A régebbi időkben a jó füstölt sonka a téli disznóvágások maradéka volt, ugyanis hűtőberendezés nélkül, farsang után már nem lehetett úgy húst előállítani, hogy ne kelljen annak megromlásától tartani. Viszont a sóban pácolt, lassan füstölt sonka húsvétra érte el igazi, kész zamatát, így a 40 napos böjt után, húsra éhezve ez került a terítékre.

A tojás a legismertebb húsvéti jelképek egyike. Keresztény megközelítésből az újjászületést szimbolizálja: ahogyan a tojásból új élet kerül a világra a kikelő fióka által, úgy támadt fel Krisztus a halálból. A festésre használt piros festék pedig Jézus kiontott vérét jelképezi. De az újjászületés jelképe nem csak szakrális forrásokból eredhet; a tavaszünnep során a természet újjáéledését is ünnepelhetjük. Nem véletlen, hogy a húsvéti ábrázolásokon megjelennek fiatal állatok a bárány mellett, például az éppen kikelő kiscsibe. Ezenfelül a tojás a termékenység szimbóluma, bár az vitatott, hogy a locsoláskor átadott hímes tojás ezt a szerepkört tölti be.

És mivel mással lehetne ezeket kiegészíteni, mint egy kenyérfélével? A kenyér Jézus testét, közös elfogyasztása az egykor új szövetséget jelképezi az utolsó vacsora hagyományai szerint. Viszont a hosszú böjt után, mikor felszabadultak a zsír- és tojásevés tilalma alól, szívesen gazdagították a tésztát e földi javakkal, erről hosszabban ITT olvashattok!

Mindezek után abban a reményben osztom meg veletek a receptjeimet, hogy nemcsak családi megszokásból, de egy régebbi hagyomány megőrzésének szenvedélyével készítitek el ezeket az ételeket a húsvéti asztalra.

A húsvéti sonka

Minden eldől akkor, amikor kiválasztjuk a sonkát. A hagyományosan pácolt, füstölt áruhoz érdemes kistermelőket, piacokat felkeresni vagy ellátogatni egy henteshez. Hacsak nem vagyunk a gyorspácolt, tartósítószerben úszó felfújt hús hívei, akkor kerüljük a hipermarketek kínálatát.

Hozzávalók

• parasztsonka
• 3-4 babérlevél
• 3-4 gerezd fokhagyma
• 1-2 tk szemesbors
• 1 fej hagyma

Ha sikerült parasztsonkát vásárolnunk, akkor a sonkát főzés előtt áztassuk be egy éjszakára vízbe. A hagyományos érleléshez elengedhetetlen a viszonylag nagy mennyiségű só használata, amit az áztatással tudunk csökkenteni. Másnap cseréljünk vizet a húson és tegyük fel főni úgy, hogy a víz bő 3 ujjnyira ellepje a sonkát. Fűszerezzük és gyöngyözve főzzük addig, amíg meg nem fő.

Na, de mégis mikor történik ez meg? Régi mondás, hogy annyi óráig kell főzni a sonkát, ahány kilós a hús. Ez azt jelenti, hogy ha 1,5 kg a füstölt áru súlya, akkor azt 1,5 óráig kell főzni. Ezt annyiban árnyalnám, hogy mindez nagyban függ a hús minőségétől, érdemes húsvillával ellenőrizni a főzési idő vége felé, és amikor már könnyedén siklik a villa a húsba, akkor ez bizony kész van. Fontos, hogy hagyjuk a saját levében kihűlni a sonkát, majd itassuk le és fogyasztásig tegyük hűtőbe, így könnyen szeletelhető és omlós, ízes lesz a végeredmény!

A sonka főzővizét semmiképp ne dobjuk ki: használjuk fel levesalapnak, például bableveshez vagy főzzük ebben a tojásokat.

A húsvéti tojás

• 10 db fehér tojás
• 10-20 db hagyma héja
• egy harisnya feldarabolva
• virágok és levelek a kertből (parkból)

A tojásokat tisztítsuk meg, majd töröljük szárazra őket. A harisnya segítségével kézügyességünket fejlesztve szorosan csomagoljuk be a virágokat. A leveleket fonákjukkal felfele, a virágokat pedig fejjel a tojásnak rögzítsük. Halmozzuk egy csomó hagymahéjra a harisnyás tojásokat és öntsük nyakon a sonka vizével. Forrástól számítva 10-12 percig főzzük, majd hagyjuk minél tovább ázni, hogy minél erősebb legyen a szín. Bontsuk ki és zsírral fényesítsük a pirosas-barnás tojásainkat.

A fonott kalács

• 1 dl tej
• 20 g élesztő
• 2 ek liszt
• 1 tk cukor
• 400 g finomliszt
• 100 g rétesliszt
• 1 tojássárgája
• 1 egész tojás
• 30 g porcukor
• 1 kk só
• 2 dl 30%-os zsírtartalmú tejszín
• 20 g olvasztott vaj

A gyorskovászhoz a langyos tejet keverjük el az élesztővel, liszttel és a cukorral. Tegyük félre, és amíg felfut, addig szitáljuk át a liszteket egy nagy tálba. Készítsünk egy mélyedést a közepébe, és tegyünk bele minden hozzávalót a vaj kivételével. Gyúrjuk egyneműre, majd apránként adjuk hozzá az olvasztott vajat. Minden löttyintés után addig gyúrjuk a tésztát, amíg teljesen sima nem lesz.

