Milyen hatással van a diákok figyelmére az információ valóságos özöne?

Felmérések szerint a ’80-as években még 25 percig, a ’90-es években 18 percig, ma pedig csak 2 percig tudnak aktívan figyelni a diákok. Ez azt jelenti, hogy kétpercenként új impulzust kell adnia az oktatónak. Nem kell nagy varázslatra gondolni, elég, ha a hangszínével játszik az előadó, elmesél egy történetet vagy valamiféle vizuális ingert ad.

Az Y generáció elsődleges tájékozódási pontja a Facebook. Mi a helyet a Z generációval?

A Z nagy része már nem a Facebookot használja, mivel ott a szüleik is nyomon követhetnék őket. Nagyrészük Instagramot vagy Snapchatet használ. Felmérések szerint egy átlag 14 éves napi 1 órát nézi a Youtube-ot.

Mennyire gyorsan cserélődnek a trendek?

Rengeteg új alkalmazás jelenik meg, de nagyon kevés marad sokáig életben. Legjobb példa erre a Pokémon Go! Két hétig mindenki ezzel játszott, most pedig már senki nem beszél róla.

Nem befolyásolja negatívan a gyerekek fejlődését a túlzott jelenlét a közösségi médiában?

A social mediában való jelenlét függ a személy önismeretétől is, illetve attól, hogy menynyire van szüksége arra a „cukorkára”, amit a Facebook ad akkor, ha valaki like-olja a képünket, bejegyzésünket. Tinédzserkorban nagy lélektani változáson mennek keresztül a fiatalok: a szülők és a felnőttek visszajelzése helyett a kortárs csoporté válik a legfontosabbá. Ezt pedig a 21. században a közösségi médiában lehet a legkönnyebben begyűjteni.

Ennyire fontos a Z generációnak, hogy hogyan szerepel a közösségi médiumok felületein?

A Z generáció sokkal tudatosabban használja ezeket a felületeket, mint az Y generáció, aki közösségi médiával és annak szokásaival együtt alakult. Rájöttek, hogy a közösségi média a személyiségük kiterjesztése, és amit ott látnak az emberek róla, az nagyban alakítja a róla alkotott véleményt, és ahhoz mérten fogják őt kezelni, amilyen képet közölt magáról ezeken az oldalakon.

Ha te is egy olyan Y-generáció diák vagy, aki szeretne egy kis pénzt keresni, irány az Y Generáció Iskolaszövetkezet, ahol mindenki megtalálja a hozzá illő diákmunkát. A Részletekért kattints ide. 

Talán ezzel az első lépést már meg is tettük afelé, hogy leszokjunk a közösségi oldalak megszállott használatáról.

A 24.hu korábban már beszámolt róla, hogy a Google az Android operációs rendszer következő verziójában már lesz egy olyan funkció is, mellyel nyomon követhetjük, hogy mennyi időt pocsékoltunk el a különböző appok használatára. (Ha pedig az Android előrukkol ezzel az újításával, egész biztosak lehetünk benne, hogy az iPhone is hasonló fejlesztésekbe kezd majd.)

Ezek után már azon sem csodálkozhatunk, ha a Facebook is hasonló fejlesztéseket eszközöl a háza tájékán. Egy ázsiai mérnök,  Jane Manchun Wong a Facebook androidos appjának kódjában vette észre a „Your Time on Facebook”  funkciót, ami ha elkészül, megmondja, mennyi időt töltöttünk az oldalon az utóbbi egy hétben, akár napi lebontásban is.

Az új funkcióval azt a napi időkeretet is megszabhatjuk, amit az oldalon szeretnénk tölteni, ha pedig ezt meghaladjuk, az applikáció figyelmeztetést küld. A másik beállítás az értesítésekre fog vonatkozni, de hogy pontosan itt miről is lesz szó, még nem tudni.

Ha minden igaz, a legszerencsésebbek már június 5-én, kedden megismerkedhetnek az újdonságokkal, melyek között állatok, különböző bőr és hajtípusok, valamint új hajszínek is bekerülnek a gyűjteménybe, egyebek mellett. Az biztos, hogy a mindennapjainkra nem gyakorol majd nagy hatást az érkező 157 arcocska és figura, ahogyan eddig sem dőltünk kardunkba a hiányuktól.

Neked tetszenek?

Ha bármelyikre igennel válaszolsz az alábbi kérdések közül, akkor ott a helyed ezen az eseményen:

1. Leragasztottad a laptopod webkameráját?
2. Megjegyeztetted a bankod internetes belépési adatait a böngészővel?
3. Tapasztaltad már, hogy miután valamiről beszélgettél Messengeren, vagy akár csak a telefonod közelében, megjelent egy azzal kapcsolatos hirdetés netezés közben?
4. Ellopták már a te vagy egy barátod fotóját, adatait, hogy neked/neki adja ki magát valaki a világhálón?
5. A telefonod szinkronizálja és feltölti a fotóidat bármilyen felhőszolgáltatásra?
6. Léptél már fel valaha jelszómentes wifi-hálózatra?
7. Gondolkoztál már azon, hogy mi történik a profilunkkal és az interneten tárolt adatainkkal a halálunk után?

