A kínai naptár szerint 2024 a Sárkány éve lesz. Annak reményében, hogy az új esztendő szerencsét, békét és boldogságot hozzon mindenkinek, a fesztivál központi eleme is szorosan kapcsolódik majd a kínai újévhez.

A Sárkány Éve Lampion Fesztivál nemcsak a kínai kultúra szerelmeseit invitálja december 16-tól holdfényes sétákra: a családoknak és a látványos kikapcsolódás kedvelőinek egyaránt remek programnak bizonyul.

Több ezer lampion és keleti hangulat

A páratlan lampionkiállításra egy „mágikus kapun” át léphetünk be a több ezer, szellemi, kulturális örökség részét képező Zigong lampion közé, ahol egy csodálatos, egyedi és látványos fény-, illetve hangjátékban merülhetünk el.

A fények és árnyékok játéka egy állatokkal – köztük óriáspandákkal, főnixmadárral és sárkánnyal – teli fantáziavilágba vezeti a látogatókat. A lampionok és látványos installációk egyúttal keleti utazásra is hívnak, és a kínai kulturális örökség egy szeletével is megismertetik a szemlélődőket.

Félszáz egyedi installáció

A hideg téli estéken remek kikapcsolódást nyújtó kiállításon képzeletet megmozgató egyedi installációk várják a kicsiket és nagyokat egyaránt. A lampionok hol hatalmas képekké, hol pedig 5-8 méteres kompozíciókká állnak össze, melyeknek maguk a látogatók is részeivé válhatnak.

A kiállításon egyaránt találkozhatunk a kínai kulturális hagyományhoz, a klasszikus kínai remekművekhez vagy keleti mitológiai történetekhez kapcsolódó installációkkal, de karibi flamingók, sarkvidéki jegesmedvék, játékos csimpánzok, egzotikus állatok, illetve ragyogó virágok és színes pillangók is felbukkannak a tárlat során.

Az Állatkerti körúton található Biodóm kertjében és épületében megelevenedő látványos világba december 16-tól minden este 17 és 21 óra között léphetünk be.

Mindazok pedig, akik az Állatkertben élő „sárkányokat” szeretnék megcsodálni, a Sárkányházban, a Mérgesházban és a Krokodilházban tudják őket napközben, a téli nyitvatartási rend szerint megtekinteni.

Bővebb információk az Állatkert Facebook-oldalán ide kattintva érhetők el. Belépőjegyeiteket ezen a linken tudjátok elővételben megváltani.

Ha további fénybirodalmat fedeznétek fel télen Budapesten:

Egyedülálló fénybirodalom ünnepli a 150 éves Budapestet

Tavalyi elsöprő sikere után nem is volt kérdés, hogy újra nyakig merülhetünk majd a Palatinus strand fényektől tündöklő Lumina Parkjában.

Funzine

Nagyszabású hétvégi fesztivállal, méltóképp ünnepli kerek évfordulóját a 20 éves múltra visszatekintő Vitéz Kürtős és az idén 10 éves Kürtőskalács Fesztivál.

Ikonikus kürtőskalácsok fesztiválja

Az október 13. és 15. között megrendezésre kerülő eseménynek az idén 157 éves Fővárosi Állat- és Növénykert ad otthont, ahol izgalmas állatos programok és állatsimogató mellett érdemes lesz a nemrég született kisállatokat is meglátogatni.

A 10 éves Kürtőskalács Fesztiválon az elmúlt évek 30 ikonikus kürtőskalácsa és desszertje sorakozik majd fel. Visszatérnek az elmúlt évek slágertermékei, a Kürtős Csapágy, a Kürtős Zserbó, akárcsak a Kürtősfánk.

A kínálatban helyet kapnak majd a nagy klasszikusok is, a fahéjas és a sima vaníliás kürtőskalács, a népszerű pisztáciás, akárcsak az ízkavalkáddal kecsegtető töltött kürtőskalács, a Kürtősbon is.

