A színes virágoktól pompázó, Budapestet formázó térképet a kockakőből kirakott Duna szeli át, melyen mostantól kedvükre sétálhatnak az arra járók-kelők.

A Pest, Buda és Óbuda egyesülésének 150. évfordulója alkalmából készült stilizált virágtérképet a FŐKERT termesztőtelepén termesztett egynyári növények alkotják.

A korábban önállóan működő városrészeket különböző színű virágokkal ültették be. Buda kúpvirág és bársonyvirág sárga szirmaitól pompázik, Pestet pirosló virágok jelképezik, míg Óbuda kékbe borult a megannyi lisztes zsályának, verbénának és petúniáknak köszönhetően.

A virágok elültetésében a FŐKERT munkatársai segédkeztek, ezt követően került sor az ágyást övező gyepszőnyeg leterítésére.

Ha olvasnátok még a virágtérképnek otthont adó Margitszigetről:

Jókai tündérkertjének története: Civakodó szerzetesrendektől a közkedvelt mulatóhelyekig

Merüljetek el a szerzetesrendek, XIX. századi polgárok, irodalmárok mindennapjaiban, és ismerjétek meg a Margit-sziget izgalmakkal teli történetét.

Funzine

Az idén tavasszal indult Vadvirágos rétek program keretében a fővárosi kezelésben lévő zöldterületek és parkok biológiai változatosságát, és annak természetességét fogják növelni, így városi méhbarát rétek és az extenzív gyepgazdálkodás programját vezetik be, aminek keretében több mint 28 hektár területen alakítanak ki ökologikus zöldfelületeket a fővárosban.

A FŐKERT által a parkfenntartási gyakorlatban a természetkímélő, természetközeli zöldfelület-gazdálkodás több elemét már eddig is bevezették, így a rovarhotelek és a madárodúk telepítése, valamint a lakossági komposztálási mintaprojektek indítása mellett a Vadvirágos rétek program ennek egy következő állomása.

A program keretében a kijelölt helyszínek  gyepfelületein nagy területet felölelő foltokat jelölnek majd ki, ahol a szokásos évi 5-7 kaszálás helyett 1-3 kaszálást végeznek majd az év során. Éppen a kevesebb kaszálás miatt lesz lehetősége a vadvirágoknak megerősödni, aminek a pozitív hozadéka a talajvíztartásra gyakorolt hatásuk is, mely a klímaváltozás korában különösen lényeges. Arról, hogy nem zöldfelületi fenntartási hiányosságokról, hanem tudatos, ökologikus zöldfelület-gazdálkodásról van szó, a területekre kihelyezett tájékoztatótáblák informálják majd a parkhasználókat. A programot szeretnék majd folytatni, illetve kiterjeszteni, ezért az idei, kísérleti év tapasztalatai határozzák majd meg a következő évi gyepfelületek elhelyezkedését, illetve méretét.

A program által érintett területek, parkok és zöldsávok:

Gellérthegy, Tabán, Vérmező, Várhegy, Gesztenyés-kert, Óbudai-sziget, Kiscelli parkerdő,  Görzenál és Slachta Margit rakpart, Országzászló melletti park, Fischer Ágoston park, Flórián tér, a Könyves Kálmán körút Soroksári út – Mester u. közötti szakasza, Milleneumi Városközpont, Gizella sétány, Népliget, Petőfi-híd budai hídfő két oldala, Rákóczi-híd budai hídfő két oldala, Bocskai utat középen elválasztó sáv, Tahi utca Rákos-patak menti parkja, Nagytétényi Kastélypark, Margitsziget.

Fotók: FŐKERT

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Főkert Nonprofit Zrt. együttműködésének köszönhetően nem kevesebb mint 1000 új odú került kihelyezésre Budapest 17, Főkert által gondozott parkjában. A 1000 odúból 50 darab denevérek számára, míg 950 darab énekesmadaraknak nyújt fészkelési lehetőséget többek között kék- és széncinegéknek, csuszkának, illetve seregélynek, amelyek másodlagos odúköltő fajok lévén nem képesek maguknak saját odút készíteni.

Az MME és a Főkert célja mindezzel, hogy a fővárost kellő mennyiségű mesterséges fészkelőhelyekkel lássák el, hogy később akár az odúfoglalásokat, fészkeléseket is nyomon követhessék, illetve a madarak városban való fészkelési kedvét ösztönözzék.

Forrás: mme.hu

A fecskék védelmére hívja fel a városlakók figyelmét a Magyar Madártani Egyesület

A tavasz közeledtével a Magyar Madártani Egyesület a városlakók segítségét is kéri a hazai fecskeállomány megóvása érdekében.

Funzine