töretlen lelkesedéssel dolgoznak majd azért, hogy még több közösségi funkciót újjáélesszenek vagy épp újakat honosítsanak meg a vízközelben, és ahogy Divinyi Évi mondja, bíznak benne, hogy kitartó munkájuk láttán „elszaporodnak majd az olyan vízi csodahelyek a fővárosban, mint a Római-part.”

Lőrinczi István már gyerekkorában, az Erdélyben tett kirándulások alkalmával beleszerelmesedett a természetbe. Gyakorlatilag egész életét végigkísérték a hegyi túrák és a természetközeliség: fiatal felnőttként magashegyi túravezető és -instruktor képesítést szerzett, hegymászó szakosztályt alapított, de részt vett sivatagi- és dzsungeltúrákon is, utóbbin végig a hátán szemlélődő, másfél éves kislányával. Mindennapjainak másik vezető ereje a közösségépítés, amelyet jelenleg környezetvédelmi ismeretterjesztés formájában gyakorol, többek között egy fenntarthatósági diákrendezvény és nyári táborok szervezőjeként.

István jelenleg permakultúra-tervezőként dolgozik, ami a legtöbbünknek valószínűleg nem sokat mond. Ez azért van, mert a permakultúra egy, Magyarországon csupán néhány évtizede jelen lévő tervezői rendszert takar. Ahogy ő mondja, az egész lényege a természettel való együttműködés, ezen kívül pedig a permakultúra három alapelvvel bír: a bioszféra védelme, az emberek védelme és a méltányos megosztás, más szóval a természetbe való visszaforgatás. István egy éve végezte el Márkuly István, a terület egyik legismertebb hazai szakértőjének képzését, amely elmondása szerint strukturálta addigi tapasztalatait, valamint ihletet adott saját permakultúrás rendszerének kialakításához az otthonául szolgáló belvárosi bérház 6 nm-es gangján, így született meg a Perma Gang Project.

A tervezői munkába 2020 márciusában vágott bele, feltérképezte a helyszín klimatikus viszonyait, illetve megfigyelte a mikroklímát, elsősorban a fény- és szélviszonyokat, a páratartalmat, a szennyeződéseket, a vízfogási lehetőségeket, illetve az eddig a területen élő állatok és növények fajtáját. Ezután következett a kreatív tervezői rész, amelynek legfontosabb ismérve a rendszerben gondolkodás. „A városi permakultúra esetében, főként a helyhiány miatt elengedhetetlen, hogy a kert egyes elemeinek, így minden növényfajnak, több funkciója legyen. Az eper mellé például zöldborsót ültettem, mivel utóbbi megköti a levegő nitrogénjét és beviszi a talajba, így az epernek is lesz miből táplálkoznia,” magyarázza István.

Emellett a természet főbb mintázatait (spirál-, hullám-, mag-, háló- és ágminta) igyekezett átültetni a városi környezetbe, így a rizsföldekre emlékeztető, napelemmel hajtott automata öntözőrendszer például a hullámmintát hivatott másolni. Szintén a hullám adta a tökfélék ültetésének ötletét: egy bohócsapkaformájú, alul lyukas, vízálló anyagba tervezi a karógyökerű növény ültetését, amely a hullámzás miatt képes lesz a gangon is hosszú gyökeret növeszteni.

A helyhiány mellett István a kártevőket emeli ki a városi permakultúra másik nagy kihívásaként, hiszen az épített környezetben nem jelennek meg azok természetes ellenségei, mint például a zengőlégy vagy a katicabogár, amelyeket így kemény munkával kell a területre vonzani.

A Perma Gang Project keretein belül helyet kapott a gangon két, gazdag élővilággal rendelkező dézsató, melyekben rákok, orsócsigák, vízi bolhák és szúnyoglárvák is élnek. Van itt még méhecskehotel és két, saját kezűleg eszkábált Wicking-ágyás, amely István szerint a világ leginkább vízbiztos konténerkertészeti eszköze. Működésének lényege, hogy tárolóedényének 25%-ában áll a víz, amelybe folyami kavicsok, rájuk pedig komposztos talaj, valamint az azt nedvesen tartó széna került, így amikor fentről locsolunk, az ágyás napokig megtartja a vizet.

Az erkélykertben egyébként körülbelül 80 fajta növény található, melyekből 50 ehető, úgymint a négytagú család tavaly nyári fogyasztását teljesen fedező paradicsom vagy az interjú alatt is fölénk tornyosuló, kis túlzással égig érő mángold. István idén kísérleti jelleggel krumplitermesztésbe fogott másfél négyzetméteren, egy nagy zsákban, 30 cm-es földbe rejtettek 5 db krumplit, amelyre még 10 cm föld jött. Amint kibújik a földből a zöld, újra befedi, így próbálja „pániknövekedésre” sarkallni a növényt, amely akár 5 kg burgonyát is hozhat.

