2017. április 11-e óta már hagyománynak számít, hogy az utca lakói reggel a magyar irodalom legszebb soraira ébrednek és ezáltal méltó módon indíthatják a költészet napját. A helyiek és a járókelők arcára egyaránt mosolyt csaló kezdeményezés mögött két fiatal lány áll, régi jó barátnők, akiknek családja generációk óta az utcában lakik és ők is itt nőttek fel. A közös emlékek mellett az irodalom szeretete is összeköti őket, ezért kezdték el megszínesíteni József Attila születésnapját.

Az első egy-két évben főként a klasszikus, mindenki által ismert és nagyra tartott magyar költemények voltak fókuszban, azóta pedig egyre több kortárs vers is kikerült, a válogatásokban pedig mindig fontos szerepet játszott, hogy minél több írót felsorakoztassanak.

Idén, József Attila születésének 120. évfordulója alkalmából a szokásos válogatás helyett csak az ő versei kerültek a kapukra és kerítésekre, ezzel is emléket állítva a zseniális költőnek. A felhozatal így is változatos lett, hiszen témáit tekintve nagyon sokszínű válogatás készült, a gyönyörű szerelmes versektől kezdve, a humoros fiatalkori sorokon át az egészen szívszorító költeményekig.

Ismerjétek meg az utca meseszép épületeinek titkait is:

Tavaszi séta a Rózsadomb lábánál: A Nyúl utca villáinak titkai

A gesztenyefák árnyékolta Nyúl utcán egymást követik a szecessziós kerítések és a lenyűgözően gyönyörű múlt századi villák,így érdemes felkeresni egy napsütéses tavaszi séta alkalmából.

Funzine

József Attila Budapestje

32 éve alatt József Attila gyakorlatilag Budapest minden részén megfordult: gyerekkorát jórészt Ferencvárosban töltötte, ahol szűkös anyagi körülményeik miatt többször is költöztek házról házra, majd költői hivatása és párkapcsolatai miatt rövidebb vagy huzamosabb ideig élt a Margit körúttól kezdve, az Andrássy úton át a Szilágyi Erzsébet fasorig. A legtöbb helyszín előtt nap mint nap elmegyünk, és mivel emléktábla nem mindenhol jelzi a nevét, nem is tudjuk, hogy az adott épület falain belül élt és alkotott az egyik leghíresebb költőnk.

A költő legfontosabb budapesti helyeit, ITT tudjátok megismerni.

Diákévek Makón

Ahhoz, hogy egy igazán reális képet kapjunk a még fiatal és csibész Attiláról, érdemes elmerülni a rövid, de annál tartalmasabb makói tartózkodásának részleteiben, hiszen az általa Maros-menti Konstantinápolyként emlegetett település magánéletében és munkásságában is jelentős szerepet töltött be. A fiatal fiú vonata 14 évesen futott be Makóra, ahol a kezdeti nehézségek ellenére hamarosan beilleszkedett társai közé, sőt még az első szerelem is itt találta meg.

A makói diákévekről készített cikkünket ITT érhetitek el.

A legmeghatározóbb múzsák a költő életében

József Attilával kapcsolatban mindig nagy hangsúlyt kap a nőkhöz fűzött viszonya, tizenöt éves kora után alig volt olyan időszak, hogy ne udvarolt volna valakinek, lételeme lett a szerelem, amely rövid élete során egyik fő ihletforrásává lépett elő. Múzsáit mindig versekkel ostromolta, ezzel megőrizve őket az örökkévalóságnak.

Ha érdekel titeket a költő kalandos és szenvedélyes szerelmi élete, EBBEN a cikkben mindent megtudhattok.

Balatoni emlékek

Ugyan József Attila balatoni emlékeiről mindenkinek elsősorban tragikus halála ugrik be, nemcsak élete utolsó napjaiban időzött a magyar tenger partján, hanem számos hosszabb nyaralás során is meglátogatta ezt a környéket. Élete során többször nyaralt is a tó partján, bentlakója volt a balatonlellei szanatóriumnak és a híres Balatoni Íróhéten is részt vett Keszthelyen.

A József Attila életét meghatározó balatoni helyszínekről ITT olvashattok.

Élvezzétek a költő legszebb sorait egy különleges helyen a mai napon:

Szecessziós nosztalgiavillamoson élvezhetjük József Attila legszebb sorait a költészet napján

Április 11-én, a magyar költészet napján, József Attila születésének 120. évfordulója alkalmából egy különleges nosztalgiavillamos parkol majd a Deák téren.

Funzine

Kiemelt kép: Petőfi Irodalmi Múzeum

A magyar költészet napja alkalmából egy nem mindennapi élmény várja az irodalom rajongóit, hiszen egy olyan villamoson hallgathatjuk meg többek között József Attila verseit is, amelyen maga a költő is utazhatott!

A 2624-es pályaszámú villamos 1906-ban készült, így az 1905-ben született József Attila gyermekkorában már közlekedett vele Budapesten. A gyönyörű, szecessziós stílusú jármű hosszú utat járt be: 1959-ben átalakították, 1981-ben kivonták a forgalomból, később Amszterdamba került, majd 2004-ben tért vissza Budapestre, hogy ma a nosztalgiaflotta legidősebb, mégis egyik legszebb tagjaként idézze meg a múltat.

A különleges kezdeményezés a VATES, a Katona József Színház, a Radnóti Színház, az Örkény Színház és a József Attila Színház közreműködésével valósul meg.

Az ingyenesen látogatható villamos 10:00 és 18:00 között várja az érdeklődőket 2025. április 11-én.

