<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>Föld Archives</title>
	<atom:link href="https://funzine.hu/tag/fold/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://funzine.hu/tag/fold/</link>
	<description></description>
	<lastBuildDate>Fri, 05 Jul 2024 06:30:54 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=6.9.11</generator>

<image>
	<url>https://funzine.hu/wp-content/uploads/2017/09/cropped-FUNZINE_Facebook_Profil_Logo_01-1-32x32.jpg</url>
	<title>Föld Archives</title>
	<link>https://funzine.hu/tag/fold/</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Óvjuk meg együtt több százezer tonna szén-dioxidtól a Földet!</title>
		<link>https://funzine.hu/2019/07/29/eletmod/ovjuk-meg-egyutt-tobb-szazezer-tonna-szen-dioxidtol-a-foldet/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szerencsi Évi]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 29 Jul 2019 12:36:26 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Életmód]]></category>
		<category><![CDATA[erőforrások]]></category>
		<category><![CDATA[Föld]]></category>
		<category><![CDATA[környezetszennyezés]]></category>
		<category><![CDATA[környezetvédelem]]></category>
		<category><![CDATA[Túlfogyasztás Világnapja]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://funzine.hu/?p=342079</guid>

					<description><![CDATA[Még a tavalyinál is korábban, július 29-én érkezett el a Túlfogyasztás Világnapja, ekkorra]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p class="dropcap"><strong>Még a tavalyinál is korábban, július 29-én érkezett el a Túlfogyasztás Világnapja, ekkorra használtuk el a Föld egy évre elegendő erőforrásait. A globális problémára izgalmas videóban hívják fel a figyelmet, és kiszámolták, hogy csak 2018-ban 200 000 tonna szén-dioxid kibocsátásától lehetett megóvni a Földet mindössze azzal, hogy másodkézből vásároltunk. </strong></p>
<p>Ez a mennyiség 1 400 000 000 darab műanyag zacskó vagy például 2 700 000 tricikli előállításához is elég lehet, sőt, olyan hatással van a környezetünkre, mintha 39 ezer autót vonnánk ki a forgalomból egy teljes évre, vagy ha minden évben 45 napra leállna Budapest teljes közlekedése.</p>
<p>A Túlfogyasztás Világnapjára készült kisfilmmel a Jófogás célja, hogy a megdöbbentő számok közzétételével közelebb hozza a felhasználóit a környezettudatos megoldásokhoz, és rávilágítson arra, hogy mindannyian szuperhősök lehetünk azáltal, ha másodkézből vásárolunk.</p>
<p>Varju Lilla, az Adevinta Classified Media Hungary marketing igazgatója elmondta, hogy a kutatással arra is szeretnék felhívni a figyelmet, hogy nemcsak anyagi megfontolásból érdemes az oldalon adni és venni, hanem egyúttal a környezetünk védelméért is sokat tehetünk. Ugyanis a másodkézből beszerzett termékeket nem kell újra legyártani, leselejtezni, így az ezekből az eljárásokból adódó szén-dioxid kibocsátástól is megóvhatjuk a Földet.</p>
<p><iframe title="Jófogás - Így óvjuk meg több százezer tonna szén-dioxidtól a Földet" width="850" height="478" src="https://www.youtube.com/embed/oiensrXzHjg?feature=oembed" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture" allowfullscreen></iframe></p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>25 kép, amiről nem hiszed el, hogy a Földön készült</title>
		<link>https://funzine.hu/2017/07/21/have-fun/25-kep-amirol-nem-hiszed-el-hogy-foldon-keszult/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Tegdes Péter]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 21 Jul 2017 08:25:48 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Kikapcs]]></category>
		<category><![CDATA[Föld]]></category>
		<category><![CDATA[Google Maps]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://funzine.hu/?p=294227/</guid>

