Építészeti érdekességek

Kozma utcai izraelita temető

Hazánk legnagyobb zsidó temetője Európában is az elsők között áll, ma pedig körülbelül 300 ezer ember végső nyughelyéül szolgál. 1893-ban a sírkert még Rákoskeresztúri zsidó temetőként nyitotta meg kapuit, ezzel megoldást nyújtva arra, hogy akkorra a régi temetők már beteltek és felszámolták őket. Ekkor már állt az ikonikus, mór stílusú, fehér ravatalozó, melyet Freund Vilmos álmodott meg. Az új sírkertbe pedig az addig a Váci úti temetőben lévő exhumáltakat helyezték örök nyugalomra.

Ezzel egy időben a rabbi-parcellákat is kialakították, ahol a zsidóság meghatározó alakjai kaptak helyet: Oppeheimer Simon Ben Dávid, a rabbitanács vezetője, Kunitzer Mózes budai főrabbi, valamint Kohn Sámuel főrabbi, aki elsőként tartott magyar nyelven szertartást. Ma már több híresség nevére is rábukkanhatunk mellettük, hisz itt temették el Bródy Sándor drámaírót, Hajós Alfréd olimpiai bajnokot, vagy éppen a magyar repülés úttörőjét, Wittmann Viktort is.

A vallási vezetők és ismert személyek mellett a XX. század zsidóelitje is a sírkertben nyugszik, így jó pár impozáns mauzóleumra bukkanhatunk erre járva. A nemesi címmel rendelkező Brüll család görög templomra emlékeztető kriptáját Gertser Kálmán tervezte, az előtte álló kőoroszlánok pedig Stróbl Alajos keze munkáját dicsérik. Míg például a műemlékként jegyzett Schmidl-mauzóleumot, valamint a Gries-mauzóleumot Róth Miksa mozaikjai díszítik. A területet – ahol a II. világháború után elsőként készült el a Hajós Alfréd által tervezett holokauszt emlékmű – jelenleg a Budapesti Zsidó Hitközösség gondozza.

1108 Budapest, Kozma utca 6.

Kőbányai evangélikus templom

A rejtett kincs fogalma a kőbányai evangélikus templommal nyer igazi értelmet. A Budapest mértani középpontján álló, szakrális épület az egyhajós centrális elrendezése miatt a barokk építészeti stílust is megidézi, azonban kívülről egyértelműen art deco. Méghozzá az egyik legszebb, mely hangulatában nemcsak kifejezetten hajaz Koppenhága vagy Stockholm templomaira, hanem fel is vehetné velük a versenyt.

Tervezője nem más, mint Frecska János, akinek tehetsége legalább annyira rejtett, mint a kőbányai templom. Ugyanis az építész magányos farkasként alkotott a XX. század idején, így temploma hiába lett nemzetközi szinten is párját ritkítóan értékes, nevét aligha jegyezték fel.

Visszatérve a templomra, az 1930-as évek elején felszentelt épületet kizárólag vakolatlan, vörös tégla fedi, a templomteret díszes lépcsőházon keresztül lehet megközelíteni, a gyülekezeti terem pedig az alagsorban foglal helyet. A főváros első, modern építészeti stílusában megalkotott evangélikus templomát a rendszerváltás utáni években állították helyre teljes mértékben a II. világháborús pusztítások után.

1102 Budapest, Kápolna utca 14. | Weboldal

Conti-kápolna

Az art deco remekmű mellett a barokk építészet kincseire is bukkanhatunk Kőbányán, melynek legrégebbi látnivalójaként tartják számon a Conti-kápolnát. A “parasztbarokk” kápolnát Conti Antal a hálája jeléül építette fel, miután családjával túlélte a pestisjárványt. Így hát 1740-ben már ott állt a mai kis dombon az épület, melynek helyszínválasztását sem bízták a véletlenre.

Az épület környékén egykor egy olyan barlang lehetett, melynek vizét gyógyítónak vélték, illetve a szintén ezen a területen lévő Mária-képhez is megannyi csodaszámba menő gyógyulást kötöttek. Ennélfogva a pápa búcsújáró hellyé nyilvánította. A történetből azonban az sem maradhat ki, hogy Conti Antal Lipótnak az Ó-hegyen volt a szőlőültetvénye.

