A selyemipar fellendítésének birodalmi terve

A történet egészen messzire nyúlik vissza, az épület élete gyakorlatilag a 18. század állami gazdaságfejlesztési törekvéseivel kezdődik.

A törökök kiűzése után Mária Terézia felismerte, hogy az örökös tartományok selyemiparának megbízható alapanyagra van szüksége, ezért Magyarországon is igyekezett meghonosítani a selyemhernyó-tenyésztést. Mindezek mellett, támogatta az eperfák telepítését is, hogy a hernyók tápláléka biztosítva legyen, és megszervezte a gubók begyűjtését is, hogy elegendő nyersanyag jusson az osztrák műhelyekbe.

Fia, II. József továbbvitte ezt a politikát, de már nem érte be azzal, hogy az alapanyagot Magyarország szállítsa, azt akarta, hogy a feldolgozás első lépései is helyben történjenek. Ezért, az 1760–70-es évektől gombolyítókat és filatóriumokat, vagyis fonodákat kezdtek létrehozni, előbbiekben a gubókból lefejtették a finom selyemszálat, utóbbiakban pedig ezeket a szálakat erősebb fonallá sodorták. A félkész terméket ezután Bécsbe vitték, ahol a végső, luxusminőségű selyemszövet készült belőle.

Az országban először Óbudán épült, gombolyító párjaként selyemfonó is működött ugyanitt, ez az épület a későbbi évszázadok során elpusztult, emlékét azonban ma is őrzi a Filatorigát HÉV-megálló neve.

Olasz mesterek és építkezés Óbudán

A magyarországi selyemipar megszervezésében kulcsszerepet játszott az Itáliából érkezett szakembergárda: az óbudai üzem létrehozását Agostino Mazzocato szakmai útmutatásai alapozták meg. Az épület kivitelezője Tallherr József kamarai másodépítész volt, akinek segítségével kincstári finanszírozással elkezdődött az építkezés.

A munkák gyorsan haladtak: 1785 augusztusában már tizenegy gépen megindult a próbaüzem, a teljes termelés pedig 1786. július 1-jén kezdődött el. A létesítményt maga II. József is megtekintette, illetve személyesen üdvözölte az építkezésen dolgozókat.

Az üzem építészeti kialakítása ma is egészen egyedülálló. Alaprajza egy futópályára emlékeztető forma: a téglalapot két félköríves záródás egészíti ki, amelyet az építészetelmélet panoptikon-elrendezésként ismer. Az egyemeletes, belső udvaros épület klasszicista és késő barokk jegyeket hordoz, kőkeretes ablakokkal.

A manufaktúra működése idején a pillérek mentén sorakoztak a gombolyítókatlanok; a földszint és az emelet pedig egyaránt nagy, összefüggő munkatér volt, ahol a gubók feldolgozása zajlott.

Viharos évszázadok

Mazzocato halála után fia, majd Roscogni Károly vezette az üzemet, amely 1830-ig működött. A vállalkozás megszűnésével pedig az épület elvesztette eredeti funkcióját.

Az 1838-as nagy dunai árvíz idején azonban váratlan szerephez jutott: a környék lakói közül sokan itt találtak menedéket, mivel a masszív szerkezetű ház viszonylag kevés kárt szenvedett. A század közepére azonban már szinte teljesen kiürült, és a kincstár elárverezte.

Új tulajdonosa a Dunagőzhajózási Társaság lett, amely elsősorban raktározási és gazdasági célokra használta. A II. világháború idején az erősen leromlott állapotú épületet lebontásra ítélték, ám a háborús körülmények végül megmentették: a bontás elmaradt, így a selyemgombolyító sok más óbudai ipari emlékkel ellentétben, fennmaradt.

Az 1950-es években helyreállították, és lakásokat alakítottak ki benne, ám állapota a következő évtizedekben ismét romlani kezdett, ezért az 1970-es évek közepén újabb felújítás következett.

Kulturális kísérletek és a táncház korszaka

A műemléki szakemberek az 1970-es években több lehetséges hasznosítási tervet dolgoztak ki: szóba került színháztörténeti múzeum, könyvtár, szabadidőközpont, sőt vendéglátóipari létesítmény is.

Végül a közművelődési funkció bizonyult életképesnek: az épület egy időre a táncházmozgalom és más kulturális kezdeményezések kedvelt helyszínévé vált. Az évek során könyvtár, folyóirat-szerkesztőség, film- és videóstúdió, valamint civil szervezetek költöztek falai közé. Az alapos épületkutatást követő rekonstrukció után 1985 májusában nyitották meg itt a Közművelődési Információs Központot.

A rendszerváltás után az épület újra funkciót váltott: sokáig különböző cégek irodái működtek benne, napjainkban pedig iroda- és rendezvényházként működik.

A közelben egy izgalmas kiállítás is vár:

Nem mindennapi témákat feszegető tárlatok várnak Óbuda népszerű galériájában

Ha egy izgalmas és úttörő témákat bontogató kulturális programra vágytok, irány az Óbuda szívében található Budapest Galéria!

Funzine

Gótikus és barokk emlékek a Budai Várnegyedben 

A csúcsívek, bordás boltozatok, díszes, magasba törő, fényes belső terek a XII. századtól a gótikus építészet által jelentek meg a stílusirányzatok között. A Franciaországban gyökeret eresztő építészeti stílust pedig Suger apát által építtetett templom képviselte legelőször, majd a gótika a XIII. század végére terjedt el egész Európában.  

Bár Budapesten a legtöbb, gótikus stílusjeggyel felruházott épület nem ebben a korban épült – például az Országház sem –, mégis a Mátyás-templomot méltán hívhatjuk a gótika egyik legszebb példájának. A Mátyás király esküvőinek is helyszínéül szolgáló templom első falait még a XIII. században húzták fel, s ekkor a klasszikus gótika templomépítészetének legkorábbi hazai alkotásává vált. Az idők során azonban mindig az aktuális divatnak megfelelően építették újjá, például a török korban mecsetté alakították.

Végül a viharos éveket megélt templom 1896-ra nyerte vissza régi fényét, Schulek Frigyes tervei alapján, melyek megalkotásakor kiemelt szempont volt az eredeti állapot visszanyerése. A XX. században újabb sorscsapások áldozatává vált az épület, ahol a németek katonai konyhát alakítottak ki, az oroszok pedig istállóként használták. Viszont a 2000-es években egy újabb rekonstrukcióval újjáélesztették a díszítésekben, domborművekben gazdag templomot.

