Vasarely120 // Szépművészeti Múzeum (2026. május 15. – augusztus 16.)

A Szépművészeti Múzeum várva várt, nagyszabású Vasarely kiállítása május 15-től retrospektív módon mutatja be a magyar származású, Franciaországban világhírűvé vált alkotó életművét. A kiállított művek között felfedezhettek jól ismert és Magyarországon még sohasem látott alkotásokat is, amelyek együtt lehetővé teszik, hogy teljes képet kaphassatok Vasarely művészetéről. A több mint 140 műalkotás időrendben követi Vasarely pályájának fő korszakait, miközben a látogatók képet kaphatnak arról is, miként törekedett Vasarely arra, hogy a művészet kilépjen a hagyományos műtermi keretek közül.

További információ a kiállításról >>

Kinetikus víziók. Nicolas Schöffer és Victor Vasarely dialógusban // Magyar Nemzeti Galéria (2026. augusztus 23-ig)

A Magyar Nemzeti Galéria augusztus végéig látogatható kiállítása két magyar származású, de Franciaországban kibontakozó alkotó életművét állítja párbeszédbe. Nicolas Schöffer és Victor Vasarely munkássága azonban nem csupán a hasonló életpálya, de a közös esztétikai és elméleti törekvések mentén is összehasonlítható: a geometrikus absztrakció, a technológiai és vizuális innováció, valamint a néző aktív bevonása ugyanis mindkettőjüknél megmutatkozik. A tárlat a Szépművészeti Múzeumban Vasarely120 című kiállításának kísérőprogramja, melyet MNG állandó bérlettel ráadásul ingyenesen látogathattok.

További információ a kiállításról >>

Zsolnay Fényfesztivál, Pécs (2026. július 2-5.)

Vasarely előtt tiszteleg a művész szülővárosa Pécs is, hiszen a 10. Zsolnay Fényfesztivál az optikai illúziók világába, a mozgás, a tér és a fény érzéki megtapasztalására invitál. A fesztivál leginkább várt eseménye, a Zsolnay Light Art Video Mapping Verseny minden este a Pécsi székesegyház homlokzatát változtatja fényvászonná, emellett a négynapos fesztivál alatt tűzzsonglőrök és utcaszínházi formációk lepik el az utcákat. A családokat gyerekprogramok és fényes kézműves foglalkozások várják, míg a koncerteken és elektronikus zenei partikon késő éjszakáig táncolhattok.

Tovább az esemény weboldalára >>

Vasarely Múzeum, Pécs

Pécsen járva feltétlenül ejtsétek útba a Káptalan utcában található, idén fennállásának 50. évfordulóját ünneplő Vasarely Múzeumot is. A 2026-ban megújult állandó kiállításon átfogó képet kaphattok Vasarely pályájának korszakairól, a kerek születésnap apropóján ráadásul soha nem látott műveket is megtekinthettek. A kiállított darabok között a mester akaratának megfelelően megbújnak az általa adományozott, a munkásságához kapcsolódó művészek alkotásai is. A földszinten interaktív múzeumpedagógiai tér várja a kisgyerekes családokat, ahol játékos formában ismerhetitek meg Vasarely univerzumát.

Tovább a múzeum honlapjára >>

+1 Könyvajánló: Vasarely regényes évszázada

Ha otthon ásnátok bele magatokat Vasarely életébe, remek program lehet ez a nagyszerű életrajzi könyv elolvasása, melyben pécsi születésétől kezdve a budapesti tanulóéveken át franciaországi letelepedéséig kísérhetitek végig a művész életét. A történetekben megelevenednek Párizs mozgalmas kávéházai, fülledt szalonjai, galériái, a kor legnagyobb művészeivel együtt. Láthatjátok Franciaországot és Magyarországot a második világháború alatt, Párizs szerepének változását a művészvilágban, valamint Amerika egyre nagyobb vonzerejét. A második, bővített kiadású kötetért nem más, mint Pierre Vasarely, a festő unokája felel, aki Philippe Dana újságíróval állította össze a könyvet.

Tovább a Prae Kiadó honlapjára >>

Rengeteg nagyszerű kiállítás vár még rátok Budapesten:

9 bámulatos kiállítás Budapesten, amit nem hagyhatsz ki májusban

Számos kiállítás nyitott meg tavasszal Budapesten, melyek közül most kilencet is ajánlunk a kultúra szerelmeseinek.

Funzine

Elnöki luxus a belvárosban

Michael Jackson háromszor járt a magyar fővárosban: 1994-ben klipforgatásra érkezett, 1996-ban pedig kétszer utazott ide a szeptemberi koncert kapcsán. A szupersztár magyarországi látogatásaiban egy dolog közös volt: a belvárosi Kempinski Hotel kilencedik emeleti elnöki lakosztálya. Bár Jacko visszahúzódó típus volt – a személyzet szerint kifejezetten igényelte a nyugalmat a sok program után –, sokszor köszöntötte ablakából a rá váró tömeget. Az itt dolgozók szerint Michael tudatában volt annak, hogy világsztár, viselkedésében mégsem éreztette azt. Egyetlen furcsasága az volt, hogy annyira félt a fertőzésektől, hogy állandóan maszkot hordott – bár ennyi ember gyűrűjében ki ne értene ezzel egyet.

Egy különös emlékmű

A rajongók nemcsak budapesti tartózkodásai alatt táboroztak le a Kempinski Hotel előtt, hanem azóta is életben tartják Jackson emlékét: az énekes 2009-es halála után ugyanis emlékfát avattak a tiszteletére a szállodával szemben lévő Erzsébet téren, amit a mai napig kedves fotók, rajzok és üzenetek borítanak. Sokan Budapest legfurcsább képződményének tartják a fát, azonban arra még senki sem vetemedett, hogy ujjat húzzon a rajongókkal és elbontsa, így lehet az, hogy már több mint 15 éve áll az egyedülálló látványosság. A zarándokhelynél Jackson születésnapján és halálának évfordulóján még ma is összegyűlnek az énekes tisztelői.

Klipforgatás a város legszebb helyszínein

A pop királya híres volt extravagáns videoklipjeiről, és ez alól a Budapesten forgatott, a HIStory album beharangozójához készült felvétel sem kivétel. Bizonyára az elfogultság szól belőlünk, amikor azt mondjuk, hogy Jackson önmagán is túltett a promó forgatásakor: a katonai egyenruhákat előszeretettel magára öltő Jacko önmagát a (pop)hadsereg vezéreként ábrázolja, miközben a vizuális effekteknek köszönhetően csatlósainak sora a végtelenségig nyúlik. A rajongók már ettől elalélnak, de most jön csak a java: a több méter magas Michael-szobor a Hősök terén.

