<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>élelmiszerpazarlás Archives</title>
	<atom:link href="https://funzine.hu/tag/elelmiszerpazarlas/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://funzine.hu/tag/elelmiszerpazarlas/</link>
	<description></description>
	<lastBuildDate>Fri, 16 Oct 2020 08:16:26 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=6.9.4</generator>

<image>
	<url>https://funzine.hu/wp-content/uploads/2017/09/cropped-FUNZINE_Facebook_Profil_Logo_01-1-32x32.jpg</url>
	<title>élelmiszerpazarlás Archives</title>
	<link>https://funzine.hu/tag/elelmiszerpazarlas/</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Fejenként 68 kg élelmiszert dobunk ki évente, de egyszerűen tehetünk ellene</title>
		<link>https://funzine.hu/2020/10/16/eletmod/fejenkent-68-kg-elelmiszert-dobunk-ki-evente-de-egyszeruen-tehetunk-ellene/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Gyenis-Sutus Dolli]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 16 Oct 2020 06:07:14 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Életmód]]></category>
		<category><![CDATA[élelmiszerpazarlás]]></category>
		<category><![CDATA[környezetvédelem]]></category>
		<category><![CDATA[tudatosság]]></category>
		<category><![CDATA[zero waste]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://funzine.hu/?p=362552</guid>

					<description><![CDATA[1979 óta október 16-án “ünnepeljük” az élelmezési világnapot. Az idézőjel nem véletlen, hiszen a]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>1979 óta október 16-án “ünnepeljük” az élelmezési világnapot. Az idézőjel nem véletlen, hiszen a világnap az éhínség elleni harcra hívja fel a figyelmet. A világon több mint 2 milliárd ember nem jut rendszeresen elegendő élelemhez, miközben az Európában és az USA-ban elpazarolt élelmiszerekkel a Föld minden lakója háromszor jóllakhatna.</strong></p>
<p>Az élelmiszer-pazarlás korunk egyik legégetőbb problémája, holott kis odafigyeléssel megelőzhetnénk. Mégis, manapság az élelmiszereink egyharmada a kukában végzi, csak Európában <strong>1682-szer annyi kilogramm élelmiszert dobunk ki, mint a Titanic súlya</strong>. A FAO adatai szerint az élelmiszerek 14%-a már a piacra kerülés előtt kidobásra kerül, a perifériaországokban ezt általában a mezőgazdaság fejletlensége, a logisztika, az innováció hiánya okozza, a centrumországokban pedig inkább az élelmiszerláncok és a vásárlók magas elvárásai<strong>. </strong>Míg az előbbi területeken inkább az élelmezési lánc elején keletkezik élelmiszerhulladék, addig Európában javarészt a háztartásokban és a kereskedelemben jellemző az élelmiszerpazarlás.</p>
<p><img fetchpriority="high" decoding="async" class="aligncenter size-funzine-large wp-image-362556" src="https://funzine.hu/wp-content/uploads/2020/10/barthelemy-de-mazenod-ISPiuu_g6s8-unsplash-850x563.jpg" alt="" width="850" height="563" /></p>
<p>Itthon, a NÉBIH adatai alapján <strong>évente átlagosan 68 kg ételt dobunk ki fejenként</strong>, főképp főtt ételeket, péksüteményeket és zöldséget, gyümölcsöt. Ha nemcsak kilóban, de pénzben is szeretnénk kifejezni ezt a mennyiséget, akkor egy négytagú családra nézve 50 ezer forintra rúgna a számla. A természetnek, a Földünknek azonban még drágább a pazarló életmódunk; vizet, energiát, földterületeket vesztegetünk el azzal, hogy a hűtő sarkában felejtjük a joghurtot vagy egy csomag salátát. Ezzel pedig hozzájárulunk a klímaváltozáshoz, a talajszennyezéshez, a vízhiányhoz, a biodiverzitás csökkenéséhez és az egyenlőtlen eloszlás miatt az éhezéshez is.</p>
<p>Mégis hogyan járul hozzá a klímaváltozáshoz az a pár zsemle és a répa héja, amit a héten kidobtál? A szerves hulladékok, ha nem komposztáljuk őket, általában a szemétlerakóra kerülnek, ahol a bomlás során üvegházhatású gázok (metán, szén-dioxid) keletkeznek, melyek bekerülve a légkörbe hozzájárulnak a globális felmelegedéshez. Így lehet az, hogy <strong>ha az élelmiszerpazarlás egy ország lenne, a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó lenne</strong> az USA és Kína után.</p>
<p>A nyomasztó számok után van egy jó hírünk is, pár egyszerű lépéssel is tehetsz az élelmiszerpazarlás ellen! Építs be néhányat, vagy akár az összeset, a Felelős Gasztrohős Alapítvány #zerofoodwaste tippjei közül és legyél te is bolygómentő hős!</p>
<h3>A Felelős Gasztrohős #zerofoodwaste tippjei:</h3>
<blockquote>
<ul>
<li>Ökölszabály, hogy ne menjünk éhesen, fáradtan bevásárolni. A boltban terjengő illatok és a korgó gyomrunk impulzusvásárlásra vagy túlvásárlásra ösztönözhetnek.</li>
<li>Csak annyit vegyél meg, amennyire valóban szükséged van. Ebben segíthet, ha listával mész bevásárolni vagy előre megtervezed a heti menüt.</li>
<li>Alkalmazd a FIFO elvet, és a régebbi termékeket tedd előre a hűtőben, polcon.</li>
<li>Használd fel az alapanyagokat az orrától a farkáig, vagy a levelétől a gyökeréig.</li>
<li>Főzz alaplevet a zöldségek héjából, leveléből és a nyesedék húsokból.</li>
<li>Gondold újra a maradékot. A maradék krumplipüréből például készülhet pogácsa, a leveshúsból és zöldségekből szendvicskrém.</li>
<li>Ha túl sokat főztél valamiből és már nem bírod megenni, fagyaszd le vagy ajándékozd el barátoknak vagy rászorulóknak.</li>
</ul>
</blockquote>
<p>További tippekért, maradékmentő receptekért látogass el a <a href="https://www.gasztrohos.hu/" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><strong>Felelős Gasztrohős Alapítvány</strong> </a>honlapjára, vagy töltsd le az applikációjukat!</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