Ha pedig a Mátyás-templomtól indulva nyakunkba vesszük a várnegyed macskaköves utcáit, akkor a bájos házak kapui mögé benézve több helyen gótikus ülőfülkékkel is találkozhatunk. Ezek a múltbéli emlékek egykor valószínűleg a helyi borkimérés helyszínei lehettek, s több mint 60 ház kapualja rejti őket a várnegyedben. 

Amennyiben a gótika lenyomatait felfedeztük, a De la Motte-Beer-palota felé kalauzolhatjuk lábainkat, s pár száz évet ugorva az időben, már a XVII–XVIII. században virágzó barokk stílus jegyeit vélhetjük felfedezni az előttünk álló épületben. A Dísz téren álló okkersárga ház barokk kapualján belépve egy barokk palota tárul fel előttünk, udvari árkádsoros loggiával, barokk lakóterekkel, valamint a ház legbecsesebb értékével, a 250 négyzetméter festett, XVIII. századi falfelülettel. A ház első tulajdonosai egyébként a Mária Terézia kötelékébe tartozó De la Motte Ferenc Károly báró és felesége voltak, ám az 1760-ban felépített házban csupán rövid ideig éltek.

A palota földszintjét pedig Buda leggazdagabb polgára, Beer József Kajetán bérelte ki patikájának 1763-tól, 10 évvel később pedig megvásárolta az ingatlant. A ma is látható, művészettörténeti szempontból értékes enteriőr a Beer család idejében jött létre. Az évszázadok során több átalakításon, felújításon is átesett épületet ma a meghirdetett programokon járhatjuk körbe. 

Ha felfedeznétek a Budai Várnegyed izgalmas titkait:

Különleges turistaútvonal fedi fel a Budai Várnegyed bájos kis világát

Ismerjétek meg a Buda Várnegyed legjobb turistaútvonalát, amely által felfedezhetitek e titokzatos ékszerdoboz rejtelmeit és históriáit.

Funzine

Hild klasszicizmusa a folyó másik oldalán 

237 éve, hogy Hild József, a klasszicizmus egyik kiemelkedő magyar képviselője megszületett, s a refomkor meghatározó építészeként jelentős szerepet vállalt Pest fejlesztésében, Pest-Buda arcának kialakításában. A klasszicizmusra jellemző oszlopos tagolás, mértani formák, szimmetrikusan kialakított homlokzatok, valamint a harmonikus egyensúly Hild épületremekeiben is visszaköszönnek, akárcsak a Derra-háznál, melyet a nagy árvíz után, 1838-ban építettek újjá a József Attila utca és az Október 6. utca sarkán.

A Hild tervei alapján új életet kapott épületen az ablakok téglány formájúak – a klasszicista stílusjegyeknek megfelelően –, a homlokzat elemeit pedig a harmónia és a rendezettség hatja át. Az építészeti érdekességek mellett az épület nevére is érdemes egy kis kitekintést tenni. Ugyanis az elnevezés a ház első birtokosaihoz Derra Naum görög textilkereskedőhöz és feleségéhez köthető. A Derra Naum család házán Hild után pedig Weber Antal is letette kézjegyét, aki 1870-ben átépíttette azt, majd a XX. század közepén történt meg az épület műemléki helyreállítása.

Mozgalmas romantika karnyújtásnyira a Derra-háztól 

Csupán pár perc sétára a Derra-háztól már a XIX. századi romantika stílusjegyein legeltethetjük szemünket. Egy igazi ellenpont ez, hisz a klasszicizmus letisztult, szigorú vonalai után a romantika mozgalmas tömegalakítással dolgozik, s díszes, érzelmekkel telített formákban jelenik meg. Az irányzat egyik legnagyobb magyar képviselője Feszl Frigyes, kinek egyik legismertebb alkotása a romantikus jegyeket is magán hordozó Pesti Vigadó. Ma az épület Feszl romantikus korszakának csúcspontját jelképezi, azonban ez majdhogynem a szerencse műve.

Ugyanis az 1849-es szabadságharc után először Hild József klasszicista stílusban építette volna újjá az épületet. Egy hosszabb huzavona, módosítási kérések sora után azonban Feszl Frigyest bízták meg a tervezéssel, Hild irányítása mellett. Végül 1865-ben adták át Feszl alkotását, melyen Lotz Károly és Than Mór is dolgozott. Az évek alatt pedig megannyi emlékezetes eseménynek adott otthont a Pesti Vigadó: a Szent Erzsébet legendája című oratórium ősbemutatóját itt vezényelte Liszt Ferenc, de fellépett itt Johannes Brahms, Claude Debussy is, a század végén pedig itt tartották Jókai Mór ötvenéves írói jubileumát.

Az eklektika megosztó képviselője

Még egy szempillantásnyi időre maradjunk  a Deák tér környékén, ugyanis a különböző korokat, stílusokat, klasszikus és innovatív elemeket egyszerre ötvöző eklektika – a XIX. század második felében uralkodó irányzat – egyik igencsak monumentális példáját, az Anker-palotát láthatjuk 1910 óta a tér szomszédságában. Az Alpár Ignác fantáziáját megtestesítő épület már a kezdetekkor nem aratott nagy sikert, sőt még a XX. században is Budapest szégyenfoltjaként hivatkoztak rá.

A megannyi kritika ellenére ma is áll az Anker, melyen Kisfaludi Stróbl Zsigmond és Markup Béla szobrászművész domborműveit láthatjuk. Ha pedig jó pár évet visszautaznánk az időben, akkor Hofi Gézával, Szondi Lipóttal, Rátkai Mártonnal is találkozhatnánk itt, hisz mindannyian az épületkomplexum lakásainak egyikében éltek. A tornyokban otthonra lelő műteremlakásokban pedig a kor művészei alkottak az 1980-as évektől.  

Szecesszió: Amikor virágba borult Budapest

Az Európában teret nyert eklektikára a szecesszióval reagáltak, az új építészeti stílus pedig leginkább a díszítőelemekben nyert teret a XIX–XX. század fordulóján. A szecesszió jegyében épült alkotásokat természet ihlette, ornamentikus motívumok, hullámzó vonalvezetés jellemezte, az irányzatot itthon pedig Lechner Ödön teremtette meg sajátos nemzeti stílusával együtt. Magyaros formavilágának egyik legszebb példája a Postatakarékpénztár (akkori nevén Magyar Királyi Postatakarék-pénztár), a kor legolcsóbban, mintegy 1–1,5 év alatt felépített középülete.