Bővebb információ >>

Még több kulturális élmény áprilisban:

5 lebilincselő tavaszi kiállítás Budapesten áprilisra

Sokszínű kiállítások hoznak értékes kulturális pillanatokat a tavaszi mindennapokba.

Funzine

A magyar kultúra napja alkalmából megérkezett a mozikba április 10-én kerülő Reménytelenül című film előzetese, amely az idén 120 éve született költő és pszichoanalitikusa, Gyömrői Edit kapcsolatát mutatja be.

Gyömrői Edit (Michl Juli), a fiatal pszichoanalitikus egy különlegesen nehéz pácienssel kerül szembe József Attila (Sütő András) személyében. A költő állandó, rossz kedélyállapotban van és erős gyomorpanaszoktól szenved. A karrierje hajnalán járó analitikusnő bizonyítani akarja, hogy József Attila kiszámíthatatlan és olykor félelmetesen tolakodó jelleme ellenére is képes meggyógyítani őt, ám nem számol a költő egyre mélyülő, romantikus érzéseivel.

A film ugyan nem dokumentumfilm, mégsincs benne kitalált történetszál, korabeli feljegyzések és MTA professzorok kutatásai alapján készült a forgatókönyv. A két főszereplő mellett Mult Istvánt, Márkus Lucát, Kocsis Gergelyt, Adányi Alexet és Mikola Gergőt láthatjuk még főbb szerepekben.

Íme a József Attiláról szóló film első előzetese:

Izgalmas filmpremierek a következő hetekben:

A legjobb filmek 2025 elején, avagy 11 premier, amit már nagyon várunk

Összegyűjtöttük nektek 2025 telének várhatóan legérdekesebb, legjobb filmjeit.

Funzine

Nővére és férje 14 éves korában küldték le József Attilát Makóra, hogy a jó hírű makói gimnáziumban folytassa tanulmányait. Nem messze innen éltek távoli rokonai, akik segítségére számíthatott.

Az ifjú Attila vonata 1920. október 1-jén futott be a makói állomásra Budapestről, majd onnan, kezében egy bőröndöt helyettesítő vesszőkosárral bandukolt el jövendőbeli lakóhelyéhez, a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület internátusához. Az egész utat betegen tette meg, majd a településen töltött első napokban is láz gyötörte, így a kezdeti honvágyat a rossz közérzet is nehezítette.

Kiközösítéstől osztályelsőségig

Attila az akkor nyolcosztályos gimnázium 5. osztályába iratkozott be, de mivel ő négy polgárit végzett, különbözeti vizsgát kellett tennie latinból és matematikából is, és jelentős hátrányból indult. A vizsgákra való készülés és a tanárok által adott különórák miatt nem ment könnyen a beilleszkedés, strébernek csúfolták és kiközösítették.

Az ottani fiúk számára idegen fővárosi beszédstílusa és ruhái miatt megkapta a Miszter becenevet, ami az egész itt töltött ideje alatt végigkísérte, több iskolai füzetén is feltűnt, és itt szerzett barátai mindig is így emlegették.

A kezdeti nehézségek ellenére idővel befogadta a közösség, és több életre szóló barátságra is szert tett, egykori társai fanyar humorát, gyors észjárását és hevességét emelték ki. Egy minden csínyben részt vevő, folyamatosan verseket író és szavaló diákként emlékeztek rá, aki kevés tanulással is nagy tanulmányi sikereket ért el.

A különbözeti vizsgák sikeressége után a következő tanévben osztályelső lett, az önképzőkörben is sikeresen tevékenykedett, és egy iskolai lap megalapítását is elkezdte szervezni.

Első szerelmek

Ahogy kezdte megszeretni új életét, úgy kezdett el egyre inkább érdeklődni a lányok iránt is, itt kezdődött az egész életét végig kísérő szerelem utáni vágyakozás, és itt születtek első szerelmes versei is.

Első kiszemeltje az internátus igazgatójának lánya, Gebe Márti volt, akinek nagy sikere volt a bentlakó fiúk körében. Míg sokan nyíltan udvaroltak neki, Attila versekkel próbálta meghódítani Márti szívét, amiket a lány testvéreinek segítségével, a szobája ajtaja alatt becsúsztatva juttatott el hozzá. A csodálatos sorok ellenére a lány végül elutasította a közeledését, ami a költő első öngyilkossági kísérletéhez vezetett, amikor 60 szem aszpirint vett be internátusi szobájában.

Az incidens miatt kirúgták az internátusból, így miután két hét után kiengedték a makói kórházból, nem volt hova mennie. Ekkor fordult egyik támogatójához, Espersit Jánoshoz, a kor híres ügyvédjéhez és mecénásához, aki befogadta otthonába. Attila a vendégszobát kapta, ami közel volt János bácsi egy szem lánya, Espersit Mária, Caca szobájához. Espersit János nagy reményeket fűzött Attila tehetségéhez, ezért a fiatalokat a következő felszólalással mutatta be egymásnak:

Bemutatom a kislányom. Neked pedig a jövendő Petőfi Sándorát.

A lány ugyan több verset is kapott, nem vette komolyan Attila közeledését, aki pedig nem sokkal később egy közelben lakó lányt, Szilágyi Katót kezdte el ostromolni szerelmével. Neki a kerítésen át dobálta a papírgalacsinokra írt verseket hosszú heteken át.

Makó, a szellemi szülőváros

Míg magánéletében és személyiségfejlődésében is jelentős mérföldkőnek számítottak a Makón töltött évek, első szakmai sikereit is itt élte meg, miután 1922 tavaszán felfigyelt a tehetséges diákra a makói értelmiségi elit. Így ismerte meg a már korábban említett Espersit Jánost is, akinek lakása a makói és szegedi írók és művészek egyik központja volt.