A család gangkertjének fejlesztgetése mellett több zöld projekten is dolgozik permakultúra-tervezőként. Az egyik ilyen az Erkel utcai Kicsi Bocs Óvodában valósul meg, ahol permakultúrás képzést tart a pedagógusoknak, valamint segít megtervezni és kialakítani az intézmény hátsó udvarának új kertjét. A régi, kevés hozamot hozó magaságyások helyén, a területi adottságok figyelembevételével dombágyásokat és fűszerspirált építettek, míg a homokozó helyén tó került kialakításra.

„A fűszerspirál a permakultúra atyja, az ausztrál Bill Mollison által megálmodott rendszer, amelynek lényege az egyes fűszernövények igényeinek szem előtt tartása. A spirálalaknak köszönhetően egyszerre különböző igényű növények nevelése válik lehetségessé a különböző égtájakat használva, így tehát alulra a nagy nedvességigényű, felülre pedig a szárazságtűrő fajtákat kell ültetni, amilyen például a rozmaring,” meséli István.

A színes kerítéssel határolt kertben komposztáló, madárodú és méhecskehotel is segíti majd a gyermekek érzékenyítését, akik az óvónőkkel közösen fogják gondozni a növényeket. A kertről és annak élővilágáról mesét is írtak a pedagógusok, akik így játékosan mesélhetnek az óvodásoknak a természet körforgásáról, de még egy interaktív tanösvény megtervezése is hátra van.

István a Terézvárosi Önkormányzattal is együtt dolgozik, legutóbb például lehetőséget kapott egy permakultúrás képzés megszervezésére a VI. kerületi lakosok számára. A pozitív visszajelzéseknek hála ősszel is induló tanfolyam segítségével István igyekszik megértetni a permakultúrát és annak városi létjogosultságát az emberekkel, akik gyakorlati tanácsokat tanulhatnak az urbánus kertépítésről és -ápolásról. Utóbbi során az elsődleges cél az ökológiai rendszer feltételeinek megteremtése, valamint a természettel való együttélés az épített környezetben. Budapest zöldülése és a városi permakultúra terjedése az élhető jövő érdekében is elengedhetetlen, ami épp elég indok István számára ahhoz, hogy szívesen adjon ehhez hasonló riportokat, teszi hozzá végül mosolyogva.

kiskertpiac – NYÁRKERT (2021. május 30.)

A zöldellő Gesztenyés-kert és a MOMkult között húzódó Sirály sétány kivirágzik május 30-án, hiszen egy nyárváró eseménynek, a kiskertpiac rendhagyó Nyárkertjének szolgál helyszínéül, telis-tele a megunhatatlan, közvetlenül a termelőktől származó, természet ihlette portékákkal.

Tavaszi Országos Kaktuszkiállítás és Vásár (2021. május 28-30.)

Az ELTE Füvészkertjét május utolsó hétvégéjén kaktuszok borítják majd be az Országos Kaktuszkiállítás és Vásár programcsokrának keretében, amelynek keretein belül péntektől vasárnapig gyönyörködhetünk a különleges növényszépségek között, és vásárolhatjuk meg a számunkra leginkább tetszőt.

BG BudaPesti Gardróbvásár (2021. június 5.)

Június 5-én a Bobek Garden ismét szélesre tárja kapuit az árulni és vásárolni vágyók előtt. Lesznek fast fashion és tervezői darabok, nekünk pedig nincs más dolgunk, mint egy kis időt szentelni a kincskeresésnek, hogy a nyarat már az itt megszerzett vadi új outfitben köszönthessük.

3. Vintage Outfit Market (2021. június 6.)

Június 6-án a Rácskerté és a harmadik alkalommal megrendezésre kerülő Vintage Outfit Marketé lesz a főszerep. A város legnagyobb, a fenntarthatóság jegyében életre hívott ruhavásáráról szinte képtelenség kincsek nélkül hazatérni. Tegyétek hát próbára ti is!

Urban Jungle Budapest (2021. május 25.)

Minden hónap eseményei közt tündökölnek gyöngyszemek, ilyenek az Urban Jungle Budapest programjai is, amelyek workshopon, tanácsadáson és pusztán a szemléletformáláson keresztül igyekeznek minket, városi kalandorokat a tudatos növénynevelés és -életben tartás útjain terelgetni. A májusi online workshopra 25-én kerül sor, és a szobanövényválasztáson és -tartáson lesz szó.

Ökofilmklubok (2021. május 28.)

Az Ökofilmlubok ingyenes eseményei aköré a jóleső élmény köré szerveződnek, mint mikor egy közös filmélmény után megvitatjuk a legjobb pillanatokat. A filmklubot követően inspiráló beszélgetésekre és környezettel kapcsolatos kérdések megvitatására nyílik lehetőség szakértők bevonásával. A következő alkalomra május 28-án pénteken kerül sor, amikor a 2040 c. film kapcsán beszélgethetünk gyermekeink jövőjéről.