A Városliget kapuján kívül egyébként a kevésbé jól kivehető budai Vár és a Lánchíd is otthont adott a forgatásoknak, ami miatt pár napra megbénult a város közlekedése – azonban az énekes mentségére szóljon, hogy több hasonmással próbálta elvonni magáról a figyelmet, akik a környéken osztogattak autogramokat. A klipnek a magyar vonatkozás mellett globális hatása volt a popkultúrában, amivel a pop királya világszinten felpezsdítette az érdeklődést Budapest iránt.

Látogatás a gyermekkórházakban

A turnézó hírességek általában lubickolnak a vendéglátóik által biztosított exkluzív programokban, ám Michael Jackson ebből a szempontból is különleges ember volt: ő ugyanis ragaszkodott hozzá, hogy meglátogassa a gyermekkórházak kis lakóit. Így tehát újdonsült feleségével, Lisa Marie Presleyvel ellátogatott a Heim Pál és a Bethesda Gyermekkórházba – utóbbi helyen ismerte meg az akkor négyéves Farkas Bélát. A kisfiú sürgős májátültetésre szorult, a sztár pedig örömmel fizette ki a nagyjából 50 millió forintra rúgó orvosi költségeket. A sikeres műtét után két évvel a már egészséges fiú nevelőszüleivel nézhette végig a legendás koncertet a VIP-páholyból.

Körbevezetés a Parlamentben

Michael Jackson második magyarországi látogatásakor, 1996 júliusában nézte meg az Országházat. Jackson csak egy villámlátogatás erejéig tette tiszteletét a fővárosban a koncert előtti terepszemle alkalmával, azonban arra még az igen zsúfolt menetrendjében is talált időt, hogy kívül-belül megcsodálja a Parlament épületét, ahol az akkori művelődési miniszter, Magyar Bálint vezette körbe. A híresség érdeklődéssel hallgatta végig a Ház történetét, majd miután megnézte az üléstermet, nemcsak elfoglalta helyét az egyik miniszteri székben, de még a szónoki emelvényre is kiállt. Az idegenvezetés végén, emlékül még egy, az épületről szóló képeskönyvet is elfogadott.

Koncert a Népstadionban

50 ezer szerencsés ember nézte végig a pop királyának első – és egyben sajnos utolsó – budapesti fellépését 1996. szeptember 10-én. A koncert első perceit a rádió élőben közvetítette, azonban a sajtó munkatársait nem engedték be, ami nem kis felháborodást okozott a média képviselőinél. Az viszont egészen biztos, hogy Jackson rakétával robbant be a Népstadion színpadára, majd nem maradhatott el a lézershow, a közönség felett röpködés, a jól ismert táncmozdulatok és természetesen a magyar zászló sem. Ha hihetünk a korabeli beszámolóknak, a 4900 forintos belépőt az is megvásárolta, aki nem rajongott az énekesért – hiába, ezt az estét tényleg nem lehetett kihagyni!

Mulatozás a Casino Vigadó Étteremben

Azt hihetnénk, hogy a világsztár a koncert után egyből ment a következő turnéállomásra, azonban ez korántsem igaz. A fellépés másnapján ugyanis még ellátogatott a budai Várba és a Casino Vigadó Étterembe, ahol a lakmározást természetesen cigányzene kísérte. Jackson nem félt a műfaji határok feszegetésétől, és állítólag annyira megkedvelte a cigányzenét, hogy egy hegedűt kért látogatása emlékéül, amit ki is próbált néhány pengetés erejéig. Bár az akkor ismert étterem épülete ma már nem eredeti formájában látható, a Vigadó téren sétálva azért jusson eszetekbe a pop királya.

+1 Michael – The HIStory kiállítás (2026. május 10-ig)

Ha még nem láttátok, sürgősen pótoljátok a lemaradásotokat a Michael Jackson kiállítást illetően, ugyanis már csak néhány napig tekinthetitek meg a több mint 100 eredeti relikviát, életnagyságú szobrokat, interaktív koncertélményt és virtuális túrát felvonultató belvárosi tárlatot, ahol még Neverlandet is felfedezhetitek. Ezen kívül megismerhetitek az ikonikus videók világát és a kulisszatitkokat, amelyek bemutatják az embert a legenda mögött, aki örökre megváltoztatta a zenetörténelmet.

Tovább az esemény weboldalára >> 

Fedezzétek fel Freddie Mercury Budapestjét is:

Freddie Mercury Budapestje: 7 hely, ahol a Queen tagjai beleszerettek a magyar fővárosba

40 éve koncertezett Budapesten a Queen, így felidézzük, hol jártak itt tartózkodásuk alatt az együttes tagjai.

Funzine

Az őz

A pályája korai szakaszában főként költőként alkotó Szabó Magda 1958-ban jelentette meg első regényét – egy évvel később pedig Az őzzel folytatta a sort, amely nem csupán a szerző, de talán a teljes magyar irodalom egyik legjelentősebb pszichológiai prózája. A mű középpontjában az ünnepelt színésznő, Encsy Eszter áll, aki gyerekkora nyomorúságától, a társadalmi kirekesztettségtől és a magánytól indulva jut el pályája csúcsára. A főszereplő-elbeszélő feszült belső monológokban tárja fel múltját, kapcsolatait és mindazokat a sebeket, amelyek következtében így látja magát: „Nekem nincs arcom, nincsenek vonásaim, minden összemosódik rajtam, amíg ki nem festem magam, csak maszkjaim vannak.”

Beleolvasok >>

Az ajtó

Ha egyetlen Szabó Magda-regényt kellene megnevezni, amely vitathatatlanul a magyar irodalmi kánon részévé vált, a szerző nagyszerű ifjúsági regénye, az Abigél mellett talán Az ajtót mondanánk, amelyből több színpadi adaptáció, illetve Szabó István 2012-es rendezésében film is készült – sőt, e sorok írójának is éppen ez a könyv volt az irodalmi érettségi tétele. A történet középpontjában a narrátor – egy írónő – és házvezetőnője, a titokzatos, zárkózott Emerenc kapcsolata áll. Két végletekig ellentétes habitusú és értékrendű figura – megvilágító erejű, ahogyan a szerző a kettejük között húzódó láthatatlan falakat és kapukat ábrázolja.

