Nem véletlenül lett az idei év szlogenje is az „Együtt lenni jó!”, hiszen június 14-én szombaton és 15-én vasárnap remek hangulatú családi program, sztárfellépők hada és kincsekkel teli kirakodóvásár várja a kicsiket és nagyokat egyaránt a kispesti Templom téren és az Ady Endre úton.

A hétvége során fellép az Ivan & The Parazol, a Honeybeast, Kökény Attila és Rakonczai Viktor, a Margaret Island és a Hooligans, de a Depeche Mode Tribute zenekar és a Takáts Tamás Blues Band dallamait is élvezhetjük. Szombaton a házigazda Kovács Áron lesz, vasárnap pedig Tóth Roland és Abaházi Csaba konferálja majd a jobbnál jobb programokat.

A koncertek mellett a Templom téren és környékén mindkét nap gasztronómiai és vásári forgatag várja az ide érkezőket, így a jó hangulat mellett a finom falatok és a kincskeresés sem marad el.

Az előző években nagy sikert arató ládavasút, biliárdfoci, HappyCopter szimulátor és társasjátékok várják a családokat, de újdonságokból sem lesz hiány, többek között repülő légvár és elektromos rollerek biztosítják a szórakozást. A szervezők a kicsik számára kalandozásokkal teli „Varázsréttel”, könyves kvízkérdésekkel és kézműveskedéssel is készülnek.

Bővebb információ és részletes programbontás >>

Fedezzetek fel még több nyári városi fesztivált:

8 szenzációs nyári fesztivál Budapesten júniusi kikapcsolódáshoz

Gasztronómiai, zenei és családi élmények is gazdagítják a főváros nyári programpalettáját.

Funzine

A Kispesti Munkás és Tisztviselőtelep építése 1908-ban kezdődött el az akkori miniszterelnök, Wekerle Sándor kezdeményezésére: a Magyar Pénzügyminisztérium által kihirdetett tervpályázat Fleisch Róbert építész javaslatára kikötötte a kertvárosi jellegű beépítést, hogy ezzel is növeljék a családi házas, fás környezetből érkező munkások komfortérzetét.

A több mint két évtizedet átölelő várostervezési projekt irányítását Kós Károly, majd Tornallyay Zoltán végezte, akik az angol Ebenezer Howard nevével fémjelzett garden city mozgalom szellemiségében képzelték el felépíteni a rend és a változatosság, a mesterséges és a természetes harmonikus, lakható és élhető egységét.

Az eredetileg tervezett tízezer lakásból végül mindössze kicsivel kevesebb, mint a fele készült el a beruházás 1930-as lezárásáig, olyan építészek közreműködésével, mint Wälder Gyula, Zrumeczky Dezső és Schodits Lajos. Az alábbiakban az ő munkáik közül szemezgetünk.

Kispesti rendőrkapitányság

Schodits Lajos és sógora, Éberling Béla számos, közösen tervezett szecessziós épületet jegyez, a Barátok közt-házként ismert, a volt Ady mozinak is helyet adó Kós Károly tér 4. számtól kezdve a Dózsa György úti Népszállóig. A Wekerletelep keleti bejáratához állított rendőrkapitányság szépen ívelt, népies stílusú, fagerendás épülete 1912-re készült el: a kétemeletes, a finn nemzeti romantika hagyományából táplálkozó, magyaros díszekkel ellátott palota zárt tömegét a dupla oszlopos erkélysorok mellett a főhomlokzat középső részéből magasba törő torony töri meg.

1191 Budapest, Ady Endre út 29.

Zrumeczky-házak

Ugyan a Wekerletelep központi, négyzetes terének megtervezésére kiírt pályázatot Kós Károly nyerte, a fiatal építész kikötötte, hogy az általa megálmodott tér kétemeletes, zárt házsorának egyes épületeit mind más és más építész tervezze. Így született meg szintén 1912-ben a tér nyugati oldalát határoló, a Hungária utat egy reprezentatív, háromnyílású, fából készült kapuval áthidaló épületegyüttes, amit Kós legfőbb segítője, Zrumeczky Dezső vetett papírra. A háromszög alakú, középkori hangulatú kapu lábazatát terméskövek adják, a felépítmény farönkökből áll, oromzatát fűrészelt deszkák díszítik.