Bár Lechnert a Képzőművészek Egyesülete Nagy Aranyéremmel tüntette ki, I. Ferenc József királyi tanácsos címet adott neki, a korabeli sajtó szerint nagyobb számban keresték a „leskelődők és gúnyolódók” a Postatakarékpénztárat, mint az ügyfelek. A kor technikai vívmányaival felszerelt, Róth Miksa és Zsolnay Vilmos munkájával díszített épület stílusának terjedését azonban ez sem állította meg. Sőt, a takarékosság szimbólumaival, a méhekkel és a kaptárokkal díszített káprázatos Postatakarékpénztárat a Lechner Ödön által megformált magyar népművészeti formanyelv egyik kiváló példájaként jegyezhetjük.   

Még több csodás szecessziós épület Budapesten:

Virágba borult Budapest: 5 épület a fővárosban, ami a szecesszió világába repít

A virágstílusnak is nevezett szecesszió lenyűgöző elemei megannyi mesés budapesti épület homlokzatát díszítik.

Funzine

Art decóval a modern vizekre evezve

A szecesszióhoz hasonlóan az art deco is hatással volt a művészet és a design több területére is. A szecessziótól eltérően pedig globális szinten hódította meg a városokat az első világháború technikai globalizációjának köszönhetően. A cikcakk dekorációt leggyakrabban használt stílusban a történelmi építészet és a belsőépítészet hagyományai fonódtak össze a korabeli kortárs képzőművészeti irányokkal, valamint a nyugati országok által ismert egzotikumokkal. A sokszínű iparművészeti irány az épületek tömeg- és részletképzésénél, s homlokzati díszítésében nyilvánult meg.

Bár a szecesszióhoz képest tizedannyi art deco épületre lelhetünk hazánkban, mégis jó néhányat felfedezhetünk Budapesten. Ezek közé tartoznak az eklektikus Anker-házhoz közeli Madách-házak, melyek New York vibrálását hozzák el a Károly körútra. A 11 épületet magába foglaló együttest homlokzatának a tagolása, díszítése és pártázata teszi a főváros egyik legikonikusabb art deco példájává.

A Madách téren egyébként a XX. század elején Erzsébetvárost és a Városligetet összekötő sugárutat terveztek, aminek kapuzataként szolgált volna az árkádos házak tömbje. A sugárút különböző gazdasági okok miatt nem épült meg, ám a Madách-házak és az U-alakú árkádsor megmaradt. Az épület alsó három szintjére mozit álmodtak, azonban Károlyi István gróf közbenjárása miatt ebből végül színház lett, méghozzá a mai Örkény Színház.  

A meg nem értett Bauhaus

Szintén a XX. század elején terjedt el a Bauhaus irányzat, a német művészeti és formatervezési iskolából kiindulva. A stílus vizuális nyelvezetét a minimalizmus, a geometrikus formák és az erőteljes árnyalatok jellemzik. S bár Budapesten megannyi házat sorolnak az irányzat alá, mégis felmerül a kérdés, hogy ténylegesen van-e annyi Bauhaus-ház a fővárosban. Ugyanis a szigorú definíció szerint azok a Bauhaus-házak, melyeket az iskola szellemiségében, a Walter Gropius által alapított intézmény növendékei terveztek, minden más, ami csak kinézetében hajaz a Bauhausra, az modern.

Ennek megfelelően léteznek a fővárosban Bauhaus-épületek, csak nem annyi, mint elsőre hisszük, például a Walter Rózsi villa sem az. Hazai tervezők közül Molnár Farkas és Breuer Marcell tanultak Bauhausban, s míg az utóbbinak itthon nincsenek házai, addig Molnárnak annál több. Ilyenek például a Napraforgó utcai kísérleti lakótelep házai vagy éppen a Lejtő út 2/B szám alatti Dálnoki-Kováts villa.

Az Országos Iparegyesület igazgatója Dálnoki Kováts Jenő megrendelésére készült házzal pedig Molnár Farkas elnyerte a milánói triennálé kiállításon a családi ház kategória legjobb minősítését. A két világháború közötti időszak legnagyobb építészeti sikerét hozó épületben megfigyelhető az életmódhoz illeszkedő praktikus térkialakítás, a karakterét pedig mutatós télikertje adja.

Ha Budapestet vezetett séták keretében is felfedeznétek:

7 lenyűgöző vezetett séta Budapesten, ahol a romantika és a szerelem kerül a főszerepbe

Szerelmes történetekben és románcokban nem szűkölködő vezetett sétákat ajánlunk, ahol a főváros romantikus oldalára derül fény. 

Funzine

A kezdetek

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története egészen a 20. század elejéig, 1904-ig nyúlik vissza. Az intézmény ugyanis ebben az évben kezdte meg működését a Vág utca 12-14. szám alatt található Népházban a Városi Statisztikai Hivatal könyvtárából átvett harmincháromezer társadalomtudományi kötettel.

A hazai szociológiatudomány kialakulásában Szabó Ervin társadalomtudós, a könyvtár egyik első dolgozója töltött be kiemelkedő szerepet, emellett vezetésével kezdődött meg 1910-ben a könyvtár átszervezése is nyilvános könyvtárrá.

Tervei között szerepelt egy könyvtárpalota felépítése, központosított hálózati fiókrendszer kialakítása, gyermekkönyvtárak létesítése, illetve közművelődési feladatok ellátása egyaránt.

Az I. világháború viszontagságai miatt ezek a tervek csak részben tudtak megvalósulni. 1925-ben a könyvtár általános gyűjtőkörűvé alakult, így már nemcsak társadalomtudományi műveket számlált, hanem különböző tudományterületek kötetei is helyet kaptak a polcokon.

A Wenckheim-palota új élete

1927-ben a város megvásárolta a csodálatos Wenckheim-palotát, felújítását követően, 1931-ben pedig könyvtárként nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Ekkor a fiókkönyvtárak, vagyis a központi könyvtár alá rendelt kisebb könyvtárak száma 13-ra gyarapodott.

A II. világháborúban a háborús lövésekben megrongálódott központi épületet új lendülettel építették újjá és 1946-ban nevezték el az akkor már igazgatóvá avanzsált Szabó Ervinről, mely onnantól Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtárként működött tovább.

