<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>forradalom Archives</title>
	<atom:link href="https://funzine.hu/tag/forradalom/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://funzine.hu/tag/forradalom/</link>
	<description></description>
	<lastBuildDate>Fri, 07 Jun 2024 00:26:18 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=6.9.11</generator>

<image>
	<url>https://funzine.hu/wp-content/uploads/2017/09/cropped-FUNZINE_Facebook_Profil_Logo_01-1-32x32.jpg</url>
	<title>forradalom Archives</title>
	<link>https://funzine.hu/tag/forradalom/</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Amikor a mozi menedékké vált &#8211; 1956 és a Corvin köz</title>
		<link>https://funzine.hu/hu/amikor-a-mozi-menedekke-valt-1956-es-a-corvin-ter/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[JonBorno]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 23 Oct 2017 04:00:04 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Goodapest]]></category>
		<category><![CDATA[1956]]></category>
		<category><![CDATA[forradalom]]></category>
		<category><![CDATA[történelem]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://funzine.hu/hu/amikor-a-mozi-menedekke-valt-1956-es-a-corvin-ter/</guid>

					<description><![CDATA[ 1956-ban Budapest számos tere vérfürdők helyszínévé változott. A Corvin negyed, melyről ma elsősorb]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p style="text-align: justify;"> 1956-ban Budapest számos tere vérfürdők helyszínévé változott. A Corvin negyed, melyről ma elsősorban a plaza és a mozi jut az eszünkbe, 60 évvel ezelőtt komoly összecsapások színhelye volt. 1956-os emléksorozatunk 3. részét olvashatod.</p>
forrás: Fortepan</figcaption></figure>
<p style="text-align: justify;"><strong>Miután írtunk a <a href="http://www.funzine.hu/hu/2016-10-budapest-emlekszik-1956-ra-veres-csutortok/" target="_blank">véres csütörtök</a> helyszínéről és a <a href="http://www.funzine.hu/hu/2016-10-1956-terei-ellenallas-a-szenan/" target="_blank">Széna téri eseményekről</a> is írtunk, a Corvin tér 1956-os történéseit elevenítjük fel.</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A Corvin tér az 1956-os forradalom egyik legfontosabb helyszíne volt, amit a legtovább, egészen <strong>november 6-ig védtek</strong> a felfegyverzett civilek. Több szempontból is <strong>kedvező gócpontja volt a felkelőknek</strong>. A kis utcákba nehezen tudtak betörni az orosz katonák, a máig működő <strong>mozi épülete is jó menedéknek bizonyult</strong>, volt a benzinkút, a közeli <strong>Práter utcai iskola pincéjében</strong> található menzán pedig meleg étellel is el tudták látni a felkelőket, akik száma körülbelül 1<strong>500 körül mozgott</strong> a Budapest elleni ostrom utolsó napján. A</p>
<p><a href="http://www.funzine.hu/wp-content/uploads/2016/10/corv.jpg"></a></p>
<p>Corvin közzel egyszerre harcolt a szomszédos sarkon elhelyezkedő <a href="http://www.korunk.org/?q=node/6158" target="_blank"><strong>Kilián laktanya</strong></a>, mely az Üllői utat és a körutat ellenőrizte. Az egyetértés viszont nem volt jellemző kezdetekben. A fegyvert kereső felkelők az első nap <strong>összetűzésbe kerültek és felülkerekedtek a laktanya tisztjein</strong>.</p>
<p style="text-align: center;"> <a href="http://www.funzine.hu/wp-content/uploads/2016/10/corv1.jpg"></a></p>
<p> Bár később fegyverszünetet kötöttek az oda érkező  Maléter Pál ezredessel (akit november 2-án honvédelmi miniszternek neveztek ki), október 28-ig többször is összetűzésbe kerültek, míg <strong>Maléta végül kiszorította a felkelőket a laktanyából</strong>, amiért később több kritika érte.Ettől függetlenül A Corvin tér és a laktanya együttesen óriási sikereket könyvelhettek el.</p>
<p style="text-align: center;"> <a href="http://www.funzine.hu/wp-content/uploads/2016/10/corv2.jpg"></a></p>