Még ebben az évben megjelent Szegeden első verseskötete, a Szépség koldusa, melynek előszavát maga Juhász Gyula írta, akit szintén Makón ismert meg. Ő ezekkel a sorokkal indította útjára az olvasót Attila könyvében:

Emberek, magyarok, íme a költő, aki elindult magasságba és mélybe, József Attila, szeressétek és fogjátok pártját neki.

A Makón töltött évek 1923-ban értek véget, amikor az érettségi vizsga miatt visszautazott Budapestre. Az évek során több alkalommal is visszatért Makóra, az itt töltött idő, az itt megismert barátai és az itt szerzett élmények pedig élete végéig elkísérték.

Ismerjétek meg a költő balatoni emlékeit is:

A költőóriás és a magyar tenger: József Attila Balatonja

A legendás költőnek nemcsak tragikus halála kötődik a már a 20. század elején is népszerű Balatonhoz, hanem számos kedves emléke is.

Funzine

Balatonlelle – A gyógyulás útján

Amellett, hogy József Attila többször ellátogatott pár napra a magyar tengerhez, első hosszabb itt-tartózkodása 1929-re tehető, amikor huzamosabb időt töltött egy balatonlellei szanatóriumban.

Az idegkimerüléssel küzdő, mindössze 24 éves költő megpróbáltató időszakon ment át, hiszen ekkor szakította meg vele a kapcsolatot Vágó Márta, akiért Attila teljesen odáig volt. A lány egy ideig viszonozta ezeket az érzéseket, azonban miután kiköltözött Londonba, egyre ritkábban válaszolt a költő gyönyörű szerelmes soraira, majd hazatérése után bejelentette, hogy szeretné, ha elválnának útjaik.

A nők József Attila szerelmes versei mögött

7 nő és a magyar irodalom egyik legtermékenyebb szerelmi költészete.

Funzine

Az ekkor megtört érzékeny férfi hetekig nem hagyta el a lakását, majd nővérei segítségével sikerült bekerülnie a szanatóriumba súlyos depressziója miatt. A kezelések alatt szabadidejében előszeretettel sétált a tóparton, amikor csak tudta, megnézte a naplementét, és ahogy jobban lett, ismét belekezdett az írásba.

„Én nem értem, csak érzem az egészet.
Itt tangót jár a sok lány és fiú,
a sok számító, kedves és hiú.

Mert ez itt egy divatos nyári fürdő.
De némán, hiszen ráér a természet,
a zene mögött zúg az örök erdő.”

(Részlet A hullámok lágy tánca… című versből)

A nyugodt környezet és a balatoni levegő minden bizonnyal jó hatással volt rá, hiszen miután orvosai engedélyezték, egészen kivirágozva, célokkal és reményekkel tért vissza Budapestre.

Keszthely – A híres Balatoni Íróhét

Az Írók Gazdasági Egyesülete (IGE) 1932-es megalakulásának megünnepléseként szervezték meg az első Balatoni Íróhetet szeptember 4-11. között, amely keretében az új írók képviseletét védő szervezetnek köszönhetően a szegény sorsú írók eltölthettek néhány napot a Balatonnál.

A Keszthelyen tartott rendezvény során a csapat Veszprémben, Balatonfüreden, Siófokon és Hévízen is megfordult, a változatos programsorozatban pedig irodalmi estek, előadások és közös, kreatív munka is szerepelt, de természetesen szabadidős tevékenységekkel is készültek a meghívott vendégek számára.

A többnapos közös alkotótáborba József Attila is meghívást kapott, aki minden visszaemlékezés szerint nagy izgalommal indult útnak és a társaságba könnyen beilleszkedve, nagyon élvezte a közösen töltött napokat.

A korban és érdeklődésben hasonló férfiakból álló társaság a szakmai programok mellett napközben a vízparton kártyázott vagy sütkérezett, esténként pedig az egyesület által biztosított vacsorákat élvezte, amiket általában hajnalig tartó mulatozás követett.

Nagy Lajos, aki a költő szobatársa volt ebben a pár napban, a következőképpen emlékezett vissza ezekre a kora őszi estékre:

„Márpedig nekünk, József Attilának és nekem az evés volt a
fontos.(…) Az asztalnál mindenütt mellettem ült Attila, aki úgy élvezte az ételeket
– halat, szárnyast, Pazar köreteket, tortát, a legfinomabb gyümölcsöket –, hogy
nyögött és sóhajtozott a gyönyörőségtől. És szüntelenül magyarázta még teli
szájjal is, miért olyan finom a fogas, miért olyan remek a szilva, a körte…”.

Balatonszárszó – Család, barátok és az utolsó napok

Az 1930-as évektől már visszatérő nyaraló lett Balatonszárszón, hiszen nővérének férje, Makai Ödön társtulajdonosa lett a jól menő Palota Panziónak, így olcsóbban el tudta szállásolni a rokonokat. Attila gyakran vonatozott le, hogy családjával és barátaival együtt legyen, emellett pedig nagyon élvezte az itt töltött időt, a vidám társaságnak, a finom falatoknak és a hangulatos környezetnek köszönhetően mindig lebarnulva és feltöltődve érkezett vissza a fővárosba.

Így volt ez 1936 nyarán is, amire családja és barátai is sokszor a költő utolsó boldog nyaraként hivatkoznak. Ekkor egészen június közepétől szeptemberig Szárszón tartózkodott, minden napot együtt töltött családjával, és ekkor alakította ki az igazi köteléket nővére, Etus gyermekeivel. Visszaemlékezések szerint ekkor élvezte igazán a nagybácsi szerepet, napjai nagy részében a strandon játszott a gyerekekkel, elvitte őket kirándulni és felolvasott nekik.