					<description><![CDATA[Nincs is gyönyörűbb és változatosabb bolygó a Földnél. Igaz, a többin még nem jártunk, úgyhogy]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p class="dropcap"><strong>Nincs is gyönyörűbb és változatosabb bolygó a Földnél. Igaz, a többin még nem jártunk, úgyhogy kicsit elfogultak vagyunk. Most 25 olyan képet mutatunk be, melyeken úgy tűnik, mintha egy sci-fi film díszletét kapták volna lencsevégre, pedig valójában erről szó sincs: mindegyik fotón a Föld látható.</strong></p>
<p>A Google Maps rohamos fejlődésnek indult az utóbbi hónapokban: még <a href="http://funzine.hu/2017/07/06/eletmod/medvelessel-ujitott-google-maps/" target="_blank" rel="noopener">az alaszkai nemzeti parkban pisztrángokra vadászó medvéket is kukkolhatjuk</a>, ha ahhoz van kedvünk. Most egy orosz designer, Timur Irgashov nézte végig a Google Maps legizgalmasabb világűrből készült felvételeit, a legérdekesebbeket pedig feltolta a netre. Ezek közül válogattunk most mi i.</p>
<p>Ha magadtól esetleg nem jönnél rá, a képek többségén Oroszországot és az Antarktiszt láthatod.</p>
<div class="envira-gallery-feed-output"></div>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Különlegesen jó kirándulóhelyek a Föld napjára</title>
		<link>https://funzine.hu/2017/04/22/eletmod/kulonlegesen-jo-kirandulohelyek-fold-napjara/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Rutai Lili]]></dc:creator>
		<pubDate>Sat, 22 Apr 2017 09:23:49 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Életmód]]></category>
		<category><![CDATA[budapest]]></category>
		<category><![CDATA[Föld]]></category>
		<category><![CDATA[Föld Napja]]></category>
		<category><![CDATA[kirándulás]]></category>
		<category><![CDATA[Magyarország]]></category>
		<category><![CDATA[természet]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://funzine.hu/?p=285251/</guid>

					<description><![CDATA[Itt van a Föld napja: egy nap, amikor még a szokásosnál is többet illik gondolni a természetre, a]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><b> Itt van a Föld napja: egy nap, amikor még a szokásosnál is többet illik gondolni a természetre, a környezettudatos viselkedésre, magára a bolygóra. Van pár ötletünk, hogy hogyan ünnepeld: kapcsolj le minden lámpát, ne ülj benzin hajtású járműbe, mellőzd a meleg vizet, csak helyi terméket vásárolj egy napig, vagy egyszerűen tölts el egy napot a természetben. Ha az utóbbi mellett döntöttél, van pát ötletünk. A legszebb kirándulóhelyeket gyűjtöttük össze a főváros környékéről.</b></p>
<p>&nbsp;</p>
<p><b>Tündér szikla</b></p>
<p><span style="font-weight: 400">A Normafa és a Libegő felső állomása között található ez a sziklaegyüttes. Bármelyik irányból közelítjük is meg, nem kell egy óránál több idővel számolni, de annál szebb kilátás garantált: tiszta időben ellátni belátni a főváros nagy részét. Mesés neve mellesleg onnan ered, hogy a 14. században az a hír járta, hogy a tündérek oda járnak. Meg tudom érteni, a nyugalom, a látvány és a friss levegő még egy tündért is elkápráztatna.</span></p>
<p><b>Apáthy szikla</b></p>
<p><span style="font-weight: 400">Pont a Tündérsziklával szemben található ez a sokkal kevésbé ismert, és sokkal kevésbe látogatott szikla. Ne hagyjuk, hogy a tény, hogy kevésbé népszerű, megtévesszen minket: a kilátás ugyanolyan gyönyörű, csak innen a város látványa mellett a János hegyi kilátóban gyönyörködehtünk.  A Pasaréti út fölé nyúló földdarabot meg lehet közelíteni a 11-es busz végállomásától vagy a 61-es villamostól is, de a Vitorlázórepülőtérre kirándulással is össze lehet kötni a látogatást, így egy hosszabb és egyben izgalmasabb túrát kapunk.</span></p>
<p><b>Rám szakadék</b></p>
<p><span style="font-weight: 400">Budapesttől nem messze, Gödöllő és Dobogókő között húzódik ez a vadregényes útvonal. A vízfolyás fölött kiépített lépcsőkön, létrákon, vagy kapaszkodókorlátok segítségével lehet végigmászni. Kalandos kirándulás, de egyáltalán nem veszélyes, nem csoda, hogy minden korosztály imádja!</span></p>
<p><b>Vácrátóti botanikus kert</b></p>