<p> A Budapestet és szabadságot védők emlékére állították Győrfi Lajos, A pesti srác nevű szobrát 1996-ban. A művész azért egy gyerekszoborral emlékezett meg az eseményekről, mert ahogy az a Corvin köz főparancsnokának, <a href="http://magyarhosok.hupont.hu/46/pongratz-gergely-1956os-szabadsagharcosrol" target="_blank">Pongrátz Gergely</a> visszaemlékezéséből is kiderült, nagyon sok tizenéves fiatal volt az ellenállók között, akik példátlan bátorsággal harcoltak a szovjetek ellen.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>1956 terei: Ellenállás a Szénán &#8211; Emlékezzünk a forradalomra</title>
		<link>https://funzine.hu/hu/1956-terei-ellenallas-a-szenan/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[JonBorno]]></dc:creator>
		<pubDate>Sun, 22 Oct 2017 04:00:55 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Goodapest]]></category>
		<category><![CDATA[1956]]></category>
		<category><![CDATA[budapest]]></category>
		<category><![CDATA[forradalom]]></category>
		<category><![CDATA[szabadságharc]]></category>
		<category><![CDATA[Széna tér]]></category>
		<category><![CDATA[történelem]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://funzine.hu/hu/1956-terei-ellenallas-a-szenan/</guid>

					<description><![CDATA[A Széna tér egyike Budapest azon tereinek, amelyikre nehezen illik rá a &#8222;tér&#8221;]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p class="dropcap" style="text-align: justify;"><strong>A Széna tér egyike Budapest azon tereinek, amelyikre nehezen illik rá a &#8222;tér&#8221; megnevezés. Villamossínek, többsávos, forgalmas autóút, buszpályaudvar, és egy kaotikus kereszteződés veszik fel a harcot az ember fejében élő letisztult, tágas, nyugodt, találkozásra és korzózásra alkalmas tér-fogalommal. Hatvan évvel ezelőtt itt csaptak össze a budai fiatalokból, bányászokból és tanulókból álló százak a bevonuló szovjet csapatokkal.</strong></p>
<p>Kezdetben a<strong> budai ellenállás a Margit híd budai hídfőjénél koncentrálódott</strong>: részben ők, részben pedig egy önállóan szerveződő ellenálló csoport hozták létre a Széna téri ellenállást október 25-ére, erőszak nélkül elfoglalva az éppen <strong>akkoriban folyó metróépítkezés munkásszállóját</strong> és a Margit körúti fogházat, néhány más környező épülettel egyetemben.</p>
<p style="text-align: center;"><a href="http://www.funzine.hu/wp-content/uploads/2016/10/szena2.jpg"></a></p>
<p>A fiatalok igazoltatták az autósokat, a Széna téren pedig barikádokat és védősáncot emeltek, amihez <strong>felhasználták a Déli pályaudvar vagonjait</strong> is. Október 26-án csatlakozott a csoporthoz a Széna téri ellenállás későbbi parancsnoka, az 59-es éves <a href="http://www.rev.hu/ords/f?p=600:2:::::P2_PAGE_URI:tanulmanyok/1956/szabo_bacsi" target="_blank">Szabó János</a>, gépkocsivezető, az &#8217;56-os forradalom Bem apója. Először csak egy volt ő is a bámészkodó tömeg közül, ám mikor egy fegyverekkel teli teherautóról kellett lepakolni, Szabó szóba elegyedett az egyik fiatal felkelővel, majd miután <strong>világossá vált számára, hogy céljaik ugyanazok</strong> (a szovjet csapatok kivonulása, függetlenség, béremelés, rákosisták eltávolítása a kormányból), <strong>úgy döntött, beáll ő is a felkelők közé</strong>. <a href="http://www.eorsilaszlo.hu/eorsilaszlo.hu/" target="_blank">Eörsi László</a> történész szerint Szabó habozó, a kompromisszumos megoldásokat a konfliktussal szemben előnyben részesítő ember volt, emellett viszont határozottan és keményen is tudta képviselni a forradalom és embere érdekeit.</p>
<p><a href="http://www.funzine.hu/wp-content/uploads/2016/10/szénatér3.jpg"></a></p>
<p><strong>Komolyabb fegyveres összecsapásokra egészen október 27-ig nem került sor</strong>, csak kisebb csetepaték zajlottak le a felkelők és a kerületi rendőrök között. 27-én délelőtt azonban elkezdett forrósodni a talaj: először egy nagyobb ÁVH-s osztag támadott a felkelőkre (az egyetlen áldozat egy államvédelmis volt), majd a térségbe küldött Gorbunov ezredes szovjet hadosztályának több páncélosautója és harckocsija is áthaladt a Széna téren, ezekből géppuskával lőtték a környező házakat, felkelőket sejtve az ablakok mögött.</p>