„Zöld napsütés hintált a tenger lágy, habos vizén,
meztelenül, vigan, nagy messzi beusztam biz én,
a fényes ég, a csipke víz pólyája testemen,
bölcsőben fekve ringtam ott, behunyva két szemem.”

(Részlet a Zöld napsütés hintált… című versből)

Természetesen a szerelmi kaland itt sem maradhatott el, ugyanis az itt töltött idő alatt megismerte Sólyom Janka színésznőt és sanzonzenészt. Előszeretettel töltötte vele a nyári estéket, és ugyan kapcsolatuk nem élte túl a nyarat, az egynyári románc vers formájában is fennmaradt az örökkévalóságnak, amit a vonaton hazafelé robogva írt.

„Míg nyugtalanul forgott nagy, lágy habokon az az éj,
a csónak alatt hüvös öblögetési kotyogván,
én nyugtomat ott leltem piros ölben, amint a szeszély,
meg a természet gyönyörűn lecsapott rám.”

(Részlet a Balatonszárszó című versből)

1936 szeptemberében kipihenten, reményekkel és új versekkel a hóna alatt tért vissza Budapestre, nem is sejtvén, milyen megterhelő 14 hónap vár rá.

Ugyan elkezdték szélesebb körben is elismerni munkáját, folyamatosan romló mentális állapota lehetetlenné tette számára az írást, amit egy újabb viszonzatlan szerelem is nehezített, így 1937 júliusában idegösszeroppanással bekerült a svábhegyi Siesta Szanatóriumba. 

Itt nyilvánították négy hónappal később, novemberben gyógyíthatatlannak, utolsó esélynek csak a környezetváltozást és pihenést látták, ezért leküldték nővéréhez és annak családjához Balatonszárszóra. November 4-én érkezett meg családjához, ahol a napsütéses, gondtalan és felhőtlen balatoni nyarak ellentéte fogadta, a rideg és komor téli hidegben beázott a panzió, és fűteni sem tudtak, így átköltöztek mindannyian a Horváth-kert nyaralóba.

Az egykor sokat viccelődő, szerettei körében fesztelen Attila egyre elesettebb és magába fordulóbb lett, testvérei visszaemlékezései szerint sírógörcsök gyötörték, semmi sem okozott számára örömöt, és teljesen kilátástalannak látta az életét. Egyedül esténként nyugodott meg picit, amikor órákat beszélgetett nővéreivel, akikkel ilyenkor leggyakrabban a kedves gyerekkori emlékeikről nosztalgiáztak.

Ebből a nyaralóból indult utolsó sétájára 1937. december 3-án a vasútállomás felé, amitől nem messze 19 óra 35 perckor halálra gázolta egy tehervonat.

Utolsó szálláshelyén, az egykori Horváth-kert nyaralóban működik a József Attila Emlékmúzeum, ahol egy interaktív, informatív és megrázó kiállítás várja azokat, akik megismernék a költő életét, műveit, vagy lerónák tiszteletüket emléke előtt.

Ismerjétek meg a zseniális költő Budapestjét is:

József Attila Budapestje: Térkép a legendás költő életéhez

32 éve alatt József Attila gyakorlatilag Budapest minden részén megfordult.

Funzine

Ha még jobban elmerülnél a költő életében:

A nők József Attila szerelmes versei mögött

7 nő és a magyar irodalom egyik legtermékenyebb szerelmi költészete.

Funzine

32 éve alatt József Attila gyakorlatilag Budapest minden részén megfordult: gyerekkorát jórészt Ferencvárosban töltötte, ahol szűkös anyagi körülményeik miatt többször is költöztek házról házra, majd költői hivatása és párkapcsolatai miatt rövidebb vagy huzamosabb ideig élt a Margit körúttól kezdve, az Andrássy úton át a Szilágyi Erzsébet fasorig.

A legtöbb helyszín előtt nap mint nap elmegyünk, és mivel emléktábla nem mindenhol jelzi a nevét, nem is tudjuk, hogy az adott épület falain belül élt és alkotott az egyik leghíresebb költőnk.

Gát utca 3.

József Attila 1905. április 11-én látta meg a napvilágot a Ferencvárosban található Gát utca 3. szám alatt, egy az 1891-ben épült függőfolyosós bérház első emeletén. A költő szülei, József Áron és Pőcze Borbála – sokakhoz hasonlóan – a munka és a jobb megélhetés reményében költöztek a gyorsan fejlődő ipari kerületbe, ahol Attila édesapja szappanfőzőként hamar talált is munkát.

Attila hatodik gyermekként jött a világra, de három testvére még születése előtt meghalt, így két nővérével, az 1899-ben született Jolánnal és az 1903-ban született Etelkával osztoztak a szoba-konyhás lakás egyik ágyán.

A család összesen 5 évet töltött itt, és bár Attilának fiatalkora miatt nem sok emléke maradt az itt töltött időkről, édesapja váratlan távozása 1908. július 1-jén mély nyomott hagyott benne. A gyerekek úgy tudták, hogy apjuk Amerikába utazott szerencsét próbálni, de valójában Romániába ment, ahol új családot alapított, Borbálát és három kisgyermekét végleg magára hagyva.

Az egyedül maradt anya számos anyagi gonddal küzdött így 1910 tavaszán költözniük kellett, de a pár éve szépen felújított ház továbbra is őrzi a költő szülőhelyének emlékét: a földszinten található József Attila Múzeum méltó emléket állít a költő itt töltött éveinek.

Ferenc tér 11.