1192 Budapest, Kós Károly tér 10-11.

Kós-házak

A tér átellenes, keleti oldalán húzódik a Wekerletelep egyetlen, Kós Károly által jegyzett épülete, melynek két masszív lakószárnyát ugyancsak egy háromnyílású, kőből készült kapuzat köti össze. A mindenféle építészeti sallangoktól mentes, erdélyi parasztházakra emlékeztető lakóépület homlokzatát terméskő lábazat és kontyolt nyeregtetők foglalják keretbe. Kós Károly még szemtanúja lehetett az épület átadásának, ám 1913 nyarán betegeskedő kisfiát orvosi javaslatra vissza kellett költöztetnie feleségével együtt a jó levegőjű, napos Sztánára, akiket pár hónappal később, a kivitelezés irányítását Tornallyay Zoltánra bízva, maga is követett a kalotaszegi faluba.

1192 Budapest, Kós Károly tér 2-3.

Zodiákus-ház

Szintúgy a telep főterén találjuk a neobarokk építészet egyik legnagyobb mesterének munkáját. Wälder Gyula még a Bécsi Képzőművészeti Akadémián, Friedrich Ohmann tanítványaként szívta magába a barokk formavilág szeretetét, pályafutása végéig meghatározva munkásságát. A többek között a Villányi úti Szent Imre-templomot és a szomszédos gimnáziumot, a Napraforgó utcai Bauhaus-lakótelep egyik modernista villáját, valamint a német téglaexpresszionizmus hatását mutató Madách-házakat is jegyző építész lakóépülete mind arányaiban, mind stílusában jól alkalmazkodik a környék házaihoz, ám a főbejárat rizalitját ékesítő zodiákuskorong egyértelműen barokk előképeket idéz meg.

1192 Budapest, Kós Károly tér 6.

+1 Wekerlei Garázsvásár Fesztivál

Minden évben kétszer, tavasszal és ősszel megtelik árusokkal a XIX. kerület hangulatos házainak udvara, hogy különleges kincsek közül válogathassatok. Április 22-én és 23-án ismét vár benneteket a Wekerlei Garázsvásár Fesztivál! Akár árusként, akár vevőként érkeztek, biztosan nagy élményben lesz részetek.

Tovább a garázsvásár oldalára >>

Vizy Márton

Az óbudai Gázgyári lakótelep is hasonlóan izgalmas sétacélpont:

Mesébe illő sétaútvonal az Óbudai Gázgyári lakótelepeken

A hely, ahol megállt az idő: varázslatos város a városban, sétával egybekötött időutazás, a múlt kincseinek felfedezése az Óbudai Gázgyári lakótelepeken.

Funzine

A vasárnap délutáni séta egyik szervezőjével, Galamb Zsuzsannával, a Magyar Művészeti Akadémia Műemléki Dokumentációs Központjának munkatársával beszélgettünk.

A szecesszió világnapját Európa több városában is megünneplik. Mennyire jelentős Budapesten a szecessziós építészet?

Talán egész Európában, de a környező országok között biztosan Budapesten a legjelentősebb. Párizsban és Barcelonában is rengeteg szecessziós épület van, utóbbi szépen meg is él Antoni Gaudí alkotásaiból, melyek turistalátványosságnak számítanak. Sokan Lechnert a magyar Gaudíként emlegetik.

A szecesszióról a legtöbbünknek valóban Lechner jut eszébe, a ti sétátokon viszont mégsem az általa tervezett egyik bérházat járhatjuk körbe, hanem a külvárosba visztek minket, egy lakótelepre. Több irányzata is fellelhető a szecessziónak Budapesten?

Lechnerre a magyaros-keleties szecesszió jellemző. A magyar építészek közül nála jelent meg először a keleties motívumok használata. A 20. század elején vált igazán népszerűvé a magyarság eredetét kutatni, a legelterjedtebb elmélet szerint pedig a magyarok keletről származtak. Ezért is használt Lechner erőszeretettel keleti motívumokat, hogy a segítségükkel értelmezte újjá a magyar népművészetet. Franciaországban, Belgiumban art nouveau-nak nevezik a szecessziót, ott sokkal florálisabb, vagyis gyakoribbak a virágmotívumok, kecsesebb, könnyedebb formák jellemzik. Erre is találunk példát Budapesten, például az V. kerületben a Bedő-ház.

Mikor, hogyan jött létre a Wekerle-lakótelep?