<p>Időközben <strong>tárgyalások kezdődtek a közeli Bem laktanya tisztjei és a felkelők között</strong>: a magyar katonák fegyverletételre és bázisuk elhagyására szólították fel a felkelőket, akiknek ez természetesen nem tetszett. 28-án hajnalban aztán a <strong>Bem laktanya 110 katonája, 20 rendőr, és a szovjet haderő harckocsijai váratlanul bekerítették a Széna téri hadállást</strong>: Szabóék számára <strong>nyilvánvalóvá vált, hogy menni kell, különben a tankok rommá lövik a bázist</strong>. Többen a budai hegyekbe szöktek, mások elrejtették a fegyverüket és hazamentek, a bányászok pedig visszatértek pilisszentiváni munkásszállójukra, néhány egyetemistával kiegészülve.</p>
<p><a href="http://www.funzine.hu/wp-content/uploads/2016/10/szénatér2.jpg"></a></p>
<p>A történet mégis szerencsés véget ért, hiszen <strong>október 29-én megállapodás született a honvédek és a felkelők között,</strong> az utóbbiak pedig nem csak, hogy visszafoglalhatták korábbi bázisukat és együtt járőrözhettek a honvédekkel, de kiképzést is kaptak a Petőfi laktanya katonáitól, és hamarosan felügyeletük alá vonták a Bécsi kaput, a Központi Statisztikai Hivatal épületét, a hűvösvölgyi ÁVH-főhadiszállást, és több pártvezetői villát is.</p>
forrás: Fortepan</figcaption></figure>
<p><strong>A Széna téri idill végül november 4-én, a szovjet tankok Moszkva tér felőli bevonulásával ért véget</strong>: az aknatűzben felborultak az utcára tolt vagonok, felszabadítva az utat a tankok számára. 1400 felkelő vonult a Széna térre, hogy megállítsák a szovjetek előrehaladását, ám az akció sikertelen volt, a tankok szétlőtték a Margit körutat és a Széna tér épületeit, a szabadságharcosok közül sokat elfogtak, börtönbe zártak, <strong>14 felkelőt pedig kivégeztek:</strong> közöttük volt Mansfeld Péter és a Szabó parancsnokhelyetteseként dolgozó jugoszláv Ekrem Kemál, valamint Szabó maga is: hivatalosan felakasztották, &#8217;89-es exhumálásakor azonban kiderült, hogy valójában Szabó bácsit agyonverték &#8211; <strong>csontjai 35 helyen voltak eltörve.</strong></p>
<p style="text-align: center;"><a href="http://www.funzine.hu/wp-content/uploads/2016/10/szénatéri-emlékmű.jpg"></a></p>
<p>A széna téri <strong>szabadságharcosok emlékműve néhány kopjafa képében</strong> már a Mammut bevásárlóközpont előtt állt (&#8217;89-ben állították fel), ezt azonban az építtetők el kívánták bontani. A lakossági és politikai tiltakozás hatására végül mégis sikerült kialakítani az emlékműnek egy helyet a pláza tövében, ahol Árvay Ferenc krómozott acélból készült, egy zászlós fiatal felkelőt ábrázoló szobrával együtt alkotnak a kopjafák egy kegyhelyet.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>6 dolog, amit biztosan nem tudtál március 15-ről</title>
		<link>https://funzine.hu/2017/03/15/kult/6-dolog-amit-biztosan-nem-tudtal-marcius-15-rol/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Tegdes Péter]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 15 Mar 2017 04:00:46 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Életmód]]></category>
		<category><![CDATA[Kult]]></category>
		<category><![CDATA[1848]]></category>
		<category><![CDATA[forradalom]]></category>
		<category><![CDATA[március 15.]]></category>
		<category><![CDATA[Petőfi]]></category>
		<category><![CDATA[történelem]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://funzine.hu/?p=280536/</guid>

					<description><![CDATA[Bár minden évben megemlékezünk az 1848-49-es forradalomról, sok érdekes dolgot nem, vagy csak]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p class="dropcap"><strong>Bár minden évben megemlékezünk az 1848-49-es forradalomról, sok érdekes dolgot nem, vagy csak tévesen tudunk róla. Összegyűjtöttünk 6 tényt március 15-ről, amin biztosan meg fogsz lepődni.</strong></p>
<h3><strong>Az utat mutató szurony</strong></h3>
