A messziről jött építtető család

A Kégl család gyökerei egészen a mai Szlovákia fővárosáig kalauzolnak el minket, ugyanis a família első ismert őse, Kégl Mihály pozsonyi gyógyszerész volt. 1623-ban II. Ferdinánd nemesi oklevelet adott neki, majd később, immáron az előkelőségek közé tartozó Kéglek uradalmi bérlőként költöztek a Dunántúlra.

A családi vagyon csak később, a csalapusztai kastély építtetőjének, Kégl Györgynek köszönhetően nőtt igen jelentősen. Az országgyűlési képviselő pedig nem csupán vastag pénztárcájáról volt ismert.

Nagy kiterjedésű birtokain mintagazdaságot működtetett, gabonát termelt, szőlőt nevelgetett, lovakat és birkákat tartott, miközben a legújabb innovációkkal haladva, 1860-ban már gőzerővel hajtotta a cseplőgépeit.

De akár Gárdonyi Géza apjának alkalmazójaként vagy nagylelkű adományozóként is ismerhetjük Kégl Györgyöt. Ugyanis uradalmi gépészként alkalmazta Ziegler Sándor Mihályt, a vagyonával a közeli iskolákat segítette, sőt a megye közkórháza, a Fejér Megyei Szent György Kórház az ő pénzügyi hozzájárulásának köszönhetően jött létre.

Hauszmann neoreneszánsz alkotása

Kégl György egy ideig csak bérelte a csalapusztai birtokot, s 1873-ban vette meg azt Nádasdy Júlia grófnőtől, 390 ezer forint fejében. A kastély terveit pedig nem más, mint Hauszmann Alajos, a kor egyik legnagyobb építésze álmodhatta meg a családnak.

A megbízást nem csupán szakmai múltja miatt nyerte el, a felkérés egyfajta kárpótlásként is szolgált. Ugyanis Hauszmann és Kégl egyik közös vadászata során a földbirtokos tölténye eltévedt, és kitörte az építész fogát. Így hát Kégl György a palotái, valamint a csalapusztai kastélyának tervezésére is Hauszmannt kérte fel, sőt minden egyes húsvétkor bárányt ajándékozott neki.

Kéglné már nem volt ilyen kegyes az építésszel, hisz a valósággal köszönő viszonyban sem lévő elképzelésivel lepte meg újra és újra Hauszmannt. Nagy nehézségek árán, de végül sikerült mindezekről lebeszélni az asszonyt, így 1876 és 1878 között felépült a neoreneszánsz kastély a Velencei-hegység nyugati oldalának vidékén.

Az egykoron mesebeli épület formavilágát a német, a francia és az olasz reneszánsz előképek határozták meg, míg a vörös tégla falsíkok és a kőtagozatok a francia kastélyok színvilágát idézték.

A kastély tündöklése és hanyatlása

Mára a sejtelem fátyla borítja az épületet, amelyet hajdanán egy tekintélyes park ölelt körül, halastóval, sétautakkal, faritkaságokkal, kapuőrházzal, virágházakkal, márvány szökőkúttal, kis kápolnával és gazdasági épületekkel. Bent, a földszinten szalon, ebédlő, dohányzó, úriszoba, a kisasszonyok – Kégl 4 leányának – és a nevelők szobája, míg az emeleten táncterem, biliárdszoba, vendégszobák, úriszoba, valamint kis- és nagyszalon várt volna ránk a XIX. században.

Természetesen személyzeti szobákból sem volt hiány, ezek a pincében kaptak helyet. A kastélyt pedig a központi fűtéstől kezdve, a melegvízfűtésen át egészen a csatornáig minden korszerű vívmánnyal felszerelték.

Kégl György 1895-ös halálát követően fia, Dezső örökölte meg az épületet, amely egészen 1945-ig a család birtokában maradt. A második világháború alatt a kastélyt szovjet csapatok szállták meg, és kórházat alakítottak ki benne sérült katonáik számára. De ezen években filmhelyszínné is vált az épület, hisz 1941-ben itt forgatták a Régi keringő című filmet.

A kastély állapota a háborút követően jelentősen romlani kezdett. Az egykori Kégl-otthonban lakásokat alakítottak ki, a falakat befestették, a kőpadlókat feltörték, a falfestményeket, míves ajtókat, burkolatokat pedig eltüntették.

Egyes források arról is árulkodnak, hogy az 1960-as években mezőgazdasági iskola működött a falak között. Ezen időszak pedig a díszkert, a kápolna és a gazdasági épületek egy részének megsemmisüléséhez vezetett. A Kégl-kastély jelenleg magánkézben van.

