A meseszép kastély története egészen 1763-ig nyúlik vissza, amikor a lovasberényi uradalmat Cziráky György kapta meg, a korábban itt álló kúriát pedig még ebben az évben átépíttette mai formájára. A tervek kidolgozásáért Rieder János elismert építőmester felelt, aki nemcsak a barokk stílusban tündöklő épületet, de az azt körülvevő díszkertet is megálmodta.

A kastély mellett szintén barokk stílusban épült egy kis kápolna is, melynek elődjét 1708-ban a törökellenes harcokban kitűnt Heidershaimbi gróf Heister Siegbert császári tábornok építtette.

A 15. századi alapokon nyugvó műemlékegyüttes fénykorát az 1800-as években élte, amikor is számos nagy esemény helyszíne is volt, jelentősége pedig egészen a 20. század közepén bekövetkező államosításig sem csökkent. Ezután indult meg a kastély és a park állapotának leromlása is, utóbbi növényállományának nagy részét kivágták, a kastély berendezéseit pedig széthordták.

A kastély épülete 1951-től gépállomásként és különböző irodák székhelyéül szolgált, és bár felújítása 1996-tól elkezdődött, igazi áttörés még nem történt, így csak remélni tudjuk, hogy egyszer még eredeti pompájában csodálhatjuk meg a fenséges épületet.

A kastély jelenleg nem látogatható.

8093 Lovasberény, Vörösmarty utca | Weboldal

Ezt az erdő mélyén megbújó elhagyatott kastélyt is érdemes felkeresni:

Gyönyörű elhagyatott kastély bújik meg Vas megye határában

Elképesztő látványt nyújt a Vas és Zala megye határán, az erdő mélyén megbúvó, egykor gyönyörű, romantikus stílusú Mikosd-Zierer-kastély.

Funzine

Mindössze nyolc hónap alatt épült fel az emeletes főúri kastély 1821-ben, ami a szóbeszéd szerint egy uralkodói tévedésnek köszönhető. I. Ferenc osztrák császár ugyanis bejelentette, hogy a következő évben Fejér vármegyében tartják a hadgyakorlatot, ahol gróf Zichy Ferenc seregélyesi kastélyában fog megszállni. A grófnak azonban nem volt semmilyen birtoka a településen, így azonnal elrendelte egy a császár fogadására alkalmas kastély megépítését Seregélyes mellett.

Az impozáns épület tervezésére Pollack Mihályt kérték fel, aki egy U-alaprajzú, klasszicista stílusú házat álmodott meg. A rekordidő alatt megépült kastélyba végül csak 1826-ban látogatott el a császár, aki két éjszakát is eltöltött a földszinti hálószobában.

A 4 ezer négyzetméteres kastély köré meseszép angolparkot terveztek, amelyet külföldről hozott egzotikus növényekkel népesítettek be, illetve pálmaházat, kertészházat, csónakházat, vízimalmot és egy bájos tavat is kialakítottak itt.

A Hadik család nevét 1893-ban kapta meg a kastély, amikor gróf Hadik János politikus feleségül vette Zichy Alexandra örököst. Frigyüket egy három napig tartó lakodalommal ünnepelték meg a család seregélyesi rezidenciáján.

A kastély utolsó lakóit, gróf Hadik Bélát és gróf Széchenyi Alizt a második világháború viszontagságai kényszerítették menekülésre. Mielőtt az Egyesült Államokba disszidáltak, az angolkertben elástak közel 500 értékes ékszert, arany és ezüst tárgyat, evőeszközt, hogy a háború után hazatérhessenek és újrakezdhessék itthoni életüket. A történelmi események azonban keresztülhúzták számításaikat.

Az elásott kincseket kerti munkások találták meg 1976-ban, melyek ezután állami tulajdonba kerültek. 40 évvel később, a székesfehérvári Szent István Múzeum rendezett kiállítást a restaurált kincsekből.