<p>A forradalom egyik legismertebb alakját, a költő Petőfit Sándort egy szurony győzte meg arról, hogy nyertes ügyet képviselnek. Amikor Vasvári Pál politikussal a felkelés részleteiről beszéltek, Vasvári olyan lelkesen gesztikulált, hogy Petőfi tőrös botjából kiütötte a szuronyt, ami egy ajtófélfába csapódott, méghozzá úgy, hogy a hegye pontosan Bécs irányába mutatott.</p>
<h3><strong>Nem is volt Pilvax</strong></h3>
<p>A márciusi ifjakként emlegetett fiatal forradalmárok március 15-én reggel a Pilvax Kávéházból indították útjára a forradalmat– legalábbis ez áll minden történelemkönyvben. Az igazság azonban az, hogy a Fillinger János tulajdonában álló kávéházat mindenki Fillinger néven emlegette. A helyet azóta jelentősen átépítették, de egy táblával még mindig jelzik, hogy milyen fontos események történtek itt egykor.</p>
<h3><strong>A megbecstelenített Nemzeti dal</strong></h3>
<p>Petőfi a hazaszeretet hevében írta a Nemzeti dal című költeményét, melyet a Nemzeti Múzeum előtt szavalt el a forradalmi lázban égő tömegek előtt. Csupán egyetlen dolog rontotta el a dicső hangulatot: az összegyűltek között elvonuló tehenek. A József-napi vásár miatt áruba bocsájtott állatokat ugyanis ekkor hajtották a vásárba. (Egyébként a forradalmárok eredetileg március 19-re, József-napra tervezték a felkelést, mivel tudták, hogy a vásárba áramló emberek indulatait könnyű lesz felkorbácsolni, és a maréknyi felkelőkből könnyen óriási tömeg válhat.)</p>
<h3><strong>Az elrontott kokárda</strong></h3>
<p>A háromszínű zászlót, vagyis trikolort a francia forradalom szülte, ahogy a kokárdát is a francia felkelők tűzték elsőként ruhájukra. Petőfi Sándor feleségét, Szendrey Júliát is ez ihlette meg, aki saját maga varrta meg férje számára a kokárdát. A baj mindössze annyi volt, hogy Júlia felcserélte a kokárdán a magyar zászló színeit, így a végeredmény úgy nézett ki, mintha az olasz lobogót formálta volna meg. Történészek szerint az sem kizárt, hogy Szendrey Júlia direkt szedte ilyen sorrendbe a színeket, hogy így fejezze ki az olasz nemzeti forradalom iránti szolidaritását. (Egyébként a kokárda olyan hamar „divatba jött” 1848 márciusában, hogy három nap alatt Pest-Buda kifogyott a nemzetiszínű textilekből.)</p>
<h3><strong>Nyomdai izgalmak</strong></h3>
<p>A magyarok követeléseit tartalmazó 12 pontot a Landerer és Heckenast nyomdába vitték kinyomtatni a felkelők. Akkoriban minden sajtóterméket csak akkor nyomtathatták ki a nyomdászok, ha szerepelt rajta a cenzori bélyegző. Amikor Landerer, a nyomdatulajdonos a szabályoknak megfelelően megkérte a felkelőktől, hogy mutassák meg a cenzori bélyegzőt a nyomtatandó anyagokon a forradalmárok természetesen nem tudtak ilyen pecsétet megmutatni. Mivel azonban Landerer a felkelők oldalán állt, az egyik forradalmár fülébe súgta, hogyha elfoglalják a nyomdáját, ki tudnák nyomtatni a 12 pontot. Hogy a színjáték tökéletes legyen, Landerert a kérésére bezárták a saját irodájába.</p>
<h3><strong>Lusta forradalmárok</strong></h3>
<p>A fentebb említett, szuronydobáló Vasvári Pál szerencsétlen ok miatt késett el az egyik tiltakozó felvonulásról. A férfiben forradalmi láznál is erősebben égett a férfiú szenvedély, és a haza ügyének szolgálás helyett inkább a magyar asszonyoknak tette a szépet.</p>
<p>A szabadságharc másik emblematikus figurája, a börtönből kiszabadított Táncsics Mihály pedig a tiszteletére előadott színházi előadásról maradt le. Kiszabadítása izgalmaiban annyira elfáradt, hogy úgy elaludt, hogy senki nem bírta felébreszteni őt.</p>
<p>&nbsp;</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Budapest titkai: Az 1848-as forradalom leverésének jelképe, a Citadella</title>
		<link>https://funzine.hu/2017/03/14/goodapest/az-1848-forradalom-leveresenek-jelkepe-amit-ma-mindenki-imad/</link>
					<comments>https://funzine.hu/2017/03/14/goodapest/az-1848-forradalom-leveresenek-jelkepe-amit-ma-mindenki-imad/#comments</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Tegdes Péter]]></dc:creator>
