Június 4-én a Nemzeti Összetartozás Napján adták át a pompás virágoskertet, ahol 3195 tő illatozó rózsa között sétálhattok. Minden tő egy-egy magyarországi és határon túli települést jelképez, amelyek együtt a főváros és a vidék szoros összetartozását szimbolizálják.

Az ötletet a Budapesti Történeti Múzeum tanulmánya adta, amely feltérképezte, hogy mely hazai városokból származó és külföldi nemzetségek alkotják fővárosunk lakosságát. A kutatásból kiderült, hogy a lakosság jelentős részének vannak vidéki vagy külföldi rokonai, felmenői.

A káprázatos kertben 50-féle rózsafajt csodálhattok meg, köztük Tar István Budapesti lány című szobra mellett megtaláljátok Budapest rózsáját is, egy gyönyörű barackszínű ’Großherzogin Luise’ típusú virágot.

A szivárvány minden színében virító virágágyások közé évelőket is telepítettek, és a csapadékvíz megőrzésére egy esőkert is helyet kapott, valamint az útburkolatok és járdaszakaszok is megújultak a Gellért-hegyen.

Keressétek fel Budapest többi rózsakertjét is:

Budapest 5 legvarázslatosabb rózsakertje, ami teljes pompájában tündököl

Virágba borultak Budapest legszebb rózsakertjei, ezért itt az ideje, hogy útnak induljunk és felfedezzük ezeket a varázslatos helyszíneket!

Funzine

Magyarországon azokon a helyeken nő szépen a mandulafa, ahol a szőlő is. Hazánk festői borvidékei borulnak tehát először virágba, ami alól az egykori budai borvidék mandulafái sem kivételek. Egyes feltételezek szerint a Gellért-hegy idős mandulafáit az 1880-as években telepítették a napos hegyoldalba, míg mások egészen a török időkből származtatják eredetüket. A legvalószínűbb azonban, hogy a XX. század eleji parkosítás során kerültek a helyükre a meseszép mandulafák.

Képgaléria a Gellért-hegy 2024-ben virágzó mandulafáiról:

A fotókat Dornics Szilvi készítette. Még több gyönyörű képet találhattok „Magyarország legszebb helyei” Facebook-csoportunkban. IDE kattintva tudtok belépni!

További meseszép virágmezők országszerte:

30+ lélegzetelállító virágmező, ahol hóvirág-, krókusz- és tőziketengerekben gyönyörködhetsz

Február közepétől virágba borulnak az arborétumok és az erdei ösvények.

Funzine

Nyár végén közel 3200 tő rózsát telepítenek a Gellért-hegy Jubileumi parkjába. Az ötletet a Budapesti Történeti Múzeum tanulmánya adta, amely feltérképezte, hogy mely hazai városokból származó és külföldi nemzetségek alkotják fővárosunk lakosságát.

A kutatásból kiderült, hogy a lakosság jelentős részének vannak vidéki vagy külföldi rokonai, felmenői. Ezt a sokszínűséget szimbolizálják a Magyarország 3153 településének, valamint a határon túli régióknak ültetett rózsatövek.

Az ezt megelőző munkálatokat tavasszal kezdik el, melynek során az útburkolatok és járdaszakaszok is megújulnak a Gellért-hegyen, majd ezt követően elkezdik a kertészeti munkálatokat. Ezzel várhatóan őszre készülnek el, ezért valószínűleg már csak a következő tavaszi-nyári időszakban gyönyörködhetünk a rózsakertben, de a látvány biztosan felülmúlja majd a várakozásokat.

További újítások Budapest születésnapja alkalmából:

Megszavazhatjuk, melyik dal szóljon idén a margitszigeti zenélő szökőkútból

Budapest 150. születésnapjának alkalmából megújul a margitszigeti szökőkút zenei repertoárja, amiben főváros lakóinak véleményét is kikérik.

Funzine

Október elsején adta hírül a Budavári Önkormányzat, hogy több szobrot, emlékművet is felújítanak a következő hónapokban az I. kerületben. Többek között újjászületik a Szent Gellért-szobor mögötti félköríves kolonnád is.

A Gellért-hegy oldalában, körülbelül 40 méter magasan található köztéri emlékművet két szobrásznak és egy építésznek köszönhetjük. A Gellért püspököt ábrázoló szobrot Jankovits Gyula, míg a mellékalakot Gárdos Aladár készítette. A szoborkompozíció mögé Francsek Imre építész tervezett árkádos oszlopcsarnokot.

Ezúttal Francsek alkotása, a kolonnád kap némi ráncfelvarrást, ami várhatóan az év végéig tart majd. Októbertől decemberig tehát lezárják a Szent Gellért-szobor körüli munkaterületet.

