Átkelés a Dunán a hidak előtt

A történelem hosszú évszázadai során Buda és Pest lakói több alternatívát is találtak egy-egy dunai átkelésre. A legalapvetőbb megoldásnak természetesen a csónakok számítottak, majd amikor befagyott a folyó vize, akkor gyalogosan, akár szekerekkel haladtak át a vastag jégen.

Viszont nem ártott elővigyázatosnak lenni egy-egy ilyen átutazásnál, hiszen 1800-ban még a pesti magisztrátussal is megesett, hogy átment Budára egy esküvőre, és a jég olvadása miatt végül hetekig ott maradt.

Mindezek mellett alkalmi hajóhidak már a rómaiak korától segítették az átkelést a két városrész között. Majd a török időkben az első olyan hajóhíddal lett gazdagabb a város, amely az év nagy részében működött. A híd az 1698-as ostromban megsemmisült, helyét egy lengőkomp vette át, és végül 1766-ban építettek egy újabbat.

Az első igazi, állandó hidunk

Széchenyi István gondolatai között már 1820-ban átfutott, hogy Budapestnek szüksége van egy állandó hídra, és 20 évvel később el is kezdődtek a munkálatok, az angol hídépítő mérnök, William Clark tervei alapján, valamint a skót építésvezető, Adam Clark irányítása alatt.

A híd létrejöttét nem könnyítette meg az 1848-os forradalom, illetve Hentzi generális robbantási kísérlete sem, de végül 1849 novemberében sikeresen átadhatták a forgalomnak. Innentől kezdve a gyalogosok egy, míg a szekérrel érkezők 10 krajcár fejében haladhattak át a hídon.

A második világháborúban a németek a Lánchidat is felrobbantották, így 1949-ben egy ismételt hídátadáson vehettek részt a pestiek.

A Lánchíd jelenlegi felújításáról itt olvashatsz:

Február végével másfél évre lezárják a Lánchidat: Megkezdik a felújítását

2021 február végén megkezdik a Lánchíd felújítási munkálatait, mely során 18 hónapig forgalom elől elzárt munkaterület lesz.

Funzine

Kis idő múlva megépült a Lánchíd párja

A Margit híd építése 1872-ben indult meg, a francia Ernest Gouin tervei alapján, és 1876-ra már egy 607 méter hosszú, hatnyílású átkelő állt Pest és Buda között.

4-4 díszes kandelábert helyeztek el rajta, amelyek lámpatestjeit griffmadarak tartották, az oszlopfőket a magyar korona díszítette, de nem maradhatott el az ország címere a koronával és annak sarkain az obeliszkek sem. Díszítésében számos ponton visszaköszönt a korabeli, historizáló francia ízlés. A hídon először lovasvasúti közlekedés zajlott, majdan 1896-ban áthaladt rajta az első villamos.

Talán a Margit híd története őrzi az egyik legnagyobb tragédiát, miszerint amikor 1944-ben felrobbantották a hidat a gyalogosokkal, gépkocsikkal, villamosokkal együtt, több mint 100 ember lelte halálát a katasztrófában. Ezt követően az új, acélszerkezetű híd 1948-ra készült el, amely azóta már kettő nagyobb felújításon is átesett.

Az első magyarok által tervezett átkelő, a Szabadság híd

A Fővám térnél 1894-ben vette kezdetét az akkor még Ferenc József híd építése, Feketeházy János és Totth Antal tervei alapján. A főváros legrövidebb, mindössze 334 méter hosszú átkelőjét a korabeli divatot követve próbálták kivitelezni, így nem véletlen, hogy a rácsos fémszerkezet függőhidakra emlékeztet minket. Végül a híd 1896-os átadásán Ferenc József is részt vett, sőt a korabeli források szerint az utolsó szegecset ő ütötte be a helyére.

A II. világháború bombázásait követően ezt a hidat is újjá kellett építeni, s ekkor az addigi zöld színe kékre változott, míg a nevét Szabadság hídra cserélték le.

Csupán 1980-ban nyerte vissza régi színét, majd a kétezres évek elején az egykori díszítéseket is restaurálták.

A híd, amely miatt átalakították a pesti belvárost

„Én nyertem. Stop. Kábelhíd lesz. Stop. Esienlohr és Weige segítenek majd. Stop. 1898-ban kezdjük a munkát. Stop” – írta a táviratában Julis Kübler, aki 1894-ben megnyerte az Erzsébet híd tervezésére kiírt pályázatot.

A kábelhíd azonban csak elképzelés maradt, ugyanis itthon nem álltak rendelkezésre a hozzá szükséges anyagok, így egy 4094 szemből álló lánchidat álmodtak a Duna felé. Első lépésként a pesti oldalt nagyban átalakították, még a városházát is lerombolták, sőt csak egy hajszálon múlott, hogy a Belvárosi-templom megússza.