Beleolvasok >>

Für Elise

Azoknak, akik legszívesebben az önéletrajzi ihletettségű műveken keresztül szeretnek mélyebben elmerülni egy-egy szerző világában, Szabó Magda 2002-es, utolsó regényét ajánljuk. A könyv a szerző gyermek- és ifjúkorát idézi fel Debrecenben, az 1930-as évek végétől a második világháború utáni évekig. A középpontban a fiatal Szabó Magda áll, aki érzékenyen figyeli környezete változásait: a családi hagyományokat, a város társadalmi életét, a barátságokat és szerelmeket, valamint a háború és a politikai fordulat hatásait. A regény egyszerre személyes vallomás és lírai hangvételű, mégis fegyelmezett és részletgazdag korrajz.

Beleolvasok >>

Sziget-kék

Bár elsősorban a felnőtteknek szóló szépirodalmi munkássága tette naggyá Szabó Magdát, gyerekkönyvei sem nélkülözik a prózaírói erényeket. Rokonszenves az is, hogy egyáltalán nem „gügyög” ifjú olvasóinak – a Sziget-kék például egyszerre megrázó és felemelő mese, amely bátran választ nehéz témát. A főszereplő Valentin édesanyja egy baleset következtében az életéért küzd – a kisfiúra hárul a feladat, hogy megszerezze a varázsszert, amellyel meggyógyíthatja a Mamit. A szomorú alaphelyzet ellenére a Sziget-kék bővelkedik kalandokban és játékos figurákban, hiszen Valentin útja temérdek beszélő állat között vezet.

Beleolvasok >>

Szüret – összegyűjtött versek

Ahogy fentebb már esett szó róla, Szabó Magda költőként kezdte pályafutását, és ahogy arról a Szüret című, 1935 és 1967 között keletkezett verseket összegyűjtő kötet tanúskodik, a komoly regényírói sikerek után még évekig kitartott a líra mellett is. Nem kérdés, hogy regényei sokkal jelentősebbek az egyébként szenvedélyes és széles érzelmi skálát bejáró verseinél, ugyanakkor különösen azoknak a Szabó Magda-olvasóknak, akik alaposabban ismerik őt, érdemes elmélyülni a szerző munkásságának ebben az izgalmas, korai szakaszában is.

Beleolvasok >>

+1: Az élet újrakezdhető – interjúk és vallomások

Szabó Magda azok közé az írók közé tartozik, akik műveikben szívesen dolgoznak saját élményanyagból – gyerek- és felnőttkora eseményei szervesen „hasznosulnak” a regényekben. Ám éppen egy efféle interjúkötet, mint a Jaffa kiadó által, Jolsvai Júlia szerkesztésében közreadott Az élet újrakezdhető című gyűjtemény képes rávilágítani arra, hogy a könyvek mögött álló hús-vér szerző sok esetben mennyire különbözik attól a képtől, amit elképzeltünk róla. A 2019-es válogatás különlegessége, hogy Szabó Magda olvasóknak írt leveleit is tartalmazza.

Tovább a kiadó weboldalára >>

Tavaly a kedvenc Szabó Magda-idézeteinket gyűjtöttük egy csokorba:

Szabó Magdára emlékezünk: 17 megragadó idézet a halhatatlan írónőtől

Halálának 17. évfordulóján 17 idézettel tisztelgünk a magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja előtt.

Funzine

Rendszerváltoztató évek voltak ezek – a hazai zenei életben is, hiszen az alig huszonéves karmester alapításai révén új szellemiség, a historikus előadásmód magasabb szintű igényessége jelent meg a koncerteken, majd a lemezfelvételeken is. Innentől kezdve párhuzamosan folyt a művészi közösség és a befogadásra nyitott közönség nevelése, valamint az újabb és újabb művek felfedezése-felfedeztetése.

A bécsi barokk ünnepelt mestereinek dallamai

Október 4-e estéjén a Zeneakadémia nagytermében ennek a három és fél évtizedes történetnek, a két együttes kultúraformáló teljesítményének a megünneplésére nyílik majd lehetőség az összevont születésnapi koncerten. Te Deum – a címbe beleérthetjük az előadókat és a közönséget egyaránt megillető hála kifejezését, míg maga a műsor újra érzékletessé teszi majd Vashegyi György oly markáns repertoárbővítő és ízlésformáló tevékenységét.

A koncerten felhangzó egyházzenei és világi művek olyan szerzőktől (Antonio Caldarától, Francesco Bartolomeo Contitól, Johann Joseph Fuxtól és Jan Dismas Zelenkától) valók, akik a saját korukban a bécsi barokk ünnepelt mesterei voltak, ám ma a megérdemeltnél jóval kevesebben ismerik a munkásságukat.

Márpedig a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar fönnállása óta számos ilyen alkotót felfedeztetett már velünk, franciákat, németeket és olaszokat egyaránt. Most olyan mesterek vannak soron, akik a 18. század első felében, túlnyomórészt a császári udvar megbecsült muzsikusaiként alkottak, III. Károlyt, vagyis Mária Terézia édesapját szolgálva. Őket tekinthetjük Haydn zenei felmenőinek, műveik máig őrzik frissességüket.

Ezt is megtapasztalhatjuk majd az október 4-i hangversenyen, miközben láthatjuk, hogy Vashegyi György és két együttese most is éppoly fiatal és lendületes, mint három és fél évtizede.

A koncertről további részletek és jegyvásárlási információ a Zeneakadémia honlapján ide kattintva található.

Ezeket a koncerteket sem érdemes kihagyni idén ősszel:

11 kihagyhatatlan koncert és program a klasszikus zene szerelmeseinek 2025 őszére

Fesztiválok, évadnyitó koncertek, nemzetközi kultúrcsemegék és a legkülönlegesebb zenei ínyencségek várnak a klasszikus zene rajongóira!

Funzine

Jókai Mór Emlékház

Jókai Mór és a magyar irodalom kedvelői számára kihagyhatatlan megálló az író egykori nyaralója, ami mára emlékmúzeumként őrzi az író hagyatékát, bepillantást engedve itt töltött nyarainak mindennapjaiba. A villában megtalálhatjátok többek között a művész íróasztalát és saját készítésű rajzait, míg első felesége, Laborfalvi Róza színésznőhöz kapcsolódóan különböző színpadi kellékeket is szemügyre vehettek. Jókaiék 20 éves balatoni tartózkodása alatt megfordult a villában Vörösmarty, Eötvös Károly, Endrődi Sándor és számos más híresség, színházi szakember és szerkesztő is. Az arany ember, Fekete gyémántok, Szegénység útja, Damokosok és a Három márványfej című regényei mind a villában eltöltött nyarakhoz kötődnek, amelyek Laborfalvi Róza halála után értek véget. Ugyanis ekkor, 1889-ben az író eladta a villát egy veszprémi gabonakereskedőnek, majd a Jókai család 1908-ban visszavásárolta a házat. 1954-ben megnyílt az épületben a Jókai Mór Emlékház, amely a mai napig tárva nyitva áll a látogatók előtt.