Kelesszük 30-40 percig, amíg dupla akkorára nem nő. Vágjuk 5 részre és formázzunk cipókat. Száraz konyharuhával takarjuk le azokat és 15 percig hagyjuk pihenni. A kelesztési idők függnek az otthonunk hőmérsékletétől és a benti páratartalomtól. Ha meleg van és 8 másik dolog fő a konyhában, akkor meglehet, hogy 20-30 perc is elég a tésztának, hogy az élesztőgombák dolgozzanak.

Ha kicsit megemelkedtek, akkor hengergessünk 5 szép hurkát a tésztából. A formás kalácshoz a hurkák két vége legyen elkeskenyedő a közepe pedig ducibb. A tészták egyik végét nyomjuk össze és fonjuk jó szorosra őket. Nyomkodjuk össze a másik végét is, és finoman fordítsuk ezeket a darabokat maga alá, hogy szép formája legyen a kalácsnak. Kb. 30-40 percet kelesszük, majd toljuk be a 170°C-ra előmelegített sütőbe. Ne használjunk légkeverést. Aranybarnán vegyük ki, és hagyjuk hűlni felvágás előtt.

Köszönöm Fekete Sárának a segítséget a cikk megírásához!

A kalács pontos eredete nem teljesen tisztázott, bizonyos teóriák szerint az ősi áldozati ételek maradványa, melyek a bőséget, a jólétet és az életet jelképezik, míg más elméletek a zsidó hagyományokkal és az utolsó vacsora történetével kötik össze. A Jézus elfogatását és keresztre feszítését megelőző estén Jézus és tizenkét tanítványa együtt fogyasztották el az utolsó közös pászkavacsorát (pászka: kovásztalan kenyér), és a Biblia szerint Jézus ekkor mondta a kenyérre és a borra, hogy az ő teste és vére, ami a mai napig nagy jelentőséggel bír a keresztények körében. A magyar néphagyomány szerint pedig akkor alakult ki a húsvéti kalácssütés szokása, amikor a böjt alatt még tilos volt a tej és a tojás fogyasztása, így a böjtidőszak végén ezzel a két alapanyaggal tuningolták fel a szokásos kenyeret, így megszületett a kalács receptje.

A kalács több mint hat évszázada képezi részét a magyar parasztkonyhának neves eseményekkor, legyen szó lakodalomról, karácsonyról vagy húsvétról, a családok lelkesen készítették az ünnepi pékárut a mindennapos házi kenyér mellett. Az elkészítésére általában nagypénteken vagy nagyszombaton került sor, hogy a vasárnap reggeli húsvéti misére már mindenki a remekművével érkezhessen, és a szertartás során a pap megáldhassa őket.

Természetesen, a kalácsok formája, fonása és ízesítése tájegységenként változó, van, ahol a szokásos forma helyett kerek vagy gyűrűalakút készítenek, illetve különböző földi jóval is ízesíthetik: a mákos, diós, kakaós, csokis, mazsolás és lekváros kalácsok is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Ezek mellett az extrábbnak mondható kalácskreációk mellett van, ahol éppen a pékáru leegyszerűsített változata terjedt el: több helyen ugyanúgy készítik, mint a kenyeret, csak jobb lisztet használnak hozzá.

A hosszú múltra visszanyúló kelt tészták elkészítésétől még mindig sokan ódzkodnak, hiszen sok apróságra kell figyelni, hogy tényleg tökéletes végeredményt kapjunk. A lelkes kezdőkre és a sütésben jártasakra is gondolva, két garantáltan sikert arató recepttel készültünk nektek, amelyekkel büszkén villoghattok a húsvéti asztalnál!

Biztos sikerélmény kezdők számára: A klasszikus háromfonásos kalács

Hozzávalók

Tésztához:

• 250 g finomliszt
• egy csipet só
• 40 g olvasztott vaj
• 40 g porcukor
• 1 tojássárgája
• 150 ml tej
• 10 g élesztő
• fél teáskanál kristálycukor

Kenéshez:

• 1 tojás
• fél dl tej + 1 evőkanál cukor (csak akkor, ha édes étel mellé tálaljuk)

