Tényleg olyan kék ez a bolygó?

Ha a Földre gondolunk általában egy nagy kék bolygó jut eszünkbe némi szárazfölddel. Földünket valóban nagy területen borítja víz, ennek azonban csak a 2,5%-a édesvíz. Vannak olyan területek, amelyek évtizedek óta küzdenek vízhiánnyal, napjainkban kb. 800 millió ember nem jut megfelelő ivóvízhez, de ez az elmúlt pár évig nagyon távolinak tűnt tőlünk, európaiaktól. Az európai kontinens bőséges édesvízkészlettel rendelkezik, azonban a területi eloszlás miatt Európában is vannak olyan országok, főleg délen, amelyeket érint a vízhiány. A víz életünk minden szegletében szerepet játszik: az alapvető szükségletek kielégítése mellett használati tárgyaink, könyveink, telefonunk előállításához és élelmiszereink megtermeléséhez is szükségünk van rá.

A te ebéded mennyi vizet rejt?

Itthon átlagosan közvetlenül (iváshoz, tisztálkodáshoz, locsoláshoz stb.)  kb. 100 liter vizet fogyasztunk fejenként, rejtett vízhasználatunk viszont ennek akár hússzorosa is lehet. Ahogy fentebb említettük, tárgyaink, szolgáltatásaink és élelmiszereink előállításához vízre van szükség, habár közvetlenül ezt az elhasznált vizet nem látjuk, mégis beleszámítjuk a teljes vízlábnyomunkba.

A mezőgazdaság Földünk édesvízkészletének 70%-át használja, ételeink vízlábnyoma hatalmas, hiszen ide számoljuk az öntözésnél használt vizet, az előállításhoz, szállításhoz szükséges vizet, de a termelés során elszennyezett vizet is. Legnagyobb lábnyommal az állati eredetű termékek rendelkeznek; ha például egy éven keresztül hetente egyszer megeszünk egy marhahúspogácsás hamburgert, azzal három évre elegendő ivóvizet “elfogyasztunk”. Az olyan egzotikus alapanyagok, mint a kávé vagy a csokoládé is dobogós helyen végeznének, ezekből viszont összességében kevesebbet fogyasztunk, használunk. Ha tehát víztakarékosabb ebédre vagy vacsorára vágyunk, érdemes a helyi, szezonális zöldségeket, gyümölcsöket és gabonákat előnyben részesíteni.

Víz, takarékon

Emellett pedig a közvetlen vízfogyasztásunkra is érdemes figyelni, hiszen nemcsak a bolygónk, de a pénztárcánk is megköszöni odafigyelésünket. Érdemes például karbantartani gépeinket, eszközeinket, hiszen egy csöpögő csap éves szinten akár 5000 liter vizet is elpazarolhat. Ha tehetjük, válasszunk víztakarékos eszközöket, szereljünk perlátort a csapokra, ezzel 30-40%-ot is spórolhatunk. A nagy melegben a társasházi csövek könnyen átmelegednek, így a csapból is meleg víz folyik sokszor, ezt elkerülhetjük, ha az esti órákban, amikor többen használják a hálózatot, kiengedünk néhány kancsó vizet és betesszük a hűtőbe. A zöldségek vagy tojás főzésekor használt vizet se öntsük ki, inkább várjuk meg, míg kihűl, és locsoljuk meg vele a növényeket, hálásak lesznek érte!

További víztakarékos tippekért, ötletekért kövesd augusztusban a Felelős Gasztrohős Alapítvány Nálatok mi folyik? nevű kampányát!