8230 Balatonfüred, Honvéd utca 1. | Weboldal

Jókai-kilátó

A zseniális íróról elnevezett balatonfüredi kilátó kiváló úti cél, ha az irodalom mellett a kirándulás szerelmesei is vagytok, hiszen egy látványos és változatos túrán vehettek részt. A Jókai-kilátó két irányból is megközelíthető, és bár csak meredek, közepes nehézségű útvonalakon érhető el, a Tihanyi-félszigetre nyíló varázslatos panoráma minden fáradozásért kárpótol. A Lóczy-barlangtól indulva a zöld háromszög jelzésen egy apró kavicsos, kissé csúszós ösvény vezet a kilátóhoz, míg a Balatoni Kéktúra kék sáv jelzésén haladva egy látványosabb túraélményben lehet részetek. Ez utóbbi útvonal a Kilátó utcából indul, és első megállója a Tamás-hegyi kereszt, ahonnan máris gyönyörű kilátás tárul elénk. Innen tovább haladva a szintén az íróhoz kötődő Aranyember tanösvény kellemes pihenőhelyei és információs táblái szegélyezik az utat felfelé, amelyek a természetvédelmi terület gazdag növény- és állatvilágáról mesélnek.

Tematikus városnéző séta Jókai Mór nyomában

Ha egy vezetett program keretében ismernétek meg Jókai Mór szeretett városát, szuper választás a Jókai nyomában című, tematikus városnéző séta, ahol lehull a lepel a város és az író titkairól. A program során megismerkedhettek Jókai Mór és Laborfalvi Róza Füreden töltött mindennapjaival, a helyszíni ismertetéseket pedig számos anekdota és humoros történet kíséri. Az útvonal során többek között meglátogathatjátok a Vaszary Kertet, a Kiserdőt, a Tagore sétányt és a Kisfaludy-szobrot is. A különböző időpontokról és részletes információkról a lenti Facebook-oldalon tudtok tájékozódni!

Facebook >>

+1: Kiss A. Kriszta: A fiú, aki mindent el akart mesélni

Az író születésének 200. évfordulójára a 75 éves Móra Kiadó egy különleges kiadvánnyal készült: a közkedvelt Naphegy életrajzi sorozat újabb részében Kiss A. Kriszta beszéli el gyerekek számára is izgalmasan az író életét. Kiss A. Kriszta a történetet Jókai-idézetekkel is gazdagította, amelyeket egy mesebeli figura, Kakas Márton kommentárjai kísérnek. Takács Viktória részletgazdag illusztrációi elrepítenek az író gyerek-, majd felnőttkorába, így teljessé teszik ezt a gyönyörű kötetet.

Ismerjétek meg József Attila Balatonját is:

A költőóriás és a magyar tenger: József Attila Balatonja

A legendás költőnek nemcsak tragikus halála kötődik a már a 20. század elején is népszerű Balatonhoz, hanem számos kedves emléke is.

Funzine

Nővére és férje 14 éves korában küldték le József Attilát Makóra, hogy a jó hírű makói gimnáziumban folytassa tanulmányait. Nem messze innen éltek távoli rokonai, akik segítségére számíthatott.

Az ifjú Attila vonata 1920. október 1-jén futott be a makói állomásra Budapestről, majd onnan, kezében egy bőröndöt helyettesítő vesszőkosárral bandukolt el jövendőbeli lakóhelyéhez, a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület internátusához. Az egész utat betegen tette meg, majd a településen töltött első napokban is láz gyötörte, így a kezdeti honvágyat a rossz közérzet is nehezítette.

Kiközösítéstől osztályelsőségig

Attila az akkor nyolcosztályos gimnázium 5. osztályába iratkozott be, de mivel ő négy polgárit végzett, különbözeti vizsgát kellett tennie latinból és matematikából is, és jelentős hátrányból indult. A vizsgákra való készülés és a tanárok által adott különórák miatt nem ment könnyen a beilleszkedés, strébernek csúfolták és kiközösítették.

Az ottani fiúk számára idegen fővárosi beszédstílusa és ruhái miatt megkapta a Miszter becenevet, ami az egész itt töltött ideje alatt végigkísérte, több iskolai füzetén is feltűnt, és itt szerzett barátai mindig is így emlegették.

A kezdeti nehézségek ellenére idővel befogadta a közösség, és több életre szóló barátságra is szert tett, egykori társai fanyar humorát, gyors észjárását és hevességét emelték ki. Egy minden csínyben részt vevő, folyamatosan verseket író és szavaló diákként emlékeztek rá, aki kevés tanulással is nagy tanulmányi sikereket ért el.

A különbözeti vizsgák sikeressége után a következő tanévben osztályelső lett, az önképzőkörben is sikeresen tevékenykedett, és egy iskolai lap megalapítását is elkezdte szervezni.

Első szerelmek

Ahogy kezdte megszeretni új életét, úgy kezdett el egyre inkább érdeklődni a lányok iránt is, itt kezdődött az egész életét végig kísérő szerelem utáni vágyakozás, és itt születtek első szerelmes versei is.

Első kiszemeltje az internátus igazgatójának lánya, Gebe Márti volt, akinek nagy sikere volt a bentlakó fiúk körében. Míg sokan nyíltan udvaroltak neki, Attila versekkel próbálta meghódítani Márti szívét, amiket a lány testvéreinek segítségével, a szobája ajtaja alatt becsúsztatva juttatott el hozzá. A csodálatos sorok ellenére a lány végül elutasította a közeledését, ami a költő első öngyilkossági kísérletéhez vezetett, amikor 60 szem aszpirint vett be internátusi szobájában.

Az incidens miatt kirúgták az internátusból, így miután két hét után kiengedték a makói kórházból, nem volt hova mennie. Ekkor fordult egyik támogatójához, Espersit Jánoshoz, a kor híres ügyvédjéhez és mecénásához, aki befogadta otthonába. Attila a vendégszobát kapta, ami közel volt János bácsi egy szem lánya, Espersit Mária, Caca szobájához. Espersit János nagy reményeket fűzött Attila tehetségéhez, ezért a fiatalokat a következő felszólalással mutatta be egymásnak:

Bemutatom a kislányom. Neked pedig a jövendő Petőfi Sándorát.

A lány ugyan több verset is kapott, nem vette komolyan Attila közeledését, aki pedig nem sokkal később egy közelben lakó lányt, Szilágyi Katót kezdte el ostromolni szerelmével. Neki a kerítésen át dobálta a papírgalacsinokra írt verseket hosszú heteken át.