Édes ízek és sztárvendégek

A fesztivál három napja alatt az Állatkert területén 10 kürtőskalács standdal és 2 színpaddal várják az érdeklődőket: a nagyszínpad fellépői, Keresztes Ildikó, Farkasházi Réka és a Tintanyúl, Bolba Éva és a JAZZterlánc, valamint Gubás Gabi a főbejáratnál szórakoztatják majd az édes ízek kedvelőit, míg a Holnemvolt Vár oldalán, a kis színpadhoz mesemondók és bábelőadások csalogatják a kisebbeket.

A 10. Kürtőskalács Fesztiválon természetesen a nagy kedvencek is helyet kapnak majd. Lesz „Csináld magad!” sátor, glutén-, tej- és tojásmentes, vegán kürtőskalács, az Édes Mackó kürtőskalács-desszertkülönlegességei, valamint meghívott vendégként a Székelyudvarhelyről érkező Lehel Kürtősház, ahol a hagyományos, nagy méretű kürtőskalácsok is megkóstolhatók lesznek igazi, autentikus kivitelben.

A Kürtőskalács Fesztivál részletes programjait a fesztivál weboldalán ezen a linken, az aktualitásokat a Facebook-eseménynél ide kattintva találjátok.

Ha elcsábulnátok még októberben néhány szenzációs őszi fesztiválra:

18 szenzációs őszi fesztivál Budapesten 2023 októberében

Filmfesztiválok, gasztroesemények, zenei és irodalmi programok és növényvásárok is várnak ránk!

Funzine

Cikkünket 2025. augusztus 1-jén frissítettük.

Ötletből állatkert

Az állatkert gondolata már a reformkorban is ott lebegett a levegőben, viszont tényleges cselekvésre csak 1862-ben került sor, amikor Kubinyi Ágoston, Gerenday József, Xántus János és Szabó József a Királyi Magyar Természettudományi Társulat közgyűlésén bejelentette a jövőbeli Pesti Állatkert munkálatainak megkezdését.

Ezt követően két évig a bürokrácia útvesztőjében keringtek, majd 1864-ben megkapták a felségengedélyt, és a Városligetben kijelöltek egy 31 hold és 600 négyszögölnyi területet az állatkert részére. A tőkét részvényesek segítésével teremtették elő, akik között még Batthyány Lajos özvegye, Zichy grófnő neve is ott szerepelt.

A segítő szándék másokban is megvolt: Petz Ármin, a város főkertésze, az állatkert parkrészeit álmodta meg ingyen, míg Reitter Ferenc szintén díjtalan munkájának a Nagy-tó és a kút terveit köszönhették. Ifj. Koch Henrik, valamint a kor híres építésze, Szkalnitzky Antal pedig az épületeket tervezték meg.

Mindeközben a hely lakóit már 1862-től folyamatosan gyűjtötték, és az ország számos pontjáról is kaptak ajándékként állatokat. Egy ideig ezek az állatok a Füvészkertben vendégeskedtek, míg Xántus János amerikai, gőzhajóval érkező szerzeményei a Hamburgi Állatkertben leltek átmeneti otthonra. Mindezek mellett állatkertektől, állatkereskedésektől is vásároltak, sőt még Ferenc József is küldött állatokat Pestre.

Kinyitotta kapuit az állatkert

1866. augusztus 9-én, egy napsütötte csütörtökön, Xántus János vezetésével nyitotta meg kapuit a Pesti Állatkert a nagyközönség előtt. Az angol stílusban kialakított park több mint 10 állatházzal, elkerített gyepterülettel és csaknem 500 állattal várta az érdeklődőket. Mind közül a legnépszerűbb címet Kristóf, a barnamedve nyerte el, aki még Deák Ferenc szívéhez is közel állt.

A vendégek a Majomházban kilencféle majommal, a tónál és a Fácánháznál gazdag madárgyűjteménnyel, papagájokkal, kakadukkal találkozhattak, illetve szarvasféléket, rókákat, farkasokat és kengurukat is láthattak. Száznál is több állatfajjal büszkélkedett az állatkert, bár a beáramló tömeg ekkor még nem járhatott csodájára a zsiráfoknak, vízilovaknak, elefántoknak, oroszlánoknak, tigriseknek és az orrszarvúaknak sem.