Az elmúlt egy év a vendéglátással foglalkozók számára extrán nehéz volt, és jelenleg kevéssé látjuk az alagút végét. Azonban ebben a megterhelő időszakban is vannak, akik a bolygóra, valamint a szintén szorult helyzetben lévő embertársainkra is gondolnak. A fenntartható étkezéssel, vendéglátással foglalkozó alapítvány a NetPincér támogatásával február elején elindította a Gasztrohős és NetPincér Díj 2021 – Felelősen a krízishelyzetben alcímet viselő versenyét, mellyel a 2020-as évvel társadalmilag és környezetileg felelős megoldásokkal megbirkózó vendéglátóhelyeket szerette volna kiemelni.

“Nagy öröm volt számunkra, hogy a díjra több mint 50 jelentkezés érkezett, jobbnál-jobb ötletekkel, történetekkel. Szívmelengető volt látni, hogy milyen összefogások születtek a koronavírus okozta helyzetben és hogy még ebben az időszakban is ennyien törekedtek valahogyan a környezetvédelemre, a társadalmilag felelős tettekre.” – mondta el Varga Judit, a Felelős Gasztrohős Alapítvány igazgatója, a zsűri elnöke.

“Mindannyian nyertesek vagytok, akik talpon tudtatok maradni a jelenlegi helyzetben.” – méltatta az ünnepi eseményen a vendéglátóhelyeket Steiner Kristóf a zsűri egyik tagja. A zsűritagok mindannyian egyetértettek Kristóffal, és kiemelték, hogy nagyon nehéz volt kiválasztani a nyerteseket. Végül azonban úgy döntöttek, hogy a Szakmai Díjat a wekerletelepi Kispiacon működő KÖZÖS-nek ítélik. A szövetkezet által üzemeltetett közösségi hely, kávézó, étterem növényi alapú, főképp helyi és szezonális alapanyagokkal készült ebédmenüt kínál a vendégeinek a jelenlegi helyzetben, de helyet adott a vírus elején a helyi maszkvarró kezdeményezésnek is.

A bírák nehéz helyzetét megerősítette az a döntés is, miszerint egy Zsűri különdíjat is kiosztanak. Ezt az elismerést a pécsi Reggelinek ítélték oda. A specialty kávézó, reggeliző fenntartható működésre való törekvése kiemelkedő az országban, folyamatosan keresik az új megoldásokat, a vírushelyzet ellenére is igyekeznek minimalizálni hulladéktermelésüket.

A négyfős zsűri – Varga Judit, Hering András, Losits Gábor, Steiner Kristóf –  mellett a vendégek is dönthettek egy díj sorsáról. A közönségdíj is hasonlóan szoros volt a TOP10 felelős vendéglátóhely között, összesen 3612 segítő szavazat érkezett az éttermekre, kávézókra. A legtöbb voksot végül a Szabad Bisztró kapta. A vegán gasztrokocsma az elmúlt időszakban termelői alapanyagok átvevőhelyévé változott, a tulajdonosok pedig futárrá avanzsáltak, hogy megtarthassák munkavállalóikat.

A kezdeményezés névadó támogatója, a NetPincér is különdíjast hirdetett, mellyel a Vivina Cafét tüntették ki. Blaumann Debóra, a Netpincér marketingvezetője elmondta, „a belvárosi kávézó számos szempontból kiemelkedő teljesítményt nyújtott az elmúlt időszakban. Egyfelől hozzánk hasonlóan volt bátorsága a sikerei után új területbe vágni a fejszéjét és mert változtatni, fejleszteni és terjeszkedni. Másrészt egy kihívásokkal teli időszakban döntött úgy, hogy nem csak rövidtávú megoldást keres a kialakult helyzetre, hanem hosszú távú, stratégiai megközelítésben gondolkodott a válságra adott válaszában. A fejlesztései által értéket tud teremteni a fogyasztóinak és a partnereinek is, mindezt környezettudatos módon.”

A győztesek értékes, a felelős működést támogató nyereménycsomagot kaptak a díj támogatóinak köszönhetően, valamint videós és podcastmegjelenési lehetőséget a verseny médiatámogatói jóvoltából.