Ismerjétek meg a közeli Cziráky-kastély történetét is:

Régi idők pompáját őrzi a Velencei-tó elhagyatott kastélya

A Velencei -tóhoz közeli Lovasberény területén álló Cziráky-kastély ugyan jelenleg üresen áll, előkelő pompáját a mai napig őrzi.

Funzine

Az Ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum részeként a Mura-menti Tájvédelmi Körzet az ország nagyvadakban egyik leggazdagabb térsége, gímszarvasállománya például párját ritkítja az egész világon. Vargányáért, illetve őzláb-, róka- és galambgombáért sem kell a szomszédba menni, vadregényes, vizekben dús, sűrű erdői miatt pedig gyakran hivatkoznak rá Európa Amazonasaként is.

Murafölde programok széles tárházával várja az idelátogató családokat, párokat és baráti társaságokat, a csillagnézéstől és a raftingolástól kezdve, a bunkertúrákon és a helyi gasztroélmények gyűjtésén át, egészen az aranymosásig! Nem hivatalos fővárosa, Nagykanizsa sem mentes a látványosságoktól: központjában történelmi hangulatú utcák és előkelő paloták sorakoznak, a tiszta levegőjű Csónakázó-tó mellett többgenerációs játszóteret és egy lenyűgöző panorámát kínáló kilátót találunk, de számos trekking- és XCO-pálya is kanyarog a közeli parkerdőben.

Innen mindössze fél órányi autóútra, vagy bő egy órányi bringázásra terül el a 19. század zsilip- és vasúti töltésépítési munkálatai során létrejött Kis-Balaton, melynek mesterségesen rehabilitált mocsárvidéke, védett szigetei és háborítatlan ökoszisztémája garantáltan megéri a kitérőt. A tájegység természeti és kulturális értékei iránt érdeklődők a fenékpusztai Kis-Balaton Látogatóközpont tárlataival elégíthetik ki tudásszomjukat, míg a Tüskeváron felnőtt generációk a Nagy-Berekben élhetik újra gyermekkorukat.

Búbos vöcsök tanösvény (Kis-Balaton)

A Kányavári-szigeten végigvezető, kétkilométeres Búbos vöcsök tanösvény mentén két kilátó, páratlanul színes, különféle madárfajokat, erdei vadakat, denevéreket, hüllőket és kétéltűeket magába foglaló élővilág, egy játszótér és számos tűzrakóhely várja, hogy felfedezzük őket. Ha jót akarunk magunknak, semmiképpen se hagyjuk otthon távcsövünket, nehogy a távolság közénk és egy szép búbos vöcsök vagy kárókatona közé álljon. Az egész évben látogatható sziget messze földön híres szimbóluma az 1980-as években épített háromnyílású ívhíd, melynek a környezetbe harmonikusan illeszkedő faváza a Kis-Balaton egyik legtöbbet fényképezett nevezetessége.

IDE kattintva találhatsz bővebb infót a túráról.

Még több kihagyhatatlan látnivaló a Kis-Balaton környékén:

Barangolás az őszülő berekben: 6 látnivaló a Kis-Balaton vadregényes vidékén

Egykor a Balaton nyugati öblének számított a ma már különálló tájegységként működő Kis-Balaton különleges vidéke.

Funzine

Kőszikla-szurdok (Murafölde)

A nagyjából három óra alatt teljesíthető gyalogtúra Murafölde két leglátványosabb természeti értékét fűzi fel egy emlékezetes útvonalra: a Csibiti-tavat és a Kőszikla-szurdokot. A 206 méter magas újudvari TV-torony lábától vezető erdei ösvényen elindulva először a makulátlan vizű Csibiti-forrást érintjük, majd egy gyönyörű tisztáson átvágva megérkezünk a Csibiti-tavi pihenőhelyhez. Innen kellemesen hullámzó zalai tájon és egy mesébe illő bükkösön keresztül vezet az utunk a csodás Eszperantó-forráshoz, ahonnan a kékháromszög-jelzést követve jutunk el a túránk csúcspontjára, az őskori hangulatot idéző Kőszikla-szurdok hűvös katlanjába.

Kattints IDE a túra részletes leírásához!