<p><span style="font-weight: 400">Szentendre szomszédságában terül el az ország legnagyobb botanikus kertje, ahol közel 13 ezer növényfaj található él. Itt érdemes a lábunk elé nézni, nem csak azért, mert különlegesen szép virágokat vehetünk így észre, de a rengeteg itt megtalálható védett növényt sem szerencsés letiporni. </span></p>
<p><b>Pálvölgyi cseppkőbarlang, Szemlő-hegyi barlang</b></p>
<p><span style="font-weight: 400">A környék két legnagyobb barlangja Budán található, és mindkettő megközelíthető BKK-val. A cseppkőbarlang fokozottan védett területnek számít, kövei egyedülállóak. A Szépvölgyi barlangrendszer tagja, ami Magyarország legnagyobbja. A Szemlő-hegyi barlang rendszere 2 kilóméteren bejárható, híres tágas termeiről és tiszta levegőjéről. Utóbbiról olyannyira, hogy az ország minden részén ajánlják azoknak, akik légzési problémáktól szenvednek. Az közös a két kirándulóhelyben, hogy a föld felszínén elképzelhetetlen csendet és sötétet tapasztalhat meg a látogató, és egyiknek végigjárásához sem szükséges barlangász tudás.</span></p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Be green, avagy a környezettudatosság menő</title>
		<link>https://funzine.hu/2017/03/23/eletmod/green-avagy-kornyezettudatossag-meno/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Gyenis-Sutus Dolli]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 23 Mar 2017 04:00:49 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Életmód]]></category>
		<category><![CDATA[Föld]]></category>
		<category><![CDATA[környezetbarát]]></category>
		<category><![CDATA[környezettudatosság]]></category>
		<category><![CDATA[természet]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://funzine.hu/?p=282931/</guid>

					<description><![CDATA[A környezettudatos életmódot még ma elkezdheted, hiszen nem kell hozzá más, csak némi odafigyelés.]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p class="dropcap"><strong>A környezettudatos életmódot még ma elkezdheted, hiszen nem kell hozzá más, csak elszántság, és némi odafigyelés. Talán úgy tűnik, hogy apró erőfeszítéseid nem számítanak sokat, de hidd el, ezek az apróságok idővel nagyon is jó hatással lehetnek Földünkre. Sok kicsi sokra megy.</strong></p>
<p class="dropcap">
<h3><strong>#1 Vezess autót kevesebbet</strong></h3>
<p>Amikor csak teheted, biciklizz, sétálj, és/vagy használj tömegközlekedési eszközöket. Előbbiek nem csupán pénztárcakímélő alternatívák, de fitten is tartanak, és nem utolsósorban csökkentik a levegőbe kibocsátott gázok mennyiségét, amik nagyban felelősek a klímaváltozásért.</p>
<h3><strong>#2 Telekocsi</strong></h3>
<p>Ha a fentebb említett opciók valamilyen oknál fogva nem kivitelezhetők, még mindig marad egy alternatíva, amellyel óvhatod a környezetet. Beszélj össze néhány munkatárssal, és ahelyett, hogy öten öt kocsival mennétek munkába, ötször annyi gázt kibocsátva, pattanjatok be mindannyian ugyanabba a járgányba.</p>
<h3><strong>#3 Adományozz ételt</strong></h3>
<p>Sokszor előfordul velünk, hogy az ételmennyiség, amit megvásárolunk, nem feltétlen egyezik azzal, amit ténylegesen el is fogyasztunk. Semmilyen esetben ne dobj ki ételt, inkább keress fel egy helyi szervezetet, akik elfogadnak ételadományokat, de akár oda is adhatod a maradékot egy utcán kéregető rászorulónak.</p>
<h3><strong>#4 Kevesebb csomagolt étel</strong></h3>
<p>A csomagolási hulladék kétharmada bezacskózott és bedobozolt élelmiszer származéka, amelyeknek nagy része persze szemétlerakó telepeken végzi, egyre több és több metánt a levegőbe bocsátva. Ez ellen például úgy tehetsz, ha:</p>
<ul>
<li>a tartós élelmiszerekből nagykiszerelésűt vásárolsz,</li>
<li>magaddal hordod saját termoszodat, amennyiben sokszor veszel kávét, elvitelre,</li>
<li>az egyenként csomagolt filteres tea helyett teafüvet használsz,</li>
<li>zöldség- és gyümölcsvásárláskor eltekintesz a nejlonzacskóktól.</li>
</ul>
<p><strong> </strong><strong></strong></p>
<h3><strong>#5 Fogyaszd helyi termelők termékeit</strong></h3>