Attila kiskorából az apján kívül a stabilitás hiányzott: anyagi nehézségeik miatt, akár havonta költözniük kellett, többek között éltek a Márton utcában, a Haller utcában, a Szvetenay utcai tömegszálláson és a Páva utcában is. Hosszabb idő után végül a Ferenc téren található bérház első emeletén találtak állandó lakhelyet, ahol a kis szoba-konyhás lakásban húzták meg magukat.

A megélhetés érdekében gyakran bérbe kellett adniuk a szobában található ágyaikat, így a ház kapuján ott díszelgett a “KÉT TISZTA ÁGY TISZTESSÉGES FÉRFIAKNAK KIADÓ. I. EMELET. 19.” felirat, a hirdetésre pedig számos vendég tért be hozzájuk. Utólag sokukról kiderült, hogy keresett bűnözők vagy csalók voltak, és csak visszaéltek az asszony jóhiszeműségével.

Annak ellenére, hogy se gáz, se villany nem volt a zsúfolt lakásban, Attila legboldogabb éveit töltötte itt: az utcagyerekek életét élte, minden csínytevésben benne volt, üveggolyókkal, szögekkel és rongylabdákkal üzletelt, és a Vásártéren a többi fiúval focizott.

A házban sem tétlenkedett, a délután a gangon összegyűlő gyereksereg egyik leghangosabb szószólója volt, és lelkesen játszott mindenkivel, amíg az édesanyák nem szakították meg a zsibongást és hívták vacsorázni gyermekeiket.

A derűs időszaknak egy borzasztó tragédia vetett véget: ebben a házban érte Attilát édesanyja halála, ami egyben újabb költözést is jelentett.

Lovag utca 6.

Anyja halála után nővére, Jolán férjhez ment Makai Ödönhöz, akit Attila gyámjának neveztek ki. Így az akkor 14 éves fiú a frissen egybekelt pár cselédszobájába költözött, ahol egy egészen új világ nyílt meg előtte.

Makai Ödön rendszeresen tartott estélyeket, a kor nagy emberei is gyakran megfordultak otthonukban, és Attila tehetségét felismerve mindent megtett, hogy egyengesse a fiú útját.

Folyamatos anyagi támogatásának köszönhetően Attila megtanult franciául, majd beiratkozott a bécsi egyetemre és a párizsi Sorbonne-ra, illetve versei is egyre nagyobb figyelmet kaptak az új kapcsolatoknak köszönhetően.

Margit körút 46.

Miután hazatért európai utazgatásaiból, Makai a Margit körúti ház negyedik emeleti, kétszobás lakásába költöztette Attilát nővérével, Etelkával, de Etelkát hamar felváltotta Szántó Judit, a költő nagy szerelme.

A szavaló-művésznővel 1929-ben egy előadói esten ismerkedett meg, majd 1930-ban össze is költöztek. Összesen hat évet éltek együtt, ebből kapcsolatuk legszebb két évet itt töltötték.

A nők József Attila szerelmes versei mögött

7 nő és a magyar irodalom egyik legtermékenyebb szerelmi költészete.

Funzine

Judit mindent megtett a költőért: mosott rá, vezette a háztartást és járta a kiadókat, hogy Attila verseit népszerűsítse, heves és labilis természetük miatt azonban hamar viharossá vált a kapcsolatuk. Azt remélték, hogy egy újabb költözés és környezetváltozás pozitívan hat majd kettejük viszonyára.

Székely Bertalan utca 27.

Egy hatodik kerületi szoba-konyhás lakás szolgált az egyre több veszekedés, megcsalás és feszültség helyszínéül, ahol a nem túl harmonikus kapcsolatuk mellett saját mentális egészségükkel és a pénzzel is erősen küszködtek. Végül a több hónapos elmaradt lakbér miatt menniük kellett, és bár nem feltétlen akartak továbbra is együtt élni, nem engedhették meg maguknak a saját lakást.

Korong utca 6.

1933-ban találtak egy manzárdlakást Zuglóban, ahol sokszor felváltva éltek: mindketten sok időt töltöttek külön vidéken, és igyekeztek kerülni a másikat.

Az instabil lábakon álló párkapcsolata és az egyre súlyosbodó mentális gondjai ellenére a ház jelenlegi lakói, Attila egykori szomszédainak nagyszülei mégis vidám emlékeket kötnek a költőhöz. Attila állítólag sokat sakkozott szomszédaival, jó kapcsolatot ápolt a környékbeliekkel, és rendszeresen járt legjobb barátjával a közeli japán kávéházba, ahonnan gyakran alkoholmámorban és önfeledt nótázás keretében érkezett haza a kései órákban. A házban élő lakók előszeretettel büszkélkednek egykori lakótársukkal: többször szerveznek irodalmi felolvasásokat és versíró versenyeket az író tiszteletére.

Káplár utca 5.

Attila első (és sajnos egyben az utolsó) igazi, teljesen saját otthona az ebben az 1932-ben épített, modernista stílusú bérházban volt, ahol egy alagsori egyszoba-hálófülkés lakást bérelt.

A nyugodt környezet és az egy köpésre lévő Városmajori parkban tett séták sem tudták csökkenteni a költő romló egészségügyi állapotát, és az önerejéből megszerzett lakást sem tudta sokáig élvezni: pár hónapja lakott még csak itt, amikor egyre több időt kellett a svábhegyi Siesta szanatóriumban töltenie.

Ráth György utca 7-9.

A Siesta Postás Szanatórium területén működött 1850-től az első magyar elmegyógyintézet, ami 1921-ben került a református egyház kezelésébe. Az újonnan elnevezett Siesta Szanatórium már nemcsak pszichiátriaként működött, hanem rekreációval is foglalkozott. Az egykori idegszanatórium máig kórházként üzemel, 1950-től az Országos Onkológiai Intézet működik falain belül.