A második világháborúban a kastélyt találat érte, a berendezést pedig elhordták és tönkretették. Később raktárként használták az épületet, majd a nyolcvanas években szállodává alakították át. A hotelt 2008-ban zárták be, az egykor tündöklő seregélyesi kastély azóta az enyészeté.

Nem messze innen egy egykori katonai laktanyát is felkutathattok:

Szellemváros lett a Dunántúl egykor nyüzsgő katonai laktanyájából

Foglyok ezrei, kétes hírnevű hölgyek, szovjet katonák hada is megfordult egykoron a hajmáskéri katonavárosban.

Funzine

A fegyverkezési láz, amely felforgatta Hajmáskér életét

Az 1900-as évek elején egész Európában tetőfokára hágott a politikai feszültség, aminek hatására a kontinens vezető hatalmai sorra indították el az általános fegyverkezést. Nem volt ezzel másképp az Osztrák-Magyar Monarchia sem, bár ez időben az osztrák birodalomnak sürgősen ráncba kellett szednie a még jelentős számú, azonban romló minőségű haderejét.

Így hát soha nem látott haderőreformot indított Bécs, drasztikus gyorsasággal kezdte el fejleszteni a tüzérséget és a laktanyákat. I. Ferenc József parancsára pedig 1909-re a kor legmodernebb közép-kelet-európai laktanyáját húzták fel Hajmáskéren, egy 1,8 millió koronáért megvásárolt, 5065 hektáros területen.

Város a faluban

Végül 1911-ben került sor a Kondor Márton és Feledi József által megálmodott historizáló épületegyüttes ünnepélyes átadójára, ahol József és Károly Albert főherceg, valamint számos magas pozíciót elfoglaló egyházi és katonai személy is jelen volt. Már ekkoriban is katonavárosként emlegette a sajtó a hajmáskéri laktanyát, amivel nem is lőttek nagyon mellé.

Ugyanis egy 56 épülettel, 260 tiszttel, 2000 tüzérrel, 1030 lóval, 100 ágyúval, saját utcahálózattal, infrastruktúrával és közigazgatással rendelkező mesterséges város jött létre, a falutól szinte hermetikusan elkülönülve. Ennek megfelelően jéggyárral, műhelyekkel, léghajócsarnokkal, színházzal és kaszinóval, postával, kórházzal, templommal, iskolával, vágóhíddal, tejgazdasággal, sőt még keskeny nyomtávú vasúthálózattal is büszkélkedhetett a komplexum.

A környékbeliek csupán csendőrségi engedéllyel léphettek be a katonavárosba, ahol közelebbről is megcsodálhatták a parancsnoki palotát. Az esténként villamos lángokkal szegett, 44 méteres torony impozáns épülete mellett egykoron mesterséges tó foglalt helyet, bent pedig fejedelmi kényelem uralkodott és hatalmas ünnepi terem került kialakításra.

Foglyok és kéjnők a katonavárosban

A katonai bázis az I. világháború idején bővült egy hadifogolytáborral, ahol feltehetően 15 ezer szerb, orosz és olasz katona raboskodott. Fogságuk idején a közeli várpalotai brikettgyár és az inotai honvéd tanezred barakktáborának építésén dolgoztak, amiért cserébe csak a fogolytábor területén használható pénzt, azaz magyar-német kétnyelvű koronát kaptak.

Így lett saját fizetőeszköze is a katonavárosnak, amely 1919 és 1920 között internálótáborként működött tovább. A fehérterror alatt akár több mint 1800 politikai és hadifoglyot őriztek, valamint sokszor vertek és kínoztak is itt.

Mindeközben a hadseregnek szüksége volt a területre, amit 1920-ban vissza is vettek. Innentől fogva a Ludovika Akadémia tisztképzőjeként is működött a laktanya, ahol hazai és külföldi fegyvereket, harckocsikat teszteltek, olykor titokban.