Az utóbbi időben még azok is kedvet kaptak a főzéshez, akik eddig messziről kerülték a szeletelés-keverés-dagasztás hármasát. A konyha és a főzés átlagosan 5%-át adja a háztartási energiafogyasztásunknak, ami elsőre nem tűnik hatalmas számnak, azonban, ha nem figyelünk, könnyen elszállhat a fogyasztásunk és vele együtt a villany- és vízszámlánk is, hiszen a konyhai folyamatok igen vízigényesek is. A felesleges energia- és vízfogyasztás pedig nemcsak a pénztárcánkat, de a bolygónkat is megterheli, ráadásul a takarékos megoldásokkal sokszor időt is spórolhatunk.

Kezdjük a hűtővel!

A hűtőnk, fagyasztónk a nap 24 órájában dolgozik, ezért érdemes minél energiatakarékosabban működtetni. A filmekben, sorozatokban jól néznek ki a hatalmas, akár kétajtós hűtőszekrények, hacsak nem egy hadsereget etetünk, általában nincs szükség ekkora méretű gépre, és már azzal sokat spórolhatunk, ha akkora hűtőt választunk, amekkorára valóban szükségünk van.

Az sem mindegy, hova állítjuk be a hűtőnket; kerüljük az olyan helyeket, ahol tűző nap vagy nagyobb hő éri, például a radiátorhoz vagy a sütőhöz közeli területen. A jelenlegi helyzetben megnyugtató, ha mindig tele a hűtő, de a zsúfolt polcok élelmiszerpazarláshoz és plusz energiahasználathoz is vezetnek.

A folyadékokat mindig lefedve tegyük a hűtőnkbe, mivel a párolgásuk túlterhelheti a kompresszort. A hűtőnk hátulját ritkábban nézegetjük, azonban érdemes rendszeresen letisztítani az itt található kondenzációs rácsot, ezzel a felhasznált energia akár 30%-át is megmenthetjük.

Főzzünk, süssünk ki valamit az energiapazarlás ellen!

A hétköznapi ebéd- és vacsorakészítések során minden megspórolt perc jól jön, tehát külön jó hír, hogy energiatakarékos lépésekkel időt is spórolhatunk. Például, ha fedővel takarjuk le az edényt, akár kétszer olyan gyorsan is elkészülhet az ételünk, és a hő sem szökik el a főzés során. A vastag talpú edények és a méretben passzoló főzőlap is segítenek, hogy minél kisebb legyen a hőveszteség. Ha pedig már felforrt, aminek fel kell, vegyük takarékra a lángot, a főzési idő nem változik, de energiát és pénzt is spórolhatunk egy mozdulattal.

A sütő az egyik legnagyobb energiahasználó a konyhánkban, így, ha már bekapcsoljuk, érdemes kihasználni a kapacitásait, például a hússal együtt dobjuk be a köretet is. Bármennyire is várjuk, hogy végre elkészüljön a sütink, csak akkor nyitogassuk a sütő ajtaját, ha nagyon muszáj, hiszen minden ajtónyitással hőveszteség keletkezik. Pár perccel az étel elkészülte előtt már kikapcsolhatjuk a sütőnket, a maradékhő pont készre süti majd az ételt. Ahogy a hűtőnél, a tűzhely esetében is kihagyhatatlan a takarítás, a tisztán tartott sütő hatékonyabban dolgozik.

Csak semmi csöpögés!

Főzés során észre sem vesszük, mennyi vizet fogyasztunk el; csak gyorsan elöblítjük ezt, megmossuk azt, forralunk egy kis vizet egy teához, és máris több liter víznél járunk. Legyünk tudatos vízfogyasztók; egy bögrével mérjük ki és csak annyi vizet forraljunk, amire valóban szükségünk van. A zöldségek, tojások főzővizét nyugodtan öntsük a szobanövényekre, így egy kis plusz tápanyagot is kapnak. Ha társasházban lakunk, ahol nyáron felmelegednek a csövek, felesleges vízfolyatás helyett tegyünk be előre 1-2 kancsó vizet a hűtőbe. Ha tehetjük, válasszunk víztakarékos csapot vagy perlátort, és tartsuk karban a csaptelepeket. Egy nem jól működő csappal éves szinten akár 5500 liter vizet is elpazarolhatunk!

További tippekért, ötletekért látogass el a Felelős Gasztrohős Alapítvány oldalára.

Az adatok a Greendependent kiadványából származnak.

Hihetetlen bár, de napjainkban még mindig egyre több üveghulladék keletkezik, ami többszöröse a korábbi évtizedekben termelteknek. Hazánkban ez a szám évente mintegy 100 ezer tonna csomagolási üveget jelent, ráadásul hozzávetőleg 5%-ra bővült az üveghulladék aránya a háztartási hulladékon belül, ami évente egy lakosra vetítve 10,2 kg-ot tesz ki.

A Királyi utcai Borbázis Borkereskedés reagálva erre a növekvő tendenciára a borkereskedések közül elsőként üvegvisszaváltási programot indított, ráadásul olyat, melynek keretében nem csak a náluk vásárolt üvegeket nyílik lehetőségünk visszaváltani. Elvihetünk hozzájuk minden kiürült boros, sörös, szörpös, befőttes, fehér, színes, kicsi és nagy üveget, egyet kérnek csupán, hogy legyenek egyszer átöblítve. Mindezen felül, amellett, hogy jó helyen tudhatjuk a háztartásunkban keletkező üveghulladékot, minden egyes visszaváltott üveg 50 Ft-os kedvezményt ér, melyet a vásárlások alkalmával válthatunk be.

