Gödöllői Királyi Kastély

A Gödöllői Királyi Kastélyban a Múzeumok Éjszakája programja idén is változatos eseményekkel várja a látogatókat. A díszudvari színpadon ingyenes koncertek és előadások várnak, ahol a Duna Szimfonikus Zenekar, az Urban Verbunk és a Pedrofon Rock and Roll Zenekar dallamait élvezhetjük. A díszudvaron WAMP Design Vásár és barokk színházi előadás várja az érdeklődőket, a DR.SISI kvízjáték során pedig csapatokban mérhetitek össze tudásotokat Erzsébet királyné életéről. Mindezek mellett ingyenesen látogatható a Királydombi pavilon és a Premontreiek 100 éve Gödöllőn című időszaki kiállítás, az állandó tárlatot pedig belépőjeggyel tudjátok megnézni.

2100 Gödöllő, Grassalkovich-kastély | Weboldal

Hagyományok Háza

A Hagyományok Háza idén gazdag programkínálattal várja a látogatókat a Budai Vigadó impozáns épületébe: a színes felhozatalban szerepelnek tárlatvezetések, épületbejárások, kézműves foglalkozások, irodalomterápia, városi séta, élő zene és táncház is. Az eseményen utoljára látogatható az intézmény két kiállítása, a „Miska – múltidéző borosedények” és a „Szecesszió, Art Deco, Népművészet – Női lélek, népi formák” kiállítások. Mindezek mellett tárlatvezetéssel megtekinthető lesz az Illatok, ízek, formák – nézd kézzel, lásd szívvel című interaktív kiállítás, az érdeklődők pedig még a Magyar Állami Népi Együttes nyílt próbájába és jelmeztárába is betekinthetnek. A napot irodalomterápiás foglalkozás, a TrillaTerasz kávéházi muzsikája és a Tarsoly zenekar koncertje zárja, valamint táncház is lesz.

1011 Budapest, Corvin tér 8. | Weboldal

Aeropark

Közép-Európa vezető repülőmúzeumában minden az élményekről, az időutazásról szól, ahol azt is kipróbálhatjátok, milyen pilótának vagy légiutas-kísérőnek lenni. Június 22-én életre kelnek a ferihegyi kiállítóhely történelmi gépei, az estét pedig Korda György és Balázs Klári fergeteges koncertje zárja, akiknek a repülőtér a himnuszát köszönheti. Az este során fényárban úszó pilótafülkék és utasterek, duruzsoló csillagmotorok és sugárhajtóművek, valósághű szimulátorok, aktív és nyugállományú pilóták, utaskísérők, légiforgalmi irányítók, különleges járművek, interaktív programok és mozgalmas órák várják a látogatókat az Aeroparkban.

1185 Budapest, Nemzetközi Repülőtér | Weboldal | Facebook

Országos Széchényi Könyvtár

Legyen szó épületsétáról, a könyvtár titkos zugairól, óriás kirakókról, kézműves foglalkozásokról, kiállításokról, színpadi produkciókról, aukciókról, vagy könyvturkálóról, az éjszaka során a könyvtárból garantáltan mindenki élménnyel távozik majd. Külön izgalmas aktualitás a labdarúgó-Európa-bajnokság ideje alatt látogatható Minden idők focija című kiállítás, amelynek célja, hogy a futball, a kultúra és a történelem metszéspontján kibontakozó történeteket mutasson be. Az OSZK dísztermében megrendezendő kiállítást a Múzeumok Éjszakája során különböző tárlatvezetések során is megismerhetitek.

1014 Budapest, Szent György tér 4-5-6. | Weboldal

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény

A Múzeumok Éjszakáján a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény fontos események, korszakalkotó felfedezések, hétköznapi pletykák és történelmi párhuzamok nyomába ered, hogy az érdeklődők megismerjék, milyen tényezők alakították Róth Miksa korát. Az est során élő történelem programmal idézik meg az 1914 előtti fővárost, górcső alá veszik az 1865-1944 közötti időszakot szubjektív és interaktív vezetésekkel, és még kreatív alkotóműhelyen is részt vehettek. Mindemellett vetítéssel, a ‘20-’30-as évek hangulatát idéző zenékkel és a raktáraikból kihozott, sosem látott műtárgyakkal varázsolják a XX. századot a múzeum épületébe és hangulatos kertjébe.

