Copland és az ikonikus amerikai hangzás

A klasszikus zene amerikai nyelvének egyik megteremtője az Oscar- és Grammy-díjas amerikai zeneszerző-karmester, harvardi professzor Copland, aki elképesztő munkássága miatt tréfásan „az amerikai zene dékánja” elnevezést kapta.

A II. világháborúba való belépés az amerikai társadalom szinte minden részének tömeges mozgósítását igényelte, ebből a zenészek is kivették a részüket. Eugene Goosens karmester az amerikai zeneszerzők egy csoportját kérte fel, hogy írjanak hazafias címet viselő fanfárokat rézfúvós és ütőhangszerekre.

A művek közül az 1943-ban bemutatott Fanfare for the Common Man tett szert tartós hírnévre elképesztő hazafias érzelmeket kavarva. Többen hallották Copland e zeneművét bármely más szerzeményénél. Az 1950-es évektől televíziós műsorokban is folyamatosan használták, széleskörű jazz- és rockfeldolgozásai Woody Hermantól a Rolling Stones-ig terjednek.

Egy cseh New Yorkban, szimfónia 300 dollárért – Dvořák

Az Egy amerikai Párizsban Gershwin-darab címét parafrazálva láthatjuk magunk előtt a cseh faluból induló, eredetileg hentesnek tanuló Antonín Dvořákot, aki a New York-i Nemzeti Konzervatórium igazgatói állásáig jutva komponálta meg híres zeneművét, a IX. Újvilág szimfóniát.

A saját maga által kiírt konzervatóriumi pályázat díját, 300 dollárt – mintegy véletlenül – maga Dvořák nyerte el csodálatos zeneművével. Az 1893-ban a Carnegie Hallban rendezett, zajos tetszést arató bemutató óta a darab töretlen népszerűségnek örvend.

A díjak királya, a nagy mozis fantáziavilágok zeneszerzője: John Williams

A Spielberggel évtizedek óta együtt dolgozó, ötszörös Oscar-díjas, huszonhat Grammy-díjat elnyert amerikai zeneszerző jazz-zongoristaként indult és számos világhírű filmzene (A Csillagok háborújától a Schindler listáján át a Harry Potter I-III-ig) szerzője lett.

A Danubia Zenekar karmestere, Hámori Máté szerint gyakorlatilag bármit kompromisszummentesen lehet játszani John Williamstől, mert iszonyú nehezek a zeneszerző művei, azt a zenekari tudást követeli meg, amit mondjuk Mahler követelt meg. A Harry Potter is egy magas szintű filmzene – nagyon igényes partitúrákkal, nem könnyű feladatot jelentve.

The history of: yeah! – Ott Rezső

A június 1-jei Amerikai Álom című zenei időutazás végén, a Danubia állandó zeneszerzője, Ott Rezső The History of: Yeah! című, „kis amerikai daloskönyve” hangzik el – ikonikus számokkal, nagy jazzsztenderdekkel, Whitney Houston-nótákkal. Énekel: Csóka Anita, közreműködik: Oláh Kálmán jazz-zongoraművész.

További információk és jegyvásárlás IDE kattintva!

Izgalmas budapesti kulthelyeket gyűjtöttünk egy csokorba:

7 izgalmas kulthely Józsefvárosban, ahol új impulzusokra tehetünk szert

Kalandozzatok a változatos nyolcadik kerületben, ha belevetnétek magatokat a kulturális programok és események legjavába.

Funzine

Talán kevesen tudják, hogy a groteszk humoráról ismert Örkény élete nemcsak az elfogyasztott feleségek számában bővelkedett, hanem az embertpróbáló eseményekben is. A zsidó származású Örkényt a második világháborúban munkaszolgálatra kötelezték, Donnál pedig hadifogságba esett, ahonnan csak 1946-ban szabadult. Egy évtizeddel később részt vett az ’56-os forradalomban, ezért személye sokáig nemkívánatosnak számított, művei csak a ’60-as évek elején jelenhettek meg.