Attila egyre súlyosbodó depressziója, dühkitörései és többszöri öngyilkossági kísérletei miatt visszatérő beteg lett a szanatóriumban, ahol a kor legelismertebb orvosai foglalkoztak vele, de egyre romló állapotát egy idő után csak erős gyógyszerekkel sikerült kordában tartani.

A számos intőjel ellenére, 1937 őszén orvosai úgy ítélték meg, hogy szigorú ellenőrzés mellett Attilának kifejezetten jót tenne a környezetváltozás, és több hónapos kórházban töltött idő után visszatérhet családjához. A békés és nyugodt környezet reményében Balatonszárszóra utazott nővéreihez.

Pár nyugalomban töltött balatoni hét után, József Attilát legyűrte a betegsége: 1937. december 3-án este, a balatonszárszói vasútállomáson egy vonat elé vetette magát, ami halálát okozta.

Fiumei úti sírkert

Csak úgy, mint életében, halálában sem volt nyugta a költőnek: először a balatonszárszói temetőben temették el református szertartás keretein belül, majd négy évvel később, 1942-ben hamvait átvitték a budapesti Kerepesi úti temető (ma: Fiumei úti sírkert) 35. parcellájába.

Innen 1959-ben politikai “reklámfogásként” helyezték át a Munkásmozgalmi Pantheonba Kádár János sírköve mellé, akit végül 1989-es halála után a Pantheonon kívülre temettek. Mostani sírhelyére, imádott Mamája mellé 1994-ben került.

Ismerkedjetek meg a költő múzsáival is:

A nők József Attila szerelmes versei mögött

7 nő és a magyar irodalom egyik legtermékenyebb szerelmi költészete.

Funzine

József Attila életében mindig is meghatározó szerepe volt a nőknek, kiskorát két nővérével és imádott édesanyjával, a Mamával töltötte, akit korai halála után minden egyes szerelmi kapcsolatában keresett. Hányatott élete alatt rendíthetetlenül és megszállottan kereste azt a biztos pontot, aki betöltheti az anyja halála után keletkezett űrt, és biztosítja azt a lelki nyugalmat és gyermeki biztonságot, amire mindig is vágyott. Heves természete és mély érzéseinek köszönhetően könnyen és gyorsan érzett mindent elsöprő szerelmet, tizenöt éves kora után alig volt olyan időszak, hogy ne udvarolt volna valakinek. Múzsáit saját versekkel ostromolta, és ezáltal megőrizte őket az örökkévalóságnak.

Gebe Márta “Mártuska”

„Most csak a csókod kérem.” (Csókkérés tavasszal, 1922)

Az árva József Attila 15 évesen érkezett Makóra, ahol gyámja a makói magyar állami főgimnáziumba íratta be, illetve a Délmagyarországi Közművelődésügyi Egylet (DEMKE) internátusába szerzett neki szállást.

Nem sokkal megérkezése után tetszett meg neki a nála valamivel idősebb Gebe Márta “Mártuska”, az internátus igazgatójának egyik lánya. A lányok nagy sikernek örvendtek az internátus fiú tanulói körében és míg sokan nyíltan közeledtek feléjük, Attila inkább a távolból, versekkel udvarolt Mártuskának, amelyeket vagy a Gebe fiúk által vagy az ajtó alatt becsúsztatva juttatott el a lánynak.

Mártuskának egy ideig imponált a költő neki szentelt figyelme, később már bizonyossá vált, hogy sokkal jobban érdeklik a jobb módú, közvetlenebb fiúk. Feltételezhetően ez a csalódás vezette Attilát az első öngyilkossági kísérletéhez 1922 júniusában, 17 évesen.

Espersit Mária “Caca”

“Szépség, bárhová lépsz, / Neked lobog fel mindenütt a lángész” (Lányszépség dicsérete, 1923)

Nem sokkal ezután, érettségi vizsgái előtt, a költő egyik atyai pártfogójához, Espersit Jánoshoz, a kor híres újságírójához és ügyvédéhez költözött; így találkozott János bácsi egy szem lányával, Espersit Mária “Cacával”.

Espersit János nagy reményeket fűzött Attila tehetségéhez, ezért a fiatalokat a következő felszólalással mutatta be egymásnak: „Bemutatom a kislányom. Neked pedig a jövendő Petőfi Sándorát.” A lány ugyan több verset is kapott, nem vette komolyan Attila közeledését, így a költő hamar továbblépett és gimnáziumi tanulmányai alatt még számos iskolás lány élvezhette udvarlását.

Vágó Márta

„Egy jómódú lányt szerettem, / osztálya elragadta tőlem.” (Végül, 1930)

A gyerekkori fellángolások után első nagy szerelme – és egyben első komoly kapcsolata – Vágó József közgazdász lánya, Márta volt. Attila 1927 őszére egyre elismertebb lett a szakma nagyjai körében, és egyre több barátságot kötött a kor nagy íróival, köztük Illyés Gyulával. Neki köszönhette, hogy 1928-ban megismerte a nála pár évvel idősebb Mártát.

Márta tehetős, intellektuális körökben mozgó, értelmiségi családból származott; tanulmányai során számos ismeretre tett szert a szociológia és a filozófia területén. Eszmecseréik nagy hatással voltak Attilára, illetve a Vágó család által szorosabb kapcsolatba került a liberális körökkel: Márta által egy egészen új világ nyílt meg előtte. A lány szülei először ellenezték kapcsolatukat, révén, hogy egy felsőosztálybeli, vagyonosabb fiút reméltek Márta számára, de végül áldásukat adták a házasságra.