1078 Budapest, Nefelejcs u. 26. | Weboldal

Nézzétek meg az Unicum Ház programjait is:

Különleges koncertek és éjszakai múzeumi játék színesíti júniusban az Unicum Ház programját

Az Unicum Ház az idei Múzeumok Éjszakája alkalmából, június 22-én előadásokkal, koncertekkel pezsdül fel és vár benneteket különleges esti programokkal.

Funzine

Az ünnepekre mindenkor szükség volt, hiszen a hétköznapok kicsiny és közönséges egyhangúságának monoton ismétlődése mellett az ünnepek kínáltak feltöltődést a folytonos újrakezdéshez.

Az ünnepek megtartása a hagyományok újraéledését is hozza magával, segítve az emlékezet folytonos frissen tartását, mert a hagyomány végső soron emlékezés mindarra, amelyet egy közösség nem akar elfelejteni történelmi múltjából.

A Magyar Állami Népi Együttes táncestje ebből a kettős gondolatkörből inspirálódik. Életünk része az öröm, de a szenvedés is, hisz ahhoz, hogy méltó örömünnepeink legyenek, meg kell harcolnunk a „sötétséggel”, a sors ránk szabta kihívásaival is.

Az előadásban két szerelmes fiatal nyitja szélesre az idő szimbolikus „kapuját”, invitálva a nézőket egy végtelen, kalandokat rejtő utazásra. Kettejük kihívásokkal teli útja, szakrális és profán tájakon vezet. Feledésre ítélt szimbólumok élednek újjá, egykoron volt, mára már szinte kiüresedett családi és közösségi ünnepek nyernek régi és új értelmet.

Személyes és közösségi kapcsolatok szövődnek, rajzolódnak ki a színház mágikus terében, hogy kettőjük szerelembe vetett végtelen hite vezessen el egy a katartikus és boldog beteljesülés felé.

Az Ünnep című előadás újra és újra egy régi mesét idéz egy mágikus asszonyról, aki a világon először megfont egy kosarat. Ez a kosár, mint mindmegannyi más első, a tettről szól, ami minden esetben valami újat hoz, valami láthatatlant tesz láthatóvá, valami mulandót tesz érzékelhetővé.

Az előadás bemutatójára a Nemzeti Táncszínházban szeptember 8-án 19 órakor kerül sor. Az előadásra jegyet ide kattintva tudtok váltani.

Az 1973 óta megrendezésre kerülő Élő Népművészet – Országos Népművészeti Kiállítás idén tizenhetedik alkalommal fogadja az érdeklődőket, melynek mottója, az élő, fenntartható és megújuló néphagyomány az idei tárlaton egészen új megvilágításba kerül.

Hagyomány új megvilágításban

Az élő népművészet mindig is a megújulást szorgalmazta, és ez ma, 2021-ben sincs másként. Ennek mentén születnek azok a folyamatosan megújuló és fenntartható, 21. századi alkotások, melyek a hagyományos népművészetből merítenek ugyan, de illeszkednek a ma élő emberek elvárásaihoz. Magyarországon egyébként ez a szemlélet unikális, hazánkon kívül a norvégok, a finnek és a balti államok élnek a hagyomány ilyenfajta megközelítésével. Az idén tizenhetedik alkalommal megrendezésre kerülő nagyívű kiállítás az évek alatt egy amatőr mozgalomból nőtte ki magát. Korábban a Néprajzi Múzeum adott otthont a tárlatnak, most azonban, hogy átmenetileg zárva tart, a szervezők hosszas gondolkodás után a Hagyományok Házát ítélték a rendezvény legideálisabb helyszínének. Mivel a kiállítás legfőbb kritériuma az első pillanattól kezdve a színvonal, így a tárlatra kétlépcsős pályázat útján lehetett bekerülni. A zsűri az elmúlt évekhez hasonlóan az előválogatás során kiválasztott alkotásokból állította össze a páratlan kiállítási anyagot.