E téren az előrelépést Sisi is elősegítette, miután az egyik állatkerti látogatása során Xántus megemlítette neki a zsiráfok hiányát. Erzsébet királyné közbenjárásával már 1868 májusában megérkezett az uralkodói gyűjtemény  „foltos nyakorjánja” Budapestre, akinek a legendája a mai napig él. E história szerint, amikor egy vidéki, öreg bácsi ellátogatott az állatkertbe, a zsiráf hosszas vizslatása után csak ennyit mondott: „szerintem nem kell mindent elhinni, mert ilyen állat nincs is”.

Küzdelmek és válságok időszaka

Az 1870-es évektől egy dimbes-dombos, emelkedőkkel és lejtőkkel övezett úton indultak el. Xántus elutazott Délkelet-Ázsiába, míg az itt maradt könyvelő, Cinege János simlis ügyeivel nehezítette meg az állatkert életét. Cinege zsebe ebben az időben egyre csak duzzadt, miközben az állatok sorra pusztultak el. Mint később kiderült, az ő étkeztetésükön spórolt.

A botrányok egymást követve jöttek. 1870-ben egy éhező medve széttépte az ápolóját, egy évvel később a Zsiráfház borult lángba, egy éhes tigris vasrácson keresztül marcangolt szét egy leopárdot, majd 1877-ben a kóbor rókák értékes szárnyasokat tettek el láb alól. Az állatkert ragadozóit a takonykór is utolérte, amiben oroszlánok, tigrisek, leopárdok, gepárdok hunytak el.

Mindezt tetézve, az első évek után a látogatók lelkesedése is alábbhagyott, ezáltal a forgalomból származó bevétel a kert fejlődését, fennmaradását nem tudta biztosítani. Így hát, a gazdasági nehézségek kiküszöbölése érdekében különböző eszközökhöz fordultak. A részvénytársaságot állat- és növényhonosító társasággá alakították át, állatnyereményekkel adtak el sorsjegyeket, és a mutatványosokat is bevetették.

Tűznyelők, akrobaták, kötéltáncosok lepték el a parkot, és csalogattak be annyi vendéget, hogy az állatkert kilábalhasson a válságból. 1875-re a főváros pénzügyi segélyét is élvezhette az állatkert, amely az alapításának 10 éves évfordulójára egy Oroszlánházzal, valamint egy Madárházzal is gazdagabb lett. Az állatállomány is folyamatosan bővült: struccok, bölények, afrikai elefánt, oroszlán, tigris és majmok is új otthonra leltek itt.

A néprajzi mutatványok időszaka

A kisebb fellélegzést követően sem maradtak el a mutatványok, sőt egy új szintre léptek a néprajzi bemutatókkal, amelyeket Carl Hagenbecknek köszönhettek. 1878-ban került sor az elsőre, amikor is egy núbiai karaván érkezett Budapestre, elefántokkal, tevékkel, struccokkal, vízilóval, majmokkal és madarakkal megtömve. De ez még nem minden, a pestiek láthattak szingaléz, sziú, szamojéd, lapp, beduin performanszokat is. Szintén ebben az időben terjedt el a legendás, thaiföldi születésű szakállas nő híre, aki 1888-ban járt nálunk.

Innen már csak egy ugrásra volt a millennium éve, amikor már kétezer egyed élt az állatkertben, létrehozták az Ősbudavárat is, viszont újra beütött a krach. A város vezetői több pénzt kértek a területért, az Ősbudavárat bezáratták, és 1896 után a látogatók száma is visszaesett. Végül 1907-ben a főváros elindította a csődeljárást, átvette a hely üzemeltetését, így az állatkertet Budapest Főváros Állat- és Növénykertjének nevezték át.

A megújult állatkert

A főváros kezében az állatkert újjászületett, és minden szempontból egy szebb, jobb arcát mutatta az érdeklődőknek. Carl Hagenbeck panorámakifutójának mintájára vasrácsok helyett száraz- vagy vizesárkokkal igyekeztek elválasztani az állatokat az emberektől.

Ekkoriban az sem volt meglepő, ha a Nyugati pályaudvaron többek között zsiráfokkal, tevékkel, bölényekkel futottak össze az utazók, hiszen sorra érkeztek Budapestre az állatkert hely új lakói. Az állatokat újonnan épített állatházak, Elefántház, Madárház, Bölényház, Szarvasház, Pálmaház, Aquarium, illetve a Kis- és Nagyszikla várta.