Ebben az időben igencsak felpezsdült az élet. Erről árulkodik egy 1933-as parancsnoki jelentés is, amelyből megtudhatjuk, hogy a laktanyán rendszeres orvosi vizsgálaton részt vevő, állami alkalmazottként foglalkoztatott prostituáltak feleltek a katonák jó kedvéért. A jelentés pedig abból az apropóból született, hogy egy részeg főhadnagy egy maga mellé rántott kéjnővel vágtázott át az istállóba, ahol utastársa feje összetalálkozott a szemöldökfával.

A szovjetek uralma

1944-ben a német hadsereg kaparintotta meg az egész területet, majd egy évre rá már a szovjeteké lett, egészen 1990-ig. Ez idő alatt, a katonák elszállásolásának céljából felhúztak 10 négyemeletes házat, melyek jelenleg is kitakarják a mögöttük álló díszes épület egy részét.

Ezenfelül a tavat feltöltötték, a fasorokat megcsonkították, az angolvécéket szétverték, a templomot és a lovardát klubbá alakították át, illetve iskolát rendeztek be az egyik legénységi lakóházban. A falu nyugalmát az éjjel-nappal az utcákon járó súlyos katonai járművekkel zavarták meg, mindezzel jelentős zajt, repedéseket és károkat okozva.

Napjainkban a katonaváros már az enyészeté

1990 novemberében távozott az utolsó szovjet katona Hajmáskérről, amelynek laktanyája egy időre állami tulajdonba került. Ekkor kaptak szárnyra azok a tervek, miszerint a hatalmas, kihasználatlan területen a csernobili atombalesetben sugárfertőzött gyermekek kezelésére alakítanának ki szanatóriumot. Végül ezt az elképzelést a helyiek leszavazták, az ingatlanvagyon a település kezében landolt, a kastélyként emlegetett parancsnoki épület pedig 2006-ban megkapta a műemléki védelmet.

A tiszti és legénységi lakások egyikében működik ma a Gábor Áron Általános Iskola, míg a hajdani fogadóépület megmaradt részeiben hadtörténeti kiállítás várja a látogatókat. A kastélyszerű parancsnoki főépületet azonban a mai napig nem tudták megmenteni.

Egy időben egy svájci cég sokcsillagos szállodát tervezett ide, ám ebből nem lett semmi, s azóta már tulajdonost is cserélt a birtok. A felújítást pedig tovább nehezíti, hogy az épület műemlékvédelem alatt áll.

Ismerjétek meg Budapest egykori szanatóriumainak izgalmas történeteit is:

4 elfeledett szanatórium Budapesten őszi borzongáshoz

Városi kalandozásunk során egykor gyógyulást és nyugalmat hozó, mára elhagyatott szanatóriumok és elmegyógyintézetek sorakoznak fel előttünk.

Funzine

Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet

Az OPNI, ismertebb nevén Lipótmező, hazánk második legnagyobb épülete az Országház után. Az 1868-ban megnyitott, késő romantikus stílusban fogant tébolyda terveit Zettl Lajos készítette, aki a négyszintes, román, gótikus és mór hatásokat mutató épületben 500 beteg számára teremtett ideális körülményeket a vágyott felépüléshez, amihez a vallásuknak megfelelő imaszobák is hozzájárultak, akár katolikus, görögkeleti, zsidó, református vagy evangélikus páciensről volt szó. Mintegy 40 hektáros parkját korának egyik legfelkapottabb kertésze, a Múzeumkertért is felelős Pecz Ármin tervezte, de a kastélyszerű épületegyüttes igazi dísze az 1913-as felújítás során Róth Miksa-üvegablakokkal és Nagy Sándor falfestményeivel felékesített kápolnája. A télikerttel, uszodával és egy kisebb színházzal is büszkélkedő intézményt 139 évnyi szolgálat után, 2007-ben zárták be, és ugyan 2020-ban a komplexum elitgimnáziumként történő hasznosításáról röppentek fel hírek, a másfél évszázados falak között azóta is síri csönd honol.

1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 116.