Végül az 1903. októberében átadott híd igazi világszenzációnak számított a 290 méter hosszú, közbeeső pillérek nélküli szerkezetével. A második világháború pusztításait követően, az újjáépítések során Kübler eredeti, kábeles tervei megvalósulhattak, és megszületett a ma is látható Erzsébet híd.

1964-ben egy 10 méterrel szélesebb, hamvaiból feléledt hidat adtak át, több tízezer ember előtt. Az évek során számos kisebb átalakításon, renováláson esett át, majd 2009-ben díszkivilágítással lett gazdagabb, amelynek költségeinek felét Japán átvállalta.

Instagram-posztjában ugyanis budapesti helyszínről üzent fiának, Jadennek, miközben arról beszél, mennyire lenyűgözik a folyók fölé ívelő hidak, amelyeken naponta több ezer autó haladhat át biztonságosan. Megszerkesztett videóról van szó, ezért gyanítjuk, hogy korábbi itt tartózkodása alkalmával készülhetett. Mindenesetre már nagyon várjuk, hátha összefutunk a színésszel az elkövetkező napokban!

Update:

A színész a Facebook-oldalán megosztotta, hogy néhány nap múlva Budapestre érkezik, és a születésnapját is nálunk fogja megünnepelni. Vele tart DJ Jazzy Jeff, akivel együtt lépnek fel szeptember 25-én a Bazilika téren, mindezt a Gemini Man c. új Will Smith-film promotálásával egybekötve. Save the date!

Will Smith nálunk eredt gonosz klónja nyomába

Az októberben mozikba kerülő Gemini Man számos jelenetét a magyar fővárosban forgatták, nálunk eredt gonosz klónja nyomába Will Smith. A Gemini Man magyarországi forgalmazója, az UIP-Duna Film szeptember 11-én jelentette be, hogy a világsztár Ang Lee, Jerry Bruckheimer és Ellison társaságában visszatér a tett színhelyére, és várhatóan szeptember 24-26. között találkozhatnak velük a rajongók. A filmnek köszönhetően rengeteg ismert budapesti nevezetesség feltűnik majd a mozivásznon, ha másért nem, már ezért megéri megnézni!

Széchenyi Lánchíd

A Duna – és így természetesen Budapest – első állandó hídját 1849. november 20-án adták át a fővárosnak, tíz év építkezés után. Ekkor még egy jó ideig fizetni is kellett használatáért. Ez persze nem is csoda, hiszen a Széchenyi István által dédelgetett projekt rekordösszegeket emésztett fel, ahogyan később az épüléséről szóló A hídember című film is, mely máig a legdrágább magyar alkotás. A főváros egyik legfontosabb szimbólumát a második világháború végén a visszavonuló németek felrobbantották, a szocialisták 3 éves tervének így később fontos feladata volt a híd újjáépítése.

A gyönyörű építményt végül pont 100 éves évfordulóján adták át ismét a városnak, 1949-ben. Az akkoriban kicsit kiszélesített hidat azóta nagyobb változtatások nem érték, 150 éves korára új, modern kivilágítást kapott és kicsit megkésve, 1996-ban lekerültek róla a kommunizmus jelképei is. A turisták kedvencét sokszor zárják le, hogy az autósok helyett csak a gyalogosok használják, gyakran nemes célokból. A budai oldalon álló Clark Ádám tér nem az angol William Tierney Clarkról van elnevezve, hanem az építés skót nemzetiségű vezetőjéről, Adam Clarkról: V. Ferdinánd Habsburg-magyar király nemességet akart neki ajándékozni a Lánchíd építéséért, a skót nemességére büszke Clark azonban visszautasította a megtiszteltetést, mire a király egy színarany tubákos szelencét ajándékozott neki. A híd lábánál álló híres oroszlánok (akiknek a legendával ellentétben VAN nyelvük!) Marschalkó János munkái.

Margit híd

A magyar főváros második permanens kőhídja a francia neo-barokk stílus egyik legnevezetesebb honi képviselője. A mindössze négy év alatt felhúzott hidat a francia Ernest Goüin tervezte, és bár a forgalom számára már 1876-ban megnyitották, végső, ma ismert formáját 1937-ben nyerte el, mikor is dél felé kiszélesítették (a Margit-szigeti szárny egyébként 1900-ben lett hozzátoldva a hídszerkezethez). A villamosforgalom 1894 óta folyamatos a hídon: addig lóvasúttal közlekedtek rajta. A Margit híd Budapest egyetlen hídja, amelyet a második világháború során kétszer is felrobbantottak: az első alkalom véletlenül történt, 1944 november 4-én (azaz épp ma!), a legnagyobb csúcsforgalom idején, rengeteg emberéletet követelve. A második alkalommal már tervezett robbantásról volt szó: 1945 január 18-án a visszavonuló német csapatok semmisítették meg teljesen a hidat. Az újjáépítés viszonylag hamar lezajlott, a Szabadság híd után ez volt a második budapesti híd, amelyet megnyitottak, 1948-ban.