		<pubDate>Tue, 14 Mar 2017 15:43:24 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Goodapest]]></category>
		<category><![CDATA[1848f]]></category>
		<category><![CDATA[Citadella]]></category>
		<category><![CDATA[forradalom]]></category>
		<category><![CDATA[Haynau]]></category>
		<category><![CDATA[Szabadság-szobor]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://funzine.hu/?p=282439/</guid>

					<description><![CDATA[Március 15-én a lelkes, hazaszerető fiatalok, a bátor katonák és bölcs politikusok tetteiről]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p class="dropcap"><strong>Március 15-én a lelkes, hazaszerető fiatalok, a bátor katonák és bölcs politikusok tetteiről szoktunk megemlékezni. A szabadságharc bukásáról, kudarcának okairól már annál kevésbé szeretünk beszélni. Mi sem a történelmünk szépséghibáival szeretnénk foglalkozni, hanem azzal a minden budapesti által ismert épületről, mely az 1848-as forradalom leverése után épült, és a legyőzhetetlen osztrák császárt hatalmát szimbolizálta. Ez a Citadella.</strong></p>
<p>A Gellért-hegy tetején magasodó Citadellát nemcsak a budaiak, de a turisták is gyakran felkeresik, ha sétálni támad kedvük, örömmel másznak fel a hegy tetejére, és gyönyörködnek a panorámában. Mindeközben alig akad közöttük valaki, aki tudná, hogy az építményt az 1848-as forradalom leverése után, 1854-ben építtetett a bresciai hiéna, Haynau, hogy innen tartsa megfigyelés alatt a gaz, lázadó pest-budaiakat, hogy nehogy még egyszer eszükbe jusson fellázadni az Habsburg uralkodó ellen.</p>
<p>Julius Jacob von Haynau volt az az osztrák hadvezér, aki leverte a magyar szabadságharcot, és azt a feladatot kapta az osztrák császártól, Ferenc Józseftől, hogy teremtsen rendet az országban és Pest-Budán.  Haynau  nagy &#8222;lelkesedéssel&#8221; vettette bele magát a feladatba. Ő végeztette ki az aradi vértanúkat, ahogy Batthiány Lajost is, több száz, a magyar függetlenségért harcoló katonát záratott börtönbe, a magyar hadsereg másik jelentős részét pedig beolvasztotta az osztrák hadseregbe. Arról is gondoskodott, hogy emlékét biztosan örökre megőrizze a pestiek, méghozzá úgy, hogy megépítette a Citadellát.</p>
<h3>A bukás ékes jelképe</h3>
<p>Bár az esetek többségében a városok legmagasabb pontjára azért építettek erődítményt, hogy megvédjék a várost, Haynau ennek pont az ellenkezőjét akarta elérni a Citadellával: a pesti lakosságot kívánta állandó figyelem alatt tartani. A véreskezű hadvezér még ágyúállásokat is terveztetett az erődítményre, hogyha a helyzet úgy hozza, tüzelhessenek a város lakóira &#8211; szerencsére erre azonban soha nem került sor. A Habsburgok eredetileg egy sokkal hatalmasabb, 220 méter hosszú, 60 méter falvastagságú  erődítményt akartak létrehozni, ám végül az 1850-ben elkezdett építkezés 1854-ig egy 20 méter hosszú, 12-16 méter magasságú fal megépítéséig jutott, tovább pedig már nem is folytatták munkálatokat. (Helyette inkább Komáromban húztak fel egy másik &#8222;védőbástyát&#8221; az osztrákok. )</p>
<p>Bár 1867-ben, a kiegyezéskor Ausztria és Magyarország viszonya békésen rendeződött, és a Citadella elvesztette minden hadi funkcióját, az utolsó osztrák katonák csak 1899-ben vonultak ki az épületből.</p>
<h3>A magyaroknak is értettek a fricskához</h3>
<p>Pár évtizeddel később a magyarok bosszút állhattak rossz emlékű Citadelláért. <a href="http://funzine.hu/hu/9-erdekesseg-az-orszaghazrol/" target="_blank" rel="noopener">Egyes pletykák szerint</a> az Országház a 19. század végén azért épült éppen a Duna pesti oldalára, a Budai Várral majdnem szemközt, hogy az első dolog, melyet a Várból kilépő király (alias Ferenc József, aki a valóságban Bécsből, és nem Budapestről kormányzott) meglát, az alkotmányos rendszer szimbóluma, a Parlament legyen, mely arra emlékezteti őt, hogy csak a nép akaratával összhangban kormányozhatja az országot.</p>
<h3>A sors fintora</h3>
