Az érintett Duna-parti lakóközösségek, intézmények az épületek korától függetlenül vesznek részt a programban, sőt az idei Budapest100 egyik érdekessége éppen az, hogy a 18. századtól napjainkig, a régi paloták mellett modern és kortárs épületek is helyet kapnak a látogatni valók között. A Budapest100 a rakpartok házaiban a speciális helyszín páratlan előnyeit és kétségtelen hátrányait is bemutatja, miközben hagyományainak megfelelően közkinccsé teszi az itt élők és a középületekben dolgozók történeteit.

A Rakparton régi és új lakóházakba,  intézményekbe léphetnek be az érdeklődők, templomokat, köztéri alkotásokat nézhetnek meg és művészekkel, építészekkel, írókkal, költőkkel, zenészekkel, kutatókkal, egyházi emberekkel is találkozhatnak. Az események részletesen böngészhetők a rendezvény honlapján, sőt az önkéntesek és lakók által közösen szervezett programok mellett a látogatható házak oldalain elolvashatók a kutatók által gyűjtött történetek.

A Budapest100 hétvégéje idején minden szabadon és ingyen látogatható.

Letölthető programfüzetet itt találod.

Hogyan alakult ki a rakpart,  mi jellemzi a víz mentén épített házakat?   

A folyópart gyakorlatilag egyidős a város(okk)al, de a rakpartnak mint rendezett, rakodásra alkalmas kikötő és árvízvédelmi műszaki létesítménynek viszonylag rövid története van: több szakaszban épült ki, első része még a 1860-as évek végén egy magán cég kezdeményezésére, de  kiépítése csak a századforduló után fejeződött be. Azóta  megemelték 1876-ban, majd 1891-92-ben, a 20. században pedig az autóközlekedés miatt kibővítették. Most a forgalom gyakorlatilag elvágja a városlakókat a folyótól, ezért állandó téma hogy ezt hogyan lehetne megváltoztatni.

A rakparti házakon nyomot hagyott a magyar történelem, de a belvároshoz hasonlóan több a 19. század végi – 20. század eleji épület. A klasszicista Duna-sor (18. sz. vége -19. század eleje) volt talán az egyetlen, amelyet egységesnek tekinthetünk, de részben már csak emlék. Nagyjából egykorú, azonos párkánymagasságú térfal övezte a folyó egy szakaszát (kb. a Deák Ferenc utca és Piarista utca közti rész)

A rakparti házak jelentős része klasszikus belső udvaros társasház. Különösen a budai oldalra jellemző, hogy a bejáratuk nem feltétlenül a rakpartra nyílik. Ennek egyik oka lehet, hogy a mögöttük lévő utca vagy a házak közötti kis tér volt a főútvonal, amelyen keresztül a lakók maguk közlekedtek – ne feledjük, hogy a rakpart ezen házak építésekor (a 19. század második felében) még elsősorban a kereskedelem színtere volt. A másik ok pedig minden bizonnyal az árvízvédelem volt, hogy ily módon is óvják a ház belsejét a közeli Duna esetleges kiöntésekor.

A Budapesten nagyon ritkán megtalálható barokk épületektől (Batthyány tér, Március 15. tér) kezdve a 2000-es években készült modernekig mindenféle korú, stílusú és funkciójú ház megtalálható a rakpartokon.

A fotókon látható rajzokat Szoboszlay András készítette.

Hlinka fotói nem egyszerűen a valóságot ábrázolják: a Duna-parti épületeknek csak egy részletét fotózta le, melyeket teljesen szimmetrikussá varázsolt. Az egyszínű, semleges háttér pedig még jobban kiemeli az épületek szépségét.

Ha megtetszettek a képek, örömmel közöljük, hogy az áprilisi Budapest100 témája ezúttal a rakpart lesz, úgyhogy alighanem a képen szereplő képek közül több is megnyitja a kapuját a programon résztvevőknek, hogy történetükről és titkaikról meséljenek.