Mivel ezek az üvegek 100%-ban újrahasznosíthatóak, közel 20%-os energiamegtakarítás is elérhető az ilyen típusú újrahasznosított üveggyártás során. Az üvegek a visszaváltást követően hazai üveggyárban kerülnek feldolgozásra, itt lehelnek beléjük másodjára is életet. Mivel a borászatok között is közkedveltebbek az újrahasznosított alapanyagból készülő üvegek a kisebb környezeti lábnyom miatt, üvegünk visszaváltásával hozzájárulhatunk az üveghulladék körforgásához.

A Borbázis Borkereskedés programjával jelenleg évente közel 250 ezer üveget juttat vissza az üveggyártás folyamatába, amivel ez a mennyiség megközelítőleg 17.250 kWh energiát, 16 tonna szén-dioxidot, 50 tonna hulladékot és 60 tonna nyersanyagot spórol meg.

Ha te is szívesen csatlakoznál ehhez a kiváló kezdeményezéshez, ezen a linken találsz még több infót az visszaváltás menetéről.

2011-ben járunk, a Tisza és a Bodrog találkozásánál fekvő Tokajban. Egy természetfilmes csapat érkezett ide, hogy lencsevégre kapja a partifecskék fészekrakását a szőke folyó mentén. Amikor megérkezett a tavaszi ár, meglepően tapasztalták, hogy a víz nemcsak a madarak fészkét mossa el, hanem pillepalackok ezreit is magával hozza Ukrajnából és Romániából. Utánajárva a jelenségnek, megtudták, hogy az árvízzel érkező hulladék visszatérő nehézséget jelent a Tisza magyarországi szakaszai mentén található községek és városok életében. A tízezrek mindennapjait érintő környezetvédelmi vakfoltról filmet forgattak (Valamit visz a víz, 2014), és 2013-ban megrendezték az első PET Kupa versenyt a Felső-Tiszán.

A vízi rangadó ötlete a PET-palackokon úszó tutajkészítésben ekkor már jártas Palkó István Pici bácsi, valamint két természetfilmes alkotó, Molnár Attila Dávid (Természetfilm.hu Egyesület) és Tóth Zsolt Marcell (Filmdzsungel Kft.) fejéből pattant ki. Az eredeti koncepció szerint a versenyzőknek elegendő műanyagpalackot kell gyűjteniük az ártérből, hogy összeeszkábáljanak egy újrafelfújt PET-palackokon úszó hajót, amelynek segítségével aztán a Tiszán navigálva hulladékot gyűjtenek a folyó mentén. Az a csapat nyer, amelyiknek a legtöbb szemeteszsákot sikerül megtöltenie.

A dokumentumfilm elkészülte és az ekkor még családias rendezvény sikere után a maroknyi, de mindenre elszánt környezetvédő úgy döntött, beszállnak a Tisza megtisztításáért folyó harcba, és minden nyáron megrendezik az egyhetes szemétgyűjtő vízi ütközetet. A második évben csatlakozott hozzájuk önkéntesként a természetfilmes berkekből már jól ismert Tamás Zsolt – jelenleg a PET Kupa versenyigazgatója és a Természetfilm.hu Egyesület alelnöke –, aki mindezt elmeséli nekem.

A szűkkörű egynyári eseményből mára egy biztos lábakon álló környezetvédelmi kezdeményezés nőtte ki magát, amelynek csupán egyik ága a minden évben más felső-tiszai szakaszon, Tiszabecs és Tiszalök között, egyfajta körforgásos rendszerben megrendezésre kerülő PET Kupa. A verseny ötödik évében már több száz ember megfordult a folyótisztító futamon, 2018-ban pedig a felső-tiszai kupa mellett megtartották az első Tisza-tavi rangadót Tiszafüred és Kisköre között. Tavaly újabb helyszínnel, egészen pontosan az országba szintén sok szennyeződést hozó Bodroggal bővült a PET Kupák repertoárja, amely a Tisza mellékfolyójaként literes barna söröspalackokat szállít Ukrajnából a magyarországi árterekbe. A tavalyi évhez hasonlóan tehát idén is három lokáción szállhatunk PET-hajóra a folyótisztításért: a második Tisza-tavi futamon júniusban, a kilencedik felső-tiszai kupán augusztusban és a szintén másodszorra megrendezésre kerülő szeptemberi bodrogi ütközeten. Mikor arról kérdezem Zsoltot, tervezik-e a további terjeszkedést, azt mondja, a fő prioritás a Tisza és annak mellékfolyói, majd viccesen, félig talán mégis komolyan hozzáteszi, „ez alapján lehet, hogy egyszer a Dunára is elkerülünk, hiszen végülis az a Tisza legnagyobb mellékfolyója.”