A kőfaragó nemcsak megálmodta az épületet, hanem saját kezűleg építette fel, sőt még a belső tereket is ő készítette, a szóbeszéd szerint pedig a főoltárt egy kőtömbből faragta ki. A jelenleg látható kápolna még anno nagyobb is volt, mint most, U alakban egészítették ki a további épületrészek. Contiék ugyanis ide szerettek volna temetkezni is, egy külön részben éltek volna a kápolnát gondozó szerzetesek, míg egy másikban kocsma lett volna.

Az évtizedek folyamán többszöri lebontási szándéktól is megmentett kápolna a II. világháborút nem úszta meg, a károkat 1947-re sikerült eltüntetni, s ettől az évtől kezdve használják a mai napig a görögkatolikus hívek. Utoljára 2004-ben újították fel, 1958 óta áll műemlékvédelem alatt, a 2010-es években pedig nemzetközi védettséget is adtak neki.

1103 Budapest, Kápolna tér

Számos várostörténeti érdekességet rejt a kőbányai pincerendszer is:

Bejártuk Budapest mára szinte teljesen üres és titokzatos pincerendszerét

Sokan talán nem is sejtik, hogy Kőbánya alatt egy több, mint 30 km hosszú pincerendszer húzódik, melynek története egészen az 1700-as évekig nyúlik vissza.

Funzine

Természeti értékek

Mély-tó

Az 1970-es években közösségi összefogás révén gazdagodott Kőbánya egy szép, parkosított oázissal, ahol sétányok és egy szikrázó víztükrű tó festi idillivé a látképet már jó néhány éve. Az Újhegyi-tóként is ismert hely rendíthetetlen nyugalmával, rendezett környezetével várja a sportolásra és kikapcsolódásra vágyókat egyaránt. S talán itt még gyermekkorunkat is újraélhetjük, hisz tollasozásra, görkorcsolyázásra, rollerezésre és piknikezésre is kiváló teret kínál a tó környéke, ahová szeretettel várják a horgászokat is.

Felsőrákosi tanösvény

A Naplás-tó után Budapest második legnagyobb helyi védettségű területe a Felsőrákosi-rétek, amely nem csupán az itt csörgedező Rákos-patak miatt kiemelt jelentőségű, hanem gazdag állat- és növényvilága miatt is. Csak, hogy pár jelentősebb adatot említsünk: kb. 200 madárfaj él itt (a fővárosban összesen 267 fajjal lehet találkozni), a mogyorós pele legjelentősebb állományára lelhetünk itt, és egykor szintén itt fedezték fel Európa legritkább hüllőjét, a rákosi viperát, ami sajnos napjainkra eltűnt a területről. A X. kerületi vadont pedig egy 12 állomásos, 5 km hosszú tanösvényen fedezhetjük fel, melynek kiindulópontja a Túzok utca végénél található első információs tábla. Vadregényes utunk során vadvizes élőhelyek, nádasok, égerligetek, láprétek, rekettyés fűzfalápok kalauzolnak végig minket a madárcsicsergős vidéken.

Nagyiccei Kiserdő

A X. kerület határán terül el a városrész másik zöld oázisa, ahol még az 1800-as években hosszan elnyúló legelőkre és egy tanyahálózatra lelhettünk volna. A század vége felé született meg a döntés az erdősáv telepítéséről. Így élvezhetjük ma a Nagyiccei Kiserdőben élő kőrisek, kocsányos tölgyek oltalmát. Ettől az évtől kezdve pedig 1500 új facsemetével is találkozhatunk itt, ugyanis a Kőbányai Önkormányzat támogatásával városierdő-kezelést hajtottak végre. Ennek részeként új mese-tanösvénnyel, futókörrel, tornaeszközökkel, gyermekbarát erdei játékokkal is bővült az erdő, hogy minden fellélegzésre vágyó erre járónak igazi Paradicsomként tudjon szolgálni.

Kulturális kalandok

Kertem

Kőbányán a Törekvés Művelődési Központ kertjének indusztriális környezetét varázsolja egy bohém, hangulatos sörkertté a Kertem, ahol fölénk magasodó fák lombjai alatt ereszthetjük ki a gőzt egy pohár ital és egy-két falat finomság kíséretében. Idén nyáron is többféle sör folyik majd a csapokból, s a balkán burger, a bratwurst, a grillgomolya, sőt még a tapas tál sem hiányozhat az ételpalettáról. Ám vétek lenne csupán koszt és kvártélyról beszélni a Kertem esetében, hisz folyamatosan koncertekkel várnak ránk a retró és hippi hangulatot ötvöző helyen. A név pedig kötelez, az esténként fényfüzérekkel megvilágított, zeneszóval kísért helyen úgy érezhetjük, mintha csak kiléptünk volna a házunk mögötti kertbe.

