<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>hajóroncs Archives</title>
	<atom:link href="https://funzine.hu/tag/hajoroncs/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://funzine.hu/tag/hajoroncs/</link>
	<description></description>
	<lastBuildDate>Mon, 18 Mar 2019 10:12:43 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=6.9.4</generator>

<image>
	<url>https://funzine.hu/wp-content/uploads/2017/09/cropped-FUNZINE_Facebook_Profil_Logo_01-1-32x32.jpg</url>
	<title>hajóroncs Archives</title>
	<link>https://funzine.hu/tag/hajoroncs/</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>2500 év után kiderült, Hérodotosz nem hazudott!</title>
		<link>https://funzine.hu/2019/03/18/kult/2500-ev-utan-kiderult-herodotosz-nem-hazudott/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Gyenis-Sutus Dolli]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 18 Mar 2019 09:54:25 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Kult]]></category>
		<category><![CDATA[felfedezés]]></category>
		<category><![CDATA[hajóroncs]]></category>
		<category><![CDATA[Hérodotosz]]></category>
		<category><![CDATA[történelem]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://funzine.hu/?p=331143</guid>

					<description><![CDATA[Az i. e. 5. században a görög történetíró, Hérodotosz bejárta Egyiptomot, és kalandjait papírra is]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Az i. e. 5. században a görög történetíró, Hérodotosz bejárta Egyiptomot, és kalandjait papírra is vetette a Historia c. művében, ami a világ első történelmi elbeszélése. Az i. e. 450 körül megjelent műben 23 soron keresztül ír egy általa barisnak nevezett hajóról, amelynek építésénél jelen volt.</strong></p>
<figure id="attachment_331152" aria-describedby="caption-attachment-331152" style="width: 850px" class="wp-caption aligncenter"><img fetchpriority="high" decoding="async" class="size-large wp-image-331152" src="https://funzine.hu/wp-content/uploads/2019/03/hajó-1024x717.jpg" alt="" width="850" height="595" /><figcaption id="caption-attachment-331152" class="wp-caption-text">A kép csak illusztráció!</figcaption></figure>
<p>A történészek évtizedeken keresztül vitáztak Hérodotosz leírásának hitelességéről, mivel hosszú időn keresztül nem került elő semmiféle bizonyíték, amely alátámasztotta volna, hogy léteztek ezek a hajók. Nemrégiben azonban felfedeztek egy hajóroncsot a mai Alexandria közelében, az elsüllyedt Thonis-Heracleion kikötőváros területén, amely nagy valószínűséggel Hérodotosz barisának egyik példánya.</p>
<p>Dr. Damian Robinson, az Oxford Egyetem víz alatti régészeti központjának igazgatója így nyilatkozott a Guardiannek az ásatásról:</p>
<blockquote><p>Nem tudtuk, hogy Hérodotosznak igaza volt, amíg meg nem találtuk ezt a hajóroncsot. Pontosan az tárult a szemünk elé, amit a történész leírt.</p></blockquote>
<p>Mivel a Historia leírása elég rejtélyes, nem csoda, hogy a történészek ezidáig &#8211; régészeti bizonyíték hiányában &#8211; rosszul értelmezték a hajó bizonyos részeiről szóló mondatokat, amik most a Ship 17 (17-es hajó) nevet kapó roncs megtalálásával értelmet nyertek.</p>
<p>A maga 28 méteres hosszúságával a Ship 17 az egyik legnagyobb kereskedelmi hajó, amely az ókori Egyiptom idejéből fennmaradt.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
