A Hadik fénykora után 2010-ben nyitott ki újra, majd 2016 óta teljesen átalakítva, új belső térrel és új programokkal várja vendégeit. Küldetése, hogy fejet hajtva a múlt előtt folytassa az irodalmi hagyományt, ám nem szeretne megfeledkezni azokról a kortárs művészekről, akik máig a törzsvendégeket képzik. Így került a Hadik falára a Saul fia forgatókönyvének első két oldala, amit Nemes Jeles László azért ajándékozott a kávéháznak, mert a könyv nagy részét itt írta. A céljuk, hogy az irodalmat, a művészetet és a klasszikus kávéházi kultúrát kortárs környezetbe helyezzék, és ezért évente több száz művészeti eseményt – irodalmi esteket, kiállításokat, koncerteket – szerveznek, amelyeken rendszeresen száznál is több vendég jelenik meg.

Az átalakítással egy időben született meg a Hadik Brunch – művészetet reggelire! ötlete, mely egy havi egyszer, szombat délelőtt jelentkező programsorozat. A legjobb beszélgetések mindig az étkezőasztal körül zajlanak, így ezeken a művészeti programokon a vendégek együtt reggelizhetnek a meghívott művészekkel, miközben egy pódiumbeszélgetés zajlik, a megszokottnál sokkal kötetlenebb stílusban. A program egyedi ötvözete a minőségi gasztronómiának és a művészeti élményeknek.

A Hadik Brunch eddigi vendégei Szily László, Kepes András, Palya Bea, Závada Péter, Nádasdy Ádám, Závada Pál, Török Ferenc, Szöllősi Mátyás, Fluor, Tariska Szabolcs, Péterfy-Novák Éva, Szentesi Éva, Borbély Alexandra, Trokán Nóra, Pálmai Anna, Szabó Győző, Rezes Judit, Totth Benedek, Tompa Andrea, Korniss Péter, Mátyássy Áron voltak.

Szeptemberben a Brunchot A Pál utca fiúknak szentelik, amit szeptember 29-én, 11 órától tartanak. A Vígszínházban 2016 óta töretlen sikerrel játsszák az előadást, a Brunch vendége lesz Vecsei H. Miklós, aki Nemecseket játssza az előadásban és Grecsó Krisztián, aki színpadra írta Molnár Ferenc klasszikusát. Októberben Nemes Jeles Lászlóval beszélgetnek az új filmje apropóján, novemberben Simon Márton legújabb kötete lesz a téma, decemberben pedig Barabás Zsófi, Faur Zsófi és Oltai Kata lesznek a vendégek. A Hadik Brunch szerkesztője Ott Anna, a Hadik művészeti vezetője.

Hadik Utcabál

A Hadik, ahogy az már hagyomány, idén is megtartja, ez évben már harmadszor a Hadik Utcabált, aminek keretén belül szeptember 7-én délutántól egészen zárásig olyan zenészek váltják egymást a színpadon, mint a Barbi és Jancsó (Blahalousiana), Kodachrome  (Simon and Garfunkel számok), Henri Gonzo és Daniel (Fran Palermo akusztik), Parno Graszt és Ábáse DJ set.

A Juhász Anna vezette Hadik Irodalmi Szalon már nyolcadik éve, így idén is havi egyszer várja vendégeit. A Szatyor Bár Buda romkocsmája, egy darabka a bohém, szabadelvű, hipszter városi létből, aminek történetesen még múltja is van, hiszen Karinthy is itt poharazott száz éve. Képzőművészeti programjai a Bartók Béla út másik oldalára a Szatyor Art Space-be költöztek át, szeptembertől kéthavonta új kiállítások nyílnak együttműködve a Bartók Béla Boulvard Egyesülettel. Az élőzene már szinte hagyomány, így kéthetente szombaton a legújabb és legizgalmasabb zenei formációkkal találkozhatnak az érdeklődők.