Az ünnepélyes díjátadó után egy szintén nagyon aktuális témát jártak körbe a Viszlát, műanyag?! című kerekasztal-beszélgetés résztvevői. A tervek szerint júliusban hazánkban is életbe lépő, EU-s irányelv alapján meghatározott műanyagtörvényt még számos kérdés övezi. Dr. Horvátth Sarolta, a RAKUN Dobozközösség társalapítója, Saás Petra, a Fruccola társalapítója, Juhász András, a CleanEco és a Bibo, the EcoLifesyle alapítója, ügyvezetője és Ugrin András, az Ugrinpack-Erdősi Kft. társtulajdonosa igyekeztek minél több szemszögből körbejárni az egyszer használatos műanyagok témáját és jó tanácsokat adni a vendéglátóhelyek képviselőinek.

“A díjjal az volt a célunk, hogy kiemeljük a krízishelyzetben is felelősen működő vendéglátóhelyeket. A díjátadó, úgy éreztük, habár csak az online térben, de egy kicsit összehozta a résztvevőket, a jelentkező éttermek, kávézók képviselői is fellélegezhettek, ünnepelhettek egy pár óra erejéig, amit öröm volt látni nekünk, szervezőknek. Reméljük, hogy jövőre más alcímet adhatunk a díjnak és személyesen ünnepelhetünk majd.” – mondta el Szabó Eszter a Felelős Gasztrohős Alapítvány kommunikációs vezetője.

Szelektíven gyűjtöd a szemetet? Biciklivel jársz dolgozni? Szuper, máris tettél a Föld és a saját egészségedért. De mi a helyzet az étkezéssel? Szereted az avokádót? Hetente lecsúszik egy hamburger? Általában a szemétben landol az előző napi ebéded maradéka? Talán kevesebbet gondolunk rá, de étkezési szokásaink is nagyban befolyásolják, hogy mekkora az ökológiai lábnyomunk.

Növekvő szén-dioxid-kibocsátás, csökkenő édesvízkészlet, kihalófélben lévő fajok; csak néhány a nap mint nap érkező aggasztó hírek közül. Gondoltad volna, hogy sok más mellett, mindezekhez is hozzájárul élelmiszer-termelésünk? Ha mindezt konkrét adatokban szeretnénk kifejezni, olyan számokat kapunk, mint hogy a globális szén-dioxid-kibocsátás közel negyedéért élelmiszereink felelnek, a Föld édesvízkészletének 70%-át pedig a mezőgazdaság használja, a 28 ezer kihalással fenyegetett faj közül 24 ezer a mezőgazdaság és halászat miatt került veszélybe. A számok megdöbbentőek, azonban a jó hír az, hogy már apró változtatásokkal, egy-két szokásunk átalakításával is zöldíthetjük étkezésünket. A Felelős Gasztrohős Alapítvány három alappillért határoz meg a környezettudatosabb étkezéshez.

Egyél helyit és szezonálisat

Tudtad, hogy a csipkebogyó közel hússzor annyi C-vitamint tartalmaz, mint a goji bogyó? Belegondoltál már, hogy hány ezer kilométert, hány hetet utazik az a banán vagy avokádó, mire hazánkba érkezik? És abba, hogy az út során milyen vegyszerekkel kellett kezelni, hogy még ennyi utazás után is ehető állapotú legyen? Egy-egy alapanyagunk átlagosan 1000 km-t utazik, mire a tányérunkra kerül, a szállítás során szén-dioxid kerül a légkörbe, és rengeteg kőolajat használnak fel az üzemanyagok előállításához. Emellett sokkal több csomagolást is igényel a messze földről érkező ételek szállítása, amivel komoly mennyiségű szemetet is termelünk.

Ezért ha teheted, válaszd a helyi és szezonális terményeket. Ha nem vagy biztos benne, hogy mit keress az egyes szezonokban, kövesd a Felelős Gasztrohős oldalát, vagy töltsd le az applikációjukat, melyben a fenntartható élelmiszer-lelőhelyek mellett a szezonális termények listáját is megtalálod.