Észak-Pesti Kórház

Pestújhely szívében terül el a javarészt elhagyatott tömbökből álló Észak-Pesti Kórház a szecessziót, a Bauhaust és a későmodern építészetet átkaroló hatalmas együttese. Az épületen olyan mesterek dolgoztak, mint a Lechner Ödön követői közé tartozó Herczegh Zsigmond és Baumgarten Sándor (ők tervezték az eredetileg elmegyógyintézetnek szánt kórház első 8 épületét), a magyar modernizmus kiemelkedő alakjainak számító Molnár Farkas és Fischer József (kétemeletes, lapostetős nővérszállójukra még napozóterasz is jutott), valamint az Ybl-díjas Tomay Tamás és Varga Levente (ők az 1985-ben átadott, a kor technológiai csúcsát képviselő sebészeti pavilonnal tették le névjegyüket). A II. világháború után a nálunk állomásozó szovjet hadsereg központi kórházaként működő intézmény életében a törést az orosz csapatok 1991-es kivonulása hozta el: ekkor ürítették ki a telken lévő több, mint 30 ingatlan nagy részét, melyek (egy-két kivételtől eltekintve, mint például a rendelőként hasznosított szecessziós főépület) azóta is egy szebb holnapot várnak.

1158 Budapest, Neptun utca 1.

Preisich Szanatórium

Zugliget egy háborítatlan hangulatú utcájában, a Tündér-hegy oldalában bújik meg az egykori Preisich Gyermekszanatórium épülete. Az 1906-1908 között felhúzott villában 1929-ben kezdte meg működését a tüdőbeteg gyerekek gyógyítására szakosodott intézet, melynek ötletgazdája, névadója és igazgatója az asszimilálódott zsidó családba született Preisich Kornél volt. A gyermekkori csigolyagyulladása miatt erőteljes kifózistól (púposságtól) szenvedő orvos a II. világháborút és a deportálást a pesti gettóban bujkálva vészelte át, és bár előbb kitüntették, majd 1952-ben az orvostudományok doktora címmel is megajándékozták, az időközben államosított és az ÁVH kezelésébe került szanatóriumba nem térhetett többé vissza. Az egykori szanatórium 1958-tól ismét egészségügyi funkciót töltött be, TBC-seket, depresszióval és szorongásos betegségekkel küzdőket is gyógyítottak itt, egészen 2009-ig, a Szent István Kórház kihelyezett osztályának bezárásáig.

1121 Budapest, Szanatórium utca 19.

Svábhegyi Szanatórium

A Horthy Miklós kezdeményezésére 1927-ben Sós Aladár és Jakab Dezső tervei szerint felépült Svábhegyi Szanatórium a korabeli Magyarország legexkluzívabb gyógyszállójának számított, ahol olyan hírességek adták egymásnak a kilincset, mint Karinthy Frigyes, Honthy Hanna, vagy az 1929-ben Miss Europává választott Simon Böske. A nagy gazdasági világválság után az új tulajdonosként fellépő Angol-Magyar Bank népszerű magaslati üdülőhellyé varázsolta át a lélegzetelállító budapesti panorámával rendelkező épületegyüttest, ami Hajós Alfréd tervezésében egy kültéri fürdővel is gazdagodott. A nyugat-európai grand hotelek világát idéző szállóban később hadikórházat rendeztek be, majd újra szanatóriumként működött tovább, legvégül pedig a Semmelweis Egyetem III. számú Belgyógyászati Klinikájának adott otthont. Az 1998-ban magára hagyott épület évtizedek óta tartó pusztulásának egy 2020-ban bejelentett lakóparképítési beruházás vetett volna véget, ám azt a Fővárosi Törvényszék döntése értelmében az építkezéssel kapcsolatban felmerült jogi ellenérvek elbírálásáig felfüggesztették.

1121 Budapest, Eötvös út 10.

Ha olvasnátok még Lipótmező nem mindennapi történetéről:

Királyi tébolydából kísértetkastély: A Lipótmező története

Az épület nemcsak a “sárga ház” kifejezést mélyítette el mindenki tudatában, rengeteg kutatással is hozzájárult a pszichiátriai kezelések hatékonyságához.