Ezekről és még sok más hasonló kérdésről beszélgetünk vendégeinkkel:

MÁDI-NÁTOR ANETT
(a Cyber Services Zrt. kiberbiztonsági szakértője, nemzetközi igazgatója)

PROF. DR. KOVÁCS LÁSZLÓ EZREDES
(egyetemi tanár, NKE, Elektronikai Hadviselés Tanszék)

PUZSÉR RÓBERT
(műsorvezető, szerkesztő, kritikus)

A kerekasztal-beszélgetést Krajnyik Cinti, a Funzine főszerkesztője moderálja.

Jegyeket itt tudtok vásárolni! A Facebook-eseményt pedig itt találjátok!

A helyfoglalás érkezési sorrendben történik.

KAPUNYITÁS: 18:30 / A BESZÉLGETÉS KEZDETE: 19:30

Várunk titeket a Funzine TALKS Facebook-csoportban is!

Ha bármi kérdésetek lenne, bátran keressetek minket az eloadas@funzine.hu címen!

Az eseményen kép- és videofelvétel készül.

Az tény, hogy köreinkben is egyre népszerűbb az Instagram, melynek középpontjában továbbra is a képes és videós tartalmak állnak.

A tavalyi felmérésből kiderült, hogy:

– szinte mindenki szelfizik, de csak másoké idegesít bennünket

– a kutyák népszerűbbek voltak, mint a macskák

– folyamatosan nő a magyar nyelvű hashtagek száma

– a többség az Instagramot már jobban szereti, mint a Faceboookot

– inkább zárt profilok mögül osztunk meg tartalmakat

Az információk izgalmassá teszik a jövő alakulásának fejtegetését. A 2015-ös és 2016-os eredményeket tartalmazó ebook továbbra is ingyenesen letölthető a cég honlapjáról, IDE kattintva.

Az online kérdőív elemzése – amely több mint 3000 magyar Instagram-használó válaszai alapján készült el – tavaly már a változó szokásokra és trendekre is rá tudott világítani az ingyenesen letölthető infografikákban.

A Magyar Instagram Körkép, azaz MINK 3.0 elnevezésű felmérés 2017-es eredményeit jövő februárban publikálják, amelyek a képmegosztó alkalmazás egyre népszerűbb Stories funkciójával kapcsolatos tapasztalatokat is tartalmazzák majd.

A párperces kérdőív január 2-ig tölthető ki, ami nagyjából 3-4 percet vesz igénybe. Kattintsatok IDE, és tegyétek hozzá a felméréshez a ti instás tapasztalataitokat is!

ITT pedig azt is megtaláljátok, hogy a különböző kategóriákban (blogger, youtuber, énekes, sportoló, stb.) kik vezetik a decemberi Instagram-listát!

Már régóta csinosítgatja a honlapját a Youtube, például nemrégiben már a mobilos verziót is Messengerrel látták el, tegnap este óta azonban mind a mobilos, mind az asztali gépes felületük is jócskán megváltozott. A legjelentősebb újdonság a logó ráncfelvarrása: a piros alapon fehér play szimbólum a YoutTube szó elé került. (Eddig ugye a „Tube” felirat mögött piroslott.)

A kezdőhonlapon kevesebb felesleges szöveget, vonalat és keretet találunk, a videók előnézeti képe viszont megnőtt. A mobilos nézetnél még újdonság, hogy eltűnt a felső piros sáv a kijelzőnk tetejéről és már okostelefonokról is elérhetővé vált az éjszakai üzemmód.

A videófeltöltők örömére szolgálhat az az újítás, mely automatikusan a teljes kijelző méretére tágítja a függőlegesen készített videókat. A lejátszási sebességen is tudunk mostantól módosítani, sőt, a videók nézése közben is tudunk böngészni a Youtube által ajánlott hasonló videótartalmak között.

A legjobb, ha saját magad is vetsz egy pillantást arra, hogyan néz ki a felturbózott Google Earth. A keresőbe elég annyit beírnod, hogy Magyarország fővárosa, és bumm! Egyből behozza Budapestet. Sőt, még a keresett környék látnivalóit is külön figyelmedbe ajánlja a Google Earth, de a világörökség részét képező helyeket, épületeket is bebarangolhatod virtuálisan.

Szóval egy szó, mint száz, a nyáron felesleges lesz elmenned nyaralni, mert a Google Earth már bárhova elrepít és minden hasznos infóval ellát.