Kerékpárral a Kis-Balaton körül

Ha ráérős, mégis kalandvágyó kedvünkben vagyunk, ez a 47 km hosszú Kis-Balaton-kerülő bringatúra ideális program lehet. Kiindulópontunk a Kis-Balaton Ház, aminek közvetlen közelében találjuk a Szent István-kápolnát, a 11. századi récéskúti bazilika romjait és a Makovecz Imre tervezte Millenniumi Emléképületet is. A Zala-folyó hídján átkelve Zalaszabar felé vesszük az irányt, ahonnan a Zobori Élménypark, Nagyrada és Zalakomár érintésével meglátogatjuk a Kápolnapusztai Bivalyrezervátumot. Túránk következő állomása a csak gyalog megközelíthető Kányavári-sziget, ezután pedig már csak a fenyvespusztai állatsimogató van hátra, mielőtt visszatérünk Zalavárra.

IDE kattintva még több infót találhatsz a kerékpártúráról.

Bunkertúra Lovászi alatt

A szlovén határ mellett, Lovászi lakótelepének házai alatt húzódik az 1950-es években kiépített, 630 km hosszú, magyar Maginot-vonal erődrendszer bástyájaként épült lovászi bunker. A dél-zalai olajmezők megóvása céljából kiásott, műtővel is felszerelt légópince közel egykilométeres szakaszán, előzetes bejelentkezés után utazhatunk vissza az időben a hidegháború napjaiba, méghozzá egy közel egyórás, vezetett túra keretében. A séta magába foglalja többek között a telefonközponttal rendelkező parancsnoki helyiség, valamint az elsősegélynyújtó terem felkeresését is, de a pince legmélyebb pontjára, akár 30 méterrel a föld alá is leereszkedhetünk. A csoportok minimum hat fő jelentkezése esetén indulnak.

Bővebb infóért a bunkertúráról kattints IDE!

Kányaváry Borbirtok (Zalaszabar)

A Kis-Balaton festői tája fölé magasodó zalaszabari Szőlőhegyen várja a nemes, kézműves gondossággal készített borok rajongóit a Kányaváry Borbirtok. A 3,5 hektáros területen felépített, korszerű látványborászat megálmodói Szabadics Zoltán és felesége, Éva voltak, akik a nagyváros zaját hagyták hátra a Zalai-dombság nyugalmáért, azzal a nem titkolt céllal, hogy visszaadják a zalai boroknak az őket megillető rangot. Hagyományokon alapuló, mégis fantáziadús nedűik (melyek olyan szőlőfajtákból készülnek, mint a chardonnay, a sauvignon blanc vagy a cabernet sauvignon) egyszerre szólnak a föld szeretetéről és a kitartó munka iránti tiszteletről, a bor élvezeti értékét pedig a rendszeresen megrendezett zenés események emelik még magasabb fokra.

8743 Zalaszabar, a Zobori Élmény Park után | Weboldal

Zalakarosi Fürdő

Wellness-szolgáltatások végtelen sora, sós vizes medence, család, gyerekek, élmények… Mindez Zalakaros, ahol a feltöltődés garantált! Utazz itthon az őszi hónapokban is, fedezd fel a Nyugat-Balaton régió csodálatos helyeit, és add át magad a teljes kikapcsolódásnak a családi wellnesshétvége fogalmával szinte szinonim zalai fürdővárosban. A Zalakarosi Fürdő a családok kedvenc négy évszakos élményfürdője az ország egyik legnagyobb beltéri gyermekvilágával kitűnő program, ha a kis örökmozgók energiakészleteit le akarjuk kötni. Mindeközben pedig a szülők láblógatva, wellnessezve élvezhetik a termál- és gyógyvíz jótékony hatásait, vagy varázslatos perceket tölthetnek egy illatos, lazító masszázs kíséretében.

8749 Zalakaros, Termál út 4. | Weboldal

További nagyszerű fürdők országszerte:

5 fényűző vidéki fürdő, ahol ősszel is érdemes megmártózni

A fürdőzésről ősszel sem kell lemondanunk, ezért is mutatunk 5 mesés termálfürdőt az ország különböző tájairól, ahol bátran csobbanhatunk egy jó nagyot.

Funzine

Kápolnapusztai Bivalyrezervátum

A Balatonmagyaródhoz közeli Kápolnapusztán él az ország legnagyobb látogatható bivalycsordája: a csaknem kétszáz házi bivaly mellett szamaraknak és kecskéknek is otthonául szolgáló, hatalmas területet felölelő rezervátumban nem csak a dagonyázó patásokat vehetjük szemügyre a vadonatúj, 8 méter magas kilátótoronyból, de a kitáblázott sétaút, illetve régi fényképek és eszközök segítségével betekintést nyerhetünk a hagyományos bivalytartás rejtelmeibe is. Ezen túl interaktív kiállítás, játszótér és állatsimogató is várja a családokat, sőt, a rezervátumot akár lovaskocsin ülve is felfedezhetjük. Egész évben, minden nap látogatható.