1101 Budapest, Könyves Kálmán körút 25. | Facebook | Instagram

Dreher Söripari Emléktár

1979 óta, hogy a kőbányai Dreher Sörgyárnak, valamint a söripar történetének az emlékeit egy csokorba szedték a Dreher Söripari Emléktár állandó tárlatában, ahol gyakorlatilag mindent megtudhatunk a sörről. Műszaki és gyártási eszközök, makettek, fényképek, képzőművészeti alkotások, valamint több száz éves relikviák várnak ránk itt. És természetesen olyan felvetésekre is választ kapunk, mint például “Milyen sörivási szokások léteznek?” vagy “Hogyan lett id. Dreher Antalból világszinten ismert Sörkirály?”. A nemzetközi szinten is egyedülálló kiállítás pár éve, a 40 éves jubileuma kapcsán újult meg, így ma már egy modern, interaktív sörtörténeti kiállításként nyűgözi le a látogatókat. A múzeumba jegyet váltani kizárólag a helyszínen, készpénzes fizetéssel lehet.

1106 Budapest, Dreher Antal út 3. | Weboldal | Facebook

Az elhagyatott Dreher-villa történetéről itt olvashattok részletesebben:

Elhagyatott helyek nyomában: A budapesti Havas-villa története

A Dreher-villaként is ismert épület elhagyatottan áll Kőbánya szívében, falai pedig számos emléket és történetet őriznek, amikbe most ti is betekinthettek!

Funzine

Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központ

Kőbánya kulturális központja 2011 óta szolgálja kulturális célkitűzését, ami nem más, minthogy hiteles, hagyományokat tisztelő, közérdekű szerepet töltsön be a városrész életében. Ennek megfelelően sokszínű programkínálattal, színházi estekkel, könnyű- és komoly zenei koncertekkel, pódiumestekkel, kiállításokkal is várják az érdeklődőket. Legújabb időszaki kiállításuk, a “Kőbányai konyhavilág” a térség gasztronómiai kultúráját mutatja be, miközben kitérnek benne az itteni, egykori sertéstenyésztés, illetve a gyógyszeripar részleteire is. A tárlat a központ egyik tagintézménye, a Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény (1102 Budapest, Füzér utca 32., 4-es kupacsengő) falai között tekinthető meg szeptember 16-ig.

1105 Budapest, Szent László tér 7-14. | Weboldal | Facebook

Gasztrotúra Kőbányán

Csősztorony Kert mindenkinek

Mielőtt rátérnénk az eszem-iszom, dínomdánomra, nem hagyhatjuk szó nélkül a Csősztornyot, mely Kőbánya egykori borvidékének állít emléket. A 10 méter magas torony anno ugyanis a szőlőt óvó kőbányai csőszök egykori figyelőtornyaként szolgált, míg a torony emeleti szobájában a szőlőbirtokosok választmánya ülésezett. És bár a Csősztorony mára funkcióját vesztette, kertjében ma is zajlik az élet, a Csősztorony Kert étteremnek köszönhetően. A bisztró igazi kockás abroszos, nagymama konyhájára emlékeztető hely, ahol a hagyományos ételek ízeinek társaságában merülhetünk el a nosztalgiában.

1104 Budapest, Harmat utca 31. | Facebook

Spicy Fish Budapest

A kínai negyed szívcsakrájába invitál minket egy kultúrsokkal fűszerezett gasztroutazásra a Spicy Fish Budapest, ahol az autentikus kínai konyha legjavát próbálhatjuk ki, ha vagyunk elég bátrak. Hisz a különleges ételek között medúzahúst, sült sertéspacalt, sós tojással sült tököt, chiliszószos marha belsőségeket és sok más ízletes fogást is találhatunk. De természetesen az óvatosabb gasztroutazókra is gondoltak, őket például a szecsuáni ropogós sertéshússal, garnélarákkal tálalt fűszeres sertésbordákkal és megannyi, ötletes fogással várják. És hát ember legyen a talpán, aki majd tud választani a több tucat lehetőség közül. Bár egy biztos, felejthetetlen gasztronómiai élményt és hagyományos kínai ízeket ígér az étterem, a csípős, fűszeres ízektől kezdve egészen a könnyed, friss ételekig.