<p>Magyar termékek vásárlásával nem növeled a több ezer kilométerről érkező termékeket forgalmazó cégek bevételét, ahogy a szállításukba beleölt energiák ellen is felléphetsz ezáltal. A termelői piacokról vásárolt termékek továbbá átlagosan kevesebb csomagolást is használnak, így amit csak lehet, szerezz be piacokon. Emellett persze a szezonális zöldségek és gyümölcsök fogyasztása is környezettudatos tett a maga egyszerű módján.</p>
<h3><strong>#6 Vidd magaddal a saját szatyrodat bevásárlásokkor</strong></h3>
<p>Nejlon-, és papírzacskók helyett mindig tartsd magadnál a saját bevásárlótáskádat. Környezetbarát, és még menőbb is, mint egy nejlonzacskó.</p>
<h3><strong>#7 Szépülj okosan</strong></h3>
<p>Sok kozmetikai termék tartalmaz olyan vegyszereket, amelyek az emberekre és környezetükre is ártalmasak lehetnek. Egy kis útmutatóért a környezetbarát (és emberbarát) krémek és sminktermékek kiválasztásához, kattints <a href="http://www.ewg.org/skindeep/top-tips-for-safer-products/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">IDE</a>.</p>
<h3><strong>#8 Vásárolj használtat</strong></h3>
<p>Legyen az könyv, bútor, vagy ruha – spórolj, és mentsd meg a Földet!</p>
<p>&nbsp;</p>
<p><em>Forrás: Greatist</em></p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Így tesszük tönkre a bolygónkat</title>
		<link>https://funzine.hu/2017/02/14/eletmod/az-embernek-170-szer-nagyobb-hatasa-klimavaltozasra-mint-termeszeti-eroknek/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Tegdes Péter]]></dc:creator>
		<pubDate>Tue, 14 Feb 2017 12:15:15 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Életmód]]></category>
		<category><![CDATA[Föld]]></category>
		<category><![CDATA[klímaváltozás]]></category>
		<category><![CDATA[környezet]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://funzine.hu/?p=278827/</guid>

					<description><![CDATA[Az emberi tevékenység 170-szer gyorsabbá teszi a klímaváltozást, mint a természeti erők &#8211;]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Az emberi tevékenység 170-szer gyorsabbá teszi a klímaváltozást, mint a természeti erők &#8211; állapította meg az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU).</strong></p>
<p>Az intézmény tanulmánya elsőként mutatott be olyan matematikai egyenletet, az antropocén egyenletet, amely leírja az emberi tevékenység hatását a Föld rendszerére &#8211; olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.</p>
<p>&#8222;Az elmúlt hétezer évben a változásokat előidéző legfőbb erők néhány vulkán hatásán kívül főként csillagászatiak voltak, mint a Nap energiasugárzás-intenzitásának változása vagy apróbb eltérések a keringési pályában. Ezek évszázadonként 0,01 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedést idéztek elő&#8221; &#8211; mondta Will Steffen, az ANU munkatársa.</p>
<p>&#8222;Az emberi tevékenység miatti üvegházgáz-kibocsátás mértéke az elmúlt 45 évben a hőmérséklet évszázadonkénti 1,7 Celsius-fokos emelkedését idézte elő, ami mellett eltörpül a természeti hatás&#8221; &#8211; tette hozzá.</p>
<p>A The Anthropocene Review című tudományos lapban megjelent tanulmány a Föld rendszerét egyetlen komplex rendszernek tekinti.</p>
<blockquote><p>&#8222;Nem azt állítjuk, hogy naprendszerünk csillagászati erői vagy a geológiai folyamatok megszűntek, de hatásuk ilyen rövid időintervallumot tekintve elenyésző saját hatásunkhoz képest&#8221;</p></blockquote>
<p>&#8211; hangoztatta Steffen.</p>
<p>A tudós szerint ez az alapvető feltevés egy egyszerű egyenletben letisztázva egyértelműbben mutatja be a helyzetet, mint temérdek adattal szemléltetve.</p>
<p>A kutató úgy vélte, az emberiségnek még mindig van esélye arra, hogy elejét vegye a katasztrofális klímaváltozásnak, de nagyon hamar kifut az időből.</p>
<blockquote><p>&#8222;A globális gazdaság zéró kibocsátással is működhet. Kutatások szerint képesek vagyunk etetni kilencmilliárd embert &#8211; ez a 2050-re becsült népesség &#8211; és egyszerre csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását&#8221;</p></blockquote>