Péterfy-Novák Éva és Szentesi Éva kolléganők, barátnők, sorstársak, talán már családtagok is. És érzésem szerint, azok, akik még soha nem találkoztak egyik írónővel sem, ezen a brunch-on ők is úgy érezhették, Éváék nem idegenek, olyanok, mint mi, mindannyian, ugyanazokkal a problémákkal küzdenek és ugyanolyan férfiakkal kapcsolatos történeteket éltek át. Az Ott Anna által moderált beszélgetés nem egy száraz, unalmas irodalmi reggelire hajazott, szembemenve a prekoncepcióval, hogy egy olyan szombat délelőtt, amikor az emberek irodalomról beszélgetnek, kizárólag unalomba fulladhat. Ezen a brunch-on rengeteg nevetés, közvetlenség volt, megfűszerezve olyan gondolatokkal és történetekkel, amelyek húsba vágóan valódiak. Ez jellemzi Péterfy-Novák és Szentesi munkásságát is. Nem cicomázzák a gondolataikat, fájóan igaz eseményeket tárnak elénk, amelyekkel mindannyian tudunk azonosulni. Szerintük ezek a történetetek viccesek és tele vannak humorral. Valójában nincsenek, de abban ők is és én is egyetértünk, hogy rákot, halált, a legszörnyűbb tragédiákat csak nevetve lehet túlélni.

Péterfy-Novák Éva új könyvének, A rózsaszín ruhának szinopszisa szerint Az Egyasszony szerzőjének legújabb tárcanovellái a körülöttünk lévő világról szólnak: nőkről és férfiakról, anyákról és lányaikról, feleségekről és férjekről, gyerekekről és felnőttekről, Nagykörúton innen és túl. Péterfy-Novák Éva éles szemmel fedezi fel a repedéseket a kirakatüvegen, és szókimondóan, ám humorral és empátiával tárja azokat olvasói elé.

Szentesi Éva Kardos Margit disszidál című könyve legalább annyira szól a férfiakról, mint a nőkről. Míg szereplői az emberi kapcsolatok szövevényességéről mesélnek, a háttérben megjelenik a gyermekkor, ahonnan az elbeszélő érkezik. Egy, a nyolcvanas években felnövő kislány, egy csapongó, bizonytalan, fiatal nő, egy elhagyott feleség, egy szerető, egy takarítónő és négy férfi, akik körül ezeknek a nőknek az élete forog: novellákra szétbontva és összefűzve. Pontosan úgy, ahogy az élet bontja szét és fűzi össze az emberi kapcsolatokat. Szentesi Éva 2011-ben kezdte el írni Rúzs és Tükör című blogját, amelyben rövid feljegyzésekben mesélt arról, milyen szerelmeken, csalódásokon és megpróbáltatásokon keresztül vált felnőtt emberré – egy betegség árnyékában. Ez a novelláskötet a blog záróakkordja és koronája.

Ideális könyvajándékok karácsonyra, akár önmagunknak is.

Féltékenységi drámáktól, botrányoktól, szócsatáktól volt hangos Kosztolányi Dezső és Karinthy  Frigyes idejében a Hadik. A kultikus helyre alkotni és szórakozni jártak a század nagyjai, igazi bohém találkozóhely volt, ahol egy-egy jól sikerült vers után elihatták a kapott gázsit. Itt vettek fel Bőhm Aranka barátnői először nadrágot a szoknya helyett, és itt tartották beöltözős, vagy épp vetkőzős farsangjaikat is a húszas évek hírességei.

Botrányos híre mellett a Hadik mindig is a művészek ihletője, és az irodalmi alkotások tetthelye volt. Karinthy a Tanár úr, kéremet, sőt, Nemes Jeles László is itt írta az Oscar-díjas Saul Fia  forgatókönyvét. A szeptemberben újranyitó Hadik célja, hogy ezt az inspiratív alkotói szellemiséget továbbörökítse, miközben követi az aktuális trendeket és a vendégek igényeit.

Az őszi programját Eszterházy Péter emlékesttel nyitja a megújult Hadik. Az írót 2013-ban látta vendégül az Irodalmi Szalon, ezért az emlékest minden kulturális programot megelőz Karinthy egykori törzshelyén. A szeptember 7-i eseményen többek között Závada Pál és Grecsó Krisztián írók, Radnóti Zsuzsa dramaturg, és Mészáros Máté színművész segít felidézni Esterházy Péter írásait, gondolatait.