Egyél kevesebb húst és tejterméket

Az egyik legforróbb téma manapság a húsevés kérdése, és környezetvédelmi szempontból sem mehetünk el a téma mellett. A húsipar az élelmiszeripar egyik legszennyezőbb ága; a mezőgazdasághoz kapcsolható üvegházhatású gáz (klímaváltozásért felelős gázok) a gázkibocsátás közel feléért felel. Emellett egy-egy szelet húsban rengeteg rejtett víz van, vagyis az állat felneveléséhez – kezdve a takarmánya megtermelésétől -, és aztán a húsipari termékek előállításához komoly mennyiségű édesvizet használnak fel. Ahhoz például, hogy egy hamburger a tányérünkra kerüljön, egy ember három évre elegendő ivóvizét használják fel. Ráadásul nem csak víz, de energia- és területigényes is az állattenyésztés; hatalmas, sokszor természetvédelmi területeket vetnek művelés alá, azért, hogy az általunk elfogyasztott állatoknak termeljenek eleséget.

Hús- és tejtermék fogyasztásunk csökkentésével, elhagyásával nagy terhet vehetünk le a bolygó válláról. Ha elsőre a vegetáriánus vagy vegán étkezéstől idegenkedünk is, már egy-egy húsmentes nap bevezetésével is sokat tehetünk. Ha pedig úgy érezzük, egyelőre még ez sem fér bele, akkor keressük a szabadtartásos vagy ökológiai mezőgazdaságból származó termékeket, vagy építsük be étrendünkbe a “kevesebb láb” elvét, és először csak cseréljük le a vörös húst szárnyasra, majd hazai halra és ezután növényi alapúra.

Az élelmiszer érték, ne pazarold

A boltban keringő illat miatt megvásárolt plusz egy kakaós csiga, a múlt heti ebéd maradéka a hűtő sarkában, a répa és krumpli héja a vasárnapi húslevesből mind beletartoznak az élelmiszerek azon egyharmadába, melyet globálisan elpazarolunk. Európában és az USA-ban összesen annyi élelmiszert dobunk a kukába, amellyel a Föld teljes lakossága háromszor jóllakhatna. A társadalmi problémák mellett az élelmiszerpazarlás környezetileg is sok gondot okoz. Amellett, hogy az élelmiszerekkel együtt a megtermelésükhöz szükséges energiát és vizet is elpazaroljuk, a szerves hulladék szemétlerakóra kerülésével is sok gond van. Mivel ezek a hulladékok magas nedvességtartalmúak, az égetésük szóba sem jöhet, a lerakón történő bomlásuk során pedig rengeteg üvegházhatású gáz, főleg metán keletkezik.

Kis odafigyeléssel, tudatosabb vásárlással azonban megelőzhetnénk a problémát. Vásárlás előtt írj listát, és semmiképp se menj éhesen a boltba! A megmaradt főtt ételt lefagyaszthatod, vagy kis kreativitással új ételt készíthetsz belőle. A zöldségek, gyümölcsök leveleit, héját is sok mindenre felhasználhatod, például csipszet vagy pesztót készíthesz belőle.

További ötletekért, tippekért és receptekért látogasd meg a Felelős Gasztrohős Alapítvány honlapját, vagy Facebook-oldalát! Hősködj velünk, egyél jól!

1. Bevásárlás

Neked is van otthon egy zacskód tele zacskókkal? Használd fel! Oké, nagyon szépek a vászontáskák, de ha már a meglévő zacsikkal mész vásárolni, akkor is sokat teszel a Földért. Használd őket, amíg lehet, aztán irány a szelektív. Persze az sem mindegy, mi kerül kosárba; a feldolgozott élelmiszerek helyett néha csak alapanyagokat válassz, és főzz belőlük. Így sokkal egészségesebbek és olcsóbbak lesznek az étkezéseid, és a Földre gyakorolt ökológiai lábnyomod is csökken. Figyeld a címkéket, válaszd a helyi, szezonális zöldségeket, gyümölcsöket (általában ezek olcsóbbak is), ha pedig valami olyat szeretnél, ami itthon nem terem, akkor válaszd a legközelebbről érkezőt.