A szerelmeseknek egy próbát kellett kiállnia: Mártát szülei hosszabb időre Londonba küldték, hogy kitanulja a szociális gondozói szakmát, és feltehetőleg tesztelni is akarták a fiatalok kapcsolatának komolyságát. A kezdeti lelkes és érzelmes levelezés 1928 végéig tartott, majd Márta meggondolta magát, és 1929 januárjában levélben lezárta kapcsolatát a költővel.

Pár évvel később újra összesodorta őket az élet, de nem sokkal azután Márta ismét búcsút intett a költőnek a következő magyarázattal: „Még sokkal nagyobb gyerek vagy, mint én , de mivel csak két évvel vagy fiatalabb nálam, nem adoptálhatlak, pedig, akármennyire is haragszol mindig érte, ez volna az egyetlen megoldás. Nem tudsz nevelni, vezetni, nem bízok az ítéletedben, nem érezlek okosabbnak magamnál, hogy támaszom lehetnél, csak sokkal-sokkal jobbnak, emberebbnek, tisztábbnak, igazabbnak, és ezért nagyon szégyenlem magam előtted!”

Szántó Judit

“Szövetség ez s nem szerelem…” (1930 és 1934 között keletkezett töredék)

Nem sokkal a Mártával való szakítás után, 1929-ben egy előadói esten ismerkedett meg a nála pár évvel idősebb Szántó Judit szavalóművésznővel, akivel 1930-ban össze is költözött. Kapcsolatuk semmiképp nem mondható hétköznapinak: míg József Attila heves, intenzív szerelmet táplált korábbi választottjai iránt, Judit inkább egy régóta hiányzó anya szerepét töltötte be a költő életében.

Judit hitt abban, hogy Attila különleges tehetséggel van megáldva, és nagy költő válik majd belőle, aminek érdekében igyekezett minden tőle telhetőt megtenni. Otthont biztosított számára, mosott, vasalt, főzött, valamint keményen dolgozott a gyárban, hogy pénzt keressen, és rendíthetetlenül ostromolta a kiadókat és szerkesztőket, hogy Attila verseit népszerűsítse. Valami mégis hiányzott ahhoz, hogy harmónikus kapcsolat alakuljon ki köztük; Judit volt férje fényképét őrizgette, míg Attila más nőket is megkörnyékezett. Kettejük heves és labilis természete, valamint a költő egyre súlyosbodó mentális problémái sem segítettek a helyzeten. Az együtt töltött négy év alatt Attila hatszor kísérelt meg öngyilkosságot, majd amikor 1934-ben megpróbálta lezárni kapcsolatát Judittal, a nő is megpróbálta elvenni saját életét. Végül 1936-ban tettek pontot kapcsolatuk végére, és annak ellenére, hogy hat évig együttéltek, meglepő módon Juditnak összesen csak két verset írt.

Marton Márta

„Csillagok gyúlnak és lehullnak, / de te megálltál szememben.” (Óda, 1933)

József Attila a Szántó Judittal tartó se veled se nélküled kapcsolat alatt ismerkedett meg 1933 júniusában dr. Szőllős Henrikné Marton Márta művészettörténésszel egy Lillafüreden tartott kongresszuson. A hirtelen fellángolást ugyan aligha lehet kapcsolatnak nevezni, mégis ő ihlette a költő munkásságának és talán a magyar irodalom egyik legszebb írását, az Óda című verset.

Gyömrői Edit

„Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén / nagyon meg tudtam szeretni veled.” (Gyermekké tettél, 1936)

Az 1930-as években Attila már komoly segítségre szorult, és miután több orvos is foglalkozott vele, 1935-ben Gyömrői Edit kezdte meg a költő kezelését. A terápiák alkalmával együtt töltött idő hatására a költő hamar elkezdett kötődni pszichoanalitikusához, ami elsősorban valószínűleg nem Edit személyének szólt, hanem sokkal inkább annak, hogy végre úgy érezte, valaki megérti őt, illetve fő bizalmasát és támaszát látta orvosában.

Edit elutasította Attila közeledését, ami egyre több agressziót váltott ki a költőből, és odáig fajult, hogy egy alkalommal késsel támadt orvosára. Edit vőlegénye megakadályozta, hogy a támadás végzetes véget érjen, és egyértelművé vált számára, hogy Attilát be kell utalni egy kórházba, ahol új kezelőorvoshoz került.

Edit 1971-ben a következőt mondta kapcsolatukról: „Szerelem: nem volt az szerelem. Hogy mondják magyarul: transference? Átvitel. Átruházás. Az analitikus egy neutrális senki, olyan mint egy ruhafogas, amire az összes meglevő kabátokat ráakasztják. Az összes régi érzéseket az analitikushoz kapcsolják és végigélik. Ezért tudjuk megtanulni, mi történet a beteggel. – A versek, az nem én voltam. Rólam nem tudott semmit. Az érzelem az anyjához kötődő érzésnek az ismétlése volt.” (Vezér, 2004)

Kozmutza Flóra

„Szól örökös neved árja, törékeny báju verőfény, / és beleborzongok, látván, hogy nélküled éltem.” (Flóra, 1937)

Attila 1937 februárjában közös barátokon keresztül ismerkedett meg Kozmutza Flóra pszichológussal, aki vállalta, hogy elkészíti vele a a 20. században gyakran alkalmazott Rorschach-tesztet, amely felvázolja a vizsgált alany személyiségstruktúráját. A teszt készítése elhúzódott, és eközben Attilát egyre jobban lenyűgözte az okos, határozott, gyönyörű és kicsit távolságtartó Flóra, akit pedig Attila versei és tehetsége fogott meg.