Makó, a szellemi szülőváros

Míg magánéletében és személyiségfejlődésében is jelentős mérföldkőnek számítottak a Makón töltött évek, első szakmai sikereit is itt élte meg, miután 1922 tavaszán felfigyelt a tehetséges diákra a makói értelmiségi elit. Így ismerte meg a már korábban említett Espersit Jánost is, akinek lakása a makói és szegedi írók és művészek egyik központja volt.

Még ebben az évben megjelent Szegeden első verseskötete, a Szépség koldusa, melynek előszavát maga Juhász Gyula írta, akit szintén Makón ismert meg. Ő ezekkel a sorokkal indította útjára az olvasót Attila könyvében:

Emberek, magyarok, íme a költő, aki elindult magasságba és mélybe, József Attila, szeressétek és fogjátok pártját neki.

A Makón töltött évek 1923-ban értek véget, amikor az érettségi vizsga miatt visszautazott Budapestre. Az évek során több alkalommal is visszatért Makóra, az itt töltött idő, az itt megismert barátai és az itt szerzett élmények pedig élete végéig elkísérték.

Ismerjétek meg a költő balatoni emlékeit is:

A költőóriás és a magyar tenger: József Attila Balatonja

A legendás költőnek nemcsak tragikus halála kötődik a már a 20. század elején is népszerű Balatonhoz, hanem számos kedves emléke is.

Funzine

Szent István-bazilika

A fóti katolikus templom építésén edződött Ybl legnagyobb, évtizedeken átívelő templomépítészeti munkája a Hild József által 1851-ben megkezdett Szent István-bazilika folytatása volt. 1867-től egészen 1891-es haláláig dolgozott a nagy pesti árvíz túlélőinek háláját jelképező épületen, ami egy szerencsétlen balesetnek köszönheti neoreneszánsz külsejét: kevesebb, mint egy évvel azután, hogy Ybl megkapta a feladatot, a már felfalazott kupola beomlott, lehetőséget adva az építésznek a tervek átdolgozására. A bazilika 1906-os átadását Ybl sem érte meg, az épületet már a Kodály körönd több házát is jegyző Kauser József fejezte be, de kapuzata, kupolája, kecsesen az égbe törő oldaltornyai és félköríves, kolonnádos szentélye a mai napig Ybl tehetségéről tesznek tanúbizonyságot.

1051 Budapest, Szent István tér 1.

Régi Képviselőház

A gyorsházakkal kapcsolatban elsősorban nem az időtállóságra szokás asszociálni, az országgyűlés alsóházának neoreneszánsz palotáját Ybl Miklósnak mégis sikerült 1865-ben mindössze három hónap alatt felhúznia. Habár az üléstermet csapnivaló akusztikája miatt később jelentősen át kellett alakítani, az épület tervezéséért Ybl az uralkodótól megkapta a Ferenc József-rendet. A király a kétkezi munkásokról sem feledkezett meg: őket 1000 forintos honoráriummal támogatta.

Ha az építők ennek az összegnek a hússzorosát ma egy bankjegy formájában a kezükbe vennék, a látványtól biztos mosolyra fakadnának: a Deák bankó hátoldalán ugyanis nem más köszön vissza, mint a képviselőház épülete! Az ideiglenesnek szánt országházban végül közel négy évtizeden át, 1902-ig folyt a parlamenti munka. Az 1942 óta az olasz állam tulajdonában lévő palota ma az Olasz Kultúrintézet otthona.

1088 Budapest, Bródy Sándor utca 8.

Operaház

Egy hangyányit több időt, mintegy 9 évet vett igénybe Ybl Miklós főműve, az Operaház megépítése. Az 1873-as meghívásos pályázaton Ybl az észak-olasz városok reneszánsz építészetéből táplálkozó pályamunkája többek között Steindl Imre, az Országház későbbi tervezője, és a színházépületeiről híres Ferdinand Fellner bécsi építész terveivel versenyzett, ám 8:7 arányban a bizottság végül Székesfehérvár szülöttének ítélte oda a megvalósítás jogát.

Az 1884-ben átadott, idén szeptemberben 140. születésnapját ünneplő Operaház homlokzatát összesen 16 zeneszerző mészkőszobra díszíti: a főpárkányon olyan óriásokat találunk, mint Mozart, Wagner, Verdi és Beethoven, míg Erkel Ferenc és Liszt Ferenc nagy méretű kőmásai a főbejáratot őrzik. A belső terek fényét Lotz Károly, Than Mór és Székely Bertalan freskói emelik, márványos előcsarnokának láttán pedig Ferenc József is csak elégedetten mosolygott.

1061 Budapest, Andrássy út 22.

Pillantsatok be a felújított Operaház kulisszái mögé:

Öt év, megannyi változás: Séta az újjászületett Operaházban

Hosszú út vezetett március 12-ig, amikor először gördült fel az Operaház új, meggypiros függönye.

Funzine

Várkert Bazár

1875 és 1883 között, a Várhegy lábánál, “meszeletlen hátú, füstös kéményű” házak helyén, a középkori Vízhordó-lépcsőtől délre épült fel Ybl Miklós neoreneszánsz ékszerdoboza, az eredetileg kereskedelmi funkciót betöltő, később műtermeket és kiállításokat befogadó, a Kádár-korszakban pedig könnyűzenei rendezvényeknek otthont adó Várkert Bazár. A két pavilonépület által közrefogott, kacskaringós rámparendszer centrumában húzódik a Neptun-kutas Gloriette, melyet oldalról két oroszlán vigyáz (egyikőjük a harcot, a másik a békét testesíti meg). A különleges rózsafajtákkal és gondosan kiválasztott facsemetékkel teleültetett Neoreneszánsz kert egyik dísze Csák Attila 2013-ban rekonstruált Triton-kútja: Poszeidón fia, a sellők atyja éppen az ölében ülő Ámort vonja felelősségre, amiért lánya egy emberbe szeretett bele.

1013 Budapest, Ybl Miklós tér 2-6.

Vizy Márton

Ismerjétek meg az ikonikus Párisi Udvar történetét:

Egy párját ritkító építészeti gyöngyszem: A legendás Párisi Udvar története

A Ferenciek tere egyik legmeghatározóbb épülete izgalmas titkokat rejt ugyanis nem kevés átalakításon ment keresztül, míg eljutott mai pompájához.

Funzine

A korai évek

Szerb Antal 1901. május 1-jén született a Deák Ferenc utca 15. számú ház alatt Budapesten, ahol emlékét máig egy emléktábla őrzi. Zsidó családba született, ám kiskorában édesapjával átkeresztelkedett római katolikus vallásra és ezután ebben a szellemben nevelték. Írói tehetsége már fiatal korában megmutatkozott: a Budapesti Piarista Gimnáziumban a híres költő, Sík Sándor tanította magyarra, aki hamar kiszúrta a fiú átlagon felüli fogalmazásmódját és maximálisan támogatta irodalmi ambícióit.