2. Főzés/rendelés

Főzni mindenki tud, maximum nem szeret! Ha saját magadnak készíted el az ételed, sokkal jobban megbecsülöd, kevesebbet dobsz majd ki. Próbálj ki néhány egyszerű kaját – nálunk a paradicsomos tészta az igazi megúszós kaja –, tarts egy-egy húsmentes napot. Ezzel a pénztárcád és az egészséged is jól jár.

Ha pedig inkább másra hagynád mégis a főzést, vigyél magaddal egy többször használható dobozt, rendeléskor pedig olyan helyet válassz, ahol nem műanyag habdobozba csomagolnak (pizzázók előnyben!).

3. Nasi

Sorozatmaraton popcorn nélkül? Éjszakába nyúló tanulás egy kis agyserkentő csoki nélkül? No way! De nasizni is lehet tudatosabban. A kukoricát például elkészítheted a hagyományos módon is; kimérős boltokban, piacokon találsz pattogtatni való kukoricát. Egy jó nagy lábasban csak pici olajat vagy vajat kell hevítened, rádobni a kukoricát, megvárni míg kipattog, és azt szórni rá, amit csak szeretnél. Sokkal finomabb lesz, mint a bolti, hidd el! Csoki, édesség helyett próbáld ki az olajos magokat, aszalványokat, ha mégis életmentő a csoki, akkor keress fair-trade változatot.

4. Maradék

A környezetre és a pénztárcánkra nézve egyaránt hasznos, ha nem nagyon termelünk maradékot. De kivel nem fordult még elő, hogy megfeledkezett a hűtő tartalmáról, vagy már nagyon unta, hogy napok óta ugyanazt eszi? Ilyenkor, ha még ehető az adott étel, ne a szemetesed etesd meg, inkább kínáld meg a lakó- vagy csoporttársakat, esetleg vidd el egy hajléktalannak. Vásárláskor is lehetsz maradékmentő, válaszd a közeli lejáratú termékeket, ezzel rengeteget spórolhatsz. Ha pedig rendelkezésedre áll, ne felejtsd, a fagyasztó mindenen segít! A tojáson kívül kb. bármit bedobhatsz a mélyhűtőbe.

+1. Minden más (ruha, takarítás, háztartás)

Ha úgy érzed, az étkezés terén már bolygómentővé váltál, nézz körül a háztartásban, ruhásszekrényben, és kezdd el itt is a tudatosodást. Rengeteg szuper blog, honlap foglalkozik a zero waste életmóddal, fenntartható divattal, környezetbarát háztartással.

 Az ünnepi lakomák sztárvendégei a sütőtökös ételek, hiszen a tök belseje számtalan módon felhasználható. Ha te is szeretnél töklámpást készíteni, íme a Felelős Gasztrohős néhány ötlete, hogy mit kezdj a kikotort részekkel!

Tökmag, házilag:

A sütőtök közepéből egy kanállal kapard ki a magokat. Áztasd be sós vízben néhány órára, vagy forrald pár percig – így könnyebben lejön majd a magokhoz tapadó sütőtök hús. Tisztítás után szűrd és szárítsd meg a magokat, és egy tálban keverd össze egy kis olajjal és sóval. Terítsd egy rétegben sütőpapírra, és 200 fokon süsd 15-21 percig, vagy amíg aranybarnák nem lesznek a magok.

Sütőtökös pite:

Hozzávalók (tésztához):

• 130 g liszt
•  ½ tk só
•  1 tk cukor
•  110 g vaj
•  4 evőkanál tejföl (körülbelül 50 gr.)