1107 Budapest, Jegenye utca 26. | Weboldal | Facebook

Fedezzétek fel a csodás Angyalföld kincseit is:

Angyalföld ismeretlen arca: Elfeledett és ma is velünk élő kincsek a sokszínű városrészből

Várostörténeti érdekességek, kulturális kalandok és gasztronómiai élmények a sokszínű városrészben, Angyalföldön.

Funzine

A mai Budapest területén a 19. századra lett sürgető a vezetékes vízellátás kialakításának kérdése, hiszen nemcsak mennyiségileg volt kevés a fúrt kutak vize, hanem számos járvány okozója is ez volt.

A probléma orvoslására 1868-tól került sor. Az Első Pesti Vízmű megalapítása után, 1870-ben jött létre a Kőbányai víztároló. Az elképesztő területű és méretű építmény alatt sétálva az embernek olyan érzete támad, mintha egy gótikus csarnokban lenne, ám ez messze van a valóságtól, hiszen itt év közben 8 méter magasan áll a Szentendrei-sziget kútjaiból érkező víz.

A Fővárosi Vízművek kőbányai víztárolóját egy neves angol mérnök, William Lindley tervezte, az építkezésen pedig olasz építőmesterek és magyar kubikusok vettek részt. Külön említést érdemelnek a mai napig jól funkcionáló, folyamatos nedvességet bíró téglák, amiket a Tatai Uradalmi Téglagyár biztosított.

Az izgalmas víztároló bejárata az Ihász utca 29. szám alatt található, ahol csupán egy kisebb épület sejteti, mekkora birodalom rejlik odalent. A ritkán látogatható víztároló felfedezése nemcsak azoknak nagy élmény, akik érdeklődnek az ivóvíz-szolgáltatás háttere iránt, hanem azoknak is, akik szeretik a nem mindennapi, eldugott helyeket.

Ha egy másik izgalmas látnivalót is felfedeznél a környéken:

Eldugott, családias hangulatú kis falu rejtőzik Kőbánya határában

A kiskertes, családias hangulatú lakótelep igazán egyedi bájjal bír, így mindenképpen megéri felfedezni egy napsütéses tavaszi napon.

Funzine

A mutatós villát Havas József jogász építtette, aki a környéken számos birtokot megvásárolt a 19. század elején. Az 1856-ban elkészült, klasszicista stílusjegyeket viselő épületet Hild Károly tervezte, akinek bátyja, Hild József álmodta meg többek között az esztergomi bazilikát és a Gerbaud-házat is.

A helyszínválasztás nem volt véletlen, hiszen Havas József a szomszédos telken nyitotta meg Magyarország első konyakgyárát a villa építésének évében, ám mindkettőt hamar el kellett adnia. A következő tulajdonos Perlmutter Jakab volt, aki a gyárban már elkezdett egy sörfőzde kialakításával kísérletezni, ám az igazi felívelés 1862-ben kezdődött, amikor Dreher Antal megvásárolta a főzdét és a villát is.

A nem sokkal később megalapított Dreher Sörgyár hamar sikeres lett, aminek köszönhetően pedig a családnak lehetősége nyílt villájuk bővítésére és modernizálására, amely során végig figyeltek, hogy az épület eredeti, klasszicista bája ne tűnjön el.

Egészen a második világháború végéig a család tulajdonában maradt a villa, azonban a következő évek során mind az épület, mind az azt körülvevő kastélykert az állam kezébe került.

Az egykor elegáns, társadalmi eseményeknek is helyszínt adó pompás kastélykertből közparkot hoztak létre, a Csajkovszkij park pedig máig népszerű a sétálók körében.

A szocializmus során, mint sok más épület, sajnos a Havas-villa is gyors romlásnak indult, egy ideig a munkásőrség bázisául szolgált, a rendszerváltás óta pedig ismét üresen áll. A nyilvánosságtól elzárt, kamerákkal védett területet évente egyszer, a kőbányai önkormányzat szervezésében tekinthetik meg az érdeklődők, jelenleg pedig a tetőtér felújítása zajlik.