Ekkor, 1963-ban jelent meg Örkény a leghíresebb, legtöbbször feldolgozott műve, a Macskajáték, melyben egy nővérpár levelezéséből bontakozik ki az olvasó előtt az egyik testvér viharos szerelmi élete. Giza a fiát követvén Németországba költözött, ahol anyagi biztonságban, látszólagos boldogságban él, ellentétben testvérével Erzsivel, aki egyedül és szerényen éli mindennapjait Budapesten. Sosem gondolta volna, hogy ilyen érett korban is rátalálhat a szerelem, pedig tudhatta volna: ez az érzés nem ismer határokat, így korhatárt sem.

Az Örkény-kötet első regénye, a Glória egy húszas évei közepén járó nővérről szól, aki gyermekkora óta zárdában élt, amíg azt egy törvény miatt 1948-ban fel nem oszlatták. Miután Glória elhagyja eddigi otthonát, visszaköltözik az édesanyjához és megpróbálja megtalálni a helyét a nagyvilágban, ami korántsem megy neki annyira könnyen.

Bár a Macskajáték jóval ismertebb Örkény-mű, mint a Glória, mi valahogy mégis sokkal közelebb érezzük magunkhoz az utóbbi történetet.  Talán nagyon is sok fiatal vonhat párhuzamot saját és Glória sorsa között, akinek egyik napról a másikra kellett elhagynia azt a helyet, mely testi-lelki biztonságot adott neki, és próbálja megtalálni a szerepét abban a világban, melyet cseppet sem ismer. Az előtte álló lehetőségek sokszor inkább megriasztják, semmint optimizmussal töltenék el.

Persze Örkényt nem csak az izgalmas és tanulságos témaválasztásai miatt lehet szeretni, pergő párbeszédei, fanyar humora és helyzetkomikumai miatt egyszerűen lehetetlenség nem kedvelni műveit.

A Helikon Kiadó gondozásában megjelent kötetek, melyek borítói is külön dicséretet érdemelnek, ráébresztetik az olvasót, hogy bármilyen műfaji preferenciánk is van, egy magyar klasszikust mindig jólesik kézbe venni.

Örkény egyedi stílusával örökre beírta magát a kedvenc íróink közé, az ő köteteinek biztosan mindig lesz helye a könyvespolcunkon. Csak ne kellene ennyire türelmetlenül várnunk a folytatásra!

Gyere el a február 18-ai Funzine TALKS eseményünkre, mely a tragikus sorsú iróink és költőink életéről szól majd!

Meghívott beszélgetőpartnereink:
– MÁCSAI PÁL (rendező, színművész, az Örkény Színház igazgatója)
– FERENCZ GYŐZŐ (József Attila-díjas költő, irodalomtörténész, műfordító)
– DR. SZEMELYÁCZ JÁNOS (pszichiáter, addiktológus, pszicho terapeuta)

Facebook-eseményt ide kattintva találod, jegyet pedig itt tudsz vásárolni.

Az igény folyamatosan felmerül, hogy mindent átadjunk és megkapjunk egy szerelemben, együtt létezésben. Ám ha minden titkunk, álmunk terítékre kerül, vajon marad-e bármi, ami miatt a másik fél emlékezni tud arra a rejtélyes valakire, akibe egykor beleszeretett?

Balázs Béla szövegkönyvének színpadra állítása Bartók zenéjének elhagyásával két ember lecsupaszított, egyszerű drámájává formálódik. Mivel a szövegnek a zene nem szab metronómot – az idő megállítható, sőt kitágítható. A darabban, ahogy az együttélésben is, rengeteg elakadást és újrakezdést láthatunk.