Beszélgetéseink során mindennap előfordul az Y generáció kifejezés. Mi az, amit esetleg rosszul tudhatunk róla?

Sokan azt hiszik, mindenki Y generációs, aki ’82 és ’95 között született, pedig csak az értelmiségi munkát végző, városi fiatalokat foglalja magában a fogalom. Egy generációt legjobban az határoz meg, hogy milyen történelmi hatások érték, milyen populáris kultúrában nőtt fel, és milyen eszközöket használ. Maga a generációs elmélet a 2000-es évektől nyert óriási teret, amikor olyan fiatalok kezdtek el áramolni a munkahelyekre, akik már radikálisan más, főleg digitális eszközöket használtak, mint elődeik.

Miért jelentett ez akkora változást?

Mert azelőtt általában a munkaeszközöket csak a munkahely tudta garantálni, de az ezredfordulótól, mivel egyre olcsóbbá váltak ezek az eszközök, már egyre több embernek volt saját laptopja, mobil-, majd okostelefonja.

…amit egyre fiatalabban kezdünk el használni.

Az Y generációra mondják, hogy „digitális bennszülött”, pedig inkább a Z generációt hívhatnák így.

Ebből fakadóan azonban egyre több információval találkozunk nap mint nap. Nem járhat ez káros következményekkel is?

Akinek magasabb a képzettsége, leginkább információszerzésre, tanulásra, önmaga fejlesztésére használja az internetet és a digitális tereket, az alacsonyabb műveltségűek pedig inkább szórakozásra. Olyan ez, mint amikor a könyvespolc előtt állva a szépirodalom és a ponyva között választunk.

Milyen pozitív tulajdonságai vannak az Y generációnak, melyek a munkavállalásban is hasznosak lehetnek?

Nagyon adaptívak, könnyen változnak, változtatnak, tudják, hogy csak magukra számíthatnak. Ha kell, újra feltalálják magukat. Gyorsan és könnyen tudnak információt szerezni.

Hogyan kezd a munkakereséshez egy Y generációs személy?

Az már nem elég, ha interneten elolvasnak egy hirdetést és megnézik a cég honlapját. Sokkal inkább a személyes kapcsolatot keresik, megkérdezik az ismerőseiket, tud-e valaki valamit az adott cégről.

Hogyan alkalmazkodik a munkaerőpiac az Y-okhoz?

Az új világ rengeteg kérdést vet fel a vállalatokban, amit általában az Y generáció megjelenésének tudnak be. Pedig az esetek 99%-ában az derül ki, hogy a folyamatszervezéssel, a szervezetfejlesztéssel, a toborzással vagy a vezetési módszerekkel van probléma.

Hogyan lehet az Y generációt meggyőznie a munkaadónak, hogy náluk álljon munkába?

Sokan rosszul közelítik meg a témát. Generációs kérdéskör helyett arról kéne beszélni, hogyan változott meg a világ. Az Y-nak ugyanaz az igénye, mint az X-nek, akik arra vágynak, hogy elismerjék a munkájukat és fejlődhessenek. Az Y generáció csak annyiban másabb, hogy hangosabban követeli magának mindezt. Tulajdonképpen már régen a Z generációról, nem pedig az Y-okról kéne beszélgetnünk, hiszen ők a mostani egyetemisták, főiskolások.

Nincsenek olyan kulcsszavak, melyekkel egyből meg lehet győzni az Y generációs munkakeresőt?

A jó munkahely őszinte, nem ígér olyat, amit nem tud garantálni. A legfontosabb az, hogy a munkavállaló tudjon az új helyén fejlődni, tanulni. A munkaváltás egyik leggyakoribb oka, hogy a munkáltató nem garantálja az előrelépési lehetőséget.

Milyen kellemetlen meglepetés érheti az egyetem után a munkaerőpiacra kilépő diákot?

A legtöbb fiatal egyetem mellett is dolgozik, így már ekkor megismerkednek egy struktúrával. Azok a fiatalok lesznek sikeresek, akik mellet jó vezető van a munkahelyén, akihez bármikor fordulhat a kérdéseivel. Fontos, hogy azt érezze, megbíznak benne és fontos tagja a szervezetnek, így lesznek lojálisak a céghez. Elégedetlenséghez pedig például az vezethet, ha túlképzettek az állásuk betöltésére. Egy adminisztrátori pozícióra nem szükséges 3 diploma, sokan mégis felsőfokú végzettségű jelöltekkel töltik be az ilyen állásokat. A diploma lett az új érettségi.

A többdiplomás emberek azért tanulnak tovább, mert félnek kilépni a munkaerőpiacra, és így akarják bebiztosítani magukat?