Fenntartható alkotások

A hét magyarországi és egy erdélyi régióban meghirdetett pályázat keretében kiválasztásra kerülő kiállítási tárgyak egytől-egyig az adott vidékre, régióra jellemző mesterek alkotásait mutatják be. A látogatók a tekintélyes területen berendezett bemutatón, ahol az eligazodást kiállításvezető segíti, 464 egyéni alkotó, 27 alkotóközösség és 37 szakkör 1533 alkotását tekinthetik meg, de a közösségi szerzeményeket – a kettőtől húsz darabig terjedő kollekciókat – figyelembe véve e szám jóval nagyobb, eléri akár a 2400-at is. A kiállításon kiemelt szerepet kapnak többek között a több művészeti ágban alkotó mesterek együttgondolkodásával létrejövő viseletek és kiegészítők, a tárlatra ellátogató közönséget is ezek a hagyományt megújító alkotások fogadják. Nagy hangsúlyt fektetnek továbbá az otthon világába bepillantást engedő mesés enteriőrök, a fürdőszoba-kultúra előtérbe kerülésével a keramikusok figyelemreméltó munkái, de kiemelt jelentősége lesz még a mindennapos tevékenységek használata során megújult tárgyaknak és eszközöknek is.

Határon innen és túl

A múlttal való kapcsolódást archív képek, a népművészet sokszínűségét és végtelen gazdagságát térkép szemlélteti, mely a nagyobb, kiemelt tájegységek mellett számtalan más helyszínen keresztül enged betekintést az érdeklődőknek a szerteágazó, élő néphagyományba. A kiállítás reflektál az országrészek közötti átjárhatóságra, valamint fókuszál a délvidéki alkotók és Torockó, Szilágyság, a bukovinai székelyek és az erdélyi szászok kultúrájának bemutatására. A tárlaton szép számmal sorakoznak továbbá határon túli produktumok is, hiszen kiemelt helyen szerepelnek felvidéki, székelyföldi, gyimesi és moldvai csángók alkotásai, ahogy muravidéki és hetési munkák is. A trianoni évfordulóról az aulában elhelyezett, száz fehér zászló nyújt múltbéli visszatekintést, míg az évek óta a legtöbb alkotást benyújtó hímzők munkái a folyosókat díszítik.

A kulisszák mögött

A tárlat a Hagyományok Házában egészen augusztus 22-ig, kisebb csoportokban lesz megtekinthető, ugyanakkor a látogatók virtuálisan is megtekinthetik a kiállítótereket a megnyitó időpontjában aktivált, külön erre az alkalomra fejlesztett honlapon. Az online felületen böngészhetnek a díjazott alkotások között, megismerhetik a kurátorokat, a 32 tematikát és tájegységet, de természetesen bepillanthatnak az építési munkálatokba is.

Hagyományok Háza táncház (február 1., 8., 15., 22., 29.)

A Hagyományok Háza folytatja állandó táncház-sorozatát, melynek változatlanul az Átrium ad otthont minden szombaton 19 óra és hajnali 2 között. A táncházakban nagy hangsúlyt fektetnek a tánctanításra, a táncoslábú érdeklődők több hónapon keresztül, kiváló oktatóktól tanulhatják egy-egy tájegység táncát.

Szövő-Műhely – A Salföldi Műhely kiállítása (február 6-tól április 9-ig)

A Salföldi Műhelyben nyaranta szövőtáborok zajlanak, ahol a résztvevő lányok és asszonyok elsősorban színes gyapjú szőnyegeket készítenek paraszt szövőszékeken, ezen kívül bőrművességgel, gyöngyszövéssel, nemezeléssel és más kézműves technikákkal foglalkoznak.

Emberközelben – Bálint Zsigmond fotókiállítása (február 6-tól április 30-ig)

A kiállításban egy válogatás lesz látható Bálint Zsigmond a székely mezőségen, a Nyárád-mentén és a Küküllő-mentén több évtized alatt készített anyagából. A fotókat Ádám Gyula válogatta.