Ha a környéket is felfedeznéd:

Kőbánya 11 rejtett kincse, amit megéri felkutatni

Kőbánya számos történelmi érdekességgel, kulturális programmal, múzeummal és különleges gasztronómiai élményekkel büszkélkedhet.

Funzine

A 180 ezer négyzetméter alapterületű, X. kerület alatt végigfutó, monumentális kőbányai pincerendszer számtalan érdekes történetet őriz hatalmas falai között.

A föld alatti járatokban ugyanis tároltak korábban élelmiszereket, jeget és alkoholos italokat, de a sörgyártás egyes folyamatainak elvégzéséhez is ideálisnak bizonyult.

A II. világháborúban óvóhelyként üzemelt, valamint ide költöztették le a repülőgépgyártó üzemeket is.

Mindezek mellett innen bányásztak mészkövet a főváros különböző köz- és magánépületeihez is. Többek között a Lánchíd és a Margit híd tartószerkezetének, a Halászbástya, a Citadella és az Operaház építőanyagát is az innen kitermelt alapanyagnak köszönhetjük.

Napjainkban a pincerendszer egy részét raktárként használják, azonban jelentős része teljesen üresen áll, ezért ideális helyszín klip- és filmforgatásoknak, sőt, időnként még futó- és bicikliversenyeket is szerveznek itt.

Érdemes tehát kihasználnunk a lehetőséget, hogy egy izgalmas vezetett túra során bejárhassuk ezt a lenyűgöző helyszínt, még több érdekességet megtudva a múltjáról.

A pincejárat évente kétszer ingyenesen is megtekinthető, ha pedig ti is kedvet kaptatok a vezetett túrákon való részvételhez, IDE kattintva találhattok további információkat.

Fontos tudnivaló, hogy a túrára érdemes meleg öltözettel és strapabíró cipővel készülni, hiszen hiába a nyári időjárás, a járatokban igencsak hideg lehet.

További izgalmas vezetett túrák Budapesten:

7 vezetett séta júliusra és augusztusra, ha nyáron fedeznéd fel a főváros titkait

Ha valamikor, akkor most nem érdemes a négy fal között maradni: a főváros kulisszatitkai nyáron is csak arra várnak, hogy felfedezzétek őket!

Funzine

A kevésbé ismert, de annál hangulatosabb Mély-tó (Újhegyi-tó) egyfajta apró oázisként bújik meg a kőbányai Újhegyen, a kerületi lakosok nagy örömére. A csendes Bányató park vonzereje egyértelműen a nyugalmat árasztó kifeszített víztükörben rejlik, amely szinte vonzza a sportolni és kikapcsolódni vágyókat. A rendezett közpark zöldterületein lehetőség nyílik tollasozásra, görkorcsolyázásra, rollerezésre, piknikezés közben pedig fél óránként élvezhetjük a tó közepén elrejtett szökőkút játékát, míg az engedéllyel rendelkezők még horgászhatnak is.

A Mély-tó története

A téglagyártásról elhíresült Guttmann Gyár nevéhez fűződik az a három, az agyag kitermelése során keletkezett, hatalmas gödör, ahol a talajvíz összegyűlésének köszönhetően tavak alakultak ki. Az 1970-es évek végén, egy közösségi összefogás révén a tavakból kettőt feltöltöttek, a hajdani 10-12 méter mélységű Guttmann-tó környezetét pedig parkosították, köré sétányokat alakítottak ki, és vizébe halakat telepítettek.

Ekkor készült el a park Sportligethez közel eső sarkán található szabadtéri téglakiállítás is, ahol az egykori téglagyártás ritkaságait vehetjük szemügyre. A korhű panelházak és a tó között különleges alkotás hordozza a korábbi Szocialista Brigádok park emlékét: Varga Imre szobrászművész Munkás nevű monumentális acélszobra a munkásosztályban lakozó nyers erőt és rendíthetetlen kitartást jelképezi.

Közösségi élet a tóparton

A közösségi életet tovább acélozza a nádasokkal tűzdelt tó fölé magasodó A Guttmanhoz elbűvölő vendéglátóhelye is, ahol a fabódéból messziről illatozó, roston sült szerb ételkülönlegességeket, mártogatósokat és cseh söröket kóstolhatunk, melyeket a panorámás terasz kockás terítős asztalain fogyaszthatunk el. Egy romantikus andalgás és limonádézás alkalmával pedig az étteremnél elhelyezett lakatfalon megpecsételhetjük szerelmünket.