A közönségcsalogató programok most sem maradtak el, csak egy kicsit más irányt vettek. A pónilovaglás, a tevegelés, a Barlang Mozi filmvetítései, valamint az állatóvoda is sorra csábította be az embereket az utcákról. Mindezek mellett a Főkapu egyik oldalszárnyában a Fővárosi Könyvtár állatkerti kirendeltségét helyezték el, illetve törpeszamarak által húzott mozgókönyvtárakkal is lépten-nyomon összefuthattak a látogatók.

Az utazó könyvtárak története: Egy angol kisvárostól Budapestig

Tudtad, hogy nem is olyan rég villamosokon és buszokon berendezett könyvtárak járták a város utcáit?

Funzine

A legsötétebb korszakok az első világháborúval elkezdődtek

A jó világnak az első világháború kitörésével lett vége, amikor a súlyos mértéket öltő takarmányhiány miatt számos speciális táplálékon élő állat pusztult el, majd a későbbiekben már a réti szénát is nehéz volt beszerezni. Az élet azonban nem állt meg, 1922-ben megszületett Tyutyu, az első olyan víziló, aki életben is maradt, majd ezt követően rendszeressé vált a vízilószaporulat Budapesten.

A húszas években az állatkert Európa-szerte is híres lett a korszerűsítéseinek, növekvő állatszaporulatának köszönhetően. Ekkor az antilopok, zebrák már együtt élvezhették az Afrika-társkifutót, és az egyedülálló Majomház is elkészült. Mindezt megkoronázva, a világon először nálunk született masszai zsiráfbébi.

A Vasárnapi Újság pedig nemcsak a gólyahírekről számolhatott be, hanem az Andrássy út meglepő járókelőiről is. Ugyanis egyszer egy nagy ormányos haladt végig az utcákon, oldalán Chambit kis elefánttal és vezetőjükkel együtt. „A kis és nagy ormányos szép komolyan és felelősségük teljes tudatában cammogtak át a hídon, a Hősök terén és amint forgalmas területre értek, a vezetőjük utasítását követve, szépen ormányon fogták egymást. Ahogy jólnevelt elefántokhoz illik.” (Vasárnapi Újság, 1943)

A második világháború elhozta a teljes vészt

A második világháborúban a takarmányhiány mellett a bombázások miatt az épületek nagy része romba dőlt. A bölények bent égtek a házukban, a krokodilok a tető és termálvíz nélküli medencéjükben fagytak meg, míg a zsiráfok a házukra esett bomba áldozataiul estek. Akik pedig a bombázásokat túlélték, azok az éhező emberek martalékává lettek, és bográcsban végezték.

A háború végére teljesen romos állapotban állt az állatkert, benne alig 15 állattal. Ekkor azonban nem adták fel, már 1945 tavaszán nekiálltak a munkálatoknak, aminek köszönhetően 1945. május 1-jén közel 40 ezer gyerek lepte el az újonnan megnyílt állatkertet.

Állatok híján eleinte közparkként funkcionált, bohócokkal, színészekkel, zenészekkel szórakoztatva a közönséget. Több alkalommal a fővárosban turnézó cirkuszokat is befogadták, majd 1949-re már 700 állat népesítette be a helyet. Az állatkert régi pompája újra felsejleni látszott.

A budapesti állatkert mára teljes fényében tündököl

A XXI. század felé vezető évtizedekben sorra épültek újjá a régi épületek, megtörténtek a műemléki rekonstrukciók, és újakkal is gazdagodtak, mint például a rovarokat és a gerincteleneket bemutató Vivárium.

Az állatok az utóbbi években is előszeretettel lepték meg gondozóikat, és szöktek ki az állatkertből. A leggyakorlottabbak a pingvinek voltak, akikkel az állatkert előtti trolimegállóban, vagy akár az 56-osok terén is összefuthattunk. Ám a koronás daru is kolbászolt már el, sőt egyszer a prérifarkasok látogatták meg az egykori Vidámpark vendégeit.