Aprók tánca – Gyermektáncház a Hagyományok Házában (február 7., 14., 21., 28.)

A Hagyományok Háza gyermektáncházaiban hétről-hétre fogadják a régi és új családokat, gyerekeket. Szeretettel várják azokat a játszani, táncolni, énekelni, kézműveskedni vágyó gyerekeket és szüleiket, akik szeretnének megismerkedni az évkörhöz tartozó ünnepeink és jeles napjaink szokásaival.

Rőmer Ottó koncertje – Mesterek és tanítványok rendezvénysorozat (február 8.)

A Hagyományok Háza, felismerve az eltűnő paraszti kultúra élő átadásának jelentőségét 2012 óta rendezi meg Mesterek és tanítványok koncertsorozatát. Célja megmutatni a folytonosságot, az idősebb és fiatalabb zenészeket, az egymástól tanuló generációkat, valamint egy színpadra állítani a mestereket és a tőlük tanuló, ihletet szerző tanítványokat. Februárban Rőmer Ottó érkezik tanítványaival a Hagyományok Háza színpadára.

Gyöngykötő workshop (február 8.)

Kétalkalmas tanfolyam dr. Nemesházi Valéria népi iparművész gyöngyfűzővel. A kurzuson a résztvevők elsajátítják egy különleges technika, a gyöngykötés alapjait, néprajzi ismereteiket bővítik egy előadással és elkészíthetik saját érmelegítőjüket.

Folklór Filmklub (február 13.)

A Hagyományok Háza Martin György Médiatárában útjára indított néprajzi dokumentumfilm-sorozat keretében dr. Martin György néptánc- és népzenekutató életműve mellett kiemelkedő és mértékadó népzenészekről és néptáncosokról valamint folklórgyűjtőkről és néprajzi eseményekről készült filmeket mutatnak be. A sorozatot különösen ajánlják a népzenével és néptánccal foglalkozó fiatalok, középiskolai és egyetemi hallgatók figyelmébe.

Palóc pásztorfurulya készítő kurzus (február 14., 21.)

Ötalkalmas palóc pásztorfurulya készítő kurzust hirdetnek Pál István nógrádi pásztor hagyománya alapján.
Gyenes Tamás furulyakészítő népi iparművész Pál István dudás-furulyás pásztortól tanulta a palóc pásztorfurulya készítését. Az ötalkalmas, 20 órás tanfolyam alatt, a furulya elkészítése során számtalan speciális technikai fogás sajátítható el.

Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes: Fészek nélkül – Bukovinai székelyek (február 15.)

Az előadás a bukovinai székelyek kálváriájánál kezdődik, vagyis 1764. január 7-én, a Madéfalvi veszedelemmel, és ott ér véget, amikor 1945. tavaszán letelepedtek a magyarországi Tolna és Baranya megyében. A bukovinai székely táncokat és azt a történelmi helyzetet, amiben akkoriban éltek, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes mutatja be a Hagyományok Házában.

Bőrműves előadás-sorozat (február 15.)

Szakmai találkozó, tudásfrissítés, szakmai fejlődés – ezt kínálja a bőrművesség iránt elkötelezetteknek a bőrműves előadás-sorozat. A program szakmai házigazdája Torma László, a Néprajzi Múzeum nyugalmazott főrestaurátora.

Magyar népmese – hagyományos mesemondás (február 15.)

A Hagyományok Házában 60 órás akkreditált képzés indul a szövegfolklór tanulása és tanításának módszertanáról.A tanfolyam célja olyan gyakorlatban alkalmazható tudás átadása, amely mind a pedagógusok, az előadóművészek és az érdeklődők számára hasznosítható.

Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes – Góbé farsang – Eltáncolt mesék előadás-sorozat (február 16.)

A Hargita Együttes Góbé farsang című előadása bőven merít a néphagyomány téli szokásaiból, és saját szájíze szerint fűszerezve mutatja be, hogy az ünnepek a lélek megtisztulásának, a szív megkönnyítésének lehetőségei.

Tordasi Pillikék: Eleki román táncok (február 20.)