A vizsgálat után Attila találkozóra hívta Flórát egy nagykörúti kávéházba, ahol már a neki címzett verseivel várta őt. Flórának imponáltak a versek, de külön megkérte a költőt, hogy vezetéknevét húzza ki belőlűk, hiszen ekkor már alakult a kapcsolata a kor másik elismert irodalmárával, az akkor még házas Illyés Gyulával, amiről Attila is tudott.

Flóra hamarosan szívizomgyulladással kórházba került, ahol József Attila és Illyés Gyula is rendszeresen látogatta. A kórházban töltött idő után pihenés céljával Tihanyba utazott, ahonnan két nap után visszatért, mert megtudta, hogy Attila idegszanatóriumba került, és több közös ismerős közenjárására meglátogatta őt. A megviselt, sápadt költő a kapubejáratnál várta őt, és ott rögtön meg is kérte a kezét. Flóra a következőképpen emlékezett vissza erre a találkozóra: „Az első szava kérdés volt: hozzá megyek-e feleségül? Az igenemre átölelt, felzokogott. Majd elkérdezte még sokszor – egy kicsit hitetlenkedve – és minden válaszomra még erősebben zokogott.” (Részlet József Attila utolsó napjairól c. könyvből)

Attila állapota rohamosan romlott, míg Flóra egyre több időt töltött a már elvált Illyés Gyulával, aki mellett egy harmonikusabb és biztosabb jövőt látott. Attilát végül ősz végén elbocsájtották a szanatóriumból, ahonnan Balatonszárszóra utazott nővéreihez, ahol Flóra még egyszer meglátogatta, és Attila megígérte neki, hogy karácsonykor összeházasodnak. Megbeszélték a következő találkozót, de erre már nem került sor: a költő 1937. december 3-án öngyilkos lett, négy búcsúlevelet hagyott, az egyiket Flórának címezte. A levélben ezt írta: „Kedves Flóra! Bocsásson meg nekem. Hiszek a csodában. Számomra csak egy csoda lehetséges és azt meg is teszem. Tudom, hogy szeretett, tudta, hogy szeretem. A többi nem rajtunk múlott.”

Kozmutza Flóra és Illyés Gyula 1939-ben házasságot kötöttek, bár egy 1987-ben megjelent könyvében Flóra azt írja, hozzáment volna József Attilához. A magyar irodalom talán legszebb szerelmes verseit ihlető nők szinte egytől-egyig írtak vagy meséltek a költővel való kapcsolatukról, amelynek hála az utókor sosem felejti őket.

Írta: György Mária

Változatos programokat kínál felnőttek és gyerekek részére egyaránt a színház szeptember 9-én, szombaton 10 és 22 óra között, amelynek során egésznapos, ingyenes programok keretében ismerhetik meg az érdeklődők a színház tereit, művészeit. A József Attila Színház zenés produkcióiból hallhatnak részleteket, emellett lesz irodalmi kávéház, kulisszajárás, beszélgetések, mesekvíz, kézműves foglalkozás, aszfaltrajzverseny.

Ezen a napon a színház ad otthont a Magyar Sakk Napjának: a Magyar Sakkszövetség rendezésében a sakkozáshoz kapcsolódó filmvetítések, előadások, családi, illetve színész-újságíró sakkmérkőzések várják az érdeklődőket. Találkozhatunk mások mellett Bodrogi Gyulával, Nacsa Olivérrel és Nemcsák Károllyal is. Az estét a Pankastic! zenekar Csavard fel a szöveget! című koncertje zárja, amelyen Lackfi János és Vörös István megzenésített versei hallhatók. A koncerten közreműködik Fehér Anna, Létay Dóra és Szávai Viktória. Vörös István 16-17 óra között dedikálja Lackfi Jánossal közös kötetét.

Program: 

• 11:00 Gyerekprogramok: mesedalok, mókázás Muki bohóccal, mesemondás, kézműves sarok, aszfaltverseny
• 15:00  A Talány Akusztik koncertje (Korponay Zsófia, Blazsovszky Ákos, Zöld Csaba)
• 15:30 Ízelítő a Csókos asszony című előadásunkból
• 16:00 Beszélgetés Ujréti Lászlóval és Fila Balázzsal a 2017/2018-as évadról, moderátor: Molnár Zsuzsa
• 16:30 Dalok a La Mancha lovagja című előadásunkból
• 17:00 Beszélgetés plakátlányainkkal, moderátor: Telihay Péter
• 17:30 Verebes István zenés rendezései – beszélgetés és ízelítő. Kérdez: Fehér Anna, válaszol: Galambos Erzsi és Verebes István.

Az utcabál és a Magyar Sakk Napja minden programja ingyenes, az esti koncertre 2800 forintos áron válthatók jegyek a jegypénztárban, a szervezésen vagy online ide kattintva. 

A Magyar Sakk Napja részletes programja:

Nagyszínpad:

• 14.00 A Polgár lányok – dokumentumfilm
• 18.00 Portisch Lajos minikoncertje
• 18.15 Vizi E. Szilveszter előadása

Gaál Erzsébet Stúdió:

• 11.00 Magnus Carlsen film
• 16.00 Legendák nyomában
• 17.00 Csom István – az Erkel-játszma elemzése

Kiállítóterem

• 10.30 Sakkmérkőzések – újságírók és színészek csapata
• 11.00 Családi sakkmérkőzések

Előcsarnok:

• 13.00 Megnyitó
• 13.15 Siménfaly Ágota énekel
• 13.30 Polgár Judittal Létay Dóra beszélget
• 14.00-tól Sakk termékek árusítása

Színház előtt:

• 12.30 Élő sakk bemutató
• 13.00-tól Sakkszimultán