A palota impozáns belső tereinek többségét az épület eredeti pompáját idéző neobarokk stílusjegyek jellemzik, az aranyozott és ezüst díszítések és a különböző motívumok, a fa és márvány játékos kontrasztja mind egy olyan atmoszférát teremtenek, ahol az ember szívesen olvas, kutat és tanul.

Emellett a könyvtár részét képezik a modernebb külsővel ellátott olvasóhelységek is, két díszes táncterem, egy sárkányos játszóudvar, valamint említést kell tennünk a lélegzetelállító arany és ezüst szalonról is.

Az intézmény népszerűvé válása

A Wenckheim-palotába költözött központi könyvtár népszerűsége az 50-es évektől jelentősen megnőtt, amely az épület és az olvasótermi férőhelyek bővítését tette indokolttá. A könyvtár 1968-tól az országos szociológia szakkönyvtárává lépett elő, hiszen itt található a legnagyobb szociológiai gyűjtemény.

Az elmúlt 50 évben pedig a tájékoztató szolgáltatások gazdag választékát is felhalmozták, analitikus és ajánló bibliográfiák készültek. Mára a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár egy lenyűgözően szép enteriőrrel és több fiókkönyvtárral rendelkező világszínvonalú könyvtárépületté nőtte ki magát.

A könyvtár számos színes szolgáltatással segíti manapság is az olvasni, kutatni vagy épp kikapcsolódni vágyókat, de az utóbbi években különböző iskolai foglalkozásoknak és turisztikai célú látogatásoknak is kedvelt helyszínévé vált.

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1.
 Weboldal | Facebook

Ha kíváncsiak vagytok a Béke Szálló történetére:

Jelentős történelmi múltú szálloda a Teréz körúton: A Béke Hotel története

Jelentős történelmi múltra tekint vissza az immáron 112 éves Radisson Blu Béke Hotel, avagy az egykori Britannia Szálló.

Funzine

A kezdetektől a virágzásig

A kastély létrejöttét gróf Esterházy Józsefnek köszönhetjük, aki 1720-ban egy bécsi építészt bízott meg egy 22 szobával rendelkező vadászkastély megépítésével a Fertő tó nádasokkal szegélyezett, vadakban gazdag vidékén. Az épület a fénykorát József fia, Esterházy Miklós idején élte, aki egész életében építkezett és uralkodói udvarok pompájával vetekedő kastélyt emeltetett.

Pompa és fényűzés

Miklós nem vetette meg a fényűzést, a kastély minden egyes részlete tükrözte művelt nagyúri, bőkezű mecénás és fantasztikus műértői mivoltát. Akkoriban a palotában mindennaposak voltak a varázslatos ünnepségek és vigasságok is.

A tágas termekkel rendelkező épületrészek, a korabeli legkiválóbb és legdíszesebb bútorok és pazar műkincsek, a kastélyhoz tartozó könyvtár és színház, a birtokon épült opera- és bábszínház mind egyfajta státuszszimbólumként voltak jelen a birtokon, megtestesítve a barokk és rokokó stílusra jellemző pompát és csillogást.

Joseph Haydn a kastélyban

Joseph Haydnt talán nem kell bemutatnunk senkinek, hiszen legalább a nevével már mindenki találkozhatott élete során. Haydn a bécsi klasszika egyik legfontosabb alakja volt, pályájának jelentős részét az Esterházyak birtokán, a kastélyban töltötte.

A bámulatos virtuóz a 18. században állt a főúri család szolgálatában, kezdetben másodkarmesterként, majd főzeneigazgatóként. Számos jelentős műve a kastély falai között született meg, amelyek felbecsülhetetlen értékű kincsek.

A kastély napjainkban

Esterházy Miklós halálával a gyönyörű kastély hanyatlásnak indult, majd Esterházy IV. Miklós herceg és felesége, Cziráky Margit grófnő felújíttatta. A II. világháború viszontagságai azonban ezt az épületet sem kímélték. Ma az Esterházy-kastély az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközponthoz tartozik és a mai napig folyamatosan azon dolgoznak, hogy visszanyerje egykori impozáns külsejét.

Az időszakos és állandó kiállítások betekintést engednek a barokk pompa delejező valóságába, felejthetetlen élményt biztosítva minden kultúrakedvelő számára.

Csodálatos kastélypark

Fertődre látogatva nemcsak maga a kastély az, ami ámulattal tölt el, de a grandiózus kertje is magával ragadó. A díszudvart egykor szökőkutak, szobrok, vízesések, mulatóházak díszítették.

Mai formája egy fokkal visszafogottabb, de a kastély első udvarát színes virágok, gyönyörű szökőkút és formára nyírt bokrok ékesítik, a hátulsó birtokot pedig buja zöld növények és egy kihagyhatatlan rózsakert is gazdagítja.

Siklóson és környékén is rengeteg csoda vár:

8+1 fenomenális úti cél és látnivaló, ha Siklós felé veszed az irányt idén ősszel

A Villányi-hegység lankái között megbúvó Siklós és a környező vidék bővelkedik természeti kincsekben és kikapcsolódási lehetőségekben. 

Funzine

A Britannia Szálló születése

A szálloda története egészen 1913-ig nyúlik vissza, amikor is Fábri Henrik, kávékereskedő hazatért nyugat-európai kalandozásaiból, ahonnan pezsgő szellemiséget hozott magával és úgy döntött, hogy megnyitja az akkor még Britannia Szállóra keresztelt hotelcsodát.

Egy frekventált helyszínen álló épületet szemelt ki erre a célra, amely lakóházat aztán Málnai Béla, neves magyar építész tervei alapján alakítottak át szállodává. Így született meg a Teréz körút egyik legszínvonalasabb hotele. Az akkori korhoz mért modern berendezések és mesés enteriőr hamar közkedvelt hellyé varázsolták az újonnan lett luxusszállót.

Az I. világháború és a szálló újjászületése

A szálloda nyitását követően alig egy évvel kitört az I. világháború, amely borzalmai a Britannia Szállót sem kímélték, habár az épületet nem érte végzetes csapás, így hamar helyre tudták állítani a jelentkező károkat. A háború idején az épület főként katonatisztek szálláshelyeként szolgált.