Az alábbi képeken olyan épületeket láthatsz, melyeket ha sokáig nézel, belekáprázik a szemed. Modern sokszögek, letisztult kockák, fémvázak és tükörsima felületek, vagy inkább növénnyel benőtt falak? Neked melyik a kedvenced?

Mi a legutolsó képen látható házba raknánk át legszívesebben a székhelyünket.

Fővárosunkban inkább a pesti oldalon volt keletje a gyors közlekedést biztosító átjáróházaknak: az V.,VI., VII. és a VIII. kerületeket érdemes átfésülni, ha egérutat akarunk nyerni a belvárosi forgatag elől. Alább összeszedtük nektek Budapest legszebb, leghangulatosabb átjáróházait, cserébe csak annyit kérünk, hogy ha majd felkeresitek őket, kicsit feledkezzetek meg elsődleges funkciójukról és inkább hagyjátok magatokat elveszni a részletekben.

Unger ház (Múzeum krt. 7. – Magyar u. 10.)

Az Unger ház a tavaly kétszáz éve született Ybl Miklós építész első pesti bérháza, 1852-ben épült fel Unger Henrik kovácsmester telkén, amely a pesti városfal lebontása után duplájára nőtt (a falon belül, és a falon kívül is állt egy telke), tökéletes alkalmat szolgáltatva a kétemeletes, romantikus stílusú, bizánci, gótikus és mór elemekkel tarkított, gazdagon díszített ház felhúzására. Nem ez az egyetlen Unger-ház a környéken, a Semmelweis utcában kettőt is találni, de a Szent István téren is építtettek egyet. Nem csoda, hogy Unger Henrik annak idején a főváros ötödik legnagyobb adófizetője volt.
A Múzeum körúti bejárat Budapest legrégibb fakocka burkolatú, árkádos udvarára vezet, ahonnan megcsodálhatjuk a romos mivoltában is gyönyörű zártablakos körfolyosót, majd utunkat egyenesen tovább folytatva kiérhetünk a Magyar utcába, ahol egy kicsit jobb, de egy kicsit szerényebb állapotú homlokzatra tekinthetünk fel.

Gozsdu udvar (Király u. 13. – Dob u. 16. – Holló u. 12-14.)

A főváros legnépszerűbb és legismertebb átjáróháza valójában nem is egy házból és annak udvarából, hanem mindjárt nyolc (!) darab négyszintes épületből és azoknak egymással összefüggő udvaraiból áll. Az eredeti hét házat 1901-ben építtette az 1870-ben, Gozsdu Manó román származású ügyvéd végrendelete alapján létrehozott Gozsdu Alapítvány, Czigler Győző tervei szerint. 1952-ben államosították, 1999-ben pedig magánbefektetőknek értékesítették az épületegyüttest, amelyből aztán 2002 és 2008 között kialakították azt a luxuslakásokkal, kávézókkal, éttermekkel és szórakozóhelyekkel, na meg tömérdek emberrel teletömött átjáróházat, amely mára fogalommá vált a pesti éjszakában.

Párizsi udvar (Petőfi Sándor u. 2. – Ferenciek tere 10–11. – Haris köz 3.)

A Ferenciek terén található eklektikus stílusban épült Brudern-ház alsó szintje rejti magában azt a híres, a századforduló környékén épült bevásárlóudvart, amelyben örökös félhomály uralkodik (köszönhetően egy hatvanas évekbeli felújításnak, amikor is az üvegkupolák külsejére helyezett lámpákat elbontották), és ahová nem is olyan egyszerű bejutni, mint a többi belvárosi átjáróházba. Az egykoron az élet zajától zsibongó passzázs ma már csak egy utazási irodának és néha-néha egy filmforgatásnak ad helyet, pedig már csupán Róth Miksa festett üvegei és a Zsolnay majolikák miatt megérdemelné az épület, ha udvarát arra használnák, amire eredetileg is tervezték. A passzázsok divatja Párizsból indult, de a hozzánk kulturálisan és földrajzilag is közelebb eső Prágában is rengeteg díszes átjáróházzal találkozni, nem lenne tehát ördögtől való ötlet újra megtölteni élettel a jobb sorsra érdemes udvart.