A 20. század elején az iparosodás miatt sokan költöztek fel vidékről a munka miatt. Több esetben maguk a gyárak gondoskodtak a munkásaik lakhatásáról, erre példa az óbudai Gázgyári-lakótelep is. A Wekerle-telep a magyar pénzügyminisztérium tervpályázatára, 1909 és 1926 között épült, de a főtéren álló római katolikus templom például csak 1930-ra készült el, mivel az építkezést két világháború is megszakította. Bár a telep főterét Kós Károlyról nevezték el, valójában ő csak két épületet tervezett itt, az teljes lakótelepen sokkal több építész dolgozott.

Milyen struktúrát követve épült fel a lakótelep?

Az állami vezetés Kispesten is létre akart hozni egy állami munkástelepet. A kerttel rendelkező házak komfortosabbak és a kor igényeihez képest tágasak voltak. Egy átlagos lakás 40-50 négyzetméteres, ráadásul WC-vel ellátott volt, amivel akkoriban még nem dicsekedhetett minden lakás. A telep szélén kisebb, földszintes lakóházak, ikerházak találhatók, a főbb utcák mentén 1-2 emeletes épületek, a telep legmagasabb, 3-4 szintes házai pedig a közepén lévő főteret szegélyezik. A Wekerle-telep széle olyan, mintha egy falucskában járnánk, a közepén lévő tér viszont már a belvárosi terekhez hasonlít. Mivel az építkezés nagyon elhúzódott, a típustervek is sokszor módosultak, költségcsökkentés miatt több díszítés lemaradt az épületekről, ám a telep képe mégis rendkívül egységes maradt. A Kós Károly által tervezett parkba az építész egy tavat is elképzelt, de ez sem valósult meg azóta sem.

Mennyit változott azóta a lakótelep?

Sokan ki akarják bővíteni a lakásukat, tetőbeépítéssel, garázsokkal, amivel jeletőnsen rontják a telep arculatát. Magát a Wekerle-telepet műemléki jelentőségű területté nyilvánították, de csak a főtér házai védettek egyedileg is. Bár elvileg szigorú előírások vonatkoznak a házak felújítására, a tulajdonosoknak  be kellene mutatni a terveket az önkormányzatnak, hogy jóváhagyhassák, a gyakorlatban ez sokszor mégsem így történik.

A séta során arra hívnánk fel elsősorban a figyelmet, mennyi észrevehetetlen, rejtett értékekkel bírnak ezek a házak. Egy ablakkeretnek, ablakosztásnak is nagyon izgalmas és értékes építészei megoldásai lehetnek, melyeket a felújítás alkalmával is meg kellene őrizni.

Mi a helyzet a parkkal? Az is sokat változott az utóbbi, szűk száz évben?

Kós Károly tervei szerint ez egy kacskaringós utakkal átszőtt park volt, ami az évtizedek alatt nagyon elhasználódott. Szerencsére a park nagyon jó példa arra, hogyan lehet nívósan felújítani egy helyet a környezete szellemiségében. Ma már más a funkciója a parknak, mint régebben, most igazi közösségi tér. A fiatal tervezőkből álló építészcsoport úgy újította fel, hogy a Kós Károlyra jellemző motívumokat, például a kakast, is megjelenítették a padok oldalán vagy a kerítésen.

A második világháború után nemcsak a szecesszió, de a telepek kora is leáldozott. A szovjet mintára épült panelek között is vannak olyanok, melyek építészeti szempontból értékesek?

Különbséget kell tenni az 2. világháború után, és a ’70-es, ’80-as években épült házak között. A nagymamám például Angyalföldön, a Fiastyúk utcai lakótelepen élt, ez egy jól sikerült, kényelmes, komfortos lakótelep, Dunaújvárosban is vannak hasonlók. Ha jól tudom, egyetlen 2. világháború után épült lakótelep sem élvez védett státuszt, hozzá kell tenni, valószínűleg társadalmi ellenállással is járna, ha hirtelen elkezdenénk műemlékként kezelni őket. Pedig ezek a szovjet típusú panelek egész Kelet-Európában elterjedtek, és egyedi építészeti hangulatot adnak a kelet-európai városoknak, így Budapestnek is. Eltüntetni vagy letagadni őket nem volna szerencsés, egyszerűen csak el kell ismernünk őket. Igen, ilyen épületeink is vannak, és másmilyenek is.

A Wekerle-telepről készült képeket Győr Attila készítette.