Hozzávalók (töltelékhez):

• 2 tojás, plusz egy harmadik tojás sárgája
• 1/2 bögre barnacukor
• 1/3 bögre fehércukor
• 1/2 tk só
• 2 tk fahéj
• 1 tk gyömbér
• 1/4 tk őrölt szerecsendió
• 1/4 tk őrölt szegfűszer
• 1/4 tk őrölt kardamom (elhagyható)
• 1 közepes sütőtök belseje, megsütve
• 1 1/2 bögre tejszín
• 1 pitetészta

1. Kezdd a tésztával! A vajat kisebb darabokra vágd fel, és hagyd, hogy szobahőmérsékleten pár perc alatt megpuhuljon. Közben egy nagyobb tálban keverj össze lisztet, sót és cukrot.
2. Add a vajat a lisztes keverékhez, és lassan dolgozd el a kezeddel, amíg egy nagyjából homogén masszát kapsz. Ezután add a tejfölt a tésztához, és egy villa segítségével vegyítsd bele a masszádba.
3. Formázz gömböt a tésztából, és szórd meg a tetejét liszttel. Takard le fóliával, és egy órára tedd a hűtőbe pihenni. 5-10 perccel azelőtt vedd ki a sütőből, hogy szükséged lenne rá, hogy legyen ideje felmelegedni.
4. Lisztezett felületen nyújts ki a tésztát egyenletes vastagságúra, és tedd a sütőformába.
5. A sütőtököket mosd meg és vágd fel 4-6 kb. egyenlő nagyságú darabra. 200 fokos sütőben süsd kb. 40 percig, vagy amíg jól meg nem puhul. (Még jobb lesz, ha egy kis vizet is teszel a tök mellé egy hőálló edénykében.) Mikor elkészült, hagyd egy kicsit kihűlni, majd egy kanállal válaszd le a héját. (Ha a töklámpáshoz kikapart sütőtököt használod, ez a lépés persze kimarad.)
6. A felvert tojásokat a cukorral, sóval, fűszerekkel keverd össze.
7. Add ehhez a sütőtök pürédet, majd keverd bele a tejszínt.
8. Öntsd a keveréket a tésztába. Süsd 220 fokon 15 percig, majd csökkentsd a hőmérsékletet 180 fokra, és süsd még 45-55 percig. Akkor jó, amikor a beleszúrt késre már nem ragad rá semmi. (A sütés közben félúton betakarhatod a tészta kilátszó rézét alumínium fóliával, hogy ne égjen meg.)

Pumpkin spice, vagyis a sütőtökhöz illő fűszerkeverék

Készítsd el ez a keveréket, hogy egész télen visszahívhasd a Halloween emlékét! A fűszer mixet használhatod sütőtökös sütikben, vagy készíthetsz vele sütőtökös lattét.

 Összetevők:

• 4 evőkanál őrölt fahéj
• 2 teáskanál őrölt szerecsendió
• 2 teáskanál őrölt gyömbér
• 1 teáskanál őrölt szegfűszeg/szegfűbors (vagy a kettő keveréke)

Elkészítés:

Keverd össze a hozzávalókat, és jól záródó üvegben tárold.

HU! Halloween elmúltával ne a szemetesbe dobd a töklámpásod! Keress egy közösségi komposzt pontot, és hagyd, hogy mágikus úton földdé változzon.

Még több ügyes gasztrofogással a Felelős Gasztrohős honlapján, a gasztrohos.hu-n találkozhatsz.