Saxlehner palota (Andrássy út 3. – Paulay Ede u. 4.)

Csakúgy, mint a Gozsdu udvar épületeit, úgy az eklektikus Saxlehner palotát is Czigler Győző műegyetemi tanárnak köszönhetjük, őt kérte fel ugyanis a Hunyadi János keserűvíz révén világhírű vállalat vezérévé lett Saxlehner András az Andrássy út 3 szám alatt található háromemeletes palota megtervezésére. A lépcsőház gyönyörűen megmunkált üvegablakai Róth Miksa műhelyéből származnak, az intarziás faburkolatok Forgó István keze munkáját dicsérik, a freskókat Lotz Károly festette. A palota hátsó szárnyában irodák, az első emeleten a Saxlehner család lakosztálya, a további szinteken pedig a korszokáshoz illően bérlakások működtek. 1972-től a műemléki védettség alatt álló épület első emelete a Magyar Posta tulajdonát képezte, néhány éve viszont elköltözött a Benczúr utca 27 szám alá.
A Saxlehner palota másik homlokzata a Paulay Ede utcára néz, átrohanni azonban szinte képtelenség a házon, ugyanis minden apró részlete elmélyült elidőzésre készteti az ember.

Merkúr Palota (Nagymező u. 54-56. – Hajós u. 33-35.)

A Nagymező utcában helyet foglaló épület 2009-től viseli a Merkúr Palota nevet, addig csak mint Terézvárosi Telefonközpont volt ismeretes. Ez volt a főváros első kifejezetten telefonközpontnak szánt épülete, a szecessziós-eklektikus stílusú háromemeletes és 11.000 négyzetméter alapterületű házat Balázs Ernő tervezte.
Az épület 1903-ra lett felhúzva, felavatásán még Ferenc József Osztrák-Magyar uralkodó is részt vett! A „Teréz” által lefektetett modern hagyományokat a Merkúr Palota is folytatja, hiszen míg egy évszázaddal ezelőtt itt működött a világ legmodernebb telefonközpontja, úgy most ebben az épületben található napjaink egyik legsikeresebb IT-vállalata, a Prezi is.
A Nagymező utcai főbejáraton belépve egy méretes, ám nagyon kedves, mindenféle zöld növénnyel gazdagon borított udvar vár minket, ahol akár egy finom kávét is elfogyaszthatunk a meleg napfényben fürdőzve – de persze át is siethetünk rajta, a sétálóutcává alakított Hajós utcára kiérve, hogy aztán folytassuk átjáróház-felfedező utunkat.

Röser udvar (Károly krt. 22. – Semmelweis u. 19.)

A Röser udvar egyik homlokzata a nyüzsgő Károly körútra és a Dohány utcai zsinagógára néz, míg másik a nyugodt és szűkös Semmelweis utcára, a Nemzeti Zenede (volt Schaffer-ház) homlokzatával nézve farkasszemet. Az átjárónak helyet adó épület Röser Miklós országgyűlési képviselő nevét viseli, aki 1884-re építtette meg a korábban szintén őáltala, három házból egybeépített majd lerombolt épület helyére a háromemeletes eklektikus bérházat, amely a velencei reneszánsz jegyeit hordozza magán. A ház vasszerkezete Schlick Ignác angyalföldi vasöntödéjében készült, a szobrokat Szandház Károly és Szabó Antal faragták, maga az épület pedig Kauser József és Kauser Gyula testvérpár tervei alapján épült fel.
A kellemes hangulatú, apró macskaköves udvarban működik a Kontakt, a belvárosi modern hipszterek kedvenc kávézója, a Károly körúti homlokzaton pedig egy gyönyörű kis idézetet olvashatunk a ház egyik elfeledett lakójától, az 1938-ban a Szovjetunióban kivégzett Barta Sándor szocialista írótól: „Ember… testvérem vagy, üdvözöllek a Földön!”.

forrás: Szerelmem, Budapest blog