A Figurás bérlet idei évadában a magyarországi nemzetiségek hagyományaival is ismerkedhetnek a résztvevők. A farsangi előadás a Békés megyében élő eleki románokról szól majd, előadja a Tordasi Pillikék tánccsoport.
Műsorszerkesztő, rendező: Németh Ildikó és Szabó Szilárd.

Magyar Állami Népi Együttes: Aranyba táncolva (február 21.)

A magyar néptáncművészet különleges eseményei közé tartoznak az évente megrendezésre kerülő versenyek, megmérettetések: legényes-, verbunk- és szólótáncversenyek, illetve a Népművészet Ifjú Mestere pályázat.
A Magyar Állami Népi Együttes táncosai közül is jó néhányan vannak, akik ezeken a megmérettetéseken különböző elismerésekben részesültek. Az Aranyba táncolva című műsor az ő táncuknak egy izgalmas és reprezentatív válogatása, mely méltán bizonyítja nemcsak szakmai tudásukat, kiváló előadói képességeiket, hanem néptáncművészetünk sokszínűségét is.

A népmese mai élete – „Grimm-mesék” vagy „magyar mesék”? (február 21.)

Mesehallgatóként, -olvasóként vagy mesemondóként beleütközünk néha a kérdésbe: mennyire tekinthetők „magyarnak” az úgynevezett „Grimm-mesék”, különböztessük-e meg őket a magyar népmesei anyagunk egyéb részeitől? Ennek a kérdésnek a tisztázására hívta meg a Hagyományok Háza februári előadóját, Domokos Mariann folkloristát, mesekutatót, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézete tudományos munkatársát.

Babakészítő foglalkozás Riskó Erzsébettel (február 22-23.)

Immár hagyománnyá válik a Nyitott Műhelyben a babavarrás. A programra várnak szeretettel olyan lányokat, anyukákat, egyéni érdeklődőket, akik szeretnék szabadidejüket együtt eltölteni, gyakorolni a varrást, babaruhakészítést és ennek kapcsán a népviseletről tanulni.

Síp és lant – Berecz András és barátai estje (február 23.)

Ez a műsor az ógörög írott műveltségből, és az újgörög népművészetből merít. Barlanglakó nimfák ezeréves meséi és az attikai barlangokban bujdosó Davelis betyárról szóló népdal így sodródnak egymás mellé. A muzsika természetét boncolgatják majd – a filozófia hangnemét megkerülve – és nem csak mesével, dallal, hanem muzsikával, és gyönyörű görög férfitáncokkal is. A dalok nagy része a XX. század eleji gyűjtésekből való, többek közt 1905-ös isztambuli fonográffelvételről, egy írástudatlan vurlai kikötőmunkástól valamint New York-i kivándorlóktól.

Tradíció és reflexiók – A Magyar Állami Népi Együttes jelmezeinek tükrében

Március 28-ig a Magyar Állami Népi Együttes mindennapjainak és fellépéseinek kulisszái mögé tekinthetnek be az érdeklődők a jelmeztervezők, Szűcs Edit és Furik Rita munkáin keresztül. A kiállításban megjelennek majd eredeti viseletek, jelmezek fotókon és a valóságban.

Beszédes álmok – Tárlatvezetés a Hímzett álmok című kiállításon – március 5., kedd, 14:00

Aki mostanában ellátogat a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum emeleti kiállítótermébe, vörös sárkányok, tűzpiros dalos madarak, fehér pávák, bordó csodaszarvasok és skarlát kétfejű sasok csodabirodalmába érkezik.
Tóth Ágnes hímző népi iparművész életműve a maga teljességében jelenik meg a Hímzett álmok című kiállításon.
A művésznő szellemisége, lelke a hímzésekben virágzott ki: születésétől mozgássérült volt, aki az élet teljességét az alkotásban élte meg.  Nem szakmája, hanem hivatása volt a hímzés, amit hihetetlen precizitással és igényességgel művelt.