Az I. kerületben felújítják továbbá az ötvenes években kitelepítettek emlékére készített, Szarvas téren álló emlékművet, valamint a Tabánban található 1956-os emlékoszlopot.

Szeptember eleje óta elérhető a jelenleg 12 e-ösvényt tartalmazó Digitális Vándor app, amely nemcsak ismert és a köztudatban kevésbé elterjedt sétautakra és tanösvényekre kalauzolja el a magyar erdők és tisztások önjelölt Maugliajit, hanem rögtönzött biológiaórát is tart a természet lágy ölén.

Ezek a „tanórák” szerencsére a maguk előnyére fordítják a 21. század adta technológiai lehetőségeket: a mobiltelefon képernyőjén zajlanak, mindössze párpercesek, izgalmasak és elsődleges céljuk a tudásátadás. A kijelölt útvonalakon haladva rövid, lényegre törő tájékoztatókat olvashatunk a minket körülvevő növény- és állatvilágról, ikonikus épületekről és régi mesterségekről, de különböző kérdések és játékok is színesítik a természetjárást, sőt, jó válasz esetén az AR (kiterjesztett valóság) segítségével a terület felfedi szabad szemmel nem mindig látható kincseit.

Budapesten egyelőre két e-tanösvényen barangolhatunk: a nyolcállomásos Gellért-hegy Tanösvényen körbejárhatjuk a hegy több ezer éves történetét, míg a Vuk ösvénye névre hallgató irodalmi sétán gyerekkorunk kedvenc regényének szereplőivel találkozhatunk.

Mi ezúttal az előbbi, kétkilométeres túraútvonal mellett döntöttünk, amely a Gellért-hegy délkeleti lábától (a Szabadság híd budai hídfőjétől) indul, és a Filozófusok kertjében található Buda királyfi és Pest királykisasszony makettnél ér véget. Az applikáció szerint a tanösvény egy óra alatt bejárható, de ha az ember fia minden kilátópontnál megáll gyönyörködni a tájban, és rácsodálkozik az újonnan megszerzett, környezetismeretét bővítő információkra, akkor bizony érdemes dupla ennyi idővel számolni.

Miután felkapaszkodtunk a hegygerincen a fővárosra letekintő Szabadság-szoborig, erőfeszítéseinket egy nagy pohár jéghideg limonádéval és/vagy fröccsel díjaztuk, majd megindultunk a Citadella Duna felőli mentén, ahol túlméretezett napágyakból élvezheti a megfáradt vándor a kilátást, ami mellé érdemes elnyalni egy gombóc kézműves fagyit is, amennyiben tűznek még az indián nyár napsugarai. A pihenő után utunkat az erdei úton folytattuk a Szent Gellért-szobor irányába, ahol szégyenünkre még sosem jártunk, de fel is vettük a szpotot a legszebb budapesti kilátóhelyek listánkra. Innen felgyalogoltunk a Filozófusok kertjébe, ahol éppen elkaptuk a naplementében jógázó, tollaslabdázó, fetrengő és/vagy zenélő helyieket.

Jövő hónapban folytatjuk is a Vuk ösvénye sétával, jöttök velünk?

Érdemes szabadjára engedni a fantáziádat, ugyanis a Minisztérium frissen kiírt pályázatának öszdíjazása 40 millió forint. A felhívás szerint Citadella környékét úgy kell újragondolni, hogy ne csak turisztikai látványként állja meg a helyét, de a budapestiek igényeit is kielégítse.

Azért a feladat ennél kicsit összetettebb.

A pályázat célja, hogy

„…építészeti, tájépítészeti, közlekedési, képzőművészeti eszközök használatával új tartalommal töltse meg a helyszínt, az épített és természeti környezet értékeinek megőrzése, a világörökségi cím, a műemléki védelem és a szellemi, szakrális tartalom figyelembe vétele mellett” – áll a felhívás szövegében.

A pályázók csak egy tervvel indulhatnak, miután itt regisztráltak. A munkákat Október 3-ig várják. A legjobbnak ítélt terv készítőjének jutalma 8 millió forint.

Régi álom

Már régóta dédelgeti a város azt az álmát, hogy új tartalommal töltse meg a Gellért hegyet. 1902-03-ban például Medgyaszay István tervezett egy kilátót a hegy tetejére, mely a magyar korona alakját idézte volna. A gigantikus beruházás végül nem készült el. Reméljük, ezúttal ízlésesebb pályatervek közül válogathat a Minisztérium.

Forrás itt és itt.