A jövőben csak akkor nevezhetik a terméket kürtőskalácsnak, ha megfelelnek a kritériumoknak. A pontosítások nyomán vélhetőleg eltűnnek a silány alapanyagokból készült, az eredetire csak nyomokban hasonlító termékek a kínálatból.

A kürtőskalács a különböző vásárok, szabadtéri rendezvények elmaradhatatlan kelléke, az elmúlt években pedig egyre több állandó utcai árus jelent meg a nagyobb városokban. Budapest forgalmas pontjain szinte minden sarokra jut egy stand, az árakban és a minőségben ugyanakkor óriási különbségek vannak. A leírás alapján kürtőskalácsnak csak azt a hagyományos technológiával, kelt tésztából készült csavart édességet lehet nevezni, amelynek hossza legalább 17 centiméter, kisebbik belső átmérője pedig eléri az öt centimétert. Készítése során a kelt tésztát a sütődorongra tekerik, felületét cukorral borítják, majd parázs vagy más sugárzó hő mellett kisütik. A külső, karamellizált cukormáz fényes, ropogós, az édes tészta egyenletesen átsült, puha és foszlós.

A szabályozás két kategóriát különböztet meg, a hagyományos kürtőskalácsot és annak vásári változatát. A tradicionális termék kizárólag vajból készülhet, míg a vásári kürtőskalács készítése során a vaj olajjal vagy margarinnal, a tojás tojásporral, a tej tejporral helyettesíthető.

A kürtőskalácsot csak frissen készíthetik az árusok, a sütéstől számított négy óra elteltével pedig tilos árulni.

MTI

Fazekas Sándor gratulált a tiszai halászlé hungarikummá minősítését kezdeményező tiszafüredi önkormányzatnak és a nemes ételt generációkon keresztül fenntartóknak,  akik eredeti formájában őrizték meg a Tisza-tavi nyári programok „gasztronómiai csúcspontjának” számító tiszai halászlevet.

Szakáli István Loránd, az agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár az eseményen felidézte, hogy a 152 tagú Magyar Értéktár a „hungarikummá válás előszobájának” is számít, de mellette több mint tízezer helyi érték található egyéb – helyi, megyei, tájegységi, határon túli nemzetrészi – értéktárakban.

Kovács Sándor, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke szerint a tiszai halászlé megérdemelné, hogy ismerje az egész világ.

Ujvári Imre, Tiszafüred polgármestere(Fidesz-KDNP) elmondta: büszke arra, hogy a tiszai halászlé tiszafüredi kezdeményezéssel bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe. Hozzátette: a Tisza-tó és annak „fővárosa” Tiszafüred az elmúlt években látványosan megszépült, gazdag madárvilággal, horgászparadicsommal rendelkezik, ott található Magyarország legnagyobb ártéri kalandparkja,  és az ország  legnagyobb kerékpáros centruma.

Elmondta: augusztus végéig 15 helyszínen több mint 40 program várja az érdeklődőket, amelyek közül kiemelte a Tiszafüredi Halas Napokat.

MTI

Bock Bisztró

Bár a pesti étterem inkább az üzleti élet szereplői és a külföldi turisták teszik a főváros nyüzsgő pontjává, a budai étterem sokkal inkább egyfajta Mekka azoknak, akik a budai harmóniára és csendre vágynak. Ettől függetlenül mindkét vendéglő kiérdemelte magának a Michelin Guide ajánlását. A tradicionális magyar ízeket modern köntösben élvezhetjük, vagyis kapunk egy kis újat és klasszikusat is. Igazi gasztronómiai kaland magyar földön!

1073 Budapest, Erzsébet körút 43-49.

Vörös Postakocsi

1970 óta a Ráday utca része, így abban biztosak lehetünk, hogy csalódni nem fogunk. Ha egy étterem több mint negyven éve üzemel, nagy bajok nem lehetnek… Főszerepben a magyar ételspecialitások vannak, amik mellé külön ínyencségként szólal meg az igazi autentikus cigányzene, ami varázsszőnyegként repít minket el Pest belvárosából egészen a egy távoli vidéki hortobágyi csárdába…

1092 Budapest, Ráday u. 15

21 a Magyar Vendéglő

A 21 komoly céllal nyitotta meg kapuit – olyan vendéglátóhelyként akar létezni, mely nem a tipikus magyar étterem, hanem ami valóban a lehető legeredetibb és legklasszikusabb módon kínálja a magyar ízeket, nem csak a külföldiek ízlését kielégítve, hanem például a magyar vendégekét is, akik ugyebár valóban tudják milyen is a magyar konyha. A boroknál ugyancsak az a cél, hogy igazi magyar karakteres vonásokat képviseljenek.