Az I. világháború és a gazdasági világválság azonban a sokat tapasztalt Fábri Henriket is megtörte, így arra kényszerült, hogy eladja a Britanniát, melynek vezetése 1926-ban Németh Aladárra és feleségére szállt. A házaspár jelentős szerepet vállalt a hotel újjáélesztésében, sőt, Budapest egyik ikonikus szállodájává tették.

Haranghy Múzeummá avanzsált szálloda

A házaspár igazgatása alatt kerültek Haranghy Jenő, az Iparművészeti Főiskola tanárának lebilincselő alkotásai az épületbe, amelyek közül többet is őriz a szálloda. A hotel konferenciatermeinek falait Haranghy által készített Shakespeare művek jelenetei borítják, és a Zsolnay Kávéházban megcsodálható az egykori Kupolateremből kimentett és restaurált hatalmas üvegkupola is, amely méltóságteljesen hajol a kávéház fölé.

Társasági estek és bujaság helyszíne

A két világháború között a szállodában pezsgő élet volt, az irodalmi elit kedvelt helyszíneként szolgált. Móricz Zsigmond ide szervezte a Nyugat-Barátok Körének gyűléseit, amelyen számos neves magyar író és költő részt vett, kezdve Babits Mihálytól József Attiláig.

A Britannia impozáns közege sokszor Móra Ferencet is magához vonzotta, amely aztán csalárdsága helyszínévé vált, s bizalmas légyottokat szervezett egy nála sokkal fiatalabb hölggyel.

A II. világháború és következményei

A II. világháború alatt a szálloda ismét hadi szállássá alakult és a Vörös Hadsereg vette uralma alá. A háborút követően Britanniáról Béke Szállóra keresztelték a hotelt, amely nevet a mai napig viseli, csak kissé más formában.

Az 1960-as évektől a szálloda ismét virágzásnak indult és kedvelt kulturális központtá változott, a kávéházban hazai és külföldi előadóművészek egyaránt felléptek.

A szálloda napjainkban

A hotelt az idők során többször is felújították, hogy aztán elnyerhesse mai pompáját. Jelenleg Radisson Blu Béke Hotelként üzemel és csábítja be a Teréz körútról a belföldi és külföldi turistákat egyaránt. A 247 letisztult, skandináv stílusú szobát számláló szálloda 14 színvonalas konferencia teremmel rendelkezik, amely helységekben lévő freskókon megelevenedik a történelem.

A szállodából nyíló Zsolnay Kávéház tökéletes helyszíne egy délutáni teázásnak és egy üzleti megbeszélésnek egyaránt, a mesés üvegkupola és a minimalista elegancia találkozása pedig szintén a múlt és jelen fúzióját testesíti meg egy térben.

A Hotel Astoria történetét is érdemes elolvasni:

Az egykor "Ahsztóriaként" emlegetett exkluzív szálló nem mindennapi története

A Múzeum körúton az egyik legkalandosabb történetek az Astoria Szálló falait lengik körül, amelyek már több mint 100 éve ékesítik a belvárost.

Funzine

A Balaton az 1930-as évekre rendkívül népszerű nyaralóhellyé vált, mivel Trianon után az ország elveszítette tengerpartját és korábbi üdülőhelyeit, a gazdasági világválság pedig tovább csökkentette a külföldi utazások lehetőségét. A belföldi turizmus megváltozása jelentősen megreformálta a nyaralóépítés minőségét, hiszen sokan minél hamarabb akartak saját lakot a magyar tenger partján, így sok esetben képzetlen tervezőkkel, helyi mesteremberekkel és kóklerekkel próbálták elkészíttetni nyaralóikat.

A rendezetlen nyaralóépítési hullám és ezáltal a balatoni táj rongálása olyan méreteket öltött, hogy felállították a Balatoni Intéző Bizottságot, aminek feladata az volt, hogy pozitív példákkal, szakmai meglátásokkal és szemléletformáló kiállításokkal ismertesse a nyaralóépítés helyes menetét és küllemét.

A balatoni modern kincs

Ennek a korszaknak a pozitív példája a Balatonalmádiban, a Dr. Óvári Ferenc utca 53. szám alatt található villa is, aminek nem mindennapi külsejét ifj. Takács János tervezte. Az izgalmas homlokzat, az íves sarok, és a hatalmas ablaksor mind a Bauhaus-mozgalom védjegyeit mutatja, csakúgy, mint a sokat sejtető Mária György felirat betűtípusa és az épület színei is. 

Az épület tökéletes példája a streamline modern, magyarul áramvonalas stílusának is: az art deco mozgalom egyik ágát a modernizmus és a gépek által inspirált formák jellemzik, amire a villa játékos vonala tökéletes példa.

Az 1933-ban épült villa építtetője dr. Nyárády György jogász, közgazdász, kormányfőtanácsos, akadémiai rendes tanár és tanszékvezető volt, aki nejével, Mohl Máriával nemcsak nyaralni utazott az épületbe, hanem év közben is sok időt töltött a nagy kerttel is rendelkező házban, majd le is költöztek.

Ezzel le is hull a lepel a ház homlokzatát ékesítő feliratról, hiszen mint sok más balatoni épület esetében, itt is az építtetők nevét viseli a ház, azonban az, hogy két keresztnév szerepeljen, ritkaságnak számít. György később újraházasodott, majd meghalt, az épületet államosították, második felesége és özvegye csupán az első emelet egy részét tarthatta meg.

Az 1970-1980-as években a komáromi Lengyár nyaralója volt, jelenleg pedig magántulajdonban áll, az évek során eszközölt átalakítások ellenére különleges kinézete és jellegzetes felirata a mai napig megidézi egykori pompáját.

Ismerjétek meg a századfordulós kincseket is:

Balaton a századfordulón: 5 nem mindennapi villa kalandos története

Fonyód-Bélatelep, Siófok és Balatonfüred villasoraiból hoztunk el néhány nem mindennapi századfordulós történetet.

Funzine

Szilágyi Erzsébet fasor 5. 

Az 1935-ben épült, a korabeli sajtóban modern bérházként nevezett épület változatos és játékos homlokzatát a korszak népszerű bérházakat megálmodó párosának, Fenyves Istvánnak és Fried Miksának köszönhetjük, akik a magyar art deco építészet képviselői voltak. 

Megépülésekor a földszintjén az ikonikus Stühmer egyik első üzlete működött egészen az 1940-es évek végéig, ami különleges csokoládéival és cukorkáival, amiket kimérve és díszdobozokban is meg lehetett vásárolni, osztatlan sikert aratott a környéken lakó gyerekek és szüleik körében egyaránt.  