Szabadság híd

A város két híres látványosságát, a Gellért szállót és a Központi vásárcsarnokot összekötő Szabadság híd az 1896-os millenniumi ünnepségekre készült el, Feketeházy János tervei alapján, Ferenc József osztrák-magyar uralkodóról elnevezve. Mindössze 333 méteres hosszával ez Budapest legrövidebb Duna-hídja, szecessziós portáljait pedig a magyar címer és fejenként két darab turul-szobor díszítik. Mivel a második világháború végén csak a két portál közötti befüggesztett rész pusztult el teljesen, a pillérek és a partokhoz közel eső részeket áthidaló szerkezetben pedig nem esett komolyabb kár, a Szabadság hidat tudták a leggyorsabban újra használhatóvá tenni: a középső hídelemet az 1894-es tervek alapján újra legyártották, a parti áthidalásokat megerősítették, a villamosvágányokat helyreállították, 1946 augusztus 20-án pedig át is adták a forgalomnak, a festékhiány miatt zöld helyett szürkében „pompázó” hidat. A Szabadság híd szépségére idén nyáron figyelt fel a világ, mikor is a fél internetet elöntötték a híd szerkezetén ülve készített szelfik és a villamospályán rendszeresen megtartott jóga órákról készült fotók.

Erzsébet híd

Az Erzsébet bajor hercegnő (Ferenc József felesége, ismertebb nevén Sissi) nevét viselő konstrukció az egyetlen azon budapesti hidak közül, amelyet nem lehetett eredeti formájában újraépíteni, mivel a német katonák által felrobbantott híd eredeti terveknek megfelelő újjáépítési költségei túl magasak lettek volna. Az Erzsébet híd előmunkálatai során Pest történelmi belvárosának jelentős részét ledózerolták, mert kellett a hely a híd pesti levezetőjének: a pusztításnak majdnem áldozatául esett a 12. századi Belvárosi Plébániatemplom is, ám végül az útpálya kétszeri törésével oldották meg a problémát. A komoly toronnyal rendelkező, klasszicista stílusban épült régi pesti városháza sajnos nem menekült meg. Habár a maga egyszerűségében és méreténél fogva a mostani híd is megkapó látványt nyújt, azért szemünk egy kicsit mindig könnybe lábad, ha meglátunk egy fotót Nagy Virgil eredetijéről.

Petőfi híd

1933 és 1937 között épült a Petőfi híd, mely eredetileg Horthy Miklós nevét viselte, átadása idején ezzel erősítve a kormányzó köré fonódó személyi kultuszt. A híd ötletét már a huszadik század elején felvetették, ám az első világháború miatt végül egészen a 30-as évekig pihentették a projektet. A híd nem állhatott sokáig nyugalomban – 1945 januárjában a németek ezt is felrobbantották. A helyén még abban az évben átmeneti hadihidat állították fel, a teljes felújítással végül 1952-ben végeztek, ekkor keresztelték át Petőfi hídra, így tisztelegve a világhírű magyar forradalmár és költő előtt. A Petőfi híd máig kiemelten fontos közlekedési pontja a fővárosnak, ám forgalma látványosan megemelkedik, ha a szomszédos A38 hajón valami alternatív világsztár lép fel. Tervezője Álgyai Hubert Pál volt.

Rákóczi híd

Budapest legfiatalabb hídját (a város közigazgatási határán túlfekvő Megyeri hídtól eltekintve) 1995-ben adták át (Sigrai Tibor tervei alapján), végső formáját viszont csak pár éve nyerte el, mikor az egyes villamos vonalát végre átvezették rajta. A híd ötlete eredetileg az 1996-os világkiállítás miatt merült fel, neve körül építkezése alatt többször vita is folyt. Ez volt az első híd, amit nem személyről, hanem tájegységről neveztek el – egészen 2011-ig Lágymányosi híd volt – holott olyan ötletek is felmerültek, hogy viselje Szent István, Mátyás király vagy Kossuth Lajos nevét. Végül ma sem egy személy, hanem az egész Rákóczi család előtt tiszteleg vele a főváros. Szomszédja a déli összekötő vasúti híd.

Árpád híd

A majdnem egy kilométer hosszú híd helyén már a római korban is fontos átkelő hely állt. Az Árpád híd megépítését már 1903-ban eltervezték, ám végül csak 1939-ben kezdtek neki az építkezéseknek, melyet hamar szüneteltetni is kellett a második világháború miatt. A félig kész híd volt az egyetlen a budapesti Duna-hidak közül, amit a németek nem robbantottak fel. Végül 1950-ben adták át a Margitszigetet és Hajógyári szigetet is érintő, akkor még Sztálin nevét viselő hidat, amit aztán 1958-ban neveztek át Árpádra, követve az eredeti terveket. Nem a legszebb hídja Budapestnek, ám a metróállomás, hév-állomás, az 1-es villamos és a Margitszigetre vezető buszok miatt a fővárosi közlekedés egyik ütőere.