1014 Budapest, Fortuna utca 21.

Szegedi Halászcsárda

Mikor a jól ismert, igazi szögedi halászlé Budapesten lesz ismert… Ha valaki turistaként érkezik a városba, valahogyan biztosan eljut a Roosevelt térre, ahol eredeti receptúrák szerint elkészített magyaros halételeket fogyaszthat el magát a mennyekben érezve, a Duna partján, miközben a háttérben klasszikus élő cigányzene szól. Nem csak turistáknak ajánlott. Sőt, nem is ajánlott. Kötelező.

1056 Budapest, Belgrád rakpart

Múzeum Kávéház és Étterem

Mint ahogyan a Kálvin tér, úgy a Múzeum Kávéház és Étterem is az élő, lélegző budapesti történelem. A kezdetekben Schódli Kávéházként üzemelő Múzeum 1885 várja vendégeit. Étlapján fontos szerepet kapnak a klasszikus magyar ízek, mély-mély gyökerekkel és persze gondosan válogatott bor- és pálinkakínálattal. A belső teret Zsolnay-porcelán borítja, a faragott faborítás műemlékvédelem alatt áll, de találhatunk XIX. századból származó Velencei tükröt is. Kell még többet elárulnunk a hangulatról?

1088 Budapest, Múzeum körút 12.

Korhely

Húst hússal, nagyjából ez lehet a Korhely filozófiája, ahol van minden marhaság és malacság. A kalóriákra itt ne figyeljünk és ne is gondoljunk arra, hogy mi egészséges a modern trendek szerint és mi nem az. Igazi jó magyar ízek, hangok és hangulat, megannyi legendával egy legendás helyen. A jókedvet a remek alkoholkínálat is biztosítja, ráadásul az étlappal másnap(osan) is szívesen látnak minket.

1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 7.

Araz Étterem

A francia és a magyar konyha is erőteljesen képviseli magát az Araz Étteremben, de a magyar étlapon belül kiemelten figyeltek arra, hogy a magyar klasszikusok ne merüljenek ki csupán a gulyásban és pörköltben. A magyar hangulatot csak emelik a péntek esténként tartott magyar estek, ahol igazi magyar muzsikával hagyhatjuk magunk mögött a fáradt munkanapokat és a füstös városi hangulatot.

1074 Budapest, Dohány u.42-44.

Paprika Jancsi Étterem

A legendás magyar vendégszeretet legendás magyar klasszikus fogásokkal párosul a Ráday utca színes forgatagában, ahol nyáron terasz is vár minket. Már nevében is vérbelien magyar, erre pedig a belső térnél is figyeltek. Turistáknak tökéletes, de persze a magyaroknak is bátran ajánljuk.

1092 Budapest, Ráday utca 16.

Firkász

A Dining Guide szerint a Firkász egyike a tíz legjobb magyaros étteremnek, étlapjának, borainak és csapolt söreinek hála pedig nem egy fontos történelmi és társadalmi személy törzshelyévé vált történelme során. A zongorán Ökrös Ottó, a bárzongorista verseny győztese játszik, délben svédasztal van, a falakat pedig sokszor száz évnél is régebbi papírok, plakátok és újságok borítják, utánozhatatlan atmoszférát teremtve.

1136 Budapest, Tátra utca 18.

Márványmenyasszony

Múltja egészen a XVII. századig nyúlik vissza, romantikus hangulatát 1793 óta őrzi, vagyis ha betérünk ide egy jó magyaros ebédre vagy vacsorára, igazi történelmi helyen tömhetjük meg bendőnket. A folklór estek mellett pálinkakóstolók, borvacsorák és interaktív főzés is várja az érdeklődőket, igazi békebeli budai környezetben.