A PET Kupa tevékenysége azonban jóval túlmutat a nyári versenyek formájába bújtatott szemétgyűjtő akciókon. Elsőként talán azt a legfontosabb kiemelni, hogy a kupa nem ér véget az ártéri hulladékszedésnél, hiszen csak ezután kezdődik az összegyűjtött szemét szelektálása. A kommunális hulladék ugyan lerakóba kerül, de ahogy Zsolt mondja, a kiemelt szervetlen hulladékok átlagosan 60-75%-a újrahasznosítható, így a csapat mindent megtesz azért, hogy visszajuttassa ezeket a műanyag, fém és üveg anyagokat a körforgásba. A műanyagszemetet például fajta és szín szerint válogatják az önkéntes PET-kalózok, mivel máshogy lehet újrahasznosítani a barna palackot, mint az áttetszőt vagy a zöldet, de a színes kupakok esetében is ugyanez a helyzet.

A PET Kupa csapata az elmúlt két évben annyi hulladékot szedett össze, mint az azt megelőző hét évben összesen.

Ez nagyban annak köszönhető, hogy az utóbbi évek folyó- és ártértisztító aktivitásai már túlnyúltak a nyári időszakon, sőt, tavaly először az egész évet lefedték. Az év első részében hulladéktérképezésen dolgoznak, hogy lássák, melyek azok a kirakodási pontok, ahol a folyó rendszeresen lerakja hordalékát, hova kell minden évben szemétgyűjtő akciókat szervezniük. Zsolt szerint a rendszeres hulladékmonitorozással megszerzett adatok, majd az ezek alapján kirajzolódó, a hulladék útját mutató térkép (tisztatiszaterkep.hu) nagyban megnöveli a szervezet munkájának hatékonyságát. A terepmunkát gyakorlatban pedig a csapat három hajóból álló Pontonkonvoja segíti, amely egyfajta vízen úszó infrastruktúraként biztosít hozzáférést az önkéntesek számára a tisztálkodáshoz és főzéshez szükséges felszerelésekhez.

Vannak persze kevésbé átfogó, helyi kezdeményezéseik is, amilyen például a Felső-Tisza és a Tisza-tó közötti területen, 2020-ban elindított Mosolygó Zsák projekt. A program keretében eszközöket (szemeteszsákokat és kesztyűket) biztosítottak a helyieknek ahhoz, hogy tisztán tartsák a folyó árterét, valamint a hulladék elszállításáról és kezeléséről is gondoskodtak. Ezzel szemben, a Palackorrú Lebegő Kikötő projektjükkel a Tisza mentén élők újrahasznosításhoz való viszonyát igyekeztek erősíteni, méghozzá úgy, hogy három lebegő kikötőt építettek az ártérben szedett, újrahasznosított műanyagszemétből. A kikötők fedélzete újrahasznosított műanyagdeszkákból áll, míg felhajtóerejét újrafelfújt PET-palackok adják, amelyek a deszkák alatti rácsos szerkezetbe zárva tartják fent a vízen a stéget. A lebegő kikötők a folyón közlekedőknek szolgálnak megállóhelyként, és szíves fogadtatásukat látva idén három új település kap saját műanyagstéget.

Nemrégiben újabb mérföldkőhöz érkezett a PET Kupa, hiszen nemzetközi vizekre evezett a kezdeményezés: két projekt keretében is határon túli partnerekkel fogtak össze, hogy a környező országokban is megvalósulhasson az a fajta szemléletformáló és értékteremtő munka, amelyet a vezetőség tagjait magába foglaló admiralitás és a PET-kalózok itthon végeznek. A cél közös: minél többen tegyenek a Tiszáért, a tiszta vizekért, a környezetükért. „Mi pedig mindenhol segítünk, amiben tudunk, legyen szó bármelyik folyóról” – teszi hozzá végezetül Zsolt.

Humusz Online Akadémia #4 Merza Péter: Komposztálási ismeretek kezdőknek és haladóknak (április 21.)

A Humusz Szövetség a Föld Napja alkalmából egy 5 alkalomból álló online előadássorozattal készül, amivel céljuk az ismeretterjesztés, a segítségnyújtás a hétköznapi zöld zajban megtalálni a válaszokat. Szakértők segítségével készült előadássorozatuk soron következő, negyedik előadása a komposztos ismereteket helyezi fókuszba, ahol többek között ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphatunk választ: Miért nem járunk nyakig a diófalevélben? Hol komposztáljon az, aki városban lakik? Mit és hogyan érdemes komposztálni? Miért jó ez a környezetnek? Ha szívesen beleásnád magad a komposztálás tudományába, akkor az előadásra ITT tudsz regisztrálni, a Humusz fennmaradását támogató 1000 Ft-os jegy megvásárlásával, de ha hosszabb távon is elköteleződnél a szövetség munkája mellett, lehetőség van pártolói taggá válni, ebben az esetben az előadások ingyenesek.