A programok sűrűjében a Hadik történetének piros betűs napja lesz a szeptember 9, amikor hivatalos keretek között adják át Karinthy egykori törzshelyét a holnap törzsvendégeinek. Az eseményen először kínálják majd az itallap Irodalmi Koktéljait, a séf pedig konyhástól költözik ki a teraszra, hogy a vendégek szeme láttára készítse el specialitásait. Az alkalmi színpadon az Amoeba Band feat Simon Marci és a Magashegyi Underground akusztik játszik majd, de fellép Kemény Zsófi és Bárány Bence is.

A Hadik legújabb irodalmi programja, a Bookline Irodalmi Brunch szeptember 17-én jelentkezik először. Az esemény jelszava Irodalmat reggelire!, mivel a havonta jelentkező, szombat délelőtti rendezvényen a kortárs irodalmi élet szereplői beszélgetnek gasztro-trendekről, hagyományokról. Közben a Hadik séfje sürög majd a háttérben, hogy az irodalomra éhes vendégek a lehető legjobb szájízzel térjenek haza. Az új étlapon minőségi alapanyagokból készült különlegességek lesznek, amelyek  Apor Bálint tehetségét dicsérik. A fiatal séfet egyenesen a Gundel Étteremből sikerült a Hadikba csábítani, ahol például Lángert (lángosba csomagolt burgert), és egy saját fejlesztésű Kacsatriót készít majd. Az első brunch vendége a harmadik regénye előtt álló népszerű író, újságíró Szily László lesz.

„Az átalakuló programkínálat újítása a Hadik Jazz Hétfő, amelyen első alkalommal szeptember 12-én vehetnek részt az érdeklődők. Újbudán régóta hiánycikk volt egy ilyen esemény, mert kulturális programokból bőven, de zenei eseményekből alig akad néhány. A terveink között szerepel még egy rendhagyó kreatív írás óra, ahol az újságírókat, marketingeseket szólítanánk meg és invitálnánk reklámszövegíró, névadó versenyekre, a legjobbakat pedig a kreatív szakma nagyjai értékelnék” – árulta el Ott Anna, a Hadik művészeti vezetője.

Budapest maga a történelem, ezzel mindannyian tisztában vagyunk. A város olykor ódon hangulatát nagyban köszönhetjük kávéházainak is, melyek körül a 19. században igazi kultúrkör alakul ki. Ez mára már persze nem érezhető olyan erőteljesen, de szerencsére a mai napig minden sarkon találunk egy-egy kedves hangulatú helyet, ahol elfogyaszthatunk egy feketét. De hova jártak a 19. és a 20. században legnagyobb költőink, irodalmáraink, művészeink? Hol született a történelem és hol él máig tovább? Válogatásunkból kiderül.

Central Kávéház

1053 Budapest, Károlyi Mihály utca 9.

Az 1999-ben hamvaiból feltámadó Centrál Kávéház a főváros egyik kulturális központjává kezd válni színes művészi, elsősorban irodalmi programjaival, mely cseppent sem hathat újdonságként a rengeteg emléket őrző falaknak. A Centrál Kávéház Erényi Ullmann Lajos házának földszintjén nyílt meg 1887-ben nyolc teremmel, két játékszobával, egy konyhával és egy ruhatárral. A kávéház hamar a társadalmi élet egyik izzó pontja lett, mindenki azonnal beleszeretett az elegáns, pompás környezetbe – a mennyezetet és a falak díszítését Scholz Róbert készítette.

Az alapító, Seemann után 1900-ban Grüneck Gusztáv lett a tulajdonos, akit aztán 1905-ben Mészáros Győző követett. Ekkor kezdődött a kávézó aranykora, míg a második világháborúban presszóvá nem alakították, 1949-ben pedig bezárták. Bár a lambériát, a lépcsőrendszert, a mellvédeket, az oszlopokat, a falikarokat és a kandelábereket védetté nyilvánították, ezek többsége mára eltűnt azokkal a márványtáblákkal egyetemben, amik a nagyhírű vendégekről emlékeztek meg.



De kik is voltak ők?