Funzine

Karen Jerzyk, amerikai fotósnak különleges rögeszméje van: elhagyatott helyszíneken készít horrorfilmekbe is beillő képeket. A végeredmény megnyerő, a maga bizarr módján, de szó, ami szó, nem szívesen barátkoznánk a művésszel, ki tudja, mikor próbálna egy baltával fejbe csapni minket.

Úgyhogy maradjunk csak a képei távoli csodálásánál. Íme!

Elég az 1984-es olimpia helyszínére, Szarajevóra, vagy Athénra gondolnunk, ahol 2004-ben rendezték meg az olimpiát, és megértjük, milyen hamar a feledés homályába és az enyészet birodalmába kerülhetnek az egykori versenypályák. Ma már valami egészen mást lehetne ezeken a helyszíneken rendezni. Leginkább horrorfilmeket.

forrás: boredpanda

Az 1940-es években, Nyugat- Kingsdownnban épület az az épület, melyben a városi legendák szerint szellemek járnak. A házban egykoron iskola is működött, de 11 éve bezárták, és azóta senki nem tette be oda a lábát. Kivéve talán a szellemeket.

Az épület rászolgált, hogy félelmetes történeteket meséljenek róla. 80 évvel ezelőtt például egy sátánista tulajdonosa volt, akiből a papok megpróbálták kiűzni a démonokat, de nem jártak sikerrel.

Az angol paranormális kutatók úgy döntöttek, ideje végére járni a rengeteg pletykának, és megvizsgálni, mi is valójában a helyzet szellemfronton.

Jeff Young, a Ghostech paranormális kutatócsoport vezetője elárulta:

„Annyi éjszakát fogunk a Stacklands Houseban tölteni, amennyit csak kell. Nappal már folytattunk vizsgálatokat a házban. Kamerákkal és egyéb mérőeszközökkel vizsgálódtunk. Sikerült felvenni egy női hangot, mely azt suttogta, hogy a házban ördögimádók vannak.”

Meg kell hagyni, biztosra akarnak menni a paranormális szakemberek. Olyan értékes eszközöket cipeltek a házba, melyek egyesével többe kerülnek, mint az egész romos épület. A kutatóknak van mindenféle digitális hang- és képfelvevő berendezésük és hőmérsékletmérő eszközük, melyeket bevethetnek a nyomozáskor.

Young szellemirtó úr még a ház régi lakosai halotti bizonyítványát is felkutatta, valamint azokat az imákat is kinyomozta, amelyeket 80 évvel ezelőtt az ördögűző papok kántáltak, hogy kiűzzék a démont a falak közül.

A szellemesdi jó biznisz

A paranormális témák örök népszerűségnek örvendenek, a szellemimádók száma pedig talán csak még tovább növekedhetett az utóbbi időben, amikor olyan vérfagyasztó, sátáni filmekkel árasztanak el minket a mozik, mint a Démonok között 2 vagy az Amikor kialszik a fény.

Jeff Young, Ghostech paranormális kutatócsoport vezetője elmondta, hogy már gyermekkorában is érdeklődött a megmagyarázhatatlan események és UFO-k iránt. Később, amikor megnézett egy amerikai szelleműző valóságshowt, rájött, hogy hobbijából pénzt is lehet csinálni, így megalapította a Ghostechet, mely azóta számos házban kísérelte meg fülön csípni a rosszakaró szellemeket.

„Csak olyan helyekre megyünk, melyeket korábban még senki nem vizsgált meg. Mivel nincs szerződésünk egyetlen tévécsatornával sem, nem kell a dolgokat izgalmasabbnak ábrázolnunk, mint amilyenek valójában. Csak az igazat rögzítjük és mutatjuk meg” – mondta Young.