Ha még több tóparti élményre vágysz a fővárosban:

5 csillogó víztükrű tó Budapesten, aminek partján szívesen lógatjuk a lábunkat

Elég a szomszédba menni a tóparti élményért, hiszen ajánlónkban 5 budapesti tavat találtok, ha teknősmozira, nádsusogásra és csillogó víztükrökre vágynátok.

Funzine

A lakótelep szóról a legtöbb embernek egy panelrengeteg jut eszébe, pedig számos más formája is lehet, a Hungária körút-Salgótarjáni út-Zách utca és egy vasúti töltés által bezárt négyszög területe például egészen máshogy fest.

A magyarországi vasútközlekedés elterjedésével, a 19. század végére egyre nagyobb szükség lett a pályaudvarokon dolgozó munkások elszállásolására, így a Magyar Állami Vasutak országszerte lakótelepeket építtetett.

Ahogyan az Északi Főműhely is egyre jelentősebb vasúti központtá nőtte ki magát, egyre többen költöztek fel vidékről, hogy a kőbányai telepen dolgozhassanak, így a MÁV 1894-es döntése alapján 1896-ra épült fel a Jancsi-telep.

A helyszín adta magát, hiszen nem sokkal korábban égett le a Kőbányai úti kocsigyár épülete, ahol később felépült az Északi Járműjavító, pályaudvarhoz való közelsége miatt, a vasúti töltés túloldala így tökéletes lokációnak bizonyult.

A lakótelep tervezésekor nemcsak a praktikus funkciókat vették figyelembe, hanem az épületek külsejére is nagy gondot fordítottak:

A házak lábait terméskővel borították, a homlokzatokat tégladíszekkel látták el, hogy a kis falu házai maximálisan visszaadják a vasúti hangulatot.

A Jancsi-telep mondhatni egy belső poénról kapta a nevét, hiszen az Északi Főműhely menzáján fizetőeszközként a Jancsi-pénzt használták, ami a gőzmozdonyok egyik fékezőgépszelepére, a jancsifékre utalt. Így hát a hivatalos elnevezés mellett hamar elterjedt a helyiek és a MÁV-dolgozók körében a Jancsi-telep, amit máig használnak.

A Jancsi-telepet kettévágta a Hungária körút elődje, így egyik oldalán helyezkedett el az 50 nagyobb lakás, amiben az altisztek kaptak helyet, a másik oldalon pedig 250 kisebb, fürdőszoba nélküli lakás várta a munkásokat. Utóbbit idővel négy fürdőházzal bővítették, hogy a hosszú nap után a munkásoknak ne lavorban kelljen mosakodniuk.

A terület szinte egy elzárt kis faluként működött, hiszen a lakóházak mellett minden volt, amire csak az ott élőknek szüksége lehetett:

A telepnek volt saját orvosi ellátása, mosókonyhája, a központi utcán pedig egy vendéglő, egy kocsma és több bolt is helyet kapott.

A városrész egyik emblematikus épülete, a katolikus templom is itt található, aminek tornyát a második világháborúban szétlőtték, ezt pedig pénz hiányában azóta sem sikerült helyreállítani.

A háború után a telepre a szomszédos járműjavító dolgozói, majd más alkalmazottak költöztek, végül a MÁV eladta a lakótelepet. Természetesen a lakóházak az évek során számos felújításon átestek, így már teljes összkomforttal rendelkeznek, illetve sok házat kibővítettek és számos garázs is épült.

Az itt élők a mai napig szívükön viselik a Jancsi-telep sorsát, hiszen igazán egyedi kincs, hogy egy háború előtt épült vasúti telep máig őrzi eredeti állapotát. A kertes, sokszor vasúti megállók hangulatát idéző épületek között sétálva tényleg olyan, mintha egy elzárt faluba csöppenne az ember.

Kőbányai Szent László-templom

A városrész egyik legismertebb és legemblematikusabb nevezetessége határozottan a központban található római katolikus templom, aminek terve Lechner Ödönhöz kötődik. Az eklektikus-szecessziós stílusban megálmodott épületet 1897. augusztus 17-én szentelték fel, különlegessége pedig az, hogy román, gótikus, reneszánsz, barokk és magyar népi elemek is megtalálhatóak a kül- és belterekben egyaránt. Elrendezése a francia középkori építészet alapján készült el, de a belső díszítésnek is megadták a módját: a templomban elhelyezkedő mozaikok a leghíresebb magyar üvegművész, Róth Miksa művei. Az 1974-ben felújított épület jelenleg is nagyon impozáns látványt nyújt, amire nemzetközi szinten is felfigyeltek: a templom az UNESCO világörökségi várományos listáján szerepel.