<p>&#8211; emelte ki Steffen.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Érdemes lesz felnézni az égre: 68 évet vártunk a mai szuperholdra</title>
		<link>https://funzine.hu/hu/lyma-erdemes-lesz-felnezni-az-egre/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[JonBorno]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 14 Nov 2016 08:47:50 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Életmód]]></category>
		<category><![CDATA[égitest]]></category>
		<category><![CDATA[Föld]]></category>
		<category><![CDATA[Hold]]></category>
		<category><![CDATA[szuperhold]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://funzine.hu/hu/lyma-erdemes-lesz-felnezni-az-egre/</guid>

					<description><![CDATA[Legutóbb 68 éve volt olyan közel bolygónkhoz a Hold, mint amennyire ma lesz, legközelebb pedig 2034]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p>Legutóbb 68 éve volt olyan közel bolygónkhoz a Hold, mint amennyire ma lesz, legközelebb pedig 2034. november 25-én, vagyis bő 18 év múlva élhetünk át újra hasonlót.&#13;<br />
&#13;<br />
A szuperholdnak azt nevezzük, amikor a holdtölte az égitest ellipszis alakú pályájának a Földhöz legközelebbi pontján következik be. Ilyenkor<strong> az égitest látszólagos mérete körülbelül 14 százalékkal haladja meg szokásos nagyságát, fényessége pedig 30 százalékkal nő.</strong> Átlagosan minden 14. holdtölte szuperhold, ennyire nagynak és fényesnek azonban ritkán láthatjuk az égitestet: utoljára 1948 januárjában volt ilyen.&#13;</p>
<p style="text-align: center;"><a href="http://www.funzine.hu/wp-content/uploads/2016/11/9997239_422a12c0032979d3c2fec5e8d5b2d15f_x1.jpg"></a></p>
<p>&#13;</p>
<p style="text-align: center;"> <strong>Fotó: MTI &#8211; Komka Péter</strong></p>
<p>&#13;</p>
<p style="text-align: left;"><strong>A NASA adatai szerint a Hold november 14-én 356 ezer 508 kilométer távolságra lesz a Földtől.</strong> Ez 46,7 kilométerrel kevesebb, mint a legutóbbi rekorder szuperhold alkalmával, 1948. január 26-án. A rendkívüli szuperhold az egész Földről látható lesz jó idő esetén szabad szemmel is, de látcsővel vagy teleszkóppal minden korábbinál jobban kivehetők lesznek a Hold felszínének részletei &#8211; <a href="http://hvg.hu/instant_tudomany/20161111_szuperhold_hold_csillagaszat">írja a hvg.hu</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>A Naprendszer holdjai</title>
		<link>https://funzine.hu/hu/a-naprendszer-holdajai/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[JonBorno]]></dc:creator>
		<pubDate>Sun, 17 Apr 2016 08:50:56 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Goodapest]]></category>
		<category><![CDATA[Európa]]></category>
		<category><![CDATA[Föld]]></category>
		<category><![CDATA[Ganömédész]]></category>
		<category><![CDATA[Hold]]></category>
		<category><![CDATA[Jupiter]]></category>
		<category><![CDATA[Neptunusz]]></category>
		<category><![CDATA[Titán]]></category>
		<category><![CDATA[tudomány]]></category>
		<category><![CDATA[űrkutatás]]></category>
		<category><![CDATA[világűr]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://funzine.hu/hu/a-naprendszer-holdajai/</guid>

					<description><![CDATA[A Naprendszerben 8 bolygó rója köreit (talán 9&#8230;) a Nap körül már évmilliárdok óta. Ezek közül]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div><strong>A Naprendszerben 8 bolygó rója köreit (talán 9&#8230;) a Nap körül már évmilliárdok óta. Ezek közül 6 bolygó mégsem teljesen magányosan teszi meg útját a csillagunk körül, hiszen van legálabb egy holdjuk. Míg a két legbelső bolygónak, a Merkúrnak és a Vénusznak nincsenek kísérői, a Jupiter rögtön 67-tel is rendelkezik. A bolygók (és ide csak a nagy bolygóink tartoznak &#8211; bocsi Pluto es Ceres, Eris, Haumea és Makemake) összesen 173 holddal rendelkeznek. Az elsőket 1610-ben fedezték fel, a legutóbbit 2013-ban. Ezek közül mutatunk be néhányat.</strong></div>
<p>&#13;</p>
<div><span id="more-268411"></span></div>