1943-ban azonban egy kevésbé vidám eset miatt került az újságok hasábjaira az épület, ugyanis az egyik lakóra holtan találtak lakásán, a gyanús körülmények miatt pedig nyomozást rendeltek el. A 30 éves Erdélyi János táncpartnerével, Sonja Sontens dán hölggyel egy budapesti kávézóban töltötte az estét, miután megkérte őt, hogy kísérje haza a fasori házi lakásába. A rosszullétre panaszkodó Jánost a nő hazakísérte, majd magára hagyta, ám reggel holtan találtak a férfira, lakásán pedig dulakodás jelei látszódtak. A hosszas nyomozás után a rendőrök arra a következtetésre jutottak, hogy a férfi hirtelen halálát nem gyilkosság okozta, a rendetlenség pedig csak utolsó perceinek haláltusájából fakadt. 

Szilágyi Erzsébet fasor 17-21. 

A Szilágyi Erzsébet fasor és a Nyúl utca sarkán álló ház már 1912-es elkészültekor heves indulatokat váltott ki az emberekből, a Budai Napló egyik számában “irdatlan nagy modern házként” hivatkoztak a Bauer Emil és Guttmann Gyula által tervezett épületre. Helyén a 19. század végéig a Trombitás Vendéglő állt, aminek emlékét máig az épület sarkán látható festett alak jelzi.  

A hatszintes lakóház homlokzatát középen megtöri egy erkélysor, sarkán pedig a tízes években népszerű üvegablaksor díszeleg. Külön érdemes megtekinteni az épület bejáratát: a pávás kaput a Győri és Gerő műlakatoscég készítette, az ajtó két oldalán lévő címercégérek pedig a mezőgazdaság és a kereskedelem ismertetőjegyeit ábrázolják. 

Szilágyi Erzsébet fasor 37-39. 

A bejárati ajtónál a Pantheon körvonalait megidéző mintával ékesített, a többi emeleten teraszokkal tarkított épület nem mindennapi sorsot tudhat magáénak, hiszen a ma már üres földszinti kirakatok miatt el sem tudjuk képzelni, milyen nyüzsgés volt itt még 15 éve is. 

Az 1958-ban, Fodor László tervei alapján elkészült épület földszintjén nyílt meg a legendás Florida Cukrászda, ami nevét, a mai Körszálló helyén egykor álló, a II. világháborúban egy bombatalálat miatt megsemmisült Florida Kiosk után kapta. A neonfeliratáról már messziről megismerhető vendéglátóegység hatalmas népszerűségnek örvendett a környéken, a közeli Móricz Zsigmond Gimnázium (ma: Baár–Madas Református Gimnázium) diákjai például előszeretettel ugrottak le egy szelet süteményért vagy egy gombóc 50 filléres fagyiért iskola után. A vizes és az újdonságnak számító tejszínes fagylaltok mellett hűsítők, torták és finom kávé is várta a vendégeket, a kedves kiszolgálás pedig rengeteg törzsvendéget szerzett.  

A földszinti helyiség új, jelentősen más profilú korszaka az 1980-as évek végén kezdődött, amikor szórakozóhellyé, azon belül is sztriptízbárrá alakították át, ami hamarosan városszerte nagy hírnévre tett szert. Az 1990-es években itt megnyitott Caligula Night Club hamar az éjszakai élet budai központjává vált, ahol táncoslányok és exkluzív italok mellett modern környezet és egy privát, táncra elkülönített helyiség várta a bulizni vágyókat.  

A sokszor túl hangos és elvaduló bulik végére 2007 nyara tette a pontot, amikor is a bárban két különböző este elképesztő összegű számlákat állítottak ki külföldi turistáknak, és nem engedték őket el, amíg nem fizettek. A jogi értelemben emberrablásnak számító bűncselekmény miatt a felelősök börtönbe kerültek, 2010-ben a klub pedig végleg bezárta kapuit. 

Szilágyi Erzsébet fasor 47. 

Az egyedülálló formája miatt Körszállóként is ismert robusztus épületet joggal nevezhetnénk a budai hegyek felhőkarcolójának, hiszen nemcsak a fasor épületei közül tűnik ki, hanem a szemfülesek még a város felett elhaladó repülőgépekből is kiszúrhatják. 

A II. világháború során egy bombatalálat következtében megsemmisült Florida Kiosk helyén az 1960-as években Szrogh György Ybl Miklós-díjas építész tervei alapján felhúzott, henger alakú Körszálló egykor Budapest legelegánsabb szállodája és szórakozóhelye volt. Az 1967. december 30-án átadott, a korban csúcstechnológiát képviselő épület 19 szinten 280 szobával, lélegzetelállító körpanorámát nyújtó tetőterasszal várta a vendégeket, étlapján pedig olyan fogások szerepeltek, mint a csirágkrémleves vagy a vajas-citromos izlandi kaviár.  

A különleges kinézetű építményben többek között megszállt Roger Moore, Tony Curtis és Willy Brandt német kancellár is. A legemlékezetesebb vendég azonban Moammer Kadhafi líbiai elnök volt, akinek 1981-es látogatása majdnem gyilkosságba torkollott: az elnök egyik testőre az ablakot pucoló alpinistát terroristának nézte és majdnem lelőtte. 

Az ikonikus épület az évek során sok átalakításon átesett, ám sokáig szállóként üzemelt, bezárására 2025. január elején került sor, a hírek szerint pedig nyáron kezdődik meg az átépítése. 

Szilágyi Erzsébet fasor 61. 

A Bauhaus stílusjegyeit viselő szimmetrikus épület már a Szent János Kórháznál található busz- és villamosmegállóból rögtön megragadja a szemet: a társasvillaként bejegyzett ház 1936-ban épült meg az akkor Olasz fasornak nevezett út mellé. Az épületet a Svájcban már nagy karriert befutott Wanner János tervezte, a kivitelező és egyben tulajdonos pedig testvére, Wanner Henrik volt.  

A ház megálmodásában a modern építészet elvei domináltak, így nagy szerepet kaptak a geometrikus formák, illetve a vasbetonszerkezet és -erkélyek, a lapostetőn pedig tetőkertet hoztak létre. A villa kialakításakor a legkorszerűbb építészeti megoldásokat alkalmazták, így kerültek tolóablakok az akkor hatlakásos épület falaira. 