<p>Bár Citadellát utálták a pestiek, az osztrák császár elnyomó, abszolutista rendszerének a szimbólumává nőtte ki magát az épület a szemükben, megálmodója, Haynau egy másik történelmi fontosságú épület, pontosabban híd történetében is kulcspozíciót töltött be. A Széchényi kezdeményezésére megépített első dunai kőhidat, a Lánchidat Haynau adta át 1849 novemberében.</p>
<p>Az is a történelem fonák sztorijai közé tartozik, hogy régen Haynaut Budapest megválasztotta a díszpolgárává, mely kitüntetéstől csak 2011-ben fosztotta meg a Fővárosi Közgyűlés.</p>
<p>Ha a Gellért-hegy másik híres látnivalójára, a Szabadság-szoborra is kíváncsi vagy, olvasd el az <a href="http://funzine.hu/2017/01/08/goodapest/tudtad-hogy-a-szabadsag-szobor-az-urben-is-jart/" target="_blank" rel="noopener">erről szóló cikkünket</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
					<wfw:commentRss></wfw:commentRss>
			<slash:comments>1</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>1956 arcai &#8211; az egyetemista</title>
		<link>https://funzine.hu/hu/1956-arcai-az-egyetemista/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[JonBorno]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 28 Oct 2016 15:10:40 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Goodapest]]></category>
		<category><![CDATA[1956]]></category>
		<category><![CDATA[forradalom]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://funzine.hu/hu/1956-arcai-az-egyetemista/</guid>

					<description><![CDATA[A Hosszúlépés ismét izgalmas programot eszelt ki a hétvégére. Most az 1956- os forradalom különböző]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p style="text-align: justify;"><strong>A Hosszúlépés ismét izgalmas programot eszelt ki a hétvégére. Most az 1956- os forradalom különböző alakjainak a bőrébe bújva fedezheted fel Budapestet. Az &#8217;56-os események jellegzetes karaktereit bemutató sorozatunk utolsó részét olvasod, melyben az egyetemistát mutatjuk be..</strong><span id="more-270757"></span></p>
<p>&#13;</p>
<p style="text-align: justify;">Vidéki munkáscsaládból származó <strong>elsőgenerációs értelmiségi</strong>. Míg édesapja akkor sem látszott ki a szénporból, amikor csillésből felvigyázóig vitte, ő már <strong>divatos, buggyosan hordott fehér ingben és bőszárú pantallóban tevékenykedik</strong> a Dolgozó Ifjúság Szövetségének (DISZ) tagjaként az egyetemen. Az ELTE Bölcsészettudományi karának hallgatójaként <strong>hisz a szocializmusba</strong>n, amely felemelte.</p>
<p>&#13;</p>
<p style="text-align: justify;">A Rákosi-rendszerben tanulással harcol a békéért, olykor még vas- és fém gyűjtésével is védi azt. A sztálinizmus bűnei után is sokáig úgy tartja, hogy csak a szocializmusban valósulhat meg „gyönyörű képességünk: a rend.”</p>
<p>&#13;</p>
<p style="text-align: center;"><a href="http://www.funzine.hu/wp-content/uploads/2016/10/egyetemista.jpg"></a></p>
<p>&#13;<br />
A kezdeti elhivatottság helyét azonban <strong>hamarosan átveszi a csalódottság</strong>. Az egyetemen szembesül a szabad, kritikus légkör hiányával, az oktatás torzításaival, a mindennapokban megtapaszalja az  ÁVH kegyetlenségét. A sorozatos csalódások hatására <strong>egyre radikálisabbá válik</strong>, reformokra vágyó, a harcokban aktívan résztvevő fiatal lesz belőle.&#13;</p>
<p style="text-align: justify;">forrás: forrás: Fortepan.hu, orig.: NAGY GYULA</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>1956 arcai &#8211; az ÁVH parancsnok</title>
		<link>https://funzine.hu/hu/1956-arcai-az-avh-parancsnok/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[JonBorno]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 27 Oct 2016 11:00:34 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Goodapest]]></category>
		<category><![CDATA[1956]]></category>
		<category><![CDATA[forradalom]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://funzine.hu/hu/1956-arcai-az-avh-parancsnok/</guid>