Mikor Kiss József átköltöztette A Hét szerkesztőségét – vagyis híres Kerek Asztalát – az értelmiségiek java itt írta meg cikkét egy jó kávé társaságában, cigaretta füstben. Visszajáró vendég volt ekkoriban többek között Mikszáth Kálmán, Bródy Sándor, Szomory Dezső, Szemere Attila, Gárdonyi Géza, Krúdy Gyula, Heltai Jenő és Ignotus is. Ha pedig már Ignotusnál tartunk, meg kell említenünk, hogy a Centrál szolgált Nyugat törzshelyeként is. Az egyfajta szellemi forradalmat elindító lapnak kétszer volt törzsasztala, 1908-tól 1916-ig minden héten itt ültek össze olyan nagyjaink, mint Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Molnár Ferenc és Babits Mihály. Karinthy itt fedezte fel agydaganatának első tüneteit, majd műtétje után itt írta meg az Utazás a koponyám körül első vázlatait. 1920-tól – a második törzsasztal idején – folyamatosan visszajáró vendég volt Tóth Árpád, Móricz Zsigmond és Szabó Lőrinc, de József Attila és Ottlik Géza is ismerős volt a pincérek számára.

1930-tól tíz éven át minden szerdán itt gyűltek össze a magyar írónők, 1936-ban megalapítva a Kaffka Margit Társaságot.

Hamarosan a Central legfrissebb kulturális programjairól egy interjú keretében fogunk beszámolni!



 

 

Hadik Kávéház

1111 Budapest, Bartók Béla út 36.

Bár a pletykák szerint a kávé nem a legjobb volt, a Hadik mégis Budapest egyik értelmiségi központjaként létezett – pont egy olyan kávéház volt, amiről biztos mindig írt volna a FUNZINE, ha már létezett volna. Az 1906-ban nyitott Hadik Kávéház 1922-ben kapta máig viselt nevét a közelben lévő Hadik laktanyáról.



Ekkoriban lett új tulajdonosa Kaiser Adolf, akinek irányítása alatt kezdődött el a kávéház fénykora. A húszas években megfordult itt Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Füst Milán, Nagy Lajos és Déry Tibor is, de a leglegendásabb törzsvendég Karinthy Frigyes volt, nejével, Böhm Arankával. A páros barátait is a Hadikba szoktatta, ami kicsit ezáltal is lett a korszak kulturális főhadiszállása. Karinthy többek között itt írta meg a Tanár úr kérem című klasszikusát. A kávéházban működő sakk-kör elnöke is ő volt.

Ady és Kosztolány a Hadikban

1942-ben könyv is született a kávéházról és vendégeiről Egy foglalt páholy története címmel. Szerzője Németh Andor volt. A kávéházat a második világháborúban bezárták és 2010-ben nyitották újra. A Hadik Kávéház azóta sem egyszerű kávéház, nehéz is lenne annak tartani elképesztő múltja miatt. Falain belül ma is kulturális programok váltják egymást. A zenei, irodalmi és kerekasztalos eseményekről oldalunkon is sokszor olvashatsz.

Interjúnk Juhász Annával a Hadikban is tartott irodalmi rendezvényeiről ITT!

Szatyor Bár és Galéria

1111 Budapest, Bartók Béla út 36.

Ha már a Hadiknál tartunk, ne feledkezzünk el a Szatyorról, melynek nevét nem más, mint Karinthy találta ki. A bohém Szatyor hangulata miatt nem igazán illik bele a kávéházak a képébe, hiszen a francia bohém idillt megidéző bár volt – habár vendégköre megegyezett a Hadikéval. A Szatyor máig a budapesti – és leginkább a budai – művészélet egyik központja szombati akusztikus estjeivel és megannyi más színes programjával.



 

New York Café

1073 Budapest, Erzsébet krt. 9-11

Idén lesz 120 éves a New York Café, de azért kiszámítjuk mindenki helyett: Budapest, sőt Magyarország egyik legnagyobb büszkesége 1894-ben nyitott meg szökőkúttal, bronzszobrokkal, mennyezetfreskókkal és velencei csillárokkal. A csavart oszlopokkal elkülönített belső tereken felül volt külön női terem, egy játékterem és egy biliárdterem is. Steuer Sándor eredetileg tehetős vendégeknek nyitotta meg a kávéházat, ám az hamar mind a polgárok mind pedig a pesti bohémek egyik legkedveltebb helyévé vált. Sejtjük, hogy ezek után mi következett ugye? Bizony, itt is megjelent az irodalmi élet színe java.