Ma már számos különleges fajjal is találkozhatunk az állatkertben, ahol a vasrácsok helyett sok helyen páncélüvegen keresztül figyelhetjük meg az állatokat. A Varázshegy és a Holnemvolt Vár szolgáltatásait is élvezhetjük, mindezek mellett a naponta megrendezett Légy ott! élményprogramok teszik még izgalmasabbá állatkerti látogatásainkat, egészen novemberig.

Augusztus 9-én egy különleges születésnapi programra hív minket az állatkert, augusztus 14-én pedig egy esti sétán vehetünk részt, amely során szakvezetők avatnak be minket az állatok éjszakai életének rejtelmeibe, mindezt számos kulisszatitokkal megspékelve.

Ha belesnél a fókashow kulisszái mögé:

Interjú: Egy állatkerti gondozó útmutatója az oroszlánfókák világába

Egy meleg nyári napon látogattunk el a Fővárosi Állat- és Növénykertbe, hogy megnézzük a délelőtti "fóka-móka" fantázianevet viselő fókaetetést és -tréninget. A nyilvános program után, a kulisszák mögé Hanga Zoltán szóvivő és Kádár Krisztián Márk állatgondozó kalauzolt el minket.

Funzine

Szerdán hajnalban kiselefánt született a Fővárosi Állat és Növénykertben. Az ellésre egészen pontosan hajnali 3 óra 54 perckor került sor. Szerencsére minden rendben zajlott, és az újszülött nem sokkal később sikeresen lábra is állt. A gondozók most arra várnak, hogy a kicsi megtalálja az emlőket és szopni kezdjen.

Az ellés alatt végig jelen volt Angele előző borja, a csaknem ötéves Asha is. Technikailag ugyan volna lehetőség Asha különválasztására is, de jobbnak látták, ha ő is jelen van kistestvére születésekor. Ez megfelel a természetes állapotoknak, hiszen az elefántok a vadonban csordában élnek, ahol a cseperedő fiatalok rendszerint akkor is jelen vannak, amikor anyjuk már a következő borját hozza a világra. Ráadásul ez a megoldás azért is szerencsés, mert az előző kiselefánt történetesen nőstény, és felnövekedve hasznos lehet a számára, ha láthatja az anyját gyermeknevelés közben.

Asha természetesen élénken érdeklődik kistestvére iránt, ha azonban ez az érdeklődés már kissé tolakodó, Angele azonnal odébb tessékeli.

Mivel az újszülöttnek és az anyaállatnak ilyenkor a legteljesebb nyugalomra van szüksége, a „szülőszobaként” használt, 2008-na épült elefántcsarnokot további intézkedésig lezárták. Jelenleg az elefántokhoz beosztott állatgondozókon és az állatorvosokon kívül senki, még az állatkerti dolgozók sem közelíthetik meg a környéket. De maguk a gondozók is csak akkor lépnek be a területre, amikor ez feltétlenül szükséges, egyébként monitoron keresztül figyelik az eseményeket. Assamot, az apukát viszont most is megtekinthetik a látogatók a patinás régi Elefántházban.

A kiselefánt iránt érdeklődő nagyközönségtől egyelőre türelmet kérnek. Ahogy emlékezhetnek, az előző elefántborjúnál is másfél hetet kellett várni, amíg a nagyközönséget először beengedtték az istállóba. Érdemes viszont folyamatosan figyelni az Állatkert hivatalos Facebook-oldalát, ahol rendszeresen szolgálnak naprakész információkkal, képekkel és rövid videókkal a kiselefánt első napjairól.

Forrás: Budapest ZOO

A január elsején, az év első újszülöttjeként világra jött zsiráfborjú, Sauda a felnőttekhez képest sokkal több időt tölt pihenéssel, ezt is igen gyakran fekve, vagy – ha úgy tetszik – „ülve” teszi. A felnőtt zsiráfoktól ilyesmit ritkán láthatunk, de a két, még növésben lévő, 2015-ös születésű fiatalnál azért alkalmanként elő szokott fordulni, hogy a legkisebbhez hasonló módon pihengetnek – írják a Fővárosi Állat- és Növénykert honlapján.