<p>&#13;</p>
<div id="yui_27699">&#13;</p>
<div id="yui_56032">&#13;</p>
<div id="yui_64630">&#13;</p>
<div id="yui_24262">&#13;</p>
<div>&#13;</p>
<h2>Ganümédész</h2>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;<br />
A görög mitológiában Trósz trójai király fiát, Ganümédészt, Zeusz elrabolta és az istenek pohárnokaként halhatatlanná tette az Olümposzon.  A Ganümédész az elrablójáról elnevezett Jupiter (Zeusz római megfelelője) körül kering. Az első holdak között volt, amiket felfedeztek. Felfedezője nem más, mint a híres olasz csillagász, Galileo Galilei. A Ganümédész több szempontból is egyedülálló csillagrendszerünk holdjai közül. A 3-3,5 milliárd éves óriás akkora, hogy ha nem Jupiter, hanem a Nap körül keringene, akkor bolygónak számítana. Méretét jól szemlélteti, hogy saját holdunk mellett ő az egyetlen a Naprendszerben, akit ideális körülmények között szabad szemmel is megcsodálhatunk. Másik különlegessége, amit a ’89-ben útjára bocsájtott Galileo úrszonda fedezett fel, hogy tektonikus mozgásainak hála ő az egyetlen hold, aki saját mágneses térrel rendelkezik.&#13;<br />
&#13;<br />
<a href="http://www.funzine.hu/wp-content/uploads/2016/04/Ganümédész_01.jpg"><img decoding="async" class="aligncenter size-full wp-image-233947" alt="Ganümédész_01" src="http://www.funzine.hu/wp-content/uploads/2016/04/Ganümédész_01.jpg" width="800" height="800" /></a>&#13;<br />
&#13;
</div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;</p>
<div id="yui_21732">&#13;</p>
<div id="yui_76537">&#13;</p>
<div id="yui_36418">&#13;</p>
<div id="yui_62827">&#13;</p>
<p style="text-align: center;"><i>A NASA fotója a Ganümédészről</i></p>
<p>&#13;<br />
<a href="http://www.funzine.hu/wp-content/uploads/2016/04/Ganümédész_02.jpg"><img decoding="async" class="aligncenter size-full wp-image-233948" alt="Ganümédész_02" src="http://www.funzine.hu/wp-content/uploads/2016/04/Ganümédész_02.jpg" width="1280" height="960" /></a>&#13;<br />
&#13;
</div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;</p>
<div id="yui_89048">&#13;</p>
<div id="yui_42773">&#13;</p>
<div id="yui_50511">&#13;</p>
<div id="yui_12736">&#13;</p>
<p style="text-align: center;"><i>Walter Myers fantáziaképe a Ganümédész felszínéről</i></p>
<p>&#13;<br />
&#13;
</p></div>
<p>&#13;</p>
<div></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;</p>
<div id="yui_20180">&#13;</p>
<div id="yui_48237">&#13;</p>
<div id="yui_82615">&#13;</p>
<div id="yui_24060">&#13;</p>
<h2>Európé</h2>
<p>&#13;<br />
A Jupiter negyedik holdját szintén Galilei fedezte fel. Érdekessége, hogy a felszínét borító jégkéreg alatt megbúvó sós vizű óceánban elég nagy az esély arra, hogy életet találjunk. Bár a felszínen a földihez hasonló flóra es fauna kialakulására elég kevés (zéró) az esély, a felszín alatt a mi óceánjainkhoz hasonlóan vulkanikus kürtők lehetnek, amelyek környéken az extrém forróság, fény es oxigénhiány ellenére lehetnek különböző baktériumok, vagy akár még hasonló élőlények is azokhoz, amik a Földön az ugyanilyen helyeken megtálalhatóak. Azt, hogy ezt biztosra vehessük, a következő évtizedben útjára bocsájtjuk a Jupiter Europa Orbiter (JEO) nevű szondát, mely a hold felszínét hivatott tanulmányozni, előkészítve az utat a később induló tengeralattjáró drónoknak.&#13;<br />
&#13;
</p></div>
<p>&#13;</p>
<div><a href="http://www.funzine.hu/wp-content/uploads/2016/04/Europé_01.jpg"><img decoding="async" class="aligncenter size-full wp-image-233943" alt="Europé_01" src="http://www.funzine.hu/wp-content/uploads/2016/04/Europé_01.jpg" width="1500" height="750" /></a></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;</p>
<div id="yui_52123">&#13;</p>
<div id="yui_38014">&#13;</p>
<div id="yui_61417">&#13;</p>
<div id="yui_52959">&#13;</p>
<p style="text-align: center;"><i>A NASA fotója az Européről, a holdról, amin a legelképzelhetőbb az élet csillagrendszerünkben</i></p>
<p>&#13;<br />