Fókuszban a koreográfusok: Györgyfalvay Katalin és Nemes Szilvia – március 10., vasárnap, 19:00

Fókuszban a koreográfusok előadás-sorozatunk a színpadi néptáncművészet egy-egy kiemelkedő koreográfiáját és alkotóját állítja fókuszpontba. A sorozat által reményeink szerint alkalom nyílik megismerni a színpad törvényeit, a színpadi néptáncművészet szerves fejlődését, a törvényszerű hasonlóságokat és különbségeket, a jelen korunk diktálta új kérdéseket és az arra adott aktuális válaszokat.

Fába vésve, faragva – Rajz- és alkotópályázat a fafaragásról – március 22., péntek, 9:00

A Hagyományok Háza Nyitott Műhelye a népi fafaragás emlékeit, motívumait, formavilágát megörökítő rajz- és alkotópályázatot hirdet óvodai és iskolai vagy egyéni gyerekcsoportok, szakkörök számára. Kiemelten ajánlják feldolgozásra a pásztorművészet tárgyait: furulyákat, tükrösöket, bicskákat, kürtöket, botokat, fokosokat, sulykokat, mángorlókat, csontmunkákat, emellett a faragott padokat és bútorokat (ácsolt ládákat, gondolkodó székeket), kopjafákat, mézeskalács ütőfákat, guzsalytalpakat, székelykapukat illetve ezek motívumait.A pályázaton csoportos munkaként várunk társasjátékokat, kirakót, mesekönyvként összefűzött alkotásokat is.

Maros Művészegyüttes: Szép Palkó –  március 24., vasárnap, 11:00

A Hagyományok Háza családi programja felhőtlen szórakozást ígér a család minden tagja számára. A néptáncos elemekből építkező gyermekelőadások a mesék birodalmába repítik kis nézőinket, az előadást követő kézműves foglalkozás és táncház pedig közös szórakozásra ad lehetőséget. Az erdélyi gyerek és felnőtt közönség által ismert népmesét Benedek Elek meséskönyvében olvashatjuk, ő már 1901-ben megjelentette összeállításában.
Erdélyi gyűjtők meséskönyveiben is rátalálhatunk, hisz eléggé közismert és kedvelt, örökzöld mese.

Táskaszerkesztés, tárgytervezés, modellezés – március 29., péntek, 16:00 

A háromnapos kurzus során Czákli Hajnalka bőrtárgytervező iparművész segítségével mindenki elkészítheti saját kanalas bőrtáskáját. Czákli Hajnalka 2001-ben diplomázott a Magyar Iparművészeti Egyetemen (mai MOME). 2002-2004-ig Kozma Lajos Kézműves Iparművészeti Ösztöndíjat kapott, amelynek keretében saját, lakberendezési tárgyait fejlesztette. 2003-2008-ig a Monogram Bőrdíszmű Kft.-nél dolgozott, mint tervező és modellező. Ez alatt az időszak alatt rengeteg tapasztalatot szerzett táskatervezés, mintázás, gyártástechnológia területén. 2008-2017 között a Modell és Divatiskola tanára. 2001-től a Budai Bőrtanoda oktatója.

Az eseményt a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban rendezik meg. 

Történelmi csipkék – csipkekészítő továbbképzés – 02. 05. 15:00

Az ötalkalmas továbbképzésre olyan, gyakorlattal rendelkező csipkekészítőket várnak, akik érdeklődnek az archaikus, XVI-XIX. század közötti magyar csipkék iránt, és akik szívesen elmélyítenék tudásukat a sárközi gabócás csipke, a női viseletet kiegészítő csipkék, a sóbányai csipkék, a torockói pamutos batyikós csipkék, a fémszálas csipkék, az úri hímzést és az egyházi textíliákat kísérő csipkék, valamint a XX. századi csipketerítőkben található térkitöltő hálók különböző technikáiban.

Magyar népmese – hagyományos mesemondás tanfolyam – 02. 09. 10:00

A képzés elméleti és gyakorlati része egymásra épülve biztosítja a hallgatóknak azokat az ismereteket, amelyekkel hagyományos népmesék szóbeli elmondására alkalmassá válnak. A elméleti rész a népmese műfaji tisztázásán túl a magyar népmesekutató-iskola legfőbb eredményeivel, valamint a jelentős mesemondó egyéniségek hagyatékával ismertet meg. A tanfolyam gyakorlati óráin a hallgatók hagyományőrző és színpadi mesemondókkal találkoznak, közös foglalkozások során alakíthatják ki saját mesemondó technikáikat.