8751 Zalakomár és Balatonmagyaród között | Weboldal

Csömödéri Állami Erdei Vasút

A Csömödéri Állami Erdei Vasút az ország leghosszabb (110 km-es) és egyetlen olyan erdei vasútja, amelyen napjainkban is elsősorban faanyagszállítás folyik. A Tamási Áron híres regényhőse után Ábelnek keresztelt gőzmozdony által húzott nosztalgiaszerelvény ennek persze csak egy rövidebb, 33 km-es szakaszán közlekedik, és a rengeteg helyett a buja göcseji dombokat szeli, Lenti és Kistolmács között. Kirándulóidőben kerékpárszállításra is van lehetőség, míg a hidegebb, esős napokon a zárt és fűtött szerelvények gondoskodnak a kényelemről. A vasútvonalhoz több túraútvonal is kapcsolódik, így az érintett göcseji fenyőrégiót és bükktájat is lehetőségünk nyílik felfedezni.

8960 Lenti, Táncsics utca 11., Kisvasútállomás | Weboldal

Magától értetődő tehát, miért is éppen itt leltek otthonra a település ritkaságnak számító szélmalmai, melyek ipartörténeti műemlékként szelídítik a szelet éjt nappallá téve.

A 400 méter magasan elterülő mészkőfennsíkra 1840-ben épült fel a nagyobb Helt-féle, majd 1924-ben a kisebb, Ozi-féle szélmalom.

Míg előbbi még ma is működőképes, utóbbi sajnos már nem, továbbá arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy kezdetben még négy malom vívott folytonos szélmalomharcot ezen a vidéken és vette ki a részét a gabonaőrlésből.

A malmok közös jellemzője, hogy mindkettő holland típusú, vagyis köralaprajzúak, kőből épült törzsük enyhén karcsúsodik, fazsindelyes tetőszerkezetük pedig elforgatható, annak érdekében, hogy a hatvitorlás szárnylapátokat mindig szélirányba lehessen állítani.

A két felújított szélmalom közül a Helt-féle malom épületében akár látogatást is tehetünk, közelebbről is megnézhetjük a valaha naponta 4 mázsát őrlő malomköveket és a grandiózus fogaskerekeket, melyek még az 1950-es években is őrölték a gabonát.

Pihenésképpen kitekinthetünk a malom ablakán, legeltetve szemünket egészen rövid ideig a békés tájon.

A népszerű bakonyi látnivalók megismeréséhez akár idegenvezető segítségét is kérhetjük, de felfedezhetjük magunk is a kihelyezett QR-kódok segítségével. Mindemellett a mezőgazdasági eszközökön túl egy eredeti állapotában megőrzött kovácsműhelyt is megtekinthetünk.

A szélmalmokat a Táncsics utca 20. szám alatt találjátok, az aktuális nyitvatartásról és a jegyárakról ezen a honlapon tudtok tájékozódni.

Elérhetőség:
Tési szélmalmok
8109 Tés, Táncsics M. utca 20.
Nyitvatartás: Kedd-Vasárnap: 9:00-16:00

A Baranya megyei Sellye alig háromezer lélekszámú városa hiába aprócska, mégis fontos közigazgatási szerepet lát el, hiszen az ország legdélebbi tájegységének, a gazdag néphagyománnyal büszkélkedő Ormánság központjaként tartják számon.

Sellye története egészen a XIII. század második feléig nyúlik vissza, sőt mi több, a történelem évei alatt a politikai élet centruma, jelentős mezőváros, majd élénk ipari központ volt. Az 1900-as évek második felében bekövetkezett népességcsökkenés hatására valamelyest vesztett fontosságából, de járási székhely szerepe máig megmaradt.

Sellye egyik legmeghatározóbb látványossága a barokk stílusú Draskovich-kastély, amely műemléki védelmet élvez.

A település valamikor az 1700-as években került a Batthyány család birtokába, akiknek nevéhez kötődik a kastély megépítése. Később nászajándékként a Draskovichok kezébe került az épület, amikor Draskovich Károly feleségül vette Batthyány-Strattmann Erzsébetet.