A gimnáziumi évei nagyon aktívan teltek, az írás mellett az önképzőkör tagja volt, illetve lelkes cserkész, aki nagy bevetéssel igazgatta saját őrstagjainak sorsát is. A barátságos, élettel teli fiú 1919 őszén jelesen érettségizett, majd külföld felé vette az irányt és egy évet tanult a grazi egyetemen klasszika-filológia szakon. Ezután beiratkozott a pesti egyetem bölcsészkarára, ahol magyar-német szakon végzett.

1924-ben a doktori címet is megszerezte, értekezését az egyik nagy példaképéről, Kölcseyről írta és ekkorra már ő maga is nagy hírnévre tett szert. Versei és kritikái is megjelentek az ikonikus Nyugat folyóiratban, és ő lett a legfiatalabb író, aki csatlakozhatott az újság szerkesztőségéhez.

Sokan nem tudják, hogy amíg befutott újságíróként és szerkesztőként dolgozott több népszerű folyóiratnál, a Belvárosi Színházban rendezőként is kipróbálta magát, ahol teljesen magával ragadta a színházi közeg, de ezt a szenvedélyét végül csak hobbiként folytatta.

Ezután gimnáziumi magyartanárként dolgozott mellékállásban, majd egy ösztöndíjnak köszönhetően egy évet Londonban töltött, ahol tökéletesítette az angoltudását, az ottani évek pedig nagy hatással voltak későbbi irodalmi tevékenységére is.

A nagy irodalmi áttörés és az örök érvényű művek

Az igazán nagy áttörést egy felhívásnak köszönhette, ugyanis 1930-ban az Erdélyi Helikon című folyóirat pályázatot hirdetett a magyar irodalom történetének megírására. Az ambiciózus 30 éves Szerb Antal belevágott a nem kis falatnak ígérkező kihívásba és megszületett az egyik legnagyobb műve A magyar irodalomtörténet címmel, amivel óriási sikert aratott és megnyerte a pályázatot. A zsűri külön kiemelte sajátos humoros stílusát és azt, hogy ahelyett, hogy (a többi jelentkezőhöz hasonlóan) magasztalta volna az irodalom nagyjait, inkább emberi oldalukról, sokszor iróniával fűszerezve mutatta be őket.

Az angliai utazása nagyon megihlette, hogy nyisson az angolszász irodalom felé, ezért belevetette magát az angol és amerikai művekbe és rövid időn belül végig is rágta magát a legnagyobb regényeken. A korábbi kötetéhez hasonlóan, 10 évre annak megjelenése után megírta A világirodalom története című összefoglaló művét, ami szintén óriási sikert aratott.

Legelső nagyobb hangvételű prózai műve A Pendragon legenda volt: a misztikus detektívregénynek is nevezett regény már a megjelenésekor sikert aratott.

Az első regény, ami eszébe jut a legtöbb embernek az íróról, valószínűleg az Utas és holdvilág, amiben egy különleges utazásra kalauzolja el az olvasókat. A főszereplő, Mihály ugyanúgy fedezi fel Olaszországot, mint önmagát, és végigjárja azokat a kérdéseket és gondolatokat, amivel egy, a felnőttkor küszöbéhez érkező fiatal maximálisan tud azonosulni.

Egy kevésbé felkapott, de annál szórakoztatóbb és különlegesebb rövid elbeszélése a Budapesti kalauz marslakók számára, amiben egy képzeletbeli utazónak mutatja be a főváros minden egyes részét. Az egyes negyedeket és látnivalókat olyan gyönyörűen mutatja be, hogy a történet felér egy szerelmes ódával a fővároshoz.

Kiemelkedő munkásságáért 1935-ben megkapta a Baumgartner-díjat, majd munkásságának elismeréseként a szegedi egyetem tanára lett.

Az író bonyodalmas szerelmi élete

Míg gimnáziumi évei alatt nem annyira nyitott a lányok felé, egyetemistaként már egyszerre 3-4 lánynak is udvarolt, akiket gyakran ostromolt szebbnél szebb szerelmes sorokkal.

Egyetemista évei alatt ismerte meg egyik csoporttársát, Lakner Klárát is, akibe hamar beleszeretett. A lányt hiába ostromolta, ő nem viszonozta a fiú érzéseit, így Szerb Antal érdekes döntésre szánta el magát: feleségül kérte Klára húgát, Lakner Amáliát (Lilit).

1925-ben össze is házasodtak a nála öt évvel fiatalabb lánnyal, akivel nagyon hamar el is váltak. A viharos szerelmi történet itt még nem ért véget: pár évvel később ismét összeházasodtak, majd az előző alkalomhoz hasonlóan, fél éven belül elváltak. Szerencsétlenül alakuló házasságaik gyümölcse egy kislány, Judit lett, akit Lili szülei neveltek fel.

1938-ban, a sok sikertelenség után azonban rátalált a szerelem és elvette Bálint Klárát: a nála 12 évvel fiatalabb lány irodalomtörténész nagybátyja Osvát Ernő, a Nyugat szerkesztője volt és ő mutatta be őket egymásnak. Szerettek volna gyereket, de a háború és a nácizmus közbeszólt, végül azonban Klára 1951-ben jelképesen fiút szült neki, akinek biológiai apja egy családi barát volt, azonban Klára végig az írót tekintette gyermeke apjának.

Felesége végig hűséges maradt egykori férjéhez, 1992-es halálakor pedig Szerb Antal mellé temették el a Fiumei Sírkertben.

A nyilas uralom pusztítása

Zsidó származása miatt a nyilas uralom megjelenésével szépen lassan ellehetetlenítették az írót: nyilvános fellépéseit lefújták, műveit betiltották, majd egyesével szűntek meg azok a folyóiratok, amikben publikált. A legnagyobb felháborodást A magyar irodalomtörténet c. műve okozta, amit értékrombolónak nyilvánítottak és máglyán akarták elégetni, de végül erre nem került sor.

Annak ellenére, hogy a római katolikus vallást gyakorolta, 1944-ben behívták munkaszolgálatra: először Fertőrákosra, majd a Sopron megyei Balfra került, ahonnan felesége és barátai többször is megpróbálták elszöktetni, de nem sikerült nekik. Az író utolsó levelében, 1944. december 16-án a következő sorokat írta családjának:

És most már nincs más reménységem, mint az, hogy a háborúnak nemsokára vége lesz; csak ez tartja még bennem a lelket. Most már sötét is van, meg hangulatom sincs, hogy többet írjak. Bízzatok benne ti is, hogy nemsokára találkozunk és szeressétek szerencsétlen Tónitokat.