<a href="http://www.funzine.hu/wp-content/uploads/2016/04/Europé_02.jpg"><img decoding="async" class="aligncenter size-full wp-image-233944" alt="Europé_02" src="http://www.funzine.hu/wp-content/uploads/2016/04/Europé_02.jpg" width="1500" height="1000" /></a>&#13;<br />
&#13;
</div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;</p>
<div id="yui_14165">&#13;</p>
<div id="yui_10056">&#13;</p>
<div id="yui_74255">&#13;</p>
<div id="yui_94667">&#13;</p>
<p style="text-align: center;"><i>Fantáziakép egy vízkitörésről az Europén</i></p>
<p>&#13;<br />
&#13;
</p></div>
<p>&#13;</p>
<div><a href="http://www.funzine.hu/wp-content/uploads/2016/04/Europé_03.jpg"><img decoding="async" class="aligncenter size-full wp-image-233945" alt="Europé_03" src="http://www.funzine.hu/wp-content/uploads/2016/04/Europé_03.jpg" width="1024" height="768" /></a></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;</p>
<div id="yui_78094">&#13;</p>
<div id="yui_93233">&#13;</p>
<div id="yui_63182">&#13;</p>
<div id="yui_62348">&#13;</p>
<p style="text-align: center;"><i>Kees Veenenbos fantáziaképe a jeges Europé felszínéről &#8211; a távolság miatt a Nap itt már sokkal kisebb objektum az égen</i></p>
<p>&#13;<br />
&#13;
</p></div>
<p>&#13;</p>
<div><a href="http://www.funzine.hu/wp-content/uploads/2016/04/Europé_04.jpg"><img decoding="async" class="aligncenter size-full wp-image-233946" alt="Europé_04" src="http://www.funzine.hu/wp-content/uploads/2016/04/Europé_04.jpg" width="1209" height="661" /></a></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;</p>
<div id="yui_93078">&#13;</p>
<div id="yui_72667">&#13;</p>
<div id="yui_79496">&#13;</p>
<div id="yui_89676">&#13;</p>
<p style="text-align: center;"><i>Fantáziakép az Europén elénk táruló varázslatos látványrók</i></p>
<p>&#13;<br />
&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;</p>
<div id="ip_7730"></div>
<p>&#13;</p>
<div id="yui_99166">&#13;</p>
<div id="yui_83927">&#13;</p>
<div id="yui_52832">&#13;</p>
<div id="yui_21311">&#13;</p>
<h2>S/2004 N 1</h2>
<p>&#13;<br />
Ez a nem túl elegáns nevű hold a Neptunusz körül kering. Ő a legutóbb felfedezett hold. Alig több mint két és fél éve, 2013. július 1-jén fedezték fel a Hubble űrteleszkóp segítségével. Mivel még nagyon új a holdak listáján, nincsen rendes neve, de valószínűleg Polyphemusnak fogják nevezni, Posszeidon és a tengeri nimfa, Thoósza, küklopsz fia után.&#13;<br />
&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;</p>
<div id="ip_5684"> <a href="http://www.funzine.hu/wp-content/uploads/2016/04/Neptunusz.jpg"><img decoding="async" class="aligncenter size-full wp-image-233953" alt="Neptunusz" src="http://www.funzine.hu/wp-content/uploads/2016/04/Neptunusz.jpg" width="708" height="471" /></a></div>
<p>&#13;</p>
<div id="yui_55670">&#13;</p>
<div id="yui_42727">&#13;</p>
<div id="yui_32949">&#13;</p>
<div id="yui_73460">&#13;</p>
<p style="text-align: center;"><i>A Neptunusz gyűrűi és frissen felfedezett egyik holdja</i></p>
<p>&#13;<br />
&#13;
</p></div>
<p>&#13;</p>
<div></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;</p>
<div id="yui_31775">&#13;</p>
<div id="yui_70095">&#13;</p>
<div id="yui_52767">&#13;</p>
<div id="yui_68884">&#13;</p>
<h2>Titán</h2>
<p>&#13;<br />
A Szaturnusz legnagyobb, és a Naprendszer második legnagyobb holdja azzal emelkedik ki a többi közül, hogy számottevő légköre van, melyben szerves vegyületek is előfordulnak. Etán tavakkal tarkított, fagyott felszínén a földi élet kialakulásánál jelenlevő kémiai anyagokhoz hasonló vegyületek tálalhatóak, melyek páratlan lehetőséget biztosíthatnának a tudósoknak, annak a kutatásában, hogy hogyan jöhetett létre az élet a bolygónkon. A légkörnek hála a bolygón néha nem árthat egy esőkabátot magunkra ölteni, mert az égen lassan úszó metánfelhőkből időnként jeges eső hullik alá.&#13;<br />
&#13;<br />
<a href="http://www.funzine.hu/wp-content/uploads/2016/04/Titán_01.jpg"><img decoding="async" class="aligncenter size-full wp-image-233954" alt="Titán_01" src="http://www.funzine.hu/wp-content/uploads/2016/04/Titán_01.jpg" width="1500" height="1500" /></a>&#13;<br />