Az állami tulajdonban lévő kastély jelenleg a Sellyei Mezőgazdasági Szakképző Iskolájának és Kollégiumának ad otthont, így nem fogad látogatókat.

A kastélyt körülölelő héthektáros park viszont ingyenesen látogatható. A tehetséges vadászként ismert Draskovich Iván gróf alakított itt ki arborétumot, amely jelenleg természetvédelmi területnek minősül.

Iván gróf sokszor kért különleges fákat, cserjéket, növényeket ajándékba a barátaitól, többek között Gróf Széchenyi Zsigmond, a magyar vadászati kultúra jelentős alakja is adományozott a sellyei arborétumnak.

Nem meglepő tehát, hogy a Dél-Dunántúl egyik legszebb parkjaként emlegetett zöldterület ma 240 lombhullató és 115 örökzöld fafajtának ad otthont. Botanikai értékei mellett képzőművészeti jelentőséggel is büszkélkedhet a sellyei arborétum:

A Nemzetközi Festő- és Faszobrász Alkotótáborokban készített alkotások közül 11 faszobrot találunk a területen.

Jó néhány virágfajtát is megfigyelhetünk az arborétumban, a kora tavasszal virágzó illír sáfrány például már február utolsó napjaiban halványlila színűre festette az avart.

Érdemes tehát minél előbb ellátogatni az ország délnyugati felébe, hogy saját szemünkkel csodálhassuk meg a virágba borult arborétumot Sellyén.

Elérhetőség

Draskovich-kastély
7960 Sellye, Köztársaság tér 1.
sellye.hu

Még több arborétumot és botanikus kertet találsz ebben a cikkünkben:

6 vadregényes arborétum és botanikus kert Budapesten és környékén

A tavasz zöldülő hírnökeit a természetes élőhelyükön érdemes csak igazán megcsodálni. Mutatjuk, hol érdemes ezt megtenni Budapest közelében.

Funzine

Esterházy-kastély, Pápa

A barokk stílusú Esterházy-kastély Pápán, a városközpontban, a Nagytemplom mögött található, fényűző kinézetével pedig a város egyik emblémája lett. Egykor erődítményrendszer állt a helyén, majd 1626-ban került az Esterházy család kezébe. Esterházy Ferenc, miután kinevezték Pápa főurának, 1743-ban monumentális kastélyt építtetett külföldi építészek segítségével. Az egyemeletes rezidencia a versailles-i kastélyokra hajaz, amit a pápaiak által csak Várkertként emlegetett park ölel körül. A főépület 1988 és 2015 között több felújításon is átesett, jelenlegi pompája pedig jelentősen fellendítette a város idegenforgalmát. A kiállítás mellett számos interaktív programmal és rendezvénnyel várják az érdeklődőket.

Kemenes Vulkánpark, Celldömölk

A Kemenes Vulkánpark 2013-ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, és jelenleg is itt található az ország egyetlen vulkanológiai kiállítása. A majdnem 1000 négyzetméternyi területen bemutatásra kerül a Föld vulkánossága általánosságban, a Kárpát-medence és Magyarország tűzhányói és nem utolsósorban az öt és félmillió éves bazaltvulkán, a Celldömölk fölé magasodó Ság-hegy. Nem meglepő tehát, hogy itt alakították ki a létesítményt, hiszen a tanúhegy gyomrában egy egyedülálló, mesterséges kráter jött létre az 1905 óta tartó bányászati tevékenység következtében, ami hamar felkeltette a kutatók érdeklődését. Az óriási komplexumban több, tűzhányókkal kapcsolatos kiállítás is megtekinthető, a modern kialakításnak és a szimulációs teremnek köszönhetően pedig garantáltan emlékezetes kaland lesz a látogatás kicsik és nagyok számára egyaránt.

Erdődy-kastély, Doba

Az 1839-ben épült dobai Erdődy-kastély kevésbé ismert a magyarországi kastélyok között, pedig a klasszicista épület és az azt körülvevő kastélypark egészen lenyűgöző látványt nyújt. A letisztult épületet eredetileg az Erdődy család nyaralókastélyának szánták, amit a park legmagasabb pontjára, a 174 m magas Somlóvár nevű dombra helyeztek. A bájos épület mellett a festői kert talán még inkább említésre méltó: a jelenleg is védett parkot Charles Moreau tervezte, aki csodálatos angolkertet alakított ki a Városliget-nagyságú területből. Az Erdődy család nagy növénytisztelő hírében állt, így a kastélyon, az ország első télikertjén és négy mesterséges halastavon kívül a területen lévő fákat és bokrokat eredeti helyükön hagyták. Az épület 1945-től tüdőszanatóriumként funkcionált, majd pszichiátria működött a falain belül, jelenleg vásárlóra vár. Maga az épület tehát nem látogatható, ám a mesebeli kertet mindenképp érdemes felfedezni egy séta keretében.