Ha kedvet kaptál az előadáshoz, elöljáróban böngészd át cikkünket néhány hasznos tippért:

Budapesti komposzttérkép: Mit, miért, hogyan és hol komposztáljunk

Komposztálással akár harmadára is csökkenthetjük a háztartási hulladékunk mennyiségét, és visszajuttathatjuk a természetbe a zöldhulladékot.

Funzine

Föld napja – középpontban a méhekkel (április 22.)

A KöZöS a Föld napja kapcsán ismeretterjesztő kvízzel vár minden olyan érdeklődőt, akik kicsit is fontosnak tartják, hogy a méhek révén még sok-sok évig kerüljön a tányérunkra alma, sárgarépa, szilva, cseresznye, körte, uborka, paprika, cékla, káposzta, brokkoli, karfiol, poharunkba kávé, a legelőkre lucerna és lóhere, merthogy mindezeket a méhek láthatatlan beporzó munkája nyomán élvezhetjük időről időre. Kétségtelen, hogy nagy szükség van rájuk és ahhoz, hogy életben maradjanak, rettentő fontos az organikus gazdaságok működésének támogatása, terjedése. Csütörtökön azért is érdemes lesz felkerekedni és a KöZöS felé venni az irányt, mert a kvízt hibátlanul kitöltők ajándékba kapnak egy virágmagkeverékkel ellátott méhlegelő csomagot, melyet a méhek javára lesz lehetőség fordítani.

Ökofilmklubok: Egy élet a bolygónkon / David Attenborough (április 23.)

Az Ökofilmklub csapata ingyenes, online vetítésre, majd a filmet követő, szakértőkkel való beszélgetésre invitál április 23-án 18:30-as kezdettel. A filmklub témáját most a példaképpé és ikonná vált David Attenborough és professzionális stábja által készített lenyűgöző film, az Egy élet a bolygónkon adja. A filmklubot követően Jávor Benedek, biológus, LMP alapító, korábban egyetemi tanár, korábbi EP képviselő és azon belül is a környezetvédelmi bizottság tagja az EU által hozott környezetvédelmi intézkedésekről és azok várható és remélt hatásairól mesél majd, míg Harkányi Árpi, a 360 fok bringa blog szerzője, világutazó, a fapados vagy olcsó utazások és a zöld életmód szakértője arról számol be hogy a járványhelyzet miatt erősen lecsökkent légi forgalom és turizmus mennyi pozitív környezeti hatást hordoz magában. A beszélgetés moderátori szerepét Gajárszki Áron tölti be. Az esemény regisztrációhoz kötött, ide kattintva tudtok feliratkozni a vetítésre egészen április 23. 17:30-ig bezárólag. Az egyesület önkéntes munkájáról és annak támogatásáról ezen a linken találtok még több információt.

Föld napja 2021. Egyéni látogatóknak online végezhető feladványok (április 23-25.)

Az ELTE Füvészkertben is lesz Föld napja, ahol az egyéni látogatóknak 2021. április 23. és 25. között bármikor teljesíthető online végezhető feladványokkal kedveskednek. A játék teljes mértékben online keretek közt zajlik, a feladatokat az állomások felkeresésével, az ott található információk alapján lehet teljesíteni. Az egyéni látogatók számára 2021. április 23. és április 25. között minden nap 9 és 17 óra között lesz nyitva a Füvészkert ajtaja, ahova belépőjegy megvásárlásával kaphatnak belépést. Nincs másra szükség, mint okostelefonra, internetelérésre és a játékra való regisztrációra, hogy a link birtokában teljesíthetők legyenek a feladványok a szabadtéri állomásoknál.

Permakultúrás gazdálkodás alapjai a kertészetben (április 24.)

Felnőttképzés keretében most a permakultúra gondolatának, és a permakultúrás gazdálkodás alapelveinek megismertetése kerül fókuszba, melyre olyan városi, kertvárosi kiskertek tulajdonosait, hobbikertészeket, gazdálkodókat, leendő kertészeket és érdeklődőket várnak, akik a megszerzett ismeretek birtokában képesek a permakultúra alapelveinek alkalmazására a kertészkedésben, a permakultúrás kert kialakításában. A képzés keretében a jelentkezők ismereteket szerezhetnek a permakultúra gondolatának értelmezésére, kiterjesztésére a permakultúrás szemléletű kert alapelemeinek megismerésére és alkalmazására. Az 1 napos képzésre ide kattintva lehet jelentkezni.

Gazdálkodj Ökosan a városban (április 24.)

A Capsul Farm, a Gazdálkodj Ökosan képzéseit olyan városlakóknak tervezték akik szeretnék megismerni a hatékony városi növénytermesztés fortélyait és nyitottak ezeket a gyakorlatban is kipróbálni. Ha még nem hallottál ezekről az eseményekről, de minden új információt szeretnél megtudni a környezetkímélő városi élelmiszertermelés lehetőségeiről akkor itt a helyed, ahol a képzés alatt rengeteg témát érintve a permakultúra alapelveitől a nagyvárosi tetőkertek létrehozásáig, az érdeklődők teljes képet kaphatnak a városi növénytermesztés gyakorlatáról. A 2 órás programhoz minden kertészeti eszközt biztosítanak, jelentkezni a capsulfarm@gmail.com e-mail címen lehet, részt venni a programon 6000 Ft-os jegy megvásárlásával és kizárólag maszk viselésével lehetséges.