A legtöbb fiatal azért szenved kapunyitási pániktól, mert nem tudatosan választott szakmát. A legtöbben azért mennek közgázra, mert nagyon népszerű és jelenleg értékes diplomának számít a piacon, de sokan azt sem tudják, mit fognak tanulni, vagy egyáltalán nem is érdekli őket ez a terület. Csakhogy ezek a trendek körülbelül 5 évente változnak, mert telítetté válik a piac.

Egyáltalán miben lehetünk biztosak a főiskolák, egyetemek padjaiban ülve?

Abban, hogy minden tudományterület át fog alakulni a következő 10 évben, amihez nekünk is meg kell tudnunk újulni. A lifelong learning már nem csak egy üres frázis. Rengeteg az új szakma, ilyen például a social media manager, mely 5 éve még nem is létezett. Mivel folyamatosan változik a munkaerőpiac, sokszor sem a szülő, sem a tanár nem tudja, hogy egyáltalán mik a lehetőségek.

Előfordulhat, hogy még maga a munkáltató sincs tisztában a szakmákkal?

Abszolút, de ez még nem jelenti azt, hogy nem tudnak sikeresen együttműködni az adott pozícióba kerülő személlyel. Ha sikerül tisztázni az elvárásokat és célokat, egy jó, folyamatos, kölcsönös tanulás, együttműködés is kialakulhat.

Azt mondtad, már a Z generációról kéne beszélgetnünk. Szerinted mit hoz a jövő, hogyan fogják megújítani a világot a Z generáció tagjai?

Nagyon sok innovációt hoznak majd. Az Y generáció inkább passzívabb résztvevője volt a digitális térhódításnak. A Z sokkal inkább alkotó generáció, akik rutinosan gyártják a tartalmat az összes közösségi platformra, a videós tartalomtól kezdve a photoshoppolt képekig.

1. Az öncentrikusak

A szelfizés már ezer éve népszerű az aktív social media használók számára. Az önportré készítésében nincs semmi rossz, sőt, feltehetően mindannyian készítettünk már fotót saját magunkról. Vannak azonban olyan emberek is, akik másról sem tudnak képet feltölteni, csak csinosnak ítélt pofikájukról. Fő az önbizalom! #selfie, mindörökké!

2. A fel nem fedezett stylistok

Mindegy, hogy sportos, vagy elegáns ruhaköltemény, otthon, plázában vagy valamilyen eseményen készült a kép, a lényeg, hogy felvillanthassa az egyén remek stílusérzékét azáltal, hogy lefotózza az öltözékét. Sokszor az arc nem is lényeg, mellkasuknál tartott kezükkel fotózzák le ruhájukat és cipőjüket, #fromwhereistand hashtaggel ellátva a képet.

3. A partyállat

Ha a hollywoodi sztárok őrült mulatozásait a címlapokon láthatjuk, mi ugyan miért ne örökíthetnénk meg alkoholittas perceinket? A parti-képek elengedhetetlen kellékei az üres sörös- és borosüvegek, cigaretta, egy részeg barát a háttérben, elmosódott és nehezen kivehető formák, amik a részegen elkattintott kép következményei. #partyfreak!

4. Az ételorgiák

Az Instagram remek lehetőség arra, hogy felvillantsd a benned elveszett Jamie Olivert, vagy Nigella Lawsont. Pózolj kötényben, örökítsd meg az általad főzött ételt a készítés különböző stádiumaiban. Nem vagy egy mesterszakács? Az sem baj! Elég, ha lefotózod az étteremben rendelt ételedet. Egy a lényeg: a #foodporn hashtaget ne feledd.

5. A fancyk

Eredetinek tűnő utánzat, a cipőkollekciód legújabb darabja, egy menő banda koncertjére szóló jegyed, tulajdonképpen mindegy is, hogy mi, csak fotózd le, hogy a többi ember irigykedjen rád. Instagramon könnyű elhitetni, hogy az életed olyan, mint a legmenőbb sztároké. #livingfancy

6. Az elveszett művészlelkek

Téged is megihletett már a villanypóznára leszálló varjú? Vagy egy romos épület homlokzata? Netalán az őszbe forduló erdő? Az igazi Insta-őrültek mindig készenlétben állnak, hogy jártukban-keltükben megörökítsék az  Insta-gyanús pilanatokat. #frommyview

7. Az apró pillanatok örömei

A reggeli kávé, vagy kutyasétáltatás, a rendbe rakott gardrób, a megtalált pénzérme a kanapé párnái között mind megfelelő Instagram képek lehetnek. Hiszen mi lehetne érdekesebb az élet apró, banális örömeinél, amik önmagukban talán jelentéktelenek, de néhány filter alkalmazásával igazi remekművekké válhatnak a közösségi oldalon.  Nem lenne nehéz tippelni… #surprise