A Dr. Ferkai András Ybl-díjas épülettörténész által „a modern építészet egyik első és legkitűnőbb” bérvillájának nevezett épületet a korabeli legelismertebb építészeti folyóirat, a Tér és Forma hasábjain is kiemelték páratlan megjelenése miatt. A lifttel felszerelt épületben eredetileg egy szinten egy lakás állt, előcsarnokát pedig máig jellegzetes zöld üveglapok fedik, amik a nagy ablakoknak köszönhetően mindig magukra vonzzák a tekintetet. 

Míg a neves testvérpár több, hasonló stílusjegyeket viselő bérpalotát tervezett Európa-szerte, a Szilágyi Erzsébet fasoron álló épület mindig is közel állt a szívükhöz, hiszen az évek során rendszeresen visszatértek Wanner Henrik otthonába. 

Fedezzétek fel a Nyúl utca mesés villáinak történetét is:

Tavaszi séta a Rózsadomb lábánál: A Nyúl utca villáinak titkai

A gesztenyefák árnyékolta Nyúl utcán egymást követik a szecessziós kerítések és a lenyűgözően gyönyörű múlt századi villák,így érdemes felkeresni egy napsütéses tavaszi séta alkalmából.

Funzine

Walter Rózsi, az ünnepelt operaénekesnő

Walter Rózsi, hivatalos nevén Walter Rozália Mária a két világháború közötti időszak ünnepelt operaénekese volt, aki jelentős népszerűségre tett szert karrierje és magánélete okán egyaránt. 1899-ben született Budapesten, majd hétévesen kezdte a balettintézeti tanulmányait az Operaházban, de hamarosan a Zeneakadémián és Milánóban folytatta, ahol énekesi tehetségét csiszolta.

Énekesi debütálására 1921. szeptember 5-én került sor a Városi Színházban, a Tosca címszerepében, majd rövid időn belül az Operaház tagja lett, ahol egészen nyugdíjazásáig szerzett élményt a nézőknek. Népszerűségének csúcsa az 1930-as években jött el, amikor nemcsak a szakma elismerését nyerte el, hanem a zenei és színházi lapok mellett a bulvársajtó is előszeretettel foglalkozott magánéletével.

Míg 1921 és 1924 között Bugovits Lajos főiskolai gondnok felesége volt, még a válása évében hozzáment az elismert és tehetős textilkereskedőhöz, dr. Radó Gézához, akivel egy kislányuk született. A háromfős család 1936-ban költözött be az elképesztően modern otthonába.

Egy nem mindennapi építészeti kincs

Az 1936-ban, kevesebb mint hat hónap alatt felépült villa Fischer József építész kiemelkedő alkotása, aki több hasonló modern villát tervezett ebben a korszakban. A tervezésben nagy szerepet játszott Pécsi Eszter, az első magyar statikus mérnöknő is, aki Fischer feleségeként az épület vasbetonszerkezetéért felelt.

A háromszintes, lapostetős villa igazi modernista álom, ahol még tetőterasz is helyet kapott, ezzel jelentősen kitűnve a környező épületek közül. A villa elrendezése a korszak elegáns és praktikus megoldásait követi: a földszinten találhatók a kiszolgálóhelyiségek, egy házmesteri lakás és a garázs, míg az első emelet a társasági élet színtere volt, lakószobával, ebédlővel és fogadószobával.

A legfelső szinten a család pihenőterei, hálószobák, gyerekszoba és fürdőszobák kaptak helyet, amelyeket az épület stílusával ellentétben inkább klasszikus stílusú bútorokkal rendeztek be. A villa egyik különlegessége a kettős arculat: az utcai front visszafogott, egyszerű, míg az udvari homlokzat nyitottabb és barátságosabb, nagy ablakokkal, amelyek a kertre néznek.

A ház valódi ékessége a kerti lépcső, amely közvetlen kapcsolatot teremtett az emeleti terasz és a kert között. Bár ezt a lépcsőt 1949 után eltávolították, a felújítás során visszaépítették, így a villa kerti homlokzata újra teljes pompájában tündökölhet.

A második világháborútól napjainkig

A második világháború idején a Walter család a villa óvóhelyén talált menedéket, de a háború utáni államosítás miatt 1949-ben kénytelenek voltak elköltözni. Új otthonuk a budai Szüret utcában lett, ahol életük hátralévő részét töltötték, míg lányuk Dél-Amerikába emigrált, ahol jelenleg is él családjával.

A villa sorsa, mint megannyi államosított épületé, nem volt fordulatoktól mentes. A II. világháború után a Városligeti fasor 9–13. területén alakították ki a Belügyminisztérium új kórházát, később Korvin Ottó Kórház néven, amelybe a Walter Rózsi-villát is beleolvasztották.

Az évtizedek során a villa óvodaként és gyermekorvosi rendelőként funkcionált, míg a környező épületeket folyamatosan átalakították és beépítették. Amikor a kórház 2009-ben elköltözött, az épület leromlott állapotban maradt hátra, és egy évtizeden át üresen állt, állapota pedig napról napra romlott.

Végül 2020 és 2022 között valósult meg a Walter Rózsi-villa felújítása és átalakítása, amelynek köszönhetően ismét eredeti pompájában tündököl a különleges épület, és a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ állandó kiállítóhelyeként működik.

Ismerjétek meg egy másik különleges épület történetét is:

Budapest legendás épületének nyomában: Az ikonikus Körszálló története

Az épület megépítése üzenettel szolgált a vasfüggöny túloldalára, falain belül számos híresség pihent, ma pedig diákszállóként működik.

Funzine

A különleges épület története 1917-ig nyúlik vissza, hiszen a Váci út külső területén ekkor indult meg a szervezett hitélet. Ekkor alakult meg a Hóvirág Kisegítő Kápolna Egyesület, majd ezután tartottak istentiszteletet karmelita szerzetesek, kezdetben még csak a közeli Tomori utcai iskola két tornatermében. Ezen kezdeményezések hatására az egyházközséget 1923-ra szervezték meg, amivel megnőtt az igény egy új templom megépítésére.

Nem meglepő a párhuzam a szegedi dóm és a Szent Mihály-templom között, ugyanis mindkettő megálmodásáért Foerk Ernő elismert építész felelt, tervei alapján 1929-ben kezdődött el az angyalföldi templom megépítése. Az egy év alatt felépült, grandiózus épületet 1930. szeptember 21-én szentelte fel Serédi Jusztinián bíboros. Ezután 1933-ra emelték az egyházközséget plébániai rangra, 1940-re pedig el is készült a plébánia és a kultúrház is.