					<description><![CDATA[A Hosszúlépés hévégi interaktív, városfelfedezős, 1956-os eseményeiben elmélyedős programjában a]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p style="text-align: justify;"><strong>A Hosszúlépés hévégi interaktív, városfelfedezős, 1956-os eseményeiben elmélyedős programjában a forradalom különböző szereplőinek bőrébe bújhatunk. A karaktereket bemutató sorozatunk 4. részét  olvasod.<span id="more-270754"></span></strong></p>
<p>&#13;</p>
<p style="text-align: justify;">Nyomdásztanoncként már a dualizmus idején részt vesz a munkásmozgalomban, 1918 végén a <a href="http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1886_februar_20_kun_bela_szuletese/" target="_blank">Kun Béla-</a>párthoz csatlakozik, előbb a <a href="http://www.filologia.hu/tanulmanyok/a-voros-ujsag.-egy-kommunista-lap-a-nepkoztarsasagban-es-a-tanacskoztarsasagban-1918-1919/minden-oldal.html" target="_blank"><i>Vörös Újság</i></a> szerkesztőségének tagja, a Tanácsköztársaság idején pedig a Vörös Hadsereg politikai biztosa.&#13;<br />
A <strong>proletárdiktatúra bukása után Bécsbe emigrál</strong>, ahonnan Kun Béla küldi vissza illegális pártmunkára a „Horthy-Magyarországra”. Hamarosan letartóztatják és a szegedi Csillag börtönbe kerül, ahol kapcsolatba kerül egyik rabtársával, <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1kosi_M%C3%A1ty%C3%A1s" target="_blank">Rákosi Mátyással</a>, akivel 1940-ben egy „fogolycsere” keretében együtt távozhatnak a Szovjetunióba.</p>
<p>&#13;</p>
<p style="text-align: justify;">A Szovjetunióban megnősül, orosz feleségével és a moszkovita emigrációval együtt 1945-ben tér haza. Előbb a <strong>Politikai Rendészeti Osztály</strong> (PRO), majd az <strong>Államvédelmi Osztály</strong> (ÁVO) és az <a href="http://mult-kor.hu/cikk.php?id=6760" target="_blank">Államvédelmi Hatóság</a> (ÁVH) kötelékében magas beosztású parancsnok, Péter Gábor közelében foglal helyet a „munkásosztály öklének” tartott szervezetben. Fejében meg se fordul, hogy nem a „nép ellenségei” azok, akik ellen eljárást indítanak, és hogy „bűnösnek mindig lennie kell”. De érzelmei neki is vannak: <strong>hétvégenként ott van a Budapesti Bástya mérkőzésein</strong>, első osztályú szinten sakkozik.</p>
<p>&#13;</p>
<p style="text-align: center;"> <a href="http://www.funzine.hu/wp-content/uploads/2016/10/avh.jpg"></a></p>
<p>&#13;</p>
<p style="text-align: justify;">1952-ben nagy megtiszteltetés éri, amikor <strong>meghívót kap Rákosi Mátyás 60. születésnapjára</strong>. Mint parancsnok számos Szabad Nép-félórát tart a munkahelyén, ahol a rendszer leghűségesebb embereként tartják számon. Péter Gábor bizalmasa, aki az ÁVH vezér magánügyeiről is mindent tud. De sikeres napjai nem sokáig tartanak, az ÁVH-parancsnok 1953-ban együtt bukik felettesével.</p>
<p>&#13;</p>
<p style="text-align: justify;">Az Államvédelmi Hatóság 1953. június 17-i titkos „feloszlatása” után háttérbe szorul. A kudarc ellenére politikai elveit sosem adja fel, mindent megtesz azért, hogy az ÁVH ranglétráján visszakapaszkodjon: <strong>besúgó lesz</strong>, aki ha kell jelentéseket ír a sporttársairól, vagy épp éttermekről.&#13;<br />
Nagy Imre politikáját öngyilkosságnak tartja, szerinte minden válságra bekeményítéssel kell felelni. Az október 23-i tüntetés betiltása, majd szétverése mellett van: <strong>felháborítónak tartja, hogy azok a fiatalok tüntetnek</strong>, akiket a szocializmus emelt fel a „hárommillió koldus országának” nyomorából. Úgy véli, hogy ebben a válságos helyzetben az államvédelmi erőkre nagyobb szükség van, mint valaha.</p>
<p>&#13;</p>
<p style="text-align: justify;"> forrás: Fortepan.hu, orig.: PESTI SRÁC</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>1956 arcai &#8211; a pap</title>
		<link>https://funzine.hu/hu/1956-arcai-a-pap/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[JonBorno]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 26 Oct 2016 14:00:13 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Goodapest]]></category>
		<category><![CDATA[1956]]></category>