1102 Budapest, Szent László tér 25.

Jancsi-telep

A Hungária körút-Salgótarjáni út-Zách utca háromszöget bezáró területe olyan, mintha egy másik világba csöppenne az ember: a kiskertes, családias hangulatú lakótelep igazán egyedi bájjal bír, így mindenképpen megér egy sétát. Ahogyan a terület egyre jelentősebb központtá nőtte ki magát, egyre többen költöztek fel vidékről az 1800-as évek végén, hogy a helyi vasútnál dolgozzanak, így a MÁV úgy döntött, épít egy földszintes és 1-2 emeletes házakból álló lakótelepet, hogy szállást biztosítson a dolgozóinak. Így született meg a Jancsi-telep, ami szinte egy kis elzárt faluként működött: a lakóházak mellett minden volt, amire szüksége lehetett az ott élőknek, a vendéglőtől kezdve, a boltokon át a mosókonyháig.

1106 Budapest, Keresztúri út 130.

Monori Center

Ha Kőbánya, akkor nem szabad kihagyni a Monori Centert és környékét, ahol egy perc alatt belecsöppenhetünk a keleti kultúrába. A kínai kereskedők számára már a 80-as években csábító célponttá vált Magyarország, a rendszerváltás után pedig még inkább megnőtt a bevándorlási kedv. A Budapest kínai negyedének is nevezett városrész leginkább a vendéglátásáról híres: rengetegen látogatnak el ide az autentikus kínai falatokért, hiszen a bő ételfelhozatal fogásai mind eredeti recept alapján készülnek. Emellett négy szupermarket is várja az egzotikus kultúra iránt érdeklődőket, amelyekben minden megtalálható a különleges édességektől kezdve az egyedi háztartási cikkekig. A terület újdonságának számít a nemrég nyitott orvosi center, ahol a hagyományos kínai módszereket alkalmazzák, amilyen például az akupunktúra vagy a gyógynövényes fürdő.

1107 Budapest, Jegenye utca 36-40.

Dreher Sörgyárak

Ha nem vagytok kifejezetten múzeumba járó típusok, a Dreher Sörgyárak akkor is garantáltan tetszeni fog: az egyedülálló tárlat mellett ugyanis sörkóstolásra is van lehetőség. A sokatmondó névvel rendelkező múzeum nemzetközi szinten is kuriózumnak számít, hiszen a gyár és a söripar történetét, az ital készítésének eszközeit és az évek során változó sörivási szokásokat mutatja be. A kőbányai sörgyár fennállásának 125. évfordulóján, 1979-ben nyitotta meg a Söripari Emléktárat, amit egy felújítás után, 2021 nyarán turbóztak fel, és immár modern, interaktív kiállítással várja a látogatókat.

1106 Budapest, Dreher Antal út 3.

Gasztronómiai kincsek

Amennyiben megéheztek a kőbányai körút végére, nem kell messzire mennetek a mennyei gasztronómiai élményekért sem. A terület egyik legnagyobb kedvence a Csősztorony Bisztró, ahol hekk és pizzák mellett grillételek garmadája várja a vendégeket a különleges torony kertjében. Ugyancsak itt található az Első Pesti Sonka Ház is, ahol mindenféle különleges füstölt árut szerezhetünk be nyers és feldolgozott formában is. Végül, ha valami édesre fáj a fogatok, térjetek be a Zelenák Sütiházba, ahol az összes klasszikus magyaros desszertet megtaláljátok gluténmentesen.

Kőbányai Kortárs Kultúr Központ – 4K

Az egykor textilgyárként üzemelő gyárépületben, a rozsdaövezet szívében, a város szélén kapott helyet Kőbánya ugyancsak friss kulturális központja, a 4K. A közösségi tereket kisebb-nagyobb műtermek gazdagítják, alkalomadtán nyitott műhelyeknek és kiállításoknak adva otthont. A 4K kimondottan azért jött létre, hogy olyan közösségi térként szolgáljon, ahol az ötletek és a kreatív energiák összeadódhatnak egy kávé és süti mellett, hogy aztán olyan közös alkotások kerekedjenek belőle, mint a beltéri gördeszkapálya, a vasárnaponta tartott bolhapiac, a nyári kertmozi vagy a napindító urbánus jóga.