Ráhangolódásképp vessetek egy pillantást kezdő vetési tippjeinket összefoglaló cikkünkre:

Balkonkertész 1. rész: Környezettudatos vetési tippek kezdőknek (letölthető naptárral)

Összegyűjtöttünk egy-két hasznos tanácsot, hogy segítsünk a kezdő vető olvasóinknak eligazodni a vetési trükkök és naptárak tengerében.

Funzine

Zero waste szoknya workshop (április 24.)

Egy workshop, ahol te döntöd el, hogy az új szoknyád milyen szerepet tölt majd be a ruhatáradban. A PINKPONILO szervezésében a workshopra jelentkezőknek lehetőségük nyílik egy zero waste/minimal waste módon kialakított egyedi szoknya elkészítésére, mely nem igényel előzetes tapasztalatot, így kezdőknek is kitűnő élmény lehet első szoknyájuk elkészítése. A workshopot a MOME-n végzett divattervező, Burány Vera vezeti, ahol a résztvevők a zero waste jegyében anyagvégekből és maradék textilekből dolgozhatnak. A workshop limitált létszámban 1-4 fő részvételével kerül megrendezésre, jelentkezni a hello@pinkponilo.com e-mail címen lehet, a regisztráció a részvételi díj befizetésével válik aktívvá.

Ökoindustria2021 – Green Fair and Conference (április 28-30.)

Idén 2021-ben az ÖKOINDUSTRIA környezetipari szakkiállítás és eseménysorozat virtuális zöldipari expo és konferencia a résztvevők irodájába és dolgozószobájába költözik. Az ÖKOINDUSTRIA egyszerre Közép-Kelet Európa egyik legjelentősebb zöldipari expója és szakmai konferenciák sorozata olyan forró témákban, mint a zöld munkaerő, az egyszer használatos műanyagok vagy a hulladékelhagyás. A résztvevők egy platformon érhetik el a kiállítói standokat, építhetnek üzleti kapcsolatokat egymással, előadókkal, és nézhetnek stúdióminőségű előadásokat, amelyek a zöldiparral kapcsolatos aktualitásokról és ökoinnovációkról szólnak. Az idei program fókuszában – a körforgásos gazdaság, az e-mobilitás, a kármentesítés, hulladékelhagyás elleni fellépés, a vízkezelés és élővízvédelem, az ökoinnovációk, valamint a környezetbarát termékek állnak. A konferenciáról és a programokról még több infó ITT érhető el, regisztrálni ezen a linken lehet.

Városi kerekezés a hulladék körül (április 30.)

A Green Guide Budapest 2021 első tematikus, városi programján a hulladék kerül fókuszba. Vezetett bringás túrájuk célja, hogy felhívják a városlakók figyelmét a hulladék kezelésének és hasznosításának fenntartható módjaira. A túra állomásain ehhez adnak elméleti hátteret és gyakorlati tanácsokat a résztvevőknek, valamint a program során a résztvevők betekinthetnek az újrahasznosítás bugyraiba és ellátogathatnak kifejezetten upcyclingra hangolt üzletekbe és műhelyekbe is. A túra döntő része kiépített kerékpárúton, nyugodt városi tempóban halad majd, a részvételhez szükséges saját kerékpár, védőmaszk viselése és némi csillapíthatatlan kíváncsiság a fővárosi hulladékkezelés témája kapcsán. Regisztrálni a kb. 150-180 perc hosszúságú, 12 km-es programra a hello@greenguide.hu e-mail címen lehet, további információ a jegyvásárlásról ugyanezen az elérhetőségen kérhető.

A túra indulásáig addigi is már lehetőségetek van böngészni az ÖkoPest környezettudatos térképet:

Itt az Ökopest - környezettudatos térkép

Rajta piacokkal, zero waste boltokkal és komposztpontokkal.

Funzine

Upcylcle gardening: Raklap kiskert (május 1.)

A Capsul Farm workshopjait olyan városlakóknak tervezték, akik szeretnék megismerni a hatékony városi növénytermesztés fortélyait és nyitottak ezeket a gyakorlatban is kipróbálni. Május 1-én megrendezésre kerülő raklap kiskert workshopjuk helyszíne Zugló, Fischer István utca 122. lesz, ahol a résztvevők a programra váltott 5000 Ft-os  belépőjeggyel szerezhetnek hiánypótló ismereteket. A programra kényelmes öltözet javasolt, minden más kertészeti eszköz biztosítva lesz, illetve a szervezők javasolják, hogy a résztvevők hozzanak saját szatyrot is, amiben az ajándék 5 liternyi komposztot haza tudják vinni. Jelentkezni a capsulfarm@gmail.com e-mail címen lehet. A programon a maszkviselés kötelező.