Ahogy a legtöbb budapesti épület esetében, a második világháború pusztítása a templomot is elérte. Az ekkor született károkat folyamatosan igyekeztek rendbe hozni, a szocializmus évei alatt pedig többek között egy új liturgikus térrel bővült az épület.

Mai, eredeti pompáját megidéző állapotát a 90-es évektől megkezdett teljes körű felújításnak köszönhetjük, amely keretében kívül-belül ráncba szedték az épületet és az egyedi báját adó ólomablakok és tornyok is renoválva lettek.

Ismerd meg még több budapesti templom történetét:

5 rejtőzködő templom Budapesten, melyet csak kevesen ismernek

Szent István Bazilika, Mátyás-templom, Dohány utcai zsinagóga. Három budapesti imaház, amit senkinek

Funzine

Egy legenda kezdete

Balatonederics és Vonyarcvashegy között autózva nem is sejtenénk, hogy milyen izgalmas múltú kastély bújik meg az elvadult növényzet mögött, pedig a főúttól kicsit eltávolodva nem mindennapi kincs rejtőzik.

Míg a különleges elnevezését sokan a tető egykori fekete színének, vagy a feketére festett ajtóinak és ablakainak tulajdonítják, a sejtelmes név kétségkívül összefüggésben lehet tragikus és sötét történetével.

A területet a 19. század derekán a dunántúli nemesi família, a nedeczei Nedeczky család vette meg, első tulajdonosa Nedeczky István volt, akitől nem sokkal később, öccse, Jenő vette meg. A Nedeczky-fivérek lelkes képviselői voltak az 1848-49-es szabadságharcnak, amin részt is vettek, majd az ezután is folytonos Habsburg-hatalom elleni lázadásuk miatt többször börtönbe is kerültek.

Istvánt 1864-ben fegyveres felkelés előkészítése miatt halálra ítélték, ám unokaöccse büntetését, Deák Ferenc közbenjárására mérsékelték. Az ekkor bekövetkező pénzügyi nehézségek miatt vásárolta ki őt Jenő az edericsi birtokból. Ő, 1881-ben vette feleségül unokahúgát Emmát, majd közös kislányukkal költöztek le az ekkora elkészült Fekete-kastélyba.

Az első halálesetek

Nem sokkal ezután következett be az első tragédia, amikor is kislányuk váratlanul elhunyt, majd két évre rá Emma is követte őt. Az egyedül a kastélyban maradó Jenő a mindennapi munkák elvégzéséhez több cselédet vett fel, akiknek gyermekeik is velük, a kastély egyik melléképületében szálltak meg. 1889-ben őket érte az újabb tragédia: miután felmerészkedtek a kastély padlására diót pucolni, a födém rájuk szakadt és egyikük életét vesztette.

A már ekkor is rövid megléte alatt sok tragédiának helyszínt adó kastély első, és feltételezhetően egyetlen gyilkossága 1912 nyarán történt, amikor a kastély elismert szakácsnőjét szeretője kegyetlenül megölte. A férfi szintén a birtokon dolgozott és mikor szerelme bejelentette, hogy kimenője estéjén nem vele, hanem egyik barátnőjével megy el szórakozni, a férfi dühbe gurult és a konyhán található késsel megtámadta őt.

Nem sokkal ezután, 1914 tavaszán a híres tulajdonos, Nedeczky Jenő is elhunyt, ő a 74. születésnapja előtti estén öngyilkos lett, amiben közrejátszott felesége és kislánya korai halála, illetve komoly anyagi gondokkal is küszködött.

A kastély fekete özvegye és áldozatai

Egyenesági örökös hiányában a kastély többször is gazdát cserélt, majd 1928-ban dr. Vág Jenő budapesti ügyvéd és felesége vásárolták meg, akik budapesti luxuslakásuk mellé egy balatoni nyaralóra is vágytak. Nem sokkal beköltözésük után, a férfi saját hálószobájukban kapta rajta feleségét szeretőjével, ami után nem sokkal öngyilkosságot követett el.

A környéken csak fekete özvegynek nevezet hölgy nem sokáig búslakodott, hamar beköltöztette kútfúró szeretőjét is, azonban hozzá is hamar hűtlen lett, így az összetört szívű férfi is csak a halálban látta a megoldást.

A súlyos tragédiák sem vették a ház úrnőjének kedvét az ismerkedéstől, azonban sorsa őt is utolérte, hiszen következő párja a rendőrség előtt már jól ismert Nagy Adorján lett, aki tengerésztisztnek kiadva magát tehetős hölgyek szívét, majd vagyonát rabolta el.

A tizenháromszoros bigámia vádjával körözött férfi hamar be is költözött az edericsi palotába, amit felesége pénzén fel is újíttatott, majd miután az összes pénzüket elszórta, le is lépett. Az egyedül maradt fekete özvegy ezáltal olyan adósságba csúszott, hogy kénytelen volt elárverezni a birtokot. A helyiek között sokáig az a pletyka keringett, hogy ő is véget vetett életének, ám ez nem igaz: a csodás Balatont hátrahagyva Budapesten kezdett új életet.

A hírhedt kastély jelene

A kastély következő jelentős tulajdonosa 1930-ban Marich Jenő lett, aki gyümölcskonzervgyárat létesített itt, melyet halála után lánya vett át. A második háborút követően többen is arról pletykáltak, hogy kiemelt fontosságú személyeket bújtatnak a kastély falain belül, majd a közeli állami gazdaságé lett. 1958-tól mint sok más magára hagyott államosított villa, gyermeküdülőként szolgált, majd a rendszerváltás után magánkézbe került.

Jelenlegi tulajdonosa külföldön él, az egykor pazar és korát meghaladó kastély pedig elhanyagolt állapotban van, omladozó falai között csak vandálok és kíváncsiskodók járnak, az évek múlásával pedig lassan az enyészeté válik.

Ismerj meg még több kísértetjárta épületet:

4 rejtélyes szellemváros az országban, mely múltbéli titkokat őriz

Magyarország elhagyatott településeire merészkedünk, hogy felfedjük az ország legrejtélyesebb szellemvárosainak titkait.

Funzine

Kiemelt fotó: balatonederics.hu