A fonott kalács elkészítése

1. Az élesztőt 1 dl langyos tejben fél teáskanál kristálycukorral körülbelül 10 perc alatt felfuttatjuk. Eközben egy nagy tálba beleszitáljuk a lisztet, hozzáadjuk a csipet sót, a porcukrot, a maradék tejet és a tojássárgáját.
2. A felfuttatott élesztőt hozzáadjuk a lisztes keverékhez, és elkezdjük dagasztani. Amikor összeállt a tészta, beleöntjük az olvasztott langyos vajat is, majd az egészet simára dagasztjuk összesen körülbelül 10-15 perc alatt (ezt kézzel és géppel is megtehetjük).
3. A kidagasztott tésztát enyhén olajozott tálba tesszük, folpackkal vagy konyharuhával letakarjuk, és körülbelül 30 percig kelesztjük.
4. A megkelt tésztát enyhén lisztezett nyújtódeszkára borítjuk és három egyforma részre osztjuk. Ezekből gombócokat formálunk, és letakarva még 10 percig hagyjuk kelni őket.
5. A gombócokból körülbelül 30-35 cm hosszú rudakat sodrunk, a végeket összecsippentjük, és hármas fonással összefonjuk őket. A másik végét szintén összecsippentjük.
6. A fonatot óvatosan, de határozott mozdulatokkal egy jól kivajazott sütőformába helyezzük és körülbelül még 15-20 percig tovább kelesztjük. (Ha nem formában sült kalácsot szeretnénk, ez tökéletesen kivitelezhető egy sütőpapíros tepsin is.)
7. A megkelt kalácsot megkenjük a felvert tojással és 190 fokon 10 percig sütjük, majd 175 fokra csökkentve a hőmérsékletet még további 20-25 percig sütjük. Az utolsó 5 percben a kalácsot langyos, cukros tejjel megkenegetjük, hogy fényesebb legyen.
8. A klasszikus háromfonásos kalács tökéletes kísérője a húsvéti sonkának, de különböző házi lekvárral is isteni finom.

Ha új szintre emelnéd a tudásod: Mákvirág

Hozzávalók

Tésztához:

• 400 g finomliszt
• 100 g rétesliszt
• 40 g élesztő
• 350 ml langyos tej
• 2 evőkanál olaj
• 50 g porcukor
• egy csipet só

Töltelékhez:

• 80 g vaj
• 125 ml tej
• 250 g darált mák
• 130 g kristálycukor
• 20 g vaníliás cukor
• 1 evőkanál baracklekvár
• fél citrom reszelt héja
• 50 g mazsola (opcionális)

Kenéshez:

• 1 tojás
• 1 dl tej
• másfél evőkanál cukor

A mákvirágkalács elkészítése

1. Az élesztőt körülbelül 1,5 dl langyos tejben egy teáskanál kristálycukorral körülbelül 10 perc alatt felfuttatjuk.
2. A kétfajta lisztet beleszitáljuk egy tálba, hozzáadjuk a porcukrot, a sót, a maradék langyos tejet, a felfuttatott élesztőt és az olajat.
3. Körülbelül 10-15 perc alatt simává dagasztjuk és enyhén olajozott tálban letakarva körülbelül 30-40 percig kelesztjük.
4. Miközben kel a tésztánk, elkészítjük a tölteléket. Egy lábasban összemelegítjük a vajat, a tejet a cukrot és a vaníliás cukrot. A darált mákot ezzel leforrázzuk, majd hozzáadjuk a baracklekvárt és a citromhéjat (itt mehet bele a mazsola is).
5. A megkelt tésztát lisztezett nyújtódeszkára borítjuk és egy 35×45 cm-es téglalappá nyújtjuk, majd óvatosan és egyenletesen eloszlatjuk rajta a tölteléket.
6. A tésztát a bejglihez hasonlóan feltekerjük, egy sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük és a két végét levágjuk. Ezután koszorút formálunk belőle, különösen fontos, hogy jól összeillesszük a két végét.
7. Egy éles késsel egymástól körülbelül két ujjnyi távolságra bevágjuk a koszorúnkat és az így kapott részeket kifordítjuk (a lényeg, hogy a képen látható formát kapjuk).
8. A koszorút még 20 percig kelesztjük, majd lekenjük egy felvert tojással és 180 fokra előmelegített sütőben körülbelül 30 percig sütjük. A sütés vége előtt 10 perccel a kalácsot langyos, cukros tejjel megkenjük, majd készre sütjük.

Fogyasszátok egészséggel!

A recepteteket köszönjük Gál Melániának!

Amerikai Palacsinta

Hozzávalók: 2 csésze (480 ml) liszt, 2 és fél teáskanál sütőpor, fél teáskanál só, 1 tojás, másfél csésze (360 ml) tej, 2 evőkanál olvasztott vaj, olaj a sütéshez

Elkészítés: keverő edényben szitáljuk össze a lisztet, sütőport, sót. Egy másik edényben öntsük össze a tojást és a tejet, majd adjuk hozzá a liszttel kevert sütőport, és keverjük simára. Ezután keverjük a tésztába az olvasztott vajat, és melegítsük fel az olajat egy palacsintasütő serpenyőben. Egy palacsintához, negyed csésze (60 ml) tésztát számítsunk. Süssük, amíg aranybarna nem lesz, majd fordítsuk meg, és a másik oldalt is süssük készre. Mézzel, cukorsziruppal, juharsziruppal, lekvárral, fahéjjal, és tejszínhabbal fogyasszuk!

Recept: http://www.foodandwine.hu/2009/02/04/amerikai-reggeli-pancake-day/