Palóc pásztorfurulya készítő kurzus – 02. 15. 14:00

Gyenes Tamás furulyakészítő népi iparművész Pál István dudás-furulyás pásztortól tanulta a palóc pásztorfurulya készítését. 2007-es megismerkedésük után 8 éven át volt az idős mester tanítványa, egészen annak haláláig. Tereskei otthonában rendszeresen látogatta Pista bácsit, és a jókedvű közös éneklések, beszélgetések közben megtanulta a furulyajátékot is. Átvette tőle az erdőről vágott bodzából készülő kézi fúrású furulyakészítés minden csínját-bínját – beleértve a híres pikkelyes cifrázást is –, és az évek során komoly szakmai együttműködés alakult ki közöttük. Gyenes Tamás azóta több mint háromszáz furulyát készített, és 2015-ben furulyáival elnyerte az Élő Népművészet országos pályázat legmagasabb Gránátalma-díját.

Távoli tájak szőttesei Mexikó, Finnország, Bhután – 02. 21. 17:00

A téli estéken tavaszt várván jólesik egzotikus országok képeit nézegetni. Varga Anna ökológus-etnobiológus kutató szakmai útjain szövő szemmel is figyelte a helyi kultúrákat. Előadásában rengeteg gyönyörű szőttest láthatunk képen, és élőben is. Továbbá szó esik a magyar szőttes technikák és mintakincssel való egyezőségekről és különbözősekről, illetve a kortárs népi szövők lehetőségeiről is napjainkban az egyes országokban.

Tojásfestő tanfolyam – 02. 25. 15:00

30 órás akkreditált tanfolyamat ajánljuk azoknak, akik érdeklődnek a születés, a termékenység legősibb jelképe, a tojás és annak változatos díszítése iránt, akik sok locsolót várnak, akik szívesen és türelmesen díszítgetnek, és akik különlegesen szép húsvéti díszítést szeretnének otthonukba. Közművelődésben dolgozók számára akkreditált program, továbbképzési lehetőség.

Nagy László Menyegző című verse maga is olyan, mint egy fékevesztett tánc. Az előadás az esküvői szertartás utáni eseményeket, a lakodalmi forgatagot, illetve az immár párrá forrt két fiatalt mutatja be. Ám az ifjú pár olyan lakodalom részesévé válik, amely nem a szent és nagy hagyománynak, az élet újrakezdésének a folyamatába illeszkedik, hanem annak látványos és drasztikus ellentéte. A színpadi mű alapjául szolgáló vers azt mutatja meg, hogy mi történik akkor, ha az ember elszakad a szellemi értékektől, spiritualitástól, és túlságosan az anyagi világban létezik.

A hagyományok kiüresednek, és mindössze a tombolás és ivászat lelketlen alkalmaivá válnak. Az esküvő, a szent ünnep itt a tánc forgatagában önmaga ellentétébe csap át: rossz erkölcseink gyorsan megmutatkoznak, az életek sorra aláhullnak. A Násztánc fiatal párja méltó módon szeretné ünnepelni esküvőjét, ehelyett dermedten és idegenül állnak a tivornya közepette. Ezt az ellentétet a fenséges nászpár közös, tiszta duettje oldja fel, amely a közönség számára azt sugallja, hogy talán még nem késő felemelni a tekintetünket és visszatalálni az igaz, harmonikus élethez.

Az előadás népzenei részeit Sipos Mihály népzenész állította össze, a modernebb dallamokat Borbély Mihály szerezte. A magyar néptánc elemeire épülő előadás koreográfiájának hagyományos néptáncjeleneteit Farkas Zoltán Batyu, modern táncait Bakó Tamás kortárs táncművész és koreográfus tervezte. A zene és a tánc kettőssége mellett a jelmezek és a díszlet is a két világ ellentétére épülnek. A műsor a Hagyományok Háza – Magyar Állami Népi Együttes és a Budapesti Tavaszi Fesztivál közös produkciója.