Sietniük kell, ha nyakon akarják csípni a szellemeket, ugyanis egy építészcég jelezte azon szándékát, hogy lerombolná a hírhedt házat, és duplagarázsos sorházakat húzna fel a helyére.

Képek forrása itt.

1. Pripjaty, Ukrajna

1986. május elsején nyitott volna a Csernobilhoz közeli Pripjaty vidámpark, a munka ünnepének tiszteletére, de az április 26-i atomerőmű-katasztrófa keresztülhúzta a számításokat. Ennek ellenére 27-én még pár órára megnyitották a park kapuit a látogatók előtt. Az emberek még sorban álltak az óriáskeréknél, mikor a védőruhás hadsereg már megérkezett, az emberek evakuálására szánt buszok és teherautók már a város felé tartottak, pár utcával arrébb pedig kétségbeesetten mosták az utcákról a radioaktív anyagot. Bár akkor a lakosságnak azt mondták, ideiglenes kitelepítésről van szó, Pripjaty máig szellemváros maradt, ahova csak tudósok és katasztrófaturisták merészkednek be.

2. Gulliver’s Kingdom, Japán

Rengeteg vidámpark zár be a bevétel hiánya miatt, ezért nagyon fontos egy körültekintő koncepció kialakítása. Erről valószínűleg nem tudtak a japán tervezők, mikor úgy döntöttek, hogy az Aokigahara erdő és a Kamikuishiki városa között nyitnak egy vidámparkot. A város arról „híres”, hogy itt állították elő azt az ideggázt, amivel egy japán szekta követett el tömegmerényletet a tokiói metróhálózaton. Az öngyilkosok erdejéről (Aokigahara) valószínűleg mindenki hallott, a mitológia szerint démonok lakta hely, amit nehéz megcáfolni, hisz a sűrű erdőben szinte alig élnek állatok.  2004-ben 108 ember választotta ezt az erdőt élete utolsó állomásaként, annak ellenére, hogy angol és japán nyelvű táblákat is elhelyeztek már, amelyek az öngyilkosságról való lemondásra ösztönöznek – sikertelenül. Ezek után még az is csoda, hogy 4 évig üzemelt a Gulliver vidámpark. Ma már az 50 méteres szobor csak pár turista és a graffitisek célpontja.

3. Lake Shawnee Vidámpark, USA

1966-ban két fiatal halála után döntöttek úgy, hogy örökre bezárják a parkot, de a kísértethistória már az 1700-as években elkezdődött. A legenda szerint ugyanis a birtok egy indiántemetőre épült, ahol sok amerikai őslakos és két fehér kisfiú is erőszakos halált halt. 1920-ban Conley T. Snidow megvásárolta a területet, vidámparkot és tavat telepített, amelyek hat halálos áldozatot szedtek az évtizedek során, köztük egy kisfiút, aki a tóba fulladt és egy kislányt, akinek a körhinta okozta a halálát. A későbbi látogatók gyakran látni vélték a gyerekek szellemeit, így a paranormális nyomozók kedvelt kutatóterületévé vált a park.

4. L’Aquatic de Sitges, Spanyolország

A Barcelonától nem messze található aquapark csupán két szezont élt meg, majd anyagi okokra hivatkozva bezárták. Egyesek szerint az igazi indok az volt, hogy az egyik hullámgép motorja magába szippantott egy kisgyereket. Állítólag éjszakánként még ma is hallani a víz csobogását és a kisgyerekek kacagását.

5. Aqua Park, Oroszország

A hatalmasra tervezett fedett vízivilág egy város mintájára kezdett el épülni, rengeteg különleges medencével és vízisportra alkalmas teremmel. Az 1997-ben elfogadott tervek szerint a World Youth Games idejére el kellett volna készülnie, de ez máig nem történt meg, ugyanis a rossz biztonsági körülmények miatt 20 munkás vesztette életét a félkész komplexumban.

 Ha még több horrorisztikus élményre vársz, töltsd a Halloweent a Funzine-nal. Várunk a Hollywood Horror partinkon!