Az időbeli aszimmetria érzékelteti a lélek útvesztőinek rejtelmességét, illetve az álmok és a látomások szintjét is. Judit akaratos kulcskövetelése a játék egy pontján már Kékszakállú rémült víziójává válik. A nő minden mozdulata és mondata a férfi fejében visszhangzik tovább. A várbeli Mikve egyszerre reális és szimbolikus tér, hiszen nemcsak Kékszakállú termeit, hanem a kapcsolat megromló állomásait is jelképezi. Egyszerre asszociálható egy omladozó középkori vár falaival, egy erőddel és a rendőrségi hírekben olvasható fogva tartások alagsorával. A hagyományos operai megoldásokkal szemben ez az előadás az ajtók mögé is betekintést nyújt egy-egy emblematikus tárgy segítségével, a közönséget is bevisszük a szobákba.

Az előadás két ember rövid felfelé ívelő, majd hosszasan széthulló szerelmi viszonyát mutatja be. A bomlás folyamata lassú, a két ember személyiségének különbözőségéből indulunk ki, ami a kezdeti lelkesedés után az együttélés apró kellemetlenségein át hatalmas érzelmi viharokba torkollik. Judit egyre öntudatosabb, követelőzőbb és hisztérikusabb lesz, szerelme uralkodásba, hatalmi harcba csap át. Már nem megérteni és megmenteni akarja Kékszakállút, hanem kisajátítani és gyermekké tenni.

A „Versek és vonzások” című fesztiválon hangversenyek, matinékoncertek és mesterkurzusok is várnak, melyek mindegyike feledhetetlen élményt nyújt. A Fesztiválakadémia programjai közül 5 olyan fellépőt válogattunk ki, akik a személyes kedvenceink és biztosan ott leszünk a műsorukon.

Jan-Erik Gustafsson

Kelemen Barnabás

Razvan Popovici

José Gallardo

Jóbarátok

Hat fiatal, akiknek az élete kísértetiesen hasonlít a miénkre. A szereplők külön-külön is felejthetetlenek, de együtt még nagyobbat szólnak. Lehetsz tisztaságmániás, divatőrült, flúgos, humorbomba, nőcsábász vagy okostojás, megtalálod azt a karaktert, akivel azonosulni tudsz. Talán pont ez a sorozat sikerének a titka: a szereplők így tudtak valódi jó barátainkká válni az évek alatt.

Szex és New York

Ha egy sorozatot kötelezővé lehetne tenni, a városi szingli nők számára ez a műsör lenne tananyag. A sorozat megértette az egyedülálló nőkkel,hogy  nem kell szégyenkezniük amiatt, ha harminc fölött még nem találták meg a szőke herceget és nem szültek meg három gyereket. Sőt, pár nélkül lenni talán még több izgalmat rejthet az élet. Sokkal több idő juthat a barátnőkre, divatra (elsősorban Manolo Blahnikra), partizásokra …na és persze a szexre.

Simpson család

1989 óta több mint 25 évadot élt meg a vicces, citromsárga rajzfilmcsalád. A szereplők az amerikai társadalom elé állítanak görbe tükröt,Homérral, a  részeges, lusta apával, Marge-dzsal, aggodalmaskodó és sopánkodó anyával, és a két gyerekükkel, a stréber Lisával, és az iskola rémével, Barttal. A sorozat sikerén felbuzdulva készült el a Family Guy, vagy az Amerikai Fater.

Star Trek

A kitalált univerzumban játszódó sorozat első epizódja 1966-ban került adásba, és azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal visszatért, egészen 2005-ig. A mű ismertté és kedveltté tette a science-fiction műfajt. Futurisztikus díszletei és agyonmaszkírozott szereplői, akikről még babák is készültek, örökre beégtek a tévénézők emlékezetébe.

X-akták

Fox Mulder és Dana Scully, a két FBI ügynök meglovagolta a ’90-es évek ufó mániáját, és bevéste magát a legnépszerűbb sorozatok listájába. A misztikus és hátborzongató történetek mai szemmel (és főképp technikai jártassággal) kissé már nevetségesnek tűnhetnek. Akárhogy is, hiába fejeződött be a sorozat 2002-ben, hat évvel később mozifilmként hódított újra. Tavaly jelentették be, hogy hat epizód erejére újra összeáll a régi csapat, az év elején pedig be is mutatták az új részeket.