Halálának pontos körülményeiről több történet is keringett, de feltehetőleg nagyon legyengült a munkatárborban és emiatt nem tudták „hasznát venni”, ezért egy nyilas őr agyonverte egy puskával.

Az értelmetlen kegyetlenség Szerb Antalt nagyon fiatalon, 43 évesen érte, halála pedig nemcsak a hozzá közeliek számára hagyott űrt, hanem munkássága tisztelőit is megfosztotta attól, hogy még számos remek írást olvashassanak az író tollából.

A sorsdöntő találkozás

Petőfi 1846 augusztusában egy erdélyi körútra utazott, aminek végcélja az erdélyi országgyűlés megtekintése volt Kolozsváron. A hosszú út egyik megállója az irodalmi központként is emlegetett Nagykároly volt, ahol két barátjával egy megyegyűlésen vett részt. Látogatása alatt az akkor nagyon népszerű és modernnek számító Arany Szarvas Fogadóban szállt meg, a legenda szerint pedig innen kitekintve látta meg az éppen a parkban sétáló és nevető Szendrey Júliát, aki azonnal ámulatba ejtette.

Júlia ekkor Erdődön élt a családjával, és pár napra utazott Nagykárolyba, hogy legjobb barátnőjével, Térey Marival részt vegyenek a megyei bálon. Ekkor még nem is sejtette, hogy az ünnepségen élete legmeghatározóbb találkozása vár rá, hiszen 1846. szeptember 8-án este a táncparketten pillantották meg egymást az ifjú költővel, és azonnal megtalálták a közös hangot. Az este során rengeteget táncoltak és beszélgettek, majd Petőfi többször is felkereste Júliát a Térey családnál, amíg a városban volt.

Miután a lány hazatért Erdődre a családjához, a költő itt is több látogatást tett, majd fájdalmas búcsút vettek, amikor október 10-én Petőfi hazatért Budapestre. A következő találkozóra sem kellett sokat várni: Júlia ügyesen elhitette az apjával, hogy érdeklődik az október 22-én rendezett tisztújítási ünnepség iránt, azonban az igazi ok az volt, hogy tudta, a költő is ott lesz.

Miután itt is együtt töltöttek pár napot, teljesen egymásba szerettek: Júlia naplójában addigi élete legcsodásabb napjaiként hivatkozott ezekre a késő október napokra, Petőfi pedig azt írta, hogy számára Júliával kezdődött meg az igazi élet.

Félreértések és nehézségek kereszttüzében

Természetesen, ahogy az a nagy szerelmi történetekkel lenni szokott, kettejük kapcsolata sem ment zökkenőmentesen, hiszen nemcsak a fizikai távolság nehezítette meg a dolgukat, hanem számos rosszindulatú pletyka és félreértés is beárnyékolta a kezdeti időszakot.

Az első nagy veszekedést is egy félresiklott információ váltotta ki: amikor Petőfi Debrecenben vendégeskedett, egy közös ismerős arról számolt be neki, hogy Júlia a háta mögött viszonyt folytat valakivel, akivel már az esküvőt tervezik.

A heves természetű költőt nem érintette jól a hír: este felkereste a helyi színház ünnepelt sztárját, Prielle Kornéliát, aki köztudottan rajongott Petőfiért, és feleségül kérte. A lány eleinte erősen meglepődött az ajánlatán, de Petőfi sürgetésére igent mondott, ám amikor megtudta, mi állt a lánykérés hátterében, azonnal kirúgta a férfit.

Ugyan akkoriban még jóval limitáltabb volt az információáramlás, mint most, a hír mégis hamar eljutott Júliához, akit ez mélységes fájdalommal érintett, hiszen az őt ért vádak teljesen alaptalanok voltak. Végül Petőfi egy hosszas levélben megmagyarázta az esetet, mire Júlia visszaküldte neki naplója egy részletét, amelyben a költő iránti mérhetetlen szerelméről ír.

Ez további bonyodalmakat szült: Petőfi állítólag ezt a naplórészletet és Júlia leveleit mutogatva dicsekedett barátainak arról, mennyire odáig van érte a lány, aminek híre a Szendrey szülőkhöz is eljutott, akik enyhén szólva nem lelkesedtek a románcért.

Júlia édesapja, a nagy köztiszteletnek örvendő Szendrey Ignác lányát Uray Endre alszolgabírónak szánta, és megrémítette az a gondolat, hogy Júlia a szegény, kétes megítélésű költőhöz menjen hozzá. Véleményét nem rejtette véka alá: a lánynak megtiltotta, hogy felvegye a kapcsolatot szerelmével, abban bízva, hogy így hamar elfelejtik egymást, azonban Júlia Térey Mari segítségével titokban végig levelezett a költővel.

A lánykérés

A titkos levélváltások ideje alatt külön-külön mindketten nagy tiszteletet vívtak ki maguknak: Petőfit sokan ismerték mind költőként, mind nemzeti hősként, a felvilágosult és művelt Júlia pedig szintén kilógott a többi lány közül: írt, műveket fordított, illetve elsők között hordott rendszeresen nadrágot szoknya helyett, a haját rövidre nyírta és a férfiakkal szivarozott.

Az egyéni sikerek azonban nem vakították el őket, Júliának továbbra is nagyon imponált a költő tehetsége és szenvedélyes természete, Petőfit pedig ámulatba ejtette a lány karakán kiállása és műveltsége.

Végül, Petőfi afféle lánykérésként elküldte a lánynak a Reszket a bokor, mert című versét, amelynek utolsó soraiban a következőket írta:

Hogy ha már nem szeretsz, / Az isten áldjon meg / De ha még szeretsz, úgy / Ezerszer áldjon meg!

Júlia erre mindössze két szóval válaszolt, levelében csak annyit írt:

1000-szer, Júlia

Miután Szendrey Ignác belátta, hogy a fiatalokat semmi sem választhatja el egymástól, sok álmatlan éjszaka után beleegyezett a frigybe, ezt a döntését pedig Ady később a következőképpen magyarázta:

„De bizony én úgy érzem, hogy az öreg Szendrey okosan zordoskodott és komédiázott, már azért is, mert abban az időben a komédiázás volt az őszinteség divatos formája. Gondolta az öreg Ignác úr: ez a leány így is, úgy is bolondot fog csinálni, összekerült egy másik bolonddal, ez a legokosabb megoldás. Legyenek egymáséi, hozomány se kell, támogatás sem, lelkiismeretesség sem, az övék lesz, hála istennek, mindenért minden felelősség.”