Somló-hegy

A Bakony nyugati oldalán, Devecsertől 6 km-re magasodik a vulkanikus eredetű Somló-hegy, ami már messziről feltűnhet a környéken járóknak. A Somló tökéletes választás azoknak, akik szívesen túráznak és rajonganak a gyönyörű panorámákért: a hegyet számos ösvény és túraútvonal övezi, melyek között sok kevésbé meredek, könnyen teljesíthető séta is szerepel. A monumentális hegy tetejét egy vár koronázza meg, az erdős területen fekvő erődítmény pedig pazar kilátást biztosít a tájra, így mindenképpen érdemes felfedezni a mára már csak romokból álló építményt. Ha kilátás, akkor nem szabad megfeledkezni a fennsíkszerű hegytetőn álló, 1938-ban épített Szent István-kilátóról sem: a négyszintes torony tetejéről csaknem 50 települést láthatunk ideális időjárási körülmények között. A kirándulás és a tájban gyönyörködés után kihagyhatatlan program a szőlősök közötti borpincék meglátogatása, ahol a környék leghíresebb szőlőfajtája, a juhfark mellett sok más bortípusból is lehet választani.

A népszokások között sokféle Mikulás-kép él, néhányuk a mai napig. Hozzánk Ausztriából érkezett a hagyomány a 19. században. Először a városi polgárokhoz, majd a vidéki értelmiséghez jutott el, végül pedig a parasztsághoz is. Tudtad, hogy korábban piros köpenyt, fehér süveget viselt, pásztorbottal járt a Mikulás, és később nyugati mintára lett kabátja és öve?

A Budai-hegység néhány falujában a Mikulás ördögálarcot viselt. A kifejezetten elrettentő alakról nem a jóindulatú, kedves öreg bácsi jutott a gyerekek eszébe…

A Dunántúl egyes vidékein úgynevezett láncos Miklósok járkáltak. A láncok szerepe az volt, hogy a derekukra kötötték, és ahogy járkáltak, a csörgés elűzte a rövidülő nappalok iránti félelmet. (Állítólag Csepreg városában a szokást betiltották, mert megijesztette a nőket és a gyerekeket.)

Bács-Kiskun megyében az asszonyok öltöztek be Mikulásnak: felvettek egy bundát, kibontották hajukat és két tollseprűt erősítettek a kucsmájukra.

Csilizradványon a férfiak harisnyával a fejükön, kenderkócból készült szakállal, maskarában kopogtak csörgősbottal a padlón, bízva benne, hogy elkergetik a betegségeket és a gondokat.

Csallóköz és Mátyusföld hagyománya a Miklós napi tréfás gyóntatás: fiatal fiúk püspöknek vagy kántornak öltöztek, és megpróbálták kideríteni a fiatal lányok gyóntatásakor, hogy van-e szeretőjük. Ha nem válaszoltak, kinn az udvaron megcsipkedték őket. Ide kötődik a Miklós-napi alakoskodás: a gyerekek megimádkoztatása, vizsgáztatása, büntetése és jutalmazása volt a cél.

Miklós napi fonalvizsga: A leányos házakban megvizsgálták a fonalakat, és amelyik lány november első napjától kezdve nem tudott minden héten fonott fonalat felmutatni, hamuval megtömött zacskókkal ütögették…

Baranyában, valamint a bukovinai magyarok úgy tartják, hogy ha „Miklós megrázta a szakállát”, akkor jön a havazás, illetve a Miklós-napi időjárás mutatja meg a karácsonyit.

A Fejér megyei Nagykarácsonyban az 1990-es évek közepén Mikulásházat állítottak fel, itt a gyerekek személyesen adhatják le listájukat a Mikulásnak, aki németül, angolul és oroszul is beszél, e-maileket, sms-eket és telefonhívásokat is fogad…

Tetszett a cikk? Akkor csekkold az alábbiakat is:

• Ünnepváró adventi versválogatás kicsiknek és nagyoknak
• Filléres ötletek: Így készíts adventi koszorút házilag
• 2020 legjobb filmjei: 8 karácsonyi film a téli ünnepi hangulathoz