		<category><![CDATA[forradalom]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://funzine.hu/hu/1956-arcai-a-pap/</guid>

					<description><![CDATA[A Hosszúlépés hévégi interaktív, városfelfedezős, 1956-os eseményeiben elmélyedős programjában a]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p style="text-align: justify;"><strong>A Hosszúlépés hévégi interaktív, városfelfedezős, 1956-os eseményeiben elmélyedős programjában a forradalom különböző szereplőinek bőrébe bújhatunk. A karaktereket bemutató sorozatunk 3. részét  olvasod.</strong><span id="more-270730"></span></p>
<p>&#13;</p>
<p style="text-align: justify;">Szegény, <strong>vallásos falusi családból származik,</strong> fiatalon Horthy Miklós-ösztöndíjjal tanult, felszentelése után Kisoroszi katolikus plébánosa lett. Kevesen múlt, hogy nem halt meg, amikor <strong>1944 decemberében a németek felrobbantották a tahitótfalui hida</strong>t, ettől kezdve meggyőződésévé vált, hogy <strong>küldetése van a „Sátán erői”, mind a „zöld”, mind a „vörös” bolsevizmus (a nyilasok és a kommunisták) elleni küzdelemben</strong>. Századának történetét a „kereszténység” és a „pogányság” végső küzdelmének korszakaként fogja fel, példaképe <a href="http://www.emlekpont.hu/programok/programok/a_haza_es_a_hit_szolgalat/mindszenty_jozsef_eletraj.html" target="_blank">Mindszenty bíboros</a>, a <strong>„géppisztolyos prímás”.</strong> Sosem hajlandó engedményeket tenni, mert meggyőződése, hogy minden kompromisszum a Sátán győzelme. Latin miséi kezdetekor kulccsal zárja be a templom ajtaját, hogy se ki, se be ne mehessen senki.</p>
<p>&#13;</p>
<p style="text-align: center;"><a href="http://www.funzine.hu/wp-content/uploads/2016/10/pap.jpg"></a></p>
<p>&#13;</p>
<p style="text-align: justify;">1949-ben azonban – <a href="http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1949_februar_8_mindszenty_jozsefet_eletfogytiglani_bortonbuntetesre_itelik/" target="_blank">a Mindszenty-per idején</a> – helyzete egyre nehezebbé válik. Budapestre kerül, ahol az ötvenes évek alatt papi hivatása mellett fontosnak tartja, hogy <strong>híveinek is segítsen</strong> az egyre szűkösebb körülmények között. Átéli az államosításokat is, ennek során amit lehetett, <strong>igyekezett megmenteni, régi értékes iratokat és szentek ereklyéit</strong>, hogy nehogy illetlen kezek közé kerülve örökre elpusztuljanak ezek a néha több száz éves kincsek.</p>
<p>&#13;</p>
<p style="text-align: center;"><a href="http://www.funzine.hu/wp-content/uploads/2016/10/mind.jpg"></a></p>
<p>&#13;</p>
<p style="text-align: justify;">Az egyházi szociális háló fokozatos felszámolásával a hívek is egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, szegények és nagycsaládosok, akik a templomtól rendszeresen kaptak adományokat nem tudták, kihez fordulhatnának. Rajtuk is igyekezett segíteni, és <strong>a börtönbüntetést is kockáztatva a fekete piacról igyekezett élelmet szerezni</strong> nekik, vagy éppen a jegyrendszert kijátszva üzérkedni.</p>
<p>&#13;</p>
<p style="text-align: justify;">De mindezek mellett legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy az országból, a katolikus egyház jelenlegi siralmas állapotáról és a Rákosi-diktatúráról <strong>szavahihető információkat juttasson ki a vasfüggönyön túlra</strong>.</p>
<p>&#13;</p>
<p style="text-align: justify;">A sorozat első részéért kattints <a href="http://www.funzine.hu/hu/2016-10-1956-arcai-az-ujsagirono/" target="_blank">ide</a>,  a másodikért pedig <a href="http://www.funzine.hu/hu/2016-10-1956-arcai-a-focista/" target="_blank">ide</a>.</p>
<p>&#13;</p>
<p style="text-align: justify;">Ha pedig az eseményről szeretnél többet tudni, kattints az esemény <a href="https://www.facebook.com/events/360663764265344/" target="_blank">Facebook oldalára</a>.</p>
<p>&#13;</p>
<p style="text-align: justify;">kép forrása: forrás: Fortepan.hu, orig.: NAGY GYULA</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