Esküvő és a szabadságharc

Megismerkedésük után egy évvel, 1847. szeptember 8-án házasodtak össze Erdődön a helyi evangélikus templomban, az esküvőn sok családtag és barát is részt vett, Júlia apja pedig végül hozománnyal is támogatta őket. A mézesheteket Koltón, a Teleki-kastélyban töltötték, itt született Petőfi egyik leggyönyörűbb szerelmi vallomása is, a Szeptember végén című vers, melynek emlékét a kastély parkjában egy szobor máig őrzi.

Petőfi neve nem hiába fonódott szinte teljesen egybe a szabadságharccal, 1848 márciusában a hazaszeretettel teli költő minden egyes napja e körül forgott. Júlia pedig jó feleség módjára mindenben támogatta őt, annak ellenére, hogy ő maga sem volt egy háttérbe húzódó típus, mindent megtett férjéért és ezáltal a szabadságharc sikeréért: lelkesen varrta a kokárdákat és lelkiismeretesen tevékenykedett otthon. Petőfi naplója szerint Júlia piros-fehér-zöld színű főkötőt varrt magának, míg ő a Nemzeti dalt vetette papírra.

Júlia ez idő tájt esett teherbe, a várandósága előrehaladtával pedig egyre nehezebben viselte, hogy férje egy ünnepelt nemzeti sztár lett, magányosnak és egyedül érezte magát. Egyetlen közös gyermekük, Petőfi Zoltán 1848. december 15-én született meg.

Júlia élete Petőfi halála után

Petőfi és Júlia utoljára 1849. július 20-án, Tordán látták egymást, majd még két levelet váltottak, mielőtt a költő elesett a segesvári csatában.

Júlia ezután szüleihez vitte Zoltánt, ő maga pedig megszállottan kereste férjét, körbejárta Erdélyt, majd miután azt a tippet kapta, hogy Törökországban keresse, egyenesen Haynau-hoz fordult, hogy adjon neki útlevelet. Mivel nem kapott választ, felkereste az uralkodó jobb kezét, Lichtenstein Ferenc herceget, aki segítsége feltételeként szeretői státuszt ajánlott a lánynak, aki ezt rögtön visszautasította.

A feldúlt lelkiállapotban lévő Júlia hazatért Erdődre, ahol még egy búcsúlevelet is írt fiának, ám az öngyilkosság gondolatát végül elvetette, és megpróbált talpra állni.

Óriási felháborodást váltott ki, hogy még a gyászév letelte előtt hozzáment a nála jóval idősebb Horvát Árpád történészhez, hiszen a nemzet özvegyének tartott asszonytól ezt senki sem várta. Júliának azonban gondoskodnia kellett magáról és fiáról is, és ugyan döntése miatt rengetegen elfordultak tőle, haláláig kitartott második férje mellett, akitől még négy gyereke született.

Kapcsolatuk sajnos egyáltalán nem volt felhőtlen: naplójában hosszasan írt arról, hogy a férfi hogyan zsarolta érzelmileg, és rendszeresen verte, amikor pedig Júlia ágyba kényszerült betegsége miatt, a férfi megtiltotta a gyerekeknek, hogy meglátogassák anyjukat. Az asszony halálos ágyán is első szerelméről írt:

Királynője voltam, imádott engem és én imádtam őt. Mi voltunk a legboldogabb emberpár a világon, s ha a végzet közbe nem szól, ma is azok volnánk.

Petőfi jóval korábbi versében a következő kérdést fogalmazza meg:

Oh mondd: ha előbb halok el, tetemimre / Könnyezve borítasz-e szemfödelet? / S rábírhat-e majdan egy ifju szerelme, / Hogy elhagyod érte az én nevemet?

A versre Júlia halála után meg is érkezett a válasz: a 39 évesen méhnyakrákban elhunyt asszony sírjára a Petőfi Sándorné Szendrey Júlia név került, ezzel örök emléket állítva kettejük megállíthatatlan szerelmének.

Nehéz találni olyan embert, aki ne hallott volna már egyetlen Andersen-mesét sem élete során vagy ne látta volna azok megfilmesített változatát. Szorosan a nevéhez kapcsolódik számos közismert történet, köztük a Borsószem-királykisasszony, A rút kiskacsa, Pöttöm Panna, A kis hableány, de talán sokaknak ismerős lehet még A hókirálynő, A kis gyufaárus lány vagy A rendíthetetlen ólomkatona című szerzeménye is. Andersen a meséiben, történeteiben főleg dán, német és görög legendákra, történelmi tényekre, néphitre és kora irodalmi mozgalmaira támaszkodott.

Születésének évfordulója alkalmából tíz idézetét gyűjtöttük egy csokorba:

„Vannak helyek, amelyeknek már puszta említése vándorkedvvel tölti el a szívünket.”

„Alapjában gyalázatos a világ, s én nem is kívánnék ember lenni, ha nem azt tartaná mindenki, hogy embernek lenni különös kiváltság.”

„A virágnak két kedvese van: a levegő meg a fény, de a fény az igazi kedves. Afelé fordul, tárulkozik, s ha a fény búcsút vesz tőle, becsukódik, és elszunnyad a levegő ölelésében.”

„Utazni csupa gyönyörűség volna … ha test nélkül utazhatnánk. Ha míg testünk pihen, szabadon csatangolhatna a lelkünk. Akármerre járok, mindig hiányzik valami, s ettől elszorul a szívem; mindig többre vágyom, mint amit abban a percben kaphatok…”

„…a becsület meg a szorgalom olyan, mint a jó szél, előrehajtja az embert.”

„Egyszer fönn, egyszer lenn – ilyen a világ sora… Föl meg le, le meg föl – ezt bizony a legtöbb ember megpróbálja. A végén aztán valamennyien toronyőrök leszünk, s a magasból szemléljük az élet minden dolgát.”

„…a mesék olyanok, mint némely derék ember: ahogy vénülnek, úgy szépülnek, s bizony ezt jólesik látni!”

„- Mit tegyek, hogy az én lelkem is az öröklétig éljen? – Nem tehetsz semmit. (…) Csak akkor válhatna halhatatlanná a lelked, ha egy földi ember úgy megszeretne, hogy előbbre helyezne apjánál, anyjánál; ha a tied volna egész szíve és minden gondolata; ha megfogná a kezed, és örök hűséget fogadna neked. Akkor az ő lelke átömlene a tiedbe.”

„Magasból nézve mosolyogni való minden szívfájdalom, bizony sokszor még a magunké is.”

„Ne rágódjunk kis hibákon, hanem örüljünk a jónak!”

Nyitókép: flickr.com