Minden, ami LEVENDULA (május 8.)

A levendulát rivaldafénybe helyező workshopon szó esik többek között a levendula múltjáról és magyarországi vonatkozásairól, a résztvevők megismerkedhetnek különböző levendulafajtákkal és azok termesztésével. Természetesen nem marad ki az sem, hogy hogyan lehet a levendula gyógyító erejét, illóolaját, aromavizét, teáját otthoni keretek között hasznosítani, de a szervezők recepteket is adnak a levendula friss és szárított virágának és illóolajának elkészítésére vonatkozóan. Az ismereteket követően levendula-illóolajos fürdősót, levendulavirágos nyugtató teát készíthetnek a résztvevők, melynek alapanyagait a szervező Bazsalikomos Kert juttatja el a jelentkezők otthonába. A 3 órás workshop Zoomon keresztül lesz megtartva, ára 22.900 Ft/fő, ráadásul az első 10 jelentkező Szerelem teát kap ajándékba.

A levendula áldásos hatásai mellett összefoglalónk megmutatja, miként hasznosíthatjátok a konyhai zöldhulladékot a hétköznapokban:

Fenntartható otthon: 7+1 konyhai zöldhulladék, több 10 újrahasznosítási mód

Összeszedtünk néhány hasznos alternatívát arra, hogyan hasznosíthatjátok újra a konyhai zöldhulladékotokat.

Funzine

Vitaminbomba az ablakpárkányon – csírák és mikrozöldségek (május 9.)

A workshopon egy mini konyhakert kialakítását lesz lehetőség elkezdeni, amihez a workshop szervezői minden szükséges eszközt és kelléket, illetve ismeretet biztosítanak, hogy saját, otthonban nevelt csírák és mikrozöldek színesíthessék konyhánk és az elkészült ételek mindegyikét. A programot minimum 4 fő jelentkezése esetén tartják meg, de a létszám így is limitált, maximum 6 főnek van lehetősége bepillantást nyerni a különleges kertészkedés rejtelmeibe. Jelentkezni május 2-ig van lehetőség a prandesignlab@gmail.com email címen, ahol a workshop 8750 Ft-os díjának befizetéséről is informálnak. A járványügyi szabályok betartásának megfelelően maszk használata az előírásoknak megfelelően szükséges.

Ehető virágok online workshop Halmos Monival (május 19.)

Az Urban Jungle Budapest a májust egy virágos hangulatú, nagyon izgalmas, színes és finom témával alapozza meg, ahol az ehető virágok csodás világába kalauzolja el az érdeklődőket Halmos Moni, a téma magyarországi legkiválóbb szakértője. Hiszen a virágoknak nemcsak a látványában, illatában lehet gyönyörködni, egy részük kóstolásra is alkalmas, mely egészen új megvilágításba helyezi a színpompás növényeket. A 1,5 órás online programon szó lesz a legnépszerűbb és viszonylag könnyen elérhető ehető virágokról, felhasználásukról, tartásukról és arról is, melyek azok a virágok, amiket még véletlenül sem szabad megenni. Az online előadáshoz bárki egyszerűen csatlakozhat, elég hozzá egy internetkapcsolattal rendelkező számítógép vagy telefon, a workshopra az Urban Jungle Budapest webshopjában nyílik lehetőség a 4500 Ft-os jegy megvásárlására, mely tartalmazza a 90 perces előadáson való részvételi lehetőséget, valamint a workshopon elhangzott legfontosabb információk írásos összefoglalóját, amit a programot követően email-ben küldenek el minden résztvevőnek.

„A videó, amit a PET-palackokat használó óriásvállalatok nem akarják, hogy láss” – kezdik a bejegyzést. Míg a nagy cégek kifelé azt kommunikálják, hogy csökkentik műanyagtermelésüket, a Greenpeace szerint épphogy növelik az eldobható PET-palackok mennyiségét, méghozzá a legnagyobb olajcégek segítségével.

A társadalom jóllétéhez legalább annyira fontos a természettel való összhang, mint a növekvő GDP

Hunyadi Réka a Greenpeace munkatársa, a világszervezettel egy célért küzdenek: visszaállítani az emberek és a természet közötti harmóniát. Interjú.

Funzine

Néhány igen hatásos számadatot is megosztanak az emberekkel: Magyarországon évi másfél milliárd eldobható palackot hoznak forgalomba, aminek több mint 70%-át nem hasznosítják újra. Ennél a számnál még elképesztőbb, hogy a világ összes műanyagának eddig csupán 9%-át hasznosították újra.

Egy műanyagpalack akár 450 évig is szennyezheti a környezetet.

A Greenpeace Magyarország visszahozná a visszaváltható, betétdíjas palackokat, a gyártókat pedig arra kötelezné, hogy minden eldobható italcsomagolást hasznosítsanak újra 2024-re, valamint legkésőbb 2026-ra tegyék újratölthetővé italcsomagolásuk minimum 70%-át. A zöld szervezet erről szóló petícióját ITT tudjátok kitölteni.