Méghozzá 1900-ben, mikor is Harsány Adolf és fivére lettek az új vezetők – ekkoriban az irodalmároknak nem csak jegyzetfüzet és tinta járt, hanem a kávéházban megtalálhatták a legalapvetőbb irodalmi műveket, lexikonokat és a legfontosabb hazai és külföldi lapokat is. Itt szerkesztette a Pesti Naplót Bródy Sándor és Kemény Simon, a Nyugat szerkesztősége, például Osvát Ernő, Ignotus és Ady Endre is itt fogyasztották el kávéjukat, de velük tartott Molnár Ferenc, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes is, utóbbi kettő itt szerkesztette az első magyar moziújságot, a Pesti Mozit is. A híres veseasztalnál ülésezett a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre, Szinyei Merse Pállal.



1920-tól az új vezető Tarján Vilmos lett, aki fényűzőbbé varázsolta a helyet és összekötötte a közelben lévő Royal Orfeummal – emiatt az orfeumi főidomár például köteles volt itt elfogyasztani reggelijét fókája társaságában. Igen, fókája társaságában. A zenét Berkes Béla cigányzenekara biztosította, de egy hónapig itt adott koncertet az Eddy South dzsesszzenekar is – a pestiek olyannyira kíváncsi voltak arra, hogy milyenek a fekete emberek, hogy a tömeget a rendőröknek kellett megbontania.

A kávéház 1936-ban csődbe ment, 1947-ben pedig bezárták. 1954-ben nyitott újra Hungária étterem néven, de irodalmi jellegét nem sikerült visszanyernie. Egészen napjainkig. Az értékőrzés miatt a New York kávéház ismét otthont ad különböző jellegű kulturális, leginkább irodalmi esteknek. 1910-ben és 1913-ban is a világ legszebb kávéházának nevezték ki.



 

Pilvax Kávéház

1052 Budapest, Pilvax köz 1.

1838-ban, eredetileg Café Reanaissance  néven nyitott meg kapuit a legendás forradalmi kávéház, melynek első vezetője Privorsky Ferenc volt. Az 1840-es években már Pilvax néven működött – nevét ekkori tulajdonosáról kapta – és  hamar az egyik kedvenc belvárosi kávéháza lett a pesti fiatalságnak. Itt alakult meg a Fiatal Magyarország és a Tízek társasága, utóbbi leghíresebb tagja Petőfi Sándor volt, aki itt fogyasztotta el minden nap reggelijét – nem ritka esetben Vásárhelyi Pál és Vajda János társaságában. A pesti radikális fiúk aztán olyannyira hozzászoktak a helyhez, hogy 1848 márciusában itt döntötték el, hogy forradalmat robbantanak ki – a kávéház asztalánál írták meg követeléseiket, sőt Petőfi állítólag itt szavalta el először az 1848 március 14-én megírt Nemzeti Dalt. Ez év március 15-től egészen augusztusig Forradalmi Csarnoknak nevezték a kávézót.

A szabadságharc gyászos kudarca után átkeresztelték Café Herrengasse-ra, az 1867-es kiegyezéstől kezdve pedig  Schőja Kávéház néven futott tovább. Az eredeti épületet 1911-ben lebontották, ám a közelben hamarosan megnyitották a máig üzemelő, nosztalgikus Pilvax Kávéházat, ahol az 1956-os forradalmat is támogató Petőfi Társaság rendszeresen tartott gyűlést. Irodalmi központtá sose vált, ám történelmileg kiemelkedő pontja Budapestnek, még ha nem is az eredeti helyen emlékezhetünk a fővárost felrázó ifjúkra. Ma Pilvax Bisztróként üzemel.



 

Múzeum Étterem és Kávézó

1088 Budapest, Múzeum körút 12.

Magyarország egyik legnagyobb múltú vendéglátói egysége egyben Budapest egyik legjobb magyaros étterme is, ahol nem csak arra koncentrálnak, hogy tökéletesen őrizzék meg nagyanyáink receptjeit, hanem az összetevők minőségére és a kiszolgálásra is. Az 1885-ben nyílt étterem és kávézó másik varázsa a külcsín – a díszítőcsempék a a világhírű Zsolnay porcelángyárból származnak, a faragott faborítás pedig hivatalosan is műemlék, de lélegzetelállító a Zongorateremben található Csikósverseny című festmény is, mely Lotz Károly munkája. Az oldalfalakt borító tükrök Velencéből érkeztek.