1012 Budapest, Márvány utca 6.

Alabárdos

A remek borok mellett a magyar klasszikus finomságokat itt sem a megszokott formában kapjuk meg, hanem némi modern csavarral, ami gasztronómiailag természetesen csak növeli az izgalmakat. Nem mehetünk el a helyszín mellett sem szó nélkül – ebédünket vagy vacsoránkat igaz történelmi falak között fogyaszthatjuk el, a várkerület szívében. Romantika a felsőfokon.

1014 Budapest, Országház utca 2.

Náncsi Néni vendéglője

A budai vendéglőnek talán már a nevéből is rájöhetünk, hogy igazi gyöngyszemmel állunk szemben. Az étterem filozófiája egyszerű és nagyszerű – „Legjobban a mama főz, mi megpróbáljuk utánacsinálni. Egyszerűből a legjobbat.” És ezt a filozófiát sikerrel is követik, erre pedig a legjobb bizonyíték maga a siker, mely valósággal legendássá tette Náncsi Nénit és a vendéglőjét. És külön receptjük van macskajajra. Ugye ez mennyire nagyszerű?

1029 Budapest, Ördögárok u.80.

Zila Kávéház – Krisztina Cukrászda

Bár leginkább kivételesen minőségi süteményeiről és számos országtortájáról híres az idén 30 éves Zila, valójában nagy sikert aratott konyhája is, ahol teljes nyugalommal illeszkedtek a törzsvendégek elvárásaihoz és ízléséhez – éppen ezért nincs semmi nagyon különleges fogás, csak a jó magyar finomságok, amiket viszont olyan gonddal készítenek el, hogy az ízvilág okozta vendégsereg miatt óriási konyhabővítéssel is gazdagodott később a Zila történelme.

1183 Budapest, Üllői út 452.

Kisharang Étkezde

Nem a legnagyobb és nem a legfelkapottabb hely, de annál magyarosabb! A Kisharangban kollégánk szerint a város legjobb marhavelőjét ehetjük, de ha már ott járunk, a májgombócról se feledkezzünk meg. A hangulat pompás és meghitt, az öt-hat asztalnyi hely pont azt a családiasságot teremti meg, amit talán mindannyian szeretnénk átélni egy jó magyar ebéd vagy vacsora elfogyasztása közben.

1051 Budapest, Október 6. utca 17.

Zsolnay-porcelán és kerámia

A pécsi Zsolnay porcelángyár termékei régóta a turisták kedvenc portékáinak számítanak, nincs olyan bőrönd Ferihegyen, melyben ne lenne valami szépség a gyártól, aminek termékei – dísztárgyai és porcelánkészletei – több világkiállításon is sorra nyerték el a díjakat. Nevét Pécsen városrész is viseli – a Zsolnay Kulturális Negyed 2010-ben alakult, mikor mediterrán városunk Európa kulturális fővárosa címet birtokolta. A céget 1852-ben alapították.

Gundel-örökség

Az örökség szorosan összeköthető Budapest talán legismertebb éttermével, a Gundel-étteremmel, melyet 1894-ben nyitott meg Wampetics Ferenc és csak 1910-ben vette át irányítását Gundel Károly. Az étterem hamar nemzetközi sikereket könyvelhetett el, 1949-ben államosították, az 1991-es privatizáció során pedig külföldi kezekbe került. Az alapos felújítás után jelenleg is a főváros egyik legelegánsabb éttermének számít, kínálatában a magyar ételek mellett kiemelkedőek a francia gasztronómiai fogások is. Legismertebb saját receptje természetesen a Gundel-palacsinta.

Gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka

Kétségbevonhatatlan, hogy Széchenyi nélkül ma Magyarország ma teljesen más képet festene, így nem is csoda, hogy világszerte az egyik legnagyobb politikusként ismerik el grófot, akinek szellemi hagyatéka is örök nyomott hagyott a nemzet életében. Első fontos röpirata az 1828-as Lovakrul volt, melyben a lótenyésztés nemzetgazdasági fontosságát fejtegette, 1830-ban pedig kiadta a Hitelt, aminek reformtervei nem csak lázba hozták az országot de elindítottak egy új, modern gazdasági érát is. Az ország problémáit és megoldásait még részletesebben fejtette ki a Világban 1831-ben, melyet Dessewffy József gróf kritikája után írt – ebben magyarázta el például, miért is olyan fontos Pest és Buda egyesítése. A színművészet ügyét A magyar játékszinrülben karolta fel 1832-ben.