 

Az őszi terményeket sokan kevésbé szeretik, pedig a céklát, a sütőtököt, az almát és egyéb őszi finomságokat változatosan fogyasztva ugyanúgy feltölthetjük szervezetünket vitaminokkal, mint nyáron a málnával, paradicsommal és a salátalevéllel. Ősszel érdemes a zöldségek mellé egyre több gabonafélét és hüvelyeseket is enni, vagy például feldobni a salátát egy kis dióval és egyéb, itthon is termő olajos maggal. Ráadásul minél jobban közelítünk a télhez, annál fontosabb, hogy helyi zöldségeket, gyümölcsöket fogyasszunk, amelyek – sok importált társukkal ellentétben – nem vesztik el tápanyagukat a szállítás során. Nem beszélve arról, hogy ezzel az egyszerű döntéssel még a környezetet is védheted!

A legközelebbi esős, hűvös napon hívd meg a barátaidat magadhoz egy otthon készített, őszi finomságokat felvonultató vacsira!

Hol kezdd?

Látogass ki egy termelői piacra! Ha hét közben nem fér bele az idődbe, próbáld ki a vasárnap is nyitva tartó Szimpla Háztáji Piacot. Itt kizárólag hazai termelőket találsz, akik közül sokan bio termékeket is árulnak. A Háztáji ráadásul nem csupán egy piac: bevásárlás közben kóstolhatsz, zenét hallgathatsz és meg is ebédelhetsz, ugyanis minden héten más civil szervezet főz a látogatóknak.

Mit keress?

Érdemes elkezdeni kísérletezni olyan szokatlan zöldségekkel is, mint például a csicsóka, a mángold, vagy az édesburgonya. Ezeket azért is érdemes piacon, közvetlenül a termelőtől venni, mert szívesen elmondják, mit érdemes készíteni belőlük.

Segít az internet

A Felelős Gasztrohős oldala mellett számos receptgyűjtő oldalon tudtok szezonalitásra keresni, például a Sülve-Főve Együtt blogon.

Ha valamelyik összetevő túl drága, vagy külföldről jön, érdemes utána olvasni, milyen hazai alapanyaggal lehet kiváltani. A Napi Táptudás blogon számos superfood-nak nevezett élelmiszer magyar párját megtalálhatjátok!

Téli nyers céklasaláta:

• 3 sárga és 3 lila cékla (kapható pl. a Fehérvári úti vagy a Lehet piacon)
• 1 fekete retek
• 2 lilahagyma
• 2 doboz napraforgó csíra
• olaj, mustár, só, bors

A céklákat, retket és a hagymát vékonyra szeleteljük. Egy nagy tálban összekeverjük a csírával, sózzuk, borsozzuk. Kb. 2 kanálnyi finom olajat (dió, mák, vagy ami éppen van otthon) összekeverünk ízlés szerinti mustárral, és hozzákeverjük a zöldségekhez.

Almás vagy körtés süti:

• 0,5 kg liszt
• 0,5 kg cukor
• 1,5 ek fahéj
• 1 tk gyömbér
• 1 tk szegfűszeg
• 1 vaníliarúd
• nagy csipet só
• 3 dl olaj
• 4,5 dl tej
• 4  tojás
• 2 tk szódabikarbóna
• plusz 1 ek fahéj
• 1,5 kg alma vagy körte

Elkészítés:

A lisztet a cukorral, fűszerekkel és az olajjal összekeverjük, míg az állaga vizes homokéhoz nem fog hasonlítani. Ebből 2 kisebb marékkal félreteszünk egy tálba. A tejet a tojással és a szódabikarbónával elkeverjük, majd a nagyobb mennyiségű “vizes homokhoz” öntjük, elkeverjük (nem baj, ha nem teljesen csomómentes).

A masszát olajozott, lisztezett (vagy sütőpapíros) tepsibe öntjük, majd szétterítjük rajta a meghámozott felszeletelt almát/körtét.  A kisebb adag vizes homokhoz keverjük a plusz 1 ek fahéjat, és ezt a gyümölcs tetejére szórjuk.

180 fokos sütőben 25-30 perc alatt aranybarnára sütjük.

További hasznos tippeket a gasztrohos.hu-n találsz.