1102 Budapest, Füzér utca 37.

Kozma utcai izraelita temető

1893-ban, az Új köztemető mellett nyílt meg az akkor még Rákoskeresztúri zsidó temetőnek nevezett sírkert, miután a régi temetők beteltek és felszámolásuk miatt szükségessé vált egy központi izraelita létesítmény létrehozása. Így nyitott meg Magyarország legnagyobb zsidó temetője, amelynek emblematikus, monumentális fehér ravatalozóját Freund Vilmos tervezte. Eleinte a temetések a más helyekről áthozott exhumáltakkal kezdődtek, majd a rabbiparcella elkészülése után itt helyezték örök nyugalomra a leghíresebb vallási vezetőket is. A második világháború után itt készült el az első emlékmű a holokausztban elhunytak számára, amit a sport teljesítményeiről is ismert Hajós Alfréd tervezett. Jelenleg a terület a Budapesti Zsidó Hitközség gondozásában működik.

1108 Budapest, Kozma utca 6.

Óhegy park

Az Óhegy városrészben található nagy kiterjedésű közpark helyén kezdetben szőlőföldek voltak, ezért is itt épült fel a Csősztorony, ami máig a kerület egyik emblematikus műemléke. A park helyén sokáig bányatevékenység folyt, majd 1973. február 13-án kezdődött meg a terület parkká való átalakítása, amit 1975-ben adtak át. Ekkor már egy játszótér és egy arborétum is helyet kapott a növények övezte területen, mára pedig a kerület legnépszerűbb szabadidős helyszínévé nőtte ki magát. A friss levegőre vágyókat pingpongasztalok, egy szabadtéri fitneszpark, és egy 13 méteres szintemelkedéssel megspékelt futókör várja, míg a négylábúakról a kutyafuttató gondoskodik.

1103 Budapest, Óhegy utca

Kincsem park

Az ország egyetlen lóversenypályája közel 100 hektáros zöld területen, 1925 óta szolgál a versenylovak otthonául. A modern, multifunkciós park nemcsak a magyar lóversenyfutamoknak ad otthont, hanem a külföldi közönség is gyakran megfordul itt a nemzetközi versenyek alkalmával. Természetesen az események során a fogadás sem maradhat el: a hazai és külföldi futamokra egyaránt lehet fogadni, a tét pedig minden egyes alkalommal egyre magasabb. A 3500 férőhelyes lelátón gyakran hírességek is megfordulnak, a lovasversenyek mellett pedig számos más rendezvényt is itt bonyolítanak le, ilyen például a Food Truck Show, a Derby és Kincsem Film Fesztivál, vagy az Ügetőszilveszter.

1101 Budapest, Albertirsai út 2-4.

A 4500 négyzetméter alapterületű fedett kerékpáros pályát a kőbányai Hangár utcai Sporttelepen alakítják ki, itt áll majd rendelkezésére a pályakerékpáros élsport, az utánpótlás, valamint a szabadidősport iránt érdeklődő kicsik és nagyok számára az a 200 méteres, döntött kanyarú faburkolatú velodrom, ahol időjárástól függetlenül nyílik majd lehetőség az edzések megtartására, illetve a KRESZ-pálya, a kerékpáros alapismeretek elsajátítására.

A csarnok megvalósításával sok évtizedes lemaradást hoz be a magyar kerékpársport, hiszen annak ellenére is vannak a világ élvonalába tartozó magyar pályaversenyzők, hogy az ország eddig a pillanatig egyáltalán nem rendelkezett fedett pályával.

Az évente közel 300 napon át használható csarnokba való biztonságos bejutást alagút segíti majd, ezen kívül egy vizesblokk és a nézők számára kialakított 100 fős lelátó szolgálja ki az igényeket. És bár az év végére elkészülő Kőbányai BringAréna hatalmas előrelépés az élsport számára, a fedett pályát biztosító fémszerkezetes sátorjelleg miatt a nemzetközi versenyek megrendezésére még egy kicsit mindannyiunknak várni kell.

Forrás: bringarena.hu