A 100 tagú cigányzenekar

A már több mint 1000 hazai fellépést maga mögött tudó 100 tagú cigányzenekarral kapcsolatban egy orbitális tévedés kering a köztudatban – nem 100-an vannak, hanem 140-en, alakulásukkor pedig – 1985-ben – 138 tagot számlált az egyesület. Zenészei főleg cigány származású muzsikusok, repertoárjukban viszont nem csak magyar- és cigánymuzsikák szerepelnek, hanem a nagy klasszikusok is. A világ legnagyobb városaiban már óriási sikereket arattak, az 1998-as Lisszaboni Világkiállításon a legfőbb attrakcióként mutatták be őket, tavaly pedig az egész világot döbbentették meg azzal, hogy a shanghaji közönség hosszú percekig állva tapsol előadásuk után – mely az ő kultúrájukban igencsak ritkának számít.

Ezek mellett a Magyar Értéktárba kerül a magyar akác, a magyar akácméz, az Ajka-kristály, a höveji csipke, a tárogató, valamint a Nagycenk és Kiscenk közötti Széchényi-hársfasor.

Mai formáját és visszaállított hírnevét és dicsőségét valamikor a rendszerváltás környékén nyerte el az ital. Ma hat pálinkafélét tartanak számon, a kisüsti pálinkát (1000 liter alatti rézüstben főzött pálinka), az érlelt pálinkát (legalább 6 hónapig 1000 literesnél kisebb, vagy 12 hónapig 1000 literesnél nagyobb fahordóban érlelik), az ágyas pálinkát (6-12 hónapon át gyümölcságyon érlelt pálinka), a törkölypálinkát (a szőlő préselése után visszamaradt kocsány, héj és mag szolgál hozzá alapanyagul), a gyümölcspálinkát ( szilva-, barack-, eper-, körte-, alma-, cseresznye-, vegyes gyümölcs pálinka), valamint a vadgyümölcspálinkát (vadalma-, vadcseresznye-, vadkörte-, bodza-, csipkebogyó-, kökény-, sompálinka).

Tudjuk, hogy minőségi pálinkát ma már szinte kizárólag díszes, minőségi üvegben lehet kapni, és rendkívül szépen kiépült kultúra kapcsolódik a fogyasztásához – kóstolókon át versenyekig sok különféle esemény ad teret az italnak -, azonban eddig a pontig egy rendkívül hosszú út vezetett. Miközben isszátok e nemes nedűt, gondoljatok néha annak finoman szólva is eseménydús történetére. Megszenvedett azért, hogy végül poharatokban kössön ki!

Ha meghoztuk a kedvedet ahhoz, hogy az esetleg még nem kóstolt fajtákat megkóstold, vagy csak szentelj egy-két naponta a pálinkának és tovább gyarapítsd tudásod, ajánlani tudjuk a Budavári Pálinka- és Kolbácsfesztivált, mely október 6-ig tart (további információ itt vagy itt), ahol többek között pálinkás édességeket is megkóstolhatsz. Ne késlekedj sokat!

A szavazatok szerint az ország legjobb lángosa Vera néni vecsési és gyáli piaci finomsága – az érdemet nem tudjuk elvitatni, hiszen van egy halovány sejtésünk, hogy a néne nem lehet az a nagy manipulatív lájkvadász – viszont olajnagyhatalomnak könnyen mondhatja magát az 1000 liternyi napraforgó étolajjal a háta mögött, melyet a versenyen nyert.

Lesz miből sütögetni a balatoni díjat besöprő Széplaki Lángos Büfének – igen, Széplakon van – és a Tisza-tó környéki díjat megnyerő Cola Ételbárnak is – ők 500-500 literből gazdálkodhatnak a lángosok kisütése során.

 

Íme a top tízes lista:

1. Vera Néni Lángosa – Vecsés, Gyál

2. Gyáli Nagypiaci Lángos Büfé – Gyál

3. Dénes Lángossütő – Dorog

4. Széplaki Lángos-Büfé – Széplak

5. Matyi Lángos Dorog Kacsa – Dorog

6. Rohlicsek Lángosos – Piaccsarnok – Eger

7. Ady Téri Lángossütő – Szombathely

8. Határ Büfé – Balatonszemes

9. Lángos Büfé Tiszakécske – Tiszakécske

10. Lángos Büfé – Pomáz

 

Forrás: HVG.hu