&#13;
</div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;</p>
<div id="yui_90963">&#13;</p>
<div id="yui_90303">&#13;</p>
<div id="yui_61232">&#13;</p>
<div id="yui_95048">&#13;</p>
<p style="text-align: center;"><i>Metántengerek, jeges metáneső &#8211; a Titán csillagrendszerünk egyik legbarátságtalanabb helye&#8230;.</i></p>
<p>&#13;<br />
&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;</p>
<div id="ip_5896"> <a href="http://www.funzine.hu/wp-content/uploads/2016/04/Titán_02.jpg"><img decoding="async" class="aligncenter size-full wp-image-233955" alt="Titán_02" src="http://www.funzine.hu/wp-content/uploads/2016/04/Titán_02.jpg" width="1116" height="1500" /></a></div>
<p>&#13;</p>
<div id="yui_52279">&#13;</p>
<div id="yui_79156">&#13;</p>
<div id="yui_49795">&#13;</p>
<div id="yui_77810">&#13;</p>
<p style="text-align: center;"><i>&#8230;A Huygens szonda 2004-ben mégis felszínére merészkedett és készített néhány fotót &#8211; a projektben Magyarország is részt vett</i></p>
<p>&#13;<br />
&#13;
</p></div>
<p>&#13;</p>
<div></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;</p>
<div id="yui_13035">&#13;</p>
<div id="yui_19256">&#13;</p>
<div id="yui_53557">&#13;</p>
<div id="yui_88522">&#13;</p>
<h2>Hold</h2>
<p>&#13;<br />
A holdak felsorolásából nem hagyhatjuk ki hű társunkat, a Föld állandó kísérőjét, a Holdat.  A 3,5 milliárd éves égitest a Föld és egy Mars méretű bolygó ütközésekor keletkezett és régen sokkal közelebb keringett bolygónkhoz, mint most. Lassan, de biztosan, évente 3,8 centiméterrel távolodik tőlünk. A Földre kifejtett gravitációjának köszönhetjük az apály és a dagály jelenséget, mely jelentős szerepet játszott a szárazföldi életformák megjelenésében. Felszínén eddig összesen tizenkettő űrhajós hagyhatta ott lábnyomát, többek között Neil Armstrong, aki elsőként sétált a felszínén 1969. július 20-án, az Apollo-11 program keretein belül.&#13;<br />
&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;</p>
<div id="ip_3259"><a href="http://www.funzine.hu/wp-content/uploads/2016/04/Hold_01.jpg"><img decoding="async" class="aligncenter size-full wp-image-233949" alt="Hold_01" src="http://www.funzine.hu/wp-content/uploads/2016/04/Hold_01.jpg" width="1500" height="1140" /></a></div>
<p>&#13;</p>
<div id="yui_67827">&#13;</p>
<div id="yui_33973">&#13;</p>
<div id="yui_21768">&#13;</p>
<div id="yui_84691">&#13;</p>
<p style="text-align: center;"><i>Légkör nélkül a meteoritok kárterei nem erodálódnak el a Hold felszínén</i></p>
<p>&#13;<br />
<a href="http://www.funzine.hu/wp-content/uploads/2016/04/Hold_02.jpg"><img decoding="async" class="aligncenter size-full wp-image-233950" alt="Hold_02" src="http://www.funzine.hu/wp-content/uploads/2016/04/Hold_02.jpg" width="1500" height="843" /></a>&#13;<br />
&#13;
</div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;</p>
<div id="yui_93594">&#13;</p>
<div id="yui_90975">&#13;</p>
<div id="yui_39670">&#13;</p>
<div id="yui_29722">&#13;</p>
<p style="text-align: center;"><i>Földfelkelte a Holdról</i></p>
<p>&#13;<br />
&#13;
</p></div>
<p>&#13;</p>
<div><a href="http://www.funzine.hu/wp-content/uploads/2016/04/Hold_03.jpg"><img decoding="async" class="aligncenter size-full wp-image-233951" alt="Hold_03" src="http://www.funzine.hu/wp-content/uploads/2016/04/Hold_03.jpg" width="1448" height="1500" /></a></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;</p>
<div id="yui_79119">&#13;</p>
<div id="yui_59806">&#13;</p>
<div id="yui_25371">&#13;</p>
<div id="yui_48320">&#13;</p>
<p style="text-align: center;"><i>Belőlünk lett, de lassan és biztosan hagy el minket</i></p>
<p>&#13;<br />
&#13;
</p></div>
<p>&#13;</p>
<div></div>
<p>&#13;</p>
<div><em>Sáfár Krisztián</em></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
<p>&#13;
</p></div>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
